Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-27 / 175. szám
r,T/í/ríflP IMI. JŰUTTS ?7., KEDD FÜRDŐKÁD - FELÁRON Négymilliós készlet A lakás- és kertkultúra fejlődésével a lakosság Cegléd- bercelen is egyre nagyobb mértékben veszi igénybe a víz-, gőz- és gázberendezéseket. Ezek beszerzését nagyban megkönnyíti az a szaküzlet, amelyet a tavasszal a Szabadság téren a Pest megyei- iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a Szerel vény értékesí tő Vállalattal közösen állított fel. A szerelvény-szaküzletet Tahhoffer Ferenc vezeti. Megkérdeztük az új bolt működéséről. — Több mint 4 millió forint értékű árukészlettel rendezkedtünk be. Bő a választékunk fürdőszoba, központi fűtés, vízvezeték- és gázszerelési anyagokból, kazánokból, radiátorokból, ön.tözőszivattyúk- ból és szerelési cikkekből. Néhány hónap alatt meghaladtuk a havi egymillió forintos forgalmat. Nemcsak Ceglédről és környékéről, de más megyékből is felkeresik üzletünket. Sokat eladunk a leértékelt fürdőkádakból, amelyeket féláron árusítunk. K. L. — Sárközi népművészeti napokat tartanak a népművészeti hónap keretében Budapesten, a Rákóczi út 53. szám alatti üzletben. Július 31-től augusztus 11-ig lehet majd megtekinteni a sárközi falvak legszebb háziipari termékeiből készült kiállítást. EGY KEZBEN A KÖVIZIG leit a Kvassay-zsilip gazdája © A mindeddig a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) és a Kelenföldi Hőerőmű Vállalat közös kezelésében volt Kvassai vízierőmű július elejétől a KÖVIZIG kezelésébe került. © — Nagy jelentőségű lépés ez — tájékoztat dr. Márkus István igazgató-főmérnök és Paphalmi György főmérnök. — A Ráckevei (Soroksári)-Duna komplex vízgazdálkodási feladatainak ugyanis hathatósabb, egyben egyszerűbb megoldását jelenti. A Ráckevei- Duna vízháztartását szabályozó felsőtorkolati mű, közismert névén a Kvassay-zsilip — idáig két, némileg ellentétes érdekű szerv kezében volt. — Mit jelentett ez? — Az érdekek nehezebb ösz- szehangolhatóságát, a társadalmi ráfordítás dezorganizálását. a munkavállalók két munkahelyhez tartozását, a problémák, feladatok megoldásának nehézkességét. Külön irányítás alá tartoztak például a főváros árvízvédelmi vonalát alkotó, a hajózást biztosító, valamint a Kis-Duna (azaz a Ráckeved- Duna) vízszintjét szabályozó művek. A vízderőmű, amely maga is vízszint- és vizmeny- nyiség-szabályozó — a Kelenföldi Hőerőműhöz tartozott. — A minap kezelésünkbe átvett vízierőmű fő feladata az energia termelése — hangzik a további tájékoztatás —, amelyet az országos hálózatba táplálnak be. 'fovábbi feladatai: a vízszint és vízmennyiség szabályozása viszont halélettani és ipari szempontból elengedhetetlenek. Alacsony vízállásnál, száraz periódusokban, amikor az egyébként egész évben áldandó vízszintű Kis-Duna szintje magasabb a Nagy- Dunáénál — a vízierőmű segít. Mégpedig oly módon, hogy turbinái fordított műveletet végeznek, azaz szivattyúként működve biztosítják a mindenkor megkívánt vízszint- magosságot, és a másodpercenkénti 5 és 40 köbméter közötti vízszükségletet. Természetesen továbbra is végzi az erőmű az országos hálózat részére az áramfejlesztést. © — Mi tette időszerűvé ezt a lépést? — Az elsődleges népgazdasági érdek. Most a vízügyhöz tartozó felsőborkolati mű irányítása, felügyelete, a munkák koordinálása leegyszerűsödik. Egy példát az eddigi érdek- ellentétre: a tavaszi magas vízállásnál a turbinák nagyobb Mozdonyvezetők Csali az emlék maradt a régi időkből, amikor minden mozdonyvezetőnek saját mozdonya volt. A mozdonyvezetőknek külön dalárdája és külön ottirona is minden olyan városban, községben, ahol legalább 30 mozdonyvezető élt és dolgozott. Hol vannak már a régi, a bőrnyakkendős mozdonyvezetők ? Mert akkor a bőmyakkendő jelvénynek számított Amikor a mozdony- vezető hosszú útról hazatért, átvizsgálta a gépet, a kisebb hibát maga javította, a többit összeírta a javítási könyvbe, és átadta a művezetőnek. S hazament pihenni Pihent a mozdony is. Csak akkor gyújtottak he a kazánba, amikor a mozdonyvezetőt ismét szolgálatba vezényelték. Tarisznyapörkölt A második világháborút megelőző években kezditek eltűnni a MÁV vontatási telepeiről a „saját” mozdonyok. Addig egy pár kezelőszemélyzet, a negyvenes évek elejétől már két párat osztottak be egy-égj tüzes masinára. A felszabadulás után pedig már három párat, tehát három mozdonyvezető és hat fűtő szolgált ki egy nagy mozdonyt S végül csoportosították a mozdonyokat is, az embereket is. Legalább két és fél év kellett ahhoz, hogy valaki mozdonyvezető legyen. Követelmény volt a géplakatosi segédlevél, a nyolc (elemi) általános iskolai végzettség, egy év műhelygyakorlat, egy évet a gőzmozdonyon fűtőként kellett dolgozni, majd 6 hónapos mozdonyvezetői tanfolyam következett Egy mozdonyvezető kiképzése, csak a tanfolyamon, 20 ezer forintba került. Dombóvárott 1950 óta van mozdonyvezetőképzés. Szegeden, Budapesten, Szombathelyen, Miskolcon több mint ötven éve. A mozdonyvezetők munkakörülménye meglehetősen mostoha volt Hisz nem ehettek restiben, fehér asztal mellett, csak a hazulról hozott „tarisznyapörköltre” ’ voltak utalva. Harminc évvel ezelőtt a Budapest—Pécs közötti utat tüzes mozdonnyal oda-vissza 22 óra alaitt tették meg. Most a Diesel-mozdony vontatta tehervonat ugyanezt a távolságot öt-hat órával hosszabb idő alatt futja be. Dombóvár— Budapest között 80 mázsa jó minőségű szenet kellett a gépben eltüzelni, legalább négyszer vizet vételezni, ösz- szesen 30—40 köbmétert, hogy a mozdony és személyzete az utat az előírt idő alatt megtehesse. A mozdonyok eleinte félig nyitott „konyhával” közlekedtek, később bádoggal, ponyvával lezárták a gép és a szerkocsi közötti vaslemezzel lefedett mozgó padozatú, másfélszer kétméteres területet, de a huzatot nem tudták teljesein megszüntetni. Az ülőalkalmatosság annyiban változott az évtizedele / során, hogy a lap adót műbőrrel vonták be. (Viszont még a korszerű, 2000 lóerős Dieselvillamos mozdonyokon sincs WC.) A MÁV vonalain sorra- rendre állították munkába a svéd, szovjet és magyar gyártmányú Diesel- és villamos- mozdonyokat, motorvonatokat. Az új technika új embereket is kívánt. Elsősorban a legjobb gőzmozdonyvezetők jöhettek számításba. Mind több mozdonyvezetőre lett volna szükség. Soha annyi árut nem szállított a MÁV, mint az elmúlt években. A mozdonyvezetők közül sokan töltöttek 300 órát távol a családjuktól. „Kétvizsgások" A motorvezetői-mozdonyvezetői képzés könnyebb megoldáshoz folyamodtak: érettségizett fiatalembereket vettek fel, akiknek hathónapos műhelygyakorlatot, hat hónap vonalszolgálatot és hathónapos mozdonyvezetői tanfolyamot kellett elvégezniük, hogy önállóan dolgozhassanak. Ezek az emberek a mozdony vezetéséhez értenek, máshoz nem. Ha szűkében a fűtőház gőzüzemű mozdonyvezetőben, akkor a „kétvizsgás”, gőzmozdonyhoz is értő öreg vezetőket a motorokról visszateszik gőzösre. Ez fizetésükben nem jelent hátrányt Ennek ellenére „generációs problémá”-t látnak ebben. Párttaggyűléseken, szakmai értekezleteken sok vita folyik arról — ahol még kétféle vontató járművet használnak —, hogy miért kerül- I nek hátrányosabb helyzetbe I az öreg mozdonyvezetők? Te- I hát a jó munkakörülményekből a rosszba? A Diesel-mozdonyon szinte fotelban ül a vezető, és más dolga nincs, mint egy, az autó volánjához hasonló kereket tekergetni jobbra vagy balra. Az automatika, a műszerek mindent megoldanak. A fiatal, érettségizett mozdonyvezetők, akiknek csak egy vizsgájuk van, könnyebben végzik a munkát, a 2000 lóerős Diesel-elektromos mozdony már valóságos erőmű. Tizenegy feszmérőt, huszonkét kapcsolót, fél tucat ellenőrző lámpát — azonkívül a pályát a jelzőket kell figyelniök. A gőzösön egy kazánfeszmérő, egy .tolattyúfeszmérő, egy gőzfűtési és egy légfók-feszmérő az összes műszer. Bánatos hangon A nagy teljesítményű Diesel-elektromos mozdonyokon éberségi berendezés van. Minden 53—6D másodpercben a vezető mellett megszólal egy síp. A síp hat másodpercig bánatos, álmosító hangon figyelmeztet. Gombnyomással lehet elhallgattatni. Amennyiben hat másodpercen belül a gombot nem nyomják meg — az automatika így győződik meg a vezető éberségéről —, a szerkezet működésire lép, a vonatot azonnal beíékezi. Ha a gombot hat másodpercen túl is nyomják, a vonatot ekkor is leállítja a szerkezet. Gyékényesen egy Diesel-villamos mozdony 70 kilométeres sebességgel elhaladt a tilosat mutató jelzőnél, és belerohant egy tolató mozdonyba. A Diesel-mozdony műszerei világosan bizonyították, hogy az utolsó előtti — ütközés előtti — 59. másodpercben a mozdonyvezető megnyomta a gombot. Az utolsónál bóbiskolt el. Az ezer tonnán felüli tehervonatok fékútja több mint fél kilométer. Egyébként ez az éberségi berendezés ismétlődő sipolásával inkább altat, mint ébren tart. ' Az idős mozdonyvezetőknél ilyen eset még nem fordult elő. Előfordul viszont, hogy valamelyik M—62-es mozdony elromlik az úton. Ilyenkor alig várják, hogy hazavontassák, és aki a vontatási telepen található, az mind megszállja a gépet: mi volt a hiba oka. hogyan lehetett volna elhárítani. Fálkovács Jenő hatásfokkal működhetnének, de a balvizek gyors elvezetése miatt mégis alacsonyabb tíz- állást kell tartanunk, mert ilyenkor nem az energiatermelés a fő feladat hanem Dél- Pest megye — a dabasi, monon, ráckevei járás — mező- gazdasági területeinek árvízmentesítése. Aztán: a turbina működésével nagy mennyiségű dunai hordalék kerül a Kis-Dunába, ez feltölti a hajózási utat — az állandó kotrásról való gondoskodás is a mi fejadatkörünkhöz tartozik ezután. Vagy: halívás idején akkor sem szabad az állandó vízállásból elvenni, vagy hozzáadni, ha a Dunán ehhez kedvező lenne a vízállás, s a turbina magasabb hatásfokkal működhetne a ráengedett víztömeg segítségével. Mindezt nem könnyű összeegyeztetni — de egy kézben egyesítve nyilvánvalóan jobban érvényesülhet a célszerűség. Az sem közömbös a népgazdaság számára, hogy a hatvanmillió forint értékű objektummal kapcsolatos további tervezési és más költség, valamint bevétel ezentúl egy helyen jelentkezik. Pérell Gabriella Táncdalfeszfivá!- elődöntő után — Igenis, az a szám volt a legjobb!... (Zsoldos rajza) Kaolinbánya ara etti Vállalat a Szerencs mellet Bábavölgyben éj kaolinbányát nyit közös vállalkozásban a Finomkerámiainari Müvekkel. A majdani külfejtésen most két nagy teljesítményű földgép dolgozik, hogy a több méteres agyagréteg eltávolítása után hozzáférhetővé váljon az értékes fehér ásvány. A KÖJÁL MEGBÍZÁSÁBÓL Vöröskeresztes ellenőrök - fagylaltmérgezés ellen A kánikula szomorú velejárója a fagylaltmérgezés. S jóllehet, a KÖJÁL szakemberei gyakran ellenőrzik a fagylalt- fűzőket és a cukrászdákat, mégsem juthatnak el mindegyikbe olyan sűrűn, mint szeretnék. Az ő munkájukhoz akar segítséget adni az EgászTöbbféle építőanyag Törteién és Csemőben élénkül a lakosság építkezési kedve. Ezt látva a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ vezetősége úgy határozott, hogy a törteli és a csemői TÜZÉP-telepet nagyobb árukészlettel látja el. Mindkét telepen fűrészelt fenyőáruk, kész ajtók-ablakok, cementlapok és más építkezési anyagok kaphatók. Készpénzért és OTP-hitelre egyaránt vásárolhat a lakosság. Ségügyi Minisztérium és a Magyar Vöröskereszt, a társadalmi ellenőrök hálózatának megszervezésével. Több megyében ktsérletképpen Vöröskereszt-aktívákat is megbíznak a fagylaltfőző és árusító helyek ellenőrzésével. A váci járásban tizennyolc vöröskeresztes hallgatta meg dr. Kelemen Erzsébetnek, a Pest megyei KÖJÁL szakorvosának előadását. A doktornő ismertette, mire legyenek figyelemmel ellenőrzéseik során. A vöröskeresztes ellenőrök észrevételeikről naplót vezetnek, a szabálytalanságokat bejelentik a KÖJÁL-nak. (—i) KIHALÓ SZAKMÁK NYOMÁBAN Vízimalom, nélkül Gyerekeink már csak hallanak a vízimalmokról, pókhálós történeteket olvasnak öreg vízimolnárokról, xikik valamikor falvak lakosságának kenyerét Őrölték, türelmes lassúsággal, a nagy kerekeket hajtó patakvizek zenélő, mesélő csobogása kíséretében. A kisváci dunai vízimalmok, a Hevér és Csereklye családok jól ismert, hatalmas vízi házait is megsemmisítette az idő. A sződrákosi vízimalom, a tervek és viták hosszú időszaka alátt, végül is a patakmederbe omlik, régi emlékeket döntve romjai alá. Az Ipolyra épített ipolytölgyesi kis malom is emlékek közé tartozik már. A vácrátóti botanikus kert malmát most újítják fel, hogy a virágritkaságokkal együtt, látványosságul szolgáljon a kíváncsi látogatóknak. A zebegényi Fischer-malmot a Pest megyei Tanács műemlékké nyilvánította. A patakmedret viszont 'elterelték, és a víz most messze elkerüli azt a helyet, ahol több mint 150 éven át, kemény munkára fogták erejét. Hiába lett műemlék. — Sivár látvány kifosztott, leszerelt épülete, melyet csak az érdeklődő fantázia rekonstruálhat élővé. Bartóky utca 2. A műemlékmalommal szemben hosszúkás ház, roskadozó ámbitussal, régi emlékeket őrző, füves udvarral, idős tulajdonosával, Fischer Dezsőnével, a 150 éves vízimalom utolsó tulajdonosának özvegyével, aki maga is molnárkodott valamikor. A malmot- 1800-ban építette ősünk, Fischer Ferenc, vízimolnár — mondja az özvegy, botjára támaszkodva, szemüvegén át a múltat kutatva a kert sűrű zöldjében. A legelső ház volt itt, a mai Zebegényben. A patak, mely híven szolgálta a malmot, akkor még szabadon, zabolátlanul futott a kerekek alá, szüntelenül forgatva sok mázsás köveit. Ez a vízimalom fontos szerepet töltött be ezen a vidéken. A környék uradalmainak, az uradalmak cselédeinek gabonáját őrölte. A malomhoz vezető utat sok száz mezítlábas, gatyás cseled- ember járta, vállán két részbe osztott zsákkal, mindennapi kenyerének magjával. A malomnapló bejegyzései érdekes olvasmányul szolgálnak. Régen hallott, ritka nevek, tartozások és követelések, s az árvizek, felhőszakadások dátumai. Egyszer fúriává változott a patak és gátat szakítva. összetörte a malomkerekeket', megakasztotta a munkai, liszt nélkül, kenyér nélkül hagyta a környéket. — Jó uram, Fischer Dezső, 1956-ban bekövetkezett halálával, a család végleg elbúcsúzott a vízimolnárságtól. Ma már csak én őrzöm itt az emlékeket. Fiam, Fischer Iván, kiváló ismerője a régi vízimolnárok életének. Budapesten él. Kár volt ezt a szakmát pusztulni hagyni. A mai malmok sem őrölnek finomabb lisztet, mint a vízimalmok köves őrlői, s az emlékként fenntartani kívánt szakmákat nemcsak képekben és romos maradványaiban lehet átadni az utókornak, hanem gyakorló, különleges iparként, mely valóságban mutatja be régi századok embereinek, elődeink életének nehézségeit, foglalkozását, eszközeit... A zebegenyi vízimalom védett emlék. De a sződrákosi, a jóval nagyobb, napról napra pusztul. Addig meditál sorsáról a műemlékvédelem és a vendéglátóipar, míg egyszer- csak az építőipar hatáskörébe kerül át, mint lerombolandó, életveszélyes téglatömeg. Hannos Jenő
