Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-27 / 175. szám

4 1971. JÜTJUS 37., KEDD­.................-.......-........ -- -...... - i -....■■■■ui—ii I .."■■Tin .......... 1 -"*1 Bo risz Go \ a szegedi dóm előtt Műsoron: az Ecseri lakodalmas — Jön a Csínom Palkó A koronázási jelenet a Borisz Godunov szegedi szabadtéri előadásán. Agis tragédiája. Televíziónk módszeresen térképezi fel a világ drámairodalmának ma­radandó értékeit, s a magyar klasszikusokat is sorra ülteti át a képernyőre. Némelyik mű körül vita is kerekedett; a magunk részéről azok pártján vagyunk, akik az átdolgozás közérthető, színházba ritkáb­ban járó nézők számára is él­vezhető formái mellett kar­doskodnak. A ..milliók színhá­zának” új vállalkozása is mintha ezen az úton haladna. Bessenyei György XVIII. szá­zadi művét Erdődy János úgy modernizálta, hogy az alap- konfliktusban a mai gondol­kodásmód mozzanatait erősí­tette. Nem egyszerűen gördü­lékenyebbé, nyelvileg megkö­zelíthetővé alakította az ere­detiben darabos drámai mun­kát, hanem szinte modern tu- datosságú szerkezetet kölcsön­zött a tragédiának. Mészöly Tibor dramaturg, segítségével mozgalmassá rövidítette a mű­vet, mellőzte a kitérőket, ma már nehezen elviselhető tirá­dákat. E teljes újraírás azon­ban a beavatkozás olyan mér­tékét eredrhényezite, hogy az eredeti szinte csak ihletéül szolgált. Az előadás klasszikus stili­zál tsága is korunk felé mutat: Marton Endre rendezése úgy­szólván a társadalmi mozgás térképét rajzolta rá a cselek­ményre, némelykor képzőmű­vészeti elemekkel, a mozgás merev koreográfiájával is hangsúlyozva az osziá 1 ellen­tétek kifejlődését. Kitűnően használta fel erre a célra Kéz- dy Lóránt díszletét és Hidas Frigyes zenéjét. A Lukács Ló­ránt irányította fényképezés jól követte a dráma erővona­lait, pontosan szolgálta a ren­dezői elképzelést. A szereplők szövegmondása szerencsésen elkerült minden olyan túlzást, amely. dagályossággá fokozta volna le az emelkedettséget. Kohut Magda élt legmeggyő­zőbben a lehetőséggel, de Avar István, Bessenyei Ferenc, Koncz Gábor és Csermis Ma­riann nevét is dicsérettel em­líthetjük. A tenger titkai. E sorok író­ja nem titkolja: számára a változatos szórakozást kínáló szombati program főműsora Cousteaué'k dokumenitumfilm- j'ének harmadik része volt. Mert hiába olvassuk el a Brehm-kötetek idevonatkozó fejtegetéseit a levestefcn ősök - ről, semmi sem pótolhatja azt a — túlzás nélkül mondva — egyszerre drámai és költői él­ményt, amit e furcsa monstru­mok tengermélyi életének és szaporodási szokásainak be­mutatása szerez számunkra. A nehézkes testek balettosan ke­cses mozgása a vízben, a nős­tényeit tojásrakó buzgósóga, és a kikelt kicsinyek létharca a levegőégből lecsapó, fregatt- madarak alakjában leselkedő végzettel — a természet egyensúlyának ez az évezre­dek óta ismétlődő szertartása a legjózanabb elmét is kibil­lentené fölényéből, s együttér­ző résztvevőjévé teszi a tek­nős-színjátéknak Mert nem csupán szívós kutatókkal, ha­nem a dokumentumfilm mű­vészeivel van találkánk; ké­peik nyomán továbbgondolni érdemes gondola tőle rajzanak fel bennünk. Divat. Értelmetlen dolog morcosán fogadni a divat vál­tozásait, haragudni új meg új öltözékekre, szokásokra — de értelmes dolog a divat mint jelenség mélyére hatolni. A filmmel illusztrált péntek esti beszélgetés azonban csak ál­talános megállapításokat tett a divatról, éppen az érdekesség, a szellemi fűszer . hiányzott, ami továbbgondolásra, saját álláspontja kialakítására ser­kenthette volna a nézőt. A Táncdalfesztivál I. ' elő­döntőjén igen helyesen hang­súlyozták a játékos jelleget, intettek a „vérre menő” véle­ménykülönbségektől. Óvako­dunk is a szükségtelenül éles bírálattól, nem hagyhatjuk vi­szont szó nélkül az eddig hal­lottak viszonylagos sótlansá- át. Kitaposott zenei ösvénye- en haladtak a számok, a megszokott előadásmódtól alig egy-két esetben mutatkozott eltérés, az egész a „volt jobb” érzetét keltette. Az Ohj derűs Albion címen egybefoglalt két angol komé­dia meglehetősen bágyatag de­rűvel szolgált. Az írók tekin­télyes neve ellenére e rövid történetek még mindig hossza­dalmasnak tetszettek; irodal­mi csemege helyett anekdotá­kat kaptunk. A ma esti, kecskeméti szín­házi közvetítés Németh László három évtizedes darabjának, a Cseresnyésnek felújításával ad híA az író régebbi nemzet- mentő elképzeléseiről. Szerdán kezdődik, pénteken folytatódik a széles látókörű újságíró, Ró­bert László hatrészes doku­hét magyar kórus ezer dalosa hat nyelven felhangzó énekkel búcsúzott hétfő reggel a nem­zetközi éneklő hét rendeződtől és közönségétől. Az európai kórusmozgalom célja, a közös éneklés, a veszprémi nemzet­közi éneklő hét minden nap­ján érvényre jutott. A részve­vők a napi programot közös énekléssel kezdték a vegyipari egyetem aulájában. Kiváló al­kalmat kínáltak a közös ének­lésre *a veszprémi várban megrendezett esti szerenádok is. A hatnapos hangversenyso­rozat méltó befejezése volt a veszprémi vár főterén szomba­ton és vasámáp este megtar­tott két fesztiválkoncert, ame­lyen sok száz. hazánkban nya­raló külföldi is részt vett A hétfői záróéneklésen az összkórusi előadáson kívül va­lamennyi részvevő énekkar egy-egy nemzeti kórusszámmal Alig egy hónap áll már csak a nyomdák rendelkezésére, hogy elkészítsék az új tanév­re szükséges tankönyvek 16— 17 millió példányát A tan­könyvek készítésébe 13 nyom­da kapcsolódott be, s ezek egymással versenyeznek, hogy határidőre, jó mi­nőségben a tanulók kezé­be kerüljenek a szép kivi­telű kiadványok. A legtöbb tankönyvet az Athenaeum Nyomda állítja elő, ahol 93 féle kiadványból 3 millió 755 000 példány ké­szül, 1200 tonna papírból. Az Egyetemi Nyomdában ezekben a hetekben nagy a hajrá. Július 31-ig 60-féle, au­gusztus 15-ig pedig újabb 15-féle könyv hagyja el a nyomdát. A tanév kezdetére itt is ki­bocsátják az év elején szüksé­Méltatlanul elhanyagolt sze­repet töltenek be a munkásság művelődési hagyományai a mai kulturális Jetben. Ezért örvendetes, hogy augusztus 7 -—8-án először rendezik meg a gödi Fészekben azt a találko­zót, amelyen az ifjúsági moz­galom egykori harcosai a mai ifjúsági mozgalom tagjaival találkoznak. Helyes és szim­bolikus ez a hagyományápoló program, amelyet a jövőben évenként megismételnek. A kétnapos ünnepség au­gusztus 7-én délután hat óra­kor kezdődik a gödi Fészek­ben, irodalmi esttel. Megnyitó beszédet mond Zelk Zoltán költő. A gödi Fészekre emlé­kezik László Gyula és Vészi Endre író. A műsorban közre­működik Sellet Zoltán előadó- művész, a Radnóti Miklós iro­dalmi színpad és a gödi mun­kás dalkör. Az irodalmi estet mentufnsorozata a mai Olasz­ország ellentmondásos életé­ről. Szerdán este a Huszonötö­dik Színházba, csütörtökön es­té Hajnal Gabriella gobelin­tervező művész kiállítására lá­togatunk el, majd Jókai Anna Piramis című dramatizált no­vellája tűnik föl a képernyőn. Péntekien a rádióból ismert Golding-mű, a Rézpillangó tv- változata kerül bemutatásra; utána szovjet gordonkamű- Vésznő játékát élvezhetjük a fertődi Interfórumról. \ Lehotay-Horváth György búcsúzott a fesztivál színhe­lyétől. KÉT HÉT SZLOVÁKIÁBAN A budai járás úttörőinek 1967-től van baráti kapcsola- tuk a szlovák pionírokkal. Az idei látogatásról Popovics Já­nos, a budai járási úttorötit- kár számol be: — Tegnap reggel utazott ha­za a 35 fiatalból álló delegá­ció. Két hetet töltöttek Ma­gyarországon vendégeinkként. Balatonfenyvesi táborunkban üdültek tíz napot, majd meg­mutattuk nekik fővárosunk nevezetességeit Utaztak az út- törővasúton, voltak á Vidám­parkban, s a jubileumi kiállí­táson is. Ugyancsak tegnap reggel utazott Szlovákiába 35 ges könyveket, de azután is folytatják a tankönyvgyártást. Szeptembertől decemberig olyan ismeretterjesztő műve­ket és nyelvkönyveket nyom­nak, amelyek tanév közben kerülnek majd a kis- és nagy­diákok kezébe. A művelődésügyi miniszter a szakközépiskolai képzésben érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek ve­zetőivel egyetértésben utasítást adott ki. Ennek értelmében azokat a dolgozókat, akik nem rendelkeznek a szakközépisko­la szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenlő értékű más szakmai végzettséggel, fel tábortűz és táncmulatság kö­veti. Másnap, augusztus 8-án reg­gel térzenével kezdődik a program. Délelőtt' tíz órakor koszorút helyeznek el a Fé­szekben. Ünnepi beszédet mond Futó Erzsébet. A mű­sorban közreműködik Horváth Ferenc színművész, a Mun­kásőrség Központi Énekkara Révész Miklós, illetve a Zal­ka Máté Katonai Akadémia fúvószenekara Marosvölgyi Károly vezényletével. A kétnapos programot kü­lönböző sportversenyek egé­szítik ki. — Szovjet táncdalénekes. Július 29-én a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ­ban fellép Joszif Kobzon énekes és tíztagú tánczene­kara. Aligha akadt másik olyan helye az országnak ezen a ká­nikulai hétvégén, amely altko­ra idegenforgalmat bonyolított le, minit Szeged. Mintegy húsz­ezer ember kereste fä — az Idegenforgalmi Hivatal adatai szerint — a várost. Köztük igen sokan érkeztek Pest me­gyéből is, ahonnan egyebek, között Ceglédről különautó- busz indult. A vendégek java részét a szegedi ünnepi hetek szomba­ti kiemelkedő művészeti ese­ménye vonzotta: Muszorgszkij Borisz Godunov című operája. A dóm előtti szabadtéri szín­ház árkádokkal övezett néző­terének több mint ötezres kö­zönsége különleges élményben részesült. Mindenekelőtt a mo­numentalitás volt jellemző e bemutatóra. Kettős értelemben is. A nas|y orosz klasszikus zeneköltőnek e világszerte Is­mert és kedvelt művét a ze­nedrámai monumentalitás jel­lemzi. Itt e belső jellegzetes­séghez felfokozottan párosul­tak a hatalmas méretek, ará­nyok, tömegjelenetek, amelyek így még szuggesztívebben tol­mácsolták a művészi mondani­valót. Ffedd említsem meg jel­lemzésül, hogy 33 méter széles, 300 négyzetméteres, emeletes — két szintre tágolt — szín­padon, 17—18 méteres díszlet- falak között zajlik a játék, amelyben az elengedhetetlen tömeghatást szolgáló statiszté­riával, mintegy háromszáz sze­replő vesz részt. Maga a kórus 140 tagú: az Állami Operaház, lehet venni a szakközépiskola esti és levelező tagozatára. A feltételek a következők: a je­lentkezőknek igazoiniok kell, hogy az általános iskola nyolc osztá­lyát sikerrel elvégezték, vagy az­zal egyenértékű végzettségük van; a beiratkozás évének augusztus 31-ig 17. életévüket betöltötték; a választott szakmára előírt egész­ségügyi követelményeknek meg­felelnek; munkaviszonyban állnak vagy szövetkezeti tagok. További feltétel az előirt szakmai gyakor­lat megszerzése és sikeres felvé­teli vizsga. A felvételhez megkívánt szak­mai gyakorlat időtartama általá­ban 3 év. Kétéves szakmai gya­korlat szükséges a felvételhez a közgazdasági szakközépiskolákban, a gyermekfelügyelői szakközép- iskolákban, továbbá az iskola fő­hatóságától függetlenül — a mező- gazdasági és élelmezésügyi, vala­mint a híradástechnikai szak pos­tai távközléstechnikai ágazat kivé­telével — a közlekedés — és pos­taügyi szakirányú szakközépisko­lai szakon. A közgazdasági szak­középiskolákban szakmai gyakor­latként figyelembe vehető a gép­író és gyorsíró iskolában eltöltött két évi tanulmányi idő is. A fel­vételi vizsgát augusztus 25. és szeptember 15. között bonyolítják le. A 25. Színház sikeres évada A 25. Színház, az ország leg­fiatalabb színháza ritka ered­ménnyel zárta első évadját: a három bemutatott darab közül a „Tou O Igaztalan halála” lá­togatottsága 99 százalékos volt, a „Szókratész védőbeszéde”-é 98 százalékos, a „Gyász”-é 91 százalékos. A színház változat­lanul nagy érdeklődésre való tekintettel mindhárom dara­bot a jövő évadban is műso­ron tartja. a szegedi Nemzeti Színház kó­rusának és a szegedi zeneba­rátok tagjainak összevonásá­val. Mindezek a méretek megha­tározói ugyan a szegedi sza­badtéri játéknak, természete­sen azonban mégsem ezen. mú­lik a bemutató sikere, E sa­játos keretben tartalmas mű­vészettel találkozik a néző. A szegedi Godunovot máris jo­gosan emlegeti a művészeti közvélemény a felújított sze­Nikojai Gyuszelev a Borisz Godunov címszerepé­ben. (Siflis József felv.) gedi szabadtéri játékok elmúlt 12 évének legrangosabb vállal­kozásaként. E sikerben elsőrendű ér­deme van Szinetár Miklósnak, a mű invenciózus, a látványos­ság mellett is a tartalomra, a zenei, * drámai mondanivaló hangsúlyozására törekvő ren­dezőjének, valamint Vaszy Viktornak, akinek vezénylő pálcája határozott biztonság­gal, precíz felkészültséggel irányította az előadást. Talán vitatható, hogy e sa­játos színpadon nem lett vol­na-e érdemes megkísérelni az ugyancsak a szerző által más felépítésben írt változat elő­adását amelyet a szovjet szín- házakban' láthatunk. Ennél nem Godunov ^halálával zárul az opera, hanem a zárókép a forrongó nép jelenete. Ez job­ban. a népnek, mint „kollektív főhősnek” a síkjára viszi a mondanivalót, s így világo­sabban szolgálja az alapgon­dolatot. Megfontolandó lenne ez a jövőre nézve, ám megál­lapíthatjuk, hogy Szinetár így is megtalálta és elmélyítette mindazokat a pontokat, ame­lyek az operai lehetőségeken belül plasztikusan tárják elénik a XVI—XVII. század fordulója Oroszországénak riasztó el­lentmondásait. A rendező érezhetően mind művészileg, mind, gondolatilag két területre koncentrált: Bo­risz Godunov alakjára és a né­pet megszólaltató kórusra. A címszerepet a világhírű bolgár művész, Nikolai Gyuszelev, a szófiai operaház magánéneke­se elevenítette meg. Basszbari- tonján precíz kidolgozottság­gal, kitűnő árnyalásokkal szó­laltak meg a nagy játéklehető­séget is magában rejtő szerep áriái, szólamai. S Gyuszelev színpadi játékban is remekül élt a lehetőségekkel: hangjá­hoz méltó drámai erővel jele­nítette meg a tragikus sorsú uralkodó történelmi, színpadi figuráját.. A partnereik közül Csányi Jánosnak, az Operatort fiatal hőstenorjának hangjára, ala­kítására kellett — nemcsak szerepénél fogva (ál-Dimátrij) — felfigyelnünk. A szegedi Karikó Tévézzél , (Marina) együtt is átélten szép perceket nyújtottak, különösen az ola­szos hangulatú szerelmi duett­ben. Az élvonalban kell em­lítenünk Udvardy Tibor (Suj- szkij herceg) közismerten ki­váló művészetét, valamint Szalma Ferenc (Variam szer­zetes), Gregor József (a kró­nikaíró), Berdál Valéria és Koltay Valéria (Godunov gyermekei), Külkey László (a bolond), mind énekesi, mind színészi teljesítményét. A kórus betanításának itt sokszorosan nagy feladatát Szalay Miklós karigazgató im­ponálóan látta el, noha teljes pontosságot a sajátos körül­mények miatt (a szokottnál is nagyobb létszám, viszonylag vegyes összetétel) nem kérhe­tünk számon tőle. A jelmez- tervező Márk Tivadar és a szegedi dómhoz frappánsan illeszkedő, arany hagymaku­polás tornyokkal, 50 alakos óriási ikonnal gazdag díszlet- koloaszuS tervezője, Fülöp Zoltán ugyancsak teljes ér­tékű részese a szegedi Go- dunovnak. A Muszorgszlvi j-művet még három előadásban mutatják be, s ugyanebben a ciklusban szerepel a műsoron a Magyar Állami Népi Együttes jubi­leumi összeállítása, az Ecseri lakodalmas is. A Rábai Mik­lós művészeti vezetésével mű­ködő együttesnek már hagyo­mánya van a szegedi szabad­térin. s ide:-, is a közönség kí­vánságára került bemutatásra a két évtizedes működésük legszebb darabjaiból összeállí­tott műsor, amelynek csúcs­pont^ a címadó ecseri lako­dalmas táncjáték. Jellemző a mostani bemu­tató sikerére, hbgy az este 8 óraikor kezdődő előadás éjfél táján ért véget, mert az ötez­res közönség meg-megújüló tapsviharai miatt állandóan újrózniok kellett. Nehéz len­ne— s talán kicsit méltány­talanság is — neveket ki­emelni a sodró lendületű, a legjobb értelemben kollektív munkára épülő előadásbóL Mégis az együttes kitűnő ér­zékű vezető prímását, Berki Lászlót, s az olyan lelkesen ügyes táncosokat, mint Varga Erzsébetet, a Cigánytánc szó­listáját, vagy Incze Pétert és Nagy Erzsébetet, az ecseri la­kodalmas vőlegény-menyasz- szony párját kár volna elhall­gatni. Ami pedig a műsort illeti: népi együttesünk ismert eré­nyeinek gazdag érvényrejutá- sa mellett legnagyobb érdeme, hogy átgondolt felépítésben következnek egymás után a lírai, a vidám, a harsányabb számok, k órusf el dolgozások és naivan kacagtató* népi játé­kok, a folklór, néphagyomá­nyaink megbecsült szeretetét sugárzó dalos, táncos életké- pecskék. E bemutatókkal egri dobén már folynak a próbák' o-t újabb produkcióhoz: Farkat Ferenc Csínom Palkó cími daljátékához. Ezt ősbemutatl követi: Illyés Gyula drámája a Dózsa György, amely az idei szegedi szabadtéri játékok záróműve. Lőkös Zoltán Befejeződött Veszprémben a nemzetközi éneklő hét Veszprémben öt külföldi és úttörő a budai járásból. TIZENHÁROM NYOMDA Tankönyvhajrá GÖDI FÉSZEK-EMLÉKNAPOK Mehetnek szakközépiskolába

Next

/
Oldalképek
Tartalom