Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
mi. JÚLIUS 35.. V AS A RNA P rf.si Hit v/c7Wi*p E3E?2Ee3 Hí 23ÉE3 S3 X E C H N I K A fiz AZOVI-TENGER KINCSE Cirkon és titán tartalmú ás- ványolcat fedeztek fel az Azovi-tenger mélyén. Egy külön e célra készült úszó-fúró berendezés segítségével 49 fúrással több száz ásványtani mintát vettek a tenger sekély részéről. A mélyebb helyekről búvárok segítségével nyertek talajmintákat. A tengerfenék domborzati viszonyait lokátorberendezéssel állapították meg. A legértékesebb leleteket a tenger északi részén találták. Itt bukkantak többek között a titánércre és rutilra. Értékes ásványokban gazdag a kis Berg folyó deltavidéke is. A talajminták sok apatitot tartalmaztak. Cirkont és' kisebb gyémántdarabokat fedeztek fel a sekély vizeken és strandokon. A tudósok feltételezik, hogy az Azovi-tenger mélye — mely geológiai szerkezetét tekintve rendkívüli mértékben hasonlít a környező szárazföldi részekhez — gazdag ásványlelőhely. A tengerfenék mintegy a környező táj folytatása. Énnel? alapján a jövőben újabb, értékes ásvá.nylelöhe- lyek felfedezését várhatjuk. Az alkohol és a szív Az ókori rómaiak előszeretettel áldoztak Bacchusjjak, a bor és a bortermelés istenének. Homérosz szerint Zeus és Semele fia az, aki a b9r adománya által az ember szívét megörvendezteti, a gondokat és a bajokat elűzi, ű ád a testnek egészséget .és viruló fejlődést. ' Valószínű, hogy az ókori római orvosok véleménye a borral és az egészséggel kapcsolatban nem egészen egyezett Homéroszával, bár az is bizonyos, hogy az ókori ember alkoholizmusát nem lehet összehasonlítani korunk emberének alkoholmániájával. Az ókorban ugyanis — ha egyáltalán lehet az alkoholista kifejezést használni — az kizárólag a borivókra vonatkozott. A kortól a tömény italirj Az emberiség számára az ■alkoholos italok fogyasztása ■akkor kezdett veszélyessé válni, amikor az arabok a középkorban rájöttek arra, hogy ha a bort desztillálják, lényegesen nagyobb töménységű alkoholtartalmú italhoz, a borpárlathoz jutnak. Lassanként a középkori népek az alkimisták közreműködésével és hathatós segítségével sorra elsajátították a lepárlás technikáját, és így koncentrált és nagy alkoholtartalmú italokat állíthattak elő. (Napjainkban pedig, sajnos, az alkoholos italok repertoárja nagyon széles az, íz, a választék, a töménység szerint egyaránt. Az ember számára egyáltalán nem közömbös, hogy milyen töménységű alkohol kerül szervezetébe. A felszívódás mértéke függ a fogyasztás módjától és attól, hogy milyen „alapozásra” kerül be az alkohol, tehát éhgyomor- ra-e vagy étkezés után. Célpont a szív! Sajnos, . kevés olyan szervünk van, amelyre az alkohol ne gyakorolna káros hatást. így az alkohol mértéktelen fogyasztása szív és vér- keringési betegségek kialakulásához vezethet, illetve a mérsékeltebb alkoholfogyasztás is súlyosbíthatja a már meglevő ilyen betegségeket. Az alkohol, ha a szívműködést kifejezetten nem is erősíti, a hasi erek összehúzódása következtében növeli a szívbe a vénás vér bejutását és ezzel megnöveli a perc-térfogatot. Magyarán a szívet, szervezetünk motorját túlmunka végzésére készteti. Ez a túlmunka fokozódik azzal, .hogy az alkohol a légzőcentrumot is izgatja. Az alkohol azonban más irányú hatást is gyakorol a szívre. Az emberi szervezetben óránként átlag 0,1 g/kg alkohol ég el. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy 1 gr alkohol 7,1 kalóriát szolgáltat, ezzel zsírt és szénhidrátot pótol. A túlzott alkoholfogyasztás tehát a szervidet elhízását, elzsirosodását is fokozza. A szív izomzatának is nagy ellensége az alkohol, az alkoholistáknál a szívizomelfajulás könnyebben fellép. A szív izomzatának elzsírosodá- sa pedig a vérkeringés nagyfokú gyengülését vonja maga után. Az alkoholnak egy közveMocsármegművelő gép tett hatása is van a szívbetegségek kialakulásával kapcsolatban. A síivínfarktus és a siesz A hatvanas évtized statisztikái szerint korunk nagy betegsége, a szívinfarktus elsősorban az olyan egyéneknél támad, akik túlfeszített szellemi munkát végeznek, keveset mozognak. Kétségtelen, hogy a táplálkozás is közrejátszik a szívinfarktus kialakulásában. Azt is kimutatják ezek a statisztikák, hogy az elhízott egyének jobban hajlamosak az infarktusra, mint a sovány, szikár egyének. Ismeretes, hogy az infarktusnál a koszorúér valamelyik ága elzáródik, az általa táplált szívizomzat megfelelő része kiesik a szív munkájából, elhal és rugalmas rostjainak helyét merev kötőszövet foglalja el. A túlzott alkoholfogyasztás tehát az elhízás fokozásával és az érrendszer elmos zesedés án ek elősegítésével közvetve is szerepet játszik a szívbetegségek kialakulásában. Az emberi szervezet érrendszerének .működése idegr rendszerünkkel is összefügg. A vegetatív idegpályák szabályozzák a vérkeringést, az erek szűkülését és tágulását és az érfalak anyagcseréjét. A központi idegrendszernek tehát fontos szerepe lehet az érbetegségek kialakulásánál. Az alkohol hatása a központi idegrendszerre ismert és nagyon káros. A mértéktelen alkoholfogyasztás a szívre és az érrendszerre tehát sok irányból jelent közvetlen és közvetett támadást. Előfordulhat az is, hogy az alkohol más szerveket károsít súlyosan és ezáltal idéz elő vérkeringési zavarokat, amelynek végső jcö- vetkezménye szívhalál lehat. E. I. Egy ogyesszai üzem állítja elő a képen látható akasztós, egytestű ekét, mely bokrokkal benőtt vagy fahulladékos, mocsaras szűzföld feltörésére alkalmas. Ez a nem nagy és egyszerű mezőgazdasági gép lehetővé teszi a tuskózó- gépek és buldózerek használatának mellőzését, amelyek földhányásokat hagynak maguk után. Az ekét terepjáró traktor után kapcsolják. Egy menetben 1 méter szélességű sávot fog át. Az ekevas 40 cm mélyre hatol a talajba, maga alá gyűri és beszántja a 4—5 méter magas bokrokat. Ezután tárcsás boronával elsimítják a talajt, s a terület máris alkalmas a mezőgazdasági kultúrák termesztésére. Egy óra alatt az ekével egyharmad hektárnyi területet lehet feltörni. SCI FI IRODALOM Q. G. Bt F. Kevesen tudják, hogy az írói nevük után akár külföldinek is ítélhető szerzőpár: Kulin György, a neves csillagász- professzor és Fábián Zoltán, mellesleg szűkébb pátriánkhoz tartozó, Pest megyében élő író. Szándékosan kezdem ismertetésemet ezzel az indiszkrécióval. Egyrészt, mert a regény elolvasása után az olvasó úgyis kiváncsi lesz, ki ez a velünk szimpatizáló két idegen szerző, akik nemcsak magyar csillagászt választanak könyvük hőséül, de a bolygónkon lejátszódó cselekménysor egyik színhelye is a közelmúlt, illetve a háromszáz évvel ezutáni Magyarország. Másodszor: ez a könyv a szerzőpár immár negyedik fantasztikus regénye, s ha az első esetében, a magyar- országi sci-fi (tudományos fantasztikus) irodalom csecsemőkora idején még érthető volt az inkognito — nem jelentett különösebb dicsőséget í'antaszA HOMO SAPIENS ÁLDOZATAI Az óriásállatok, kipusztulásának okát tárta fel egy amerikai zoológus kutatócsoport s megállapította, hogy egy terület állatfajai akkor pusztultak ki, amikor ott az ember megjelent, vagy ahol az addig gyűjtögető életmódot folytató ember áttért a nagyvadak vadászatára. A vadászat elsőízben Afrikában és Dél-Azsiában terjedt el több mint 40 ezer évvel ezelőtt, sorrendben következett Délkelet-Ázsia és Ausztrália, majd Észak- Azsia, Európa és Észak-Amerika, utoljára Üj-Zéland, Madagaszkár és a Karib-tenger szigetei. Az amerikai vadnyugaton az óriásállatok tömegmészárlása nem akkor történt, amikor oda a farmerek és az aranyásók betörtek, hanem kb. 31 ezer évvel korábban. A tettes az ember volt, az áldozatok: a prehisztorikus idők óriásállatai. Szibériai vadászhordák az utolsó jégkorszak után a Boring- szoroson és Alaszkán át betörtek az észak-amerikai kontinens^ re. Az indiánok eme ősei csak íjjal és nyíllal rendelkeztek, mégis kiirtották a terület hatalmas állatfajait, pl.: a Neocbo- crust, egy borjú nagyságú rágcsálót, az Eremotheriumot, egy bagger nagyságú lajhárt, s a zsiráfhoz hasonló, 7 méter magas tevét, a Titanotyiopust. A kipusztulás oka nemcsak a vadászat, hanem az is, hogy az ember megbolygatta a felfalás és feltalálás egyensúlyát az állatvilágban. Európában is, mint Észak-Amerikában, az utolsó jégkorszakot követő időben, tehát kb. 8—15 ezer évvel ezelőtt pusztították ki az őriásállatokat, közöttük a mammutot, a gyapjas orrszarvút és kardfogú tigrist. BALESET ELLEN - KAPARÓGÉP Az üzemekben a padlón, utakon keletkezett síkos szennyeződések megannyi súlyos baleset forrásai. A zsír-, olaj- vagy festékföltökre por és hulladék rakódik, ezeken könnyen el lehet csúszni, tehát sok a baleset forrása. Ilyen foltok gyors eltávolításához szerkesztette a képen látható gépet az egyik francia gyár. A négy keréken gördülő kaparógépből kinyúló karok vízszintes rezgő mozgást végeznek (3 mm amplitúdóval percenként 2100 rezgést). A karokat rúgok szorít- 4 pép akár elektromoják lefelé, így mindenkor hoz- torral, akár benzinpiotorral zásimul a tisztítandó felület- működtethető. X asút-v illa mo sí tás A második világháború után a legtöbb európai állam vas- útjának a fejlesztése a mélypontról indult el. A vonalakat helyre kellett állítani, a mozdonyparkot és a vagonparkot pótolni stb. Ezzel párhuzamosan kezdték meg a fokozott villamosítást és dieselesítést, a vonóerő korszerűsítését. A világ leghosszabb vasútvonalán, a Moszkva—Vlagyivosztok vonalon az idén a villamosított pálya hossza eléri az 5800 kilométert. A Szovjetunióban villanyvontatással továbbítják az összes tether- és személyszerel vények 47.9 százalékát. A szovjet vasutak nagyteljesítményű, hazai gyártmányú villanymozdonyokkal bonyolítják le a teherforgalmat. Most kezdik meg a váltó- és egyenárammal egyaránt működő nyolctengelyes villanymozdonyok gyártását. A Szovjetunióban a villamosított vasútvonalak hossza: 33 500 kilométer. Bánya a Jeges-tenger partján A Léna-folyó torkolatánál, mindössze néhány kilométerre az Északi Jeges-tenger parijától működik a Szovjetunió legészakabbra fekvő szénbányája, a Szogo. Szovjet geológusok megállapították, hogy az új lelőhely annyi, a gazdag, és olyan könnyen kiaknázható, hogy minden bányászra évente 1500—^1600 tonna kitermelt szén jut. A bányában tartószerkezetek egyáltalán nincsenek — az örök. fagy vasmarka mindennél erősebben szorít. Ez a csodálatos föld alatti birodalom egyáltalán nem pusztul. Az elhagyott bányák örökre tiszták és megbízhatóiW maradnak — olyannyira, hogy a helyi kereskedelmi síervek élelmiszerraktárként használják azokat. Lin-A. F.Bian: Aster tikus könyvek írójának lenni —, ma már teljes mértékben értelmetlen. Napjainkban a roppant népszerű műfaj érdemes hazai szerző- és szerkesztőgárdával dicsekedhet (Kuczka Péter, Zsoldos Péter, Rónaszegi Miklós, Nemes László, Csernai Zoltán, Cserna József, hogy sebtiben csak néhány nevet említsek). S a megszaporodott fantasztikus művek között a Q. hin és F. Bian regények nívó dolgában is előkelő helyet foglalnak el. A Magvető kiadónál megjelent új könyvük méltán öregbiti népszerűségüket. A történet alapja egy legenda, s egy csillagászati elv, amely szerint egykor a Mars és a Jupiter pályája között még egy bolygó keringett, ami később kozmikus katasztrófa áldozata lett, a Phaeton. (Szerzőink As- íernek nevezik.) A legenda pedig a következő: Valamikor, nagyon régen, egy kis szigeten élt egy boldog' nép. Örökzöld világukat a bőség jellemezte. Tanítójuk Is- tar volt, aki nem ezen a szigeten született, hanem az Aster bolygóról származott. Egyszer a szigetre egy haltestű gépmadár érkezett az égből. Hat Aster-lakó szállt ki belőle. Olyanok voltak, mint az emberek. Csak kisebbek. A szigeten egy másik nép is lakott, a tűz imádójának, Us- íernek a népe. Az usterek, akik előbb megölték Istart, most az Asterről érkezett hat idegent is felkoncolták. S nekiestek a haltestű gépmadárnak, amely kigyulladt, s elpusztította a szigetet. A legendát senki nem vette komolyan. Mígnem egy fiatal csillagász, Bihari Attila különös titok nyitját sejtette meg benne. A második világháború idején három rakéta csapódott be London közelébe. Az egyik fel nem robbant rakétafej mellett a tűzszerészek különös fémhengert találtak, a fémhengerben még különösebb fémes idomokat, az idomokon jeie- ■ két. Megfejteni nem tudták. * Kém jelék lennének? A fémidomok Bihari Attila figyelmét is felkeltették, akit ösztöndíjas diákként az angol rendőrség még a háború idején a fémrudacskával kapcsolatban kémkedéssel vádolt, s aki, jó tíz évvel később a British Museumban találkozik újra, mint Angliában tartózkodó csillagász a titokzatos leletekkel. Attila rájön, hogy á jelek az eltűnt Phaeton, azaz az Aster bolygóról származnak. Üzenetet tartalmaznak. Az üzenetet azonban Attila csak háromszáz év múlva, 2250-ben tudja megfejteni. Hogy ugorhatunk a történetben háromszáz évet? A hibernáció segítségével. Attila ugyanis befagyasztana magát, s egyszerűen átalusz- sza a három évszázadot. Ami nem sikerült neki 1950-ben, sikerül 2250-ben. Megfejti az üzenet titkát, eljut az Aster - lakók csoportjához, akik a Phateon tragédiája elől a bolygó egyik holdján egy távoli csillagra menekültek, sőt, a volt Aster-lakók másik csoportja üzenetét megfejtve, tervet sző, hogyan lehetne a kozmikus tragédia folytán elszakadt, s újra veszélybe került Aster rokonokat egymáshoz segíteni. • Ezzel mintegy jóváteszi azt a vétket, amit a Föld-lakó usterek, a legenda szerint, Istar- ral és az Aster ' követeivel szemben elkövettek. Eddig a könyv meséje. Végig lebilincselő, fordulatos, élvezetes olvasmány. Színes, nélkülözi a tudálékosság, a spekuláció nyűgét-terhét, amely sok fantasztikus könyvet tesz szárazzá, érdektelenné. Mégsem ez, az olvasó szempontjából cseppet sem lebecsülendő könnyedség, olvasmányosság a mű fő érdeme. Sokkal inkább mély humanizmusa, emberközpontúsága, a szerzőknek a háború- és osztályok nélküli, technikai, társadalmi vonatkozásban egyaránt fejlett és egységes jövő-emberiségébe vetett szilárd hite. P. L V
