Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

rt H-£i “ZMértap 1971. JÜUTjS 24., SZOMBAT Üdítő ital — Nincs maguknak hűtő­gépjük? — De igen, a szervizben. (Zsoldos rajza) — írj cérnázó. A Hazai Fásű&fonó kistarcsai gyár­egységében új cérnázó épül. Az építkezés februárban kezdődött, s a jövő év ele­jén már dolgozik is az üzem, amely több mint 180 as­szonynak ad munkalehetősé­get. Bogyósok, vadon és szelíden Van gép — es még sincs A váci járás területének többségét gyenge talajadottsá­gú mezőgazdasági területként tartják számon. Az utóbbi években mégis egyre inkább bebizonyosodik, aranyat ér ez a föld, csak meg kell találni azolcat a növényeket, amelyek sikerrel termeszthetők benne. Ezek a növények a bogyó­sok. A szeder, a málna, a sza­móca vadon terem a Bör­zsönyben, így hát ezek „sze­líd” változatai is sikerrel ter­meszthetők a környéken. Régen rájöttek erre az igaz­ságra a járás termelőszövet­kezetei is. A bogyós gyümölcsök ter­mesztése az egyik leggaz­daságosabb növényter­mesztési ág, egyre növekszik a bogyós te­rület, de a felfutás jó néhány megoldásra váró problémát is felvet. Ezért volt nagyon időszerű a járási bogyós gyümölcs tér­Elkel az ősi ház Egyre nagyobb az ingatlanforgalom — A tanyavilágból a városba A Pest megyei Ingatlan­közvetítő Vállalat ceglédi ki- rendeltsége előtt, a jókora hir­detőszekrényben, legalább hatvan cédula kínálja eladás­ra a házakat, telkeket. Az el­adó ingatlanok leírását, árát is megtalálja az érdeklődő a hir­detéseken. — Hallatlanul nagy az ér­deklődés az ingatlanok iránt — mondja Harmat József, a kirendeltség vezetője. — Mint­ha minden embernek, minden családnak egyetlen vágya a saját ház lenne. És a kereslet szinte ki­zárólag a városi ingatlanok- iránt nyilvánul meg. Elvétve akad olyan, aki a tanyavilág­ban keres házat. Nagyritkán akad vevő még az olyan ház­táji méretű szőlőcskére is, amelynek egyik sarkában szobakonyhás házikó húzódik meg. Annál keresettebb a korszerű családi ház, a jófak- vésű telek, amiből, sajnos, már évek óta nem tudjuk ki­elégíteni az igényeket. — Élénken érdeklődnek a város központi részén fekvő ingatlanok iránt. Különösen azokban a városrészekben, ahol már csatornáztak vagy a közeljövőben építik a csator­nákat. Az emberek kényelmes otthont akarnak. — Általában azért adják el a házat, mert van egy kis megtakarított pénzük, és an­nak pótlásával, modernebb in­gatlant kívánnak vásárolni. Sok ház azért cserél gazdát, mert a régi tulajdonos a vé­telárat OTP-öröklakás vagy házrész megvásárlására akar­ja befizetni. Sok ingatlant az örökösök értékesítenek. Az idősebb háztulajdonosok el­adják az ősi házat, a fiata­lokhoz költöznek, és a vétel­árat bútorvásárlásra vagy a fiatalok házának, lakásának korszerűsítésére kívánják for­dítani. — Érdekes tapasztalat, hogy az ingatlanok jó negyedrésze fizetési könnyítéssel cserél gazdát. S még figyelemre mél­tóbb, hogy a forgalom túl­nyomó részét, mintegy het­venöt százalékát, a tanyavi­lágból jelentkező vevők teszik ki. Kétségtelen jele ez annak, hogy megindult a tanyavilág a zárt települések felé. A zár­számadások után ugrásszerű emelkedés tapasztalható az Ingatlanforgalomban. — Tanulságos tapasztalat: régebben a parasztember olyan ingatlant vásárolt, ame­lyen istálló, nagyméretű kam­ra, pince, kukoricagóré volt. A városba költözők ma formás, korszerű családi házat keres­nek, parkettal, fürdőszobával, lehetőleg olyan útvonalon, ahol járda van. — A napokban jóformán egy óra alatt bonyolítottunk le egy adásvételt. Az egyik vevő a Szücs-telépen, a Tabán ut­cában vásárolt házat, tanyai lakos volt eddig. — Tavaly 307 ház, illetve te­lek talált gazdára, az idén ed­dig 380 ingatlant vásároltak az emberek. Kevesen tudják, hogy a nálunk jelentkező vá­sárlók és eladók részére díj­mentesen bonyolítjuk le a kö­telező adásvételi szerződés megkötését — mondotta Har­mat József. Csatári Ilona mesztő gazdaságok kemencei értekezlete, amelyre minden számottevő gazdaság elküldte kéDviselőit. A váci járásban 20 termelő­szövetkezet és 3 szakszövetke­zet foglalkozik bogyós gyü­mölcsökkel, összesen 2300 hol­don. Ebből a körülbelül 1300 holdnyi új telepítés, csak ez­után fordul termőre. A bogyós gyümölcsök között a málnáé a vezető szerep, az összes bo­gyós terület 70 százalékát fog­lalja el. A szamóca, a piros és fekete ribizli egyforma te­rületen terem. A málnafajták közül ma is a nagymarosi a legismertebb. Hátránya, hogy termésátlaga jóval kisebb a Findus, a Mailing-promise, a Mailing-exploit és a fertődi hibrid fajtákénál. Nagyobb viszont az ellen- állóképessége. A gazdaságok vezetőinek vé­leménye megoszlik. Egyesek a nagymarosi fajtára eszküsz- nek, mások a magasabb ter­mésátlagot adó, exportképe­sebb, de kevésbé ellenálló faj­ták mellett kardoskodnak. A termésátlagok, bizony, nagyon változóak. A Findus-málnából már a járásban is szedtek hol­danként 40—45 mázsát, a ha­gyományos nagymarosiból pe­dig a 20 mázsa már jó ter­mésnek számít. A bogyós gyümölcsöknél magasak a termelési költsé­gek. Különösen sok a ráfordí­tandó munkabér. Sok gondot okoz ez a járás északi közsé­geiben, ahol a legjelentősebb a bogyós gyümölcsterület, ugyanakkor kevés a munka­erő. Az idén sok szövetkezet diákokat szerződtetett, de hosszú távon ez sem jelent megoldást, tehát gépesíteni kell. Ugyanakkor — ahogy a gazda­ságok vezetői elmondták — Magyarországon a gépesítést még nem oldották meg. A szö­vetkezetek nehezen tudják be­szerezni a szükséges eszközö­ket. A legnagyobb gond a mál­naszedés. Erre is szerkesztet­tek már gépet, de nem lehet hozzájutni, s az első osztályú, úgynevezett guruló málna sze­désére ez nem is alkalmas. Megoldatlan az intenzív fajták vegyszeres növényvédelme is. Éppen ezért a gazdaságok ve­zetői azt javasolták, hogy tár­sadalmi bizottságot hozzanak létre, amely majd a járási bogyós gyümölcs termesztők gondjaival, a fajtakérdéssel, a gépi művelés mielőbbi meg­oldásával, az értékesítéssel és a felvásárlási árak alakulásá­val foglalkozik. Cs. A. TIC7TÍDD I V\TVí í\ A zagyvaróna! ötvözet- 1 IMI Add LlVLIíU gyárban KGSrkoopcráríó­ban levegotiszuto berende­zést építenek. Az elektromos porleválasztó berendezést, amely teljesen megszünteti a levegő szennyeződését — Csehszlová­kiából vásárolták. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Gépipari Tudományos Egyesület, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az AFOR Asványolajforgalmi Vállalat közösen pályázatot hirdet a következő témában: Kőolajai és kőolajtermékei tároló tartályok belső felniele tisztításának megoldása külső állásról A pályázat célja: olyan eljárás kidolgozása, amellyel a tartályok tisztítása - a tartályba való beszállás nélkül elvégezhető, a 2/1970. (IV. 8.) NIM. sz. rendeletben foglalt biztonsági előírások betartása mellett A tisztítandó tartályok fajtái: föld alatti fekvőhengeres, föld feletti álló- és fekvőhengeres tartályok: kőolajterméket szállító tartálygépkocsik és vasúti tartálykocsik. A pályázat beküldési határideje: 1971. december 31. egy egy egy A pályadijak: I. díj: 50 000 Ft II. díj: 30 000 Ft III. díj: 20 00C Ft A pályázat részletes kiírása átvehető a GTE Titkárságán (Bp. V., Szabadság tér 17. III. em. 305.), vagy az AFOR Asványolajforgalmi V. Műszaki Főosztályán (Bp. V., Néphadsereg u. 5.). Újítás a IIAGY-ban Ai üzembe viszik a tízórait és uzsonnát A Híradástechnikai Anya­gok Gyárának szakszervezeti bizottsága tovább bővíti az üzemen belüli szolgáltatáso­kat. Már a tavasszal tárgyal­tak a vendéglátóipart válla­lattal, az előfizetéses tízórai és uzsonna bevezetéséről. Ak­kor nem értek el eredményt. Az újabb tárgyalások si­kerrel jártak. A megállapo­dás szerint szeptembertől tejes-húsos tízórait és uzson­nát rendelhetnek a Híradás­technika dolgozói, amit a ven­déglátóipar a munkahelyeken szolgál fel. A gyárban dolgozó háziasz- szonyok műszak utáni bevá­sárlását könnyíti az szb ha­marosan megvalósuló másik terve is. Tárgyalnak a MÉK- kel és az Egyesült Dunamenti Tsz-szel: a kedvezőbb ajánla­tot nyújtó cég zölds ág-gyü­mölcs boltot nyit a gyár mel­lett. Kevés az eieség, pusztítanak a vaddisznók Valóságos vaddisznó-inváziót tapasztalnak Borsod megye északi részén, a zempléni hegyközben. Az éhes vadak csapatosan keresik fel a Há­romhuta, Regécke, Vágáshuta és Pálháza környéki gabona­táblákat. Az egyébként óvatos dúvad világos nappal csörtet elő az erdőből, s pusztítja az érő kalászokat. A vadásztársaságok tagjai nem egészen egv hónap alatt megközelítőleg 30 vaddisznót ejtették el, a kártétel ennek ellenére sem csökkent lénye­gesen. A vadászok most min­dennap lesben állnak. Hogy mennyire kevés az élelem 3z erdőben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyik vadász által elejtett 23 centi­méteres agyarú vadkan csak 160 kilót nyomott, holott rend. szeres táplálkozás mellett leg­alább kétmázsásnak kellett volna lennie. do Íicírm cint a A Ferihegyi repülőtéren so. kan várakoztak az érkező párizsi repülőgépre. Egy népes család nagy izgalommal leste a vámterületre nyíló ajtót. A többi várakozó akarva, nem akarva, megtudta beszélgeté­sükből, hogy Lujza nénit vár­ják, aki hosszú évtizedek után végleg visszatért Magvaror- szágra. Azt is elárulta hangos beszélgetésük, hogy két rokon- család várakozik a gazdag Lujza nénire. Mindkettő azt szeretné, ha Lujza néni hoz­zájuk költözne. — Mikor jön már Lujza né­ni? — nyafogta egy négyéves kislány, akit ki cipeltek az amerikás nagynéni fogadására. — Mindjárt! Addig gyako­rold a versikét. — Már elfelejtettem. — Az előbb még tudtad! — mordult a gyerekre a mama. — Tessék gyorsan elmondani! Jól nézünk ki, ha elfelejtetted. A Pisti biztosan jól elmondja az ő versét, és akkor mindent ők kapnak. A gyerek belekezdett: „Eljött a boldogság napja, — Az egész család leste, — Meg­érkezett Lujza néni, — Mihoz- zánk Pestre.” — Jól van, Bözsike! És mit kell csinálni utána? — Meg leéli csókolni Lujza nénit. — És át kell ölelni a nya­kát! Nehogy elfelejtsd a ver­set! ¥T gyanebben a pillanatban a ^ család másik ága Pistit oktatta. Neki hosszabb versi- bét kellett elmondani, igaz, ő már ötéves is elmúlt. Amíg a vámtisztek a dolgu­kat végezték, Pistike és Bözsi­ke mamája „diplomáciai tár­gyalást” folytatott. — Nézd, Mária — mondta az idősebbik. — Lujza néni­nek jobb dolga lenne nálunk. Nagyobb a lakásunk, és auto- gejzirünk is van. Lujza néni biztosan mindennap fürdött Cincinnatiban. Nálatok csak egyszer egy héten van meleg víz. — Drága Irénem, én úgy gondolom, hogy a mi különbe­járátú szobánk főnyeremény lesz Lujza néninek. Nálatok vagy neki kellene átjárni a ti szobátokon, vagy nektek az övén. Nem vitás tehát, hogy hozzánk jön lakni. — Bezzeg, amikor a Zsiga bácsi kiment Lujza nénivel Amerikába, a te anyád kígyót- békát kiáltott rájuk. — No nézd csak! Még te be­szélsz? A te apád évekig nem válaszolt a leveleire. Csak ak­kor kezdett írni, amikor meg­tudta, hogy meggazdagodott. De édesem, ne veszekedjünk. Nektek is hozott, nekünk is hoz. Pözsike jött oda hozzájuk: — Mama, a Pisti azt mond­ja, hogy nem csókolja meg Lujza nénit, ha olyan bajusza van, mint a Piroska néninek. Akkor én se csókolom meg. — Nem bajuszos, és tanuld tovább a verset! A vámolás még mindig nem ért véget. Pistike papája Bö­zsike apjával tárgyalt: — Nekem mindegy lenne, hogy Lujza néni kinél lakik, de 6 járna jól, ha befektetné a pénzét az én újfajta akku­mulátorom kivitelezésébe. — Mi viszont bevennénk a műanyagrészlegbe. , Óriási perspektívát jelentene, ha az ő pénzével dolgozhatnánk. — Látom, a cél érdekében Pistikét is mozgósítottátok. — TI meg Bözsikét. Nyílt az ajtó, és Lujza néni megjelent az előcsarnok­ban. Nem volt bajusza, de se a versikékre, sem pedig a csó­kokra nem került sor, mert a dollármama a virágcsokrokkal felszerelt családtagok felé for­dult. és kedvesen így szólt: — Ti vagytok a testvéreim gyerekei és unokái? Nagyon örülök, hogy megismerhette­lek benneteket. Most két hó­napra a Balaton mellé uta­zom, azután veszek egy örök­lakást. Mihelyt ott berendez­kedtem, szívesen láttáit benne­teket egy jó kis uzsonnára. Na, szervusztok... Palásti László

Next

/
Oldalképek
Tartalom