Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-23 / 172. szám
1971. JÚLIUS 23., PÉNTEK s&ŰHap 3 Ki védi jobban a vállalat presztízsét? Közös szemle a Pest megyei Építőanyag- és Szerelő- ipari Vállalat verőcei telepén Sétaúl-karbantartás Pihenésképpen dolgoznak a budakeszi 4600-as számú Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai. A budai hegyekben találkoztunk velük: kapával, kosárral, gereblyével vonultait a munkaterületre, ahol a sétau lakat tartj ált rendben. A több, mint húsztagú brigád már „vállalati szinten” munkálkodik, nevük: Sétaút Karbantartó Vállalat. Van, aki Budakesziről, van, aki Pasarétről, vagy a Labanc utcából megy dolgozni, egy biztos: kedvvel végzik a karbantartást, a kirándulóik öröméi«. Napoz tató kandalló ötletes kandallók gyártását kezdték meg a pápai Elelt- thermax-nál. Az új konstrukció egyszerre melegíti és barnítja használóját. A villamoskészülék fűtőszálai mellé ugyanis kvarclámpát építettek be. Az újdonságot elsősorban a csecsemők mesterséges napozta tásához ajánlják. A tervele szerint az év második felében már kétezer mintadarabot szállítanak az üzletekbe. Polisztirol — nikecelnek Felépült a fűzfői Nitrokémáa új polisztirolüzeme, amelyben évente háromezer tonna értékes műanyagot állítanak elő. További feldolgozással, habosítással ebből készítik a nikecel elnevezésű szigetelőanyagot, amelyet a könnyűszerkezetű építkezésnél, használnak. A 17 millió forintos költséggel épült új üzemmel jelentős devizát takarítanak meg. hiszen eddig az itthon szükséges polisztiroét nyugatról importálták. , A KISZ Vili. KONGRESSZUSÁNAK JELENTJÜK A felhívás A KISZ Pest megyei Bizottsága felhívással fordult a megye fiataljaihoz, melvben meghirdette „A X. pártkongresszus szellemében készülünk a KISZ VIII. kongresszusára” politikai akciót. Az akció célja: a fiatalok vegyenek részt a X. pártkongresszus határozatának végrehajtásában, segítsék a IV. ötéves terv gazdasági és társadalmi feladatainak megvalósítását, készüljenek méltóképpen a KISZ VIII. kongresszusára. Az akcióban részt vehet minden KISZ-tag, aki vállalja, hogy megismeri és szervezett formában feldolgozza a párt- kongresszus anyagát, munkahelyén, lakóterületén gazdasági és társadalmi feladatok végrehajtására konkrét megbízást vállal és részt vesz alapszervezete közös programjaiban. A KISZ VIII. kongresszusának jelentjük című új rovatunkban az elkövetkező időben rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat a vállalásokról, a felajánlásokról. QEDSZ-üEés Vácott a kórházi fertőzések megelőzéséről Hogyan védekeznek a váci és ceglédi kórház csecsemő- és gyermekosztályán a fertőző kórházárta' iák ellen — ez volt a témája tegnap az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Vácott tartott megyebizottsági ülésének. Fertőző kórházártalmaknak nevezik azokat a betegségeket, amelyeket a beteg kórházi tartózkodása idején környezetétől mégkaphat. (Ez persze nem jelenti azt, hogy valaki a körzeti rendelőintézetben, a kezelés során nincs kitéve ilyen fertőzésnek.) A fertőzések okait elemezve megállapították, hogy szinte teljesen megbénítja a megelőző tevékenységet az osztályokon levő zsúfoltság, a kiszolgáló helyiségek kis száma. Emiatt a nő. _rek nem tudják betartani az alapvető higiéniai rendszabályokat. ÚJ FAJTA KUKORICAADAPTER A Békés megyei MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyárában új, nagy teljesítményű kukoricaadaptert konstruáltak, amelyet az NDK gyártmányú E—512- es típusú gabonakombájnra szerelhetnek. A mintadarabok nemcsak hazánkban, hanem az NDK megbízásából az EAK-ban is kitűnően vizsgáztak. A kukoricaadapter sorozatgyártását Orosházán már megkezdték. Az okok közé tartozik —állapították meg az ülés résztvevői — a beteglátogatás is. A külső fertőzéseket csali úgy lehetne lényegesen csökkenteni, ha a kórházak megfelelő társalgóval rendelkeznének, ahol a járó betegfek fogadhatnak hozzátartozóikat. Segítené a megelőzést az is, ha a fekvő betegeket csak egy látogató kereshetné fel, fehér kórnázi köpenybe öltözve. Cegléden már bevezették, hogy az újszülötteket nem mutatják meg a látogatóknak. Vácott bevált az a gyakorlat, hogy amíg a szülők, hozzátartozók felkeresik betegeiket, egy nővér foglalkozik a látogatók gyerekeivel. Nehezíti a fertőzés elleni védekezést az is, hogy a nővérek sokszor azon a liften viszik le a szennyes ruhát, amin a tisztát szállítják. A két új kórházban van ugyan szennyesledobó, de a váci kórházé megrongálódott és nincs, aki megjavítaná. Az ülés résztvevői megállapították: az adott lehetőségeken belül mindent el kell követni az eredményes betegellátás érdekében a kórházi fertőzések hatékonyabb megelőzéséért. s. i Es a kirándulóknak.,. Két órán át vitatkoznunk a szerkesztőségben. Hiába. Szabó Lajos, a Pest megyei Építőanyag- és Szerelőipari Vállalat igazgatója és Sebők János- né, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára kitartott álláspontja mellett: helyesbítést kérnek. Kívánságuk: igazítsuk helyre a Váci Napló XV. évfolyam 144. számában és a Pest megyei Hírlap 1971. július 6-i számában megjelent cikkeket, amelyek — mint a vezetők mondták — sértik a vállalat presztízsét. Véleményük szerint az újságírók felületesek voltak, nem néztek jól körül a vállalat verőcei telepén, megállapításaik nem fedik a valóságot. Az egyik cikk címe: „Életveszélyes hidroglóbusz- gyártás" hibás, elfogadhatatlan, mert az a hidroglóbusz- gyártás nem életveszélyes. Ezenkívül a gödörben nem olajos, fekete sártenger van — mint írtuk —, hanem savgyanta; a részegen randalírozó — akiről írtmik — nem központjuk dolgozója, hanem ... A kétórás vita eredménytelenül zárult. Újságírónk kitartott cikke állításai mellett, az igazgató és a szakszervezeti bizottság titkára pedig továbbra is követelte a helyreigazítást. Mi az igazság? Menjünk a helyszínre együtt, nézzük meg, mi az igazság! — indítványoztuk. A vállalat igazgatójának meghívására Aszódi Balázs, a szak- szervezetek megyei tanácsának munkavédelmi felelőse is Velünk tartott Azóta többször átnéztem a helyszínen készült jegyzetemet, megkíséreltem összevetni azzal a levéllel, amelyet a helyesbítés miatt küldtek szerkesztőségünkbe. Összehasonlítottam jegyzetemet azzal az írással is, amit húsz dolgozójukkal íratták alá. Ezzel sem, azzal sem egyezett. S nem egyezik a jegyzet a szerkesztőségben elhangzott beszélgetéssel, összeegyeztethetetlen azzal is, hogy Verőcén végül Szabó Lajos igazgató megismételte kívánságát: a látottak, tapasztaltak ellenére igazítsunk helyre. Tulajdonképpen, ha a szavakat boncolgatjuk és nem a tényeket, akkor négy dologban helyesbíthetünk. Az egyik: a iiidroglóbuszgyártás általában valóban nem életveszélyes. Ám Verőcén a valóságban!? Aszódi Balázs mint munka- védelmi felelős ott a helyszínen leállította a 2. sz. öttonnás portáldarut. Kijelentette: egy percig sem üzemelhet tovább, csak akkor, ha felszerelik rá a végállás-kapcsolót. Különben súlyosan balesetveszélyes! Mint mondom: súlyosan balesetveszélyes, és nem életveszélyes. De ha valami balesetveszélyes, és le kell állítani, akkor életeit, épséget ve. ízélyeztet, tehát... Egyformák-e a telepi és a központi dolgozók ? A másik kifogás: az elkerí- tetlen, mindenki számára hozzáférhető gödörben nem olajos, fekete sártenger van, hanem savgyanta. Immár négy esztendeje éktelenkedik ott, ahogy a téglagyár, az előd, örökül hagyta. Ez ugyan olajtermék, de mégsem olaj, tehát helyre kell igazítani. Ez lenne hát a lényeg? S nem az, hogy az országútról, a környékről bárki akadálytalanul megközelítheti ezt a gödröt? & hol ez a gödör? Néhány .méterre attól a drótkerítéssel elzárt területtől, amely elé nagy betűkkel írták: „Nyílt láng használata tilos!” Külön súlyosbítja a tényt, hogy poroltó nem volt felszerelve, és a kerítés mögött az olajat és festéket is szabálytalanul tárolták, másutt nem is találtunk poroltót. Ami igaz, igaz: a kerítést már készítik, de az említett savgyanta és az egész üzem négy esztendeje kerítetlenül, i balesetveszélyesen áll. Még | hozzátesszük: ebben az üzem- I ben nincs is szükség erre a | savgyantára, soha nem is hasz- i nálták. Miért tárolják hát itt négy éve? A harmadik téma, amiben helyre kellene igazítani az, hogy az újságíró felületes volt, sok mindent rosszul ítélt meg. Valóban! Cikkében nem jutott, nem juthatott el olyan lényegig, mélységig, ahogy ezt Aszódi Balázs munkavédelmi felelős segítségével tehettük. Így például a többi között az újságíró csak a két épület előtt álló figyelmeztető „Életveszélyes” tábla — és saját véleménye alapján állapította meg. hogy itt valami baj van. A jól felkészült, szakértő munkavédelmi felelős azonban közölte a vállalat vezetőjével: azonnal vizsgáltassa felül építésszel, hogy le kell-e rombolni az épületeket, vagy megtámasztással megmenthetők-e az ösz- szeomlástól? Továbbá helyreigazítjuk azt is: aki újságírónk látogatásakor randalírozott, részeg volt, az nem a központ dolgozója, hanem központi rendelkezésű állományú dolgozó. Mi a különbség? Szerintem semmi. A nevezett dolgozót naponta a központból küldik ki megbízatással. És még valami: A telepen dolgozók is a központhoz tartoznak. Sok helyütt jó lenne, ha megértenék: egyformák a telepen, a kihelyezett üzemekben dolgozók a központiaklcal. Sem rangban, sem elbánásban, sem megbecsülésben nem osztályozhatók kétféleképpen. Ha központi rendelkezési állományú dolgozó, vagy telepi munkás randalírozik részegen, az már nem sértő a vállalatra? Eny- nyit a helyre nem igazítható, nem is a lényeghez tartozó dolgok helyreigazításáról. Szabálytalanságok 30 pontban Aszódi Balázs munkavédelmi felelőssel, az igazgatóval, a telepvezetővel minden ajtón bementünk: átnéztünk műhelyeket, raktárakat, a téglagyártól visszamaradt színeket. Megmásztuk a hónapokkal ezelőtt ledöntött kémény téglamaradványait, ösvényen eljutottunk a trafóházig ... Senki nem vádolhat bennünket felületességgel. Így jöttünk rá arra a sok szabálytalanságra, rendellenességre, amit végül is a munkavédelmi felelős a helyszínen harminc pontban foglalt ösz- sze, és megküldi írásban is az illetékeseknek. Az egyik legsúlyosabb szabálytalanság a villanyáram használatában, bevezetésében van. A 2. számú daruról írtunk, de a másik daru — az 1. sz. is — szabálytalanul működik. Már régen ek.rták a 24 voltos vezeték szerelését, amit a mai napig sem hajtottak végre. A tárolóban is szabálytalan a bekötés. Az üzemi étkezőben munkaidő alatt forrón találtuk a villanyrezsót. Különben is tilos használni, de ennek a vezetéke be sem volt kötve a készülékbe. A rosszul szigetelt drótot szabadon ki-be lehetett húzogatni a rezsóból. Minden pi—anatban tragédiát okozhatott volna. Még pénzbe sem kerülne A munkavédelmi felelős a szigorúan ellenőrzött és pontokba szc ett szabálytalanságok kijavítására határidőket is szabott. Ezek között számos tennivaló teteme® pénzt emészt majd fel, mások egyszerű gondosság, intézkedés alapján pénz nélkül megold- ható feladatok. így néldául a meglevő lábszárvédőket és bőrK. „yeket, valamint védőfalakat csak használni kellene a hegesztésnél: sehol nem használták! Nem kerül pénzbe például a régi, hosszú ide| je használaton kívüli WC le- I döntése, amely ajtó nélkül ott éktelenkedik, ki tudja mióta. | Nem kerül sok pénzbe a tégla elhordása, a poroltók felszerelése, a biztonságos tarolás, hogy a tűzveszélyes rak- tárakooi kikerüljenek a munkaruhák és egyéb éghető holmik; hogy a tetőszerkezeteket kijavítsák és a nádpallók ne rémisztgessenek lezuhanással és tűzveszéllyel. Az sem kerül pénzbe, hogy ellenőrizzék, ne írjanak a vállalat területén illetéktelenek, s főleg ne gyerekek (ottlétünkkor erre is volt példa). Egyáltalán, ellenőrizzenek! A telepvezető hosszas ke esgélés után sem talált egyetlen olyan papírt sem, amellyel bizonyítani tudta volna a szabályos, rendszeres ellenőrzést. A munka- védelmi oktatást sem előírásszerűén tartják. Rendetlenség, gondatlanság Ami azonban pénzbe, sokszor nagy összegbe kerül, azt is el kell végezni. Ilyen körülmények mellett is lehet nyereséges a vállalat, de ilyen körülmények között nem szabad termelni. így a jegyzőkönyvben szerepel a többi között, hogy a valaha téglaszárítónak használt színeket is felül kell vizsgálni, valamint az épületeket. Minden bizonnyal, öt épület sorsa megpecsétlődik. Valamennyi emelőszerkezetnél elrendelte Aszódi Balázs az azonnali teherpróbát, különben veszélyes a működtetésük. A tereprendezés sem várathat magára, mert csupán az- épületele közötti közlekedés is számos balesetveszélyt rejt' magában. Sorolhatnánk valamennyi részkérdést: szereljenek fel a trafóházban védőrácsokat, hogyan üzemelhet anélkül? Miért raktároznak különböző, oda nem tartozó anyagot a trafóházhan, és miért nincs leterítve a védő gumiszőnyeg? Rendetlenség, nemtörődömség, szabálytalanság mindenütt. Nem írjuk le részletesebben tapasztalatainkat. Kommentálni sem igen kell. Szabó Lajos, alti régóta megbecsült igazgatója a vállalatnak, a szemle közben maga is elismerte: tűrhetetlen állapotokat találtunk. Eddigi eredményeik is köteleznek Egy népgazdaságikig fontos vállalatnak vigyáznia kell hírnevére, különösen akikor, amikor annyira keresettek cikkeik, a külső szerelések nélkülük el sem képzelhetők. A vállalat, mint előző cikkünkben is írtuk, sok eredményt ért már el. Előzetes terveik szerint is szükséges 6,5 millió forintot fordítani nyereségükből ennek az üzemnek a rekonstrukciójára. Ez azonban még csak terv. Az írásra nem csupán az késztetett, hogy helyreigazítás helyett még egyszer papírra vessük: ilyen körülmények között ne engedjék dolgozni sehol munkásaikat a vezetők, törődjenek többet az emberel:- ktl. vigyázzanak rájuk. Azért is írtuk cikkünket, mert egy burjánzó szemlélettel szeretnénk szembeszállni. Minden vezető joggal védi vállalata presztízsét. De mi az igazi presztízs? Az-e, ha a rendetlenség, a szabálytalanság ellen harcolunk, vagy akkor véljük elveszteni presztízsünket. ha valaki felfedi a bajokat? Igaza lenne Szabó Lajosnak abban, hogy a Pest megyei Építőanyag- és Szerelőipari Vállalat tekintélyét az újság csorbította volna? S valóban az ellen kell harcolni — mint Szabó Lajos több jelenlevő előtt kijelentette —, aki engedte az újságírót a nem létező kerítés mögé látni, vagy az újságíró ellen, aki perbe szállt azzal, amit látott? Sági Ágnes Nemrégiben turistatalálkozót tartottak a leányfalui kempingben. Legalább ötszáz résztvevőre számítottak. A megyei idegenforgalmi hivatal javasolta a területileg illetékes vendéglátónak: erre a vasárnapra rendezzenek be a kempingben ideiglenes büfét, miután ott még egy szendvicset sem lehet vásárolni. A vállalat végül úgy döntött, hogy nem lesz büfé, mert a várható forgalomért nem érdemes felvonulnia. Elgondolkoztató szemlélet, de valószínűleg nem egyedülálló. Ennek köszönhető — mint kedden riportban számoltunk be róla —, hogy a Dunakanyarba érkező kiránduló gyakran elégedetlenül indul haza. Hiába a varázsosan szép táj, a csillámló Duna, ha szomjas kisfiának nem tud hol egy pohár tejet venni. Ha nincs sehol pavilon, ahol 20 deka nápolyit vegyen. Ha pohár sört akar inni, vendéglőbe kell beülnie. Menet közben, az országút mentán sehol nem talál boltot, ahol jégbeh ütött szódát vehetne, de még csak gyümölcsöt sem árusítanak. A lángossíitők, a különböző zöldségesbódék — néhány maszek kivételével — vasárnap zárva tartanak. Ne sértődjenek meg a duna_ kanyariak és a kereskedelem se. Magától értetődő, elsőrendű dolog, hogy az ótól alvóknak télen-nyáron elegendő üzlet, megfelelő árukészlet álljon rendelkezésükre. Tudjuk, hogy még ekörül sincs minden rendben. De legalább annyira alapvető feladatuk, hogy kora tavasztól késő őszig a hangzatos felhívások, a sok éves propaganda hatására odaáramló tömegekről is gondoskodjanak. Egy-egy melegebb hét végén legalább harminc-negyvenezer ember keresi fel ezt a tájat. Elsősorban a kisebb pénzű turisták jönnek, mert megközelítése jóval olcsóbb, mint például a Balatoné. A HÉV— autóbusz kombináció, a sétahajó elsősorban nekik kifizetődő. Aki autóval indul kirándulni, az se mind Krőzus, nem hord tízezrekről szóló takarékbetétkönyvet a zsebében. Szinte a két kezünkön meg lehetne számolni, Szentendrétől Visegrádig hová térhet be, mit vásárolhat az éhes turista. Nehéz elgondolni, miért nem találni a parton sehol igazán olcsó büfét, egytálételt árusító kisvendéglőt. Még azt is le merem írni: kifőzdét, magán- kezelésben. A Velencei-tó partján, a Balaton mentén ma már igen sok ház kapuján olvasható a csalogató étlap: aznapra mit főzött Mari néni vagy az Etuska. Jó néhány ilyen helyen ettem már. A széles, üvegezett verandán, vagy a kertben a fák alatt, 5— 6 asztal. Az ételsor nem olyan bosszú, mint a Vörös Csillag- ben. de a tésztaleves, a főzelék tükörtojással, a lekváros bukta ízletes, és még a kiránduló diákok pénztárcája is elbírja. A másik példa: a régi űton Budapest határától Érd túlsó feléig színes gombák virítanak. Alattuk targonca, a tolóján üldögél a bácsi vagy a néni, és árusítja a dombvidék ízes gyümölcsét. Legtöbbször nem olcsóbban, mint ahogy a piacon megkapná az ember, de az áru majd minden esetben kívánatosabb, mint a közértben. Tessék megnézni, kora reggeltől késő estig hányszor fordulnak a teli rekeszekkel. Sok nyugdíjasnak ebből gyűlik össze a téli tartalékpénzecskéje. Ha a Balaton mellett, a fővárosban már megoldották, hogy higiénikus csomagolásban főtt kukoricát áruljanak, amikor eljön a szezonja, miért nem kapni egy csövet sem a Dunakanyarban? Rendeletekre, újabb szabályokra nincs szükség, miután mindezekre lehetőséget nyújtanak a régiek is. Csali egy bejelentés kell a tanácsnál, s Rozika máris árulhatja a vaj- körtét a kapuja előtt. Ne igényeljenek a hatóságok kacsalábon forgó palotákat a palacsintasütőtől. Az alapvető higiéniai követelményeket természetesen mindenütt be kell tartani, és a jövőben is meg kell követelni. Mégis, a termelőszövetkezetek, a különböző társulások, az állami és a szövetkezeti kereskedelem vezetői jobban odafigyelhetnének: a turizmus fejlesztéséért még nekik is sok a tennivalójuk. Á csatornázás, a vízhálózat továbbfejlesztése, a strandfürdők építése, a nívós szórakozóhelyek megnyitása mellett ezeket az egyszerű — tőkeerős vállalatnak filléres — beruházásokat is meg kell tenni. Lellft hogy a bódé nem hol számottevő nyereséget, dl szolgáltatást nyújt. Ha a feltételeket elég . rugalmasan szabják meg, valószínűleg eladó is kerül a pult mögé. Komáromi Magda ,
