Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-21 / 170. szám

19' i. JÚLIUS 21- SZERDA ‘£%rf£íHap i \ Ötéves belvízrendezés Hat és fél milliót szán az abonyi tanács a munkákra A belvízhelyzetről tárgyalt ér, hozott határozatot az abonyi tanács végrehajtó bizottsága. A nagyközségben megoldódik ez évenként visszatérő gond. a belvízveszély vég leges elhárí­tása. A tanács pénzügyi kere­téből és a lakosság társadalmi munkáidból együttesen mint­egy 6,5 millió forintot fordíta­nak a belvízrendezési mun­kákra. 1976-ig folyamatosan sor ke­rül az árkok és kanálisrend­szerek felújítására, kiépítésére, az utcai vízelvezető és szik­kasztó árkok kiképzésére. A feladatok tervszerű végrehaj­tásához valamennyi érdekelt személy és szerv, vállalat, in­tézmény, telek- és Lakóháztu­lajdonos, bérlő segítségére szá­mítanak. Sok nézője akad a Ceglédi Háziipari Szövetkezet kiraka­tában pompázó magyaros hím­zésű mellény kéknek, ruhák­nak. A fiatalok ilyeneket eddig esetleg csak nagyanyáik fió- j kos szekrényének mélyéről I előszedve csodálhattak. Né­hány évvel ezelőtt még azt gondolhattuk, hogy ez a divat már végleg a múlté. Ma ismét ez a módi és ki hitte volna, hogy a mi­ni, a midi és a maxi szok­nyákra is rákerül a hím­zés — és ilyen szívesen viselik a fiatalok is! — Visszafordult az idő ke­reke — mondja Nagy Berta­lanná hímzőnő. — Utoljára vagy 30 éve viseltek ilyeneket, a slingelt fehérnemű, a ma­deirahímzés korában. Ma már az utcai és az alkalmi ruhák is kézzel vagy géppel hímzett mintákkal a legdivatosabbak. A rátétes hímzés előtérbe ke­rül. Nagyon szép és olcsóbb, mint a kézi hímzés, amelyhez jó szem és egy kis művészi ér­zék is kell. — Valamikor, az én lány­koromban — amely arrébb volt, hiszen már nyugdíj előtt állok — csak az a lány volt kapós, aki legalább két-három évet az akkor népszerű hímzőmesterek műhelyé­ben töltött. A hozományban saját maguk készítette hímzett függönyök, ágynemű, takarók jelezték, hogy jó háziasszony lesz a ha- jadonból. Ez volt a mérce. Ma aligha van olyan fiatal, aki vállalkozna a hímzés tanulá­sára. Új tehervagonokat vásárol a MÁV Megérkezett a MÁV-hoz az első tíz indiai vasúti teher­kocsi. A magyar—indiai hosz- szúlejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás kereté­ben ezer indiai vasúti teher­kocsival gyarapszik a MÁV kocsiparkja. Ebből idén előreláthatólag 400-at kap meg a magyar vasút, 600-at pedig a jövő év­ben. A harminc tonnás, ala­csony oldalfalú vasúti kocsik most már folyamatosan érkez­nek hazánkba, s azonnal for­galomba kerülnek. Négyszáz kocsinak az alváza Indiából már Jugoszláviába érkezett, ahol a magyar ipar által gyár­tott fékekkel, rugókkal és kerékpárokkal szerelik össze, majd a kocsik szekrényét futó­műre helyezik. Az indiai kocsikon kívül az idén Romániából, Cseh­szlovákiából, Jugoszláviából és Bulgáriából vásárol teher­kocsikat a MÁV. s az év vé­géig több mint háromezret helyez forgalomba. Ötmilliárd filteres Debrecenből Nagyarányú korszerűsítés kezdődött a 90 esztendős deb­receni dohánygyárban. A fejlesztési programban csak­nem százmillió forintot irá­nyoztak elő új gépek vásárlá­sára, a meglévők korszerűsí­tésére. Tíz, füstszűrös ciga­rettát "yártó gépet állítanak munkába. Ebben az esztendő­ben a gyárból kikerülő 8.6 milliárd cigarettából 1.2 mil­liárd lesz a filteres, s 1975- ben már ötmilliárd filteres cigarettát készítenek. A prog­ramban szerepel két újabb füstszűrös cigaretta gyártásá­nak megkezdése is. ’ — Müvészlemezek. A leg­újabb statisztikai felmérések alapján a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat művész­lemezeinek forgalma 1969- hez képest 40 százalékkal emelkedett. Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy a darabáru-szállítással kapcsolatban telefonon vagy személyes érdeklődésre ügyfélszolgálatunk nyújt tájékoztatást ÜGYFÉLSZOLGÁLATUNK CÍME: Budapest VI., Váci út 3/b. Telefonszáma: 120-098 és 291-289. Levélcím: Budapest 62. Pf. 603. Kérjük, hogy darabáru-küldeményeik feladásával, továbbításával és érkezésével kapcsolatban ...... ., ezen a címen vagy telefonon sz íveskedjenek érdeklődni, valamint észrevételeiket és reklamációjukat - a gyors ügyintézés végett - ezen a címen jelentsék be. Hivatalos órák: naponta 8-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT BUDAPEST Ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ÁCS-ALLVANYOZÓ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETLAKATOS, FAPADLÓZÓ ÉS MÜANYAGBURKOLÓ, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok), MÜKÓKÉSZITŐ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ. Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen a következő címen; Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXL, (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19-21. „FIATAL” MARAD Szén a fólia alatt Az Özd-vidéki szénbányák­nál sikeresen próbálták ki a fólia alatti nyári szántárolási eljárást. A borsodi barna­szenek. ugyanis magas víztar­talmúnk. emiatt a szabadban történő tárolásnál az időjárás hatására elporladnak, külön­böző. nem kívánatos kémiai változásokon mennek át. Az Ózd-vidéki szénbányáknál a 7 méter széles és 15 méter hosszú prizmákba rakott sze­net fehér, fél miiiimáter vas­tag fóliával légmentesen le­zárták, s mikor november­ben — a szállítások idején — a prizmákat felbontották, ká­rosodás nélküli, jó minőségű szenet tudtak továbbítani a vásárlóknak. Vendégszereplés Kilencnapos jugoszláviai vendégszereplésre utazott kedden a Fejér megyei Népi Együttes. A táncosokat elkí­sérte a Fejér megyei népi ze­nekar és a sárréti citerazene- kar. A 47 tagú együttes ösz- szesen hat alkalommal lép színpadra: Ancaranban, Pi­ranban, Koperben és Ljubja- nában. Részt vesznek a koperi nemzetközi fesztivál záró estjén is: másfél órás műsort adnak a jugoszláv és a román együttesekkel közösen. így/ együtt - egy kicsit sok! fedett belső teremben mind . össze négy-öt asztalnál ülnek. , A kiszolgálás gyorsasága ellen j nincs is kifogás. De a többi! Kérek csontlevest, sertésj- pörköltet, salátát. Kolléganőin ugyanazt. Közösen egy üveg sört. A leves hideg. A három­három mócsing kőnokedlivei: hideg. Egyikünkén szép sütéi hajszál, kicserélik másik, haj- talan. de ugyanolyan jéghideg mócsingra. A sör meleg. Meg­kockáztatjuk a kérdést: nem az olcsóbb sört kaptuk-c. mi ugyanis a drágábbikat kértük. A kiszolgálónő belckotor a zsebébe, felmutat egy arany kupakot — további kételynek helye nincs, Az érzékszervi ta­pasztalat mást mutat, mint a kupak, de most már mindegy, csak valahogy essünk túl az egészen. Szerény, de ízetlen, ámde kínos hőfokú ebédünk a kö­vetkező tételekből áll: leves, hús, saláta, illetve ugyanaz és sör. Fizetnénk. A fizető ösz- szeadja az azonos, három, il­letve négy tételből álló szám­lát. huszonhét harminc — mondja kolléganőmnek, aki. miután fizetett, visszahívja a fizetőt: — Nem tévedett? — Pardon — mondja zavartala­nul a fizető, és odapendít egy kétforintost. — Tizenkilenc negyven — mondta nekem egy pillanattal előbb, és én Is fi­zettem, de most már megné­zem én is, stimmel-e. — Nem stimmel ez sem. Utánrczólak j a fizetőnek. — Pardon — mondja zavartalanul és elé- I rintost. Ha két, láthatóan siető ven­dég. akik méghozzá ugyanazt I a három tételt rendelik, tár ; tongóan üres asztalok közölt — négy forintra és ilyen bá­gyadt kiszolgálásra ..jók” — vajon mit kap az. aki látható* an épp nyaral, tehát lezserebb. kevésbé figyel oda. többfélét rendel, esetleg nagyobb tár­saságban van. netán olvankor. amikor zsúfo*l az étterem, nagy a hajsza? P. G. FOGÓCSKA — Hová tetszik úgy rohan­ni?!... Csak érdeklődni sze­retnék ... (Zsoldos rajza) Átkelő étterem, Viscgrád. A ; bem is odapenget egy kétfo­oldizsár állt a frizsider fölött, és így fo­hászkodott: „Hogy az a kénköves mén­kű csapna bele ...” Egy hónapja volt Boldizsárnak frizsidere, és az még mindig nem működött. Boldizsár tulajdonképpen jól képzelte a dolgokat: mire megjön a kánikula, jégkoc­káktól hideg málnaszörpöt kortyolgat, s elé­gedetten nézi a televíziót. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült. Minden baj onnan eredt, hogy a konyhá­ban nem lért el a frizsider. Méricskélte így, méricskélte úgy, s csak arra a következtetés­re jutott, hogy valamit ki kell tenni az elő­szobába. Márpedig a konyhaszekrényt még­sem lehet! Kikerült hát a frizsider. Eddig ment a dolog, s ment volna tovább is, ha a frizsidernek nem lenne egy eleget nem kárhoztatható tulajdonsága: villanyt kí­ván, anélkül az istennek sem működik. Nyúj­tózkodott a zsinór, kanyargott jobbra, balra, v mígnem — Boldizsár úgy érezte — a képébe nevet. Konnektor ugyanis az előszobában nem volt sehol. — Mese nincs, fiam — mondta Boldizsár­nak a felesége —, menj el a villanyszerelőért. Az majd kijön, az ajtó fölött végigvési a falat, ott belefúr a téglába, egykettőre megcsinálja. Boldizsár tűnődött kis ideig. — Egy, csak egy villanyszerelő van messze a vidéken — idézte a Toldit (mert a végte­lenségig művelt ember volt Boldizsár), vette a kabátját, és indult. Jó félórát gyalogolt, míg elérte a fák között szerényen meghúzódó kis emeletes házat. So­káig csengetett, olyan sokáig, hogy már arra gondolt, talán rossz a csengő, amikor végre megnyílt az ajtó. A mester valahol dolgozott, a fia nézett ki. — Jó. Holnap. Vagy holnapután. így, este­felé — mondta. Boldizsár hazament, lefeküdtek, és várták a holnapot. Holnap várták a mestert. Aztán várták a holnaputánt. Holnapután várták a mestert. Azután várták az azutánt... Pénte­ken így szólt Boldizsár a nejéhez: — Meglásd, szombaton vagy vasárnap jön el, akkor biztosan jobban ráér. Boldizsár nem volt egy rest ember. — Talán elfelejtette a fia megmondani — tűnődött, és elindult újra a ház felé. Ezúttal a mester felesége nyitott ajtót, a mester valahol dolgozott. — Igen ... hogyne ... dehogy ... a héten egészen biztosan — mondta kedvesen. Boldizsár hazament, lefeküdtek, és várták a hetet. És egész héten várták a mestert. Hét­főn így szólt Boldizsár a feleségéhez: — Megyek és szétverem a fejét annak a ... — mondta Boldizsár, pedig ekkor még mérges sem volt. Boldizsár ezúttal mindenkit otthon talált. A mester bevezette vendégét, konyakot, gint kí­nált, becsületes, nyílt arca volt a villany­szerelőnek. — Miről is lenne szó? ... Boldizsár röviden vázolta a kívánságait. — Uram — mondta a mester —, a hét vé­gén ott leszek. Nem lett ott. Eljött — helyette — az újabb hétfő, eltelt a vásárlástól számítva három hét, megérkezett a meleg. Boldizsár nem éppen szó nélkül itta a l^ngy málnaszpiyöt.. ... _ — Te, fiam — szólalt meg tűnődve a feTé-" sége —, van itt a szomszéd utcában egy ügyes gyerek, a Pali... A Pali! Hát persze, a Pali! Az valóban ügyes gyerek, igaz, hogy civilben pedikűrös, de ért az mindenhez, talán még az űrhajó­hoz is! Pali el is jött még aznap este. Szerszámot nem hozott magával, mint mondta, először a terepet méri fel. Amint meglátta a frizsidert, összecsapta a kezét. — Nahát, ez nem igaz! Ha hiszik, ha néni éppen ilyet nézegetek már vagy fél éve. Csu­dára remek. Kis családnak éppen elég. Mu­tassák, nahát, remek! Holnap itt leszek. Betartotta ígéretét. Kalapácsot és vésőt fogott, és jó ütemben vésni kezdte a vako­latot. Néha megállt. — Nahát, remek! Két. három embernek ep. pen elég. Anyám ugyan hallani sem akar róla, de egyszer meglepem vele! Az asszony hajla­na rá ... Aznap a vésésnél nem jutott tovább. Más­nap odaszólt, ne várják, mert jó filmet játsza­nak a moziban. S simogató pillantást vetett a frizsiderre. — Nahát!... A következő napon dróttal, gipsszel, vakoló, kanállal érkezett. Es ragyogott az arca. — Megvan! Megvettem! Ugyanilyen. Már működik. Anyám reggel elutazott két hétre üdülni. Rám bízta a megtakarított pénzét, fiam, vigyázz rá. Kölcsönvettem. Mire meg­jön, fizetést kapok, visszateszem. Hej, de meg fog majd lepődni! Mert úgy van, hogy elle­nezte, de azért tudom, mégis csak örül majd neki! Még az asszony sem tudja, az ilyenkor megy haza. Biztosan észreveszi... Ment a munka, mint a karikacsapás. Nem rakott csövet a falba, dupia szigetelésű dró­tot hozott, ez ma a korszerű. Gipszet kevert, gyorsan, ügyesen dolgozott, fütyült hozzá, és Boldizsárral tréfálkozott. — Bátyám, ez olyan frizsider ... Haladt a munka, mar csak a drót két vége lógott ki a falból, már csak a bekötés volt hátra, amikor kereste valaki Palit. A felesége volt, magas, barna fiatalasszony. Boldizsárék- nak röviden köszönt. — Gyere Pali haza, megjött anyád. Elnézte a dátumot, a beutaló egy hónappal későbbre szól. Pali mindent otthagyott. Ekkor mondta Bol­dizsár, hogy a ménkű csapna bele. A legtel­jesebb bizonytalanságban volt; lesz-e, aki be­fejezi a munkát? Deregán Gábor ❖ ❖ ♦> *> ❖ ♦> ❖ •>♦> ***v v ; ❖ ♦♦♦ ❖ «$• ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> •> ♦> ♦> A **.* „Visszafordult az idő kereke" Ósdi a módi hímzőnők reneszánsza

Next

/
Oldalképek
Tartalom