Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-20 / 169. szám

Bogyósok, vadon és szelíden Van gép — és még sincs A váci járás területének too őségét gyenge taiajadott- ságú mezőgazdasági terület­ként tártján számon. Az utób­bi években mégis egyre in­kább . bebizonyosodik, aranyai ér ez a Sold, csas meg kell ta­lálni azokat a .növényeket, amelyek sikerrel ‘termeszthe­úgynevezett guruló málna szedésére ez sem alkal­mas. Megoldatlan az intenzív fajták vegyszeres növényvédelme is. Éppen ezért a gazdaságok ve­zetői azt javasolták, hogy tár­sadalmi bizottságot hozzanak létre, amely majd a járási bo­gy ósgyümölcs-termesztők gondjaival, a fajtakérdéssel, a gépi művelés mielőbbi megol­dásával, az értékesítéssel és a felvásárlási árak alakulásával foglalkozik. Cs. A. A VAGONBÓL A TARTÁLYBA A Uj gabonát őrölnek 350 vagon tárolható a Szilassv utcában Nincs szabad szombat a vá­ci malomban, vagy, ahogy hi­vatalosan mondják, a Buda­pesti és Pest megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat VI. számú körzeti üze­mében. Szondi János, a váci Kos­suth Tsz átadója újságolja, hogy már behoztak tíz vagon acélos búzát. Két kombájno- suk, Ollári Mátyás és Kosdi Sándor, reggeltől estig vágja a termést a Rádi út melletti Somos dűlőben. Vámom kell, amíg Terján Zoltán körzetvezető lejön az új alumíniumtartály adagolásá­ról. A fehéren csillogó hullám- lemez silók megváltoztatták a malomudvar képét, kimaga­sodnak a környező épületsor­ból. Beépítésük tette lehetővé, hogy ma már 350 vagon gabona tárolható a Szil assy utcá­ban. Zárt csőrendszerben, spirál- forgók továbbítják a barna szemek százezreit. Kell ;s a megnövekedett tárolótér. A Fóti Vörösmarty Tsz például, januárban, 18 vagon búzára és 30 vagon rozsra kötött szerző­dést. Kétszer kért módosítást, Tanácsi szabályrendelet tilt­ja az ún. mozaiktaíarozást, vagyis azt, hogy az utcai fal­felületnek csak egy-egy lakás­hoz vagy üzlethez tartozó ré­szét meszeljék újra. A Marx tér 6. számú ház tatarozói, úgy látszik, nem ismerik e rendel­kezést, mert a felújított egyik lakás utcai részét világos krémszínűre pingálták, a má­sik lakásé szürke, piszkos ma­radt. ★ Diákismerősöm kérdezte: ■ miért nem váltható a váci népfürdőben diákjegy? Ta­tán, Tatabányán, Duna almá­son váltható. A pénztár, a kérdésre, meglepő választ Figyelő HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN A Népszabadság beszámolt arról, hogy a Forte-gyár mit tesz öt év alatt a színes fény­képezés elterjesztéséért. — A Magyar Nemzet cikke elemzi a budapest—váci országúton történt baleseteket. — A Sör­gyári Dolgozó bemutatta a Vácott felszerelt, nagy telje­sítményű palackozógépet. — A Népsport A váci csoda cí­mű terjedelmes cikkében elemzi labdarúgó-csapatunk NB II-be jutását. — A Kos­suth rádió egyik Déli Króni­kája beszámolt a váci vasút­vonal villamosításának előre­haladásáról. — A Mérleg szí­nes riportban mutatja be a dunakeszi lakásépítő fiatalo­kat. — A Munkásőr képben, szövegben beszámolt a váci csapatzászlóavatásról. — A Pedagógusok Lapja bemut&tta Győri Józsefnét, a Hámán Ka­tó iskola kitüntetett igazgató­ját. — A Békés megyei Népúj­ság tudósított a váci KISZ- kórus viharsarki vendégsze­repléséről. csis vontatók. Szántó Pál, a számvitel őre, mutatja a nap­lót: a sződi Virágzó Tsz, a rá­di Űj Élet Tsz, a csomádi Zöld Mező Tsz s a többi — járásbeli — termelőszövetkezeti csoport — a leszerződött mennyiség nagy részét már behozta Vác- ra. Ide csak búza érkezik. A rozsot a budai malomba irá­nyítják, a sörárpa közvetlenül megy a kőbányai sörüzemek­be. A vasút Fejér megyei szál­lítmány érkezését jelzi. Emberi erőfeszítés nélkül jut a gabo­na a vasúti kocsiból a tartály­ba. A malomépületet híd köti össze a tartályokkal. A lele­ményes spiráljáratok az utcá­tól az udvari végállomásig szállítják a termést. S ezen a híd-úton jut majd vissza a ga­bona a malomba. adott: ha tanár kíséretében jönnek a diákok fürödni, ak­kor, 4,50 helyett, csak 2,50-et fizetnek. Télen, a tanítás idején, eset­leg akadna tanárkísérő, de most — a vakáció időszaká­ban? ★ Vértessy Sándor riporter a csütörtöki — ötletekben nem túlságosan gazdag — tv-adás- ban, kétszer is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Buda­pest felől érkező, 18,38-as vo­nat kerek három perccel előbb érkezett a váci állomásra. Másnap, a hasonló időben köz­lekedő ellenvonat, 50 perc ké­séssel ért a Nyugatiba. „Hja, vége az ünneplésnek, ez már hétköznapi járat” — mondta rezignáltan az egyik utas. A tavalyról maradt 50 va­gon ógabonát már újjal keve­rik, de , ezen a héten már tisztán új gabonát őröl a malom. Üzemben van a kiszerelő­részleg is. Meglepetést tarto­gatnak a háziasszonyoknak: rövidesen csak hófehér zacs­kóba mért főzőliszttel, rétes­liszttel találkoznak majd a boltok polcain. A kapuban az FH 15—67 számú tehergépkocsival talál­kozom. A sütőipari vállalat autója. Csadi Ferenc és Ko­vács Sándor jött vele — a ke­nyérgyárból. E hét elején már az új gabonából készült ke­nyér, péksütemény kerül az asztalokra. Papp Rezső a szociális juttatások fejleszté­se, bővítése. Felülvizsgálják a béreket, előnyben részesít­ve a régi munkásokat, törzs- gárdatagökat.- A szakszerve­zeti bizottság felméréssel ál­lapítja meg, melyéle azok a munkakörök, melyekben a legsürgősebb az órabérek fel­emelése. A X. pártkongresszus és a SZOT-tanácskozás határoza­tai alapján, foglalkoznak a nők helyzetével is. Különösen fontosnak tartják a nők há­rom műszakos beosztásának fokozatos megszüntetését. Ez' nem könnyű feladat. Megvalósítása nem megy má­ról holnapra. Addig is, köny- nyítésül, megszüntetik a nők szombat éjszakai műszakját. harmos POSZTUMUSZ KÖTET A Vácott élt, 1969 decembe­rében városunkban elhunyt Brisits Frigyes irodalomtörté­nész élete utolsó műveként Vörösmarty Mihály három fiatalkori drámájának kritikai kiadásán dolgozott. Az 1821— 1826 között írt drámákat Bri­sits Frigyes jegyzeteivel a kö­zeljövőben jelenteti meg az Akadémiai Kiadó. tők benne. Ezek a növények a bogyó­sok. A szeder, a málna, a sza­móca vadon terem a Bör­zsönyben, igy hát ezek „szelí- debb változatai is sikerrel ter­meszthetők a környéken. Régen rájöttek erre az igaz­ságra a járás termelőszövetke­zetei is. A bogyós gyümölcsök termesztése az egyik leggazda­ságosabb növénytermesztési ág, egyre növekszik a bogyós terület, de a felfutás jó néhány meg­oldásra váró problémát is felvet. Ezért volt nagyon időszerű a járási bogyós-gyümölcs ter­mesztő gazdaságok kemencei értekezlete, amelyre minden számottevő gazdaság elküldte képviselőit. A járási hivatal élelmiszergazdas'ági és mező- gazdasági osztályának veze­tője, Török Antal tartott beve­zető előadást. A váci járásban 20 ter­melőszövetkezet és 3 szak- szövetkezet foglalkozik bogyós gyümölcsökkel? összesen 2300 holdon. Ebből a körülbelül 1300, hold új telepítés, csak ezután for­dít termőre A bogyós gyümöl­csök között a faj szerint a málnáé a vezető szerep, az összes bogyósterület 70 száza­lékát foglalja el. A szamóca, a piros és a fekete ribizli egy­forma területen terem. A mál­nafajták közül ma is a nagy­marosi a legismertebb. Hát­ránya, hogy termésátlaga jóval kisebb a Fiiidus, a Mailing- promise, Mailing-exploit és a fertődi hibrid faj- tacknál. Nagyobb viszont az ellenálló- képessége. A gazdaságok veze­tőinek véleményé megoszlik. Egyesek a nagymarosi fajtára esküsznek, mások a magasabb termésátlagot - adó, exportké­pesebb, de kevésbé ellenálló fajták mellett kardoskodnak. A termésátlagok, bizony, na­gyon változóak. A Findus- málnából már a járásban is szeátek, holdanként, 40—45 mázsát, a hagyományos nagy­marosiból pedig a 20 mázsa már jó termésnek számít.. A bogyós gyümölcsöknél magasak a termelési költsé­gek. Különösen sok a ráfordí­tandó munkabér. Sok gondot okoz ez a járás északi közsé­geiben, Ahol a legjelentősebb a bogyós gyümölcs terület, ugyanakkor kevés a munka­erő. Az idén sok szövetkezet diákokat szerződtetett, de hosszú távon ez nem jelenthet megoldást, tehát gépesíteni kell! Ugyanakkor — ahozy a gazdaságok vezetői elmondták — Magyai’országon a gépesí­tést még nem oldották meg. A szövetkezetik nehezen tudják beszerezni a szükséges eszkö­zöket. A legnagyobb gond a málna szedés. Erre is szerkesztettek már gépet, de nem lehet hoz­zájutni, s az első osztályú, <P> Nyugdíjasok Kora tavasz óta mindig foglaltak a nyugdíjasok padjai. Ritka órája a nap­nak, amikor szabad hely található. Mind­egyiknek megvan a maga törzstagja. Hol vannak a padok? Il­lenék észrevenni másnak is, mivel igen forgalmas he­lyen — a Széchenyi utcában, az evangéli­kus templom előtti padokat ülik napról napra az én öregje­im. Különösen az ebéd utáni hűvösödés ide­jén van itt csúcsfor­galom. A páros oldal. ilyenkor legalkalma­sabb a sziesztázásra és hasznos bölcskö- désre. lrtgujjban ül­nek az öregek, kabát­juk csak úgy panyó­kára vetve fityeg vállukon, és csendes beszélgetéssel mor­zsolgatják az órákat. Nézegetik a járóke­lőket. derűsen szem- lélgetik az ezernyi látnivalót, melyek között már a mini­szoknya sem jeler\t számukra érdeke­set, csak annyit, amennyit egy-egy fényes autó. Azt is megnézik persze, ám kívánó gondolat nemigen támad ben­nük. Valaha — alig több mint félévszázada — e hellyel szemben állott a „cédulaház”. Innen nyílott a vá­sártér, a mostani Le­nin úton, kifelé a Rádi út irányában. A mai öregek nyil­ván gondolnak a ré- genvolt sokadalmak­ra, elevenen emlé­keznek arra az idő­re. Különösen K. A. bácsi, aki manapság is szóval tartója még a nyugdíjastársak­nak. Ízes története­ket mesél régi ka­landjairól, amikor még megyeszerte hir-‘ neves kupäc és ván­dorhentes volt őki- gyelme. Kikapós me­nyecskék, mamlasz férjek támadnak fel haló porukból, s a régi vásárok lármája zsong fülükben Tóni bácsi történetei hal­latán. — Vagy harminc kecskét raktam sze­kérre Diósjenőn — hallgattam a múlt napokban Tóni bácsi egyik történetét. — Egy kicsit eltütüz­gettünk a haverok­kal, éjfél is volt már, amikor a bakra ke­rültem. Es mit ad a teremtő, mit gondol­tok? A kecskék kö­zött ott gubbaszt az egyik gazda me­nyecskelánya. Elvesztettem a me­se fonalát, mert egy türelmetlen autós dudált közbe. Csak a harsány kacagás igazolta, hogy elég borsos leheíelt a csattanó. Napfény ragyog a fejük fölött. A nyug­díjasok padjai körül mindig nagy a vi­dámság. Amikor csend támad, mintha az idő is megállna Az lenne jó, ha az idő tényleg megállna, és nagyon sokáig láthatnánk a pihenő, kedves öregeket. \ — csankó — legutóbb 32 vagon búza és 63 vagon rozs érkezését je­lezte. A napsütéses, jó időnek nemcsak az aratók .örülnek. Elevenen nyüzsög az egész malom. A mázsaállásra egy­másután gördülnek a pótko­Sok megoldatlan felada­tot vett át tavasszal a/Heuré­ka új szakszervezeti bizottsága. Ezért, Juhos László szib-elnök vezetésével, kidolgozták azt a programot, melyben a dol­gozók munkakörülményeinek jelentős javulását szolgáló in­tézkedések kaptak helyet. — A programban szerepel CERUZAJEGYZETEK EEső lépésként — a Heurékában Megszüntetik a nők szombat éjszakai műszakját HÍZNAK A SZEMEK A fótiaké a pálma Kiment a divatból a kévekötő arató A földeken teljes erővel fo­lyik az aratás, de nem pihen­nek a járási hivatal élelmi­szer-gazdasági és mezőgaz­dasági osztályán sem. Napon­ta érkeznek a termelőszövet­kezetek jelentései arról, ho­gyan állnak a munkával? Török Antal osztályvezető: — Egy hete beszámoltunk arról, hogy a járásiban is be­fejeződött az őszi árpa aratá­sa. Akkor még az egyenletes meleg időt dicsértük. A múlt hét végén azonban a járás egész területét jó néhány mil- Hméternyi csapadék áztatta, összegezve a jelentéseket, az eső nem okoz fennakadást. Sőt, híztak a szemek, tovább­ra is í.zt mondhatjuk, hogy bőséges, jó minőségű gabonát aratunk, de a felázott talajon egy-két napig, nem dolgozhatnak a kombájnok. — Hogyan állnak a járás gazdaságai a gabona betaka­rításával? — A pálma mindenképpen a fótiakeA illeti. Szódon, Szo- bon és Vámosimikolá n körül­belül a felét vágták le a ter­mésnek. Galgagyörkön, Nagy- börzsönyben és Tésán a búzát még nem aratják, de ez sem jelent késést, hiszen ezekben a községekben később érik be a búza. A járásban összesen 16 600 hold gabonavetés van, en­nek 25 százalékával vé­geztek. A búza 20, a tavaszi árpa 15, a rozs 24 százalékát aratják le. — Milyen a gépellátás? — A váci járásban csak kombájnok aratnak, nemcsak a kasza, de a kévekötő arató­gép is kiment a divatból; Á 77 járásbeli kombájn mindegyikére 215 hold jut. Ez országosan is jó átlagnak számít Joggal mondhatjuk, időben elkészülünk a munká­val. — Nem érte-e károsodás a gabonatáblákat? Hogyan ha­ladnak a termelőszövetkeze­tek a tarlóhántással? — A tavaszi árpatáblák sok helyen megdőltek, ezért sar- jadzásra hajlamosait. Por- üszökfertőzés is észlelhető. A tarlóhántást a tűzrendészed előírások és a másodvetések sürgetik, fokozatosan ebből is‘ egyre többet végeznek el a termelőszövetkezetekben. —ás Valláskrilika — két évig? Két osztály kezd az ML esti egyetemén A Magyar Szocialista Mun­káspárt Váci Járási Bizottsá­gán már a következő pártok­tatási év előkészítésén dolgoz­nak. Mi mégis arról érdeklőd­tünk Baráth Endrétől, az agi- tációs és művelődési osztály vezetőjétől, milyen tapasztala­tokat szereztek az 1970—71-es oktatási évadban? — Az oktatás előkészítését, a csoportok megszervezését a múlt év júniusában kezdtük el. Legnépszerűbb a marxista középiskola volt. A marxizmus —leninizmus esti egyetem pe­dig nem tudta kielégíteni a je. lentkezőket, ezért, a tapasz­talatokon okulva, a tavalyi egy helyett az idén két első osztályt indítunk. * — Hányán vettek részt az elmúlt évi pártoktatás­ban? — Minden pártszervezetben indítottak tanfolyamot. A tíz oktatási forma kielégíti az igé­nyeket, az oktatók magas fo­kon adr?ak elő. Különösen di­cséretre méltó munkát- végzett Kovács Vilmos, Várkuti Jó­zsef, Szakács' József, Bánfalvi Jenőné, Varga László, Báthori Ferenc, dr. Hegedűs Imre, Prandler Jánosné és Dudla Károly. Több mint hatezren tanultak a különböző oktatási formákban. A ' marxista—le­ninista középiskola 14 osztály- lyal, 259 hallgatóval indult, és csak három helyen volt na­gyobb arányú lemorzsolódás: Ácsán 12, a dunakeszi Mecha­nikai Laboratóriumban 15, a konzervgyárban 7 hallgató nem fejezte be az évet. A val­láskritikai kurzus volt a leg­népszerűbb. A tizenegy cso­port hallgatói szerint helyes lenne kétévessé tenni a tan­folyamot. de egyelőre erre nincs lehetőség. Több tanfo­lyamunk foglalkozott a X pártkongresszus anyagával. ' s erre a jövőben is különös gon­dot fordítunk. — Milyen oktatási for­mák indulnak a következő politikai oktatási évben? — Természetesen most is indítunk marxista középisko­lai tanfolyamokat járásszerte, de aki jelentkezni akar. az siessen, mert lassan lejár a határidő. A marxizmus—le­ninizmus esti egyetemén már lezajlottak a felvételi vizsgák. További tanfolyamaink: A szocializmus építésének kérdé­sei; Előadások a magyar mun­kásmozgalom történetébői; Gazdaságpolitikai tanfolyam; A társadalom és állami élet kérdései; A világnézeti és eti­kai kérdések tanfolyama; A kulturális kérdések' tanfolya­ma; A pártirányítás és a párt­élet; Valláskritikai tanfolyam; Kereskedelempolitikai tanfo­lyam és az Üj párttagok tan­folyama. — Végezetül hadd mondjam el azt is, hogy a tömegszerve­zeti oktatás sikeréhez hozzá­járultak. a községek, ipari me­zőgazdasági üzemek, tanácsok is azzal, hogy támogatták a propagandisták munkáját, se­gítséget adtak az oktatás fel­tételeinek biztosításához. • —ás Dunakeszi: BEZÁRT AZ ORSZÁGOS BÉLYEGKIÁLLÍTÁS Dunakeszin a József Attila Mű\felődési Központ július 9- től 18-ig országos vasutas olimpiai sportbélyeg kiállítás színhelye volt. Negyvenkét ki­állító 53 keretben mintegy tíz­ezer bélyeget mutatott be a látogatóknak. Két alkalommal alkalmi emlékbélyegzőt hasz­náltak, és 3'emléklapot is ki­adtak. A kiállításon néhány ritka sorozatot is láthattak az ér­deklődők, többek között Sze­keres Sándor dunakeszi kiál- litó teljes magyar olimpiai bé­lyegsorát. / 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom