Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-18 / 168. szám

19*71. JÜLIUS 18., VASÁRNAP »icm ^öirtop Ráckevei történelem Ráckevének, az egykori vá­rosnak a második világhábo­rú előtt rendezett irattára volt. A fellelhető anyagok fel­dolgozásával írta meg néhai Tamási Andor (1945-től 1949- ig Ráckeve jegyzője) a tele­pülés történetét. Megemléke­zik az 1775-ös földosztásról: a ráckeveiek, amikor a török kiűzése után a városi tanács a koronauradalom javára le akart mondani egy sor kivált­ságáról, elzavarták a taná­csot, a főbírót és szétosztot­ták a városi földeket. Ez a föld később is megmaradt az új birtokosok tulajdonában. Tamási Andor településtörté­netében feldolgozta Ács Ká- rolynak, a helyi születésű iro­dalmárnak, a nép által 1848- ban választott pilisi járási szolgabírónak életét is. Köny­vét most az Árpád Múzeum a járási füzetek sorozatban szándékozik kiadni. Új szárnyashajó A MAHART bemutatta az idei BNV-n a Szovjetunióból vásárolt Meteor szárnyashajót. Ezzel a meglévő két Sirály után háromra növekedett a dunai szárnyashajó „flotta”. Kérdések a tejről három vállalatnál A TEJ: ÉLET, ERŐ, EGÉSZSÉG. TUDJUK EZT AZ ŐS­RÉGI REKLÁMOKBÓL, KORSZERŰ TÁPLÁLKOZÁSTUDO­MÁNYI PUBLIKÁCIÓKBÓL — DE A GYAKORLÓ HÁZI­ASSZONY, SAJNOS, AZT IS TUDJA, HOGY TEJTERMÉK HOL CSAK ILYEN VAN, HOL CSAK OLYAN, HOL KI­FÜRKÉSZHETETLEN AZ ÉPPEN KAPHATÓ TERMÉK SZA­VATOSSÁGI HATÁRIDEJE, HOL MESSZIRŐL LERl RÓLA, HOGY ALAPOSAN ELJÁRT FELETTE AZ IDŐ. VAJON MITŐL ILYEN RAPSZŐDIKUS NÁLUNK, ÉS ELSŐSOR­BAN A MEGYÉBEN A TEJJTERMÉK-ELLÁTÁS ? 7. KTV A Középmagyarországi Tej­ipari Vállalat ceglédi telepén Klingl József üzemvezető el­mondja, hogy körzetükhöz 33 község és Cegléd városa tar­tozik, azaz 313 bolt és 64 egyéb vásárló (szociális otthon, nap­közi, cukrászda). Ezekbe na­ponta szállítanak kiamnatejet, tejterméket öt tehergépkocsin es négy zárt termoszkocsin. A boltvezetők által legkésőbb a hót péntekjéig leadott jövő he­ti rendeléseket pontosan tel­jesítik, de még a másnapi ren­delés módosítása is lehetséges; igyekeznek rugalmasan szállí­tani. Ami meglep: szállítási eszközben, gépkocsivezetőben hiányuk nincs, s az üzemve­zető négyesztendős itteni mun­kája alatt panaszt nem tapasz­talt — A tavalyi azonos időszak­hoz képest a tejfogyasztás 5—6 százalékkal nőtt, üzemünk té­len 20—25, nyaranta 25—30 ezer liter tejet szállít. Problé­mánk: Tápiószele ellátása. Szerződésünk értelmében az ottani tsz szállítaná a tejet a boltok igénylése alapján — de akadozva csinálják, a felelős­ség pedig reánk hárul; napon­ta 8—900 liter tej szállításá­ra ezért most helyben kere­sünk fuvart. Sajnos, a szerző­désből kifelejtettük az esetle­ges nem teljesítés retorziójá­nak módját — le kell von­nunk a tanulságot. — Nem mellékes, hogy kor­szerű csomagolásban szállít­ják-e a tejet. — A mi üzemünk szűk, el­avult; itt már fejlesztési le­hetőség nincs. Segít az ellátás­ban a tavaly szeptemberben megalakult Alföldi Tej társu­lás, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz és a kőröstetét- leni Vörös Csillag Tsz közös, Kőröstetétlenben termelő üze­me. Napi 5—6 ezer liter tasa­kos tejet szállítanak Nagykő­rösre, Abonyba, Ceglédre. — Nemcsak a mi üzemünk­re érvényes, hogy „műszaki­lag” nem győzzük az amúgy sem elegendő mennyiségű tej feldolgozását. Főleg juhtejből felényinél is kevesebb van, mint amennyi kellene. A ter­melő gazdaságok jó része rá­állt a rotációs elletésre, azaz kétévenként háromszor ellet, ily módon a fejési időszak szinte kimarad, de a lassú, kö­rülményes fejésre is alig akad ma vállalkozó juhász. Ezért kevés, illetve nincs juhtúró, juhsajt, gömolyaféle. — Joghurt, kefir és társai? — Mi és a környékünk nem gyártja — jó időjárás esetén kérünk a pesti üzemektől, de azok az agglomerációs öveze­tet sem képesek ellátni, emiatt a bejárok is Pestről vonják el, viszik haza ezeket a terméke­ket. Csak új üzem oldhatná meg körzetünk egyenletes, elégséges tejtermék-ellátását. A szükséges kapacitású, napi 50 ezer literes új üzemhez mintegy ötvenmillió forint kel­lene — a tröszt és a vállalat javaslatára a, napokban kap választ a Dél-Pest megyei Te­rület) Szövetségtől. Társulást proponáltak: tSz-ék ’ toborzását egy közös vállalkozáshoz. 2. CÉKV Lapunk ceglédi mellékleté­ben nemrég viták láttak nap­világot a tej megsavanyodását illető panaszok miatt. Fekete Lajos, a Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója is hozzá­szólt a témához. Most ugyan­itt Bordás Gyula áruforgalmi előadót kérdezem. — Az Alföldi Tejtársulás a kiskereskedelmet okolja a tej savanyúsága miatt. Még hű­vösben ér hozzánk a Kőrös- tetétüenről (húszpercnyire eső telepükről) ideszállítot tej, mi pedig késedelem nélkül ház­hoz szállítjuk, legkésőbb fél 7-ig. Ilyen rövid idő alatt nem savanyodhat meg. Az is amel­lett tanúskodik, hogy sava­nyúan kapjuk — hogy mindig egyformán savanyú a boltban árult és a házhoz szállított tej. Kizárólag a tasakos tejről van szó, ezt az árut mintegy tíz ceglédi boltba szállítja az Al­földi Tejtársulás. Az ok: ke­vés a hűtő, a polipack-csoma- golású tej szállítása, minőség- megóvása pedig sokkal nehe­zebb, mint a kannatejé: ráz­kódik, egymásra zsúfolódik és köröskörül közvetlenül éri á meleg. — Mindenki panasza a ta­sakos tej csöpögése. Mi az oka ennek? — A tejtársulás ősz óta mű­ködik, a tasakok azóta válto­zatlanul csöpögnek. Indokuk: géphiba, nyersanyag-hiányos­ságok, hegesztés. Tény, hogy a szállítmány már csöpög, amint a műanyag rekeszbe kerül. Azt mondhatom, hogy a kör­zetünkhöz tartozó Cegléd, Nagykőrös, Monor, Gyál, Du- naharaszti, Vecsés, Gyömrő kap egész napra való kanna­tejet, néhány ceglédi boltunk­ba délután is szállítunk fris­set. 3. KTV A korábbi Budapest és Vi­déke Tejipari Vállalatból vált ki az ez év januári átszerve­zéskor a Középmagyarországi Tejipari Vállalat, amely Pest megyén kívül még bét egész és két fél megyét lát el tejjel, tejtermékkel. Hozzájuk tarto­zik a ceglédi telep is. Kivétel: Gödöllőt lényegében a Galga- tej látja el, amely kétmilliós beruházással, svájci gépekkel, Vácszentlászlón alakult meg. Velük, valamint az említett Alföldi Tejtársulással jogi kapcsolata nincs a Középma- gyarországi Tejipari Vállalat­nak, csak szakmai. Tormássy Miklós anyag- és áruforgalmi, Paphegyi Gusz­táv termelési, Szajka János felvásárlási osztályvezető el­mondja, hogy az átszervezésig mammut méretűek voltak, most inkább korszerűsödő vál­lalattá váltak. A megyében a ceglédin kívül Vácott, Nagy­kőrösön, Alsónémediben van üzemük, a tsz-ékkel pedig a tejfélvásárláson kívül külön szerződést is kötöttek: tejfe­leslegüket helyben értékesít­hetik. így a helyi fogyasztó frissen fejt, teljes zsírtartalmú tejet kap — ami nem mond­ható el általánosságban, mivel olykor hetvenkét órás tej ér­kezik hozzájuk feldolgozásra. — Tervek? _— Vácott szeptembertől sík- fóliás, NDK gyártmányú, új automata gép adagol, ugyanitt azonban vadonatúj, mindent tudó üzem épül az ötéves terv idején. Tizenegy üzemünk kö­zül azonban egy sem gyárt ke­firt, joghurtot is csak a gyön­gyösi, de manufakturális, kez­detleges módon. Talán sikerül nyélbeütni Cegléden a tsz- szövetséggel közös üzemet — telket már felajánlott hozzá a tanács, a Nagykátai úton. Szó­ba került egy Zsámbékon épí­tendő tejüzem is, a budai já­rás tsz-einek. és a Herceghalmi Állami Gazdaság összefogásá­val, és jövőre már termel az új kecskeméti tejüzem, napi 60 ezer literes kapacitással; ez érinti Nagykőrös és Cegléd el­látását is. Köznapi tejtermék­ből általában minden mennyi­ségben szállítunk — ha ren­delnek. Sajnos, a rendelést alaposan korlátozza a boltve­zetők óvatossága, ezt viszont indokolja (ha nem is mara­déktalanul) a tárolók, hűtők hiánya. ★ Vagyis: nehéz utolérni az igényeket. Vajon mikor mondhatjuk el ugyanezt a szeszes itallal kapcsolat­ban? Pedig az igények ott is nőnek! Pereli Gabriella Szervezés és vezetés Százarcú személyiség Ez év őszén több kerek év­fordulója lesz a Zrínyiek és Szigetvár népe által vívott függetlenségi, honvédelmi harcoknak, s ezekről méltó módon emlékeznek meg a tör­ténelmi múltú dél-dunántúli városkában. Az idén lesz 415. éve, hogy a szigeti vár vé­dői — Horváth Márk vár­kapitány vezetésével — visz- szaverték Ali budai pasa nagy erejű támadását, 410. Kovács Sándort, a Nagykő­rösi Konzervgyár igazgatóját közkedvelt vezetőnek tartják. Beszélgetésünkben ezért a vezetői tulajdonságok, jel­lemzők kapták a főszerepet. — Milyen ember a jő vezető? — Ért a szakterületéhez, a vezetést, mint szakmát ismeri, politikailag elkötelezett. A fel­sorolásban rangsort nem állí­tottam fel, különleges politi­kai szituációkban valame­lyik jellemző az élre kerül­het, normal'izált körülmé­nyek között mindhárom tu­lajdonság nélkül senki sem lehet jó vezető. — A vezetés az emberi kap­csolatok tudománya. — Talán patetikusan hang­zik, de igaz: szeretem az em­bereket Ez persze nem azt je­lenti, hogy szeretem a hibái­kat, s azokat elnézem. Hosz- szú távon nem tetszik az em­bereknek a kényelemszeretet­ből vagy tetszésvágyból en­gedményeket tevő, megalku­vó vezető. A kérdést így lehet feltenni: tud-e következetes lenni? A válasz: sokszor fan­tasztikus türelemre van szükség. — A vezető által irányított emberek adottak, sem nem an­gyalok, sem nem ördögök. Min­denkit nem lehet egyformán szeretni. — Nem kompromisszumra, hanem önfegyelemre van szük­ség. Egy vezetőnek többet kell mennie, elfojtani a sér­tődést, uralkodni a pillanat­nyi érzelmein, mint egy be­osztottnak. Gyakran újra kell kezdeni a kapcsolatterem­tést. — Mi történik akkor, ha jel­lemtelen, gerinctelen, szemfor­gató, talpnyaló, kétkulacsos stb. ember férkőzik a vezető közelébe? — Hogyan került oda? Ez az első kérdés. Ha a vezető nevezte ki, kiállította önima- gáról a bizonyítványt. Atneny- riyíben „örökölté” az ilyen figurát, azért felel, hogy miért tartja meg beosztásálban. Ha a torzult emberi jellem nem formálható, akkor nincs helye a vezetők között, mert a veze­tő társakat,, sőt a vezetői stí­lust is deformálja. — Nagy felelősség a vezető­társak kiválasztása. — Huszonhárom éve veze­tem a gyárat. A legtöbb em­bert jól ismerem. Én ipari ta­nulókból, iskolából kikerülő szakemberekből „csináltam” vezetőt. Ezért kettős felelős­séggel tartozom: a kinevezé­sért és a pozícióban tartá­sért. .. — Kedvesség vagy szigorúság, bratyizás vagy távolságtartás jellemzi a kapcsolatok tartal­mát? — Meg kell tartani a távol­ságot, hogy ez hány lépés, azt az illető és a vezető saját ter­mészete határozza meg. Bizal­mas viszonyban is meg lehet őrizni a tartalmas mun- kapcsolatot. mások a legkisebb figyelmességgel is visszaél­nek. — Nyitva van az igazgató aj­taja, vagy zárva? — Nincs fogadóórám, jö­hetnek bármikor az emberek. Természetesen nemet is mon­dok, ha nincs időm. Azt is tudják, ha érdektelen, ha­szontalan témával jönnek, csak egy percet tölthetnek nálam. — A vezetőnek sokfélé elvá­rást kell kielégítenie. Emeljünk ki kettőt; a felsőbb vezetői és a beosztotti igényeket. Ameny- nyiben ellentmondás feszül a kettő között, ez hogyan old­ható fel? — Akkor az ember harcol. Az a vezető, aki betáplálva Négyes évforduló Szigetváron „beveszi” a túlzott, szakmailag hibás vagy haszontalan igé­nyeket — diktálja ezt bárki — s ennek teljesítését kikénysze­ríti a beosztottaiból, annak nincs nagy jövője. Kell, hogy bizonyos tartása legyen a ve­zetőnek. Természetesen a vag­dalt ozás, a demagóg szöveg — „jól megmondtam nekik!” — legalább olyan káros, mint a meghuny ászkodás. Tudni kell vállalni a kockázatot. A racionális ellentmondást az utóbbi időben nem veszi rossz­néven a felsőbb vezetés. Job­ban tiszteli a helyesen nemet mondani tudó vezetőt, mint a mindig „egyetértőt”. Én is job­ban bízom az ilyen beosztot­takban. — A beosztottak között az azonos életkor, érdeklődés, képzettség stb. miatt spontán csoportosulások jöhetnek létre. Az ún. informális csoportok lehetnek hasznosak és haszon­talanok is. — Őszinte légkörű vállalat­nál kedvezőtlen csoportosulás nem jöhet létre. Még tíz éve is fúrósokat, gáncsoskodókat szembesítettünk, akik valami­lyen csoportérdekeket képvi­seltek. Ugyanis a szószóló leg­ritkábban mer előhozakodni problémájával, ha nincs „hát­országa”. A káros csoportosu­lásnál teháit nemcsak az em­bert kell megbírálni, hanem fel kell tárni a „hátország” létrejöttének okait. — A pozitív informális cso­portok szószóló-vezetőit fel le­het használni, érdemes őket formális vezetőkké előléptetni. — Aki elmondja a vélemé­nyét a termelési tanácskozá­son, abban, bíznak az emberek, annak tekintélye van, de facto vezető az ilyen, akár kinevez­zük, akár nem. A jó vezető felfigyel az ilyen „látszat” ve­zetőre, s megteremti a lehető­séget, hogy a gyakorlatban is bizonyíthasson. Az informális csoportokból kifejlődött veze­tő például: a szocialista bri­gádvezető. — A vezető személyiségét napról napra értékelik, újra­értékelik az emberek. — A vezetőről kialakul egy „közvélemény”. A kisváros számtalan buktatót rejt, sok a rokoni, baráti, ismerősi kap­csolat. Ezek szükségesek. De hajlamosak az emberek, a cso­portok, hogy ezt kihasználják. — Hogyan élhet a vezető egy kisvárosban? — Kirakatban él, magánem­ber kisvárosban nem lehet. Meg kell tartani a tartózkodó életmódot. Moziban, presszó­ban sem felejthetem él, hogy igazgató vagyok, mert a töb­biek ilyen minőségben figyel­nek. Nem szabad elfogadnom a keresztapaságot, mert akkor kétezerszer is lehettem volna. Az igenek mellett nehéz, de ki kell mondani a nemet is. — Nem terhes ez a „kira­katban élés”? — Nemcsak engem, a csalá­dom, a környezetem viselkedé­sét is figyelik. Ez altkor terhes, ha az embernek önsanyarga­tást okoz, de amennyiben normális az életstílusa, akkor nem. — Végezetül: mi a vezeti legnagyobb bűne? — A vezető legfőbb bűne, ha a rábízott feladatot hata­lomnak tekinti és ezzel vissza­éL Fóti Péter Félmillió négyzetméter színes burkolólap Megfiatalodik az 50 éves romhányi cserépkályhagyár, A rekonstrukció ez évi sza­kaszában új cserépüzemet és mázüzemet alakítanak ki. A könnyűszerkezetű elemekből felépülő új gyártócsarnokot még ebben az évben átadják rendeltetésének, s ezt köve­tően évente ötszázezer négy­zetméter színes-mázas bur­kolólap készül Romhány ban a hazai építőipar részére. éve, hogy a jobbágysorból felemelkedett horvát szárma­zású várkapitány meghalt és 405. éve, hogy a török elfog­lalta a híres végvárat, amely­nek romjai között lelte halá­lát a hadvezér Zrínyi Miklós. Ez év őszén emlékeznek meg a Habsburg abszolitizmus ellen irányult Wesselényi- összeesküvés 300. évforduló­járól is. Szemtanúk és áldozatok Szomorú jóslat, mert csekély a remény, hogy nem válik be: ezen a hét végén is meghalnak emberek az utakon, folyókban vagy tavakban. Az áldozatok között gyerekek is lesznek. A számokat szinte előre leírhatjuk, csak a nevek hiányzanak. Még nem tud­juk, hogy hívják azokat a gyermekeket, akik mellől az utakon, kórházakban, lemondó tekintettel állnak majd fel az orvosok, vagy akiknek sebtől vérző testét rohammentők viszik kórházakba, s még nem tudjuk azoknak az anyáknak a nevét sem, akik e hét végén is vízpartokon búcsúznak el megszakadt fiatal életek­től. Nyáron, a vakáció alatt, járványként szedi áldoza­tait a közlekedés és a fürdőzés. Júliusban, augusztus­ban, hétvégeken átlag 6—8 embert ér vízhalál, több­ségük gyermek, nagyrészük tíz évnél sem idősebb. A közlekedésrendészeten mondják: tavaly az országban 23 ezer 225 közúti baleset történt, s csak a gázoláso­kat tekintve, járművekkel 1203 gyereket ütöttek el. Közülük hetvenötön meghaltak. Pest megyében is fel­felé kúszik a baleseti statisztika grafikonja: karam­bol, gázolás az elmúlt évben 132 ember életét oltotta ki, s évről évre egyre több gyermekét. A balesetek 82 százalékának okozói a járművezetők. A Heim Pál kórház sebészetének vezetője mondja: rohamosan nő a balesetek során súlyosan sérültek száma, ügyeleti napokon, a fővárosból és Pest me­gyéből sok balesetet szenvedett gyermeket szállíta­nak be életveszélyes állapotban, valóságos roncsként. S e drámák okozói közül egy évben alig hárman- négyen látogatják meg áldozataikat. A virágvázák üresek. Közöny, közömbösség, gyakran primitív emberi in­dulatok ütközőpontjai az országutak. Szabályok sem­mibe vevése, kíméletlenség, agresszivitás jellemzi sok volán mögött ülő magatartását. A következmények­ről mindent elmondanak a számok, amelyek azt is jelzik: a tragédiák okozói nem egyszer maguk az ál­dozatok. Akik nem tanultak a figyelmeztetésekből, vagy akiket sosem figyelmeztettek... „Tiltott helyen fürdőit...” — így kezdődnek a vízbefulladásokról tu­dósító kishirek, csak azt nem mondják el, e tiltott helyeken gyakran szemtanúi vannak a felelőtlenség­nek. Felnőttek, akik látják a meggondolatlanul ve­szélybe gázolókat, de csak a segélykiáltásokra cselek­szenek. s a szülők, akiket későn tép majd az önvád az elfelejtett intő szó miatt. Tragédiák szemtanúi vagyunk hétről hétre, s akit nem sürget tettre a felelőtlenség, vagy nem inti óva­tosságra a figyelmeztetés, a halál szemtanúja lehet, vagy maga válhat áldozattá. Jó lenne hinni: a hivatalos szervek intézkedése, a felrázott felelősségérzet megtorpantja majd a baleseti grafikon felfelé kapaszkodó vonalát. Sajnos, egyelő­re csak aggodalomra van még ok. Ezen a hét végén is gyermekek, felnőttek halnak meg az utakon, a folyókban. A számokat szinte előre leírhatnánk. Csak a nevek hiányzanak még. Sz. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom