Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-16 / 166. szám
4 iiECte i '•zMírltm Dömsőd riválisa London Gödöllőn startolnak és út- talan utakon vágtáznak Budapestre a négyesfogatok a vadászati világkiállítással egy időben megrendezendő fogatvilágbajnokságon. Megyénket Papp József, a dömsödi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke képviseli a világversenyen, négyesfogattal. Ellenfelei között lesz az angol királynő sokszoros díjnyertes fogata is. Az idó és a hírnév A visegrádi királyi palota pincéjében ?rA muzsika minden szerelmesének” sorozat keretében július 24-én rendezik meg a harmadik előadásit, amelynek címe Idő és hírnév. A műsorban közreműködik Csengeri Adrienne, az Operaház szólóénekesnője, Kecskés András, Sallay Imre Máté, Stadler Vilmos és Takács Márta. A programban a többi között históriás énekek, táncok szerepelnek — a Lőcsei Tabulaturás Könyvből, és részletek Apor Péter naplójából. BERNAL: KÖNYVESPOLC Az élet eredete „Az élet eredetének tanulmányozása újabb kísérlet arra, hogy értelmet adjunk az életnek.” J. D. Bernal fogalmazta ezt meg Az élet eredete című könyvében, amely a legújabb vitairat az életről felhalmozott tudásunkról és nem tudásunkról. A nem tudás ebben a maga nemében egyedülálló könyvben a tudásnak olyan fajtája, amely a tudás rendkívül sok ismeretéből, következtetéseiből, fantáziájából tevődik össze. Bemal professzornak a merész „nem tudásra” azért van szüksége, hogy messze kitolja korunk biológiájának tudományosan elfogadott határait, hogy olyan előfutár legyen, mint volt Oparin, Einstein, Darwin, Galilei vagy Kopernikus. ök is merész „fantaszták” voltak, de csak a saját korukban. Mindig „túlságosan sok volt az A közművelődési dolgozók gondjai Kevés a fizetés, nagy a követelmény A közművelődés dolgozóinak élet- és munkakörülményeit Vizsgálta tegnapi ülésén a Közalkalmazottak Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága. A napirend előadói részletesen tájékoztatták a résztvevőket a könyvtárosok, a múzeumi dolgozók és levéltárosok bérhelyzetéről. Megállapították, hogy a közművelődési intézmények dolgozóinak fizetése nincs összhangban a tőlük kívánt minőségi munkával. A megyei levéltárban és a megyei múzeumok igazgatóságánál — ezek önálló bérgazdálkodó szervek — kedvezőbA munkakörülményeket vizsgálva megállapították, hogy a legkedvezőtlenebb a helyzet a megyei levéltárban, ahol egészségtelen a munkahely, rossz a világítás és a fűtés is. A szakszervezet megvizsgálta a közétkeztetést is. Mivel a közművelődés dolgozóinak többsége nem részesül közétkeztetésben, kérték az étkezési hozzájárulás béresítését. A lakásgondokat elemezve megállapították, hogy jó lenne, ha a pedagógusokéhoz hasonló kedvezményes kölcsönt kaphatnának a levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok is. eretnek, és nem mindig sikerült elnyomni őket” — írja Bemal, aki sejti, hogy'1 őt is sokan tartják eretneknek. Bemal azzal a biológiai irányzattal ért egyet; amely azt állítja, hogy az élet szükségszerűen jött létre .. a négyezerötszázmillió év, s ösz- szesen csak ennyit számíthatunk az élet evolúciója idejeként, komolyan korlátozza véletlenszerű eredetének lehetőségét”. Az első élőlények azok a szerves molekulák voltak, amelyek önmagukhoz hasonlót tudtak létrehozni. Ilyen mechanizmussal a nukleinsavak rendelkeznek — emlékezzünk a Nobel-díjas Watson könyvére, a nemrégiben megjelent: A kettős spirálra, a „fehérjék és nukleinsavak kódja a jelenlegi fajok körében szinte egyöntetűen uniformizált... a kód létezése legfontosabb bizonyítéka az élet földi eredetének”. Az „eretnek” Bemal tehát azt mondja, hogy az első élőlény egy nukleinsav, s a nagy kérdés, amely Bemal „nem tudását” jellemzi: „Honnan tudta a legelső organizmus, hogyan teremtse meg önmagát?” Ezt kutatják most lázasan, hogy „honnan tudta”, s ehhez Bernaínak fantasztikusnak látszó hipotéziseket kellett felállítania. Zseniális ötletei egyre újabb kutatási irányokat szabnak meg: „Ha az élet, valaha önmagától lett, nem lehet túlságosan bonyolult újbóli előállítása”. Bízik abban, hogy olyan nukleinsavakat hozhatnak létre, amelyek az ember szeme láttára majd lemásolFONT—QUINIOU: ják, kódolják önmagukat. A nukleinsav még nem organizmus: de: „Az élet már az organizmusokat megelőzően is létezett.” Persze, az élethez energia kell: „... az élet tényleges kezdetének az az időpont tekinthető, amitől kezdve az élet már nem a korábban felhalmozott energiát használja fel, hanem szakadatlan folyamattá válik”. Üjabb kérdés: mikor volt az az időpont? Bernal nem szégyell kérdezni, mert tud annyit, hogy szégyenkezés nélkül bevallhassa, mit nem tud. Az új típusú tudások közé tartozik — mint Selye János is —, akik közérthető, ismeretterjesztő nyelven tájékoztatnak lenyűgöző tudásukról, 1 mert nemcsak szaktudományuk állapotáról akarnak tudósítani, hanem tudományos gondolkodásira is tanítani akarnak. Az élet eredete közérthető tudományos dolgozat, egyben merész vitairat, izgalmas sci-fi. A legtalálóbb meghatározás rá a tudományos esszé műfaja. Bemal, aki krásztal- lográfus-fizikus professzor, volt miniszter, a háborúban tudományos katonai tanácsadó, a legutóbbi időkig a Bé- ke-világtamács elnöke, jelenleg a Tudósok Világszövetségének elnöke, következetesen materialista és dialektikus. Filozófiája kapocs fantasztikus tudása és merész fantáziája között. Elégedetlen a hagyományokat őrző világszemlélettel, alig titkolja: azért is írta könyvét, hogy a maradi világlátáson üssön réseket. Bemal tehát nem kinyilatkoztak, csak gondolkozik; pillanatnyi eredményeit tette közzé 1967-ben Londonban, amelyeket Félix Pál értő és közérthető fordításában a Kossuth Kiadó tizenkétezer példányban jelentetett meg. A számítógép. Mítosz és valóság bek a tapasztalatok, mint a könyvtárosoknál. A járási, városi, községi könyvtárakat fenntartó tanácsok gazdálkodnak a bérekkel is, s gyakran megfeledkeznek a közművelődés dolgozóiról Ráckevén például 1969-ben kaptak fizetés- emelést a könyvtárosok, személyenként ötven forintot. "' —onlók a tapasztalatok a ju- - ázásoknál is: hátrányos ueiyzetben vannak itt is a könyvtárosok. A vizsgálat alapján a megyebizottság több javaslatot fogadott el: az 1971. június 1- től esedékes bérkorrekciókat differenciáltan kell végrehajtani, gondolva az agglomerációs övezetben dolgozókra, a kezdő szakemberekre, s természetesen a nyugdíj előtt állókra. Jobban kell élni a ju- talomszabádság lehetőségével, és meg kell szüntetni a múzeumi dolgozók nagyarányú túlóráztatását. s.i. Meggondolatlanul a számítógép szakembereit a technika isteneinek képzeljük. Font és Quiniou, francia tudósok, könyvükben rendkívül igyekeztek, még sem tudták elérni, hogy ne fogjon el velük szemben kisebbségi érzés. Ügy látszik, megrekedtünk Pascal és Leibniz számoló- masinájánál, tehát a XVII. századnál, és képtelenek vagyunk felfogni a nano&zekun- dum komputereket és a neu- ronélis automatákat. Valószínű, hogy a számítógép „érthetetlen titokzatossága” gyengeségének jele. A számítógép „nyelve” — számok és betűk halmaza — olyan jelzőrendszer, amely önmagában nem jelent semmit. Fogalmakat kell hozzárendelni, hogy jelentése legyen. Az analfabétáknak hiába találták fel a könyvnyomtatást. Aki nem tud olvasni vagy írni, az a nyomtatás technológiáját sem érti meg. Mi pedig nem tanultunk „számítógépül”. Kiállítás a 125. évfordulóra Amíg Vác villanymozdonyt kap... A „Derű" átélte a háborút — Széchenyi ellenezte — Kandó-kísérletek Tegnap nyűt meg Vácott a Vak Bottyán Múzeum kiállítása, melyet a MÁV Budapesti Igazgatósága rendezésében a Magyar Közlekedési Múzeum szakemberei készítettek elő. A kiállítás a váci vasútvonal egész történetét bemutatja. Melyik parton ? Dokumentumokat láthatunk arról a vitáról, mely a reformkorban dúlt — melyik parton épüljön a vasút, mely a két fővárost, Pestet és Bécset ösz- szeköti? A Duna jobb vagy bal partján? A sokáig meddő vitában még Széchenyi István is a jobb parti vasút mellett, tehát a váci ellen foglalt állást. Az akkori képviselő, Li- povniczki Miklós, így beszélt: ,,... Pesttől Váczig hegyenvölgyön keresztül nehéz lesz az építés, sőt hidakat is keilend építeni. Különben legjobb lesz nemcsak lokomotí- vekről, de csónakokról és halászati eszközökről is gondoskodni, hogy midőn a vaspálya a vizek fenekén fog vesztegelni, legalább halászattal és vadkacsavadászattal mulathassuk magunkat.” Még mielőtt a kérdés eldőlt volna, 1839-ben megalkották a pest— váci vonal első tervét. Charles F. Zimpel mérnök elgondolásai azonban végül is ebben a formában nem valósultak meg. Zimpel Pesten és Göd előtt két leágazást tervezett 1844. augusztus 2-án megkezdik Pestnél a váci vasútvonal földmunkáit, megrendelik az al- és felépítményekhez szükséges anyagot, mindenekelőtt 50 ezer „kereszt-gerendelyt”, azaz talpfát, vágányaljat. Az első szerelvény, a Pest és Buda nevű mozdonyok vontatta nyolc kocsi, mintegy 250 meghívott személyt hozott Vácra 1846. július 15-én. Közöttük Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost is. Pesszimista jóslat A Magyar Közlekedési Múzeum anyagából csak a „Derű” nevű mozdonymodell vészelte át sértetlenül a második világháborút. Az 1:4 méretarányú modellt egy évvel a pest —váci vasút megnyitása után készítette Nagy Lajos váci lakatos és testvére. Széchenyi még akkor is pesszimistán jósolt, mikor a vonaton ült: „Olyan lapos téren, ahol a lakosok legnagyobb része marhatartásból és fuvarozásból él, könnyen indíthatnak háborút a vasút ellen... Attól is lehet tartani, hogy majd felszedik a vasútat.. Széchenyi gazdasági okokból képzelte él a vasút felszedését. Azonban a harcok kényszerítették a katonákat, hogy felszedjék a síneket. 1849. január 5-én éjjel a szabadságharc fel-dunai hadserege elhagyta Pest-Budát, és Dunakeszin keresztül Vácra vonult. Az egyetlen ésszerű megoldást választották, felszedték maguk mögött a vasúti vágányt. A váci győzelem után, áprilisban Kmety ezredes elrendelte, hogy a pályát tegyék újra használhatóvá, s a váci állomás egyetlen mozdonyát, a Debreczent javítsák meg. Még ez évben A váci kiállítás, mely a 125 éves jubileum jegyében készült, bemutatja a vasút múlt századbeli államosítását, a második vágány építését, Kandó Kálmán kísérleteit. A feltaláló a világon először tervezett ma is használatos rendszerű nagyfeszültségű villamos mozdonyt, melyet Magyarországon először 1923 őszétől próbáltak ki a Budapest és Dunakeszi között ideiglenes felsővezetőkkel ellátott pályán. Végül a kiállításon látjuk a magyar vasút jelen fejlesztését, a főváros és Szob között folyó villamosítást, s azt, hogy a teljes, korszerű átépítés után hogyan indul meg idén a villamosított vasúti forgalom. Stefaits István múzeum igazgató Vác „Érthetetlensége” lehet az egyik ok, hogy mítosz alakult ki a számítógépek körül. A másik — amiről a szerzők is írnak —: „ __az a titokzatos, is meretlen erő, amit képvisel.” Megszoktuk, hogy gépeink szántanak, esztergálnak, cipekednek, de azt nem, hogy számoljanak, zenét szerezzenek, házat tervezzenek. A mítosz tehát a szellemi munkának szól. Az ember a „saját képmására” teremtette a számítógépet, és megijedt tőle, hogy legyőzi a szellemi munkában. Sokan a komputertől várják a boldogságot is. Divatos a következő képlet: technika— haladás, haladás—szabadság, szabadság—boldogság, amiből bombasztikusán következik, hogy a technika—boldogság. A szerzők sajnos, nem értékelik az idézett formulát sem képtelennek, sem jogosnál^. Mi gyaníthatjuk, hogy nem leszünk boldogabbak, ha a jő öreg klasszikus repeszbombák helyett a technikailag sokkal fejlettebb plutónium bombák viszik le a fejünket, akár a komputer irányításával is. A könyv ismeretterjesztő munka, de nem terjeszt ismeretet hatékonyan, rengeteg sa&kkifejezéssel dolgozik, amelyek nehezen érthetők. Román József sokat bajlódhatott fordításával. Nehéz besorolni az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár sorozatába, mert e kötet újdonság. Műfaji határozatlanságát őszintén kifejezi címlapján a kérdőjel — „?”. De jó lenne, ha most induló „?”-as sorozat nem elégedne meg a kérdőjelek szaporításával. Berkovits György 1971. JÚLIUS 16., PÉNTEK Szentendrei esték Dal, muzsika, jókedv — délutántól késő éjszakáig. Vidám, önfeledt vásári mulatsággal kezdődik ma este ismét a teátrumi program, vígoperával — Botcsinálta bölcsek — folytatódik, s harsogó zenés komédiával — Szüzesség acél-tükö- re — fejeződik be éjféltájt, hogy aztán újra kezdődjék szombaton és vasárnap délután. A következő hét végén már ismét a két esztendeje műsoron levő Comico Tragoediá-t és a Pikko herceg és Jutka Perzsit játsszák a teátrumi estéken. Fotorriporterünk egy szentendrei este különböző hangulatfázisait örökítette meg. (Foto: Gábor Viktor)
