Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

PEST MEGYE! HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS OISftLJ XV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1971. JÜLIUS 13., CSÜTÖRTÖK ÜJ TELEP JÁSZKARAJENÖM Vagonszámra jön a barack Sárgát kézzel, őszit géppel feleznek A Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban, az egykori malom épü­letében, közel 10 esztendeje Ki készítette? A napokban városunkon átutazó országjáró idege­nek kisebb csoportja áll­dogált a Dázsa-szobor előtt. Jobbra-balru kérdezget­ték, hogy kit ábrázol és kinek az alkotása ez, a fő­tér sarkán álló szobor. Az éppen ott elhaladó ceglé­diek is csak annyit tud­tak mondani, hogy Dózsa Györgyöt ábrázolja. Azt vi­szont senki sem tudta, hogy a szobor alkotója So­mogyi József. Igaz, a fel­állítása alkalmával az em­lékmű talapzatán volt fel­írás, de azt tiszteletlen ke­zek lefeszegették és ma már egyetlen betű sincs a helyén. Nem lenne kívána­tos a szoborra ismét rá­írni Dózsa Györgynek és a szobor alkotójának a ne­vét? működik a Nagykőrösi Kon­zervgyár ceglédi telepe. Az idei munkáról kérdeztük Dér Ambrus telepvezetőt. — Az idei szezont a szamó­ca feldolgozásával kezdtük — mondotta. — Azután kész­ételeket csomagoltunk, össze­sen *40 ezer üvegnyit. — Most kezdődik az egyik legnagyobb munkánk, a sárga­barack-felezés. Vagonszámra érkezik te­lepünkre a barack Pest, Bács és Heves megyéből. A Kertészeti Kutató Intézet ceglédi gyümölcsöséből is idehozzák a gyümölcsöt. — Dolgozóink kézzel magoz­zák és felezik a barackot, melyből befőtt és dzsem ké­szül. Ezeknek a műveletek­nek a gépesítését a sárgaba­racknál még nem oldották meg. Az őszibarackot viszont már géppel felezzük. A létszámot 120 főre emeljük, 60—80 tanulót is alkalmazunk. Telepünkön állandóan munkát lehet találni. Mindenki annyi órát dolgozhat naponta, amennyit akar. Teljesítmény­bért fizetünk, s dolgozóink na­pi 50—80 forint keresetet ér­nek el. Elmondotta a telepvezető, hogy a konzervgyár az abonyi és a törteti mellé, július má­sodik felében Jászkarajenőn is létesít előkészítő telepet. K. L. Lenne közönsége A környező községekből, a külterületekről sokan járna:'!: Ceglédre dolgozni. Igaz, so­kuknak van már otthon tele­víziós készülékük, de mire ha­zaérnek, legjobb esetben csal: a bemondók búcsúszavait hall­hatják. Nem is egy javaslatot hal­lottunk mostanában ebben az ügyben. Azok, akik városbeli ismerősöknél kapnak televí­ziós menedékjogot egy-egy folytatátos film vagy az el­múlt napokban lezajlott tőr­és kardvilágbajnokság mérkő­zéseinek megtekintésére, fő­ként pesti példával állnak elő. Többi között azzal, hogy miért nincs Cegléden egy kirakatba állított televíziós készülék, melyet a járókelők ilyenkor nézhetnének. Vagy: miért nincs a városban egy amolyan igazi tv-presszó, ahol kávé-, üdítőital-fogyasztás, újságol­vasás mellett időnként egy te­levíziós készüléket is bekap­csolnának. Nem rontaná ez a helyiség forgalmát — sőt. Hát. ha még az asztalokon néhány újság, képes folyóirat is vár­ná a kényszerű várakozásra ítélteket... Intergmes ’71 Sok tapasztalatot szereztek Intergmes '71 elnevezéssel Moszkvában nagy kereskedel­mi és vendéglátóipari kiállí­tást rendeztek, melyen 35 or­szág mutatta be legkorszerűbb termékeit, köztük a magyar ipar is. A kiállításra Ceglédről Ha­lasi János, az ÁFÉSZ árufor­galmi igazgatója és Zsengellér Lajos főkönyvelő ment el. Az ott szerzett tapasztalatokat a ÉRTESÍTJÜK A KEDVES UTASOKAT... A vonatokat „konferálja44 Nem bakizik a bemondó Türelmetlenül várakoznak az emberek a vasútállomás peronján. Gyakran pillanta­nák az órára. Kattanás, serce­gés hallatszik: megszólal a hangszóró: „Értesítjük a ked­ves utasokat...” A sovány, bajuszos férfi közbevág. — Ha ilyen udvariasan kez­dik, biztosan késik a vonat! A kellemes női hang folytat­ja a tájékoztatást: „...hogy személyvonat érkezik Buda­pestről a negyedik vágány­ra a kijárattól balra”. Az uta­sok felkapják a csomagot és sietnek a berobogó vonathoz. Én maradok, mivel csal: egy málnára váltottam jegyet a büfében. Utána elindulok, hogy megkeressem a „látha­tatlan embert", akit hangjáról sokan ismernek, de „élőben” kevesen. A forgalmi irodában piros, zöld, sárga lámpák villog­nak futkosnak a táblákon. Amikor benyitok, megszólal az egyik vasutas. — Érkezik az 1012-es! Ez nem én vagyok, talán egy tehervonat. Az üveg falú fülkéből most lép ki Pászti Sándor né. Amikor hozzám szól, felismerem a hangját. — Néhány percig nincs mozgás — mondja —, beszél­gethetünk. — Mióta „konferálja” a vo­natokat? — kérdezem. _ Húsz éve va gyok már a vasútnál, öt évig kocsifelíróként dolgoz­tam, majd a telefonközpont­ba kerültem. Ennek megszű­nése után cseréltem fel a kagylót a mikrofonnal. — Érdekes foglalkozás... — Nagyon szeretem a mun­kámat. Jól érzem itt magam. Kedvesek az emberek, akik­kel együtt vagyok. Felelősség­teljes feladat: pontosan, gyor­san tájékoztatni az utasokat. Érkező-induló vonatok közé irányítjuk őket, a tévedés végzetes lehetne. Többször megismétlem ezért a figyel­meztetést: „A vágányok mel­lett tessék vigyázni!” — Mennyit beszél naponta a mikrofon előtt? — A szolgálat reggel hat­tól este nyolc óráig tart. Ez idő alatt hetven vonat érkezik-indul. A tájékoztatást háromszor-négyszer mondom el, ami körülbelül három percig tart. Ebből kiszámít­hatja, hogy mennyit „szöve­gelek” egész nap. — Matematikából nem len­nék Nobel-díjas, de papíron az jöf ki közben, hogy három­három és fél óra összefüggő beszéd a maga teljesítménye. Nem fárasztó? — Estére néha bizony „le- sántul” a hangom. Nagy kon­centráció szükséges: figyelem a forgalmi jelzéseket és az ablakból a vágányokat. A csúcsidő reggel háromne­gyed nyolc és negyed kilenc között van. Ekkor két-három vonat érkezik percenként. Ha­sonló a helyzet délután és este. A leghosszabb nyuga­lom tíz perces. Kifújom kissé magam és bekapok néhány fa­latot. Felharsan a forgalomirá­nyító tiszt hangja. — A 6737-es az elsőre jön! A bemondónő a fülkébe ül. Bekapcsolja a mikrofont. „Ér­tesítjük a kedves utasokat, hogy személyvonat érkezik Mátészalka felől...” Elmond­ja többször. Újra kinyílik a fülkeajtó. — Mostanában udvariasab­ban tájékoztatják az utasokat. Központi rendelkezésre történt. Közvetlen kapcso­latra törekszünk. Az utazók megbecsülését akarjuk ezzel kifejezni. A kedves megszólí­tás talán hozzájárul a kelle­mesebb utazáshoz. — Elnézést! Szokott-e — jbakizni? — Ritkán fordul elő nyelv­botlás. Papírról, „forgató- könyvből” olvassuk fel a már jól ismert szöveget. Így nem tévedhetünk. A „dominón” piros fénypont közeledik. Pászti Sándorné a mikrofonhoz hajol. Ivohlmaycr Ádám ceglédi üzletekben hasznosít­ják. A nyolcnapos tanulmányút után találkoztunk Halasi Já­nos áruforgalmi igazgatóval. — A kiállításon Európa leg­korszerűbb szakipari termékei vonultak fel — mondotta —, melyek sorában sikert arattak a magyar ipar alkotásai. Fel­tűnést keltettek az üzleti és éttermi kiszolgálást segítő és gyorsító berendezések, melye­ket az elkövetkező években gyártanak. Láttunk tökéletes higiéniája hűtőpultokat, új­szerű konyhai berendezéseket. A magyar ipar terméke volt egy kávéfőzőgép, melynek tel­jesítménye ötven százalékkal nagyobb az eddigi gyártottaké­nál­— Nagy fejlődést mutattak az új önkiszolgáló büfé beren­dezéseink, melyekben a vásár­ló jól áttekintheti az étel- és italválasztékot. Érdekes volt egy magyar gyártmányú pénz­tárgép, mely a vevőnek vissza­adja a visszajáró pénzt. Sok, hasznos tapasztalattal gazda­godva jöttünk haza, — mond­ta Halasi János. K. L. Szállítás, fogadás, közös megegyezésre GONDOSKODNAK AZ ARATÓKRÓL Péntek óta dolgoznak a ceg­lédi Vörös Csillag Tsz földjein a gabona-betakarítók. A tsz gondoskodik az aratókról: mindennap reggel egy liter hi­deg tejet kapnak a munkakez- dők, délben a tsz konyhája gondoskodik kalóriadús és „aratóknak adagolt” ebédről számukra. Napközben üdítő italt, szódavizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatnak, de a munka közbeni szeszti­lalmat igen szigorúan betart­ják a tsz-ben. Azok, akik ci­garettázni akarnak, rágyújt­hatnak — de csak a kijelölt dohányzóhelyen. Naponta akár húszvagonnyi búzát is beszállíthatnak a ma­lomba a kombájnszérűről. A ceglédi malommal évek óta jó kapcsolatban vannak, a szer­ződésben foglaltakat mindkét fél betartja, így segítik egy­más munkáját. A tsz nagyon elégedett volt az első szállít­mányok átadása után: gabo­nájuk minőségét nem rontja a tárolás. KÉZILABDA Nagyarányú győzelem A megyei kézilabda-baj­nokságban a tavaszi idény utolsó fordulóját bonyolítot­ták le. A Ceglédi Építők női csapata biztos győzelmet ara­tott a Szigetszentmiklós ellen, így az együttes egy pont vesz­teséggel biztosan vezet ve- télytársai előtt. Ceglédi Építők—Sziget- szentmiklós 22:2 (10:2). Cegléd: K. Nagy — Dávid, Csendes J.-né, Kiss, Pecznik, Csendes Gy.-né, Orosz. Gólszerzők: Csendes J.-né (8), Szűcs (5), Kiss, Orosz, Tóth (2—2), Dávid (1), Sze­kér (1), Pecznik (1). A vendégek szerezték az el­ső gólt. 5:1 után lőtték be má­sodik góljukat, többször — bár nemegyszer ügyesen pró­bálkozták —, nem tudták be venni a jól védő ceglédi ka pus kapuját. Nagy tudásbeli különbség volt a két csapat között a ceg­lédiek javára, a lányok ma­gabiztosan, helyenként jól játszva, könnyedén szerezték góljaikat, és diadalmaskodtak ellenfelük felett. Jók: K. Nagy, Csendes J.- né, Szűcs. U. L. ■■ *'iS' íif» ABONYI KRÓNIKA Jó, ha van... Az abonyi piactéren huszonnégy fedett, vasvázas elárusító- helyet létesítettek, hogy higiéniai szempontból és külsőre nézve is megfelelő legyen a község elánisítóhelye. Sajnos, az eladók nem szívesen használják az clárusítóstandokat, inkább a hagyományos, „földközeli” árusításhoz ragaszkod­nak. (Foto: Gyuráki) Megtörtént a nyomáspróba Víztorony épül Egy éve, hogy Abonyban hivatalosan megalakult a nagyközség ivóvíztársulása. Terveikről elképzeléseikről már több ízben hírt adtunk. Arról azonban kevés szó esett, hogy mit értek már el, mit tudtak terveikből megvalósí­tani. Molnár Gyula, a társulás elnöke a napokban tájékoz­tatást adott arról, hogy mit végeztek eddig. — 1071 első felében Abonyban 2600 méter hosszan helyezték földbe a vezetékeket. Vezeték épült a Gyarmati Mi­hály úton, a Mikes Kelemen utcában, a Kazinczy utca egy részében és a József Attila utcában, a Sarlós utca sar­káig. 1200 méteres szakaszon már a nyomáspróba is meg­volt. Egy helyen észleltek szi­várgást, a hibát azonnal ki­javították. — A Szolnoki úton, a Nyá­ri Pál utca kezdetéig szintén helyére került a vizvezető csatorna. Jelenleg ezen a szakaszon dol­goznak. A Kelet-magyarorszá­gi Vízműépítő Vállalat em­berei, akik az abonyi vezeté­ket építik, hozzáláttak a víz­torony építéséhez. Gy. F. LOJALITÁS Bérletem van az abonyi, helyi autóbuszjáratok­ra. Mostanában többször meg­esett, hogy a vas­útállomásra az Abony—Szolnok között közieked 3 távolsági járattal mentem, mivel ez a járat igénybe vehető helyi köz­lekedésre is. Bér­letemet két alka­lommal elfogad­ták, harmadszorra azonban nem. Jött a kalauz, kérte a jegyeket. Felmutattam a bérletem. Hossza­san nézte, majd közölte: — Ezt kérem, nem tudom elfo­gadni. Sajnálom, de ez csak a pes­tieknél érvényes. Nem volt mit termem, vitázni nem akartam, így hát fizettem. Az eset nem hagyott nyugodni. Amikor a vasútállomáson leszálltam, az ott levő, helyi járat személyzetéhez fordultam. Kér­deztem: — Helyes volt-e a szolnoki kalauz eljárása? — Nem köteles elfogadni a bérle­tet — adták tud­tomra —, de elfo­gadhatja. Az el­lenőr sem tenne észrevételt. Mi a szolnoki járatra váltott bérletet el­fogadjuk a helyi utazásra a vasút­állomás és a köz­pont között. Máig sem ér­tem, melyik a he­lyes nézet. Minden esetre, a Pest me­gyei buszosok lo­jálisabb embe­rek... HÚSOS GONDOK Szőrös fejek eladók... Sajnos, nem dicsekedhet Abony azzal, hogy ellátása mindenben megfelelő. Még jó, hogy sok a kertes ház, ahol baromfit tarthatnak, külön­ben a vasárnapi, ünnepi ebé­dok vegetáriánus módra Ké­szülnének — hús nélkül. — Aliért mostoha a húsel­látás. érdeklődtünk az abonyi ÁFÉSZ 17. húsboltjának ve­zetőjétől, Árpás Jánostól. — Sajnos, rendszertelenül érkezik a szállítmány Cegléd­ről. a FENQMAH-tól. Mi va­gyunk az utolsók, akiknek a megrendelését kielégítik, pe­dig igényünket időben közöl­jük, az ABC-sorrend'ben is a sor elején van a nevünk, ha esetleg eszerint szállítanak ... — Rendszeresen kevés a töltelékáru, pedig az abonyiak is szeretik a felvágottat. Álta­lában hol többet, hol keveseb­bet kapunk, sohasem megren­delés szerint. No, és a minő­ség — az is kifogásolható. Túl zsíros a karaj, a sertéscomb. Mivel a terhelés szerint kell árusítanunk, így a hájat, sza­lonnát kénytelenek vagyunk húsárban árusítani, hiába zú­golódnak a vevők. A közel­múltban meg csupa szőr disz­nófej érkezett. A téglagyári konyha minket okolt miatta, holott nem mi mulasztottunk: úgy szállítottuk, ahogy kaptuk. Kérésünk: na legyenek mosto­hák az abonyiak sem akkor, amikor mindenütt egy fokkal jobb lett a húsellátás. Gy. F. Működik a lisztkeverő Három vagon liszt szabvány minőségűre keverését végii el a ceglédi malom új keve-' rő berendezése. A keverő na-l ponta 8V vagonnyi lisztet tud a sütőiparnak átadni ennek' megfelelően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom