Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

Hegesztő vizsgán XIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÄM 1971. JÜLIUS 13., KEDD MENNYIT KÉRHETNEK A KISIPAROSOK ? Első a lakosság kiszolgálása HIÁNYCIKK a lámpaüveg Az Üllőhöz tartozó Dó­ra-majorban és a Tornyoslö- bön lévő gazdaságban még nem minden lakásban ég a villany, sokan petróleumlám­pával kénytelenek világíta­ni. A tervek között szerepel a villany bevezetése, az itt lakók azonban addig is hasz­nálják a korszerűetlen világí­tóeszközt. Gyakran csak hasz- nálnák, ugyanis lámpaüveget nem vagy csak hosszas után­járás után lehet kapni. A ke­reskedelmi szervek gyors in­tézkedését várjuk. Kimbauer Károly kipróbálja a lángot. Beszélgető csoportok a Mo­nori Állami Gazdaság udva­rán: szünet van, véget ért az írásbeli, a gyakorlati vizsga ezután következik, kint, a va- sadi bekötő út melletti tele­pen, s azután kerül sor majd a szóbelire. A beszélgetők életkora vegyes, vannak idő­sek, íiatalok is, összesen hu­szonhármán vállalkoztak ar­ra, hogy hegesztővizsgát te­gyenek. Bent, a gazdaság klubtermében értékelik az írásbeli dolgozatokat: jeles, jeles, hármas, elégséges... — Akik már dolgoztak a la­katos szakmában, azoknak könnyebben ment a tanfolyam is, a vizsga is — mondja Unyi Győző, a vizsgabizottság egyik tagja. — Ezzel a tanfolyam­mal egy régi-régi hiányt pó­toltunk. A járás ipari üzemei­ben sok az olyan betanított és segédmunkás, aki hegesz­tőként dolgozik, szakképzett­ség nélkül, tehát nem „hiva­talosan.” Szükség van rájuk — de kell a szakképzettség, ezért inault januárban a tan­folyam, 26 jelentkezővel. A lemorzsolódás minimális volt, mindössze hárman maradtak ki. most 23-an jöttek el vizs­gázni. Ez a vizsga nem ad ugyan szakmunkás-képesí­tést, de kell ahhoz, hogy egy idő után a résztvevők lete­lhessék a szakmunkásvizsgát A vizsgázók közül a legtöb­ben az állami gazdaságban dolgoznak, e. a „báziscég”, ezért is tartották éppen itt a Pesti László, a megkezdett varratot hegeszti tovább. Péterffy felvételei vizsgát. A Monori Járási Szolgáltató Ktsz-ből 6-an jöt­tek, valamennyiüknek volt már hegesztőpisztoly a kezé­ben. Nem is izgultak a gya­korlati vizsga előtt, pedig szakoktatók és vizsgabizott­sági tagok figyelték a gyakor­lati „hozzáállást." Elsőnek Pesti László, a szolgáltató ktsz dolgozója és Kimbauer Károly, a gombai Űj Élet Tsz tagja tette fel a védőszemüve­get, vette kezébe a pisztolyt. Jól vizsgáztak, s nem marad­tak le mögöttük a többiek sem. Monoron is megjelent a görög- és a sárgadinnye Általános panasz a monori járásban, hogy kevés a zöld­ségbolt. Néhány éve az ígére­tekből úgy tűnt, hogy majd egyre-másra nyitják az élel­miszer kiskereskedelmi válla­latok, az ÁFÉSZ-ek, na meg a tsz-ek a zöldségesboltokat, standokat. Hogy ez mennyire nem így van, annak tanúi le­hetnek a nap mint nap uta­zók, akik Pestről zöldségfélé­ket cipelő asszonyokkal talál­koznak. Munkából hazatérve, hol talál már nyitott üzletet a háziasszony? S ha talál, áru­sít-e az friss zöldségfélét? Szerencsére kivételes ese­tekkel is találkozunk. A mo- nori vasútállomásnál kora reggeltől, késő estig nyitva tart egy kis zöldségesbolt, s friss, szép áruval várja a vá4- sárlókat. Az árak a budapesti Nagycsarnok árai alatt van­nak. A jó áruellátásról tanús­kodik például az is, hogy az elmúlt hét végén — amikor Budapesten megjelent a gö­rög- és sárgadinnye — már itt is kapható volt. Az ára, igaz, még 16—18 forint kilónként, de keresik és viszik a vevők. Mikla Lászlóné, a bolt veze­tője elmondotta, hogy a szép, versenyképes árut a háztáji gazdaságoktól vásárolják fel mintegy 90 százalékban, a töb­bi 10 százalékot a budapesti Bosnyák téri piacról szerzik be. Fekete Gizella Mennyit kérhet a mester a szobám kifestéséért? Eltört az órám rugója, mennyiért javít­ják ki? Elromlott a motorom, vajon ki tudom-e fizetni a ja­vítási költséget? Gyakran for­dulnak olvasóink ilyen, s ezek­hez hasonló kérdésekkel szer­kesztőségünkhöz. Mi a kérdé­seket továbbítottuk a járási iparhatóság munkatársához. — A monori járásban 1016 magánkisiparos működik, több ezer ember kerül kapcsolatba velük szinte naponta. Lehet­nek viták a javítási költsége­ken, de ha a kisiparosok be­tartják a rendeletet, miszerint gyakori szolgáltatásaiknak árát jól látható helyen ki keli függeszteniük, akkor ezek a viták a mini­mumra csökkenhetnek. Rend­szeresen ellenőrizzük a monori járás iparosait, és sajnos, meg kell mondani, sok helyen hi­ányzanak az ártáblák. A jövő­ben erre szigorúbban fogunk figyelni. — A megerendelőlk általá­ban a munka megkezdése előtt megegyeznek az iparossal, fő­leg a nagyobb munkáknál. — például az építkezésnél, szoba­festésnél, autójavításnál — a munkadíjban. A megrendelők­nek különben joguk, hogy a munka elvégzése előtt árve­tést, utána számlát kérjenek. A kisiparos pedig köteles adni! Egy másik példány a kisipa­rosnál marad, a különböző szervek így ellenőrzik, ki meníiyit dolgozott, mennyit keres. — Többen sérelmezték, hogy ha a szomszéd községből hív­tak iparost, utazási, étkezési és más költséget is felszámított. — Felszámíthat, joga van hozzá. Bár itt is az a helyzet, hogy a megrendelők általában a teljes összegben egyeznek meg az iparossal. — Gyakori beszédtéma, hogy egyes iparosok aránytalanul sokat keresnek... — Amennyiben az előíráso­kat 'betartják, keresetük álta­lában a reális határokon be­lül mozog. Ilyen előírás pél­dául, hogy egy-egy iparos leg­feljebb három alkalmazottat tarthat, ezt a KIOSZ-ban kell bejelenteni, több alkalmazott­hoz külön engedélyt kérhet. Az elmúlt félévben ketten kér­Vasadon otthonra leltek a íiatalok Eddig: sok szó, kevés tett, ezután: kevés szó, sok tett A vasadi klubházat 1970. áp­rilis 4-én adták át rendelteté­sének, s egy kultúrház ren­deltetése, tudvalevő az, hogy otthont adjon a szórakozni vá­gyóknak, fiataloknak, időseb­beknek, a könyvtárnak, ez esetben még a KISZ helyi alapszervének is. Az élet azon­ban zökkenőkkel indult: az át­adás óta a klubháznak már három vezetője volt, s hol ezért, hol azért, de egyikük sem tudta ellátni feladatát. Pedig a hely megérdemli, hogy pezsegjen benne az élet, annál Is inkább, mert kisközségeink közül egyetlen egy sem dicse­kedhet ilyen modern, valóban minden igényt kielégítő ottho­nával a kultúrának. Most újra új vezető van, a vasadi iskola pedagógusa. Re­gula Róbert. Ó látja el mellék­foglalkozásként a klubházve- riető teendőit. A KISZ-alapszerv is válasz­ára készül, megbízott titká- irtik szintén új ember, Édes István. És mi lesz most a klub­házban? Az eddigi élet jellem­zője: sok szó, kevés tett S ez­után? Nemrég tartottak a KISZ- esek taggyűlést, előkészítőt a vezetőségválasztásra. Ott volt Vida György, a községi tanács elnöke is. ... és ott volt legalább 25 fiatal, ami nem kis szám. Min­denről szó esett ezen a taggyű­lésen. nemcsak a vezetőségvá­lasztás előkészítéséről. Pél­dául: a helyiségproblémákról, ami már meg is oldódott, a klubházban kap otthont a KISZ-alapszerv. Otthont — és berendezést, ötvenezer forint­ja van a tanácsnak arra, hogy bútorokat vásároljon, beren­dezze a KISZ-szobát. Szép segítség. — Megérdemlik. Már most észrevehető, hogy az utóbbi időben összeforrott kis közös­ség lett a KISZ-alapszerv, s a klubházat valóban otthonuk­nak tekintik. Régen nem volt ritka eset a rendbontás — ma viszont már egyáltalán nem fordul elő. — Vitáztunk azon — mond­ja a tanácselnök —, hogy a kultúrpresszó kell-e a klub­házba, vagy csak az italozást szolgálja. En amellett szavaz­tam, hogy szükség van rá, hiszen nem törvényszerű, hogy egy presszó kocsmává zülljön. A presszó maradt — és nem lett belőle kocsma. Eddig leg­alábbis ... S ha eddig nem, akkor ez valószínűleg így is marad. — Két zenekar alakult, mindkettő készül a vizsgára, gyakorolnak, s addig ötórai teákon játszanak, itt a nagy­teremben, vasárnaponként. Ide szoktak a fiatalok... És az idősebbek is. Tv-t néznek, rádiót hallgatnak. Ez. persze még mindig csak a kezdet, de már eredmény. Esténként a monori autó­buszállomáson könnyű megál­lapítani, melyik községből áramlanak a monori szórako­zóhelyekre a fiatalok: onnan, ahol nincs helyük, lehetőségük arra, hogy otthon jöjjenek össze. Jönnek Káváról, Bányá­ról, jönnek még Pilisről is ... Vasadról nem. Vasadon ott­hont találtak. K. Zs. Valóban szülő, valóban nevelő legyen szabálysértési eljárást indítot­tunk ellene. Hangsúlyoznom kell, a jogszabály felhívja az ipa­rosok figyelmét, elsősorban a lakossági igényeket elé­gítsék ki. A lakosság ki­szolgálása az első! — A lakosság tájékoztatását szolgálja az az előírás, amely kimondja: a kisiparos köteles a cégtábláját kitenni. Gyakran hiányzik ez, főleg a fiatalabb, kezdő iparosoknál. D. G. MAI MÚSOR MOZIK Gyömrő: Dzsamilla szerel­me. Maglód: Onibaba. Menüc: Neretvai csata I—II. Monor: A tónál I—II. Nyáregyháza: A hét mesteri övész. Pilis: Sárika drágám. Üllő: Egy az ezerhez. Vecsés: Lépd át a küszöböt. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári úttörőház: Rákóczi kiállítás, nyitva 8-tól 14 óráig. tek ilyen engedélyt Ellenőr­zéseink során egy harmadik kisiparossal találkoztunk, nem volt engedélye, szabálysérté­si bírságot róttunk ki rá. Prob­lémák lehetnek a közületek- nek végzett munkánál is. A közületeknek az iparosok bizo­nyos értékhatárig dolgozhat­nak engedély nélkül, azon fe­lül a munkát az iparhatóságok engedélyezhetik. Négy iparos kért ilyen engedélyt. Itt is volt egy eset, szabálytalanságot fe­deztünk fel egy építőiparosnál, Olvasóink figyelmébe Vállalatok, intézmények, ktsz-ek, tsz-ek, AFÉSZ-ek és magánosok, figyelem! Termé­keik értékesítését, gépek, gép­járművek, ingó és ingatlanok eladását és vételét hirdesse a Pest megyei Hírlapban! Kész­pénzes és MNB-elszámolásra hirdetéseket felveszünk na­ponta 8-tól 12-ig a Monor és Vidéke szerkesztőségében, Mo­nor, járási hivatal (volt járá­si tanács), földszint 8. Telefon: 157. A hirdetés befizetése után a kért szöveg 3—4 nap múlva már megjelenhet. Fél év alatt 220 olajkályha, 300 rádió, 200 mosógép, 140 porszívó, 580 kerékpár, 50 mo­torkerékpár, 250 hűtőszekrény, 150 tv-készülék, 110 centrifuga, 25 magnetofon és 25 varrógép fogyott el a pilisi ÁFÉSZ üz­leteiből. A négy jóbarát — egyikük még nem töltötte be 18. évét — előbb a Lokomotívban ivott, majd a Magdi-presszóban. Fe­jenként öt-hat korsóval haj­tottak le, ifj. Szabó tízzel, s rá megittak egy-két féldecit. Éj­fél tájban elindultak ... Két idősebb férfi békésen beszélgetve mendegélt haza­felé, egyikük a kerékpárját tolta. Meg-megálltak, majd mentek tovább a Kinizsi ut­cában ... — Figyelitek? Menjünk oda, verjük meg őket — ajánlotta ötletszerűen a fiatalkorú, s a másik három kapott a remek alkalmon. A két férfit hátulról érte a váratlan és gyáva támadás. Látták, a támadók négyen vannak, egyikük már üt is ... Menekülésre gondoltak, de csak a kerékpárosnak sikerült. Azok négyen társának estek, üötték, rúgták minden ok nél­kül, aztán otthagyták. A kerékpáros otthon letette a gépét, s visszasietett barátja segítségére. Feltámogatta ha­zafelé kísérte... — Kerüljünk eléjük — mondta a négy garázda közül az egyik —, a kerékpáros meg­úszta ... A Martinovics tér felé ke­rültek, várták a két embert. Jöttek. A sötétből ütések zu­hantak feléjük. A sérült em­ber összeszedve utolsó erejét, futásnak eredt, a kerékpárost azonban körülfogták. Hárman támadtak rá. Az ember a föld­re esett, könyörgőtt: — Ne bántsatok ... — Ne bántsátok! — mondta nagylelkűen Dobos, majd le­hajolt és ő ütött. A férfi el­vesztette az eszméletét. A fiatalkorú a megelőző hó­napokban már kétszer találko­zott a rendőrséggel, figyelmez­tették, ne verekedjen, özvegy édesanyja takarítónő, este ké­sőn jár haza, nem tudta ellen­őrizni, számonkérni, hogy fia A szándék is fontos A kihelyezett állami gondo­zott gyermekek helyzetéről és a szociális gondoskodásra szo­ruló öregek gondjairól tárgyalt a vecsési egészségügyi állandó bizottság közelmúltban meg­tartott ülésén. A körzeti gyermekfelügyelő­nő beszámolójában elmondot­ta, hogy Versesen 29 családhoz ki­helyezve 49 kiskorú álla­mi gondozott gyermek él. Harmincegyen gyógypedagó­giai iskolában, hatan a község többi iskolájában tanulnak, egy gyereket gyenge képessé­gei miatt fel kellett menteni az iskolába járás alól. Óvodá­ba hatan járnak, van három ipari tanuló és kettő már dol­gozó gyári munkás. A beszámolóból megtudtuk, hogy „nem jár rosszul”, aki ál­hol járkál. Barátja, Dobos Fe­renc, Báthory utca 36. szám alatti lakos sem szeretett so­káig egy helyen dolgozni. Es­ténként együtt jártak szóra­kozni. Velük tartott Rudolf Antal Bethlen utca 111. szám alatti és ifj. Szabó Imre Bá­thory utca 34. szám alatti la­kos is. — Az ügynek tulajdonkép­pen nemcsak a sérültek a sér­tettjei, a közrend, a közbizton­ság is — mondotta vádbeszé­dében az ügyész. A Monori Járásbíróság a fia­talkorút 10 hónapi, Dobos Fe­rencet és Rudolf Antalt egy­aránt 1 év 2 hónapi, ifj. Szabó Imrét 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Reméljük, a felsőbb bíróság még szigorúbb büntetést szab ki rájuk. lami gondozott gyermeket vál­lal, mert hisz egy-egy külön­leges gondozást igénylő gyer­mek után 850 forintot is kap­hat a nevelőszülő. Persze, előbb-utóbb kiderül, ki nem méltó a nevelőszülő tisztére, s kit vezet „más szándék”. Volt rá több példa, hogy az ilyen nevelőszülőtől elvették a gye­reket. Az állam a gyerekneve­lést, ezt a nagyon nemes em­beri gesztust szépen honorálja, jogos tehát az elvárása, hogy a nevelőszülő valóban szülő és valóban nevelő igyekezzen lenni. A nevelőszülők helyze­tét segíti, hogy a gyerekek in­tézményesen zsebpénzt kap­nak. Az általános iskola alsó tagozatosai havi 10, felsőtago­zatosai havi 20, a 14 éven fe­lüliek havi 30, a középiskolá­sok havi 60 forintot. Ezt az összeget minden esetben a gyermek rendelkezésére kell bocsátani. Különleges kedvezmény — s ez még nem ment át a köztu­datba —, hogy amennyiben a nevelő­szülő három éven aluli gyermeket vállal, a gon­dozási dijon kívül anyasá­gi segélyben is részesül. Dr. Nagy Lajos orvos elmon­dotta, hogy gondosan megvizs­gálják, milyen egészségügyi körülmények közé kerül az ál­lami gondozott gyermek? Kör­nyezettanulmányt végeznek a leendő szülőnél, egészségügyi vizsgálatnak vetik alá, s ezt kétévenként megismétlik. A hozzászólók hangsúlyoz­ták, megnyugtató, hogy a tár­sadalom nem téveszti szem elől az állami gondozott gye­rekek sorsát. Fekete Gizella 55 mázsa mézet vásároltak fel az elmúlt hónapokban a felvásárlók Gombán, Bényén, Káván, Csévharaszton, Vasa­don, Nyáregyházán és Pilisan. Pályaavató előtt Hatvan évig szolgálta a Mo­nori Sportegyesület Katona József úti labdarúgópályája az egyesületet, a kék-fehér színeket. A közelmúltban a Monori SE—Malinovszkij SE területi bajnoki mérkőzésen hangzott el a pályán az utolsó sípszó. Sajnos, gólt nem jelzett a bí­rói síp, csupán a mérkőzés kezdetét és végét, pedig meg­érdemelte volna ez a sok csa­tát megért küzdőtér, hogy eredményesen, szép játékkal búcsúzzanak tőle. 1911 őszétől, tehát 60 évig játszottak ezen a pályán. Itt volt már az 1911—12. évi baj­nokság is, amikor a monoriak megelőzve a Kecskeméti AC csapatát, megnyerték a Pest v'déki bajnokságot, és a „Leg­jobb vidéki csapat’’ címért fo- i lyó küzdelemben Tatabánya után a második helyen végez­tek, megelőzve Debrecen csa­patát. Az MSE-pálya tehát kar­rierjét szépen kezdte, és a folytatás is szép volt hosz- srú időn keresztül. Most, ami­kor a váltás megtörténik, a régi pálya átadja a „staféta­botot” az újnak, megadja azt a lehetőséget is a csapat tag­jainak, hogy itt is azt produ­kálják, amit 60’éves elődjén, a most 60 éves elődeik produ­káltak. A mo.ioriak a megye leg­szebb sportpályáját kapják, s az 1971—72-es bajnokságot már itt fvgják játszani. Ügy érezzük, csak sportolóinkon múlik, hogy a Monori SE is­mét elődeihez méltó helyet foglaljon el a labdarúgásban. Oláh Gyula Támadás békés emberek ellen Bíróság előtt a gyáva csavargók

Next

/
Oldalképek
Tartalom