Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

1571. JÚLIUS 10., SZOMBAT ”%#írfflrp 3 Költözik a gyár A zsámbéki Műanyagipari Vállalat fejlesztési terve Nagy feladatok előtt áll a zsámbéki Műanyagipari Vál­lalat. öt év alatt a jelenlegi­nek több mint a kétszeresére akarják növelni termelésüket: idei tervük 52 millió forint, 1975-ben 108 millió forint ér­tékű műanyagcikket szándé­koznak adni a népgazdaság­nál!. Évente átlagosan 18 szá­zalékkal . kell növekednie a termelésnek, hogy céljukat el­érjék. Ez a termelésbővítés a gyorsan fejlődő műanyagipar­ban nem lehetetlenség — de a zsámbéki gyárnak sok nehéz­séget kell legyűrnie ahhoz, hogy a gyors fejlesztés sike­rüljön. Erről beszélgettünk Zelei Ferenccel, a vállalat nemrég kinevezett igazgatójával. Az első és legfontosabb feladat: a géppark felfris­sítése. A múlt év végén vettek két nagy termelékenységű, korsze­rű gépet, amelyek ezergram­mos tárgyak készítésére is al­kalmasak. Csaknem 9 hónapig kihasználatlanul, munka nél­kül állt a két gép — mert nem volt megrendelésük ilyen ter­mékekre. Ez azonban megen­gedhetetlen luxus. Céljuk: hosszú távú 'együtt­működést kialakítani a part­nervállalatokkal. s összehan­golni a fejlesztési irányokat. A vállalat vezetői most egyez­tetik tervüket az Egyesült Iz­zóval, a Mechanikai Művek­kel, a MOM-mal és a MÁV- val. k Valamennyi partner, azaz megrendelő közül legfonto­sabb: az Építésügyi és Város- fejlesztési . Minisztérium. Zsámbék bekapcsolódik az építőipar programjának meg­valósításába. 1974-ben már 20 millió forint értékű műanyag­árut szállítanál! a lakásépítés­hez — ennek összetételét ké­sőbb határozza meg az ÉVM. Segítséget kapnak a fejlesz­téshez is. Jelenlegi telepükön már nincs iehetőség nagyobb fejlődésre: az épületek többsé­ge elavult, zsúfolt. A község határában már kijelölték azt az ötholdnyi területet, melyen az új üzemet felépítik. A vég­leges átköltözést tíz évre ter­vezik. Az első szakaszban, öt év alatt, 18 milliót költenek az építésre. Ehhez 9 millió forint támoga­tást kapnak az ÉVM-től, s a másik 9 milliót saját fejlesz­tési alapjukból fedezik. En­nek előfeltétele: 30 százalékát — tehát 3 milliót — „össze kell spórolni”, csak utána kaphatnak hitelt a banktól. Hosszú idő után, június vé­gén, ismét termelési tanács­kozást tartottak. Épp úgy, mint a műszaki konferencián is, sok értékes javaslatot, in­formációt kaptak a vállalat vezetőd. A vállalati szakszer­vezeti tanács is azért halasz­totta el a kollektív szerződés végleges tervezetének tárgya­lását, mert időközben még újabb 25 javaslat érkezett. Határidőre, július 1-re azon­ban elkészült a szerződés, amelynek több új vonása van. Néhány példa: ezután fi­gyelembe veszik a bérbesoro­lásnál a vállalatnál eltöltött időt. A törzsgárda tagjait — egyéni elbírálás alapján — a felső bérkategóriába so­roljál!. Érdemeiket a jutalmazásnál és a jutalomszabadság kiosz­tásánál is méltányolják. Azok a háromműszakosok, akik évente 75 éjszakánál többet dolgoznál!, 15 százalék helyett 18 százalék részesedést kap­nak majd. A törzsgárdatagok- ból nemrégiben külön érdek- védelmi és tanácsadó testület alakult: havonta tolmácsolják észrevételeiket a vállalat ve­zetőinek. Palád! József Szociá’is helyzet az adatfeldolgozóban A váci kórház és rendelő­intézet szakszervezeti bizottsá­ga kezdeményezésére a kórház területéhez tartozó valameny- nyi egészségügyi intézménynél dolgozó középkáder szociális helyzetének és munkakörül­ményeinek vizsgálata kezdődik meg rövidesen. A vizsgálat adatait a kórház számítóköz­pontjának adatfeldolgozó gépei rendszerezik, hogy az ered­mény minél gyorsabban és könnyen áttekinthetően álljon rendelkezésre. Természetesen a vizsgálat megállapításai alap­ján, ha szükséges, megfelelő intézkedéseket tesznek. Akkor is nyár MAUTNER SÁNDOR EMLÉKÉRE NEGYVENEGYÉVES VOLT Ííautner Sándor, amikor 1944 nyarán Borban kivégezték. Az ott raboskodó elvtársakon kí­vül a többi fogoly is tiszte­lettel adózott emlékének. Mautner Sándor Devecse- ren született, Angyalföldön nőtt fel és korán, szinte gye­rekfővel bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A párt nevelte lelkes hazafiyá, szi­lárd kommunista harcossá, következetes internacionalis­tává. Élénk, vidám gyerek volt, kezdeményező a játékban, sportban; pajtásai, iskolatár­sai szerették, mert sokat se­gített nekik. Szülei régi an­gyalföldi munkások voltak: apja szállítómunkás, anyja mosónő. Hatan laktak egy szűk, szoba-konyhás lakás­ban, a Mohács utca 13-ban. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ kitörésekor 11 éves volt. Első meghatározó élménye 13 éve­sen, 1916 karácsonyán érte, amikor egy sebesült katonával beszélgetett a Nyugati pálya­udvaron. Meglepődve hallot­ta, hogy a katona nem beszélj gyűlölettel az ellenségről, az' oroszokról. Azt magyarázta,! hogy az egyik nép nem ellen­sége a másiknak, psak az urak hajtják őket egymás ellen. A fogékony kamaszgyerek ké­sőbb észrevette, hogy az 1917- es februári orosz forradalom híre milyen izgalmat keltett a fővárosban. Szüleivel el-el­járogatott a munkásotthonba, ahol megismerkedett a többi ifjúmunkással. Ott hallott be­szélni a forradalomról, amely Nagy Októberi Szocialista Forradalom néven vonult be a történelembe. 1019 TAVASZÁN Mautner Sándor — ekkor már szabó- tanonc volt — étlen-szomjan rótta az utcákat, s megfigyelt mindent, ami a fővárosban történt. Kikiáltották a Ta­nácsköztársaságot. A mun­kásság kezébe vette a hatal­mat. ö is — akkor már tagja volt a Kommunisták Magyar- országi Pártjának — megtett mindent azért, hogy a mun­káshatalom megszilárduljon, s valóban a munkások szebb, boldogabb életét jelentse. De amikor 133 nap után meg­döntötték a Tanácsköztársa­ságot, komorrá, elgondolko- dóvá vált. Anyja magyarázta neki, ami itt történt, az csak csatavesztés volt és nem a for­radalom, a muilkásosztály vég­ső veresége. Édesanyját 1919 őszén el­hurcolták a különítménye­sek és a Britannia Szállóban kegyetlenül megkínozták. Az elvtársak azonban kiszabadí­tották és utána illegalitásban élt és tevékenykedett. Az il­legalitásban küzdő KMP har­cába Mautner Sándort is be­vonták, aki a legkisebb meg­bízatást is lelkiismeretesen teljesítette és emellett kitar­tóan, szívósan tanult. Legá­LAKÁS: KICSIBEN ÉS NAGYBAN (11.) Megless e a 400 ezer? MA ÉRKEZIK Szófia megye Népi Tanácsának küldöttsége A népgazdaság negyedik öt­éves terve, amelyet az or­szággyűlés 1970. október 3-án fogadott el, olyan lakásépí­tési programot tartalmaz, amelyet még egyetlen terv­időszakban sem tűztünk ki célul. A törvény VII. fejezeté­nek 35. paragrafusa így hang­zik: „A tervidőszakban mint­egy 400 ezer lakást kell építe­ni, ISO—200 ezer lakás építé­se központi, állami és vállala­ti forrásokból valósuljon meg. A tanácsi tálcások legalább 40 százalélca bérlakás, továb­bá, legalább 33 százaléka szö­vetkezeti lakás legyen. A ma­gánlakás-építést hitellel és más kedvezményekkel kell tá­mogatni. központi állami la­kásépítésre mintegy 56 mil­liárd forint beruházást kell fordítani.” „ kell megépíteni...” Meglesz-e a 400 ezer lakás, teljesül-e az, amit a törvény kötelezően előír? A kérdés nem mondvacsinált. Annyi lakást, amennyit 1971—1975 között kell fölépíteni, soha nem emeltek hazánkban öt esztendő alatt, tehát évente sem. Esztendőnként 80 ezbr lakást átadni a tulajdonosok­nak annyi, mint újra meg újra megismételni az 1970-ben — nagy erőfeszítésekkel — elért rekordot. Élőn) a városoknak Űj vonása a törvény fogal­mazta feladatnak, hogy meg­szabja: a lakások legalább hatvan százaléka a városok­ban épüljön meg, nagy részük több szintes épületekben, át­lagosan kétszobás nagyság­ban. A sorozatunkban vázolt gon­dok és eredmények ismereté­ben a feladat, a 400 ezer la­kás megépítése nem látszik könnyűnél!, de — telj esi the- tetlennek sem! Ha ^zt nézzük, hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben átlagosan 62—65 ezer lakást sikerült tető alá hozni, akkor az évenkénti 80 ezer otthon hatalmas ugrás. Ha viszont azt tekintjük, hogy — amint arról szóltunk is ko­rábban — az építőiparban, s az egész lakásépítő szerve­zetben a jelen adottságok mel­lett is több van, mint amit nyújt, akkor a feladat telje­síthetőnek látszik. Ehhez azonban a jelenleginél — mi-, vei a lakásépítés az év első lis politikai tevékenységét az SZDP angyalföldi titkára­ként végezte és a szabók szakszervezetében is műkö­dött. Tevékenyen részt vett az 1930. szeptember elsejei nagy munkástüntetés és bari­kádharc megszervezésében. 1934-ben részt vett a ezabó- sztrájk megszervezésében. Ez a sztrájk végül is eredményes volt. mivel kiharcolták a kol­lektív szerződést és a 92 fil­léres minimális órabért a tő­kés vállalkozókkal szemben. SOKAT DOLGOZOTT, sok illegális munkát végzett. Nagy kitartással megszerzett tudá­sát igyekezett másokkal is megosztani. Tevékenyen részt vett az antifasiszta ellenállási mozgalom megszervezésében, harcában a Szovjetunió el­leni rablóháború idején. Illegális tevékenységében sokat segített neki bátyja és húga. Mindketten részt vettek a Vörös Segély akcióiban és illegális röpiratcsomagokat vittek ki a Váci úti gyárak­ba. Amikor bátyja, Mautnei József lebukott, a rendőrsé­gen rokkanttá verték. Húgát, Mautner Margitot ugyancsak megkínozták, majd néhány évvel később a nácik Ravens- brückbe deportálták. Mautner Sándort 1943 nya­rán vitték el munkaszolgá­latra. A bori táborba került. Szemináriumot tartott a Bol­sevik Párt történetéről. Egy provokátor azonban elárulta és 1944 nyarán a nácik meg- gyilkolták. MINDAZOK, AKIK ISMER­TÉK, ma is nagy tisztelettel és szeretettel beszélnek Maut­ner Sándorról. Angyalföldön az egyik leghosszabb utcát ró­la nevezték el. B. Z. felében nem a legjobban star­tolt — nagyobb szervezett­ségre, anyagok és eszközök koncentrálására van szükség. Példával élve: hiába gyor­sítja a blokkos építési mód a megyében a lakásépítést, ha a falak felhúzása után csak hosszú hetek múlva kezdenek dolgozni a szakiparosok, ha a szerelvények hiánya miatt az ő munkájuk is leáll. Ilyen és hasonló okok miatt a lehetsé­gesnél jóval hosszabb ideig tart egy-egy lakóház elké­szítése, átadása. Nem sokban különbözik a helyzet a magán­lakás-építkezéseknél sem, ahol az ajtói!, ablakok tokjainak hiánya, a síküveg, a cserép, a tégla eltűnése az építő­anyag-telepekről nemcsak az építtető idegeit terheli, hanem fölös átállásokra készíti az építőt is. Különösen szűkebb pát­riánkban van nagy jelentőssé­ge annak, hogy mennyi idő alatt készülnek el a lakások, mert a városokban e lakások többsége szanált területekre épül, s a késedelem'azzal jár, hogy a további szanálásokat nem tudják elkezdeni, tehát nincs a mélyépítőknek terü­let... Ennyit még soha A teendők terhe — de per­sze öröme is —-a megye ese­tében jelentősen megnőtt, hi­szen míg a harmadik ötéves tervben 1555 állami lakás épült fel — a tanácsok hatás­körében —, addig 1971 és 1975 között több mint 6300 állami lakás falainak felhúzása a feladat. Igaz, biztató, hogy még egyetlen tervidőszak kez­detén sem végeztek olyan ala­pos előkészítést, mint most tette ezt a megyei beruházá­si vállalat. Van is bizonyos előny — a múlt év végén már nekikeadtek előkészítő mun­káknak a helyszíneken —,. de ennek tudatában nagy baj len­ne mindent rózsás színiben látni. A töbo mint 6300 lakás a megye tizenkilenc települé­sére koncentrálódik, s ez — összhangban az országos cé­lokkal — elősegíti, hogy első­sorban a városok és a mun­káslakta települések lakás- helyzete javuljon, illetve, hogy az építőipar a korábbinál na­gyobb erőkkel vonulhasson fel. Vessük össze azonban a múltat és a holnapot, s rög­tön megvilágosodik, hogy amit még tegnap ünnepelni lehetett, holnapra nagyon ke­vés lesz. A megyében tíz év alatt 52 565 lakás épült fel, ebből 6316 volt az állami és szövetkezeti, OTP-kölcsörunél 20 672 magánépífckező emelt otthont, kölcsön nélkül 25 577. A mostani tervidőszakban, te­hát öt év alatt annyi állami lakást kell fölépíteni Pest megyében, mint előzőleg tíz esztendő alatt, s emellett a mintegy 30 ezer magánépít­kező — ennyivel számol a me­gyei terv — számára is meg kell teremteni a szükséges feltételeket. (Telek, közmű­vek, építőanyag stt).) A taná­csoknak, az építő szervezetek­nek, az építőanyag kereske- délemnek „harckészültség­ben” kell lennie mindennap, az öt esztendő minden heté­ben. Nagy hiba lenne a fel­adatokat úgy egyszerűsíteni: több lakást kell építeni. A több lakás nem egyszerűen mennyiségileg megnövekedett feladat, hanem minőségileg is másfajta munkát, szerve­zést, irányítást követel. Nagyipari módra A negyedik ötéves tervben jut el addig az építőipar — mondotta az anyaggyűjtés so­rán beszélgető partnereim egyike, a la jásépítés szakkö­rökben nagynevű mestere —. hogy termelje a lakást, mégpe­dig nagyipari módra. Való­ban. a házgyárai! lényeges változások elindítói voltak, ahogy a blokkos építési mód is egészen másfajta építő- mesteri munkát követel. Ah­hoz azonban, hogy a lakás­építés valóban nagyipari le­gyen, a meglévő, illetve föl­építendő házgyárak mellett árrá is szükség van, hogy a helyszíni ihunkák — az ösz- szeszerelés, a belső berende­zés — korszerűsítése megkez­dődjék. Ma ugyanis még a kézműves-jelleg dominál e tevékenységeknél. A hagyomá­nyos módon épített épületek egy négyzetméterére átlago­san 40 munkaóra jut. A ház­gyári technológia esetében ez felére csökkent, ám a 20 óra még mindig sok. Nem irreális követelmény, hogy i. munka­óra ^szükséglet négyzetméte­renként 10—12-re csökkenjen, ehhez azonban gépesítésre, szalagszerű termelésre, a szakipari munkák magasfokú koordinációjára van szükség. A negyedik ötéves tervben az államnak a lakásépítésre és járulékos beruházásaira fordítandó kiadásai 80—90 mil­liárd forintra rúgnak majd, s ez kétszerese az előző terv­időszakban ilyen célra adott összegnek. A lakásépítés ös­szességében — ide számítva a magánépítkezőknek adott hiteleket stb. is — a népgaz­daság teljes beruházásainak húsz százalékát alkotja! Olyan arány ez, amely nem- csali a kérdés fontosságát bi­zonyítja, de a tettek egyér­telműségét is megköveteli, mégpedig mindenütt és min­denkitől. Mészáros Ottó Következik: EGY A MIÉNK LESZ. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának meghí­vására ma délelőtt Budapest­re érkezik Szófia megye Népi Tanácsának négytagú kül­döttsége Dimitcr Vasilev el­nök vezetésével. A hatnapos tapasztalatcsere keretében a vendégek ellátogatnak Szent­endrére, megismerkednek mű­emlékeivel és múzeumaival, majd megtekintik a Teát­rum programját. Cegléden, a város intézményeivel, -AI- hertirsár a Dimitrov Termelő- szövetkezettel, Százhalombat­tán a Dunai Kőolajipari Vál­lalattal, Érden pedig a Benta völgye Termelőszövetkezettel ismerkednek majd meg a ven­dégeli. Veüdégekct vár Nagykáta Az imperializmus elleni kö­zös harc hónapja alkalmából a Hazai' ,s Népfront szervezé­sében Li Dong Szonnak, a Koreai Népköztársaság buda­pesti nagykövetének vezetésé­vel koreai vendégek látogatnak július 14-én, szerdán Nagyká- tára. A vendégek először meg­tekintik a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkeze­tet, majd este ha. órakor részt vesznek a művelődést köz­pontban rendezendő szolida­ritási békegyűlésen. Ifjú nimródok vizsgája Háromévi tanulmányi idő után szakmunkásvizsgát tet­tek a jövő hivatásos vadászai. Ma már ezt a romantikus szakmát csak szívós, elmélyült tanulással lehet elsajátítani, mert a mai vadásznak nem­csak a vad elejtésében kell ügyeskednie, hanem a vadte­nyésztésben és vadgazdálko­dásban is jártasnak kell len­nie. Az idén 31 fiatal vadász tett sikeres vizsgát, akik az ország különböző helyein hasznosítják majd magas fo­kú szakmai ismereteiket. A téli etető építése az egyik fontos vizsgafeladat volt. Felveszünk 1 ERERGÉPKOCSI- VEZETŐT ceglédi és érdi telepünkre, továbbá könnyű- vagy középgépkezelői és gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező nn /II -KEZELŐT érdi telepünkre. Jelentkezni lehet a Pest-Bács-Nógrád megyei (MíEljt) Vállalat központjában Budapest XIII., Rajk László u. 32. Telefon: 494-390., vagy a ceglédi, illetve az érdi MÉH-telepen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom