Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
fESI IIECYEI Krf£íl!*§G$P 1971. JÜNIUS 18., PÉNTEK TAPASZTALATOK A BUDAI JÁRÁSBAN Kongresszusra készül a KISZ A X. kongresszus beszámolóját tartva mondta Kádár elvtárs: „... az ifjúság a párt, a nép, a szocialista haza ígérete és jövője!” Alig túljutva a párt-, a tanács-, a szakszervezeti választások tömegeket mozgató, gondolatokat, terveket és tetteket hozó. közéletünket fellendítő időszakán, előttünk a párt ifjúsági szervezetének, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek VIII. kongresszusa. Rendbehozlák a tábort Az előkészület jegyében, a tanintézeti KISZ-szervezetek tagjai megvitatták az utóbbi hetekben a végzett munkát, a következő időszak feladatait és újjáválasztották a vezetőséget. A budai járás kilenc, különböző tanintézetében 1680 KISZ-fiatal tanul, az össztag- létszám 36 %-a. Akik részt vettek taggyűléseiken, küldöttértekezleteiken, tanúsíthatják: lelkiismeretesen, gonddal készültek az ünnepi eseményekre. Az érdligeti 220-as MüM intézet küldöttértekezletén az egyik felszólaló — később kiderült, hogy jeles tanuló — a jól végzett munka őszinte örömével számolt be arról, hogy több napos munkával rendbehozták az úttörők Balaton melletti, járási táborát. Elmondta, hogy ő és KISZ-es társai szívesen végeznének még több társadalmi munkát — különösen ott, ahol az iskolások, az úttörők vagy éppen saját maguk valamilyen gondján enyhítenének —, de ilyenre ritkán hívják őket, vagy csak valamiféle általános igény hangzik el, aztán sem a szervezés, sem a körülmények biztosítása nem megfelelő. Ugyanitt, egy sötét ruhás, fehér inges, nyakkendős, géplakatos-tanuló többször is szót kérve arról beszélt, hogy jó lenne irodalmi délutánokat szervezni: „Hívjunk meg költőket, írókat, hiszen több mint hatszázan vagyunk. Biztos mindenkit érdekelne, és az író is láthatná, milyen egy iparitanuló-iskola.” (Ami azt illeti, az érdiek nem nagyon dicsekedhetnek négy szükségtantermükkel, de a községben rövidesen megkezdődik 12 millió forintért a megye egyik legkorszerűbb szakmunkástanuló-iskolájának építése.) A budakeszi gimnázium KISZ-szervezetének egyik tagja akadozva, a szavakat keresve fejtegette, hogy kapcsolatot kellene találni az iparita- nuló-iskolákkal. Érdekes módon ugyanilyen közeledésről beszéltek a gimnáziumokhoz szólóan a szakmunkástanulók. Elavult gépeken Az érdligeti MüM-ösök egyik felnőttesen komoly hozzászólója javasolta, hogy indítsanak intézeti újságot, ahol mindenki közreadhatja a véleményét. Ugyanitt szólt bátran, kritikusan egy másik fiatal arról, hogy a járási KISZ- bizottságtól kapott bútorral szépen berendezték klubszobájukat, van magnójuk, sztereó lemezjátszójuk, de nincs a helyiség kellően kihasználva: „Merjék jobban ránk bízni, vigyázunk mi rá, és segítsenek sok jó programot is összeállítani!” A szakmunkástanuló-intézetek KISZ-fiataljai szinte mindenütt felvetették gondként, hogy elavult gépeken tanulnak. A piliscsabai szakiskolában olyan traktormodellen képezik ki őket, amilyen típus már nem is igen jár a földeden. Ajánló: a KISZ Jelképesen is szép volt a budaörsi általános iskola és gimnázium küldöttértekezletének egyik epizódja. Három KISZ-fiatal — élve a párt új szervezeti szabályzatában adott lehetőséggel — kérte a KISZ- szervezetet, legyen ajánlójuk a pártba való jelentkezésükhöz. Többen felszólaltak és elmondták, hogy a fiúk ott nőttek fel az iskolában, ott lettek úttörők, majd jó KISZ-esek, és biztos, hogy igaz, jó kommunistákká válnak majd a pártban. Egyhangú kézfeltartással, majd lelkes tapssal szavazták meg a három fiú kérelmét. Ügy vélem, ez az esemény a KISZ-szervezetek és a KISZ-fiatalok tevékenységének jelképe is lehet. Lengyel Sándor, az MSZMP Budai Járási Bizottságának titkára Abszurd dráma — Nem fáznak ezek ilyen csupaszon? (Zsoldos rajza) ISASZEG Az „illatos” Rózsa utca. Miről nevezetes a rózsa? Az illatáról. Miről nevezetes az isa- szegi Rózsa utca? Szintén az illatáról. Kertben terem ez is, mint a virágok kiráynője, azonban nem színpompás kelyhek, hanem szennyvízzel telt ülepítők árasztják. A Rózsa utca lakói már évek óta hadakoznak amiatt, hogy az ÁFÉSZ italboltja a szomszédságukban nem sokat tesz az egészségre káros és rossz szagú ülepítők felszámolására. Merényi József MÁV főellenőr a vendéglőtől a második házban lakik. — Tessék elgondolni, ez a környék egyik legforgalmasabb szórakozóhelye, a vasútállomás mellett. Szeretik az emberek, kellemes a zene, a légkör. De a hátulütő nekünk jut. Konyhájuk van, örökké mosnak-takarítanak. Ez nem lenne baj, azonban a piszkos víz a kert végében elhelyezett két nagy emésztőgödörbe folyik. Itt lapályban vagyunk, sok a talajvíz, és a gödrök fala az évek folyamán teljesen elzsírosodott. Amikor aztán már az elszívó aknák is megtelnek vízzel, kicsap az áradat. Megtörténik, hogy a bűzös lét az utcára engedik, itt folyik közvetlenül előttünk, pedig itt jár el a lakosság nyolcvan százaléka. Elmondja még Merényi József, hogy két évvel ezelőtt a lakók nevében Megyeri Istvánnal együtt levelet küldtek a Gödöllői Járási Tanácshoz. Megmutatta a választ. „Értesítem, hogy panaszát kivizsgáltuk. Megállapítást nyert, hogy az isaszegi 8. sz. italbolt szennyvízelvezetése nem megfelelő. Felszólítottuk az ÁFÉSZ vezetőségét, hogy a szennyvízelvezetést megfelelő módon legkésőbb 1969. május 30-ig oldja meg, ellenkező esetben az egység működését közegészségügyi szempontból felfüggesztem. A talajvizes pince padozatának javítása folyamatban van.” Hej, de sok piszkos víz elfolyt azóta — zavartalanul, változatlanul! A telefonbeszélgetést —amit Duka Gyulával, a Pécel-Isa- szeg ÁFÉSZ igazgatósága elnökével folytattam — nem érdemes ismertetni. Eredménye ismét egy levél: „A gödöllői járási tanács vb egészségügyi osztálya valóban elrendelte 1969. május 31-i határidővel a szennyvízrendszer elvezetésének átépítését. Ennek alapján szövetkezetünk ismételten felmérette a gyűjtőket és a szikkasztókat. A helyszínrajzot és a szikkasztási próbáról felvett jegyzőkönyvet megküldtük az egészségügyi osztálynak. Ennék alapján a szennyvízelvezető rendszer átépítése nélkül is engedélyezte az egység további üzemelését. A levelet másolatban csatolom. A biztonságosabb elvezetés érdekében ez év februárjában az addig használt áteresztő szivattyút nagyobb teljesítményűre cseréltük át 4300 forint értékben. Fentiekből látható, hogy a szennyvíz elvezetése szabályosan történik, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy továbbra is így üzemeljen. Véleményem szerint ez a rendszer nem fertőzi a levegőt, nem zavarja a szomszédokat.” Lehet, hogy az elnök elvtárs ígérete ellenére nem járt személyesen a helyszínen? Akkor ugyanis nem írta volna le a fenti sorokat. Másodszori kinntjártamkor én bizony éreztem a bűzt, holott a motor nem is működött. Pásztor Imre üzletvezető sem örült a kérésnek, hogy mutassa meg a derítőket és a pincét, de azért készségesen kalauzolt — Kár lenne tagadni — mondta végül —, ezek az ülepítők és derítők már nem tudják funkciójukat betölteni. Amikor ezeket építették, sokkal kisebb forgalomra méretezték. Azóta havi kétezer forintos forgalmat bonyolítunk le, meleg konyhát tartunk fenn. Ha a túltelített gödrökből kicsap a víz vagy a szivattyúból folyik hátul végig a kerten, az egész környéken szétterül a szag. — Ételmérgezésük még nem volt? — Mániákusan takarítunk, fertőtlenítünk. Kétnaponként. — Járt-e kinn azóta a közegészségügyi felügyelőség? — Igen. A múlt hónapban vizsgálták a tányérokat,. a konyhai eszközöket, a helyiségek belső tisztaságát. Nem emeltek kifogást, csak a falak ellen. (Ügy látszik, az ablakon már nem volt idejük kitekinteni a hátsó udvarra.) — Megtörténik-e, hogy az utcára is kieresztik a szennyvizet? — Ha nem ifi gyakran, de előfordult. — ön szerint, mi lenne a megoldás? — Szigetelni kellene a pincét, mert a szennylé a talajvízzel keveredve ide is beszivárog. Naponta szivattyúzunk. Ezenkívül: még egy aknát kellene építeni. Legalább öt évre biztosítaná a keletkezett mennyiség befogadását. Hely lenne rá. A régi aknákat át kellene tisztítani. — Ezalatt a vendéglő működhetne? — Teljesen zavartalanul. A vállalat saját építőrészleggel rendelkezik. A környék nyugalma, a vendégek egészsége megérdemelné a nem is túlságosan nagy befektetést. íme, a képlet adott. Az igazgatóságnak csak'meg kell oldani. Akkor a gödöllői járási közegészségügyi felügyelőség is kilátogathatna az udvarra. Komáromi Magda Tanyáról összkomfortba Diákok 99aranyozzák 99 a hagymakupolái A szegedi Dóm téren levő „dísz'etgyárban” megkezdték a szabadtéri játékokon bemutatásra kerülő Borisz Godunov díszleteinek készítését. 12 köbmétenyi faanyagot használnak fel a három szintre tagozódó színtér kialakítására. Egy hagymakupolás, kéttornyú kis templomot is ösz- szeállítanak különféle díszlet- elemekből. Ezeket a 11 méter magas tornyokat most diákok „aranyozzák.” A szegedi Tömörkény gimnázium és szak- középiskola művészeti tagozatának diákjai ugyanis itt töltik nyári gyakorlatukat. A fiatal grafikusjelöltek rajzolnak, kasíroznak, művészileg mintázzák a díszleteket. Lakótelep a tsz-ben Augusztusban átadják az első nyolc lakást Cegléden, a Jászberényi úton közlekedő utasok szeme megszokta már a határban pompázó tsz-palotát, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet kultúrtermes . irodaházát. A ceglédi tsz vezetősége úgy határozott, tovább fejleszti gazdasága központját: korszerű lakásokat építenek a távoli, öreg tanyákon élő tagjaiknak. ELŐSZÖR NYOLC Szabó Ferenc tsz-elnök és Lukács Imre párttitkár elmondotta, hogy augusztus húszadikáig elkészül az első nyolc összkomfortos lakás. A két — emeletes — épületben négy-négy lakás lesz, mindegyik külön bejárattal. A terveket — a sajátos igényekhez igazítva — a tsz tervezője készítette. A lakásokhoz akkora telket hagytak, hogy a háztáji állattenyésztésre, mint a tagság jelentős jövedelemkiegészítő foglalkozására, is legyen lehetőség. Sertést, baromfit nevelhetnek az elkerített gazdasági udvarokban. Az 1970-es zárszámadáskor lakásfejlesztési alapot létesítettek, s erre a célra tartalékoltak 130 ezer forintot. Ebből az összegből adnak, később kamatmentesen visszatérítendő, kölcsönt az építkezőknek. Ezt akkor kell visszafizetni. ha az OTP-kölcsön lejárt. A negyedik ötéves terv idején tovaobi lakások épülnek, s számuk eléri a harminchatot. Az epitKezést a tsz nagy létszámú építőrészlege végzi. A tsz-nek az a célja ezzel a példamutató kezdeményezéssel, hogy jobb életkörülményeket teremtsen tagjai számára, közelebb hozza őket a munkahelyükhöz. Kölcsönös előnyökről van szó, mind a tagságnak, mind a gazdaságnak hasznos a lakótelep kialakítása. Itt fognak lakni az állatgondozók, akik kora hajnalban munkához látnak, de lakást adnak a vízvezeték- és villanyszerelőknek is, akikre bármikor szükség lehet ebben a nagy, korszerű mezőgazda- sági üzemben. KEDVET KAPTAK A szétszórt tanyákon élő emberek eleinte húzódoztak az összeköltözéstől, de látva a már álló épületeket, s latolgatva a várható előnyöket, kedvet kaptak rá, s most már biztos, nem maradnak üresen ezek a szép lakások, mint ahogy lesz gazdájuk az ezután épülőknek is. A tsz vezetői elmondották, hogy újabb lakásépítési programon dolgoznak. A Jászberényi út mellett van tízhold- nyi területük erre a célra, azon pedig kényelmesen elfér akár száz lakás is. T. T. Röpirat, 34 oldalon Százhuszonöt évvel ezelőtt szállt „síkra“ Széchenyi a balatoni gőzhajózásért Százhuszonöt esztendeje annak, hogy Széchenyi István, a nagy reformpolitikus, akinek nevéhez fűződik annyi más alkotása mellett a balatoni hajózás megindítása is, 1846. április 2-án kiadta a „Balatoni gőzhajózás” című, 34 oldalas röpiratát. Széchenyi kőbe- faragott szobra ma ott áll a balatonfüredi sétányon, emlékeztetve a balatoni hajózás megteremtésében szerzett érdemeire. Itöpiratában tengernek nevezi a Balatont, mert a tenger áldásait jelenti; nemzeti összefogást hirdet, hogy ezek az áldások közhasznúvá váljanak. De kis könyvében arról is vall, hogy az áldozatot elsősorban a helyi érdekelteknek kell hozniok, a három balatoni megyében, mindenkinek, Pilisvörösvári mocsár Pilisvörösvár határában le csapolják a hajdani halastó helyén húzódó nádas mocsarat. A községből egészen a Du náig nyúló árokrendszert ástak, melyen az elavult mocsár vizét levezetik, • . aki állandóan vagy csak nyáron a Balaton mentén lakik. Rámutat arra, hogy a Balaton hasznait elsősorban a tóvidék lakói élvezik, azok ingatlanainak értékét növelik, ezért számít reájuk különösképpen egy hajózási vállalat megalapításához. Ebből a célból követeli a parti rendezést, mederszabályozást, kikötők építését, minél többet. Ö maga kis könyvében már kilenc Balaton-parti kikötő építését vette tervbe. Az érdekeltek számára szinte kötelességgé teszi a részvényjegyzést, hangoztatva, hogy a hajózási vállalat alapításához szükséges összeg egy töredékéből kikerülne annak a pénznek, „melly nyaratszaka pré- dáltatik szerencsejátékban el”. A balatoni hajózást azonban csak a fejlődés egyik részének tartja, és szorgalmazza a Balaton minden lappangó értékének feltárását, mert csak így érhető el, hogy „még az is felütné közelében lakhelyét, ki eddig csak külföldön tudott kivetkezni unalmából”. De kis könyvében érvel azzal is, hogy „Budapesttel” — így használja már a főváros nevét, s nem Pest-Budának írja — „szorosabb és könnyebb összeköttetésbe kell hozni a Balatont”. Akkor még csak gyorskocsikon juthatott el az utas a Balaton-partig — az első vasút, a Pest—Vác közötti, 1847-ben épült meg —, hogy onnan azután hajón folytathassa útját balatoni céljához. De összeköttetést kívánt a Balatonnal a Duna és a Dráva felé is, a hajózhatóvá teendő Sió-csatornán át. Széchenyi jövőbe látó zsenijének egyik tanulságos bizonyítéka ez a 125 évvel ezelőtt megjelentetett röpirat. — Díjbeszedés. Kéthavonként egymillió számlát állítanak ki a Fővárosi Közüzemi Díjbeszedőnél. Tavaly több mint 2 milliárd forintot szedtek be — Pest megyét is beleértve — a különböző szolgáltatásokért. i l
