Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

r * Éjnek ideje'n Fényesen jelez a tábla A KPM ceglédi útmestersé- ge szakaszán, a főútvonalakon fényvisszaverő fóliás KRESZ- táblákkal cserélték ki a régi, festett táblákat.- A könnyű, alumíniumból készült új „rendteremtő táblákból” 280- at helyeztek el a főútvonalak mentén. A fontosabb utak mentén most folyik a kilométerkövek felújítása. A meszelés helyett tartós, fehér olajfestékkel fes­tik be valamennyit, így a be­vonat ellenáll majd az időjá­rás viszontagságainak. Az es­ti, éjszakai közlekedést segítő, fényjelző csíkokat is felra­gasztják a kilométerkövekre, ezek menetirány szerint vörös fényt adnak. Főként ú(kanya­roknál, felüljáróknál segítik az éjszakai járműforgalmat. PARKBA KERÜL KLEOPÁTRA TŰJE A ceglédi parkok szépítésén serénykednek ezekben a na­pokban a városi kertészet al­kalmazottai. A tavasszal el­nyílt virágokat nyáriakkal cse­rélik ki, nyírják a füvet, gon­dozzák az ágyásckat. Közel 50 ezer tő virág — petúnia kán­ná, muskátli és Kleopátra tű­je kerül a város parkjaiba a nyárra. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CE6LÉD VÁROS RÉSZ[ XV. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1971. JÚNIUS 16., SZERDA TANYÁRÓL ÖSSZKOMFORTBA Lakótelep a tsz-ben Augusztusban átadják az első nyolc lakást KÖLTSÉGES A NOMÁD ÉLET Nyár, szabadság, nap­fény, víz, üdülés: az ezer élményt ígérő vakáció iz­galma látszik a gyerekar­cokon, amikor „nomád életre” készülődve felkere­sik a kölcsönző boltot. Sát­rat, gumimatracot, hátizsá­kot, sporttáskát és egyéb kellékeket keresnek. A kő akkor esik le a szí­vükről, amikor megtudják, hogy van mindenből ele­gendő. A polcokon sorako­zik mindaz, amit szeretné­nek. A következő percben hidegzuhanyként éri a fia­talokat a kölcsöndíjak lis­tája. Mentegetődzve töb­ben kisomfordálnak a bolt­ból, üres kézzel. Miért? — Mert zsebükhöz mérten minden drága. Egy gumimatrac napi kölcsönzési díja 25, a sáto­ré 20 forint. Ezekhez ha­sonló a többi holmi díja is. Nem csoda tehát, ha a pol­cokon van bőven minden­ből, még nyáron is ... A kérdést már sokan feltet­ték: nem lehetne mérsékel­ni a tarifát? Cs. I. A Jászberényi úton közle­kedő utasok szeme megszokta már a határban pompázó tsz- palotát, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet kultúrtermes irodaházát. A ceglédi tsz veze­tősége úgy határozott, tovább fejleszti gazdasága központ­ját: korszerű lakásokat építe­nek a távoli, öreg tanyákon élő tagjaiknak. Szabó Ferenc tsz-elnök és Lukács Imre párttitkár el­mondották, hogy augusztus húszadikáig el­készül az első nyolc össz­komfortos lakás. A két — emeletes — épület­ben négy-négy lakás lesz, mindegyik külön bejárattal. A terveket — a sajátos igények­hez igazítva — a tsz tervezője készítette. Úttörők KRESZ-vetélkedője A győztesek tovább versenyeznek A Közúti Balesetelhárítási Tanács rendezésében pénteken _£?jlott le az úttörők városi KRESZ-vetélkedője. Cegléd általános iskoláinak 6. és 7. osztályos tanulói versenyeztek egymással KRESZ-totóból gyakorlatban és írásban. A versenyt Nagy Jutlca, a Várko­nyi István Általános Iskola ta­nulója nyerte, a második he­lyezett ugyancsak a Várkonyi iskola tanulója, Kartali Edit. A győztesek könyvjutalmat nyertek, és máris készülnek a szeptemberi megyei vetélkedő­re. A lakásokhoz akkora telket hagytak, hogy a háztáji állat- tenyésztésre, mint a tagság je­lentős jövedelemkiegészítő foglalkozására, is legyen lehe­tőség. Sertést, baromfit nevel­hetnek az elkerített gaz­dasági udvarokban. Az 1970-es zárszámadáskor lakásfejlesztési alapot létesí­tettek, s erre a célra tartalé­koltak 130 ezer forintot. Eb­ből az összegből adnak, ké­sőbb kamatmentesen visszaté­rítendő, kölcsönt az építkezők­nek. Ezt akkor kell visszafi­zetni, ha az OTP-kölcsön le­járt. A negyedik ötéves terv ide • jén további lakások épülnek, s számuk eléri a harmincha­tot. Az építkezést a tsz nagy létszámú építőrészlege végzi. A tsz-nek az a célja ezzel a példamutató kezdeményezés­sel, hogy jobb életkörülmé­nyeket teremtsen tagjai szá­mára, közelebb hozza őket a munkahelyükhöz. Kölcsönös előnyökről van szó, mind a tagságnak, mind a gazdaságnak hasznos a la­kótelep kialakítása. Itt fognak lakni az áílátgíur- dozók, akik kora hajnalban munkához látnak, de lakást adnak a vízvezeték- és vil­lanyszerelőknek is, akikre bár­mikor szükség lehet ebben a nagy, korszerű mezőgazdasági üzemben. A szétszórt tanyákon élő emberek eleinte húzódoztak az összeköltözéstől, de látva a már álló épületeket, s latol­gatva a várható előnyöket, kedvet kaptak rá, s most már biztos, nem maradnak üresen ezek a szép lakások, mint ahogy lesz gazdájuk az ez­után épülőknek is. A tsz vezetői elmondották, hogy újabb lakásépítési programon dolgoznak. A Jászberényi út mellett van tizholdnyi területük erre a célra, azon pedig kényelmesen elfér akár száz lakás is. T. T. BEVÁLTAK A SERTÉSTÁPOK Jobb étvággyal gyorsabb hízás AZ ELŐIRT SÚLY: 115 KILÓ A takarmánykeverő üzem­ben készült sertéstáp-készít­mények beváltak a sertéshiz­lalásban. Etetik ezeket a tápo­kat a Húsipari Vállalat ceglé­di sertéstelepén is. Az elmúlt években az eddiginél gazda­ságosabb módszert dolgoztak ki szakembereik. A hagyomá­nyos takarmányfelhasználást a korszerű táptakarmány eteté­se váltotta fel. A kísérlet be­vált, ezt a gyorsabb súlygya­rapodás igazolja. — A táptakarmány keve­résének háromféle módja van — mondotta Kisgyörgy János telepvezető. — Más-más kaló­riaértékű tápot kap a malac, a süldő és a hízó. A súlygyara­Balesetes hét vége Szabálytalankodó motorosok A nő ittasan kerékpározott Figyelmetlenség, gondatlan vezetés miatt a hét végén négy közúti baleset történt a ceglédi járásban. Pénteken kora reggel Ceg- lédbercel belterületéről riasz­tották a rendőrség közlekedés- rendészeti alosztályának hely­színelő bizottságát. Feltehe­tően műszaki hiba miatt két személygépkocsi karambolo­Ceglédberceli hagyományok NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS A KOSSUTH MÚZEUMBAN ' A NÉPVISELETET és bútor­zatot bemutató kiállítás rende­zése vonzó múzeumi feladat, hiszen a parasztság szépérzé­kének ezek a megnyilvánulá­sai különleges esztétikai él­ményt nyújtanak. Az Alföldön — különösen a mezővárosok­ban — azonban komoly gondot okoz a tárgyak múzeumba gyűjtése. Töredékes emlékeik­ből és fáradságos munkával rekonstruálhatja csak a nép­rajzos a múlt századi visele­tét, szerencsés körülmények között megtalálhatja még a régi bútorokat, s következtet­het a hagyományokra. Vi­szonylag ritka az olyan telepü­lés, ahol még a közelmúltban is élő, a helyszínen tanulmá­nyozható népművészetet talál­hatunk. Éppen ezért fontos múzeumi feladat, hogy megra­gadjuk a kínálkozó lehetősé­get, s teljességre törekvőén vizsgáljuk — s mutassuk be — egy ilyen község hagyomá­nyait. Városunk közvetlen szomszédságában is adódott ez a lehetőség: a ceglédberceli svábok népviselete, bútorzata ma még teljes gazdagságá­ban múzeumba gyűjthető és bemutatható. A gyűjtőmunka még korántsem fejeződött be. További kutatásokra is szükség van ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk a község hagyo­mányos népi kultúrájáról, egy kiállítás keretében azonban már számot lehet adni a kö­zönségnek az eddig végzett munka eredményeiről. Ceglédbercel telepes község, a török hódoltság után újjá­települt falvak sorába tartozik, s ezek között is viszonylag ké­sői alapítású. 1785-ben érkez­tek az első — Hannover kör­nyékéről származó — telepe­sek, de csak 1804-ben önálló­sult a település. Közben az el­ső telepesek között kolerajár­vány szedte áldozatait, s ezért sokan elköltöztek közülük. He­lyükre olyan német telepesek érkeztek (Soroksárról, Adony- ból, Solymárral), akik a lakat­lan pusztáik XVIII. század ele­ji újjátelepítésében vettek részt. Vagyis a több helyről összeverbuválódott német cso­portnak nem lehetett magával hozott, egységes hagyománya. A PARASZTI KÖZÖSSÉG — amíg a hagyomány eleven hatóerő volt — szigorúan meg­szabta például, hogy milyen­nek kell lennie a ruházatnak. Az öltözet színe, formája, vise­lési módja kifejezte viselőjé­nek életkorát, családi állapo­tát, társadalmi helyzetét: más­képpen öltözött a lány és a menyecske, a gyermekes fia­talasszony és az idősebb asz- szony. A különbségek azon­csizmája, melles kötője szin­tén éppúgy jellemzője a ma­gyarok, mint a berceli svábok öltözködésének. Az egyes vise­leti darabok tehát egyaránt sajátjai a ma már nehezen ta­nulmányozható magyar, s a magyarok környezetében élő nemzetiségi közösség népvise­letének. Ami az egyes darabo­kat mégis bercelivé teszi: a díszítés apró részletei és a vi­selés módja. Arra egyelőre még nem tudunk választ adni, hogy az apró részletek (pél­dául a díszítő hímzés jellemző motívumai vagy a kendővise­lés) megőrzött eredeti jellegze­tességei-e a berceli hagyo­mányai aik, vagy ezek is már itt kialakult jellegzetességek. HASONLÓ KÖVETKEZTE­TÉSEKET vonhatunk le a bú­torzat vizsgálatakor: az egyes ban egységet is alkottak: a ge­nerációs csoportok egymásétól különböző viseletének alapve­tő jellegzetességei azonosak voltak. A viselet hagyomá­nyos volta nem jelenti azon­ban azt, hogy változatlan len­ne: a divat a népviseletre is hatással volt. A divat hatásá­nak eredménye, hogy a berce- lieik jelenleg tanulmányozható viselete olyan jellegű, mint a XIX. század második felében kialakult magyar paraszti vi­sel etek általában. A több al- sószoiknya, a változatos színű felsőszoknyák, a buggyos ujjú ing, a pruszlik, a kabátka sze­rű blúz akkortájt került a ber­celi női viseletbe, amikor az egész magyar viseletét érintő divathullám a múlt század vé­gén jelentkezett. Ez összefügg a gyári textíliák megjelené­sével, valamint a szabásmód átalakulásával: az egyenes szabásvonalakat a görbe sza­básvonalak váltották fel ebben az időben. A férfiak fekete zsi- nóros nadrágja, oldalvarrott bútordarabok — akár a for­mát, akár a funkciót tekintjük — ugyanolyanok, mint a ma­gyar parasztságé. Az a tény viszont, hogy a bútorok színes festése, virágos díszítése még az 1920—1930-as években is élő gyakorlat, a hagyomány szívósságának bizonyítéka. A hagyományos — de polgári íz­lés által megérintett — motí­vumok a paraszti bútordara­bokra (saroklóca) és a „pol­gári” eredetűekre (ruhásszek­rény) egyaránt rákerülitek. A ceglédbarceliek népművé­szete az utóbbi évtizedekben már erősen átalakulóban, fel­bomlóban volt. A kiállítás te­hát olyan állapotot tükröz, mely a megszűnést közvetlenül megelőző időszakra jellemző: a polgárosodás már befolyásol­ta ezt a népművészetet, de még szívósan őrizte a hagyo­mányokat is. Szemet gyönyör­ködtető és tanulságos a kibon­takozó kép, s a népművészet általános sajátosságaira is rá­világít. Szilágyi Miklós zott. A balesetnél hárman megsérültek, egy ember életét vesztette. Szombaton húrom közúti balesethez hívták a mentőket. Cegléd, Pesti út 78. számú ház előtt szabálytalanul fordult egy motorkerékpáros és össze­ütközött egy szabályosan ha­ladó Zastava személygépko­csival. A motoros könnyű sé­rüléssel úszta meg gondatlan­ságát. A délelőtti órákban, a 4-es főútvonalon, a 66-os kilo­méterkőnél segédmotorkerék­páros borult fel, gyorshajtás miatt. A motorkerékpár veze­tője könnyű sérülést szenve­dett. Vasárnap délután Cegléden, a Budai út 20. számú háza előtt nem adott elsőbbséget a szabályosan közlekedő motor­kerékpárosnak egy kerékpá­rosnő. Az útkereszteződésben összeütköztek. Mint kiderült, a könnyű sérülést szenvedett kerékpárosnő ittas volt. Az el. járás megindult ellene. podás gyorsulása mellett » módszer előnye az is, hogy e sertések étvágya sokkal jobb. — A telep óljaiban most 2000 sertés hízik. Naponta há­romszor etetünk. Reggel hat órakor már vályúban az első adag. — A hónap végéig 1200 hí­zott sertést adunk át vágásra, ezeknek el kell érni a 115 ki­lós súlyt. Állományunkat a legjobban bevált, a hizlalásra legalkalmasabb fajtákból vá­logatjuk ki. A leadás napjá­tól körülbelül egy-másfél hét­re kapjuk meg a hizlalásra szánt újabb süldőket. Ez idő alatt fertőtlenítjük, takarítjuk ki az ólakat, mert a tisztaság az egyik 1 :gfontosabb feltéte­le a sertésnevelésnek — mon­dotta még a telepvezető. Cs. I. A tervekben nem szerepel A Ceglédi Hírlap június 8-i számában Ceglédbercel fóku­szában címmel foglalkoztunk n község iskolahelyzetével. Mint most megtudtuk, a négy tan­termes iskolabővítésre — fede­zet hiányában — nem kerül­het sor ebben az ötéves terv­ben. A megyei tanács jogos­nak ítéli a ceglédberceliek igé­nyét, de erre a célra pótkere­tet egyelőre nem adhat. Lucernából — liszt A zöldlucema feldolgozása április vége óta tart a Ceglé­di Állami Tangazdaság üze­mében. Lucernalisztből eddig több mint 5 ezer mázsát állí­tottak elő. Éves tervük 20 ezer mázsa lucernaliszt gyár­tása. ÖKÖLVÍVÁS Újpesti Dózsa—Ceglédi VSE 15:7 Ismét jó ökölvívó-mérkőzé­seket láthattak a szurkolók. Az Újpesti Dózsa, bár több élversenyzőjét nem hozta el, hírnevéhez méltón szerepelt. Sokszor felcsattant a taps, ami legtöbbször a vendégeket üd­vözölte. A legnagyobb sikert mégis — érthetően — Pákozdi Benő aratta. Ceglédi győztesek: Marton, Jacskó, Pákozdi Benő. Pákozdi Benő Neifelddel találkozott. A ceglédi fiú. úgy látszik, kilábolt a hullám­völgyből, jó képességű ellen­fele ellen kitűnő ökölvívás­sal, biztosan győzött. Az ösz­szecsapás alatt is nem egyszer zúgott a vastaps. Döntetlent ért el: Pákozdi László, ellenfele Fekete volt. A budapesti versenyző tech- nikárabb és az első két menet­ben jobb volt. A finisben Pá­kozdi némileg magára talált. A döntetlen igazságos. Vesztettek: Farkas, Józsa, Horváth, Semetka, Gál Ferenc, Hörömpő, Homoki, míg bírta erővel, szoros mérkőzést ví­vott a „jó nevű” Szironnyal. A harmadik menetre kifáradt, és ellenfele biztosan győzött. U. L. VÍZILABDA Ceglédi VSE—Budapesti VSE 4:4 IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG Ceglédberceli báránytánc Foto: Apáti-Tóíh Sándor Cegléd: Túri — Fehér, Sú­lyos, Papp, Beck I., Beck II., Kelemen. Csere: Pálffy. Góllövők: Beck I. (3), Kele­men (1). Szoros mérkőzésen szerez­ték meg a ceglédiek az egyik bajnoki pontot. Az ellenfél végig vezetett, de az utolsq negyedben kitűnő hajrával' siKerült az egyenlítés. A hét végén újabb két hazai mérkőzéssel folytatódik az OB II/B osztályú felnőtt bajnok­ság. B. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom