Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

4 ‘“K^Cuiap 1SÍ1. JÜNITTS 1, CSÜTÖRTÖK ’ Bál, filmek, néprajzi kiállítások Június 5—20: VII. szentendrei járási nemzetiségi találkozó az MSZMP Szentendrei Já­rási Bizottsága, a Pest megyed Tanács VB Szentendrei Járá­si Hivatala és a Hazafias Nép­front járási bizottsága június 5—20 között ismét megrende­zi, a már hagyományos nem­zetiségi napokat. A járás nem­zetiségek lakta községeiben június 5—20 között jugoszláv, német és szlovák filmek kerül­nek a mozik műsorára. Ugyan­ezen idő alatt, a szomszédos népek irodalmáról rendeznek előadásokat. Pilisszántón, Pi- lisszentkereszten és Pilisszent- iász'ón Szalatnai Rezső iroda­lomtörténész, Budakalászon és Pomázon Csuka Zoltán költő- műfordító, Dunabogdányban pedig Bor Ambrus irodalom- történész előadására kerül sor, Bodor Tibor és Takács Márta közreműködésével. Június 12-én, este hét óra­kor dr. Korsós László, a szent­endrei járási hivatal elnöke nyitja meg Budakalászon a különböző nemzetiségi népraj­zi kiállításokat, amelynek ke­retében magyar, német, szerb programra kerül sor Budaka­lászon. Délelőtt tíz órakor, az úttörőmozgalom 25. évfordu­lója tiszteletére, úttörő nem­zetiségi együttesek mutatják be műsorukat. Sződi, pilisvö- rösvári, budakalászi, pomázi, pilisszentlászlói, pilisszántói, pilisszentkereszti, dunabogdá- nyi és tahitótfalui fiatalok lépnek majd színpadra. Délután három órakor Csá­szár Ferenc, a járási pártbi­zottság első titkára nyitja meg a Több nyelven, egy akarattal című, nagyszabású ének-, ze­ne és táncprogramat a sza­badtéri színpadon. Ezt köve­tően, a nemzetiségi szövetsé­gek főtitkárai köszöntik az egybe gyűlteket. A műsorban fellép a központi nemzetiségi együttes, a berkenyéi német kórus, a sződi szlovák kórus, a pilisvörösvári német nem­zetiségi együttes, a rétsági szlovák tánccsoport, valamint Dunabogdány, Pilisszántó, Pi- lisszentkereszt, Pilisszentlász- ló, Tahitótfalu, tornáz és Bu- dakalá különböző nemzeti­ségi csoportjai. Aiíonzó világa, a televízióban Deák István rendező irányí­tásával készül a televízióban Alfonzénak — a legnépsze­rűbb nevettetők egyikének — önálló műsora, Alfonzé világa címmel. 1972-re IDEGENFORGALMI KATALÓGUS és szlovák szobák berendezé­sével ismerkedhetnek az ér­deklődők. Június 20-án egész napos Az egész napos program es­te nagyszabású nemzetiségi bállal fejeződik be. P. P. A megyeháza díszudvarán 5—5 ÁHZ-hangverseny A metró építkezése miatt az idén nyáron nem rendeznek koncerteket a Károlyi kertben. A hangversenyek azonban nem maradnak el, a már hagyo­mányos helyszín helyett — mint már megírtuk — a me­gyei tanács kiváló akusztiká­jú díszudvarán tartja előadá­sait az Állami Hangverseny Zenekar. A két bérletsorozat­ban elhangzó öt-öt hangver­seny első előadását augusz­tus 3-án rendezik. A sorozat megnyitóján Paul Capolongo olasz karnagy1 vezényli a ze­nekart. A sorozat kiemelkedő eseményének ígérkezik a Schubert-, a Mendelssohn- és a Liszt-est, amikor Fcrencsik János dirigálja a neves együt­test. A Brahms-esten Kovács Dénes működik közre, Mozart Rekviemjét pedig Lehel György vezényletével adják elő. A tervek szerint a Pest megyei Tanács több nyáron át ad otthont az Állami Hang­verseny Zenekarnak. Megkezdődött az anyaggyűj­tés és a tervek szerint 1972-re elkészül az első magyar Ide­genforgalmi Katalógus. A te­lefonkönyv nagyságú, több nyelvű kiadványban minden olyan tudnivaló szerepel, amely a hazánkba látogató külföldi vagy a belföldön utazgató magyar turistát ér­dekelhet. Közli majd a szál­lodák, éttermek, múzeumok, szórakozóhelyek, továbbá a szabók és fodrászok listáját is. Bélyeg a jubileumra Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a magyar út­törőmozgalom. Az évforduló alkalmából a posta tetszetős bélyeget hoz forgalomba. A bélyeg több színű, ofszetnyo­móssal készült, Vagyóczky Károly grafikusművész ter­vei alapján. Az 1 forintos bélyeg lila háttérrel stilizált vörös szeg­fűt, s abban a Magyar Úttö­rők Szövetsége jelvényét áb­rázolja piros-fehér-zöld szín­ben. Bal oldali sarkában „1946—1971” éVEzárn olvasha­' •’ v - ? i> «W' V Wi MAGYAR !>OS tó. A téglalap alakú bélyeget körös-körül vékony, fekete vo­nal szegélyezd. A bélyeg 1971. június 5-én kerül forgalomba. Ünnepi könyvhét Fekete Gyula dedikál Szerkesztő a dobogón Palotai Boris öninterjúja Ezek a napok szerte a me­gyében a könyv ünnepei. Nem­csak a könyvsátrak, pavilonok és könyvesboltok eladói szá­mára jelent nagy feladatot az olvasók igényeinek kielégíté­se, hanem az írók—költők szá­mára is a válaszadás — olva­sóiknak. Kedden délután a szentend­rei városi-járási könyvtárban Fekete Gyula író találkozott előbb a gyermek, majd pedig nemcsak a regények és novel­lák kedvelőinek jó ismerőse, hanem a mozinézők is láthat­ták már több filmjét, vala­mint Monte Carlóban nagydí­jat nyert tv-drámáját. A bevezető után néhány karcolatét olvasta fel Palotai Boris, majd afféle öninterjű- ba kezdett. A találkozó vé­gén műveit dedikálta. Az írónő Jászkarajenőről Ceglédre utazott, ahol a Kos­suth Művelődési házban ta­lálkozott olvasóival. Szerdán Hernádi Gyula és Pomogáts Béla Tápiószelére, Hámori Tibor pedig Maglódra látogatott. Ma az albertirsaiak Fehér Klárát és Nemes Lász­lót, a dányiak BereméQyi Gé­zát és Bata Imrét, az ’üllőiek Hámori Tibort, a budakalászi­ak pedig Hernádi Gyulát és Pomogáts Bélát látják vendé­gül. Akik csak negyedikéig járnak iskolába Nagy élmények, nagy játékok HÁROMSZÁZAN KÉPVISELIK A MEGVÉT AZ ORSZÁGOS ÚTTÖRŐ-TALÁLKOZÓN a felnőtt olvasókkal. Hazafi- ság és irodalom, ez volt első­sorban a két téma, 'amire fe­leletet vártak az egybegyűltek kedvenc írójuktól. A több mint kétórás, tartalmas beszélgetés után a viszontlátás reményé­ben búcsúztak a szentendreiek Fekete Gyulától, akinek siet­nie kellett, mivel nagyon vár­ták már a tahitótfalui klub­könyvtárban, ahol több mint nyolcvanan gyűltek össze a nem mindennapi eseményre. Itt Polónyi Péter irodalom- történész bevezető szavai után ismét az olvasók vették át a beszélgetés irányítását s érdeklődtek az író műhelytit­kai, valamint legnépszerűbb könyvének, Az orvos halálá­nak valóságmagva iránt. A közel háromórás találkozó vé­gén Fekete Gyula dedikálta Vallomás hajnalig című, nem­rég megjelent kötetét, de szí­vesen írta be nevét korábban megjelent műveinek kötetébe is. Gödöllőn ezalatt a Török Ig­nác gimnázium diákjai és ta­nárad külföldi vendéget fogad­tak, Konsztantyin Bibikovat, az uzsgorodi Kárpátia Kiadó szerkesztőjét. A találkozót a gimnázium diákjainak az uk­rán irodalomból készített ösz- szeállítása vezette be, majd pedig megindult a kérdések áradata: milyen könyveket jelentet meg a kiadó, mi a vé­leménye a mai magyar iroda­lomról, a kortárs irodalomban milyen szerepet foglal el a mai szovjet irodalom és így tovább. Jászkara jenőn Palotai Bo­rist fogadta telt ház az író- olvasó találkozón. Elöljáróban Vasy Géza irodalomtörténész méltatta az írónő munkássá­gát, s beszélt arról, hogy a kétszeres József Attila-díjas A budapesti általános isko­lákban már csak két napig, a Pest megyeiekben viszont jú­nius 8-ig tart a tanítás, igaz, vannak kivételek... Iskolán­ként egy-egy diák, azaz össze­sen háromszáz megyei tanuló, a fővárosiakkal együtt, csak péntekig jár iskolába. A tanítás korábbi befejezé­sének oka, hogy Budapesten szombattól szerdáig tart az országos úttörő-találkozó ese­ménysorozata. Több tízezer fiatal vesz részt a jubileumi év alkalmából megrendezett seregszemlén — Pest megyét háromszázan képviselik. — Szerencsés helyzetünk van — mondja Haness László Pest megyei úttörőtitkár —, mert közel vagyunk Buda­pesthez, :s ezért tQbb küldöt­tünk vehet részt a találkozón. Persze, nemcsak ez a három­száz fiatal lesz ott a különbö­ző rendezvényeken, hanem számításaink szerint sokan mások. Az Országházban, az úttörővezetők . jubileumi ün­nepségén tizenegy megyei ve­zető lesz, de minden bizonnyal sokan nézik végig a vasárnapi úttörő-díszszemlét, a Dózsa György úton és a víziparádét, a Margitszigeten. Az Erkel színházi úttörő kulturális be­mutatóra 100 Pest megyei vö­rös nyakkendős megy, akár­csak a margitszigeti szabadté­ri színpadra, ahol az Ecseri lakodalmast nézik meg. Az előrejelzések szerint hétfőn, a Vidám Parkban és az Állat­kertben több mint ezer me­gyei úttörő szórakozik. A Fő­városi Nagycirkusz Orosz troj­ka című előadását 50 Pest me­gyei úttörő tekinti meg, s a Kisstadion sportversenyein 500 megyei pajtás szurkol a lelátókon. A budapesti Ifjúsá­gi Parkban június 7-én, a me­gyei úttörővezetők is táncol­nak, egy nappal később, a far­kashegyi nagy hadijátékon Pest megyét 200 úttörő képvi­seli, valamennyien a ceglédi úttörő honvédelmi zászlóalj tagjai. Az úttörő-találkozó öt napján a piros nyakkendős ifjak ingyen utaznak villamo­son, trolibuszon, autóbuszon és a metrón. M. S. Egyetemi jubileum Szegeden ötven évvel ezelőtt, 1921. oktoDer 10-én kezdődött meg az egyetemi oktatás Szegeden. A szegedi József Attila Tudo­mányegyetem és a szeged i Or­vostudományi Egyetem közö­sen készül az évforduló kö­szöntésére, hiszen annak ide­jén a különféle fakultások még egy intézményként mű­ködtek. Az előkészítő bizottsá­SZOKOLY ENDRE: Riport a riportról (3.) Egy halott, egy élő áldozat Este tíz óra felé jár. Becsengetek Neuwirthék lakásába. Csak az ajtó ablaka nyílik meg, mögötte háló­ingben csinos, húsz év körüli leány. Arca aggodalmas, szép szeme bána­tos, látszik, most kelt fel az ágyból, ele aludni nem tudott. — A főkapitányság — mondom érthetően és a szót elharapva hozzá­hadarom: — sajtóirodája. Bevált trükkje volt ez a rendőri riportereknek. — Ö, van valami hír a mamáról? — Még nem — felelem és megkérem, mondja el részletesen, mibe öltö­zött, amikor tegnap elment hazul­ról az édesanyja. Felsorol mindent, csak a harisnyakötőt nem említi, pe­dig annak a színe érdekel legjobban. Tehát azt is megmondja: — Világoskék. Ebben a másodpercben idősebb férfi jelenik meg az előszobában. Csúnya és púpos. Álmosan pislog, határozottan mérges. Az eltűnt asz- szony férje. — Rendőrség? Keresik? Megtalál­ták? Bánom is én! Ha elment, ma­radjon ott, ahol van, engem pedig hagyjanak aludni — dohogja, meg­fordul és visszamegy a hálószobájá­ba. — Rosszul éltek? — Igen. — Meglátszik édesanyján a kora? — Dehogy! Senki se mondaná negyven évesnél többnek. Erre büszke. Halvány fény fel is csillan a szemében, aztán meg köny- nyek. — Mindenben olyan fiatalos. Mi inkább barátnők vagyunk, elmon­dott nekem mindig mindent. — Halló, nagysád, kérem a főka­pitányságot! — ezt már az Ostende kávéház telefonfülkéjében mondom, közelebb nem találtam telefont. — Angyal főfelügyelő urat kérem. — Mit gondol, magára várunk? — harsogja dühösen a fődetektív a kagylóba. — Mi is megnéztük az el­tűntek listáját, nincs abban negy­ven éves nő. Márpedig a rendőror­vos tizenhat esztendőt nem téved. Az ki van zárva! Noldi bácsi még ott van nála, át­adja a kagylót neki. Az is letol. Mégis visszamegyek Neuwirth Jo­lánhoz. — Azt mondja, édesanyja min­dent elmond magának. Talán azt is, hová ment tegnap délután? — Igen — szemét lesüti és elhall­gat. Azon gondolkodik, beszélhet-e anyja intim titkáról. Nem szólok semmit, várok. Aztán még mindig lesütött szemmel, vontatottan meg­szólal a lány: — Randevúja volt... Múlt héten megismerkedett egy férfivel... Mi­niszteri tisztviselő... Szeretik egy­mást, el akar válni, összeházasod­nak. — Milyen ékszer volt a mamán? Több gyűrűről, karperecről, vas­tag arany nyakláncról, gyémánto6 fülbevalóról beszél. — A férfi azt mondta, tegye fel egyszer minden ékszerét, úgy szeret­né látni. Pénz is volt nála, telket venni mentek Budára. Tudom-e a nevét? Tudom. Friedrichkeit Fe­renc. — Már megint maga az? — ripa- kodik rám újra a drót másik végé­ró! a fődetektív. — Miért nem hagy békén? Kék harisnyakötővel ezer nő szaladgál. A gyilkos nevét is tudja? Ugyan már! Jól érzik azok édeskettesben magukat valahol — és jóízűt nevet. Majd hirtelen megszó­lal fenyegető hangon: — Kime­gyünk, de...! Vagy egy óra hosszat járok fel- alá a Nagydiófa utcai ház kapuja előtt. Szél fúj, nagyon hideg van. Végre megjön a rendőrségi autó, kiszáll belőle Angyal főfelügyelő akkora kísérettel, hogy orvospro­fesszor sleppje is kisebb, amikor a nagyvizitet tartja. Látom, számom­ra nem lesz hely az autóban, már­pedig feltétlenül ott kell lennem a Szvetenay utcában az agnoszkálás- nál. A Rákóczi úton kocogó konflisba ülök, azzal megyek, mégis, a rend­őröknél hamarább odaérek a tör­vényszéki orvostani intézetbe. Me­gint türelmetlenül várakozom, telik az idő, közel a Lapzárta. Csak el ne szalasszam az alkalmat, egyedül ír­hatom meg, ki a meggyilkolt asz- szony és az egész magyar sajtót el­marasztalhatom. Megjönnek, velük Neuwirthné fia. — Igen! Igen, ő az, az anyám! — hallom a hangját. A kapu alatt rendőrőrszoba van, megengedik, onnan telefonálok mindössze három mondatot. Persze, a gyilkos nevét nem közlöm, hátha elbujdokolt és reggelig meg sem ta­lálják. Olvasom aztán délben Az Estben, hogy Síp utca 6. alatti la­kásán hajnalban elfogták Friedrich­keit Ferencet, a rablógyilkost. Most másik áldozatánál járok. Teknő mellett találom a konyhában. Mos, szappanozza, keféli, dörzsöli a fehérneműt és a gőzölgő vízbe pa­takzik a könnye. — Két éjszaka gyilkos mellett aludtam __ A szobaajtó nyitva, látszik a szé­pen bevetett két hitvesi ágy, dísz­párna a takarón. Ragyogó tisztaság, rend van a szobában. Hajnalban a rendőrség elvitte a férjét, de takarí­tani azért muszáj. És nagymosást tartani szintén, ha egyszer ez a nap­ja. — Nem tudom kiteregetni mind a ruhát. Az a gazember elvitt egy nagy darab kötelet. — Melyik minisztériumban volt? Most azt hazudta? Kiadta az magát mindennek, csak a becsületes mes­terségét tagadta, géplakatos. Évek óta nem dolgozott, alkalmi üzletek­kel foglalkozott, amit keresett, el­költötte, én tartottam, egy fillért sem adott soha haza. Az ékszereket a speizban rejtette el egy üres befőttes üvegben, a teli üvegek mögött. — Ki gondolt volna erre, de a de­tektívek mindjárt megtalálták — csodálkozik még mindég fejét csó­válva. Őszülő haja alól, homlokáról most verejtékeseppek is hullnak a teknőbe. Kivesz egy lepedőt a vízből, le­het, hogy asztalterítőt, azt facsar- gatja. — Rossz ember volt mindég, de hogy erre is képes, nem hittem vol­na. Indulok kifelé, már a gangon a lábam, utánam szól: — Tessék betenni az ajtót, az előbb is benéztek ketten és én olyan nagyon szégyenlem magamat. (Következik: Riporterszerelem) gok kezdemenyezésére megír­ják a szegedi egyetemi okta­tás történetét. Októberben több napos ünnepségsorozatot ren­deznek. Az intézmények múlt­ját és jelenét kiállításon mu­tatják be. Megjelentetik a két egyetem közös almanachját, amely 1921-től közli az okta­tok névsorát és azok életraj­zát. akik számottevő tudomá­nyos tevékenységet fejtettek ki Állatkerti séta G}TÍjtŐÚt a győzteseknek Harmincnégy gimnázium és 78 általános iskola 2110 tanu­lója vett részt a fővárosi Ál­lat- és Növénykert most be­fejeződött biológiai verse­nyén. Három fordulóban bo­nyolították a vetélkedőt, ame­lyet a tanév kezdetén őszi, il­letve tavaszi idényre hirdet­tek meg, Állatkerti séta cím­mel. Az Állatkertben tett „ta­nulmányút” ugyanis szinte nélkülözhetetlen volt a nö­vény- és állatrendszertani, élettani stb. témájú kérdések írásbeli megválaszolásához. A szakzsüri a legjobb 35 pálya­munka alapján 7—7 verseny­tót jutalmazott 1., 2„ 3., 4„ il­letve 5. díjjal. A verseny győz­tesei az Állatkert költségén tíznapos, a második helye­zettek nyolcnapos tanulmány-, illetve gyűjtőúton vehetnek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom