Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

8 rz s» IliCíEl hírlap 1971. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK Teljesen gépesíthető az „ Alsógödi” hagyma termesztése Eredményes kutatások a növénynemesítésben A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium megbí­zásából a Kertészeti Kutató Intézet irányítja a hazai gyü­mölcstermeléssel kapcsolatos kutatásokat, valamint több kertészeti termék nemesítését és a korszerű agrotechnikai módszerek kidolgozását. A gyümölcsféleségek között első helyen szerepel a meggy, amely már évek óta hiánycikk a hazai és a világpiacon egy­aránt. A jelenleg termő fajták ugyanis rendkívül alacsony hozamúak, nagyüzemi műve­lésre alkalmatlanok. A Kerté­szeti Kutató Intézetben 12 új fajtát nemesítettek, melyek háromszor annyit terem­nek, mint az országos át­lag. A meggy után fontossági sorrendben kajszi, cseresznye és a szilva szerepel a prog­ramban. Az új telepítési mód­szerek közül az úgynevezett sövényes gyümölcsöktől vár­nak legtöbbet a kutatók. A kertészeti termékek közül elsősorban a paprika, hagyma, zöldbab és borsó termesztés­hez kapcsolódó kutatásokat koordinálja az intézet. Már eddig is több új fajtát állítot­tak elő. A cecei csokros nevű új fehér paprikájuk bőhozamú és könnyen szedhető. Az Alsógödi elnevezésű hagymafajtájuk termesz­tése pedig teljes egészé­ben gépesíthető a dugványozástól a betakarí­tásig. Az új gyümölcs- és zöldség­fajtákat, valamint az agro­technikai módszereket szerdán mutatták be a Kertészeti Ku­tató Intézet kísérleti telepein a társintézetek igazgatóinak, és a vezető agrárkutatóknak. ARATNAK Az ország legmelegebb részén munkába álltak a gépek Megkezdődött az aratás szerdán hazánk legmelegebb tá­jain. Elsőnek a Bács megyei tiszaújfalusi Tiszafái Termelő- szövetkezet őszi árpa tábláin álltak munkába az aratógépek. Megkezdték az árpa betakarítását Fejér megyében is. A ter­mésátlag jónak ígérkezik, a szakemberek becslése szerint hol­danként 18—19 mázsa őszi árpát takarítanak be. A tanács vb tárgyalta Közlekedésfejlesztés három szakaszban Néhány érdekes elképzelés a tizenöt éves koncepcióból (Folytatás az 1. oldalról.) Az elképzelések szerint a fejlesztés három szakaszos: egyrészt a negyedik, másrészt a következő két Ötéves terv­ben. A negyedik ötéves terv­ben valósul meg például az a régi kívánság, hogy korszerű­sítsék a ráckevei állomást, villamosítják a tököl—rácke­vei vonalat. A vonal kapacitását 5,2 százalékkal, az utazási se­bességet 2,5 százalékkal növelik. A szakasz teljes villamosítása után 30,3 százalékkal nő a ka­pacitás, 15 százalékkal emel­kedik az utazási sebesség. Szentendre felé gyorsvasúti szerelvényeket állítanak be. Módosítanak vonalat is a bé­kásmegyeri lakótelep miatt. A jelenlegi ötéves tervben a ka­pacitás 20 százalékos növelé­sét irányozták elő. A vasútvonalakon elsősor­ALEX - KUBABA A keretben ablaküveg BUDAKESZIRŐL A VILÁG MINDEN TÁJÁRA Falusi udvar, „L” alakú földszintes épület. A zöldre festett kerítés tövében még egy kulipintyó: porta. Ki gon­dolná, hogy az esztergomi lÁtszerészeti Eszközök Gyá­rának budakeszi telepe ilyen kicsi? Igaz, termékük nem sok helyet foglal, s inkább munka­igényes, mintsem nagy gépe­ket követelő — a szemüvegke­ret lŐ-en — prototípust Kárpáti Lajos telepvezető a Kisüzem történetéről beszél: — Még akkor kezdődött Bu­dakeszin a munka, mikor köz­pontunk Budapesten volt: 1959-ben vette meg a gyár egy ktsz-től a házat. Kísérleti mű­helyként szerveződtünk — 15- en —, s tervek alapján proto­típusokat készítettünk. Azóta 54-re nőtt a létszám, s bizony a műhelyekben most szűkösen ' vagyunk... Már nem „első da­rabokat” csinálunk, kizárólag exportra dolgozunk. A számok: kétszáz, kétszáz­ötven fajta szemüvegkeret ké­szül Budakeszin, külföldi alap­anyagból, s alkatrészből éven­ként 10—11 millió devizaforin­tért. Az exportra jellemző: alig van olyan ország a vilá­gon, ahová ne indult volna innen szállítmány. Hat évvel ezelőtt még csak kétmillió de­vizaforintot hozott. az üzem. Remélik az itt dolgozók, hogy fejleszthetnek, s valamivel tá­gasabb műhelyeiket, jobb mun­kakörülményeiket teremthet­nek idén, vagy a következő esztendőben. Szemüvegdivat Egy évben 180 ezer szem­üvegkeret készül Budakeszin. Kárpáti Lajos tehát nemcsak műszaki, hanem divatszakem­ber is: — Divat a szemüvegviselés, cokan ablaküveget tetetnek a keretbe, csak hogy hordhassák. Énnek megfelelően egyre in­kább idénycikk a szemüvegke­ret, minden évben változik a típusösszetétel, sőt országon­ként is megoszlik, milyen faj­tákat kedvelnek. Régebben — az 50-es évekbe« — maradan­dóbb volt egy-egy forma, ak­koriban a kör alakú fém, és a kör alakú, fehér, rózsaszínű celluloidkeret volt divatos. Ké­sőbb jött a fekete szín kor- sziaka, mindenki feikete szem- üvegkerstet viselt. Az idők fo-‘ lyamán a kenek forrna — majd minden állomást érintve — négyszögletessé vált, s a színek újra ki világosod talk. Közben tűnő divatként fölbukkant a Béatles-szcmüveg, melyet nagyapáink korából ismerünk: a kerék drótkeret. S hogy most mi a divat? Ál­talánosságban a világosabb szín, négyszögletes, vékony keret. Ezenkívül azonban szin­te minden forma és szín meg­található a budakeszi üzem vitrinjében. Kubába sötét, ovális kereteket szállítanak, Alexet és Gladiátort, Iránba Cassiust, Kenyába minden formát exportálnak, csak a szín meghatározott — a feke­te, Jugoszláviába kerül a leg­újabb fajta, nagy, vékony, szögletes keret, színe: keik. A háromféle típus, ami ide in­dul: Antik, Savária, Oktávia. T. E. ban a törzshálózatot korsze­rűsítik, fejlesztik, amíg a fő- és mellékvonalakon a jó és üzembiztos állapotot kívánják elérni. Az utazási sebesség nö­veléséért 1975-ig villamos-, Diesel-vontatásra térnek át a fővárosba befutó pályákon. Tervezik, hogy a fővonala­kon 100—140, a fő- és mellékvonalakon 60—80 kilométer sebességgel köz­lekedjenek óránként a vonatok. Felszámolják a Cegléd—törtei —vezsenyi keskeny nyomközű vonalakat. Folyamatosan rendbehoz­zák az utakat is. Bevezetik a gépesített útfenntartást, mely ugyan növeli a karbantartás költségeit, viszont a gépesített munka nagyobb teljesítményt és megbízhatóbb eredményt ad. A tizenöt éves időszakban a megye hat városában és 46 kiemelt községben — itt él a lakosságnak több mint fele — javítják meg az utakat. Több­re másfél évtized alatt nem jut az erőből, összekötik a megye keleti területének súly­vonalában levő utakat, ezek kapcsolatot biztosítanak majd Ráckeve, Dabas, Monor, Gö­döllő és Vác között. Ez segí­tené a várossá fejlődő járási székhelyek közötti jobb közle­kedést, valamint tehermente­sítené a főváros és a sugár­irányú főhálózat közlekedé­sét A közlekedést segítik majd az új szervizállomások, a jobb üzemanyagellátás. Ahol mód lesz rá, új autóbuszokat állíta­nak be és új autóbuszállomá­sokat létesítenek. Cegléden és Gödöllőn épí­tik fel elsősorban az új autóbuszállomást. A mintegy hetven oldalas fejlesztési koncepció sok szám­adatot, hasznos tervet tartal­maz. ízelítőül is csupán né­hány ötletet villamthatott fel a tudósító, amelyek csak jelzik: rohamosan fejlődő megyénk az elkövetkező tizenöt eszten­dőben tovább gyarapszik, és az újonnan választott tanácsi tisztségviselők a lakosság élet- és munkakörülményei­nek javításán fáradoznak. S. A. Omlás zárta el a víz útját Szerencsés fordulat a tatabányai 12Va aknában A tatabányai bányászat tör­ténetében eddig páratlan ese­mény örvendeztette meg a 12/A akna vízbetörésével küz­dő mentőcsapatokat. A késő délutáni órákban az addig percenként 12—13 köbméteres „vízhozam” hirtelen másfél köbméterre csökkent. Ezt kö­vetően az addig tiszta víz za­varossá vált, nagy mennyisé­gű homokos törmeléket hozott magával. Amint a szakembe­rek megállapították, a kedvező fordulatot egy olyan omlás okozta, amely a vizet bevezető fúrólyuk egy magasabb szaka­szán következett be, s elzárta a víz útját, megakadályozta, hogv a nagy tömegű víz lezú­duljon a bányába. A szerencsés fordulatot a szénbányák vezetői gyorsan igyekeztek kihasználni. Ezért a föld alatt nyomban meg­kezdték a fúrólyuk cementtel való eltömítését. Már szedik a málnát A több mint 600 holdas ba- konyalji málnáskertekben hoz­záláttak az ízletes gyümölcs szedéséhez. Szerdán az átvevő­helyekről 100 mázsa termést szállítottak autókkal a Hűtő­ipari Országos Vállalat győri hűtőházába, ahol megkezdték a málna feldolgozását. Manőver karók között traktorral Az 1500 holdas szőlőtermelő. Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban — a szántóversenyhez hasonlóan — növényvédelmi vetélkedőt rendeztek. Az új­szerű versenyt szerdán a gazdaság táj ói szőlőültetvé­nyén bonyolították le. A gaz­daság legjobb húsz traktoro­sa állt rajthoz. Három fel­adatot hajtottak végre: az erő- és munkagép előkészíté­sét a permetezésre, majd a kijelölt pályán a gyors és szakszerű növényvédelmet. A versenyidő — egy hold szőlő permetezésére — ötven perc volt. Ezenfelül minden öt perc után pontot vontak le a versenyzőtől. Aki időt vesz­tett, behozhatta az ügyességi versenyen. A traktorosoknak a mesterségesen kialakított pászták között kellett úgy manőverezniök, hogy a karók helyükön maradjanak. A győztesek tárgyjutalmat kap­tak. Asszonyélet D óvod on Rendkívül érdekes monog­ráfiát adott ki a bajai mú­zeum Asszonyélet Dávodon címmel. A szerző, Solymosné Göldner Márta a századfordu­lótól feldolgozta a bácskai ma­gyar település asszonyainak, lányainak változó életkörül­ményeit. A mű kitűnően tük­rözi a ma, valamint a közel­és régmúlt idők szokásai közti különbségeket, a felszabadulás utáni változásokat. Orkán és esti sötétség Fákat tépázott, épületeket rongált meg a vihar Szerda délután 25 perces, nagy erejű vihar vonult át Szeged felett. A vakító nap­sütést úgyszólván pillanatok alatt esti sötétség váltotta fel. Figyelmeztető' rakéták A Balaton partján a zivata­rokat megelőzően mostanában gyakran röppennek magasba a vizen tartózkodó járművek vezetőit és a strandok kö­zönségét figyelmeztető raké­ták. A siófoki obszervatórium a rádió útján rendszeresen tá­jékoztatja az üdülő és kirán­duló vendégeket, valamint a vízisport híveit az időjárás alakulásáról, várható válto­zásairól. Előrejelzései hozzávetőleg 12 órás időtartamra szólnak. A vihar előtt két-három órá­val sárga figyelmeztető raké­tát lőnek fel a tó környékén elhelyezett 22 viharágyúból. A közvetlen veszélyt jelző vörös rakétákat egy-másfél órával a vihar kitörése előtt röpítik a magasba a tópart legfontosabb idegenforgalmi helyein. Diákok — nyári munkán Naponta 100 kiló cseresznye A vakáció első napjait élvezik a diáitok, de sokan még nem gondol­nak pihenésre. A táska és az isko- laköpeny már a sarokba került, de a vekker regge­lente könyörtele­nül ébreszti azo­kat, akik munkát vállaltak... Egy sokat mon­dó adat Ceglédről: kilenc ipari vál­lalat és három mezőgazdasági üzem ezen a nyá­ron az általános iskolások közül 374 fiút és 272 leányt vár. Ezen­kívül 120 középis­kolás fiú és 72 le­ány elhelyezését biztosítják. S hol dolgozik Cegléden ezekben a napokban a leg­több diák? A Ker­tészeti Kutató In­tézet helybeid ál­lomásán, ahol most összes en 110 gyereket foglal­koztatnak. Az ál­talános iskola VII. és VIII. osztályo­sai naponta hat órát dolgoznak, míg a középisko­lások nyolcat. Itt nagy szükség van a diákok munká­jára, mivel össze­sen 3,5 vagon meggyre, illetve cseresznyére szá­mítanak az idén. — Mennyi a gyerekek napi tel­jesítménye? — kérdeztük Kovács János művezető­től. — Most cse­resznyét szednek a diákok. Napi húsz kilogram­mért 30—35 forin­tot kapnak. Ám az ügyesebbek 80 —100 kilót is szednek egy mű­szakban, s nekik 100—120 forintot fizetünk. Egyéb­ként a diákok át­lagos napi kerese­té 60 forint. — Elégedettek a diákok munkájá­val? — Feltétlenül. Nélkülük nehezen boldogulnánk. Vi­dámak, sokat ne­vetgélnek, s ami a legfőbb: jól dol­goznak. valameny- nyien. S valóban: a cseresznyésből már messzire el- hallatszik a jó­kedvű kacagás. A földút mentén a Mészáros Lőrinc általános iskola három VII. osztá­lyos tanulója — Angyal Erzsébet, Gyurcsik Klára és Mikus Mária — npellett gyorsan telnek a ládák. Angyal . Erzsé­bet nevetve mond­ja: — Mind a hár­man szeretjük a cseresznyét. Itt annyit ehetünk, amennyi csak be­lénk fér. És még pénzt is kapunk érte... F. G. Foto: Gárdos Lehűlt a levegő, hatalmas szélvihar kerekedett, majd sű­rű villámlás és erős menny­dörgés közben megeredt az eső. A szél sebessége elérte az óránkénti 112 kilométert. He­lyenként forgószél keletkezett, amely megtépázta a terjedel­mesebb fák ágait és néhány épület tetőzetét is megrongál­ta. A vihar elmúltával ismét kisütött a nap, és Szegeden is­mét nyáriasra változott az idő. Ölhengeres, 160 lóerős Élénk érdeklődés nyilvánul meg agyőri Magyar Vagon-és Gépgyárban kialakított új, öt­hengeres, fekvő kivitelben ké­szült motor iránt. A 160 ló­erős új Rába-motorból eddig öt készült el, és az ilyenkor szokásos bemérések azt mu­tatják, hogy teljesítménye lé­nyegében azonos a jól bevált 192 lóerős fekvő motorokéval. A francia Renault-cég rövide­sen elvégzi a célgépek egy ré­szének kisebb mértékű átszer- számozását, s ezt követően jö­vőre a sorozatgyártás is meg­kezdődhet. A 160 lóerős mo­tor iránt a hazai megrendelők közül elsősorban a székesfe­hérvári Ikarus, míg a külföl­diek közül a szovjet Liaz autó- buszgyár érdeklődik. PC«) MFCVCI HIMAP • M><vai Storiansta Uumu^tn Pest ®e*ve> Bízottat** « t Pest merve* rantc* lapja IDtterteutii OR tOKOS ZOLTÁN FOsrerkeazt#- »el v ette* s SÁGI AGNES Kiad)« « Hírlapkiadó Villáit* Feleld« kiadó: CSŐILANY FERENC Szerkesztőse** Budapest. *111. somocvt Bela n a II eot leveleim! Bp. R Póttá fiók ti ótaoóDtvataJ: Budapest Vili. Blaoa Loizi tei l A szerkesztősét ót a kiadóhivatal központi telefonta! SM—tón. US—Ki. Titkárság: WO—««. eióiUitja! Szikra laparomda Budapest. INDEX: 25 064 • erjeszti a Macvat Posta ttotiíre- tető oarmeiy postanivatatnai > iezoesuokuel. ■ poéta uirtapuste- etbee a* ■ Posta Központi Hu-iap irodmoa* ibd. v„ rozsét oaoot tat 1 se.). C16fi»ete*t at) t Hónapra m fonni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom