Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
rest Jhl£6 rCf ^JCíriap ISTI. JÜNIUS 8., KEDD Nagy korszakok Róma művészete tíj CORVINA-SOROZAT A napokban kerül a könyvesboltokba a Corvina Kiadó új sorozatának első kötete. A sorozat címe: Az európai művészet nagy korszakai. A megjelenő kötetek az archaikus, a klasszikus görög, illetve hellenisztikus művészetet, a reneszánsz és a római művészetet, az ókeresztény, a bizánci, a román, a gótikus és a barokk művészetet, a klasszicizmus és a romantika művészetét, továbbá a modern művészeti irányzatokat (beleértve a XX. századi művészetet is) ismertetik színes és fekete-fehér képanyaggal illusztrálva A sorozat első könyve Cas- tiglione Lászlónak, a Régészeti Intézet igazgatóhelyettesének munkája „Római művészet” címmel kerül a boltokba. A második kötet — előreláthatólag a jövő év elején — a román kort öleli fel, majd a következő a gótikával foglalkozik. A sorozatot a Corvina Kiadó 10—12 kötetre tervezi. Valódi önkormányzat valódi osztálybizottság A KISZ-kongresszus előtt A VIII. kongresszust megelőző hónapokban a KISZ- szervezetek, KISZ-tagok számot adnak önmaguknak és a közösségnek az elmúlt négy évben végzett munkáról. Megvalósult-e mindaz, amit terveztünk, s ha nem, miért nem, milyen tapasztalatok igazolják az előbbre jutást, melyek a kudarcot. Élstkori sajátosságok Csanaki Mihály, III. osztályos gimnazista, alapszervezeti KISZ-titkár: — Az első kongresszus óta eltelt időszak változásai között a legfontosabbnak az új modell bevezetését tartom. Nálunk még a „régimódi” járja, de alig várom, hogy a mi intézetünkben is győzedelmeskedjék az „új mechanizmus”. Ismerek fiatal fiúkat, akik olyan iskolába járnak, ahol 1970 szeptembeFényreklám Fénycsöveket készít a miskolci Vimelux Vállalat. Miskolcon, Szegeden, Debrecenben világítanak a vállalat fényrcklám- jal, s a napokban küldték el Bukarestbe több emelet magasságú fénycsöveiket. A Vimelux Vállalat rövidesen új székházat kap. Képünkön az épület makettje. Égtáji színjelzések Tanulmány a magyar nép őstörténetéről rétől kísérletképpen bevezették a reformot és nagyszerűen bevált az új szervezeti rendszer. Ismerem és helyeslem a reform céljait, lényegét. Erősíteni a tanintézeti KISZ-szervezeteket, fokozatosan biztosítani a tanulók életkori sajátosságának megfelelő, érdeklődésüket sokoldalúan kielégítő tevékenységét, szélesíteni a tanulói önkormányzatot, javítani az anyagi, technikai feltételeket. Mindez rendkívül fontos, de bizonyos szervezeti változtatás nélkül nem valósulhatnának meg. Ezért szükségesek mindenütt a tanintézetekben a KISZ irányításával működő tanulói önkormányzati szervek, osztálybizottságok, a különböző tevékenységi lehetőségek. Az „új mechanizmus” szerint a fiatal maga választhatja meg alapszervét, így a bejáró tanuló esetleg falujában, a kollégista diák- _ otthonban, a szakmunkásta- ‘ nuló az üzemben lehet KISZ- tag. Ugyanez érvényes lesz az iskolán belül is. így a vegyes életkorú alapszervezetekben együtt dolgozhatnak a fiatalabb és az idősebb tanulók. És ez szerintem nagyon jó lesz ... Az én vesszőparipám Rázó Sándor szakközépiskolás, KISZ-vezetőségi tag: — Valódi önkormányzati és valódi osztálybizottság... Ez az én vesszőparipám. Hogy miért? Nem nehéz megindokolni. Igaz, jelentős jogokat kaptak az iskolai KISZ- szervezetek, de ez ma inkább csak lehetőség. A legtöbb KISZ-szervezet nem él a lehetőséggel, a tanárok pedig enyhén szólva nem erőltetik a dolgot. Bizony leintik azt a vezetőségi tagot, aki megpróbál beleszólni a rázósabb ügyekbe, pl. ha egy fegyelmi kérdésben nem egyezik a véleménye a pedagógusokéval. Sok helyen még mindig „láthatatlan” a KISZ, amelynek országos, megyei, járási, városi, kerületi választott testületéiben aránytalanul kevés a diákképviselő. A KISZ politikai jellegének erősítésével kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy itt nem a különleges, látványos rendezvények számának növeléséről van szó. A fiatalok igénylik a politikai munkát, csak az a kérdés, hogy az a bizonyos feladat mennyire Kecskeméten Török Sándor amatőr nyelvész és etimoló- gus terjedelmes tanulmányt írt a magyar nép őstörténetével összefüggő kutatásainak eredményeiről. Elsősorban az összehasonlító nyelvtudomány segítségével próbált választ adni a honfoglalás előtti időszak vitatott társadalmi kérdéseire, összefüggéseire. A tanulmány kiadására a Magvető Könyvkiadó vállalkozott. A térképvázlatokkal, grafikális ábrákkal és más illusztrációkkal ellátott 240 oldalas mű két bevezető része többek között a magyar nyelv kialakulásának színteréről, az uráli ősnépről, nyelvünk i. e. 500 körüli önállósulásáról alkotott eddigi tudományos ismereteket foglalja össze. További hat fejezetben saját következtetéseit, állás- foglalásait írja le a kutató. Foglalkozik az uráli és altáji (török) nyclvcsalád rokonságának kérdésével, ismeretlen eredetű szavainak származásával, ezek megfejtésével, a homályos „rendeltetésű” őut mitológiai jelekkel, az égtájszínjelzések társadalmi vetületével, s ezzel kapcsolatban a kereszténység kereszt jelének eredetével is. Nyelvi eszközökkel bizonyítja a tudósoknak a két honfoglalásról, a fehér és a fekete magyarokról alkotott új fel- tételezéseinek helyességét. Tengeri halak a piacon SÜTÉSRE AJÁNLJÁK A VÁSÁRLÓKNAK találkozik igényükkel, menynyire támaszt közéleti érdeklődést bennük, s hogyan kapnak választ az új és új politikai kérdésekre. A politikai jelleg erősítéséhez hozzátartozik, hogy ne csak követeljünk, de adjunk is feladatokat. Ne elégedjünk meg azzal, hogy az aktivisták kis csoportja fáradhatatlanul dolgozik, s közben a tagság zöme közönyösen szemléli erőfeszítéseiket. A megbízásoknál azonban figyelembe kell vennünk, hogy ki az, akinek adjuk. más a követelmény annál, aki csak a jövőben lesz KISZ-tag, többet kérjünk számon attól, aki már a szervezeten belül van, s még többet a mozgalom „veteránjaitól”. A finomítás problémája Dénes Imre technikus, textilgyári KISZ-titkár: ' — A VII. kongresszus óta kétségtelen, árnyaltabb, elmélyültebb lett a rétegtevékenység. Az ifjúság egy-egy korosztályának, rétegének sajátos körülményeit figyelembe véve igyekeznek programjai- ! kát összeállítani a KlSZ-szer- vezetek. Országos szintű tanácskozásokat rendezett a Kommunista Ifjúsági Szövetség a különböző rétegekhez tartozó fiatalok számára. A közvélemény, a sajtó, a rádió, a televízió révén tudomást szerzett a diákok, pa rasztfiatalok, ifjúmunkások parlamentjeinek munkájáról. Napirendre tűztük a fiatal szakmunkások beilleszkedési problémáit, az ifjúsági törvényt, valamint a pályaválasztással kapcsolatos kérdéseket. Mindez nagyszerű eredmény, de szerintem a rétegpolitika jelentőségét, az ezzel kapcsolatos munka további „finomítását” nem lehet eléggé hangsúlyozni. És sorolhatnók tovább a neveket, a gondokat, a töprengések, viták gyümölcseit. KISZ-vezetőink, aktíváink zöme alaposan és kritikusan elemzi az elmúlt négy esztendő mozgalmi tartalmát és se szeri se száma a jószándékú. megfontolt terveknek, el- V seknek, amelyek öszsz._ késére majd a VIII. kongresszus hivatott. Szapudi András Még kilencven lakással bűvöl a szigetszentmik- lási József Attila lakótelep. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat tervei szerint június 30-án lesz az épület műszaki átadása. Újabb áruházat kap Gödöllő Serényen dolgoznak az építők a gödöllői Agrái’tudomá- nyi Egyetem területén: új áruházát kap a város. Még egy hónapja sincs, hogy az építkezés színhelyén kivágták a fákat, s már elkészült az áruház szerkezete. Most a fő tartórendszert betonozzák. Eredetileg a vadászati világkiállításra akarták megnyitni Gödöllő legújabb áruházát, de csúszással kell számolni. A kivitelező — a Pest megyei 4. számú Szövetkezeti Építő Vállalat — késve kapta meg a terveket. Az ÁFÉSZ már eddig is sokat tett az üzlethálózat bővítéséért, korszerűsítéséért, s most újabb 3.5 millió forintot áldoz az építésre. A 400 négyzetméter alapterületű, szép áruház, minden bizonnyal, sokaknak szerez örömet. Cs. J. Vitoriásiskola A magyar tenger partján öt helyen működik vitorlásiskola, ahol az érdeklődők szakképzett vezetőtől sajátíthatják e) az érdekes, egészséges vízi sport ismereteit. A tanfolyam általában tíz „leckéből” áll, s ezalatt a részvevők elegendő ismeretet gyűjthetnek az önálló, biztonságos hajóvezetéshez. Kedvező szél esetén ezekben a napokban az iskoláknak valamennyi kalóz típusú hajója a Balaton vizén tartózkodik. GYULA MONOSTOR A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai ásatásokat kezdtek Gyula- Törökzugban. A néhány hete tartó munka során a szokásosnál jóval nagyobb méretű román stílusú templom alapjai kerültek felszínre. A templom a XII. században épült. Az építkezéskor használt követ a bihari hegyekből tutajon, a Körösökön szállították a helyszínre. A templom a Bene- dek-rend tulajdona volt. Emlékét „Gyula monostora” néven őrzik a korabeli feljegyzések. Híres búcsú- járóhely volt. A templom körül mintegy félszáz sírt is feltártak a régészek, akik úgy vélik, hogy az egyébként is nagy idegenforgalmú Gyulán érdemes lenne rom- kertet létesíteni, s az egykori búcsújáró monostor maradványait műemlékké nyilvánítani. A téli halbőség után most, ha nem is hiánycikk, de kevés a hal. A tógazdaságok készlete kiapadt, a filézett dán tengeri hal a nagy kereslet és a zsákmány csökkenése miatt világszerte, így hazánkban is, drágább lett. A hazai hiány pótlására, az ellátás javítására új beszerzési forrást keresett a Halért. Sikerült olcsó szovjet és bolgár tengeri halat vásárolnia. A mélyhűtött tengeri halak sütésre kiválóan alkalmasak. A szovjei sztavrida a keszeghez hasonlít azzal a különbséggel, hogy nem szálkás, míg a bolgár hek nevű hal a fogassal is felveszi a versenyt. Egyelőre 30 vagon import tengeri hal került forgalomba (a sztavrida kilónként 16 forint). A SIKEREMBER Kalap Gézának már az óvodában nagy jövőt jósoltak az óvó nénik. Ügy fújta a gyermekdalokat, úgy mondta a gyermekverseket, mint senki más. Az iskolában sem okozott később csalódást, a legjobb számtanos volt, és a betűket is úgy rajzolta, mint egy mérnök. Lepren mérnök a gyerekből! — mondták is a szülei, és Kalap Géza lelkesedett az ötletért. Attól kezdve a játszótéren egyebet sem épített, mint homokvárakat, s alagutakat fúrt a földbe. Tréfán kívül, jó fej volt, kitűnő eredménnyel végezte a gimnáziumot, és minden további nélkül felvették az egyetemre. Ott kedvence lett az öreg professzornak, s csupán egy hajszálon múlott, hogy nem lett belőle tanársegéd. Tervezőintézetbe került, ahol híre már megelőzte, örömmel fogadták, sokáig nézegették, ő hát a Kalap Géza. A 16-os szobában az ablak mellett kapott rajzasztalt. Tetszett neki a fény. A fényt mindig szerette. Az intézetben nem érezte jól magát. A szobában 16-an voltak. Télen rettenetesen áramlott az ablakon át a levegő, nyáron pedig a fejére tűzött a nap. Apró-cseprő munkákat kapott, mintha Michelangelo széklábakat faragna. Unalmában elhatározta, most már foglalkozik egy kicsit a lányokkal is, eddig úgysem volt ideje rá. Nősülésre gondolt. Voltak ott remek műszaki rajzolók. Tréfálkozott velük, a büfébe hívta őket. Kedvesek voltak hozzá, de Géza érezte, valahogy nem veszik komolyan. A háta mögött egymásra néztek, ha komoly dolgot mondott, kitört a nevetés. Odáig nem jutott, hogy munka után találkára hívja őket. Talán csak Pirivel... Piri Géza szavain néha eltűnődött. Géza tudta, Piri a női szakaszban a lányoknak jót mond róla. Erőt merített. A meghíváson a lány őszintén meglepődött — De Géza, ugyan, hát hogy gondolta! Pedig Kalap Géza a büfében a házasságról is beszélt. Nem értette a dolgot. Ettől a naptól figyelni kezdte munkatársait. Azok jobbnál jobb munkákat kaptak, néha a főnök maszekolni valót is hozott nekik. Társasházrajzokat és pályázatokat. S a lányok! Körülrajongták a férfiakat. Még a nőseket is. Otthon sokat töprengett balsikerein. Meghülyült volna? Ugyan. Talán a formájával, a külsejével lenne baj? Leült a tükör elé, és sokáig nézte magát. Igazán nem volt elfogult magával szemben, de meg kellett állapítania: jóképű fiú. Sima, keskeny az álla, egyenes az orra, barna a szemöldöke, normális magasságú a homloka, rövid, hátrafésült a haja. Nem értette, miben különbözik munkatársaitól. Sokáig töprengett, miközben az állát simogatta. Mígnem aztán világosság gyúlt agyában, és a homlokára csapott. Kalap Géza megváltozott. Vagy két hónapig tartott, de már hat hét után úgy vette észre, sikerül. — Gézu. lennél szíves — szólt egyik reggel a főnöke, aki eddig magázta, s azt is csak három lépésről, röviden. — Egy nagyobb lakótelephez fogunk, ha vállalnád, te lennél öt ember csoport- vezetője ... Az öt ember a másik, az 5-ös szobában dolgozott, Géza hát átköltözött. Az állítható rajzasztal lett az övé, közel a kijárathoz,.. Remek műszaki rajzoló lányok voltak itt is, és végig, az egész folyosón, fiatalok. A büfébe hívták Kalap Gézát, és célozgattak arra, hogy este szabadok. Kedvesek voltak hozzá, érezte, komolyan veszik. Mindig csak őrá néztek, s néha egymásra, villogó szemmel, féltékenykedve. Géza tudta, a mai lányok érdek nélküliek, az érdeklődés nem a csoportvezetőnek, nem a magasabb fizetésnek, nem egy házassági lehetőségnek szól, hanem neki, magának. Házasságról már nem is beszélt. Kalap Géza estéi hirtelen túlzsúfoltak lettek. Néha időzavarba került. Pirivel is összejött áprilisban. Egy egész hétig udvarolt neki. Nem volt sok munkája, de azt jól végezte. sok volt viszont a maszekolás. Munkatársai is át-átadtak egy-egy rajzot, az utóbbi hetekben pedig — főnöke révén — meghívásos pályázaton dolgozott. Egyre nehezebben tudta beosztani az idejét. Szombatra is például: jön a kötőkisiparos a víkendház tervéért, Ka- lodás koktélestre várja, ugyanakkor Jóéinak megígérte a Balatont. Mit tegyen, s hogy milyen fura az élet, ezeken tűnődött, miközben majdnem elütötte egy autó. Megállt, összetorlódott miatta a forgalom. A rendőr kiabált és a személyi igazolványát kérte. És a rendőr megbüntette Kalap Gézát kétszáz forintra. Nem a szabálytalan átkelésért. Az igazolványért. A képről egy jóképű, sima, keskeny áUú, egyenes orrú, barna szemöldökű, normálisan magas homlokú, rövid, hátrafésült hajú fiatal férfi, a valóságban egy dús sza- kállú, vállra hulló hajú, saját öregapja kinézésű sikerember nézett vissza rá. — A két ábrázatot sürgősen egy nevezőre kell hozni — mondta a rendőr. Deregán Gábor