Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-04 / 130. szám
1971. JÚNIUS 4., PÉNTEK ?X*írtóp 3 És akinek nincs „ismeretsége?!” B. Ferenc vecsési kisiparos hatodmagára keresi a kenyeret parányi órásműhelyében. Felesége ugyanott bizsu, és bazárcikkeket árusít. A házaspár vállát két gyermekén kívül két nagymama eltartásának gondja is nyomja. Takarékos, beosztó emberek, akik jövedelmüket — vagyongyűjtés helyett — fiúk, lányuk iskoláztatására fordították. A fiú már „sínen van”: apja mesterségét folytatja az otthoninál sokkal nagyobb műhelyben, a Magyar Optikai Művekben. Most húgán a sor, hogy mielőbb kereső foglalkozás után nézzen. A kislány idén érettségizik a budapesti László Gimnázium francia nyelvtagozatos osztályában. Tanulmányi átlaga nem a legjobb, de a nyelvekhez jó érzéke van. Oroszból négyesre, franciából mindig ötösre állt Tanárai javaslatára angol nyelvtanfolyamra is jár, és ősszel a két nyugati nyelvből középfokú államvizsgát akar tenni. Mindezek után érthető, hogy B. Ferencélc leánya nyelvtudására szeretné alapozni jövőjét: kislány kora óta idegenvezető szeretne lenni. A vizsgákra való felkészülés, a matúra előtti hajrá miatt édesanyja járt utána: mi a feltétele annak, hogy valaki idegenvezető lehessen? Kérdésére az IBUSZ központjában azt a választ kapta, leányának önéletrajzot kell beadnia, mégpedig személyesen, hogy egyúttal megismerhessék. Később speciális tanfolyamot is kell végezniük a jelentkezőknek, ahol mindazt elsajátíthatják, amit egy idegenvezetőnek tudnia kell. B. Fe- rencné köszönettel nyugtázva a felvilágosítást, már éppen távozni készült, amikor ő is kapott egy kérdést, így hangzott: van-e ismerősük az IBUSZ-nál ? ... Folytatás nem követte, dehát ennyi is elég volt ahhoz, hogy B. Ferencné gondolkodóba essen: lehet, hogy az idegenvezetői pálya betöltése nem a rátermettségtől, a nyelvtudástól függ, hanem az „ismerett- ségtől”?! A Pest megyei pártbizottság panaszirodáján százával fordulnak meg havonta a panaszukra, sérelmükre orvoslást kereső emberek. Ám a jogos igazukat keresők között akadnak olykor protekcióért kilincselők, jogtalan előnyöket remélők is. Mi másnak nevezhetnénk például azt a ráckevei járásbeli lakost, aki azt a „csekélységet” kérte a meE' gyei pártbizottság vezetőitől, hogy töröltessék garázdaságért jogerősen elítélt fiának börtönbüntetését! Ugyanitt találkoztam egy másik Pest megyei lakos levelével; írója a pártbizottság első titkárának „személyes közbenjárását” kérte gyermekének egyetemi felvételéhez. gyik, Duna menti, vidéki városunkban voltam fültanúja egy beszélgetésnek. A vevő megkérdezte, miért nem kapható gomba az állami zöldségüzletben ? A boltvezető felvilágosította: azért, mert ő nem hajlandó „megkenni” a szállítók markát. Olyan kevés sampinyon kerül forgalomba az állami kereskedelemben, hogy a szállítók annak adnak belőle, aki 20—30 forint „felpénzt” fizet érte ládánként, ö két gyermeket nevel egyedül, nála becsben áll a forint; a vesztegetési pénzt pedig nem tudná „kigazdálkodni”. Ez világos beszéd volt, éppen úgy, mint az, amit a t.-i termelőszövetkezet vezetőitől hallottam. Egyikük nemrégiben értesítést kapott: Moszkvics 412-es gépkocsiját átveheti a csepeli szabadkikötőben. Mekkora volt a meglepetése, amikor felfedezte, hogy a vadonatúj jármű csomagterében az előírt szerszámkészlet helyett egyetlen csillagkulcs meg a pőtkerék szerénykedik. A stecklám- pát, villáskulcsoikat, kocsiemelőt, pumpát, csavarhúzókai, biztosítékokat, gyertyakulcsot, szerelővasakat és a többit „gyengéd” kezek már pártfogásba vették. Meglepődésénél csak felháborodása volt nagyobb, amikor megsúgták neki, hogy ha „kedve” — informátora itt sokatmondóan dörzsölte össze három ujját —, akkor mindent el lehet intézni... Oldalajtón át sorolhatnám a példákat a protekcionizmus, a kéz kezet mos, a hoci-nesze felháborító eseteiről. Sorolhatnám, de nem ez a célom. Ehelyett összefogásra szeretnék szólítani mindenkit, aki becsületes munkával keresi a pénzt, aki ismeri saját értékét, helyét a társadalomban, és nem „ismeretség” útján, „szocialista összeköttetéssel” kíván érvényesülni. F ogjunk végre össze és állítsuk meg az „ügyeskedőket”, a jogtalan előnyökért tüleke- dőket. Az MSZMP X. kongresszusa szilárd erkölcsi alapot, útmutatást adott ehhez a harchoz. Nyíri Éva Légcsafornák A közeljövőben adják át rendeltetésének a Dunakeszi Hűtőházat. Jelenleg a légcsatornákat helyezik végső helyükre a szerelők. Foto: Urbán Kinek, hogyan? Állásfoglalások a lakbérhozzájárulásról A Pénzügyminisztérium más illetékes állami szervekkel egyetértésben az egységes értelmezés érdekében állást foglalt a lakbérhozzájárulással kapcsolatos néhány kérdésben. Az állásfoglalás a többi között rámutat, hogy a bedolgozó kisipari szövetkezeti tagok ugyanúgy megkapják a lakbérhozzájárulást, mint bármely más ktsz-tag, feltéve, hogy a szövetkezetnél rendszeres munkát végeznek. Ilyen szempontból a bedolgozó szövetkezeti tagok munkáját akkor tekintik rendszeresnek, ha a lakbérhozzájárulás kifizetése előtti hónapban legalább 250 forintot keresnek a szövetkezetnél. Egy másik állásfoglalás azt a helyzetet tisztázza, amikora személyes tulajdonban levő lakást haszonélvezeti jog terheli, s így a lakás használatával kapcsolatos jogok a haszonélvezőt illetik, ilyen esetben sem a tulajdonos, sem a haszonélvező nem kap lakbérhozzájárulást. Lakbérhozzájárulás ugyanis csak lakásbérlet esetén s csak az 1971. július 1-én sorra kerülő lakbéremeléssel járó terhek ellensúlyozására adható. Tulajdonközösség esetén sem jár lakbérhozzájárulás, mivel itt sincs lakásbérleti jogviszony. A javító-nevelő munkára ítélteknél azt kell figyelembe venni, hogy az ilyen ítéletek nem létesítenek munkaviszonyt, illetve a javító-nevelő munka végrehajtása alaitt a munka- viszony szünetel. Ha a javítónevelő munkára ítéltnek nincs munkaviszonya, s 1971. július 1. a büntetés-végrehajtás idejére esik, akkor az illető nem Szezon előtt a gyümölcsről Igenek meg nemek őszibarack, szőlő, szamóca — bár már ehetnénk belőlük. Egyelőre még csak a toki Egyetértés Tsz földjein szemlélhetjük, ahogy gondozzák a fákat, a tőkéket, a bokrokat. Az utóbbi években egyre több gyümölcs terem, a háziasszonyok mégsem mondhatják azt: jaj de olcsó, jaj de szép, jaj de sok van. Őszibarack A toki tsz 321 hold őszibarackost telepített 1964-ben. A telepítés harmadik esztendeje hoz termést. Tavaly rossz évük volt, 25 mázsát szedtek le- holdanként, az idén bizakodnak, hogy lesz 35 mázsa is. Hatféle fajtával foglalkoznak, amelyek különböző időszakokban érnek, így július elejétől szeptemberig állandó barackszüretet tartanak. Az őszibarack rendkívül munkaigényes és kényes növény. Sok kézi és gépi munkát követel. Megéri-e a sok munkát? Tavaly arról panaszkodtak az őszibaracktermelők, hogy kevés hasznot hoz a gyümölcs, nem lehet jó áron eladni. — Jelenleg nincs nagy fantázia az őszibarackban — mondja Lukácsi Sándor, a gyümölcstermesztési üzemág vezetője —, mert csökkentek az árak, sok a barack. Ha azt akarjuk, hogy a termelés kifizetődő legyen, olcsóbban kell termelnünk. — Képesek erre? — Kénytelenek vagyunk elhagyni néhány munkafolyamatot, nem adunk meg a baracknak mindent, ami kelleJEGYZET Víz és arany Az a kérdés, megéri-e a nagyüzemeknek, hogy bírságot fizessenek, amiért szennyezik a vizet. Ha megéri, fizetnek és szennyezi!^ a vizet, ha nem, akkor esetleg nem szennyezik többé. A szennyvizet a ráckevei Dunába eresztő 17 nagyüzem közül azok, amelyek piszkítják a Dunát, 1970-ben 3 200 000 forint bírságot fizettek. Többféle számítgatásra kerülhetne most sor: mi a drágább, szennyvíztisztítót építeni, vagy bírságokat fizetni minden évben; a befizetett bírságok fedezik-e a tisztítás költségeit; mi az értékesebb távlatilag, a tiszta víz, vagy az említett gyárak termékei? A számítások messzire vezetnének. Maradjunk inkább annál, hogy az üzemeket ellenőrzik és kötelezik, hogy szennyvíztisztítót építsenek. Miért kell kötelezni? Egyszerű: maguktól nem építenek, mert nem szennyvíztisztítóberendezéseket építő vállalatok, hanem egészen más termékeket gyártó üzemek, amelyeknek semmi közük a szennyvíztisztításhoz. Érdekeik mások. Hosszú ideig senkinek sem volt érdeke, hogy a vizek tisztaságát óvja. Ezért mindenki szennyezte. Elértük azt, hogy ma már csak azok a vizek tiszták, amelyek még nem bukkantak ki a föld belsejéből. Az érdekek megosztód tak, mert életre kellett hívni olyan szervezeteket és vállalatokat, amelyek a vizek tisztaságára vigyáznak. Az ellentétek kialakulása tehát — vízügyben is — szükségszerűvé vált. A „szennyezők” és a „tisztítók” között áll a harc. Pedig kinek ne lenne érdeke, hogy a vizek tiszták legyenek? Ki szeret olajfoltokkal a hátán, mellén kimászni a Dunából, vagy döglött halat kifogni? A kérdések költőiek. A válasz is költői: minden ember a tiszta vizet szereti — az is, aki bepiszkolja, az is, aki védi. Csak az egyik ember az egyik tábor tagja, a másik a másiké. Az egyik hivatalból szennyezi, a másik hivatalból védi. Szerintem akkor lesznek újra tiszták a vizek, ha nem kell hivatalból védeni, ha mindenki belátja, hogy ugyanúgy nem lehet tiszta víz nélkül létezni, mint levegő nélkül. Minden ember érdeke ez, legyen jelenleg bármelyik „tábor” tagja Az emberek érdekei — vízügyben is — egyformák. Csak nem tudják, nem gondolnak rá. Harcolnak saját érdekeik ellen — pillanatnyi előnyökért — vízügyben is, és megannyi más dologban is. A közeljövőben — beavatott szakértők szerint — a víz, a tiszta víz lesz a legdrágább anyag. Többet ér, mint akármilyen drága szennyvíztisztító berendezés. Ügy látszik, meg kell várni, hogy olyan drága, vagy drágább legyen, mint az arany, hogy megérje tisztítani ... A tudósok szerint már ma is megérné. B. Gy. ne. Nem végezzük el a termésritkítást, a hajtásválogatást, de ettől a gyümölcs minősége még ugyanaz marad. — S az nem érné meg inkább, ha gondosabban termelnének, s hamarabb piacra vihetnék a szép barackot? — A gondossággal nincs baj, s igyekszünk a legkedvezőbb Időben leszedni a gyümölcsöt, hogy minél hamarabb a gyárba kerüljön. Laboratóriumi megfigyelőállomások segítségével nyomon követjük a kártevők rajzását, s azonnal lecsapunk rájuk. Arra is gondoltunk, hogy jobb árat érhetünk el, ha . a gyümölcsöt nem csupán nyersanyagként adjuk el a konzervgyáraknak, hanem félkésztermékként. Ahogy leszedjük, azonnal, még aznap délután és éjjel ki- magvazzuk, így szállítjuk el. — A termelési költségeket az értékesítési ár fedezi? — Éppen annyira, hogy a munkabérre futja. — Akkor nem éri meg, hogy termeljék. — Megérné, ha jó területre telepítettük volna, de nem így történt. Most a fák egy részének áttelepítését tervezzük, olyan helyre, ahol 80 mázsás termésátlagot is elérhetünk. Akkor megéri, hogy termeljük. Szőlő A tsz-nek 180 hold szőlője van, 70 százalékban csemegeszőlő. A telepítés hatéves és modem, többsége Lens-Moser rendszerű táblákban található. Elég sok a szőlő és még több a bor a piacon. — Lement a szőlő és a bor ára — mondja Lukácsi Sándor. — Tehát ez a gyümölcs sem éri meg, hogy sokat termeljenek belőle? — Amikor telepítettük, megérte, mert dotációt kaptunk rá. Mivel egy kiló szőlőt 3,50, négy forintért termelünk és körülbelül öt forintért adhatjuk el, nem nagyon éri meg most. Persze, 90 százalékát exportáljuk, és az sokkal jobban fizet. — És a bor? —Mi dolgozzuk fel a borszőlőt és mi is adjuk el pincénkben, így jobban járunk. Egy liter bor nekünk 10 forintban van, átlag 13-ért adjuk pincénkben, ha nem lenne pincénk, 11 forintnál többért nem értékesíthetnénk. — A tanulság tehát az, hogy olcsóbban kellene termelni. — Sokkal. Ez irányban haladunk, de még nincs meg minden feltétel, hogy teljesíthessük is. Szamóca Hét hold szamócása van a tsz-nek. Rendkívül keresett gyümölcs. Három éve telepítették, de az idén kiszántják. — Miért szántják ki, ha olyan nagyon keresett gyümölcs? — Azért, mert két év után a szamócát ugyanazon a területen már nem lehet termeszteni. — Alikor máshová telepítik? — Nem telepítünk egyáltalán. — Nem vált be? — Bevált, de borzalmasan sok kézi munka van vele. A szedést nem lehet gépesíteni, s nekünk nincs munkaerőnk. — Tulajdonképpen miért telepítették? — Éppen azért, hogy munkaerőt kössön le, mert akkor Perbálon sok emberünk volt, akiknek munkát kellett adni. Különben megérné, mert 4—5 forintért termelünk egy kilót és 12 forintért adhatjuk eL A gyümölcsprobléla tehát eléggé bonyolult. Ami megérné, azt nem termesztik, mert nincs elég ember; amit termelnek, az viszont nem éri meg. Mindez meglátszik a piacokon, az üzletekben, legalábbis így volt tavaly. Mert a gazdaságoknak egyszerűbb, ha nagy tételben túladnak a gyümölcsön, de nagy tételt csak a konzervgyárak vesznek. Am abból már lekvár és befőtt lesz. Berkovits György kaphat lakbérhozzájárulást. Ha viszont 1971. július 1-én az illetőnek van kereső foglalkozása, s később ítélik javítónevelő munkára, akkor folyósítani kell számára a lakbérhozzájárulást, mivel munka- viszonya fennáll, csupán szünetel, hasonlóan a szülési, vagy fizetés nélküli szabadságon levő vagy katonai szolgálatot teljesítő dolgozókéhoz. A fegyelmi úton elbocsátott dolgozó elbocsátása után is jogosult a lakbérhozzájárulásra, de annak folyósítása mindaddig szünetel, amíg az illető újabb munkaviszonyt nem létesít. Ha azonban egy éven belül nem jön létre új munkaviszony, akkor az elbocsátott dolgozó már nem jogosult a lakbérhozzá j árulásra. Az órabéres keresetek számításának egyes esetei. A rendelkezések szerint az a kereső számít időbéresnek, akit az év utolsó három hónapjában azonos munkáltatónál személyi órabér, illetve havi bér szerint soroltak be. Viták voltak azonban a körül, hogy a fix órabérrel besorolt és prémiumban részesülő dolgozó időbéres-e és a körül, hogy a fix órabérrel besorolt, de teljesítménybérrel elszámolt dolgozó a nem időbéresek kategóriájába tartozik-e. A mostani állásfoglalás szerint időbéresnek számít az a kereső, aki 1971 utolsó három hónapjában ténylegesen fix órabérben részesült. Az esetleges prémiumot az időbéres kereseten felül kapja, s ennek havi átlagát hozzá kell számítani az egy havi fix keresethez. Az így kiszámított keresetet \ kell összehasonlítani az 1971 június hónapra azonos módon megállapított keresettel. Nem időbéresnek számít az a kereső, aki 1971 utolsó három hónapjában — fix órabére ellenére — teljesítménybérben dolgozott, és a teljesítmény alapján megállapított munkabérekből fix órabére arányában részesül. Mesterséges szigetek Mesterséges szigeteket alakítottak ki a Hídépítő Vállalat dolgozói a 130 millió forintos költséggel Algyő mellett épülő tiszai közúti híd munkálatainak megkönnyítésére. A pillérek mellett kialakított szigeteken úgy dolgozhatnak a cölöpverő gépek, mint a szárazföldön, s feleslegessé vált a rendkívül nehéz és költséges kaszonmunka is. Fénycsapdák a növényvédelmi előrejelzéshez Esténként újra kigyúlnak a fények sok gyümölcsösben. A Növényvédelmi Kutató Intézet szakembered ugyanis tavasszal 50 fénycsapdát állítottak fel az ország különböző részein. A fénycsapdákba ezrével repülnek be a gyümölcsösök, kertek tavaszi kártevői. Az így összegyűlt több kilónyi rovart a kutatóintézetben osztályozzák. A lepkékből egy évtizedes kísérletsorozathoz csatlakozó „adatsorok” lesznek. A növényvédelmi prognosztika, az előrejelzés elsősorban a vegj’szeres védekezés korlátozását célozza. A több éves adatsorok alapján szinte napnyi pontossággal megállapítható, mely kártevő tömeges megjelenésére mikor számíthatnak a mezőgazdasági üzemek. A prognosztika másik célja, hogy a kellő időben felhasznált növényvédő szerek csak a kártevőt pusztítsák el ne bontsák meg a „biológiai egyensúlyt”, tehát a kártevőkkel együtt ne irtsanak ki számos hasznos vagy közömbös élőlényt. Az idén a mezőgazdaságban több rovarfaj ellen már a prognózis alapján védekeznek. HOTEL NYÁR A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalat között létrejött megállapodás szerint az idegenforgalmi főszezonban nyári szállodaként működtetik az oktatási intézmény 800 személyes kollégiumát. A Mecsek lejtőjén magasodó modern diákotthonban elegánsan berendezett, kétágyas, hideg-meleg vizes szobák vannak. A tanév befejeztével — július 1-én — a vendéglátó vállalat átveszi a kollégiumot, a hozzá tartozó konyhával é9 étteremmel együtt, s 55 napigj használja. ^ „Hotel Nyár” C- kategóriájú szállodaként működik majd, és így egy-egy kétágyas szoba mindössze nyolcvan forintjába kerül a vendégeknek. i A L
