Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-29 / 151. szám

Gyömrő és Rákóczi Gyömrő határában, a Mányaréten mondta el 1705- ben 11. Rákóczi Ferenc híressé vált harcra buzdító be­szédét. A beszéd szövege fennmaradt az utókornak. Nemes tartalmán túl a beszéd mint irodalmi alkotás is irodalmunk egyik gyöngyszeme. (Ismeretes, hogy Rá­kóczit nemcsak történelmünk tartja számon legki- válóbbjai között, mint író is előkelő helyet foglal el az irodalomtörténet lapjain.) A beszéd elhangzásának évfordulóján, minden év júliusában, a gyömrői ifjú­ság lerója kegyeletét a mányaréti emlékműnél, meg­koszorúzza azt, tábortüzet gyújt az estében, Rákóczi emléke él a gyömrőiekbev, segít ébren tartani, ápolja a Hazafias Népfront, a KISZ-szervezet. Az idén is megtartják az emlékünnepséget... Az emlékezés napja közeleg. Hogy várja Mányarét a tisztelgőket? Csütörtökön délután jártunk ott, nem lelkesítöek a tapasztalatok. Az egyszerűségében is nemes emlékművet kikezdte az idő vasfoga. S nem ma. Nem is tegnap. Pikkely- szerűen mállik szét a kő, foghíjas a kőtalpasat, s az egész emlékmű a névtelenségbe burkolódzik. Hiába keresne az arra járó, netán az ezen a vidéken tájé­kozatlan idegen egy emléktáblát, vagy akár csak egy kőbe vésett szót. egyetlen szót, nevet, évszámot, sem­mit sem talál. Ügy tűnik, emléktábla volt valaha az oszlopon, ki tudja, hol van most... Hatalmas rét közepén-szélén áll az emlékmű, a szem messze ellát, Üllőig. Hatalmas, harcba induló sereget mozgat itt a képzelet, a valóságban azonban hatalmas silóhalom magasodik húsz lépésnyire az emlékműtől. Évfordulót váró környezet... A tsz rakatta oda. Illet­ve, hogy éppen oda-e, az kérdéses, lehet, hogy a te­herautó-vezető, a fogatos vélte csak úgy, elég messze van az úttól, minek még kétszáz métert odébb men­ni... Az emlékművet még nem eszi az enyészet, csak kez­di enni. A község vezetőire igazán nem lehetne azt mondani, hogy veszni hagyják az értékeket, nem ápol­ják a hagyományokat. Az ellenkezőjéről naponta ad­nak tanúbizonyságot. Éppen ezért hisszük, hogy jel­zésünk nem marad visszhang nélkül. A visszhang pedig egy nagyon egyszerű intézkedés lehet. Egy, egyetlenegy szem kőműves kiküldése, aki fél nap alatt álljt parancsol a pusztító természetnek. S talán az emléktáblát is visszateszi. Ha megvan. Ha nincs? __Csináltatni kell! Eg y név lehetne rajta, egy évszám, s talán egy mon­dat a Rákóczi-beszédből. A beszéd másolata megtekint­hető, elolvasható a Hazafias Népfront községi veze­tőinél. Mindenki számára rendelkezésre áll. Deregűn Gábor HOHOMIDÍEX PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 19*1. JÚNIUS 29., KEDD Három és fél milliós útépítés Monoron Jó vizsgaeredmények — Befejezés előtt Maglód — Monoriak megyeszerte BÖNGÉSZÉS Dr. Kecskés Kálmánt, a Monori Állami Gazdaság út­építő részlegének vezetőjét nyugodtan nevezhetnénk a m-o- nori járásban épülő utak aty­jának. Részlege évek óta építi a járás útjait, elsősorban a termelőszövetkezetekben és a különböző vállalatoknál. Módszerük újnak mondha­tó és olcsó, a helyben meg­található anyagot dolgoz­zák be, útjaik szaknyelven mondva, stabilizációs el­járással készülő kavicsasz­falt burkolatú utak. Tavalyelőtt a pilisi termelő- szövetkezetekben építettek hosszabb felületet, aztán a mo­nori MEZŐGÉP Vállalat terü­letén dolgoztak. Itt mintegy másfél millió forintért több, mint fél kilométer hosszú utat és tereket építettek. Az ő ne­vükhöz fűződik a gyömrői Táncsics Mihály utca megépí­tése is, s csak a nagyobb, fon­tosabb munkáikat soroltuk. Az idén eddig a maglódi Micsurin Termelőszövetkezetben dolgoz­tak, négy hosszabb úton, itt lassan végeznek, vonulnak to­vább. Felvonultak az építéshez már Péteriben, s az idén még megjelennek Ecseren, Tápiúságon és Monoron, a többi között. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megbízásá­ból és a MEZÖBER megrende­lésére Pest megye tsz-eiben az idén összesen 32 utat építenek ,meg.,„A részleg idei terve 8 i millió forint, s ezen belül a | legnagyobb összegért, 3 és fél millió forintért Monoron épí­tenek közutakat, Monoron a tervek szerint a jövő hónapban kezdik a mun­kát. Szilárd burkolatot fog kap­ni a Mátyás király utca, | megépítik a főtér, illetve az autóbusz-pályaudvar körüli utakat, a Pat termen utcát és a Bocs­kai utcát és új. szilárd burko­latot kapnak a helyi autóbusz- körjárat utcái is. Furuglyás Géza a mezőgazdasági szakkönyvek között a monori, főtéri köny­vesboltban. Péterffy felvétele GOMBA Erősödő KISZ-szervezet A gombai Üj Élet Tsz KISZ- szervezete a hét végén tag­gyűlést tartott, 25 fiatal rész­vételével. Árvái Árpád titkár, a többi között foglalkozott a fiatalok kongresszusi vállalá­saival és a szórakozási, műve­lődési lehetőségek kibővíté­sének kérdésével. A továb­biakban a taggyűlés megtár­gyalta a KISZ-be jelentkezett hét fiatal kérelmét, felvételü­ket jóváhagyta. Döntött a tag­gyűlés két fiatal pártba való ajánlása mellett is. JEGYZET HINTA? Testvérlapunkban, a Ceg­lédi Hírlapban olvasom, hogy baj van a hintával. Itt is, ott is, ebben a park­ban is, abban a parkban is. Nem a gyerekek használ­ják, azok csak vágyakozva nézik a „repülő” nagyokat. Nálunk, Monoron éz másképp van, egészen másképp. Itt a gyerekek nem néznek vágyakozva a hintára s irigykedve a ját­szóteret elfoglaló nagyokra. Mert itt nincs hinta és nincs játszótér. A gyerekek a főtéren játszanak, téglát hordanak a kiszáradt élet­fa köré, és a kókadozó ja­pánakácokra másznak. Es fociznak az új emlékmű körül. Ha a labda kirepül a járművek alá, hát, iste­nem, megáll a forgalom. Egyetlen „parkunkban”, a Marx téren sincs hinta. Pad is alig. Milyen jó is a monori gyerekeknek! Különösen azoknak, akik a központ­ban laknak. Néha ijedt fel­nőttek szaladnak a rendőr­ségre, hogy a Kossuth ut­cában megint a járművek alatt zajlanak a focimecs- csek... De egy biztos: itt senki senkitől nem irigyli a hintát. K.Zs. Matrica porcelánra A hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyár matricaüzemet létesített az edénygyárában készülő étkészletek, tányérok, bögrék és más porcelánedé­nyek díszítésére. Az évi 3000 tonna edény előállítására épült új gyáregység számára eddig a Német Szövetségi Köztársa­ságból és Olaszországból im­portálják a matricákat. Most elhatározták, hogy a közönség igényeit figyelembe véve, ma­gyaros motívumokkal díszítik edényeiket, saját iparművé­szeik tervezik a mintákat. Az edényüzemben most a vadászati világkiállításra őzfe­jes, makkos széldíszítéssel el­látott étkészleteket gyártanak. ELVESZETT Egy porszívó vásárlási utal­vány Monoron, a piactér, Kossuth Lajos utca, Mátyás király utca környékén. Az utalvány száma: 24534, illetve 33144. Olvasónk kéri a becsü­letes megtalálót, hogy az utal­ványt a járási hivatal (volt járási tanács) portáján adja le. SPORT Nagyarányú vereség hazai pályán Halálos baleset Pilisen AGYONNYOMTA A LO Ritkán előforduló halálos végű baleset történt a közel­múltban Pilisen, az Új Elet Tsz területén. A 44 éves Bá- hiczki Pál fogatos, a délelőtti órákban lovas kocsin pétisót hordott ki a raktárból a ku­koricaföldekre, majd éké zni ment lókapával háztáji föld­jére, a Csetneki dűlőbe. Egy óra tájban a föld végében lo­va belegabalyodott a hajtó­szárba. Báhiczki odament, hogy kiszabadítsa a ló lábát, amikor az állat elvesztette Kezdeni mindig nehéz... Otthagyni az iskolapadot, s elkezdeni a munkát, amire ké­szülünk — nevezzük bár szak­mának, foglalkozásnak, hiva­tásnak —, mindig nehéz. Ez szinte már közhelynek számít, ha általánosságban gondolko­dunk. De egy ember gondjait, hétköznapi küzdelmeit figyel­ve már nem közhely: az élet egy fontos szakasza, amin ki­ki természete és szerencséje szerint szabott idő után léphet át. Faállvány, felső koronggal, s alsóval. Az alsót a láb hajtja, felette a kéz dolgozik, agyagot formál. — A korongozás olyan, mint amikor rohan a motoros as úton. s ha akadály kerül elé, a lélekjelenlététől függ, mit csinál, elrántja a kor­mányt, túljut a buktatón, vagy az árokba fordul. Mert az agyagnak teljesen simán kell forogni az ujjak alatt, görcs, légbuborék nélkül, de ha még­is jön egy ilyen görcs, s az em­ber elkapkodja rémülten a formát — már kezdheti is elölről, újn gyúrt agyaggom­bóccal. A motoros hasonlat jó: a korongozó olyan, mint egy századokkal ezelőtti, kezdetle­ges jármű, fából. Igaz, „hely­ben jár” — de segítségével mégis el kell jutni valahová. Mondjuk: a sikerhez. Az elis­meréshez. A munka okozta örömhöz. Az elektromos kemence ki­csi, hideg. Este fogadja torká­ba az agyagtálakat, korsókat, a kávéskészlet darabjait. Egy­szerre csak keveset. És ott kell ülni mellette, várni, mikor éri el a kellő hőfokot, nézni a vibráló tűzszemet. A máznak nem mindegy, hogyan ég ki. Az ördögmaszk fele sötétebb lett, mint kellett volna: köz­vetlenül az ajtó mellett „ül­dögélt” egy éjszakán át, kar­csú, fekete sáv maradt az ol­dalán. Szép így is, nekem szép, a keramikus értő szeme azonban felfedezi a tökéletlen­séget. Az új nagy kemence alapja már szárad, augusztus végén átveszi a kis kemence munkáját. Több „égetnivaló” fér bele — de egyformák nem lesznek benne, sosem. — Nem hiszek a sorozat­munkában. Minden tárgyam más kell hogy legyen. Nem készítek majd gipszformát, ko- rongozni fogok. Talán nehe­zebb ... Az új kemence „hivatalo­san” 45 ezernél is többe ke­rül. Ha van a barátok között, aki ért az elkészítéshez, 20 ezerből kijön, de így is nehéz, nehéz. Az induláshoz pénz kell. És a fiatal pár egyelőre egy keresetből él Monoron, Levent - bölcsődés, mindig na­gyobb lesz, sok mindenre szük­sége van. De el kell kezdeni! Az első darabokkal félig tele a lakás. — Ez egy csali-kancsó. Ön­teni nem lehet belőle, csak in­ni, de annak is fortélya van. Ez egy butelka ... Egy arató kancsó, mázzal vontam be ... Miska-kancsó. Kávéskészlet. Tál. Hamutálca. Üvegtechni­kával készült falikép. Ördög­maszk. Sok-sok kerámia, mind szép, egyforma nincs közöttük, kü­lön kézbe kell venni vala­mennyit és sokáig nézni: ho­gyan teszi fel rá a színeket, mitől ilyen kék a kék, hogyan hajolhat sötétbe a világosszür­ke. mitől ilyen cirmos-vidám a tálka? Ezek az első darabok. — ... és talán az első lépé­sek. A nagy kemence augusz­tusban lesz kész. Akkor már ... De addig virágcserepeket kell csinálni, sorozatban, kell a pénz. és az álmokra kevés idő marad. Bokros Katalin ke­ramikus, 1968 — régi, poros jegyzetfüzet, az iskola utolsó évéből. Bokros Katalin közben Jankovichné lett. Levente ma­mája — és az álmok megvaló­sítására még várni kell. Nem sokáig. De elkezdeni mindig nehéz... K. Zs. egyensúlyát, és a fogatosra esett. A szerencsétlen embert azonnal az orvosi rendelőbe vitték, életét azonban a gyors orvosi segítség sem tudta meg­menteni. Értesüléseink szerint a boncolás megállapította, hogy a szívén .mintegy két centi hosszú repedés keletke­zett. A baleset híre nagy vissz­hangot váltott ki a községben. Egybehangzó a vélemény: ő volt a legjobb fogatos a köz­ségben, az Üj Életnek ilyen fogatosa többé nem lesz. Ér­tett hozzá, szerette a munká­ját, mindig készségesen vé­gezte, segített munkatársai­nak. amikor csak tehette. Gyömrő—Ceglédi MEDOSZ 1:4 (1:1) Gyömrő: 200 néző, vezette: Glózik. Gyér érdeklődés nyilvánult meg a mérkőzés iránt, s azok jártak jól, akik otthon marad­tak. Szemőlc és Dohnál nem vállalta a játékot, így Gyömrő tartalékosán volt kénytelen ki­állni. Mégis az első percekben úgy tűnt, nem lesz baj. Mind­járt a 4. percben Cserkuti for­dulásból megszerezte a veze­tést. Ám ezzel a csatárok el is lőtték puskaporukat. Bajkai, majd Tóth gólhelyzetei után egy szép akció végén egyenlí­tett Cegléd. Ennyi az első fél­idő krónikája. A gyömrőiek második fél­időbeli teljesítménye minden­nek nevezhető, csak játéknak nem. Az első percekben egy­két helyzet ugyan még adódott Tóth J. és Cserkuti előtt, az­tán Cegléd teljesen átvette az irányítást. A 60., 69. és a 82. percben estek a gólok, sőt Á monori öregfiúk sikere Sturovóban Monori öregfiúk—Sturovói öregfúk 7:5 (4:1). A monori és a szomszédos csehszlovákiai, sturovói spor­tolók között régi a baráti kap­csolat. Május 1-én a sturovói öregfiúk labdarúgócsapata Monoron vendégszerepeit, (az eredmény 2:2 volt), a vissza­vágót most szombaton ren­dezték meg. . . 25 főből álló monori sportküldöttséget nagy szeretettel fogadták a vasútállomáson a helyi veze­tők, majd a Duna-parton lé­vő, irigylésre méltóan szép klubszállójukban helyezték el, illetve látták vendégül. Még aznap délután került sor a mérkőzésre mintegy 300 né­ző előtt. A monoriak az aláb­bi felállásban kezdték a já­tékot: Kardos — Bokros, Sza­bó S„ Petrányi — Godina, K. Nagy — Kre rács, Csendes, Bencsik dr., Horváth. László Játszott még: Monori, Vitéz. Romházi, Kovács Köves dr. Soproni, Nagy K., Burányi. A monori öregfiúk nagy kedvvel kezdtek, nagy iramot diktáltak, s az eredmény: K. Nagy távoli ’övése a 7. perc­ben a napúba vágódott. Ez meglepte a hazaiakat, a mo- noriakat pedig fellelkesítet­te. Ebben a félidőben Bencsik dr. kétszer és Godina talált a hálóba, a hazaiak ezután szé- I pítettek. A második félidőt a hazaiak I támadásai vezették be, sike- ! rült is tovább szépíteniük, sőt ' két kapufát is rúgtak. A 20. Perctől Monor ismét a kezdő felállásban játszott, s az ered­mény ismét nem maradt el. Csendes, majd Bencsik dr. kétezer talált a hálóba. A fél­idő vége felé a monori csapat engedett a nagy iramból (no. meg egy kissé el is fáradt), s a sturovóiak ezt kihasznál­ták. A monori öregfiúk n°m várt sportsikert értek el idegen­ben. Minden játékos dicséretet érdemel lelkes, odaadó játé­káért. A legjobbak: Bokros Petrányi, K. Nagy, Csendes. Bencsik dr. és Horváth. 2:l-es állásnál a vendégek egy 11-est is hibáztak. Kiábrándító játékot muta­tott ezen a találkozón a gyöm­rői csapat. Mint egy vert se­reg, úgy játszottak. Rossz volt pézni a kezdetleges hibákat, a sok rossz átadást. A nézők is megunhatták, mert a második ceglédi gól után szinte kiürült a nézőtér. A vendégek ilyen arányban is megérdemelten szerezték meg a győzelmet, s ezzel a 3. helyet a tabellán. Jók: a gyömrői csapatból senkit sem lehet dicsérni, a Ceglédi MEDOSZ-ból: Mikus, Boda, Máté, Boldizsár dr. G. J. Péteri—Bugyi KSK 3:2 (2:0) A vendégek kezdtek jobban, mégis a hazai csapat szerezte meg a vezetést. A 7. percben a szögletből beívelt labda Mol­nárhoz került, aki nem hibá­zott, 1:0. A 9. percben ismét a hazai csapat hagyott ki egy gólhelyzetet. A vendégek to­vábbra is támadtak, a hazai csapat nehezen tudott kibon­takozni. A vendégek a 20. és a 30. percben ügyetlenkedtek el gólhelyzetet. A hazaiak a 38. percben szabadrúgáshoz jutot­tak, és Kovács megszerezte a második gólt, 2:0. Szünet után már a 46. perc­ben Szenyán volt eredményes, 3:0. Az 55. percpen ismét Sze- nyán hagyott ki nagy gólhely­zetet, majd a 72. percben Ka­lina lőtt mellé. Néhány perc­cel ezután ugyancsak Szenyán növelte a hazaiak előnyét, 4:0. A 83- és a 87. percben a ven­dégek használták ki a péteriek megingását, és máris 4:2 lett az eredmény. A végeredményt Kalina a 89. percben állította be. A két 21 pontos csapat ta­lálkozott egymással, és a jobb hazai csapat győzött. A vendé­gek az öt gól ellenére sem ját­szottak alárendelt szerepet. Jók: Tóth, Víg, Búzás, Szc- kendi, Kalina. Péteri ifi—Bugyi ifi 2:0. V. I. MOZIK Gyömrő: Halálos tévedés. Mas­iód: Hogyan fogtam el az őrnagyo­mat. Mende: Riporterek gyöngye. Monor: Enyém a világ. Nyáregy­háza: Marie szeszélyei. Fills: A gyilkos, a házban van. Üllő: Baj- társak voltunk. Vecsés: Szerel­mem, segíts.

Next

/
Oldalképek
Tartalom