Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-29 / 151. szám

1971. JÚNIUS 29.. KEDD MST V ECYKI &Űb4hp Létszám-, bér-, munkaerőmozgás Sok-e a műszaki értelmiségi? A Statisztikai Kiadó Vállalat legújabb kiadványában közzé­tette, hogyan változtak az ál­lami iparban az alkalmazottak létszám-, bér- és jövedelmi arányai az utóbbi öt évben. Az önálló gazdálkodás el­sősorban a műszaki fej­lesztési gárda létszámát bővítette. A termelés szellemi alapjának megteremtésével jelenleg már kétszer annyian foglalkoznak, mint az 1960—65-ös időszak­ban. Az iparban foglalkozta­tottak 18,8 százaléka műszaki értelmiségi. Arányuk azonban meg elmarad a fejlett ipari ál­lamokétól. A műszaki értelmi­ség számának változása leg­szembetűnőbb a műszeripar­ban, ahol minden negyedik munkásra jut egy mérnök vagy technikus, ezt követi a villamosenergia-ipar és a vil­lamosgépgyártás. Az utóbbi években erősen megnőtt a munkaerőmoz­gás áramlása az üzemek között. Ez azonban legkevésbé a mű­szaki és az adminisztratív dol­gozók körében tapasztalható. Általában az iparilag ke­vésbé fejlett megyékben, Csongrádban, Somogybán és Szabolcsban a legnagyobb mérvű a munkaerő-vándorlás. Miért nincs földgáz? Szerkesztőségünkbe több jel­zés is ei-Kezeu: a fegyasziok mind neúezeouen juuuait pro- pan-butangáziioz. Az újságolvasó, rádiót hall­gató emoercK tuajáK, nogy ne- nany héttel ezelőtt Hajuuszo- boszlón a toldgázieiejtó állomá­son súlyos robbanás történt, amely a berendezések jelentős részét megrongálta. A Pest megyei Tanács keres­kedelmi osztályán elmondták, hogy a Tiszántúli Gázszolgál­tató Vállalattól csupán a me­gyének szükséges mennyiség mintegy hetven százalékát kap­ják meg, de így is sokkal töo- Det, mint amennyi máshová jut. Ezt részben annak köszön­hetik, hogy a Dunakanyar és a ítáckevei-Duna miatt üdülőte­rületként tartják számon. A nehéz körülményekre való te­kintettel elsősorban az intéz­ményeknek, közületeknek, kór­házaknak, bölcsődéknek és óvodáknak juttatják a na­gyobb mennyiséget. A háztar­tási igények kielégítésére csak ezután kerülhet sor. A Bel­kereskedelmi Minisztérium és az Országos Kőolajipari Válla­lat most importból próbálja a szükséges mennyiséget előte­remteni. Szovjet és román földgázt vásárolnak. Sajnos, egy-egy forduló lebonyolítása, a vagonok ki- és berakása tíz napot vesz igénybe. A hajdú- szoboszlói üzem teljes helyre- állítása legkorábban két hét múlva fejeződik be, de a ko­rábbi mennyiség biztosítását csak szeptemberre Ígérik. k. m. Lakás: kicsiben és nagyban (1.) A Kovács család háza Munkába állítjuk AD 63-2 típusú Panther autódarunkat, július 1 -töl a megrendeléseket felvesszük. MONORI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Monor, Vörös Hadsereg u. 21. Telefon: Monor 96. GAZ 51-es és GAZ 63-as TEHERGÉPKOCSIK, valamint GAZ 69-es SZEMÉLYGÉPKOCSIK és fődarabjaik felújítása cserekocsival. A lebonyolítás a beérkezés sorrendjében történik, 1971. II. félévére és 1972-re is szerződéskötéssel. Bármilyen típusú tehergépkocsira BÓDÉ KÉSZÍTÉSÉT VÁLLALJUK XI sz. Autójavító Vállalat Szeged, Vásárhelyi Pál út 4. A lényeget tekintve és ért­ve, a takaros házat a Kovács család maga, két kezével épí­tette. Ötezer forintjuk volt, amikor nekivágtak. Meg hi­tük, bizakodásuk, elszántsá­guk: meglesz! Könnyű volt? A kérdést még magunkban sem illik megfogalmazni. Ne- ház volt. Lemondást követelt. Erőt, fizikai, de szellemi érte­lemben is. Kitartást, takaré­koskodást, a szabad idő és az évi szabadság föláldozását, találékonyságot, ezermestersé­get. Ennyi mindent? Nem egy­szerűbb akkor lakásigénylést benyújtani, várni, követelni, sürgetni, méltatlankodni, fel­lebbezni, panaszt tenni, kérel­meket fogalmazni ? Egysze­rűbb. Könnyebb. Aki azonban célba akar jutni, nem mindig választja, választhatja a köny- vyebbnek látszó utat. KÉT KÉZZEL A férfi tizenhét éve dolgozik a Váci Kötöttárugyárban. Mű­szerészként kezdte, ma a TMK főművezetője. Kiegyensúlyo­zott, körültekintő ember, sű­rűn mosolyog, semmit nem a tüskés oldaláról ragad meg, azt kutatja, mi a célraveze­tőbb fogás. Az a típus, aki örökké nyitott szemmel jár, s nem röstell tanulni minden­ből. Látta, a gyárban parket­táztak. Figyelt. Azután lerakta a maga házában a parkettát, úgy, hogy nem púposodott fel, nem támadt a lécek között hé­zag. Igaz, magának csinálta. Amit azonban nem magának tesz, az sem rosszabb. Ad a munkájára. A hírére is. Munkatársai ugyanis szíve­sen segítettek volna a házépí­tésben. Köszönte, de nem fo­gadta el. Még a látszatát sem akarta annak, hogy a „főnök­nek”, a főművezetőnek a há­zán dolgoznak a beosztottai. Néhány ezer forint értékű, va­lóban már mesternek kijáró munkán túl, a házon mindent maga végzett. Ahogy a ház­ban is. Az asszony tizennyolc éve dolgozik a Váci Kötöttáru- gyárban. Munkásnő volt. ma a gyártáselőkészítő minőségi el­lenőre. Férjével a gyárban is­merkedtek meg, 1960-ban kis­leányuk született. A nyugodt, kedves szavú asszony nem pa­naszkodott, mert látta, férje is tudja, hármuknak már pici az öreg. egészségtelen, egyszoha- konyhás lakás. Arra gondol­tak, cserélnek. Az alig valami­vel jobbért negyvenezer forin­tot kért a cserepartner. Ha minden pénzüket összeszedik, akkor sincs többjük ötezer fo­rintnál. Letettek a cseréről. S mi lenne, lia építkeznének? Először maguk is meghök­kentek a közösen kimondott, majd megérteit tervtől. Épít­kezni, ennyiből? A szeretet, az egymásban való bizakodás nagy erő. Nekikezdtek. BÁTRAK BARÁTJA A bátrak barátja a szeren­cse. Két tulajdonos vitatkozott „Építették két kezükkel” egy telek birtoklásán. Nem ju­tottak egyezségre, így eladásra kínálták. Kovácsék megvették, de nem volt elég pénzük. Az eladók beletörődtek, hogy a vevő részletekben törleszt. A puszta földdarab megmozdí­totta a fantáziát. Milyen le­gyen a rajta álló ház? Mek­kora? Kicsi? Éppen csak fe­dél? Vagy ha már falat húz­nak, az legyen jó időre, évti­zedekre szóló? Modern kiala­kítású ? Korszerű berende­zésű? Tágas házat építenek, ahol zavartalanul élhet a család — ez volt a közös döntés. Terv­rajzok, a házilag készült költ­ségvetések ijesztő számoszlo­pai, hivatalos helyekre benyúj­tott kérelmek, engedélyezteté­sek pecsétjei, s meglepetésük­re a sokféle papír elég rövid idő alatt együtt volt. A papír. Mert pénzük semmi, hiszen még a telekrészleteket fizet­ték. Mégsem vártak ölbe tett kézzel, nem reméltek csodá­kat. A dolog hivatalos része rendben van, a többi már raj­tuk múlik — vélték, s a férfi nekiállt az alapok kiásásának. Először az meglegyen. Mi lesz azután? Azon majd akkor tö­rik a fejüket. Napok, hetek, hónapok, évek: minden szabad perc a házé. „Az alap kimérésétől a kéménysapkáig” — a férfi sza­vai szerint — a két kezükkel formálták a jövendő otthont. A testvérele, amikor idejük volt, segítettek. Ök már megjárták ezt a keserves utat. A maguk bőrén érezhették, mi dolog van egy házzal, mi gond, teher szakad az emberre. Jöttek hát. A férfi nem csapott össze sem­mit. Ha már megkínlódják, márpedig megkínlódják, ne le­gyen kétséges az értelme, ne tűnjék fanyarnak a gyümölcs. Széles, a fénynek utat táró ab­lakok. Tágas, zárt tornác, köz­ponti fűtés. „Maga csinálta azt is? Természetesen.” A falak, a tető, a belső berendezés... S közben örök idegesség, mert semmit nem szenvedtek meg úgy, mint az anyaghiányt, az ellátás akadozását. Csempe kellene a fürdőszobába. Nincs, nem kapható. Hetekig tartó szaladgálás, eredménnyel nem járó futkosás után a csempére szánt pénzt végül kiadják másra. Néhány nap múlva a tüzelőanyagtelepre megérkezik a csempe ... Pénzük nincs, a csempe újra elfogy. Ez meg­történik háromszor. Ma sincs még kicsempézve a fürdőszo­ba... TÉGLÁT TÉGLÁRA A jogszabályok 1968-tól nyi­tottak lehetőséget arra, hogy a gyárak elősegítsék dolgozóik lakásépítését. Addig C menet­levéllel, azaz kedvezményes fuvarral segített nekik a gyár. Ahogy a lehetőség megterem­tődött, Kovács Lászlónak és feleségének 15 ezer forint ka­matmentes kölcsönt szavazott meg a gyárvezetőség, amelyet 5 év alatt kell visszafizetniök. Segítség volt? Természetesen. Ahol téglát raknak téglára, ott minden darab számít. Ahol évek fáradsága épül be a fa­(Foto: Gábor) lakba, ott minden segítség so­kat lendít. A ház még ma sincs ké­szen. Három szoba összkom­fort. Egyik szobából hiányzik a parketta, a fürdőszobában ott a villanybojler, de majd még kell a csempe... Négy fal övezte 126 négyzetméternyi otthon. A berendezés nem sze­gényes, de nem is hivalkodó. Az építés mellett nem telt rá úgy, mint szerették volna. Ru­házkodásra sem, szórakozásra sem. Nyolc év alatt egyetlen egyszer voltak üdülni, akkor is az asszony gyógykezelése mi­att, Hévizén. Sokféle lemon­dásra rákényszerülnek? Igen. Mégis szimpatikusabb ez a magatartás, mint azoké, akik semmiről nem mondanak le, de két ököllel verik az asztalt, hogy mikor ad az állam la­kást ... Idén szeretnék lerakni a parkettát a harmadik szobá­ban. Jövőre talán kerítés is kerül a ház elé. „Legalább még húsz-huszonötezer forint értékű anyagra van szükség, mert a munka az enyém, azt nem számítom” — mondja a férfi. Persze, a húsz-huszonöt­ezerhez még a szállítási költ­ség. Mert — szavaik szerint — az anyagok árának 25—30 szá­zalékára rúg ez, hisz’ a fővá­rosból, más helyekről, hat­van, s száz kilométerről kellett hozatni sok mindent, ami helyben nem volt, kifogyott, nem érkezett, hiánycikként tartották számon. A kislány azt mondja: „Az iskolában egyszer arról írtunk, hogy ki hol, hogyan lakik, s mit szeretne, s akkor én azt írtam, hogy mi a saját házunk­ban lakunk, édesapám és édesanyám építette, s én csak azt szeretném, hogy ebben a házban mi mindig együtt le­gyünk ...” Mészáros Ottó Következik: A SZOMSZÉD RÉTJE Az SZMT napirendjén a termelőszövetkezetek munkavédelme A termelőszövetkezetek | munkavédelme volt a témája tegnap az SZMT elnökségi ülésének. Az elmúlt évben j 2185 három napon túl gyógyu- i ló baleset történt a megye | tsz-eiben. S bár a kiesett mun­kanapok száma 1969-hez vi­szonyítva csökkent, a halálos balesetek száma 12-ről 18-ra nőtt. Az előterjesztés megállapítot­ta, hogy a legtöbb baleset az állatokkal kapcsolatos munka­körökben történik, de gyak­ran okoz keresőképtelenséget az esévStől eredő sérülés és a munkagépek helytelen kezelé­se. Végül, de nem utolsósorban említették a tsz-ek kiegészítő üzemeit is, ahol tavaly négy halálos baleset volt. Szóba kerültek a balesete­ket előidéző okok. A szövetke­zetekben sok az idős, fizikai­lag csökkent képességű dolgo­zó, akik már nehezen alkal­mazkodnak az új technoló­giákhoz, a megváltozott körül­ményekhez. Azt is meg kell említeni, hogy bár készítenek a szövetkezetek munkavédelmi szabályzatokat, ezeket nem is­mertetik minden dolgozóval. Nem veszik szigorúan a védőeszközök kötelező használatát sem. A tsz-ek rendszerint az ipar­ból kiselejtezett, korszerűtlen gépeket üzemeltetnek, s nem tartják be az érintésvédelmi előírásokat sem. Beszámoltak a munkavédel­mi ellenőrzések tapasztalatai­ról is. Azokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik mu­lasztást követtek el, szank­ciókat alkalmaztak: 15 esetben írásbeli figyelmeztetésre, 27 alkalommal pedig szabálysér­tési eljárás indítására került sor. Szorgalmazták a mezőgaz­dasági üzemekben az alko­holszondás ellenőrzés be­vezetését. Eddig a tsz-ek 30 százalékában szerezték be a készüléket, al­kalmazására azonban csak a legritkább esetben kerül sor. Végül az SZMT elnöksége több javaslatot fogadott el a mezőgazdaság munkavédelmé­nek javítására, a balesetek számának csökkentésére. Virológiái kongresszus Hétfőn a MÉMOSZ székhá­zában negyven országból ér­kezett mintegy ezer külföldi és száz hazai szakember rész­vételével ünnepélyesen meg­nyitották a II. nemzetközi vi­rológiái kongresszust. Az ötnapos tudományos program során a viruskutatás elméleti, molekuláris bioló­giai problémáit vitatják meg. Tábor — beépített szekrénnyel Ülve könnyebb TÍZ NAP A VAKÁCIÓBÓL - MUNKÁVAL Pest megyében vasárnap be­népesült az öt központi építő­tábor: Budakeszin. Törökbá­linton, Halásztelken, Nagykő­rösön és Nagymaroson. Min­denütt ünnepi díszbe öltöztek az épületek, zászlók, üdvözlő feliratok köszöntötték a tábo­rozó diákokat. Igaz, vasárnap még inkább mulatság, szórako­zás, ismerkedés jellemezte a tábori életet, hétfőn a hajnali órákban azonban már elhang­zott az első ébresztő — hat órakor megkezdődött a munka a földeken, illetve a nagyma­rosi vasútépítésnél. Korábban már írtuk, au­gusztusig több mint három­ezer fiatal tölt el tíz napot munkával. Pest megyébe Haj­dú, Tolna, Veszprém, Komá­rom, Vas megyéből és Buda­pestről érkeztek diákok. A lá­nyok a mezőgazdaságban, a fiúk a Nagymaros—Szob kö­zötti vasúti töltéseken dolgoz­nak. Hétfőn reggel két tábort lá­togattunk meg: a Budakeszi Állami Gazdaság Hámán Kató építőtáborát, s a legifjabbat, az először megnyílt törökbá­lintit, a Kertészeti Kutató In­tézet területén. Budakeszin Handó Jánosné ajkai tanárnő fogadott, ő a parancsnok — negyedik éve, Kutatás víz után A vízkutatás, a természetes lelőhelyek feltárása mindin­kább sürgős feladattá válik. Az új tanácstörvény sokkal tágabb keretet engedélyez a közművesítésre. A községi ta­nácsok az állami pénzkere­tekből jutó rész és a saját erőforrások felhasználásával jórészt a vízellátást szeret­nék megoldani. Az igazi gond azonban akkor kezdődik — mint Törökbálint esetében —, amikor kiderül, hogy nincs olyan megbízható, ál­landóan egyforma mennyisé­get és )ó minőséget adó víz­forrásuk, amire vízmüvet építhetnek. A törökbálintiak vizét leginkább Érden le­hetne megtalálni, ahol már bővelkednek a . természetes föld alatti vízlelőhelyekben. Egy-egy ilyen medence gyak­ran több falut is ellát. A Közép-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság felmérést végzett: Pest megyében hol lehetne eredményesen víz után kutatni. Körülbelül 25 milliót emésztene fel az eljá­rás. Az állami költségvetés­ből nem tudnak most áldozni rá, holott a munka megkez­dése mind sürgősebb lenne. Megoldás lenne, ha az általá­nos megyei keretből tartaná­nak vissza erre a célra meg­felelő összeget. A Duna partján1 a falvak jó részében most parcelláz­nak. Könnyen meglehet, hogy a lövendő vízlelőhelye- ket adják oda. Ha megindul­nak az építkezések, szennye­zik a talajt és az alatta húzó­dó forrásokat, a talajvizet. A legsürgősebben ki kellene jelölni azt a védett partsávot, amire a víznyerés szempont­jából később szükség lehet. Számításba jöhet a Duna mindkét partja, a Csepel- sziget területe, Alsónémedin a Duna régi kavicságya, va­lamint Csömör térsége. Je­lenleg csak a Fővárosi Víz­művek kutat víz után Duna* harasztin és Szigetszentmik- lóson. K. M. minden nyáron vezet tábort. Volt Szigetmajorban, Balaton- bog'láron és Vasltúton. — Nagyon tetszik az itteni lakhely, eddig ez a legjobb felszereltségű tábor, ahol vol­tam. A lányok a pápai és fa balatonfüredi gimnáziumból jöttek, összésen 143-an. Készí­tettem statisztikát is: 42-en másodszor, 4-en harmadszor táboroznak. Tíz- és húszágyas szobákban lakunk. Ma reggel hetvenen ribizlit szednek, a többiek szőlőt kötöznek. A program színes: filmvetítés, is­meretterjesztő előadás, MHSZ- verseny lesz a tíz nap alatt, s csütörtökön a KISZ Központi Művészegyüttesének rajkóze­nekara is ellátogat hozzánk. Az asztalon már halmozód­nak a levelek: szülőknek, ba­rátnőknek, udvarlóknak. Teg­nap már harminc levél indult útnak a budakeszi táborból. Ribizliszedés közben zavar­tuk meg a lányokat, aminek szemmel láthatóan örültek; derdkölő munka a szedés, le sem lehet ülni, vizes még a föld. Az első turnus 11 holdról szedi le a ribizlit, a követke­zők már az őszibarackosban serénykednek. Bors Gizella Balatonfiiredről jött, tavaly is táborozott, rutinos ribizlisze­dő. — Otthon is szedtem már, de azért most elfáradtam ... Mindegy, majd megszokjuk ... És ha süt a nap, akkor már ülve szedhetünk, úgy köny- nyebb. Törökbálinton szálló fogadta a diákokat, meglepve látták, beépített szekrény, fürdőhelyi­ség, s terasz várja őket. „Ilven klassz helyen meg nem vol­tunk .— ez volt az általá­nos véleménye a Komárom és Fejér megyéből érkezett 170 lánynak. Bartha Éva táborve­zetővel már tavaly is talál­koztunk, Budakeszin. — Ilyen, minden komforttal ellátott házban még nem vol­tam. Csak köszönet jár érte ... A lányok munkájukkal, remé­lem, kiérdemlik ezeket a tá­gas, szép szobákat. Ma sokan borsónyűvésen vannak, de né- hányan szednek barackot, kö­töznek szőlőt is. Jövő héten már mindenki a barackot sze­di, hiszen az 1100 holdról lesz mit összegyűjteni... Mi is ké­szülünk a sportversenyekre, filmvetítésekre, vetélkedőre. Egy már biztos: fodrászver­seny lesz, sőt szépségverseny is — ez már nálunk hagyo­mány ... T. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom