Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

fESl megye* i^FErtap 1971. XÜNITJS 27., VASÄRNAP ■ Lengyel szállítógép indul In­Lenave S6QGÍV diába, a kelet-pakisztáni me- » 5» / nekülteknek küldött gyógy­szer-segélyszállítmánnyal. Málta — kereszt nélkül Az angol kormány javaslatot kapott Mintoff máltai miniszterel­nöktől arra vonatkozóan, hogy vizsgálják felül a két ország közötti katonai és pénzügyi kapcsolatokat — közölte péntek este a brit kor­mány egyik szóvivője. Máltára évszázadokon át úgy tekintettek, mint „el nem sül­lyeszthető földközi-tengeri an­gol hadihajóra.” A 318 000 la­kost számláló szigetország a Földközi-tenger középső ré­szén, Szicíliától délre fekszik, 316 négyzetkilométeres terü­leten, hozzátartozik Gozo- és Cominosziget is. A nemzeti felszabadító moz­galom eredményeként 1921- ben korlátozott alkotmányt, 1947-ben pedig úgynevezett korlátozott önállásságot ka­pott. A sziget tényleges ellen­őrzése azonban az angolok ke­zében maradt. 1958-ban a brit kormányzó, az angolellenes mozgalom megfékezése céljá­ból hatályon kívül helyezte a korlátozott alkotmányt is, ázoniban az egyre erősödő nemzeti gyarmatosítás elleni mozgalmat már nem tudta megfékezni. 1961-ben új alkotmány jött létre, és a választások után a nacionalista párti dr. Borg Oliver alakított kormányt. Az 1963-as londoni értekezlet eredményeként Málta a brit nemzetközösség tagjaként for­mailag független állam lett, és belső autonómiát kapott, majd a következő évben felvették az ENSZ-be és az Európa Ta­nácsba. Dr. Borg Oliver kormánya 1967-ben írta alá Nagy-Britan- niával azt a megállapodást, amelynek értelmében öt év alatt fokozatosan csökkentik az ott állomásozó brit csapa­tok létszámát. Málta, földrajzi fekvése miatt a brit és a NATO kato­nai rendszer stratégiai fon­tosságú láncszeme. Málta. jelenlegi alkotmánya „kikény szerített kompromisz- szum”, amely távolról sem elégíti ki a munkáspárt és híveinek követeléseit. Anglia gondoskodott arról, hogy ka­tonai és pénzügyi megálla­podások révén biztosítsa a maga érdekeit, vagyis katonai és gazdasági jelenlétét a szi­geten — ismerte be a londo­ni Times 1964-ben. A Szovjetunió 1967-ben lé­tesített diplomáciai kapcsola­tot Máltával. A máltai államban az 1971- es, júniusi választások a mun­káspártot juttatták hatalom­ra. Jövendő politikáját vázol­va, Dominique Mintoff, az új miniszterelnök, a munkáspárt vezetője, a máltai brit katonai támaszpontokkal kapcsolatos szerződések megváltoztatá­sáért szállt síkra, és hozzáfűz­te: bármelyik hatalomnak, amennyiben támaszpontként kívánja felhasználni a szige­tet, nem az angol, hanem a máltai kormánnyal kell tár­gyalnia. Ezt követte Gino Birindelli tengernagynak, a NATO dél­európai haditengerészeti erői parancsnokának kiutasítása Máltából... SZALJUT A huszadik nap Elhunyt A. Iszajev rakétahajtómű-konstruktőr Pénteken 62 éves korában elhunyt Alekszej Iszajev, a szovjet repülőgép és rakétahajtóművek kiváló konstruktőre. A nekrológ, amelyet Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin, valamint más párt- és állami vezetők írtak alá, megemlékezik azokról a nagy érdemekről, amelyeket Isza­jev az általa vezetett kollektíva élén a szovjet rakétatechnika fejlesztésében, a Vosztok, a Voszhod és a Szojuz típusú em­ber lakta űrhajók, s az automatikus bolygóközi állomások lét­rehozásában szerzett. Szombaton reggel, moszkvai idő szerint 8 óra 24 perckor befejeződött Georgij Dobro- volszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev űrhajósok hu­szadik napja a világűrben. A Szaljut orbitális űrállo­más személyzete szombati munkanapján tudományos­műszaki kísérleteket folyta­tott. Az űrhajósok megvizsgál­ták a töltéssel bíró részecskék intenzitását és a kozmikus ré­szecskék magjának töltés­spektrumát. A Szaljut személyzete kísér­leteket folytatott a maigukkal vitt szövettenyészetek által el­viselhető sugárzási adag méré­sére. Ugyanakkor az űrállo­más külső részén elhelyezkedő berendezés segítségével re­gisztrálták a nagy energiájú részecskék áramlását. Az űrhajósok különböző tor- nagyakorlatokat végeztek, és orvosi ellenőrzést is folytat­tak. Valamennyien jó egészsé­gi állapotban vannak. A Szal­jut űrállomás fedélzeti beren­dezései normálisan működnek. A telemetrikus adatok szerint az űrkabin hőmérséklete 22 Celsius fok. A légnyomás 880 higanymilliméter. Letartóztatási parancs — Ellsberg ellen Az amerikai igazságügy­minisztérium péntek éjjel le- tartóztatási parancsot adott ki Dániel Ellsberg proíesz- szor ellen, szigorúan titkos kormánydokumentumok jog­talan birtoklása miatt. A Los Angelesben kiállított parancs és a mellékelt indokolás, ame­lyet szombaton a kora reggeli órákban hoztak nyilvánosság­ra Washingtonban, megálla­pítja, hogy Ellsberg pro­fesszornál, — aki a vietnami háborúra vonatkozó titkos ira­tokat eljuttatta az amerikai sajtónak —, összesen 65 kö­tetre való okmány volt és ezek egy kivételével mind a „szigorúan titkos” pecsétet viselték. A vádemelési javaslat, ame­lyet Venetta S. Tassopulos Los Angeles-i rendőrbíró írt alá, azt a vádat emelte Ells­berg ellen, hogy „szigorúan titkos kormánydokumentu­mokat illetéktelenül birto­kolt és azokat nem adta visz- sza”. A vád bebizonyosodása esetén a maximális büntetés 10 000 dollár bírság és 10 évi börtön lehet.--L... ÚJ ABB PER Ki ölte Robert Kennedyt? Pert indított szombaton Los Angeles polgármestere, rendőrfőnöke, kerületi ügyé­sze és mások ellen egy kana­dai újságíró, amiért „szán­dékosan és tudatosan elhall­gattak tényeket és bizonyíté­kokat” Robert Kennedy sze­nátor meggyilkolása ügyében. Az újságíró, aki kanadai tv-állomások riportere volt, az utolsó három évben ma­gánnyomozást folytatott a merénylet körülményéinek tisztázására. A bíróság most megvizsgálja a „második gyil­kos” elméletét is, amely sze­rint döntő bizonyítékok ta­núsítják: a halált okozó lö­vést nem az elítélt Sirhan B. Sirhan, hanem egy másik sze­mély adta le. HOLD-TITKOK FORRO TASAK A jó öreg Hold nem jár olyan csendesen, ahogyan a német gyermekdal mondja ... A Hold belsejében folyékony lávával telt „forró tasak.” és a Föld vonzereje olyan rendsze­rességgel váltanak ki holdren­géseket, hogy „majdnem az óráinkat igazíthatnák hozzá­juk”. Erről számolt be dr. Gary Latham vezető amerikai holdrengéskutató egy sajtó- értekezleten, amelyen kifejtet­te azoknak a szeizmikus méré­si adatoknak eddigi kiértéke­lését, amelyeket az Apolló—14 ottjártakor a Holdon hagyott állomás adásaiból vettek. Dr. Latham, a geológia professzora a Columbia Egyetemen. A rengések a Holdat min­denkor pontosan 5 és 3 nap­pal azt megelőzően rázkódtat- ják meg, hogy Föld körüli pá­lyáján a Földhöz legközelebb eső pontot éri ei. „Ha a föld­rengéseket olyan pontosan meg tudnák jósolni, mint eze­ket a holdrengéseket, bizony jól járnánk” — mondotta a tudós. Latham következtetései: a a Föld vonzereje révén a „ta- sakban” levő magmatömeg egy irányba vonzódik, a Hold belsejében levő szakadékokba és részekbe hatol be és e nyo­más segítségével vulkanikus rengéseket vált ki. E rengé­sek szeizmikus hullámai a tu­dós beszámolója szerint döb­benetesen hasonlóak azokhoz a jelzésekhez, amelyeket a Ha­waii-szigeti vulkanikus ren­gésekkor észleltek. Latham azt gyanítja, hogy a Holdnak ez a forró tömege mintegy 50—650 kilométeres mélységben rejlik. Latham és kollégáinak feltételezése sze­rint radioaktív anyagként ke­letkezhetett, amely a környe­ző holdanyagot annyira felizzí- totta, hogy végül folyékony, magmához hasonló állapotba került. A holdkutatók összesen 11 rengésterületet fedeztek fel a Holdon. Az észlelt rengések kereken 80 százalékát a „for­ró tasak” okozta. Latham fel­tételezd, hogy a Hold belsejé­ben levő magmahólyag átmé­rője a legjobb esetben néhány kilométer. Nem zárja ki, hogy a többi tíz rengésterület alatt is a szeizmikus tevékenység „ilyen sajátos forrásai” talál­hatók. A Fra-Mauro fennsíkon le­vő „holdrengés megfigyelő” jelzései arra utalnak, hogy a holdirengések 20 százaléka a Holdnak a Földdel ellentétes, hátsó oldalán játszódik le. Az állomás szeizmométere olyan érzékeny, hogy Latham szerint egy citrom nagyságú meteorit- nák a Hold túlsó felén való becsapódását is észleli. TÚL FIATAL KŐZET Azok a holdkőzetek, ame­lyeket az Apollo—14 utasai februárban gyűjtöttek a Fra Mauro kráterében, fiatalab­bak, mint azt a tudósok gondolták, s ez a tény a nap­rendszer kialakulása korai szakaszának átértékeléséhez vezethet — mondotta dr. Ge­rald Wasserburg, a kaliforniai műszaki egyetem geológiai és geofizikai tanszékének pro­fesszora, a nemzetközi űr­kutatási bizottság (COSPAR) ülésén. A professzor elmondotta, a vizsgálatok kimutatták, hogy a kőzetek egy része „legfel­jebb" 3850—3950 millió éves, noha korábban úgy gondol­ták, hogy koruk meghaladja a 4200 millió évet is. (A Hold „korát” — az egész naprend­szerhez hasonlóan — általá­ban 4600 millió évre teszik.) A professzor szerint, az a tény, hogy a Fra Mauro-kőzetek a Hold történetének ilyen, aránylag késői szakaszában kristályosodtak ki, arra mutat, hogy a Hold és a Föld kiala­kulásuk után 600 millió év­vel, külső hatásra, valószí­nűleg az űrből érkező rend­kívül nagyméretű képződmé­nyek becsapódása következ­tében még jelentős felszíni változásokon estek át. Hozzá­tette, az Apollo—15 űrhajók tudományos vizsgálatai talán feleletet adhatnak a felvető­dő problémákra. Helsinki—Ma laga LÉGI LAGZIK A hírügynökségek nyári há­zasságkötési „apróhírei” kö­zött is bizarrnak számít az a jelentés, amely tizenhét fiatal finn pár légi lagzijáról számol be. A 17 és 22 év közötti hi­degvérű északiak egy Helsin­kiből Malagába tartó repülő­gépen esküdtek egymásnak örök hűséget. A nyári me­nyegző hangulatához tartozott az öltözék is: a fiúk bricsesz- ben, a lányok pedig forrónad­rágban mondták ki a boldogí­tó „igen”-t. Malagában már busszal várták őket, hogy a lé­gi úton kötött házasság után nyomban megkezdődhessenek a földi mézeshetek is. Fejlődő ország - fejlődő összefogás / Beszélgetés a szudáni nemzetközi szakszervezeti konferenciáról dr. Dobi Ferenccel A szudáná szakszervezetek e hónapban Khartoumban nemzetközi konferenciát ren­deztek. A vendéglátókkal együtt — meghí­vásukra — húsz külföldi szakszervezeti köz­pont képviseltette magát. A szocialista orszá­gokból hazánkon kívül a Szovjetunió, Bulgá­ria és az NDK vett részt a konferencián. A legnagyobb képviseletet természetesen az arab országok és Fekete-Afrika szakszerveze­tei jelentették: az EAK, Szíria, Algéria, Ma­rokkó, Etiópia, Kenya, Gambia, Guinea, Mau­ritius, Zambia, Dél-Afrika küldöttei. A magyar szakszervezetek képviseletében dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára utazott a konferenciára. Vissza­térve nyilatkozott a Pest megyei Hírlapnak érdekes tapasztalatairól. • Miről tárgyalt a konferencia? A központi kérdés az volt, hogy a szak- szervezett mozgalom miben segítheti elő az ország életét igen károsan befolyásoló dél- szudáni szeparatista mozgalom visszaszorítá­sát. E fellángoló mozgalom még a brit gyar­matosítás idejére nyúlik vissza, amikor is az angolok mindent elkövettek az „oszd meg és uralkodj” elv alapján az északon élő arabok és a délen élő néger törzsek szembeállítására, a saját gazdasági érdekeik előmozdításáért. Ma is a — a haladó szellemű szudáni köz­ponti kormányzattal szemben fellépő — déli szeparatistákat a nemzetközi imperializmus és reakció erői bátorítják, sőt, aktív katonai támogatásban részesítik. Noha az 1969. má­jus 25-én uralomra jutott rendszer, Nimeri elnök vezetésével, megadta a területi önkor­mányzatot a déli lakosság számára, és átfogó gazdaságfejlesztési tervet jelentett be, a reak­ciós szeparatista erők mégis újból és újból megkísérlik a zavarkeltést. Ez igen nagy ve­szélyeket rejt magában az ország további elő­rehaladása, társadalmi vívmányainak megőr­zése, fejlesztése szempontjából. • A mostani konferencia milyen álláspon­tot foglalt el ebben a kérdésben? — E nemzetközi konferencián leszögeztük azt a nézetünket, hogy a dél-szudáni kérdés végső megoldását a területi önkormányzat, a meghirdetett gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlesztési tervek következetes, haté­kony megvalósítása jelenti. Így tudják a déli lakosságot még érdekeltebbé tenni az ország egységes, demokratikus fejlődésében. Így von­hatják be őket abba a közös harcba, amely Szudán előrehaladásáért, felemelkedéséért fo­lyik. • Milyennek látja a szudáni szakszervezeti mozgalom jelenlegi helyzetét? — Az a tapasztalatom, hogy a szudáni szak- szervezeti mozgalom az arab világ és az egész afrikai kontinens egyik legnagyobb és leg­szervezettebb tömegmozgalma. Ennek hagyo­mányos okai is vannak. Nem kis szerepet játszik ebben az is, hogy a szakszervezetek itt kezdettől fogva a kommunisták befolyása alatt álltak, s a mozgalom általános irányvo­nalát is a párt jól képzett káderei alakították ki. Így a Szudáni Kommunista Pártnak — amely ugyan, sajnos, napjainkban nem egysé­Sote*-........ <«Í8WW6SÍ<: .. A khartoumi utcán. Középen dr. Dobi Ferenc. ges — sikerült széles körű és közvetlen kap­csolatot kiépítenie a dolgozó tömegekkel. Nem véletlen, hogy a Szudáni Kommunista Párt (az „El-Hizb el-Sujui el-Sudani) fogalom és jelkép a dolgozók között, s kiemelkedő tisz­telettel emlegetik. A szakszervezeti mozga­lom megítélésében és tevékenységének hatá­sában természetesen figyelembe kell vennünk, hogy a munkásosztály egyelőre még igen kis létszámú, s a múltból elmaradott társadalmi, gazdasági viszonyokat örökölt az ország. Igen magas (mintegy 90 százalékos) az analfabé­tizmus, s a munkát még más ellentmondások — vallási, törzsi hagyományok — is gátolják. • Melyek a szudáni szakszervezeti mozga­lom legidőszerűbb feladatai? — Tavaly már úgy látszott, hogy végre megvalósul egy régi követelésük: az új, egy­séges munkatörvény kibocsátása. November­ben sor is került rá, de nem sokkal később mégis visszavonta a kormányzat azzal az in­dokkal, hogy további módosításaira van még szükség. A munkatörvénykönyv rendelkezé­seinek végrehajtása ugyanis a jelen körülmé­nyek között túlságosan nagy terheket rótt volna az amúgyis deficites államháztartásra. A szakszervezeti vezetők véleménye szerint még a jövőben így „lefaragott” munkatör­vény is jelentős vívmány lenne a szudáni szervezett dolgozóknak. Mind a mai napig például csak az állami alkalmazottak része­sülnek nyugdíjellátásban. Az egyéb dolgozók az 55., illetve 60. életévük elérése után álta­lában egyévi jövedelmüknek megfelelő össze­get kapnak végkielégítésként, s így nyilván hamarosan teljesen a család más kereső tag­jának eltartására szorulnak a munkából ki­öregedett emberek. Ezért is szorgalmazza a szakszervezet e nagyon fontos kérdéskomp­lexum mielőbbi rendezését. Egyébként napi­renden szerepel még a szakszervezeti mozga­lom átszervezése is. A jelenlegi „egy üzem — egy szakszervezet” szisztémát iparági alapra kívánja a kormányzat helyezni. Ebben azon­ban nincs teljes egyetértés a szakszervezetek vezetésével. • Miben összegezhetők a khartoumi ta­pasztalatok? — Véleményem, s a többi szocialista or­szág szakszervezeti küldöttének véleménye szerint is feltétlenül hasznos volt részvételünk a konferencián. A Szakszervezeti Világszövet­ség, a szocialista országok, de a többi dele­gáció részvétele is fontos erkölcsi, politikai támogatást jelentett a szudáni szakszerveze­teknek a fiatal állam további társadalmi fej­lődéséért, a dolgozók érdekvédelméért foly­tatott küzdelemben. Emellett mindannyiunkat hozzásegített ahhoz, hogy jobban megértsük e fejlődő ország bontakozó, fejlődő mozgal-i mának problémáit, és a jövőben hatékonyab­ban segíthessük a nemzetközi szakszervezeti mozgalom szolidaritásának erejével is. L. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom