Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-25 / 148. szám
1971. TÜNTT7S 25., PÉNTEK kKítUm ARATÁS KÉT MENETBEK A torony 700 év a Duna partján Hegyes: így nevezték el a váciak azt a vakolatlan terméskőből épült tornyocskát, amely 700 esztendeje dacol az elmúlással a vén Duna partján. Túlélve tűzvészt, árvizet, török hódoltságot, Habsburg- einyomást, pusztító háborúkat. A Hegyes tudósa Vácnak nincs oka panaszra: müemlekekQen gazdag város. Kevesen tudják azonban, hogy ez az egyetlen váci építmény, amely a török idők elölt épült, s mindmáig épségben fennmaradt. Stefaits István, a Vak Boty- tyán Muzeum igazgatója „kívülről tudja” a Hegyest. Hem is csoda, hiszen ö írta meg a város helytörténeti monográfiáját. — A Hegyes feltehetően a régi városfal saroktornya volt. A váci városfal a mohi csatavesztés után épült, 1205 táján, amikor IV. Béla a kipusztult magyar lakosság helyére idegeneket telepített a „magyar várostól” északra. A torony eredetileg pártázatos falkoronában végződött, s ez egyben lőrésekül is szolgált. Katonai rendeltetése magyarázza, hogy a tornyon művészeti stílusjegyek nem találhatók. Román stílust utánzó ablakai jóval a városfal maradványainak lebontása után, valószínűleg a múlt században készültek. A torony pincéjének falához erősített vaslánc megerősíti azt a feltevést, hogy a helyiséget börtönnek is használták egészen a XX. századig. — Megnézhetném belülről a tornyot? — Próbálja meg. A Hegyes ugyanis — magántulajdon! Bokaficamító macskaköveken kaptatok fölfelé a szűk 1 Tabán utcán. Itt a bejárata annak a lakásnak, amelyhez a torony tartozik. A „várúr"-nál Birkózik bennem a kíváncsiság az aggodalommal. Vajon mit találok? Milyen ember lehet a Hegyes gazdája? Az utolsó váci „várúr”. Tudja-e egyáltalán, ha belép a toronyszobába, hogy hét évszázad néz le rá a másfél méter vastag fAakról?... A vaskapu csikorgására figyelmeztető csaholásba kezd egy láthatatlan kutya. A házigazda csendre inti, s bemutatkozik: Jakab Lajos, a helyi szakmunkásképző iskola tanára. Kezdek megnyugodni: jó kezekben van a Hegyes. A lakásban aztán kiderül, hogy vendéglátóm nemcsak tanár — művész is. Tehetséges festő. Azokat a román stílű ablakokat mintha azért vágták volna a torony falába, hogy Jakab Lajos száz év múltán innen varázsolja vászonra a Dunakanyart. Mert ez a panoráma — a szó szoros értelmében — festő ecsetjére való. — Magam is úgy találtam — helyesel a házigazda. — Ez a felfedezés adta — harminc év után — újra kezembe az ecsetet. Az Iparművészeti Főiskola elvégzése után tanonciskolái rajztanári diplomát szerzett a Képzőművészeti Főiskolán. A nagyváros nem vonzotta a fiatal tanárt: vidékre vágyott. Szeghalomra került, előbb rajztanárnak, majd igazgatónak az ottani tanonciskolába. Nehéz kezű viharsarki nebulóknak oktatta a műszaki és szabadkézi rajzot, anyagismerétet, művészettörténetet. Közben órákat ellenőrzött, szülői értekezleteket, osztályozó konferenciákat tartott, vizsgabizottságokban elnökölt, iskolai ünnepségeken szónokolt, jelentéseket írt, szemléltetőeszközöket barkácsolt — és lassanként temetni kezdte magában művészi álmait. 1950-ben felszámolták a vidéki kis tanonciskolákat. Jakab Lajos 14 év után búcsút mondott az igazgatói irodának. Most már csak tanítani akart. Rányitni az ipari tanulók szemét a szépre. Harminc év után Két évig helyezgették ide- oda az országban, mindig távolabb a családtól. Utoljára Vácra került. Az első útja a Duna-partra vezetett. Itt látta meg először a Hegyest a kompátkelőhely és a hajóállomás között. A második út a tanácshoz vitte: eladó ház után érdeklődött. Máig sem felejti azt a boldogságot, amit akkor érzett, mikor kiderült: az eladásra kínált Liszt Ferenc rakparti ház és a Hegyes azonos. Otthonra talált. — A gyerekeim — hárman vannak — azonnal elnevezték Bagolyvárnak. Pedig ez a fehérre meszelt, kör alakú toronyszoba távol áll a bagolyvárak fogalmától: tiszta, világos, derűs. Falait családi fényképek és egy napraforgós csendélet díszítik. Ez volt az első képe, harminc év után, amit azóta portrék, csendéletek, tájképek, enteriőrök, figurális kompozíciók követtek. Legszívesebben akvarelt fest; a pasztellt is kedveli. Az olaj és a tempera drága mulatság lett volna annak, aki egyetlen fizetésből három gyermeket iskoláztatott, diplomáig. Rekordtermés gabonából Nem niszem, nogy megbánta. Vízfestékkel készült portréi éppúgy visszaadják a gyermekarc bársonyos hamvát, az idős parasztember mókás ráncait, mintha olajjal festette volna. Keresem a kedvenc képeit. — Nincsenek itthon. Kiállítás készül a Pest megyei képzőművészek munkáiból a verőcei Expressz ifjúsági táborban ... Maga sem érti, hogyan történt. A helyi képzőművészkörnek nem tagja, a Képzőművészeti Alapnak még úgy sem, képeit soha nem zsűrizték, hivatalos szervek nem vásárolták. Azt mondták rá: nem modem. Ráadásul képei közért- hetőek, az pedig nagy hiba. Ezért volt annyira meglepve, amikor öt képét bekérték a kiállításra. Lehet, hogy végre fölfedezik? Nyíri Éva Gazdag program várja az idei szentendrei nyár eseménysorozatának látogatóit. Az ünnepélyes megnyitón, július 1-én adják át a szentendrei emlékérmeket, azoknak, akik legtöbbet tettek városuk kulturális életének gazdagításáért. Július 2-án rendezik meg A műemlékvédelem 25 éve című fotókiállítást és az Országos Műemléki Felügyelőség tanácskozását. Este tartja első előadását a Teátrum. Az ifjú zenebarátok magyarországi szervezete és Pécs város tanácsa sorrendben negyedszer rendez az idén nemzetközi zenei táborozást a világ zeneszerető ifjúsága részére. Húsz ország mintegy 150 fiatal muzsikusa jelentette be részvételét. A zenei tábor gazdag programmal várja a fiatalokat, akiket ezúttal már kényelmes otthonban, az új Építőipari Főiskola korszerű kollégiumában helyeznek el. A legkiválóbb magyar zenepedagógusok előadásai alapján is- merkédnek meg a magyar zene történetével, áttekintést kapnak a mai zeneszerzés helyzetéről, találkoznak zeneszerzőinkkel, és bepillantást nyernek alkotóműhelyeikbe. A Pest megyében ezelőtt há- 1 rom nappal kezdődött meg az őszi árpa aratása. A ceglédi, a I nagykátai, a dabasi és a rácke- I vei járásból jelezték, hogy kivonultak a határba a gépek. Eddig körülbelül 800 holdon vágták le az őszi árpát. Általában a kétmenetes betakarítási rendszert választják még a gazdaságok. Az aratógépek rendre vágják a gabonát, majd 1—2 nap múlva a kombájnok felszedik és kicsépelik. A pihentetésre azért van szükség, hogy a termés kombájnéretté váljon. Az aratás kezdetére befejeződött a végleges termésbecslés is. Az előzetes adatokhoz képest több lesz a hozam. Őszi árpából a közel 13 ezer katasztrális holdon átlagosan 14,2 mázsás hozamot várnak, fél mázsával többet, mint amennyit egy hónapja becsültek. A ceglédi termelőszövetA város virágkertészeinek rózsakiállítását július 3-án láthatják az érdeklődők. A Ferenczy Károly múzeum lesz a színhelye a — július 10- én megnyitó szentendrei képzőművészek tárlatának, amelyen a világhírt művésztelep legnevesebb tagjainak alkotásait állítják ki. A szentendrei nyár idei eseménysorozata július 25-én zárul. programban nyolc házihangverseny és két nyilvános záróhangverseny is szerepel, amelyet a Liszt Ferenc teremben tartanak majd meg. A IV. pécsi nemzetközi zenei tábor június 29-én nyitja meg kapuit és július 15-én nyilvános hangversennyel zárul. — Kirakatrendezők díjazása. Ma délután a Belkereskedelmi Minisztérium klubjában osztják ki az országos ifjúsági kirakatrendezők versenyének díjait. A Pest megyeiek közül Bo- dócs Katalin és Perlitzy Géza ért el helyezést. kezetekben még ennél is jobb i átlagra, 17 mázsára számítanak holdanként. Rozsból 17 400 holdat vetettek a megye közös gazdaságai. Az átlagos hozam 7,1 mázsa lesz, ami azt jelenti, hogy ösz- szesen 123 380 mázsa rozsot takarítanak be. Szentendre környékén a megyei átlag dupláját termi a rozs: 14 mázsát holdanként. A triticale valamivel jobb átlagtermést ígér a rozsnál: 8,4 mázsát. Ráckeve környékén 10 mázsás termést is jósolnak. Triticaléból ösz- szesen 46 700 mázsa kerül a magtárakba. A búzának és a tavaszi árpának még csak az előzetes becslési adatait ismerjük. Ezek szerint a 76 500 holdon elvetett búza 13,6 mázsás átlagtermést ad, összesen 1041 mázsa szemet. A jelek szerint azonban az előzetes felméréskor alábecsülték a hozamokat, feltételezhetően meglesz a 14,2 mázsás holdankénti termés. Ez annak köszönhető, hogy az időjárás kedvez a gabonának, Az egészségügy! és a munkaügyi miniszter — az illetékes szervekkel egyetértésben — utasításban szabályozta az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatos tennivalókat. Az utasítás hatálya az E- kulcsszám alá sorolt egészség- ügyi dolgozókra terjed ki. Az utasítás hatálya alá eső dolgozók bérét 1971. június 1-ével fel kell emelni. 1972. január 1-ével minden munkakörben, bércsoportban bevezetik az automatikus elő- lépést; azaz a dolgozót háromévenként meghatározott összegű béremelésben kell részesíteni mindaddig, amíg bére túl nem lépi a besorolása szerint elérhető legfelső határt. Az utasítás, a kormány határozatának megfelelően, lényegesen kiterjeszti a különböző munkakörökben a dolgozóknak járó pótlékot. így például 100—1500 forint közötti pótlékot kell megállapítani olyan fekvőbeteg-intézeti, illetőleg szafcrendelőintézeti vezetőknek, akik kizárólag egészségügyi szervezési féladatokat nem szorult be a szem. Egyesi termelőszövetkezetekben, Rác-' keve környékén és Cegléd vidékén 20 mázsát is ígér a búza. Érdekes összehasonlítani a tavalyi és tavalyelőtti hozamokkal az idén várható eredményt. Eszerint rekordtermésre számíthatunk. A búza ugyanis a köztudottan jó mezőgazdasági évben — 1969-ben — 13 mázsás átlagtermést adott a megyében, 70-ben pedig 11.9-et. Az őszi árpa 1969-ben 13,2 mázsa szemet biztosított holdanként. A 70-es eredmény 12,3 mázsa volt. Lesz dolguk tehát a termelőszövetkezeteknek a betakarítással, a gabonafelvásárlóknak az átvétellel. Az elkövetkezendő néhány hétben azonban az alkatrészellátással foglalkozó AGROKER-en is múlik/ hogy a megtermett mag teljes egészében bekerüljön a raktárakba. m.k.a. látnak el. Hasonló összegű pótlék jár a módszertani osztályokon foglalkoztatott orvosoknak is. Pótlékot kapnak többek között 500—1000 forint között az elmegyógyászati és ideggyógyászati intézetek, az intenzív osztályok, vértranszfúziós intézetek, a Szakmunkástanulók Országos Egészség- védelmi Intézete orvosai. Munkahelyi pótlékot kapnak — 200—800 forint összegben — a folyamatosan működő intézetek fekvőbeteg-osztályain a betegeket közvetlenül ellátó szakképzett középfokú egészségügyi dolgozók, továbbá a szociális otthonok egyetemi végzettségű vagy előírt szak- képesítést szerzett vezetői. A nem szakképzett egészségügyiek, szociálisotthon- vezetők és a takarítók havi munkahelyi pótléka 100—160 forint. Pótlékban részesülnek az egészségügyi szakiskolák évfolyamvezetői, a megyei oktatási felelősök, továbbá a szennyvíztisztító berendezések kezelői. Szentendrei nyár 20 ország — 150 fiatal IV. pécsi nemzetközi zenei tábor Béremelés az egészségügyben SZOKOLY ENDRE: ✓ Riport a riportról (22.) Duke et decorum... Bibictanyán régi sebeket /épek fel, öreg házaspár sirdogál előttem, infanteriszt Kovács Pál húsz eszten- . eje gyászt viselő szülei. Kacska kezű idősebb Kovács Pál mondja: — Mi tudtuk, hogy ő volt az első, a méltóságos grófné is mondta akkoriban. Mert mi sok évig voltunk kukások Lovászháttanyán méltóságos Szapáry György gróf úrnál. Pali tízesztendős se volt még, amikor már velünk együtt dolgozott, fűzte a dohányt. Iskolába se járt, írni-ol- vasni se tudott, azaz katonáéknál megtanult egy keveset. Éppen 27-én i_ jött tőle levél, hogy aszongya, olyan gyakorlatra mennek, amilyen még sohasem volt. Hogyan halt meg? Mondják igy is, úgy is. Hallottam, hogy átal akart úszni a vizen Szerbiába. Meg olyat is mondtak, hogy hídőrségen volt, meg azt is, hogy elvette az ellenségtől a zászlót. Hát bizony, én nem tudom, mi igaz, mi nem, így történt-e vagy úgy, mert akik vele szolgáltak, ak- korási gyerekek, egy se jött haza kérem. Tiszaburáról hadba vonult kétszáz ember, belőlük 93 elesett. Omlott. áradt a vér — semmiért. Bakó Mária, férjezett idősebb Kovács Pálné mondja: — Sokáig nem hallottunk felőle, aztán a Képes Pál írta, hogy Kovács Palit vitték szekéren, de már nem szólhattam hozzá. Az Illés Feri meg azt írta, egyéb újság nincsen, minthogy Kovács Pál elbúcsúzott tőlünk. Sejdítettem én már ebből, hogy mi történt. A két tiszaburai baka nyíltan nem írhatta meg, tilos volt a halottakról beszélni, ügyesen kijátszotta a tábori cenzúrát. Aztán megjött öreg Kovács Pál címére a szókimondó, hivatalos papír is: „Értesítjük, hogy fia, Kovács Pál folyó évi július 29-én, a Belgrád elleni harcokban hősi halált szenvedett. Megboldogult fia Zimonyban, a Franzthali temetőben lett eltemetve. Ráth Hauptmann” Mutatják a fiú fényképét, sallan- gos, virágos kalap a fején, sorozáskor készült. A fényképet meg Ráth Károly százados, a 11. század parancsnokának gyászhírt hozó levelét elkérem tőlük, és elviszem a hadimúzeumba, ott őrzik most is az első világháború emlékei között. Tiszabura ünnepséget rendez Kovács Pál halálának huszadik évfordulóján, az előkelőbbek részére persze, a községházán. Ott vagyok a meghívottak között én is. Van nálam 200 pengő, a szerkesztőség adta kezembe, viszem Kovács Páléknak. De. hol késnek az öregek — türelmetlenkednek a meghívottak. Fisch- bein Jenő. a Bibictanya bérlője megnyugtatja őket: — Jönnek már, de vagv másfél kilométerre láttam őket előbb az úton. Sántít az öreg, hát lassan jár. Az uraság hintája persze, gyorsabb. Könnyű a terhe, hiszen egyedül hajtat be rajta a községbe. Besántikál végre az öreg Kovács Pál meg a felesége, főhellyel kínálják őket, húzódoznak, alig mernek leülni a székre. Zavartan tekintget- nek körül, urat. ennyit együtt még sohase láttak. Előveszik a keszkenőjük, törülgetik szemüket, úgy hallgatják a sok szép szót hazáról, hősi halálról, első szülöttjük vitézségéről Elfogódottak, meghatódottak. melyik szülőnek ne esne jól csupa szépet és jót hallani a gyermekéről. Kovácsné. Bakó Mária, úgy érzi, nem hagyhatja szól nélkül, feláll, ■ebegve beszélni kezd: — Nagyon szépen megköszönjük, hogy az ország urai így felpártolták a fiunk dolgát és mirólunk, szegény öreg cselédemberekről, akik már dolgozni se tudnak, így megemlékeztek. Szavaitól megemlékezem én is arra, hogy a két öreg most gyalogolhat vissza a távoli Bibictanyára. Hátha a jegyző valamelyik lótartó gazdát közfuvarba szólítaná? Meg is kérdem tőle: — Nem lehetne fórspontot kirendelni az öregeknek? — Már intézkedtem — feleli, és ebben a pillanatban ostorral a kezében, be is lép az ajtón egy gazda, hogy megmutassa, előállott. a fogat. Máskor morózusan indulna fillérekkel fizetett közfuvarba, most jószívvel mosolyog, érti miéit kellett befogni a lovait. Nem tudom, hogyan, miképpen bánik máskülönben Tiszaburán a főjegyző a néppel, de ezért a fórspon- tért hálásan szorongatom a kezét, és mosf leírom ide a nevét is: Szántó Józsefnek hívták. Leírom mégegyszer a Bibictanya uraságáét is. Fischbein Jenő, az ünnepség után egyedül ül be hintájába, jó lovaival útközben biztosan elhagyja öreg Kovácsék szekerét. Később a koldussorban tengődő két öregnek mégegyszer küldhetnek száz pengőt, pengőnként adták össze a lap olvasói. De az ország urai, akiknek, noha ott sem voltak, idős Kovács Pálné hálálkodott, bizony az öregek dolgát nem pártolják fel. A hivatalos haza elvette a gyermeküket, attól nem kaptak érte semmit. Nemcsak ezek a Kovács Pálék, a többiek sem. És imigyen szóla Horatius: „Dulce et decorum est pro patria móri”, vagyis: édes és dicső a hazáért meghalni. (Következik: Majdnem háború) A községekben letelepedő orvosok 3000—10 000 forint közötti egyszeri letelepedési hozzájárulást kapnak. Az utasítás alapján 10 000 forintig terjedő jutalomban lehet részesíteni a bányák és nehézipari üzemek főfoglalkozású üzemi főorvosait és orvosait, az ilyen telephelyeken foglalkoztatott körzeti orvosokat és gyermekkörzeti orvosokat. Szabályozza az utasítás az ügyeleti és készenléti díjakat is. Július 2 Nyit a Dunakanyar nyári egyetem A TIT nyári egyetemed közül — amelyet az idén 12 városban rendeznek — elsőnek Esztergom fogadja a hazai és külföldi hallgatókat. A Dunakanyar művészeti nyári egyeteme július 2-án nyitja meg kapuit, s ezt követi sorban a többi. A hallgatók száma évről évre nő. Az elmúlt esztendőben 25 országból csaknem másfél ezren vettek részt nyári egyetemeken, s minden jel arra mutat, hogy az idén a részvevő országok és hallgatók száma egyaránt jóval meghaladja a tavalyit. i
