Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

Új boltok, mozgó gáz- és olajtelep Vecsésen, Üllőn, Monoron, Péteriben 1 A 4-es műút mellett, Üllőn egy újonnan festett cégtáblára ütközik az autósok szeme: „Négy szürke”. Ez az új ven­déglő neve. Közelebbről is­merkedni vele még nem lehet, legfeljebb az üzemeltető tájé­koztathat. ez azonban az üllői ÁFÉSZ, illetve elnöke, Massza Sándor. Tehát: mi ez a „Négy szürke”? — Harmadosztályú hely, fa­latozó-borozó. Meleg étel is kapható majd itt, nem rend­szeresen, csak „óhajra”, alkar lomszerűen. Egy hét múlva megnyitjuk, már csak a taná­csi engedélyre várunk. A „Négy szürke” magánkez­deményezésre született, akadt egy ember, aki felépítette az épületet, az ÁFÉSZ berendez­te — és máris új létesítmény­nyel bővült a 4-es melletti vendéglátó hálózat. Van-e még ilyen példa? — Igen, Vecsésen, még a negyedik negyedévben átadás­ra kerül egy reprezentatív szórakozóhely, ugyancsak ma­gánkezdeményezés nyomán. A szórakozóhelyek létreho­zását, ha nem züllenek kocs­mává, és kultúrhelyek marad­nak, mint a nyitás első nap­jaiban — örömmel fogadjuk. Mit épít ezenkívül az ÁFÉSZ? — Vecsésen egy hónapon belül élelmiszerüzletet nyi­tunk, a felső telepen. Szükség lesz rá, ezen a környéken nincs üzlet. Monoton, a Kos­suth Lajos utcán már elkezd­tük egy élelmiszerbolt építé­sét, az átadását nyár végére tervezzük. Ugyancsak Mono­ton átvesszük a vágóhíd keze­lését, felújítjuk, korszerűsít­jük. Üllőn, a központban ét­termet, presszót nyitunk az épülő irodaház földszintjén. S van az ÁFÉSZ-nek egy rendkívül életrevaló terve is: a működési területéhez tarto­zó községekben intézményes gáz- és fűtőolajszállítást ter­veznek. Azaz: Vecsésen, Ül­lőn, Monoron, Péteriben, a községek adott helyén, adott időpontban megáll egy gépko­csi, és gázt, fűtőolajat értéke­sít. Gépkocsiparkjuk megfele­lő ehhez az akcióhoz, s ha ez a kezdeményezés megvalósul, komoly konkurrenciát jelent majd a gázcseretelepeknek. A lakosságnak azonban minden­képp hasznos lesz, ez már biz­tosra vehető. K. Zs. A P 'E. S,T "M í G Y.EI;HÍR4"AP KÜLÖN KIA-DAS ,A~ XIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1971. JÜNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Jobb munkaszervezéssel 50 százalékos termelésnövekedés Hová lettek az építők - Tízből, kettő A gyöinrői kulturális napok mai műsora A gyömrői művelődési ház­ban működő ifjúsági klub fél­éves, sikeres vetélkedősoroza­tot zár a mai nappal. A ha­vonta, kéthavonta megrende­zett vetélkedőkön — például: Ki tud többet Lengyelország­ról? Ki tud többet a Tanács- köztársaságról? —, a fiatalok alapos felkészültségről.—adtak tanúbizonyságot. Ma este, a záróvetélkedőn a téma: a Rá- káczi-kor történelmi emlékei. Előzetes: holnap délután 3 órai kezdettel avatják a Ság- vári Endre ú;törőházban, a Rákóczi-emlékszobát. Az utcai frontról jelenleg látható hatalmas gödrök sej­teni sem engedik a tervezett változásokat. A kiásott alap fölé egy kétrészes, korszerű üzemház kerül, az építtető a Gyömrői Ruhaipari Szövetke­zet, az építő: a TÖVALL. — Nagyon örültünk, ami­kor áprilisban felvonult a vállalat, és a rövid idő alatt jelentős földmunkát végzett — mondja Galambos Miklós, a szövetkezet elnöke. — Azután befejezetlen munkára hi­vatkozva eltávoztak, ma­gukkal víve a már hoz­zánk hozott tégla egy ré­szét is. — Milyen határidőben álla­podtak meg az építővel, s mi­lyen munkát végeznek el? — Az építkezés befejezésé­nek határideje a jövő év au­gusztus vége. Az idén mint­egy kétmillió forint értékű munkát kell elvégezniük. Fel­újíttatjuk a régi épületet is. Jövő ősszel már korszerű mos­dókkal, öltözőkkel és egy na­gyon régen szükséges tanács­kozóteremmel is rendelke­zünk. — Az átépítéssel milyen változások várhatók az üzem életében? Asszonyok a szövőgép mellett Egy megy — egy jön 9 A költöző üzem * Még a művezető is? 1 Az úri termelőszövetkezeti major kapujában már hallani a zúgást, csak azt nem tudni egyelőre, hogy a sok épület melyikében székel a szövő­üzem. Tavaly a nagy pirosban volt, de azóta bizonyára el­költözött, mert ez „költöző üzem” — az új épület már ott emelkedik a központban, kopár vastraverzekkel, sárga­vörös téglafallal. Hogy ide mikor költöztetik át az asz- szonyokat és a gépeket, azt biztosan nem lehet tudni, ed­dig ugyanis több határidőt szabott ki a TÖVÁLL, de egy sem valósult meg. Talán a mostani, a júniusi dátum meghozza majd az átadást... A bérelszámoló irodában fiatal lány hajol a papírlapok fölé. ő a számadatok isme­rője, de mikor azt kérde­zem: hány nő dolgozik a szö­vőüzemben, furcsa mellék- mondattal zárja a választ: 48 az össizlétszám, de majdnem minden szövőnő új munkás, ugyanis a gárda az indulás óta tötbször is teljesen kicse­rélődött... Miért? — Azzal indokolják, hogy zajos, egészségtelen, és hát mégis csak tsz-melléküzem ... Megtanulták a szövést, levizs­gáztak — aztán átmentek az Ikarusba. Aminek semmi kö­ze a szövéshez, és Pesten van, nem helyi munkaalkalom! A fiatalok szerint pedig az a három óra utazás a fővárosba ad nekik vala­mit, egy bizonyos szórako­zást, amit nem lehet helyet­tesíteni ... Egy munkás jön — egy elmegy. Legutóbb ép­pen a brigádvezető lépett ki. Hogy miért, azt nem mondta el... Az üzemben fülsiketítő zú­gás, zörögnek, csattognak a gépek, finom pehely száll a levegőben tömegével, az el­szívóberendezés ellenére is, lassan-lassan rátelepszik a szösz az emberre, gépre. Kézzel-lábbal kérek meg né­hány szövőnőt, jöjjön ki egy rövidre szabott beszélgetésre — mert a szót csak száj­mozgásból lehet érteni a dü­börgésben. Pintér Istvánné a kezdet kezdete óta itt dolgo­zik, tulajdonképpen fűzőnő, de most beállt a gépek mellé, nincs munkás, rá is itt van szükség. — ... akik elmennek, mind azt mondják, hogy ez idegölő munka. Persze, én a szövőnők nevében nem is nyilatkozha­tok, a fűzőműhelyben más a munka, ott csend van, és nem is normában, hánem tel­jesítményben dolgosaink. Én rosszat mondani nem tudok, a fizetés megvan akkor . is, ha nem hajtjuk agyon magun­kat, utazni sem kell... Van fürdő ... Meg aztán átadják az új üzemet, új gépeket kapunk, ezeket a rossz, régi gépeket kiselejtezik, hát biztosan sok­kal jobb lesz. Csak nehogy azt írja, azt azért ne, hogy én agyondicsérem ezt az üzemet! Dehát... akik elmennek in­nen, azok úgyis tudják, hogy miért... Pintér Istvánné vajon el­menne? — Nem! Szluka Jánosné azt mondja: — Hát nehéz a munka, ezt nem lehet letagadni, de Pes­ten sem könnyebb. A három műszak... Az éjjeles héten én olyan be­teg vagyok ... Viszont több a szabad időm, és pénzben is több marad. Itt falun több dolga van az embernek a háztartással, kerttel, jó, ha meg tudja takarítani az órá­kat, nem fecsérli utazásra. Borbás Mária még nincs húszéves. Neki vajon hiány- zik-e a vonatozás, ami a kilé­pő fiatalok szerint „valami pluszt ad”, szórakozást? Az asszonyok nevetve válaszol­nak helyette: — Szombaton volt az el­jegyzése! Elvégre itt is van fiú, nem kell a vonaton ke­resni! Az úri szövőüzemet azért hozták létre elsősorban, hogy helyi munkaalkalmat bizto­sítson a lányoknak, asszo­nyoknak. A gárda mégis cse­rélődik, egy megy, egy jön ... Vajon megváltozik mindez az új szövőüzem átadása után? K. Zs. — Az építkezés hatmillió­ba kerül, és külön négymil­lió forintért úgynevezett gyors fordulatú, sima varrógé­peket és célgépeket vásáro­lunk. A régi gépeken elvégez­hetjük a szükséges felújítást. A tervek szerint körülbelül 40-nel nő a munkáslétszám, s ezáltal a termelésünk mintegy 30 százalékkal növe.:edik. További 50 százalékos ter­melésnövekedést jobb munkaszervezéssel, új technológiai eljárásokkal, s a bedolgozói rendszer bi­zonyos mértékű fejleszté­sével szeretnénk elérni. Főleg Mendén szeretnénk nö­velni bedolgozóink számát, munkaalkalmat teremtve a mendei nőknek. — Változik-e az üzem pro­filja? — Nem. Jelenlegi termé­keink iránt van kereslet. To­vábbra is versenyképesek aka­runk maradni belföldön, kül­földön egyaránt. A tízmilliós beruházás, s az említett ter­vek igazi eredménye először 1973-ban jelentkezik majd. Addig még sok napi problé­mát kell a fentieken túl is megoldani. — Például? — Először is munkaerőgon­dunkat. Az 1971—72-es tanévre 10 ipari tanulót szerettünk volna iskolába küldeni, ed­dig ketten jelentkeztek. Várjuk a fiatalok jelentke­zését. A szövetkezet birtokolja a kiváló címet. A jövőben is szeretne ehhez méltó lenni. Az évi 30 milliós termelési érték még a jelen. Jövőre is az lesz. De 1973-ban már... Furuglyás Géza Befejeződtek és kezdődnek az érettségik A múlt hét végén befejeződ-' tek a n onori József Attila Gimnáziumban, a nappali ta­nulók érettségi vizsgái. A négy IV. osztály 102 tanulója állt a vizsgabizottság elé, s tett ered­ményes vizsgát. A legjobb eredményt, 3,6-et a IV/B ér­te el, csak 2 tizeddel maradt el mögötte a FV/A. Érdekesség, hogy mindkét osztály úgynevezett nyelvi ta­gozatos, négy éven keresztül magasabb óraszámban tanul­ták az oroszt, illetve az olaszt, s végül is tanulmányi ered­ményüket nemhogy rontotta, inkább javította. A nappali tanulók tehát túl­vannak a nehezén, a levelező osztály azonban csak most kezdi. Egészen pontosan: ma kezdődik számukra az érettsé­gi, s tart három napon keresz­tül. olvasó népért Könyvszerető gyerekek ISorbás Máriának szombaton volt az eljegyzése. Péterffy felvételei Februárban kapcsolódtak be az olvasó népért mozgalomba a gyömrői úttörők, s erről Fá­bián Zoltán író, az írószövet­ség titkára jelenlétében írást is adtak, szerződést kötöttek. Az első néhány hónap ered­ményét ősszel fogják értékel­ni, a legjobb csapatok ván­dordíját is kapnak, néhány ör­vendetes részeredmény azon­ban már ismeretes. A Petőfi- telepen például, amely a köz­ponttól eléggé kiesik, s ahol eddig nem volt könyvköl­csönzési lehetőség, három „minikönyvtárat” létesítettek az Erzsébet-telepi iskola tanu­lói. Tizenöt-tizenöt kötet van mindhárom helyen, s az állo­mányt a gyerekek háromhe­tenként frissítik. A nyár folya­mán is... Sok gondja van a gyömrői könyvtárosnak is (akárcsak a többi községben) a feledékeny olvasókkal. A Kossuth iskola egyik tanulója vállalta, s vál­lalását szorgalmasan teljesíti is: elmegy „könyvbegyűjtés­re”. Eddig 22 könyvet hozott be... Eddig mintegy 20 úttörőről hallottunk, aki szíwel-lélek­kel teljesíti a februári szer­ződés pontjait. Mindez kezdet­nek nem rossz, de bízunk ab­ban, hogy a szeptemberi isko­lakezdéskor még nagyobb len­dületet vesz ez a mozgalom. S azt is el tudjuk képzelni, hogy más községek is csatla­koznak a _ gyömrőiekhez... Furuglyás Géza BOKÁIG VÍZBEN Ha valaki a nagykátai vasútvonalon utazik és ki­tekint a vonatból a gyöm­rői vasútállomáson, egészen biztosan azt mondja, ez a legszebb állomás a környé­ken. Am ha az utazó egy kiadósabb eső után Gyom­ron szeretne felszállni a vo­natra, akkor meglepetésben lesz része. Az aluljáróban ugyanis összegyűlik a víz, sekélyebb részeken bokáig, mélyebb részeken térdig ér. Bizony, nem a legfeleme- lőbb látvány nézni, amint egy-egy vonat érkezése után felhajtott nadrágszár­ral, zoknival és cipővel a kézben gázolnak át az uta­sok a vízen. Igaz, választ­hatnak egy másik megol­dást is: keresztül a síneken. De ott csak pénzbüntetés terhe mellett és életet, tes­ti épséget veszélyeztetve „szabad” az átjárás. A gyömrőiek egyik büsz­kesége a néhány éves álló_ más. A jelek szerint azon­ban ráfér egy kis tökélete­sítés. Hamar Mária Hogy járt a makrancos kordésló? A rugósakat eladták — Csak a szaladgálósak Ha valakinek Üllőn fuvarra van szüksége, csaik beszól, vagy telefonál a TÜZÉP-te- lepre, s megrendeld a Kossuth Tsz szállításvezetőjétől. A ter­melőszövetkezet fuvaroz Üllőn a lakosságnak, szállítanak tü­zelőt, építési anyagot, bútort, mindenfélét. Hét pár ló vonul ki minden reggel a Gyár utcai majorból. A majorban hárman gondoz­zák a lovakat, régi parasztem­berek. Valamikor nekik is volt kettő-kettő, most 48 az övék. Pillanatfelvétel Új kocsi? A monori Petőfi út elején egy ízléses kis zöldségesbolt húzódik meg a beszögellésben. Tulajdonosa Bokros László, fiatalember, tele lendülettel. Hajnali kettőkor már talpon van, sokszor távoli vevőktől, termelőszövetkezetektől szer­zi be a zöldborsót, zöldpapri­kát, újburgonyát, élőbaromfit, s kocsijával reggel hétre már vissza is érkezik. Távolléte alatt besegít neki édesanyja, a mindenki által ismert Irma néni. Vevőköre állandóan bő­vül, mert az áruk szépek, s mert nem törekszik tisztesség­telen haszonra. Sokszor ala­csonyabbak az árak nála, mint a piacon. Megy a kocsijával ha esik, ha fúj. A múltkorá­ban megkérdezték tőle: „Mi az, új kocsija van?” „Nem — felelte —, lemostam." 1. J. VI AI MÚSOR MOZIK Gomba: Egy magyar nábob + Kárpáthy Zoltán. Monor: Fehér robbantás. Űri: Családi fészek. Vecsés: Bűn és bűnhődés I—II. Sok lesz az amerikai szövőlepke Az előrejelzések szerint eb­ben az évben minden feltétel kedvező az amerikai szövőlep­kék tömeges ‘ elszaporodásá­hoz. Ezért született meg az új rendelet: a szövőlepke elleni védekezést elmulasztó terme­lők ellen a szabálysértési el­járást soronkívül kell lefoly­tatni. A monori járásban a végrehajtás ellenőrzése a já­rási hivatal igazgatási osztá­lyának feladata lesz. A HELVÉCIÁI TÁBORBAN Százharminckét diák vesz részt a nyár folyamán a kü­lönböző táborokban, a monori József Attila Gimnáziumból, az iskola tanulóinak közel egy- harmada. A Kecskemét mel­letti Helvéciái Állami Gaz­daságban dolgoznak az idén a lányok, 84-en. A tábor pa­rancsnoka is monori, Kékesi Klára tanárnő. Az első lány­csoport már elutazott, s mire e sorok megjelennek, már túl vannak az első izomlázon is. Az istálló korszerű, az állatok előtt cementvályú, a trágyát síneken tolják kocsival, s a lo­vak alá bálázott szalmát terí­tenek. Etetés után — illatos lucernaszéna és kukoricadara a reggeli, a vacsora — jönnek a fogatasok, mindegyik lecsu­takolja a maga lovait és indul­nak. — A lovak között nincs rá­gós — mondják az állatgondo­zók —, azokon túladtunk. Ne­künk olyan lovak kellenek, amelyek szeretnek szaladgálni és maguktól visszamennék az istállóba. Van azonban egy kedvencünk, a Bogár kordés­ló, amelyik kivétel, ö viszi az agronómust a határba. Ez a Bogár, ez egyszer „kitolt” ve­lünk. Négy hóna pens csikajával kiszabadult az istállóból és ne­kivágott a határnak, a fácános erdőnek. Lóháton mentünk utána, hogy visszatereljük, si­került is, de az istállóba sem­miképpen sem volt hajlandó bemenni. Ha toltuk, húztuk, akkor harapott. Nem csinál­hattunk vele mást, menjen, ahová akar! Ráfizetett. Egy éj­jel megszomjazott és bement a tehénkarámba vizet inni. Az éjjeliőr rácsukta az ajtót. Az­óta nagyon vigyázunk rá. De a többi lóval nincs semmi ba­junk. Szeretjük őket, épp úgy, mint a traktoros a traktort A lóistálló mellett hatalmas gépszín áll. Nagyobb, mint az istálló. Jól megférnek egymás mellett. EM Utaznak az öregfiúk A régi sportbarátságot ele­venítette fel a monori öregfiúk labdarúgócsapata azzal, hogy a közelmúltban vendégül lát­ta Monoron a csehszlovákiai, sturovói öregfiúk csapatát. A visszavágóra a monoriak szom­baton utaznak el Sturovóba. i— Pintér Istvánná elmenne? — Nem!

Next

/
Oldalképek
Tartalom