Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-03 / 129. szám
1971. JÚNIUS 3., CSÜTÖRTÖK nst /uccvri MIT ÍGÉR A POSTA ? Elveszett községek Segélykérő telefonok Felkerestük Nagy Belánét, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság vezetőjét és három kérdésre kértünk tőle választ. © ! Az első így hangzott: bár a postaigazgatóság irányítása alá több megye tartozik, kizárólag Pest megyére vonatkoztatva szeretnénk tudni: miért nem követik rugalmasabban a közigazgatásban végbement változásokat. Alsó- és Felsőgöd Göd nagyköz. séggé alakult. Tápiósülyt és Tápiósápot Sülysáp néven egyesítették. A posta Tápió- süiyt és Tápiósápot használ. Más, kisebb lakott helyeket, ha valamelyik nagyközséghez csatlakoztatták, a posta nemlétezőknek tekinti, holott oda is küldenek leveleket, küldeményeket, amit a posta nem vesz fel. Váckisújfalut Galgamácsához csatolták. Miután Galgamácsa már a gödöllői járáshoz tartozik, ahol a Pest megyei Hírlapnak nincs mutációja, Václiisúj- falu nem kaphat váci oldalt, holott lakói a váci járáshoz tartozónak érzik magukat. — A kérdés teljesen jogos. Azokról a változásokról, amelyekről hivatalosan nem értesítenek bennünket, nem vehetünk tudomást. Amikor például Dabas nagyközség kialakult, a járás vezetői felkerestek. A Pest megyei Tanács esetenként küld a számunkra értesítést, de az ösz- szes változásokról nem adnak folyamatos és hivatalos tudósítást. Nekünk a legnagyobb gonddal és a lehető legpontosabban kell eljárnunk. Egy-egy kis helység nevének megváltozása nemcsak a járás, vagy a megye ügye. A változást továbbítjuk a posta- vezérigazgatóság által szerkesztett közleményhez, amelynek révén megtudják az ország minden lakott helységében. — A kérdés másik oldala: ha több községet egyesítenek, a különböző postahivatalok azért rendszerint megmaradnak, mert ezáltal nem válik kisebbé a forgalom. A hivatalok megjelölésére ezért továbbra is érvényben marad például Göd esetében az Alsó- és Felsőgöd megjelölés, amellett, hogy egységes bélyegzővel is rendelkeznek. A Váckisújfalu-Galgamácsa kézbesítést megvizsgáljuk. © A következő kérdéscsoport: van-e olyan tanácsi vezető, akinek lakásán nem működik telefon? Van-e olyan község, ahol még nem szereltek fel segélykérő telefont? Létezik-e körzeti orvosi rendelő, illetve orvosi lakás, ahol nincs távbeszélő? Mikor tudják ezeket a létfontosságú készülékeket felszerelni? — Valamennyi kérdés kapcsán előbbrelépésről számolhatok be. A tanácselnökök lakására — ha megrendelik — mindenütt bevezetjük a távbeszélőt. Még ebben az évben beállítjuk a községi segélykérő telefonokat. Ugyanezt mondhatom a körzeti orvosi rendelőkre-lakásokra is. A harmadik kérdésünk: mit tesz a posta a külterületi kézbesítés megjavításáért? — Talán ez a legnehezebb. A postahivatalok többsége korszerűtlen körülmények köpött dolgozik. Csodát mi sem Művelhetünk, az összes állo- tnás önerőből való átépítésére nem vállalkozhatunk. Sokat segíthet, ha sikerül a tanáccsal összefognunk. Ami az újságra és a posta munkájára vonatkozik: a nagyközönség jónéven veszi, ha az újságból, amiben a községükről különösen érdekes cikk található, pluszpáldányt vásárolhat. Ha előre jelzik, hogy a másnapi számban milyen említésre méltó írás jelenik meg, akkor a posta felkészül a fogadására. Az előrejelzés lényeges, mert a hivatalnak fel kell hívni rá kézbesítői figyelmét. — A külterületi kézbesítésben postánk, az országban először újszerű kezdeményezésre készül. Az elgondolás a következő: a külterületi iskolákban, tsz-tanyákban, állami gazdasági központokban és minden erre alkalmas helyen a posta névreszóló, zárható rekeszsort állít fel, amelynek az őrzéséről gondoskodnak. A külterületi kézbesítőnek csak egy-két helyre kell elvinnie kora reggel az újságokat és a leveleket. Ide az emberek — munkájuk során — napjában legalább egyszer eljönnek és ott vehetik át küldeménj-eiket. Az ötlet ügyes, próbája szeptembertől a gyakorlat lesz. Komáromi Magda Hortobágyi lovasnapok Csikósok versengése Júniusban hetedszer szólalnak meg a lovasok harsonái, a Hortobágy-folyó melletti, mátai lovaspályán, hogy köszöntsék a nemzetközi lovasnapokra érkezetteket. Ebben az esztendőben június 18—19 és 20-án kerül sor a programra. Az első nap inkább csak szakmai jellegű: ekkor kerül sor a Magyarország különböző tájairól, valamint a Lengyelországból, Ausztriából, Csehszlovákiából ide sereglett lovasok versenyeire. Az ünnepélyes megnyitó, a felvonulás június 19- én, szombaton 13 óra 30 perckor kezdődik. A műsorban többek között a díjugratás középdöntőjét láthatja a közönség, a Hortobágyi Díjért. Ezenkívül sor kerül lovastoma- és pónibemutatóra, a csikósok sikerversenyére is. A műsor egyik leglátványosabb része lesz majd a csikósok, gulyások, juhászok versengése. A műsort a híres hortobágyi ménes hajtása zárja be. Vasárnap rendezik a fogatversenyt, az akadály- és ügyességi hajtást, a díjugrató-csapatversenyt és a csikósok sikerversenyét, a Háromszáz éves a hortobágyi ménes elnevezésű díjért. Megemlíthetjük a lovas futballt, másfél méter átmérőjű labdával, amit tulajdonképpen a lovak rugdosnak majd az ügyes csikósok irányításával. Elutazóit hazánkból a lengyel pártmunkás- küldöttség Szerdán elutazott Budapestről a Lengyel Egyesült Munkáspárt pártmunkás-küldöttsége, amely Stanislaw Mar- szal-nak, a LEMP KB káderosztálya helyettes vezetőjének vezetésével tartózkodott hazánkban. A küldöttséget magyarországi tartózkodása során fogadta Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A vendégek — mint megírtuk — Pest megyében is látogatást tettek. Sajtótájékoztató a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetségén Két évvel ezelőtt, 1969. júniusában alakult meg a Délvietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya. Az évforduló alkalmából szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségén. Dinh Ba Thi nagykövet a többi között rámutatott: eddig 27 ország ismerte el a köztársaság ideiglenes forradalmi kormányát és létesített vele diplomáciai kapcsolatot. TEÁTRUM ÉTTEREM A panoráma: madárijesztő és sufni Külföldi rendszámú gépkocsi blokkol a szentendrei úton. Vezetője kifelé tekinget, keresi, hogyan juthatna a Teátrum étteremhez. Mivel autója mögött kisebb kocsioszlop torlódott fel, nem kíséreli meg a tolatást, hanem bosszúsan továbbhajt. A Teátrum étterem előtt lapos tetejű sárga épület, kertjében ronda madárijesztők, melyek nemcsak a madarakat, de az odaérkezőket is rémisztgetik. A Teátrumtól balra (Rév utca 8.) öreg ház, kopott, kertjében összedőlés előtt álló düledező sufni. Hipermodern vendéglátóipari kombinát, körülötte kilátást, hangulatot rontó csúnya környezet. Esztétikai kár Knodel Márton, a szentendrei Teátrum étterem üzletvezetője: „A csúnya környezet nekünk kettős kárt okoz: egyrészt esztétikait, vagyis vendégeink elégedetlenek ezzel a „panorámával'’, másrészt gyakorlatit, ugyanis a házaik miatt olyan lejárati utat építettek, amelyet az új vendégek nehezen találnak meg. Mondanom sem kell, hogy mindkét kár végül is anyagi kárhoz vezet. Még meg sem nyitottuk éttermünket, már jeleztük a problémát. A házak szanálása a városi tanács feladata, s ha jól tudom, május elején a bontást és a terület rendezését is be kellett volna fejezni...” Kisajátítás A Szentendrei Városi Tanácsnál szakigazgatási határozatot kapok kéczliez, címe: ,,Szentendre, Rév utca 8. alatti ingatlan kisajátítása városrendezés céljaira.” Az iratból a következők tudhatok meg: Az ingatlan fele-fele arányban a Svájcban élő Kenedy Béla és Kenedy László-tulajdonában van, s holtig tartó haszonélvezeti joggal Márton Mónika budapesti lakost illeti. A tanács elrendelte a magyar állam javára történő kisajátítást, s ennek érdekében meghatározták az ellen értéket: az 1114 négyszögöl házingatlanért a város felajánl összesen 167 ezer 850 forintot, a kétszoba- alagsoros házért 176 ezer 774 forintot, amelyet azonban a két lakó elhelyezése miatt negyven százalékkal, azaz több mint hetvenezer forinttal csökkentének. Az érdekelteket illeti még a kút után 1600 forint, a zöldkár miatt 12 ezer forint. A szanálás elrendelése tehát államigazgatási úton jól halad. Egy hónap — A fejlesztési alapból szanáljuk az ingatlant — tájékoztat Csentős László, a városi tanács építési és dr. Mikó Tibor, az igazgatási osztály vezetője. — A kisajátítás ellenértéké rendelkezésünkre áll. Arról szó sem volt, hogy a Teátrum étterem beruházási összegéből fedezik a területrendezést is. A szanáláshoz persze nemcsak pénz, de lakás is szükséges. Épp emiatt, ma még nem gondolhatunk a lapos tetejű épület kisajátítására. A Rév utca 8. alatti házból két Laikót keli elhelyeznünk, egy idős nőt és egy házaspárt. Végre tudunk lakást biztosítani számukra. Most már csak egy dolog van hátra: a jogosultak ne támadják meg bírósági úton a kisajátítást elrendelő határozatunkat. Sajnos, várható, hogy a haszonélvező a bírósághoz fordul. A bírósági eljárás elhúzhatja a szanálás megvalósításának idejét. Amennyiben a határozatot nem támadják meg, akkor két-három hét alatt elvégeztetjük a bontást, aztán 7cét hét alatt a tereprendezést is befejezzük. Egy hónap alatt eltüntethető a Teátrum étterem környékét csú- nyitó egyik „antiesztétikum”. Új lejárati út Tóth B. András, a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat igazgatója: „Mi nagyon várjuk a kisajátítást, a tereprendezést. A városi tanács illetékesei szorgalmazzák a megoldást. Nincs arra szükség, hogy a szanálás ellenértékét, vagy annak egy részét vállalatunk anyagi forrásaiból fedezze. Mi örülnénk a legjobban, ha mihamarabb megoldódna a probléma. A következő feladat: új lejárati út építése. Ugyanis néha még én is elvétem, hol is kell lekanyarodni az éttereidhez...” Fői i Péter Csodák nélkül A jogos várakozás és a csodatevésben való reménykedés mögött lényeges különbség rejlik. A jogos várakozást megtestesítő ember vagy ember- csoport természetesnek tartja, hogy maga is segítsen an naiv, akihez várakozása fűződik, míg a csodatevésben reménykedő tétlen szemlélő. Az elvontnsk tűnő megállapítás nagyon is gyakorlati tapasztalatok summázata, őszinte beszélgetés összegezése. Kovács Sándorral, Nagykőrös város országgyűlési képviselőjével, a konzervgyár igazgatójával folyt az eszmecsere, s ő, aki hosszú esztendők óta tagja a városi párt-végrehajtóbizottságnak, a megyei pártbizottságnak, tehát minden tekintetben közéleti ember, nem röstel- li bevallani, hogy új megbízatása nemcsak örömöt, de kétséget is keltett benne. Kétséget, mert ugyan mindent megtesz, hogy választói ne csalódjanak benne, de csodatevésre nem vállalkozhat. Ha csak Nagykőrös képviselőjében élne ez a gondolat, akkor is figyelmet érdemelne, de általánosabb, s nagyobb problémakör ez, mintsem hogy egyetlen ember gondja legyen. Mert sokan vannak a jogos várakozók, de a csodatevésben reménykedők sem kevesen. Tisztséget kapni annyi, mint vállalni a többet munkában, felelősségben, vállalni a tárgyilagos mérlegelés nem mindig népszerű feladatát. Bizitató, hogy az állampolgárok mind nagyobb része — amint ezt egy másik országgyűlési képviselővel, Ihászi Józseffel, a dabasi járási pártbizottság első titkárával való beszélgetés közben jegyezhettük fel — föl- és elismeri a tisztség korlátáit, s nem irreális, hanem reális követelményekkel lép fel. Nem csodákat vár, hanem kemény és következetes munkát, s ehhez a maga erpjét is fölajánlja. Így igaz. Az utóbbi időkben a megyében több helyen — így például Gödöllőn, Vácott — tapasztalhattuk az újfajta összefogás jeleit, így az említett esetekben a tanács, a vállalatok, a lakosság közös erejére támaszkodva oktatási, művelődési intézmény tervezett létrehozását, s a már hagyományosnak számító társadalmi munka ugyancsak fontos forrás. Mégis, az eredmények nem feledtethetik, hogy él még az a felfogás, amelynek vallói a képviselőben, a tanácstagban olyan embert szeretnének látni, aki előtt nincs lehetetlen, aki mindent elintéz, körzetének mindent megszerez. S zerencsére, mind kevesebb az olyan tisztség- viselő, aki ne tiltakozna ez ellen, s a reális lehetőségek helyett az óhajokra alapozná terveit. Nemcsak tudni kell, de tudatni is: nem lehet rövid idő alatt megoldani a lakásgondokat, a vízvezeték-, a csatornaépítés feladatát, nem lehet kifogástalan, aszfaltburkolatú utakat varázsolni mindenhová, nem lehet... nem lehet túllépni a tényleges lehetőségek határán, mert az felelőtlenséget, az erők szétszórását eredményezné, s még azt is veszélybe sodorná, amit máskülönben eredménnyel cselekedhetnének. Éppen akkor jár el felelősséggel, tehát megbízatásához hűen a képviselő, a tanács tagja, ha megérteti és elfogadtatja, hogy rangsorolni kell, egyeztetni az érdekeket, s csak olyan terveket készíteni, amelyek a papírról az életbe ültethetek át. Józanabb, tárgy ilagosabb légkörben könnyebb dolgozni, mint a minden oldalról zúduló s mindent fontosnak, azonnalinak minősítő igények súlya alatt. Könnyebb dolgozni, de — nem könnyű! A két képviselő, akivel beszélgettünk, ügyeli garmadáját jegyezte már fel eddig is tennivalójaként, s minden bizonnyal így vannak képviselőtársaik, s a helyi tanácsok meg a megyei tanácsok tagjai is. Csodák azonban nincsenek, dolgunkat csodák várása, remélése nélkül kell tennünk, mert nem a csodák, hanem — Kovács Sándor gondolatát idézve — a kemény és mindennapos munka az, ami fokozatosan enyhíthet gondjainkon, könnyebbé, gazdagabbá téve a jelent és a holnapot. A kemény és mindennapos munka — ismételjük, mert ezalatt sokan sokfélét értenek. Van, aki magára gondol, s elsősorban arra, hogy mindennapi kenyérkereső-foglalkozását lássa el teljes becsülettel. Akadnak azonban, akik a kemény munkát mindig és mindenben másoktól várják: munkatársaiktól, a tanácstól, a képviselőtől, s akiknek már-már jelszava a mondás, „azért van az állam”. Ezt felelik minden kérésre, ezt válaszolják, ha segítségüket kérik, ha cselekedni hívják őket Az állam valóban azért van, hogy a lehető legsokoldalúbb módon segítse polgárai boldogulását. Az állam azonban — s ezt bármenynyire is közhely, nem lehet elég sűrűn hangoztatni — nemcsak a kormányzat, a tanács, hanem az állampolgárok összessége. J ó, hogy erről már a választásokat megelőzően sok szó esett, hogy a képviselőjelöltek nem ígéretekkel álltak körzetük lakói elé, hanem tervekkel, amelyekhez segítséget, támogatást kértek. Most, amikor megkezdődött a munka, hiba lenne elfeledkezni az akkor vállalt támogatásról. Elsősorban nem a tisztségviselőket, hanem — magunkat rövidítenénk meg vele! M.O. Népszerű az ÁFÉSZ-barkácsboIt Fürdőkád — féláron Az Észak-Pesti ÁFÉSZ nemrég barkács boltot nyitott Budapesten, a Csányi utcában. Az üzlet máris nagy népszerűségnek örvend nemcsak a fővárosi, hanem a Pest megyei barkácsolók körében is. Nem véletlenül. Több, mint ötezer féle cikket árusít a bolt, a képszegtől az összerakható garázsig sornyi olyan anyagot, szerszámot, használati tárgyat, segédanyagot, alkatrészt találnak itt a böngésző vásárlók, amely másutt gyakorta számít hiánycikknek. Vagy mert nincs, vagy mert olyan .különlegesség”, hogy éppen nem találják. A szezon sztárja a fürdőkád: négyféle színben kapható, s csaknem féláron. Nem hibás kádak ezek, ugyanúgy, mint a többi árucikk sem selejtes anyag, csupán szépséghibás. A zománc festékszíne némileg eltér a szabványtól... a MEO nem vette át, a vásárlók viszont örömmel átveszik. S nemcsak a közületek, a magánosok is, akiket ez a jelszó fogad az új üzletben: csináld magad — okosan. A nagy forgalom azt jelzi, a vásárlók szívesen látják az ilyen tanácsokat, ha van miből okosan csinálni azt, am'l éppen rendbe kell hozni a hál körül. S aki mondja, nem prédikál vizet, az ÁFÉSZ is okosan csinálja. Reméljük, nemcsak átmenetileg... A. L I
