Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

1971. JÚNIUS 23., SZERDA rtsi Hir.rri 3 MŰTRÁGYA ÉS ÖNTÖZÉS Gyepgazdálkodás: olcsó állattartás Kollektív a Kötöttben Szélesebb látókörrel, hosszabb távra ■' Pest megyében 120 ezer ka- tasztrális hold a rét és legelő. Nem közömbös tehát, hogy ezt a nagy területet hogyan hasz­nosítják a gazdaságok. Jelen­leg a megye gyepterületének 60 százalékán a terméshoza­mok még a minimálisan elfo­gadható szintet sem érik el. 1964 óta, a mintalegelők ki­építésének kezdetétől számít­va, az állam dotálja a rétgaz­dálkodást. Pest megyében 47 millió forintot fordítottak erre a célra. A pénz — ha egyál­talán a rétek, legelők javítá­sára fordították a gazdaságok —, nem térült vissza, mivel jelenleg is alacsonyak a ter­mésátlagok. I A szarvasmarha-program I megvalósítása érdekében | ezentúl fokozottabb gon­dot kell fordítani a rét­gazdálkodásra. Erről beszélt megnyitójában tír. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese Dömsö- dön, .ahol a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Pest me­gyei szervezete bemutatóval egybekötött megyei rét- és le­gelőgazdálkodási tanácskozást tartott. A szakmai vitát dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi tanár vezette. Bevezetőjében arról beszélt, hogy az 1930-as évek termésátlagaihoz viszonyítva a búza, a kukorica, s a többi főnövény hozama 50 százalék­kal növekedett — ám a rétek és legelők majdnem kevesebb takarmányt adnak, mint 30— 40 évvel ezelőtt. Fontos, hogy megfelelő 1 mennyiségű műtrágyát 1 kapjon a fű is, mert ez a növény a legjobban hálál­ja meg a gondoskodást. I-Ielyes, ha a gyepet öntözik, mivel a megyében kevés a csapadék. A kiváló szakember mindjárt receptet is adott. A műtrágya 10 százalékát az el­Ez év január 19 módónkép­pen fontos dátum az Egyesült Ruházati Tsz Il-es számú abo- nyi telepének életében: a helybeli asszonyoknak munkalehetőséget biztosít­va, elekor kezdtek el dolgozni egy régi kastély épületében. A fes- tékszagú teremben az első je­lentkezők — mindössze nyol- can-tízen — még csak tanul­gatták a szabás-varrást, hiszen akadt közöttük olyan is, aid ekkor ült először varrógéphez. A vizsgamunka — a Grabuskin műlakk kabát — azonban már remekül sikerült. S közben egyre többen lettek. Fél év elteltével ismét ellá­togattunk Abonyba. A négy szalag mellett két műszakban ma már 80 asszony dol­gozik. A ruhaüzem nevét pedig idő­közben külföldön is megismer­ték. Erről számolt be Berényi Kálmán telepvezető: — Túl vagyunk a kezdeti nehézségeken, s nyugodtan ső, 35—35 százalékát a máso­dik és harmadik, 20 százalé­kát pedig a negyedik kaszálás, illetve legeltetés után kell ki­szórni. Az öntözővízből nyár közepén mintegy 160 millimé­ternyit kell a füveknek juttat­ni. Az előadás és vita után a részvevők megtekintették a dömsödi Dózsa Termelőszö­vetkezet legelőit és rétjeit, s a gépi betakarítás módszereivel ismerkedtek. Kiskunlacházá- ra mentek ezután, ahol az Aranykalász Termelőszövet­kezetben jó példát láthattak a legeltetései állattartásra. S hogy megéri a gyeppel való törődés, azt az is bizonyítja: a másutt 60—100 mázsás zöldtermés helyett az Aranykalászban 250—300 mázsát takarítanak be. Igaz, öntözik rétjeiket és több mint 7 mázsa műtrágyát szór­nak ki holdanként. Jelenleg 140 hold gyepük van, de mondhatom; nincs baj a mun­ka minőségével sem. Most el­sősorban női konfekciót gyár­tunk. A műszőrméből készült Helga és a műlalakból szabott Grabotán kabátok egyaránt a Német Demokratikus Köztár­saságba indulnak. A Helgá­ból eddig több minit kétezer darabot, a Grabotánból pedig ezerha tszázat gyártottunk. Mindkét kabát több színben készül, s rendkívül közkedvelt, hiszen mostanában Európa- szerfce hódít a műbőr. — Belföldi megrendelések? — Férfiaknak habszivacs jersey zakót készítünk. Emel­lett laminált kabátokat is gyártunk hazai megrende­lésre. — Munkaerőhelyzet? — Üzemünkben még 15 asz- szonyt tudnánk foglalkoztatni. Akik hozzánk jöttek dolgozni, megtalálták számításaikat. Re­méljük, hogy nem kell sokáig várnunk már az öltözőre és a fürdőre sem. F. G. újabb 200 holdat is telepíte­nek. Az üzemlátogatást követően megal állították a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Pest megyei szervezetének rét-, le­gelő- és takarmánygazdálko­dási szakosztályát. Pancsovai Nándornak, az egyesület me­gyei titkárának, javaslatára az albertirsai Dimitrov Tsz elnö­két, Farkas Pált, választották szakosztályelnökké, Billédi Fe­rencet, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezési osztá­lyának szakfelügyeleti csoport- vezetőjét pedig szakosztály­A megye egyik legnagyobb gazdasága, a Ceglédi Állami Tangazdaság, olyan képet mu­tat, amely jól tükrözi a mező- gazdaságban folyamatban lé-1 vő változásokat. A változások szükségszerűek. Erről beszél­gettünk Szabó Elemér igaz­gatóval. — Nyereséges ágazatunk a sertéstenyésztés és az alapte­vékenységen kívüli tevékeny­ség — csutadarálás, hibridku­korica-termesztés, szeszfőzés — volt az elmúlt évben. — Miért nem nyereséges a többi, a tö ágazatok? — Alacsonyak a hozamok, magasak a költségek. — Milyenek a hozamok? — Gabonából 13,6 mázsa holdanként, kukoricából 14,5 mázsa, szőlőből 17,3, almából 27 mázsa. Egy tehén 2667 liter tejet adott az elmúlt évben, ami szintén kevés. — Minek a következményei a nem megfelelő hozamok? — Az időjáráson — a nem megfelelő időben hulló csapa­dékon —, az elemi csapásokon — jégkáron — kívül rossz adottságaink —, talajviszonyok — és a gépalkatrészek hiánya akadályozott a legjobban. — Ha megfelelő az időjárás — erre mindig van remény —- ha nincs elemi csapás, akkor Mint máchol, a Váci Kötött­árugyárban is új kollektív szerződésit kötnek. Peregi Jó­zsef munkaügyi osztályvezető közlése szerint 1968-ban még egymaga készítette az első ter­vezetet. Későbj már a szak- szervezet, a pártszervezet, vál­lalatvezetés közös tervezete a dolgozók elé került, megvita­tásra. Most tizennyolc tagú vegyes bizottság állította ösz- sze a tervet, s az öt évre szóló szerződést a dolgozók tizen­két kisebb gyűlésen, széles körben, részletesen megvitat­ták. A nagyobb gondosság, szé­lesebb üzemi demokrácia fi­nomabb kidolgozást, több szempontot, elemet, nyomon- követhető fejlődést eredmé­nyezett. Munkásdinasztiák Kilencvenéves a gyár, mun­kásai közül soknak szülője, nagyszülője is ott dolgozott. Híres még arról is, hogy a fel- szabadulás után itt kezdődött meg először a termelés Vá­cott ... Négy-öt éve rekonst­ruálták: sok üzemében, pél­dául ‘ a varrodában korszerű munkakörülményeket talá­lunk, de a körülmények a leg­több helyen, így a kikészítő­ben, ahol az anyagot festik, rendkívül sokat javultak az utóbbi esztendőkben. A dolgo­zók többsége nő: az ő helyze­elérhetik, hogy terményeik nyereséget hozzanak? — A gabonánál elérhettük volna a 18—20 mázsás átlagot, s ez már kifizetődő. Kukori­cából nehezen érhetjük el a megfelelőnek látszó 24 mázsás termésátlagot, mert talajaink 47 százaléka negyed-, ötöd-, hatod-, heted-, nyolcadosztály- ba tartozik. Szőlőből nem ér­hetjük el a 30 mázsás átlagot — ez biztosítana nyereséget —, mert 500 holdból csupán 117 hold a megfelelő minősé­gű, a többi öreg, ritka térállá­sú. A legjobb szőlőink viszont 120—150 mázsa termést is ad­nak. A szarvasmarhára csak­nem kétmillió forintot fizet­tünk rá. Rossz volt az állo­mány, beteg, selejtes, „negati- vizáltunk”, felfrissítjük; mert a régi nem produktív. Az el­múlt évben 250 szarvasmarhát, az idén 320-at selejtezünk ki. — A sertéságazat miért volt nyereséges? — Jó az állományunk, más­részt dotációt kapunk.' — A termelés költségei álta­lában emelkedtek? — 1969-hez képest 10—12 százalékkal magasabbak. Amíg 1969-ben 205 millió fo­rint volt az összes termelési költségünk, addig 1970-ben már 222 millió. Ezzel nem tar­tott lépést a mezőgazdasági felvásáilási árak emelkedése, tehát mindez a nyereség csök­kenését vonta maga után. — A feladat tehát elsődlege­sen az lenne, hogy elérjék a megfelelőnek látszó hozamo­kat. Mi ennek az útja? — Hatékonyabb és moder­nebb gazdálkodás, mindez is­mert, mint például: a talaj táperejének pótlása, jobb ta­lajelőkészítés, megfelelőbb minőségű vetőmag, gondosabb gyomirtás, veszteség nélküli betakarítás. Ezek nem új dol­gok, mindig erre törekedtünk, de most még intenzívebbé kell tennünk ezeket a munkafolya­matokat. Viszont egynéhány lényeges tényező nem tőlünk függ. — Melyek ezek? — Amelyekről már az előbb szó volt: az adottságok, a rosz- szabb minőségű növény- és állatállomány. Ezenkívül a gazdasági ösztönzők, amelyek nem mindenben kedvezőek. f. — Esetleg változtatni kellene a gazdaság termelési szerkeze­tén? tűket tágas bölcsőde, óvoda, üzemorvosi rendelő, terhes­gondozó, fogászat könnyíti. A gyár évente hatvanezer fo­rintot költ sportcélokra, nyolcvanezret kulturális ki­adásra — számos klubot tar­tanak fenn. A bérezés azonban a , textiliparban elég alacsony, e gyáron belül különösen az, s bár, a nyereségrészesedés évek óta húsz nap körül mo­zog, az ezemégyxzáz főt igény­lő üzem munkaerőhiánnyal küszködik, nagy a fluktuáció, s törzsgárdatagok is vándor­botot fognak. Az idén újabb, ötéves, folyamatos rekonst­rukcióba kezdenek, kétszáz­húsz millió forint értékben: a termelés, minimális lét­számnövekedéssel, majd száz- kilencvenöt tonna készter­mékkel bővül. Póilék nyugdíj előtt Arról, hogy az új kollektív szerződés tervezetét tárgyaló gyűléseken a dolgozók mely pontokhoz fűztek észrevételt, hol javasoltak változtatást, Szabó Sándorné párttitkár vi­lágosít feli — Különböző észrevételek hangzottak el az ebédpénz- hozzájárulásról, ezt ugyanis a közelmúltban felemelték. Elsősorban a törzsgárdatagok kérték a munkafegyelem meg­szilárdítását; szigorítottak a nyereségrészesedési feltételek — Ezen változtatunk. A jö­vőben az állattenyésztés lesz a fő ágazatunk, a szarvasmar­ha-, a juh- és a sertéstenyész­tés. — Miért van erre szükség? — Azért, mert a gazdaság 19 ezer holdjából 14—15 ezer hold szántó. Ilyen rossz talaj­adottságok mellett ilyen nagy vetésterület nem sokat ér. In­kább rátérünk a takarmány- gabonára, a lucernára és az intenzívebb kukoricatermelés­re, hogy az állatoknak megfe­lelőbb takarmányalapot biz­tosíthassunk. Berkovits György is. Kérték, több helyen jár­jon munkaruha, védőruha; ki­terjesztették a leltárhiányi felelősséget az összes raktár- vezetőre: az eddig negyven év után járó törzsgárdatagsági jutalom feltételét harmincöt esztendőre csökkentették. A különböző érdemekért való jutalomszabadság bevezetését kérték; végül a tízéves mun­kaviszony, s nőknél ötvenhá­rom, férfiaknál ötvennyolc esztendős kor után, a tízszá­zalékos teljesítménypótlékot, ami a nyugdíjat kedvezőbben befolyásolja. És a zajártalom? Mint mondtuk, ez új szer­ződés nagy előrelépést tükröz az előzőkhöz képest. Miért ha­gyott bennünk mégis egy kis hiányérzetet? Jó, helyes, hogy sok szó esik a pénzügyi kérdésekről: a ja­vaslatok általában szigoríta­nak, de ahol betegség, öregség indokolja, engedményt, köny- nyítést is tesznek. Más esetben üzemi fegyelem, munkaer­kölcs, munkakörülmény a hozzászólás tárgya. Ügy tűnik azonban, kevesen mérték fel s szóltak hozzá a hosszabb tá­von érdekes témákhoz. Mire gondolunk? Rengeteg nagyüzemben, a textiliparban kiváltképpen, nagv a zajártalom, szennye­zett a levegő. Az orvosi fel­mérések idegi bántalmakról, mozgásszervi megbetegedé­sekről tanúskodnak. Nos, szí­vesen találkoztunk volna olyan javaslatokkal, amelyek egész­ségügyi szakértői véleményre | támaszkodva, ilyenfajta mun­kakörülményi kikötéseket cé­loznának. Ugyanígy felvethet­ték volna a munkaközi pihe­nőt, üzemi tornát is. Helyes lett volna szólni az üzemi to­vábbképzés * módozatairól. Vagy a lakásépítés támoga­tásának, a lakásépítési köl­csönnek a feltételeiről. A sorra kerülő rekonstruk­ció messzemenően figyelem­be veszi az ember szempont­jait: kondicionált légterekről, a páraelszívás többi tökélete­sítéséről hallottunk. De mind­ezt a dolgozó s a szakszervezet is vesse fel, igényelje, kösse ki, tartsa számon, kísérje fi­gyelemmel, az eddiginél rész­letesebben ! P. A. Foío: Gárdos Zöl dség-gyíim ö!cs-terme lók és felhasználók! Most rendelje meg a szükséges göngyöleget. Vállalatunk még minden igényt ki tud elégíteni. Kedvező forgalmazási feltételek. Egyszeri használati díj megfizetése mellett göngyölegeinket egész év végéig használhatja. Ajánlataink: RAKODÖLAPOS MÉRETŰ GÖNGYÖLEGEK BETÉTI DÍJAS FORGALMAZÁSBAN: Típus: Betéti díj: Használati díj: 5 cm-es rekesz 12,- Ft 2,- Ft 10 cm-es rekesz 17,- Ft 2,60 Ft zöldséges- és kishűtőláda 42,- Ft 6,- Ft burgonyás-hagymás zsák 20,- Ft 3,- Ft NEM RAKODÓLAPOS MÉRETŰ BETÉTI DÍJ NÉLKül, DARABELSZAMOLASOS FORGALMAZÁSBAN: Típus: Használati díj: 5 cm-es rekesz 2,- Ft 10 cm-es rekesz 2,60 Ft hűtőládák 6,- Ft Igényével keresse meg budapesti központunk áruforgalmi osztályát (Budapest VII., Baross tér 19.) Telefon: 424-144; 428-749; 225-442. GYÜMÖLCS-ZÖLDSÉG GÖNGYOLEGELLATÓ ÉS GYÁRTÓ ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI VALLALAT GRABUSKIN - GRABOTÁN HelgaAbonyból — az NDK-ba titkárnak. m. k. a. Nyereség - veszteség A Ceglédi Állami Tangazdaság tapasztalatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom