Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

p c s ra\ £ G-v eT~hírlap IctiLO n kTi A pa saT XV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1971. JÚNIUS 22., KEDD Késik a rönkszállítás gépesítése Elkészült a ládagyár fejlesztési terve a IV. ötéves terv idejére 3x20 másodperc telefon... Aratnak a határban Sok múlik az időn Minta kiskocsma a Kecskeméti úton 5 i P ■ O ■ R « T Remekeltek sportolóink a területi úttörő-olimpián — Nem lesz késő? — őszi árpánk csak 20 holdnyi van, a 210 hold rozs már nagyobb gondot okoz. Ak­korra talán... Csendben iszogatják a ven­dégek a frissen csapolt sört. Ketten biliárdoznak. A régi „törzsgárdának” se híre, se hamva. Nem érzik jó már itt magukat. A kiskocs­mát kimeszelték, és a tiszta­ság, a rend elidegenítette a rendbontó részegeket. Végre a kecskeméti, oldalon is méltó fogadásra talál az utas. Bíró Ilona Gulaschki is van A most megnyílt önkiszol­gáló cipőbolt slágere a Gu­laschki cipő. Pénteken délelőtt 11 óráig olyan sikere volt az önkiszolgáló cipőüzletnek, hogy 10 ezer forint értékű ci­pőt vásároltak az érdeklődők. Siker Nagymaroson Vasárnap Nagymaroson sze­repelt a művelődési otthon férfikórusa. A szövetkezeti nap alkalmából adtak találko­zót a kórusok. Kilenc énekkar énekelt. A többi között Pécs, Kál, budapesti kórusok mellett léptek fel a nagykőrösiek, megérdemelt, szép sikerrel. r A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a lá­dagyár „gazdája” elkészítette az üzem fejlesztési tervét a negyedik ötéves terv idősza­kára. A fejlesztés, amelyet 1970 január elsejével meg­kezdték, tovább folytatódik. A tervek szerint a gazdaság külső erőkből 14—15 millió forintot biztosít a tervek megvalósításához, míg az üzem saját erőből ehhez 4—5 millió forintot ad. j Ebből az összegből a szo- I ciális körülményeken ja- i vitának — teljes felszá- j ipolásukra még nem le- ; hét számítani —, gépesí­tik az anyagmozgatást. Ez utóbbi megvalósításához rendbehozzák a telep útjait és csatornahálózatot építenek. Kicserélik a telep elavűlt vil- iamosvezeték-hálózatát is. Nagy feladat lesz a rönkfel­dolgozás egységesítése, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi sufnikban itt-ott dolgozó gé­peket technológiai sorrend­ben helyezik el az arra szol­gáló csarnokban. A ládagyár jelenlegi gép­parkja már eddig is sokat fejlődött, s a fafeldolgozó üze­mekhez hasonlítva országos viszonylatban — megfelelő. Ez ugyan szépen hangzik, de ko­rántsem ad okot az ujjoii- gásra. A lemaradást főképp a fa­rönkök szállításának gépe­sítésében tapasztalhatjuk, pe­dig az anyagmozgatás gépesí­tése a termelőmunkának ad­ja vissza a munkáskezeket. Két szovjet gyártmányú, homlokvillás targoncát már munkába állítottak az anyag­téren. , A fűrészelt fafélék szál- j lításában kiválóan megfe- í lelnek, a rönkszállításban i már kevésbé, mert nem i biztosítható a rönkök bal­esetmentes szállítása. Ä hulladék, fűrészpor, és ki­sebb rönkfélék rakodására mezőgazdasági markológépe­ket állítottak be. Nehéz fizi­kai munkát igényel a rönkök kirakása a vagonokból, ennek megkönnyítésére szolgálna a Vörös Csillag Traktorgyár FRAK rakodógépe, amely azonban a rönkök markolá­sához szükséges adapter hiá­nyában még nem végezheti munkáját. Esik vagy nem esik, a vásá­rozóknak mindegy. A borús­esős vasárnap hajnalán meg­lepően sok állatot hajtottak fel a nyári vásárra. Még a gyalog vásárra is jöttek áruk­kal. Bármilyen hűvös is volt a hajnal, az állatvásáron élénk forgalom alakult ki. Sok volt a vevő, sok áldomást ittak. . A sertésvásáron a válasz­tási malac párját 600—1200 forintért adták, a 3—4 hóna­posok darabját 6—800-ért, egy 60 kilós süldő pedig 1100 fo­rintért cserélt gazdát. De nem a sertésvásár aratta a legna­gyobb sikert. A marhavásár állt az ér­deklődés központjában. Főleg az ország más részéből jött termelőszövetkezetek vásárol- f ták szép számmal a jószágo­kat. A tehén ára 8 ezer fo­Nagy gondot jelent az is, hogy az új gépek némelyi­ke az alkatrészhiány miatt néha hetekig áll. Ezért is döntöttek úgy, hogy azonos típusú gépeket állíta­A hajnali esőktől még ned­ves fák között bolyongok. A Kecskés utcát keresem, s bár tudom, hogy itt kell lennie, se­hol sem találom. Nem is cso­dálkozom ezen, hiszen „benne” járok, csak egy régi házszám­tábla igazít el: ez „volt” a Kecskés utca, ma Szabó Ervin utcának hívják... A házak kertjében is csend van. A redőnyök még az alvók álmát őrzik, azokét, akik az éj­szakai műszakból jöttek, s azo­két is, akik délutánosak, s a vasárnap fáradságát pihenik ki. Az egyik házban azonban nem alszik a gazdasszony. Pe­dig jócskán fáradt és álmos lehet, mert nemrégen érke­zett haza a gyárból. — Igen, a brigádommal vál­laltuk, hogy amíg a borsósze­zon tart, részt veszünk a mű­szak állandó éjszakai munká­jában. — Melyik brigádban dolgo­zik? — Az Arany János brigád vezetője vagyok, a konzerv I- es üzemben. Szocialista bri­gád a miénk! — Mit szól a család? — Régi konzerves család vagyunk, a munkavállalással nincs itt baj... A férjem a II- es telepen csoportvezető, a kisebbik lányom mellettem dolgozik a szalagon, leszedő. Tudják, hogy ilyenkor sok a munka, és dolgozni kell. — Második műszak? — Tegnap ugye vasárnap volt. Délelőtt főztem valami jobbat. Utána mentem a gyár­ba. Most már megetettem a jó­szágokat — két disznónk, meg csirkéink vannak —, azután reggelit készítek. Kimosom még a kendőket, meg a zokni­kat, hogy rendben legyen min­den az esti munkakezdésre. Azután jöhet a pihenés, először a munkából a munkába jövök haza... Hadd kérdezzem már meg, miért faggat? rintnál kezdődött, de akadt olyan tehén is, amelyért 16 ezer forintot fizettek. Neve­lésre, hizlalásra keresték a nö­vendék jószágot, éves borjúért 4 ezer, 4 ezer 200 forintot is adtak. A vágni való tehén kilója 17 forinttól 24 forintig ment, a fiatal bika ára kiló­ra 30 forintért. A mostani vásáron keve­sebb lovat árultak, de a jobb kiscsikó ára 8—10 ezer forint­nál kezdődött. A legnagyobb sikere azon­ban az új cédulaváltóháznak volt. Amíg éveken keresztül egy magánháznál szorongtak, tolongtak az emberek, hogy a járlatleveleket átírassák, most végre az új cédulaváltóháznál zajlott le ez a sok adminiszt­rációt kívánó tevékenység. Gyorsabban ment az ügyinté­zés a vásározók örömére. nak munkába, igy, ha már másképp nem megy, két gép­ből csinálnak égy — működőt. A ládagyár rekonstrukciós tervének megvalósulása egy­ben a ládagyár felvirágzását jelenti. — Arról írunk, hogyan élnek az emberek a városban. A mi­nap a Szőlő utcában jártunk. Kezébe veszi az újságot, át­futja a cikket és mentegetőzve mondja: — Pedig mindig elolvasom, dehát ez a vasárnapi nap olyan zűrös volt... — Mi okozott a közelmúlt­ban örömöt? — Letelt az OTP-hitelünk. 1951-ben építettük a házat, s minden hónapban 315 forint részletet fizettünk. Most „ki­telt” a 45 ezer forint. Öröm az is, hogy a lányaimat szépen felneveltem, öröm az is,,hogy ebben az utcában lakunk, ahol valóban pihenni is lehet — olyan jó csend van. A reggeli riportalanyt Sza- nyiszló Ferencnének hívják. A beszélgetést gyorsan befejez­zük, mert tudom, hogy minden perccel a pihenést rövidítem meg. Szabó Mária MULATUNK MA A MOZIBAN? A hölgy nem iszik, nem do­hányzik, nem flörtöl, csak fe­cseg. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Kísérőrnúsor: Magyar hír­adó. Merre tartasz, ember? Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Szabadság Termelőszövetke­zet: Mi már aratunk. _ 7 — Legalábbis próbaaratást tartottunk. A kombájnunk rendben van, a többi az időjá­ráson múlik. — Hol, kezdték? — Feketén, az őszi árpával. Arany János Termelőszövet­kezet: — Szerdán, csütörtököd kez­dünk. 66 hold őszi árpánk be­érett? — Kombájnok? — Három hete készenlétben vannak. — A gépeken nem múlik? — Szombaton már próba- cséplést is tartottunk. Dózsa Termelőszövetkezet: — Csak Péter-Pál után kez­dünk. — Az időjárás miatt? — Is-is. Elé^ kései volt a vetés. — Gépek? — Rendben. Most „borsó­zunk”, de ha lehet, indu­lunk az aratással is. Rákóczi Termelőszövetkezet: — Lelkiekben fölkészültünk. __ ? — M ert az egyetlen kombáj­nunk' még rossz és az AGRO- KER alkatrész helyet türelmet ad. Született: PozSgai Ferenc és Tekes Julianna: Ildikó, Go- dány Dezső és Irházi Judit: Krisztina, Besesek Béla és Gaál Ildikó: Ildikó, Tóth Ist­ván és Bakos Éva: Zita, Új­laki Ambrus és Barkó Pi­roska: Piroska, Csete Ambrus és Kiss Margit: Margit, Váczi József és Bacsó Julianna: Zsuzsanna, Pap Ferenc és Su- lák Eszter: Ferenc, Módra Dezső és Grónai Erzsébet: Er­zsébet, Csáki Sándor és Illés Judit Éva nevű gyermeke. Névadót tartott: Debreceni János és Cseri Erzsébet: Já­nos, Nagy Ferenc és Erdei Katalin: Tamás, Török Sán­dor és Varga Margit: Dóra nevű gyermekének. Házasságot kötött: Utasi Fe­— Mi lesz így? — Majd kölcsönkérünk vagy a ceglédi Kossuth Termelöszö- vezetkezettöl, vagy valamelyik testvér tsz-töl. A kíváncsiságunk még na­gyobb, mint az üdítő ital utá­ni vágy. Au ÁFÉSZ Kecskeméti úti 34-es számú üzletében való­ban érdemes szájjelnézni. A szinte már lebujnak számító „talponállódból, ízléses és kor­szerűen ellátott „Falatozó” lett. — Amióta kinyitottunk, az autósok serege látogat be hoz­zánk üdítő italra (van bőven és mindenkor), kávéra, vagy éppen egy kis harapnivalóra — mondja Harczi Istvánná. Férjével, együtt az ÁFÉSZ má­sik üzemegységéből jött ide, hogy a minta kiskocsma lel­kiismeretes, gondos vezetésé­vel valóban azt a célt szolgál­ja, aminek szánták. A hűtő- szekrény, amelyet 34 ezer fo­rintért vett az ÁFÉSZ, tömve friss és ízléses büféáruval. 110 ezer forintba került az „át­rendezés”. Ügy látszik megér­renc és Kovács Rozália, Né­met József és Zatykó Sarolta, Halász Ferenc és Takácsy Ho­na, Reggel László és Illés Ju­liánná, Kasza Károly és Utasi Ágnes. Meghalt: Erdődi József (Csemő, Pesti u. 9.), Takács Lajos (Barátszilos d. 13.), Tóbi Antal (Csikvár d. 1.), Kis Dé­nes (Rákóczi u. 26.). A VII. nyári úttörő-olimpia egyik országos középdöntőjét Tatán bonyolították le június 9 és 11 között, öt megye leg­jobbjai 8 sportágban mérték össze erejüket. Győr-Sopron, Komárom, Pest, Vas és Veszp­rém legjobb úttörősportolói­nak vetélkedőjén 3 sportágban szerepeltek a nagykőrösi fia­talok, s csaknem valamennyi számban —amelyikben szere­peltek — bejutottak az orszá­gos döntőbe. 9-én az atléták és a tornászok versenyével kezdődött a területi viadal. Atlétikában 126-an szerepel­tek szép, jól rendezett verse­nyen. A Pest megyeiek s kö­zülük is a körösiek kitettek magukért, különösen a lányok. A körösi fiatalok minden olyan számban bejutottak az országos döntőbe, amelyben elindultak. Eredményeik: 500 méteres leány síkfutás­ban Hanny Judit (Nagykőrösi Petőfi Iskola) kimagaslott a mezőnyből, és 1:21.6 másod­perces eredményével biztosan megnyerte számát. A 4x100 méteres leány vál­tófutásban a legjobb időered­ményt elért csapatot kizárták i a versenyből, és a Nagykőrösi 1 Kossuth Iskola váltója (Cs. Kiss Eszter, Klingl Györgyi, Vilcsák Edit, Holi Valéria) 54.6 másodperces eredmény­nyel végzett az első helyen. Leány távolugrásban Klingl Györgyi (Nk. Kossuth) utolsó, 519-es ugrásával győzött, s 4 centiméterrel előzte meg a második helyezettet. Leány magasugrásban 146 centiméterrel Klingl a máso­dik helyen végzett, de így is bejutott az országos döntőbe. Minden számban 6 induló volt, mert atlétikában a ren­dező Komárom megye 2—2 versenyzőt (csapatot) is indít­hatott. A 110 tornász 6 számban ve­télkedett. A körösiek 4 kategó­riában szerepeltek, s két arany-, 3 ezüst- és 1 bronzér­mes helyezéssel tértek haza. A serdülő fiú I. osztályú csa­patversenyben 3 iskola mérte össze erejét. A Nagykőrösi Petőfi Iskola (Kiss Endre, Priknel Zoltán, Párizs Lajos, Kovács István, Király Sándor, Harsányi Gábor) csapata ta­lajon ragyogóan (ugrásban a vártnál gyengébben) szerepelt, s 171,1 pontos teljesítményé­vel mindössze négy tizeddel szorult a győriek mögött a második heiyre. Serdülő fiú I. osztályú egyé­niben (10 induló): Király Sán­dor (Nagykőrösi- Petőfi Iskola) különösen nyújtón remekelt, és 91,4 ponttal megnyerte a versenyt a gyűrűn és talajon ügyeskedő Harsányi Gábor (Nk. Petőfi) 90,3 pont — előtt. Zsoldos Péter (Nk. Rákóczi) 86,7 ponttal a 4. helyen vég­zett. Kovács István (Nk. Pe­tőfi) versenyen kívül 88,6-tal a 4. legjobb eredményt érte el. Serdülő fiú II. osztályban (7 fő): a Nagykőrösi Petőfi Isko­la 3 fiatalja az élen különver- senyt vívott: 1. Reszeli Péter, 2. Leskó Zoltán, 3. Pap Gyula. Serdülő leány II. osztályban (14 induló): Pomázi Zsuzsan­na (Nk. Arariy Iskola) a nyol­cadik lett. Csapatszámokban az első kettő, egyéniben az első hat helyezett — így a versenyben elindult valamennyi fiú tor­nász — továbbjutott, és beju­tott az úttörő-olimpia országos döntőjébe. — S — Köszönetét mondunk mindazok­nak a testvéreknek, rokonoknak. Jő szomszédoknak, Ismerősöknek, akik drága édesanyánk, nagy­anyánk özv. Tóth Sándorné teme­tésén megjelentek, részvétükkel mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. A gyászoló Bar- tha család. lj A RÓZSAK ATYJA Bács Dániel már nyugdíjas, ilyenkor, szezon idején azon­ban minden esztendőben visszatér a konzervgyárba kedvelt ró­zsáihoz, ugyanis már 4 esztendeje gondozza — tavasztól őszig — a szebbnél szebb virágokat. Most éppen a dobozüzem melletti rózsalugast ápolja. Foto: Varga Irén yégre megnyílt a cédulaváltóház Eső sem zavarta a vásárt 10 ezer forintot megadtak egy kiscsikóért Gyorsabb ügyintézés MUNKA UTÁN - MUNKA ^ Egy konzerves családnál te. Anyakönyvi hírek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom