Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
tear jiEcrri 1971. JÜNIUS 20., VASÄRNAP '^Mirtan ÍÍ3D3ESE3E3G3Q TECH N I KA Falu a tengeren A Szovjetunióban 25 évvel ezelőtt telepítették le az első fúrótornyot a Kászpi-tenger medrébe, száz kilométerre a partszegélytől. Napjainkban már több mint 240 kilométer hosszú a fúrótornyok acélerdejének sora. Helyenként kisebb települések létesültek a fúrótornyok körül. Emeletes lakóházakat, kultúrházat, iskolát, kórházat és postát építettek az acél cölöpökön nyugvó mesterséges szigetekre, melyek a kitermelt kőolaj egy részének tárolására és hajókikötőül is szolgálnak. A part és az „olajfalu” között motoros- hajók és helikopterek tartják fenn a forgalmat. A települések alatt 30—40 méter mélyen van a tengerfenék, nem volt tehát könnyű stabil, a hullámverésnek jól ellenálló alapokat készíteni az építmények számára. Megkezdődött a Mars-bolygó újrafelfedezése Majdnem hathónapos út után Mars-közeibe érnek majd a szovjet Mars—2 és Mars—3 elnevezésű bolygóközi szondák. A négy és fél tonnás, példátlanul nagy súlyú automatikus bolygókutató laboratóriumokat 1971. május 19-én és 29-én indították a vörös bolygó felé. Indításuk nem véletlenül esett erre az időpontra, ekkor nyílt ugyanis a Marsra néző indítási ablak. Ezzel a vállalkozással, valamint az ugyancsak a Mars felé tartó Mariner—9 szondával megkezdődött az 1970-es évtized legígéretesebb űrvállalkozása, a Mars-program. Minden reményünk megvan arra, hogy a kép, amelyet a már eddigi sikeres Mars-szondák útján nyertünk erről a sok vitát kiváltó égitestről, tovább finomul, és az elképzelések, sőt, nem egy esetben romantikus álmok helyébe újabb, a valóságot tükröző adatok kerülnek. Amit már tudunk Mit tudunk ma erről az égitestről és miként illeszkedik jelenlegi Mars-képünk a megváltozott bolygórendszer-képünkbe? A kérdés annál is inA magyar holdészleiők Európa legjobbjai A világ közvéleménye nagy kíváncsisággal figyeli a Földünk körül folyó, századunk legnagyobb kísérleteit, az űrkutatást. A mammutköltsége- ket emésztő vállalkozások földi előnyei ma még csak részben mutatkoznak, de elkövetkezik az idő, amikor ugyanolyan áldásos hatással lesznek az emberiségre, mint például annak idején az elektromosság feltalálása. A jelenlegi űrkutatási programok és ezek közül is elsősorban a Hold meghódítása hatalmas technikai és tudományos felkészültséget követel. Ennek megfelelően anyagi következményei is jelentősek, ezért a széles távlati programok kidolgozására ma csak a világ két vezető hatalma képes. Közvetlen módon azonban sok kisebb állam részt vehet az űrkutatásban. így például már az első szputnyik indítása óta hazánk is sikerrel működik közre: a már keringő mesterséges holdak pályájának folyamatos ellenőrzéséhez, másrészt a magaslégkör gyors váltózásaihák " felderítéséhez szolgáltat fontos adatokat. Az Apollo—10 indítása óta a magyar amatőrök rendszeresen észlelik a vulkángyanús hold jelentéseket. Ezzel tevékenyen részt vesznek a Hold „biztonságos” és „aktív” vidékeinek kijelölésében. A múlt év során a hazai holdészlelők a Nemzetközi Holdmegfigyelő Hálózat (LION) legjobb európai csoportjává váltak. Különösen kiemelkedő a szolnoki, leninvárosi, ózdi és pécsi amatőrök szorgalma. (MTI) Értesítjük magán- és közületi vásárlóinkat, hogy új üzletünkben nagy választékban kaphatók: IMPORTALT ÉS BELFÖLDI ÉPÜLETSZERELVÉNYEK, KÖZPONTI FŰTÉSSZERELÉSI CIKKEK, FÜRDŐSZOBA- BERENDEZÉSEK KÜLÖNBÖZŐ SZÍNEKBEN, KOMPLETT SZIVATTYÚK, OLAJ- ÉS VILLANYBOJLEROK, FITTINGARUK. Vásároljon mindent egy helyen, keresse fel szaküzletünket. Szeretettel várjuk minden kedves vásárlónkat. PEST MEGYEI IPARCIKK ÉS SZERELVÉNYÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT 51-es sz. közös boltja, Cegléd, Szabadság tél 8. kább aktuális, mert a Marssal együtt naprendszerünk vala. mennyi bolygójáról gyökeresen megváltozott az űrkutatás első évtizedében a felfogásunk. A század első felében megmerevedett szemléletünk helyébe folyton változó, dinamikus naprendszer-kép lépett. A Mars újrafelfedezésének dátumát 1965. július 15-től számítjuk. Addig a Mars-csatornák, a Marson lehetséges élet körüli viták, a fantasztikusirodalom és -filmművészet, bár állandóan felszínen tartotta a Mars-kérdést, éppen mert romantikus álmainak igazolását várta a tudománytól, elterelte a figyelmet a lényeges kérdésről, arról, hogy a tudományos kutatások feladata nem az elképzeléseink utólagos igazolásában merül ki, hanem a konkrét adatok megállapításában, a konkrét ismeretek megszerzésében. 1965. július 15-én Mars-közeibe ért a Mariner—4 szonda, és megkezdte a bolygóról készített 21 rendkívül érdekes és páratlan fényképfelvételének a Földünk felé való továbbítását. E képek, valamint a Mars környezetében végzett mérésekből rajzolódott ki először a Mars igazi képe. Ezt tovább erősítették a Mariner—6 és Mariner—7 1969 júliusában és augusztusában készített hasonló, de most már 200 darabot elérő fényképfelvételei és mérései. Mínusz 75 fokos éjszakák E vállalkozások óta tudjuk, hogy a Mars felszínét a Holdhoz hasonlóan kráterek borítják. Tudjuk, hogy nincsenek Mars-csatornák, sőt, a legtöbb, innen a, Földről csatomaszerü .mélyedésekként. feltérképezett alakzat nem hogy mélyedés, hanem éppen ellenkezőleg: hosszan elnyúló magas hegyhátak sorozata. A Mariner- szondák példátlan közeibe hozták ezt a Föld—Nap távolság egyharmadánál közelebb sohasem kerülő égitestet a Földhöz: első képeiket 12 és fél ezer, a továbbiakat már kétezer kilométerre a felszíntől készítették. így derült fény arra, hogy a Mars felszínén a kráterek mérete a 240 kilométer és a 300 méter között váltakozik, és a sarkok táján szárazjéggel, megfagyott széndioxiddal és vízgőzzel borított ovális alakú kráterek hatalmas jeges mezői terülnek el. Az itteni átlag- hőmérséklet éppen a széndioxid fagyáspontján mozog, míg a bolygó nappali oldalán, délebbre +15 C fok, éjszaka azonban mínusz 75 C, fok az átlaghőmérséklet. Légköre: széndioxid Rendkívül nagy meglepetést okozott annak felismerése, hogy a Mars bolygó körül nincs sugárzási övezet, a Marsnak nincs mágneses tere. Az ötvenes években még azt hitték a kutatók, hogy van. így, mivel a sugárzási övezet és mágneses tér a bolygók magjával áll kapcsolatban, az is nyilvánvaló lett, hogy a Marsnak nincs belső magja. Ugyancsak világosan látható, hogy vulkáni tekintetben halott égitestnek számít. Légköri összetételének vizsgálata is meglepő eredményekkel járt. Még a két évvel ezelőtti írásokban is úgy vélték, hogy a Mars-légkör 45 százalékát nitrogén teszi ki. Kiderült ezzel szemben, hogy egyáltalán nincs nitrogén a légkörben, és oxigén sem található. Fő alkotóelem a légkörben a széndioxid. Romantika és valóság A szemlélet tehát, amely a Mars bolygót a Föld testvérének tartotta, téves volt, és a marsbéli élettel összefüggő romantika szétfoszlóban van. A Mars, Földünkhöz hasonlóan, része csak a naprendszernek. Ne sajnáljuk azonban a pusztuló Mars-romantikát. Helyébe a valóság megismerése lépett. És hogy még tökéletesebb legyen ez a kép, már útban vannak az űrkutatás történetének legnagyobb súlyú Mars-szondái, amelyek közül egyik valószínűleg a Mars mesterséges holdjává válik, másik pedig simán a bolygóra leszálló egységet visz magával. Az ember megindította a Mars ostromát. Schalk Gyula Halpikkelyből körömlakk A szegedi Vniverzál Ktsz szakemberei szegedi kutatók, kai közösen kidolgozták a ba. latoni halpikkelyből készülő természetes gyöngyház-pigment nagyüzemi gyártásának technológiáját. Ennek felhasználásával az idén már egymillió tégely különleges, gyöngyházfényű körömlakkot gyártanak belföldre és exportra. A cikk legnagyobb külföldi vásárlója újabban Szudán. Egy khartumi kereskedő a Budapesti Ipari Vásáron több mint 70 000 tégelyre adott megrendelést, mintegy 16 000 dollár értékben. A modern tudomány és technika lexikona PROGRAMOZÁS Üdülőszezon a Bükk tetején A tengerszint felett több mint hatszáz méter magasságban fekvő Bükkszentkereszt községben megkezdődött az üdülőszezon. A Bükk hegység „tetejét” több mint fél évszázada keresik fel a pihenni, gyógyulni szándékozók. A bükk- és fenyőerdőkkel körülvett községben megérkezett az idei első ötven üdülővendég, akiket a fizetővendég-szolgálat útján helyeztek el. A község több mint száz családja fogad évről évre vendégeket. Az elektronikus számítógépek működését a program vezérli. Ez a program nem más, mint a feladatot megoldó ún. algoritmusnak, szigorúan meghatározott műveletek egymásutánjának olyan alakja, amelyet a számítógép „megért”. A programozás tehát hasonlít a fordításhoz: az algoritmusok nyelvéről a gép nyelvére. A szigorúan vett programozást tehát meg kell előznie a feladatot megoldó algoritmus kiválasztásának. Ezt többnyire olyan matematikus végzi, aki ismeri a matematikai szaknyelv finomságait, de ismernie kell azt a területet is, amelyen a megoldandó probléma felmerült. A programozó mindig törekszik arra, hogy a feladatot visszavezesse már ismert és megoldott feladatokra. Ez a legtöbbször úgy történik, hogy kisebb részfeladatokra bontják a kiindulót. Ez a törekvés aztán kialakított néhány általános programozási „fogást”. Ilyen például a ciklusos programozás, amely azon alapszik, hogy a számítógép köny- nyen ismételni tud megadott műveletsorokat. Sokszor ugyanis fokozatosan közelítve (iterálva, approximálva) oldja meg a számítási feladatot: minden ciklus után megvizsgálja az eredményt, mennyi az eltérés egy rögzített értéktől? Az eredménynek megfelelően azután módosítanak a kiinduló adatokon mindaddig, amíg az eltérés nullává válik. Kialakultak különböző programrészek (szubrutinok) is, amelyeket a gép memorikájá- ba tárolnak és egyetlen utasítással be lehet hívni őket. Vagyis nincs szükség arra, hogy minden esetben leírják a szorzás vagy a gyökvonás stb. algoritmusát lépésről lépésre; elegendő, ha a szorzás, vagy a gyökvonás szubrutinjának nevét írják le, mert hisz a gép ennek alapján már „tud” szorozni is. A programozás mindig valamilyen programnyelven történik. Bizonyos értelemben ezek valamennyien univerzálisak (Algol, Cobol stb.), de tulajdonképpen csak egy-egy problémacsoport (pl. közgazdasági) megoldására készültek, ugyanakkor az ilyen úgynevezett magasszintű összeállító programnyelven írt utasításokat a gép nem tudja végrehajtani. Először le kell fordítania (egy beépített fordító- programmal) saját gépi nyelvére a programot. Viszont mégis érdemes ilyen géptől független programozási nyelveket használni, mert így nincs a probléma megoldása egy meghatározott számítógéphez kötve (már sok helyen vannak is programkönyvtárak, ahonnét kölcsön lehet venni egy-egy problémamegoldó programot), másrészt alkalmasak rá, hogy a számítógéptől függetlenül is, mint nyelvet használják őket, természetesen szakkérdések vizsgálatára. SÁROSPATAK Helyreállítják a Rákóczi-vár 1541-ből származó vizikapuját Sárospatakon az idén folytatják a Rákóczi-vár szépítését. A következő esztendőkben feltárják és helyreállítják a belső várat „körbefogó” erős védőfalakat, amelyeket még Perényi Péter építtetett és amelyek már pusztulásnak indultaik. Az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói most kezdték meg az úgynevezett vízikapu „újjáépítését”, amelyen pár évvel ezelőtt még látható volt elkészülésének dátuma: az 1514-es évszám. A Bodrogra vezető vízikapu — amely a belső vár egyetlen kocsibejárata volt — eredeti magasságában áll még, s így . a várat körülvevő, ledüledezett falat hozzá tudják majd méretezni. A lőréssel ellátott kapu helyreállítását még az idén befejezik és ezzel újabb szép műemlékkel gyarapodik Sárospatak. Napfizikai kutatások Az Usszurl Napkutató Állomás kutatói mágneses mező mérése közben. 1971-ben tovább folytatják világszerte a napfizikai kutatásokat az obszervatóriumokból és a mesterséges holdak segítségével. A napfizikai kutatások elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontosak. A naptevékenység különféle megnyilvánulásai számos földi jelenségre gyakorolnak hatást, így a sarki fény erősségére és kiterjedésére, a földmágnesség változásaira, az ■dőjárásra, a nagy távolságú rádióvételre stb. A napfizika segítségével végzik a kutatók a Napon lezajló események előrejelzését is. A napkutatás különféle műszerek fejlesztését és alkalmazását teszi szükségessé, így a toronyteleszkópok, a hosszú fókusz-távolságú távcsövek, a spektro-helioszkópok és heliog- ráfok (ez utóbbiak a Nap mo- nokrotamikus leképezését végzik) mind egy-egy fegyvert jelentenek a napfizikus kezében. I
