Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

A VECSÉS! KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM Előbb felújítás, karbantartás és csak azután - építés A LEGNAGYOBB NYERESÉG TITKA Jó híre van a monori járás­ban a vecsési nagyközségi ta­nács költségvetési üzemének, Hogyan indultak, s most mik a terveik a költségvetési üzem­mel? — erről beszélgettünk Somogyi Lajos vecsési tanács­elnökkel. — A .költségvetési üzemünk 1969-ben alakult. Az első év­ben építésjellegű munkákat végeztek, csupán tavaly július 1-től kezdve a kommunális munkákat is átvették a ta­nácstól. Vagyis azóta ők kezelik az állami há­zakat, a strandot, rendez k a temetőt, karbantartják a tanácsi kezelésű utakat. Tavaly október óta az in­tézményes szemétszállítás­sal is a költségvetési üze­met bíztuk meg. Ez az üzem szinte nélkülöz­hetetlen egy ilyen nagy köz. ségnél, mint Vecsés. A tanács és az építésvezetőség között rendkívül szoros kapcsolat van. Ismerjük a gondjaikat, az esetleges hiányosságokat is. Most új az üzemvezetőség, s igyekszünk az előző vezetőség hibáit helyrehozni. — Mik voltak ezek a hibák? — Az előző vezetőség első­sorban építeni akart. Pedig a költségvetési üzem azért ala­kult, hogy először a községfej­lesztési munkákat végezze el, például a felújításokat, a kar­bantartásokat, és csak azután végezzen nagyobb beruházáso­kat. Az előző építésvezetőség például elvállalta a MAVAD 15 milliós építkezését. Ez azt jelentette, hogy az építőrész­leget fejlesszük. Ennek azon­ban nincs értelme, hiszen ha elkészülnek ezzel a nagy mun­kával, nem lesz szükség ak­kora létszámra és annyi gép­re. Az új építésvezetővel meg­beszéltük már ezt, ő be is lát­ta igazunkat. A baj csak ott van, hogy most már nem lellet meg­szabadulni a MAVAD- építkezéstől, hiszen szerző­dés van rá. — Bizonyára jelentős nye­reséget hoz a konyhára a MA- | VAD-építkezés... — Ez igaz, de számunkra a legnagyobb nyereség, ha gyor­san el tudjuk végezni a saját munkáinkat. Éppen ezért akar­juk bővíteni az üzemet szak­ipari részleggel. Asztalosok, üvegezők, villanyszerelőik, hangoshíradó-szerelők, kar­bantartók, lakatosok, bádogo­sok, motorszerelők kellenének, hogy minden munkát el tud­junk végeztetni velük, ami a tanácsnál felmerül. Ezt még az idén szeretnénk megszervezni. Ugyanakkor a gépesítésre is nagyobb gondot fordítunk. Vettünk már két betonkeverőt, három-négy autót, úthengert, dömpert, most veszünk egy új tolólapátos markolókanalat, egy bolgár dömpert. Ezekre nagy szükség van, mivel út­jainkat állandóan javítani kell — 60 kilométer út karbantar­tásáról van szó! — Az üzem mintegy 70-es létszámmal dolgozik. Ta­valy közel 400 ezer forint volt a nyereségük. Ebből irodaházat építünk a költ­ségvetési üzemnek ide, a tanácsháza mellé. Nagyon rossz körülmények között, barakkokban voltak ed­dig, feltétlenül szüksége van tehát az irodaházra. Mégegy. szer kihangsúlyozom: a célunk a költségvetési üzemmel nem az, hogy konkurráljunk az épí­tővállalatokkal, ktsz-ekkel, ha­nem hogy a saját, apró-cseprő munkájukat időben elvégez­tessük. Ide sorolható az isko­lameszeléstől a tetőjavításokig minden. És természetesen az is, hogy az üzemben dolgozók itt, helyben is megtalálják a számításukat. F. O. Két és fél millió forint A péteri postán érdeklőd­tünk, mennyi a takarékbetét­állománya a mintegy 1700 la­kosú községnek. Mint elmon­dották, a május végi adatok szerint a betétállomány meg­haladja a két és fél millió fo­rintot. Jelenleg 32-en bíznak abban, hogy a legközelebbi autónyereménybetétkönyv- sorsoláson szerencsegépkocsi birtokába jutnak. Vb-ülés ... lesz ma délután 1 órakor Menüén, ahol jelentés hangzik el a község honvédelmi mun­kájáról. Előadó: Kiss József MHSZ-vezető. A továbbiak­ban Derzbach Kálmán tűzol­tóparancsnok, a község ön­kéntes tűzoltótestülete mun­kájáról és a nyári tűzvédelem­re való felkészülésről tájé­koztatja a résztvevőket. Javulf a járásban az autóbusz-közlekedés Egy kocsi kevés! — Korszerű menetrendek Múlt vasárnap életbe lé­pett az új vasúti menetrend, s ezzel egyidőben az új MÁVA- UT-menetrend is, hiszen az autóbuszok jó részének a vo­natok indulásához, érkezésé­hez kell igazodniuk. Történt-e a monori járás­ban számottevő változás? Ha átböngésszük a friss menetrend lapjait, azt ta­pasztaljuk, nem nagyon, csupá . egy-két perces el­térések vannak. Ugyanúgy, < mint a vonatok indulásánál. Viszont örvende­tes az, hogy több új járatot indítottak, például Űri köz­ségbe Monorról 9.53-kor is indul autóbusz. Eddig az ide utazóknak fel kellett prése- lődniüik a sülyi járatokra, amelyek áthaladtak Ürin is, ez tehát örömteli változás. Kiegészült a Monöri-erdő— Felsőnyáregyháza vonal is. A megállóhelyek közé bekap­csolták Bénye-újtanyát és Szentimretelepet. A szentim- retelepiektől köszönőlevelet is kapott szerkesztőségünk, amely a MÁVAUT-nak ezt a kezdeményezését dicséri, hi­szen az ottani kisiskolások­nak sokat segít ez a járat: nem kell három kilométert gyalogolniuk az iskoláig. De engedtessék meg egy meg­jegyzés: ezen a hosszú, több meg- állónyi vonalon egyetlen autóbusz jár, s munkaide­jében a vezető körülbelül húsz fordulót tesz. Tudja-e vajon tartani a menetidőt ezen a zsúfolt járaton, időben elérik-e az utasok a vonatot? Valószínűleg szükség lesz itt még egy kocsira ... Erősítették a Monor—Káva közötti autóbuszforgalmat. Nemcsak Bényéig, hanem Ká­váig mennek fel az autóbu­szok. Szükség volt már erre a változásra is. Öröm a gombai­aknak: az eddigi „kiskocsik” mellé beállítottak két mo­dern, nagy befogadóképességű „nagykocsit” is. Sok volt a panasz, hogy a kis buszokról sokan lemaradnak — ez a gond tehát most megoldódott. S bizonyára a vecsésiek is örülnek annak, hogy a nagy­község vasúton túli oldalát, az Andrássy-telepet is bekapcsol­ták a forgalomba. A közel­múltig nem volt autóbuszjá­rat, most egyszerre 21 járat­pár van. Korszerűsítették az utastá­jékoztatást is. A monori MÁ- VAUT-pályaudvaron belső vi- lágítású, nagy menetrendtáb­lát állítottak fel, s az infor­mációs „üvegkalitka” ablaká­ba is kikerül a megszokott, régi formájú menetrend. A megállókban megjelen­tek a vascsőre erősített műanyagborítású menet­rendtáblák. Praktikus: nem ázik meg, jól látha­tó, s nem lehet letépni. Az új formájú menetrendtáb­lából még mindenhová nem jutott, csak 33-at tudnak ki­helyezni, s legalább 300-ra lenne szükség. K. Zs. HÍD ÉS ÚT GOMBÁN Gyalogátkelőhelyet biztosí­tanak a járókelőknek Gom­bán, a szurdik alatti hídon. Korlátokkal választották el a gyalogjárót a járművektől, s épül már a művelődési ott­honhoz vezető betonjárda is. A járdaépítéssel még a na­pokban elkészülnek. M AI M Csőn Maglód: Kaleidoszkóp. Nyíregy­háza: Az éjszakai razzia. Tápió- siily: Sógorom, a zugügyvéd. Űrt: A hét mesterlövész. Vecsés: A kez­det. E,G V É í , H Í.RcL A P KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1971. JÜNITJS 2., SZERDA ÖNKÉNTESEK A JÁRÁSBÓL Tűzzel — vJEGYZET A Monori Állami Gazdaság csévharaszti üzemének csa­pata kismotorfecskendő szerelése közben. Péterffy felvétele Vasárnap Vecsésen rendez­ték meg az évente hagyomá­nyos járási tűzoltóversenyt. A versenyt megtekintette az el­nökségben helyet foglalt Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára, dr. Zimányi Gyula, a járási hivatal titkára, Béki Ferencné, Bat a. János és Vó- mos Géza országgyűlési képvi­selők, Neumann Mihály, a Ha­zafias Népfront járási titkára, Vecsés párt-, tanácsi és társa­dalmi szerveinek képviselője. Mintegy 140 községi, léte­sítményi és Iskolai önkén­tes tűzoltóra.] mutatta be tudását, versenyében Vecsés, Vasad és Gomba rajai, az Ifjú Gárda versenyében Üllő és Maglód, az ifjúságiak versenyében Ecser, Monori-erdő, Maglód és Vasad iskolai fiú- és leányra­jai lettek az elsők. A vendégek az elméleti és a gyakorlati bemutatók után el­ismeréssel nyilatkoztak a lá­tottakról, elismerésüket fejez­ték ki a verseny szervezőinek. A rendezők sajnálattal ta­pasztalták, hogy a monori Kossuth Tsz, a Mendei Téglagyár és a ve­csési gimnázium előző években sikeresen szere­pelt rajai az idei verseny­ről távolmaradtak. A megyei versenyt Gödöllőn rendezik meg június 13-án. Ezen a járás legjobbjai vesz­nek részt, s a vasárnap látot­tak alapján bízni lehet a si­kerben. Fülöp József bizonyítva a magas felkészült­séget, az állandó készenlétet. Legjobban Vecsés, Ecser, Maglód, Üllő, Vasad, Nyáregy­háza és Gyömrő tűzoltótestü- letei és -rajai szerepeitek, ezek a községek vitték el a legtöbb díjat, szerezték a legtöbb első helyet. A férfiak versenyében Üllő, Gyömrő, Ecser és Vecsés községi és üzemi rajai, a nők BÍRÓSÁGI KRÓNIKA A lányok fütyörésznek Az mindennapos eset, hogy a csinosabb lányok­nak utána füttyögnek, utá­na sziszegnek a fiúk. De a fordítottja fehér holló, mert emancipáció ide, emancipáció oda, egy lány­nál nagyon f ura, ha utána füityög a csinosabb fiúk­nak ... Éppen ezért érde­mes továbbadni a panaszt és az észrevételt — mert kettő is érkezett ez ügy­ben. — Igazán nem azért mondom ... De hát gyak­ran járok afelé a fodrász­üzlet felé, és már én szé­gyenlem, hogy a két fod­rászlány folyton az ajtó­ban áll, és füttyög. Nem­csak utánam, majdnem minden srác után. A múlt­kor bementem nyíratkoz­ni. Az egyszál férfifodrász egyedül foglalkozott a vendégekkel, mert a lá­nyok akkor is éppen az utcai fütyörészéssel voltak elfoglalva. Az észrevétel: — En nem tudom, kifi- setődő-e a fodrászüzlet­nek. ha a dolgozók a szom­szédos ház tatarozásánál segédkeznek, és egyetlen fodrász rohammunkában nyírja a várakozókat... Ezek után persze meg kellett kérdeznem a fod­rászüzlet említett dolgozói­nak közvetlen főnökét: igaz mindez? Hát... — mond­ta —, van benne igaz­ság... Ja, hogy melyik fodrász­üzletről van szó? Tessék figyelni az üzleteket. S ha nem jön több panasz, ak­kor valamelyik fiú már hallgatott a fütyülésre ... K. Zs. Vadászfegyver az erdőszélen Magyar Sándor Vasad-kül- területi lakos a jelek szerint nagyon vonzódik a vadász- fegyverekhez. Amikor a na­pokban újra bíróság elé ke­rült, már két előző, lőfegyver­rel való visszaélés és orvva­dászat terhelte lelkiismere­tét. Az elsőért annak idején 10 hónap, a másodikért 6 hó­nap börtönt kapott. Tíz kilGméter drótkerítés Kerítést fonnak a bényei Népfront Tsz drótfonó mel­léküzemében. A Budapesti Közlekedési Vállalatnak 10 kilo­méternyi kerítést szállítanak. Képünkön Bagyam Mihály az utómunkálatokat végzi. (Péterffy felvétele) A harmadik, lőfegyverrel való visszaélés most úgy de­rült ki, hogy Magyar Sándor és élettársa között megrom­lott a viszony. A férfi a leg­utóbbi veszekedés alkalmával azzal fenyegette meg élettár­sát, hogy lelövi. Mivel az asz- szony tudta, hogy élet társa rejteget egy duplacsövű va­dászfegyvert, megijedt a fe­nyegetéstől és a rendőrséghez fordult. Hogy került Magyarhoz a fegyver? Múlt év nyarán ta­lálkozott egy emberrel, aki felajánlott neki egy elhanya­golt, rozsdás kétcsövű vadász- fegyvert, amit állítólag talált valahol. Magyar hazavitte a puskát, megtisztogatta, beola­jozta, majd miután rendbe­hozta, elrejtette az istállójá­ban, a jászol alá. Később be­csavarta műanyag fóliába, és elásta az erdőszélen. Ott mag is találták, amikor a rendőr­ségi eljárás megindult Ma­gyar ellen. Miután bűnjel­ként lefoglalták, a fegyver­szakértő megállapította: an­nak ellenére, hogy az egyik cső rossz, a másik alkalmas volt emberölésre. Magyar Sándort a Monori Járásbíróság másfél évi sza­badságvesztésre ítélte, a köz­ügyek gyakorlásától pedig két évre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és a védő enyhítésért fellebbezett. Nagy küzdelem a járási rangadón Gyömrő—Pilis 2:2 (2:9) Gyömrő, 800 néző, vezette: Bernáth (Érseki, R. Oszáczki). Már az első percekben gyömrői fölénynek lehettünk tanúi. A 6. percben Tóth J. kitört, lövése azonban a felső kapufát találta el. A másik oldalon Halápi lőtt jó helyzet­ből, Tóth K. védett. Gyömrő többet támadott, s a fölény a 19. percben góllá érett, bár nem szabályszerű támadás­ból. A pilisi kapus, Földvársz- ki egy kiugrásnál kilépett, a játékvezető a 16-os vonaláról szabadrúgást ítélt. Szemők Bajkainak gurította a labdát, s Bajkai lövése óriási erővel vágódott a jobb alsó sarokba. Nem szűnt a gyömrői nyomás. Szemők már csak a kapussal állt szemben, ám hibázott. A pilisiek jóformán át sem jöt­tek a gyömrői térfélre. A 32. percben Gyömrő növelte elő­nyét. Egy mintaszerű akció során Kele beadta a labdát Szemők még azt is megvárta, amíg a pilisi kapus eldől, és biztosan lőtt a hálóba. A második félidőben csupán az első öt perc volt Gyömrőé. Egy felugrás során Szemők törlesztett Gyöngyössyvel szzmben. és Bernáth játékve­zető kiállította a gyömrői já­tékost. A tíz főre csökkent ha­zai csapat most már teljesen beszorult, a vendégek — szur­kolóik, bíztatása közepette — hatalmas hajrába kezdtek. Az újonnan beállt Halgas mintegy kétméteres lesből lőtt a há­lóba, R. Oszáczki partjelző nem jelzett. Nem szűnt a baj­nokjelölt nyomása. Tíz perc múlva Csikós leadását Halápi értékesítette. Izgalmasak vol­tak az utolsó percek is. Dohnál lövését védte nagy bravúrral a pilisi kapus. Jó iramú, színvonalas mérkőzést láthatott a szép számú közönség. Az első félidőben Gyömrő, akár 3—4 góllal is vezethetett volna. Ügy festett, Gyömrő áll az 1. és Pilis a 3. he­lyen ... Szünet után Szemőköt túl szigorúan állította ki a já­tékvezető. Előtte Gyöngyös- sy is sorozatosan szabály­talankodott ... Ezután a pi­lisiek erősítettek, és nagy hajrában szerezték meg az értékes bajnoki pontot, megerősítve ezzel veret­lenségüket. Jók: Baár, Bajkai, Tóth J., Szemők, Dohnál, illetve Maük, Petyán, Csikós, Ha­lápi, Halgas. Bernáth játékvezető a második félidőben kissé ki­engedte kezéből a mérkő­zést. G. J. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom