Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

i Friss gomba a piacon A környékbeli rétek, kiser­dők „termése”, a gomba meg­jelent a város piacán. Az esős idő használt a termésnek, szépen fejlett, jó minőségű csiperkét, peresekét és őz­lábgombát tudtak piacra hoz­ni a szüretelők. Természe­tesen az árusítás előtt szak­ember vizsgálta meg a jókora gombahalmokat. INNEN-ONNAN Közlekedési bahsetek Pest megyében az évben 9,3 százalékkal több közúti bal­eset történt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A ceglé­di járásban viszont 7,6 száza­lékkal csökkent a balesetek száma. Cegléden eddig 45 bal­eset volt. Kesztyűs kézzel A ceglédi Lenin Termelő- szövetkezet melléküzemágá­ban az egyes munkafolyama­tok végzéséhez szükséges vé­dőkesztyűk varrásával fog­lalkoznak a tsz lányai, asszo­nyai. A Munkaruha Nagyke­reskedelmi Vállalattal erre az évre 120 ezer pár kesztyű szállítására kötöttek szerző­dést Furcsa pár A Szolnoki Szigligeti Szín­ház társulata június 5-én, este fél 8 órakor Neil Simon: Fur­csa pár című 3 félvonásos ko­médiáját mutatja be a Kos­suth Művelődési Házban. A bérletek érvényesek. Bem SE—Tököl Június 6-án a Bem SE lab­darúgó-csapata Tököl csapa­tával mérkőzik a gerjei pá­lyán. A kezdés időpontját ké­sőbb közöljük. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA .A CEGLÉDI JÁRÁS XV. ÉVFOLYAM, 128. SZÄM 1971. JŰNIUS 2., SZERDA Több fesz a bölcsődei férőhely Fürdő, iskola, könyvtár, buszállomás, szerviz épül A tanácsválasztás óta, az ünnepélyes megalakulás után, hétfőn tartott először ülést a városi tanács. Napirenden az 1971—1975. évi középtávú pénzügyi fejlesztési terv és az idei költségvetési és fejlesz­tési alap előirányzatáról szóló előterjesztés szerepelt. Részt vett a tanácsülés munkájá­ban dr. Mondok Pál megyei tanácselnök, a város ország- gyűlési képviselője is. Az előterjesztést élénk vi­ta után fogadta el a tanács­tagság. Az 1971—1975. évi közép* jf/ú pénzügyi tervet 458,4 millió forint összeggel, a fejlesztési tervet pedig 339,6 millió forint főösszeggel és 11 millió forint társadal­mi munka összeggel hagyta jóvá. A középtávú terveken belül az 1971. év költségvetése közel kilencvenmilliót, a fejlesztési alap terve pe­dig 42 és fél milliót tesz ki, melyhez másfél millió forint értékű társadalmi munkát terveztek. A város IV. ötéves tervé­nek alapvető célja alakás-, víz- és csatornaellátás erőtel­jesebb fejlesztése. Ennek so­rán az előirányzat közel 76 százalékának felhasználásával 968 lakás felépítésére kerül sor. Űj vízműtelep is léte­sül. Eldőlt a közelmúltban még nyitott kérdés: köztemető lé­tesüljön vagy fürdő? A tanácsülés a fürdő épí­tésének megkezdése mel­lett döntött, mivel pénzügyi okokból je­lenleg csak az egyik létesít­mény megkezdése lehetséges. A Rákóczi út és a Táncsics utca sarkán felépül a 168 férőhelyes középiskolai diák­otthon. 12 tantermes általá­nos iskola felépítésére is sor kerül és néhány iskolába be­vezetik a gázfűtést. Elénk vitát váltott ki a ter­vezett 120 férőhelyes óvoda és a 75 férőhelyes bölcsőde végleges férőhelyarányainak eldöntése. Mindkét intéz­ményre nagy szükség van vá­rosunkban, de a bölcsőde ja­vára szóló változtatást az in­dokolta, hogy míg az óvodai igényeknek 80 százalékát ki­lehet elégíteni, addig a böl­csődei igényeknek csak 40 százalékát. A vitára végül is dr. Mondok Pál tett pontot, aki — mint a megyei tanács elnöke — a hiányzó összeget biztosítja, így 120 férőhelyes óvoda és 100 férőhelyes bölcsőde felépítése lehetséges. Országgyűlési képviselőnk városunk érdekében tett első segítségnyújtását a tanácsta­gok tapsa jutalmazta. Városunk impozáns köz­épülete lesz a régi zeneiskola helyén felépülő 80 000 köte­tes könyvtár, amely 9 mil­liós költséggel, megyei segít­séggel épül. Ebben a terv­ciklusban készül el az új MÁVAUT központi autóbusz- pályaudVar és az — AFIT üzemelésében — új autóbusz­szerviz is. Második napirendi pont­ként tanácsrendeletét alko­tott az ülés: 1/1971. számú rendeletével szabályozta a tanácsi ren­delkezésű lakások elosz­tásának módját és a la­kásigénylések társadalmi elbírálásának rendszerét. A 2/1971. számú tanácsren­delet a lakásépítési hozzájá­rulás és a lakáshasználatba- ' vételi-díj részbeni, vagy teljes elengedéséről, a részfizetési kedvezményekről intézkedik. Peresztegi Rózsa Hol soványodik meg a tej? (Nyílt levél Heimann Gyulához) A Ceglédi Hírlap május 21-i számában Heimann Gyula, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet és a kőröstetétleni Vörös Csillag Termelőszövetkezet tejtársulásá­nak üzemvezetője a polipack csomagolású tej és tejtermék el­látási helyzetének megjavításáról nyilatkozik. A tájékoztatás nagy részét én is nagy örömmel olvastam, hiszen vállalatunknak is elsőrendű érdeke, hogy a lakosság részére nyújtott választék kibővüljön. A kereskedelmi dolgo­zók legalább annyit bosszankodnak a hibás műanyag zacskó­kon, mint amennyit a fogyasztó, s így kereskedőnek és fo­gyasztónak a számára egyformán jó hír, hogy megfelelő tech­nológia alkalmazásával a csomagolás minősége javul. De van e nyilatkozatnak egy olyan része, amely vállala­tunk dolgozóit nagyon bántja, s melynek nyilvánosságra hozá­sa a közvéleményt helytelenül tájékoztatja. Az újságírónak arra a feltett kérdésére, hogy a vevők miért kapnak gyakran savanyú tejet, Heimann kartárs Igyek­szik a felelősséget a kereskedelemre hárítani. Arról beszél, hogy a tej gondos, hűtött tovább tárolása a kiskereskedelem feladata. Ez így igaz, azonban a feltett kérdés megkerülése. A csomagolt tej jelentős része ugyanis a reggeli házhoz szállítás útján reggel 6 és 7 óra között a kiskereskedelem meg­kerülésével — csupán annak szervezésével — jut el több mint 300 családhoz. Ezeknél a családoknál nem vetődhet fel még csak a gondolata sem annak, hogy a tej savanyodása a hibás bolti tárolás következménye, s mégis e családok részéről a leg­gyakoribb a panasz. Tapasztalatunk az is, hogy délelőtt folya­mán a csomagolt tejet olyan vevők hozzák vissza, akik a reggel frissen érkezett szállítmányból vásároltak. Május 27-én pedig a hatósági szakáilatorvos a boltba érkező műanyag csomago­lású tej jelentős részét minőségi hiba miatt még a szállító képviselőinek jelenlétében megsemmisítette, és árusítását meg­tiltotta. A kereskedelem rendelkezik megfelelő hűtőkapacitással ahhoz, hogy a reggeli órákban értékesítésre nem kerülő tejet a nap folyamán hűtve tárolja. Arról azonban, hogy ez a tej a kiszállítás időpontjában kifogástalan és szabvány minőségű le­gyen, a termelőüzem és nem a kereskedelem köteles gondos­kodni. Az adott áru jellegénél fogva a kereskedelmi boltoknak igen csekély a lehetőségük a szakszerű minőségi ellenőrzésre, s a tej házhoz szállítását végző körzeti megbízottak ezt egyál­talán nem tudják elvégezni. Jgy a hibátlan, jó minőségű tej ellenőrzését még a termelőüzemben kell elvégezni, s a társulás vezetőjének kell megakadályozni, hogy az üzemből hibás áru kerüljön a boltba, illetve a fogyasztóhoz. Ennek megoldása nagyon nehéz munkát igényel, azonban aki ezt vállalja, annak e feladatot csak hibátlanul lehet megoldania. Ez a fogyasztók, a gyártómű és a kiskereskedelem azonos érdeke. Fekete Lajos, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója NYÁRSAPÁT: Látogatás a fácánneveidében Kotkodáló kombinát ♦ Tejesbárány, exportra Hadijáték a kiserdőben Mező Imre özvegye az úttörők között „ELŐRE A JELSZAVUNK, szabadságért harcolunk!” — hirdették a Gyermekbarátok Országos Egyesületének tag­jai negyedszázaddal ezelőtt. Nem voltak csapatotthonok, a gyerekek nem vásárolhattak egyenruhát, még az sem volt. Így bontott zászlót az úttörő- mozgalom, 25 évvel ezelőtt. A jubileumi évfordulóra nagy lelkesedéssel készültek fel a ceglédi úttörőcsapatok. Az elmúlt héten szinte min­den nap az évforduló jegyé­ben telt el. A Budai úti csapat emlékezetes úttörő- és kis­dobosavatása után szerdán a Hámán Kató iskola csapata és honvédelmi zászlóalja rende­zett harci játékot a Törteli úti erdőben. Csütörtökön a Vór- konyi iskola csapatának tag­jai birkóztak meg az aka­dálypályával. Pénteken a ki­segítő iskolában, szombaton a Táncsicsban, az Örkényi úton, vasárnap Kecskéscsárdán avatták fel az új kisdoboso­kat, úttörőket. A Táncsics is­kola ünnepségén avatták fel a csapatok új otthonát. Meg­építéséhez nagy segítséget adott a Ceglédi Építőipari Vállalat, az iskola szülői munkaközössége, a megyei úttörőelnökség. A Mészáros iskola szombati harci játéka méltó volt a korábbi hagyo­mányokhoz, s az időjárás, miként az előző napokon, szombaton is kedvezett a színpompás rendezvényeknek. SZERDÁN a Törteli úti erdő tisztását a Hámán Kató isko­la egyenruhás úttörői szállták meg. Szomorúan nézték a még szomorúbb égboltot, de rövi­desen ragyogott a nap. A gyerekek gyorsan átöltöztek az impozáns megnyitóünnepség után, mert zászlóaljuk fontos és sürgős feladatot kapott. A felderítők megállapították, hogy a visszavonuló német csapatok maradványai a kö­zelben tartózkodnak. Meg kell semmisíteni őket! — hang­zott a parancs. Három szá­zad indult az ellenség beke­rítésére, miként 1944 őszén Cegléd felszabadításakor a szovjet csapatok. A felderítők megállapították a németek pontos tartózkodási helyét, majd a századparancsnokok és a zászlóaljparancsnok meg­szervezte a támadást,1 A III. század hátbatámadásra, a II. és az I. feltartóztatásukra és megsemmisítésükre készült fel. Kúszva, lopakodva haladtak előre, s aztán hirtelen heves ellenállásba ütköztek. Meg­szólaltak a fegyverek, dur­rantak a puffancsok, durran- csok, színes ködgyertyák rej­tették el az ellenséget. Dol­goztak a mentőosztagok, kö­tözték, szállították a sebesül­teket. Nyíló, vérpiros rózsa illa­tozik a tanácskozó terem asz. talán, az ÉVIG ceglédi üzem­egységében. A virág mellett tucatnyi kis doboz rejti tizen­két ember kitüntetését. Dél­előtt értekezlet volt ebben a helyiségben: az üzemegység vezetői tanácskoztak azokról a tervekről, melyeknek meg­valósítása a következő öt év­ben az itt dolgozókra vár. Délután ünnepi esemény szín­helye a tanácsterem. Cegléden épp most tízéves a térítés mentes véradó moz­galom. Az EVIG-ben dolgozók elsőként jelentkeztek, hogy önzetlenül segítsenek beteg embertársaikon. A vérellátó első útja ide vezetett, itt tar­tották először térítésmentes véradó napot. Ezen a május végi napon azokat köszöntik az EVIG-ben, akik már tíz­— Te hivatalos halott vagy, vagy csak lusta? — kérdezte az egyik földön fekvőtől az elsősegélynyújtó. Az izgalom, a fárasztó csata után szikra­ként pattant tovább a jókedv, s örömujjongásban, felszaba­dult „győztünk! győztünk!” kiáltásban tört ki. A Mező Imre honvédelmi zászlóalj tel­jesítette a parancsot, meg­semmisítette az ellenséget. A MÁRTÍR kommunista öz­vegye végig a gyerekek kö­zött volt. — Ezek a gyerekek megér­demlik, hogy honvédelmi zászlóaljuk Mező Imre nevét viselje — mondotta Mező Im- réné. Nagyszerű élmény volt látni, amit tettek. Bennük van az az elhatározás, hogy követik névadójuk céljait. Sz. A. szer segítettek önkéntesen, s így elnyerték a Kiváló véradó kitüntető cím bronz fokozatát. Az ünnepeiteket és az ün­nepségen megjelenteket Bar- tus Szilárd, a gyáregység igaz­gatója köszöntötte. Közvetlen, keresetlen szavakkal dr. Gyet- vai István főorvos, a ceglédi Véradóállomás vezetője, adta át a kitüntetetteknek az em­lékplaketteket. Tizenegy vér­adót bronz fokozat illetett meg, egy véradó, Katona Pé­ter, pedig a kitüntetés arany fokozatát érdemelte ki, mivel, ha segítségre volt szükség, mindig szívesen segített önzet­len adományával. Sok kicsi sokra megy: tíz év alatt ezek az emberek mintegy harminc liternyi vért adtak, hogy életet mentsenek vele. E. K. Nyá,rsapáton meglátogattam az Aranyhomok Termelőszö­vetkezetet. Beszéltem a veze­tőkkel és a tagokkal s a nyilat­kozatok abban csúcsosodtak ki, hogy ez a tsz minden lehető­séget megragad, hogy végérvé­nyesen felzárkózzon az ered­ményesen gazdálkodó termelő- szövetkezetek sorába. Űj gazdálkodási irányelvek A növénytermelésben növel­ték a nagyrészt gépesíthető termelésű, kevés emberi mun­kát igénylő termények, a kalá­szosok és a kukorica vetéste­rületét. A búza- és kukorica- táblákon kívül a gyümölcsös­ben is bevezették a vegyszeres gyomirtást. Nagy súlyt helyez­nek a termőföldek szerves és műtrágyázására, s minden év­ben jelentős területet javíta­nak meg tőzeggel. Az idei tél- végén 65 hold homokba dol­goztak be, holdanként 400 má­zsa tőzeget. 52 ezer tojótyúk Az Aranyhomok kiemelkedő üzemága a tojótyúk tenyész­tés és a juhtartás. Hibrid tyúkból jelenleg 52 ezer darab kotkodácsol az új baromfikom­binátban, anyajuhot 680-at tar­tanak. A tvúktartásból több, mint 16 millió forint éves bevétel­re számítanak, közel 3 millió forint nyereséggel. Tojáster­vük 12 millió darab, melyet az első negyedévben 210 ezer da­rabbal túlteljesítettek. A tojás darabját 1,17 forint átlagáron, értékesítették. Hétszáznál több tejesbárányt olasz exportra ad­tak el. Fácántojás a kotlók alatt Szépen kiépített üzemága a termelőszövetkezetnek a vad- gazdálkodás, melyből az idén közel félmilliós bevételre szá­mítanak. A törzsállomány 200 tojója a télen bevezetett infra- | lámpás gondozás a táptakar- i mányozás hatására, korábban kezdett tojni és kotlós tyúkok keltetik a kis fácánok ezreit, miután a múlt években a gép­pel való keltetés nem vált be. A tervek szerint a fácánok nevelésére ezer négyzetméter alapterületű „röptetőt” építe­nek, ahol szárnyuk lekötözése nélkül, jobban és szebben fej­lődnek. Az ősszel vadászati világki­állítás lesz Magyarországon. Az Aranyhomok több ezer fácánt enged ki vadászterületére. Eze­ket a hazai és külföldi vadá­szok kapják puskavégre, naint a tsz fizető vendégei. Szocialista munkavorseny A gazdálkodás eredményes­ségének fokozására az idén is meghirdették a tsz-ben az el­múlt években már jelentős eredményeket hozott szocialis­ta munkaversenyt. A versen­gés a „szocialista brigád” cím elnyeréséért folyik, ugyanak­kor az üzemegységek egymás közt is versenyeznek, a jobb termelési eredmény eléréséért. A gazdálkodásba a termelő­szövetkezet vezetői igyekeznek minden hasznos újítást beve­zetni. E célból Bene István elnök, a vezetőség több tagjá­val a múlt hetekben Nyugat- Németországban járt tanul­mányúton, ahol az ottani ba­romfitenyésztést, a fájlaltat, táptakarmányokat, ólakat, gé­peket s a vadgazdálkodást ta­nulmányozták, és üzleti össze­köttetéseket építettek ki. K. L. Vérpiros rózsák Tablettázás előtt Cegléden a Vasipari Elekt­romos Ktsz Déli úti lakatos részlegében készítik a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresett KKC—2-es tableítázó- gépeket. Ebben az évben a tervek szerint 36 darab készül be­lőle. A képen: Öcsai Endre és Balogh Ferenc próbaüzemelés előtt még egyszer ellenőrzi a tablettázót. Fotó: Apáti-Tóth Sándor )

Next

/
Oldalképek
Tartalom