Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

Gazdálkodás piacközefben Időben, kiváló minőségben XIII. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM 1971. JÜNIUS 18., PÉNTEK Hatezren vettek részt a tömegpolitikai oktatásban Marxista középiskolák a községekben Túljelentkezés az egyetemre A kérdés, amit a vecsési Ezüstkalász Tsz néhány szak­emberének feltettem, látszatra egyszerű. Ugyanígy gazdál­kodnának, ugyanezeket a nö­vényeket termelnék, ugyanek­kora területen akkor is, ha nem a főváros határán, ha­nem 100—200 kilométerrel adébb terülne el a gazdaság? Igen vagy nem? Blaskovics László üzemgaz­dász: — A szántóföldi kertész­kedés Vecsésen tradíció. Lé­nyegében ezt a tradíciót foly­tatja a termelőszövetkezet. Hogy éppen azokat a növénye­ket termelj üky amiket terme­lünk, az sok mindentől függ. Függ a talajtól, a mikroklí­mától, a generációkon keresz­tül öröklődő szakértelemtől, a helyi adottságoknak megfelelő növényfajtától stb. Ha mind­ez így együtt száz-kétszáz ki­lométerrel odébb lenne, nem valószínű akkor sem, hogy ugyanígy gazdálkodnánk. Mindez csak lehetőség, adott­ság. Legalább ilyen fontos — ha nem fontosabb! — egy köz- gazdasági tényező: a kereslet, a piac. A kérdésre a válaszom tehát: nem. Jéki Miklós főkönyvelő: — Csak egy példát mondok. Ter­ményeink elszállításáról ma­gunk gondoskodunk, a keres­kedelmi vállalatok által dik­tált szerződések értelmében magunk vagyunk kötelesek gondoskodni. Budapest 5 kilo­méter. Erősen kérdéses, hogy kifizetődne-e száz kilométer­ről szállítani, mondjuk, a fe­jes káposztát vagy az újbur­gonyát. A másik kérdés: len­ne-e közelebb egy, a budapes­tihez hasonló hatalmas felve­vő piac... A válasz: nem. Sárkány Gyula főmezőgaz­dász: — A piac közelsége a piaccal való kapcsolat felvéte­lében, fenntartásában is dön­tő. Tavaly augusztusban pél­dául Budapesten nem volt elég fejes káposzta. Mi a nagy- vásárteleppel meglevő szerző­désünk értelmében ráértünk volna később is szállítani. Jött egy ötperces S.O.S. telefon. Egy óra múlva indult a tagság a földekre, másnap hajíSdban az első 200 mázsás szállítmány elindult. Tíz nap alatt 20 va­gon káposztát vittünk fel Bu­dapestre. Magasabb árat is kaptunk érte... A válasz ha­tározottan és egyértelműen: nem. Az Ezüstkalász tehát Zalá­ban, Békésben, de még Jász­berény környékén sem úgy gazdálkodna, ahogy Vecsésen teszi. De végül is ^ogyan gazdálkodik!? Tavaly a közös művelésű szántóterületnek mintegy 20 25 százalékán kertészkedtek. Anyuka főzte a -vasárnapi ebédet, s apuikat megbízta, hogy hozzon a cukrászdából süteményt. Olgika is elkísérte aput a Sarokház cukiba, s ő választott a tálcákról sorban. Két Stefánia, két citromos tortaszelet, két zseléskocka és öt irányon. Becsomagoltatták és indultak haza. Otthon aztán Olgi rákezdte. „Anyu, csak egy darabot..„Olgikám, fő a finom borsóleves., kirántott pi­picomb lesz salátával, légy jó kislány, nemsokára eszünk ...” „De anyu még csak tíz óra múlt, csak egy darabot.. „Na nem bánom, de csak egy darabot!” Olgi kiválasztott egy szép rózsaszínű minyont és rá­kacsintott apura. „Jól van, kis­lányom, ma ünnepeljük a jó bizonyítványodat, 4,8-at hoztál, szép vasárnap ez, kislányom”. Apu is, anyu is boldogan néz­te, amint Olgi a minyomba be­leharapott. De reccsent a minyonl „Jaj, Valami ropog”, szólalt meg ijedten Olgi, s a száját elöntöt­te a vér. Üvegdarab volt a mi- nyonban, s a harapás után fe­le a süteményben maradt. A legnagyobb területen, közel 100 holdon termelték a „leg- vecsésibb” növényt, a káposz­tát. (Egy részét évről évre sa­vanyítják, tavaly 50 vagon sa­vanyú káposztát adtak el na­gyobb tételekben.) Nagy volt a tök területe: 74 hold. Az asz- szonyok félkésszé dolgozták fel, így keresett áru. a hűtő­házak étvágyát szinte nem le­het kielégíteni... Vecsés volt a környéken azon kevés köz­ségek egyike, ahol nem pusz­tított a paradicsom betegsége, illetve pusztított volna az Ezüstkalász 60 holdján is, de résen voltak, megvédték idő­ben. óvatosan, de növelték az előző évi 15 holdas sárgarépa­táblát 25 holdra, burgonyát pe­dig 35 holdon termeltek... Többé-kevésbé minden „be­jött”, nem okozott csalódást olyannyira, hogy az összes szántóföldi árbevételnek a kertészet mintegy 60—65 szá­zalékát adta. Az idén a kertészet az ösz- szes szántó mintegy 30 száza­léka, tehát a növekedés meg­közelíti a 10 százalékot egy év alatt, s ennek arányában vár­ható az árbevétel emelkedése is. A káposzta területe 40, a paradicsomé 20, a sárgarépáé 30, a burgonyáé 10 holddal nőtt, a tök területe pedig pon­tosan megkétszereződött. Talán meglepő, hogy nőtt immáron 80 holdra a paradi­csomterület. Nőtt akkor, ami­kor több tsz — éppen a tava­lyi kudarc miatt — jelentősen csökkentette vagy megszüntet­te termelését. Az Ezüstkalász Vasárnap volt, késő este. Ilyenkor kevesen járnak az utcán, az emberek vagy a szó­rakozóhelyeken üldögélnek, vagy otthon a tv-készülék előtt. A monori főutcán egy fiú baktatott hazafelé — ezt ki kell hangsúlyozni, rendesen felöltözve. Csak a haja volt hosszú, de ez ma már elfoga­dott, és keveset megbotrán­koztató viselet. Ám, úgy lát­szik, a „kevesek” az erőseb­bek — mert a fiúval szembe­jött három felnőtt férfi, elő­álltak, s egyikák felszólította őt, hogy vesse le a cipőjét. A fiú először nem tudta mire vélni a dolgot, de látta, hogy azok túlerőben vannak, s akad bennük némi „nyomás” is, nem tehetett mást: lehajolt, hogy engedelmeskedjen. És ekkor kapott egy olyan ütést, hogy megingott. A „kísérőszö­veget” azonban jól hallotta: Nagyom megijedtek mind­hárman, rohanás, telefonálás, orvoskenesés, rohanás a busz­hoz ... Budapesten, a Corvin Ottó kórházban Olgit alaposan megvizsgálták. A röntgen nem mutatott lenyelt üvegdarabot, a szülők nyugalma azonban nem állt helyre. Azóta is ag­gódva figyelik a kislányt, nem történt-e mégis valami baja, ami esetleg csak később tűnik elő. — Olgi egyetlen gyerekünk, nagyon féltjük — mondja az édesapa. — Az eset után el­mentem a Sarokházba, meg­mutattam a süteményt, s a még benne levő fél üvegdara­bot. A Róna monori cukrász­termelő üzeméhez irányítottak, illetve közölték, ott készült a minyon. Telefonon hívtam fel az üzemet, s elmondtam, Ve­csésen a Sarokházban vásárol­tam a süteményt, s hogy tör­tént... Tudomásul vették. Eddig a történet. A süte­mény jelenleg megtekinthető a monori szerkesztőségben. F. G. szakemberei azonban meggyő­ződéssel állítják, hogy nzm rossz üzlet, legalábbis Vecsésen. Közel a piaca, s közel vannak a kon­zervgyárak is. A növény meg­védése a kártevőktől kétségte­lenül gond, ám ha nem is ugyanilyen, de gond minden növénnyel van... Az eredményes vecsési szán­tóföldi kertészkedésnek van1 még egy — eddig nem emlí­tett — titka: a családi részes­művelés. Sokak által vitatott munkadíjazási mód ez, a ve­csési szakemberek azonban sorolják érveiket mellette. A tsz-tagok feladata a palánta­nevelés, a palántázás, a kézi kapálás, a szedés, válogatás, a ládázás, a rakodás a kocsira és a terület letisztítása. Ezek többsége időszakonként egy­szerre jelentkező, gyorsan végzendő, munkáskezet igény­lő feladat. Mivel a haszon bi­zonyos százaléka a tsz-tagé, az ő érdeke is, hogy a munkát időben, kiváló minőségben vé­gezze. Ha a határ úgy kíván­ja, kivonul a káposztásba, a burgonyaföldre az egész csa­lád. A fiú is, a meny is, a só­gor is. Ilyenkor ha tömegesen veszik ki a budapesti gyárak­ban a szabadságukat a vecsé- siek, lehet tudni: itt a palán­tázás, a kapálás, az újburgo- nyaszedés, a káposztaszüret ideje. Most az Ezüstkalász 20 hold­ján az új burgonyát szedik. Deregán Gábor „Ez kell neked, te rohadt hosszú hajú!” S a három jól szituált, tekintélyes, felnőtt ember szépen továbbsétált. Az esetet látta egy 17 éves fiú is, a túloldalról. Od^ro- hant. — Menj be a rendőrség­re, én itt voltam, láttam az egészet!” A másik fiú ránézett, és azt mondta: ... ezt mond­jam el?! Ugye, szép történet? A kár­vallott fiú tőlem azt kérdezte, vajon mit tettem volna az ö helyében? Nem tudtam neki válaszolni. Régen ismerem. Tudom, hogy soha életében nem verekedett, a rendes fia­talok közé tartozik, ha lehet itt egyáltalán ilyen kategóriát felállítani. Szakmunkástanu­ló, az NDK-ban dolgozik, sza­badságra jött haza. Egyetlen „bűne” van: hogy hosszú a haja. Es a felnőttek, a „ko­moly” felnőttek „igazságot szol­gáltattak”. Nem először, Mo- noron mindenesetre. A tanulságot kár lenne most boncolgatni, hiszen magától értetődő. Sajnos. K. Zs. Az 1970—71-es tanév poli­tikai oktatásának tapasztala­tairól kértünk tájékoztatót Földesi Istvántól, a járási pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetőjétől. — A monori járásban jú­nius 11-ével mindenütt befe­jeződtek a marxista középis­kola vizsgái. Kilenc középis­kola működött a járásban, eb­ből három Monoron — egy a községi pártbizottságnál, egy a MEZŐGÉP Vállalatnál, egy pedig a járási hivatalnál. Vecsésen kettő, a községi pártbizottságnál, illetve a VÍZÉP Vállalatnál. Egy-egy önálló marxista középiskola működött Üllőn., Gyömrőn, Pilisen, Maglódon. A beszámolókon, a vizs­gákon tapasztalni lehe­tett, hogy a hallgatók na­gyon jól felkészültek, szín­vonalasan elemeztek egy- egy kérdést, értették az anyagot, nemcsak „fel­mondták”. A marxista egyetem három évfolyamának 60 hallgatója van. A vizsgák tegnap elkez­dődtek az első évfolyamosok­nál, 25-én pedig a másod- és harmadévesek vizsgáznak. Nemrég volt a felvételi vizsga az 1971—72-es tanév első év­folyamára. Harminchét jelent­kező közül 28 hallgatót vet­tünk fel. Jól felkészültek, ezért nem volt nehéz a felvé­teli bizottság munkája. Akik­nek nem sikerült, azoknak sem azért tanácsoltuk, hogy próbálkozzanak jövőre, mert nem feleltek meg. Inkább azért, mert még nem végez­ték el a marxista középisko­lát, illetve nem volt érettsé­gijük, s így félő, hogy eset­leg az alapfogalmakat nem ismerik. Ezeknek elsajátítá­sára, megértésére az egyete­men már nincs idő, s ezért esetleg ménét közben nehézsé­geik lennének a tanulással. Egyébként a felvételi vizs­gák előtt a járás községeiben mű­ködő közbeeső pártszer­vek — pártbizottságok, csúcsvezetőségek — bc­A napokban az üllői határ­ba leszállt egy citromsárga szí­nű, szitakötőszerű helikopter. A környék lakói kivonultak e ritka eseményt tanulmányoz­ni. Kényszerleszállás történt?! Dehogy. — Az üllői 70 holdas hagy­maföldet permetezném — mondta kérdésünkre Mészáros Géza pilóta —, de olyan erős a szél, hogy nem lehet fel­szállni, a szél félrevinné a vegyszert. Mintha csak szavait igazol­ná, megszólalt az ''URH-adó. A budaörsi diszpécserszolgálat közölte: Budaörs fölött 18-as erősségű a szél, s fél óra múl­va Üllőre ér. Az országban mindenütt állnak a növényvé­dő helikopterek — hallottuk —, csupán a Bakonyban nem. — A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium nö­vényvédő főosztálya és a bu­daörsi repülő-növényvédőállo- más együttes kezdeményezésé­re kísérleti permetezést vég­zünk Üllőn. A vegyszert már iskolázási tervet készítet­tek több évre, s az ő ja­vaslataikat is figyelembe vettük a felvételeknél. A tömegpolitikai oktatás­ban — a párt-, a KISZ-, a szakszervezet- és a Hazafias Népfront szervezésében — a monori járásban az idei okta­tási évben 5917-en vettek részt. A tananyag két fő té­makörre oszlott. Az első fél­évben végezték el azt a sza­kot, amit választottak, például a gazdaságpolitikai részt, a második félévben egységesen I minden tanfolyam hallgatói a X. pártkongresszus anyagát tanulmányozták. F. O. felszedtem, Zineb megy a hagymaperonoszpóra és B—58 a rovarok ellen. Felszállnek, de nem lehet... A kihelyezett szélzsák de­rékszögben lengett a rúdon, jelezte a szél irányát. A pilóta érdeklődésünkre némileg be­avatott a szakmába. — A helikopter hat forgó szárnyát két, egyenként há- romszázhuszonöt lóerős csil­lagmotor hajtja. A gép a vete- mény fölött két méter magas­ságban repül, és jó minőségű munkát végez. A légörvény a permetezőszert „bevágja” min­denhova. Ez a szőlőnél külö­nösen előnyös, ezáltal ugyanis a levél fonákja is kap a védő­szerből. A szántóterület fölött kilencven, a szőlő fölött har­mincöt kilométer óránkénti se­bességgel „dolgozunk”. A citromsárga színű heli­kopter három napig állt az üllői határban. Azután csen­desült a szél, s felszállhatott. Végigfutott néhányszor a hagymaterület fölött, aztán el­tűnt keleti irányban. Békés­csabára vezényelték. A szövetkezet vezetői még visszavárják. A helikopter jó munkát végzett, s lenne szá­mára még tennivaló. EM Jutalom az úttörőknek Üllőn nem telik el olyan hó­nap, hogy ne rendeznének a tanácsházán társadalmi eskü­vőt vagy névadót. Ezek az események szépek, ünnepé­lyesek, s ebben jelentős ré­szük van az általános iskola tanulóinak, akik szavalatok­kal, s nem ritkán énekszám­mal köszöntik az ünnepeiteket. Mindezek elismeréseképpen a községi tanács a közelmúltban ötezer forint összegű támoga­tást, jutalmat szavazott meg az úttörőknek. MAI MŰSOR MOZIK Monor: A halál erődje. Nyáregy­háza: Staféta. Pilis: Onibaba. Ve­csés : Az Angyal elrablása. kiállítás Monor, kíállítóterem (Kossuth u. 85.): Dél-Pest megyei Nagy Ist­ván képzőművészeti csoport tárla­ta. Nyitva: 10-től 12, és 15-től 18 óráig. Később rendezik meg a gyömrői szoboravatót A gyömrői olvasópark va- I sárnapra tervezett megnyitó- | sát, illetve id. Pál Mihály j szobrászművész József Attila ‘ r-v . • | » Teljes befejezéséhez közeledik az új monori sportkombinát ipul az oitozo építése. Épül a minden igényt kielégítő új öltöző, már nem -L sok munka van hátra. Az új kombinát ünnepélyes felavatása a tervek szerint augusztus 20-án lesz. Péterffy felvétele Olgi és a minyon Történet, tanulsággal KÉNYSZERLESZÁLLÁS? Citromsárga helikopter az üllői határban szobrának leleplezését közbe­jött akadályok miatt egy ké-, sőbbi időpontban tartják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom