Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

1971. JÜNTCS 2., SZERDA ““'^Jtírlap Szovjet film KEZDE T Elfogultan ültem a moziban. Cleb Panfilov rendező első filmjét két évvel ezelőtt lát­tam, s nem túlzók; lenyűgö­zött. A tűzön nincs átkelés cí­mű alkotása szokatlan újszerű­ségével robbant a szovjet film- művészetbe. Panfilov lírával átszőtt, érzelemgazdag előadás­módja kiválóan alkalmas ar­ra, hogy nagy eseményeket emberközelbe hozzon, igazab­bá tegyen, sőt hitelesebbé) avasson. Ezért vártam sokat második filmjétől. A Kezdet tartalma röviden összefoglalható: egy csúnya lány megismerkedik a betelje­sülésre képtelen szerelemmel, közben szűk világa kitárul, filmfőszerepet kap (eljátssza Jeanne D’Arc-ot), talán sztár nem lesz belőle — dehát min­den kezdet nehéz. Nem vélet­lenül írtam az előző mondat végére egy közhelyet: az iro­dalmi anyag, a forgatókönyv, sajnos, alig adott többet en­nél. Ügy érzem, e szerencsét­lenül egyszerű történetbe ha­mis lenne bármit belemagya­rázni, különösen a csúnya lány Jeanne D’Arc-i királynőségé- ben és hétköznapi életében el­lentmondó szimbólumokra lel­ni. Az értékeket — sajnos — ezért nem is a film egésze hordozza, hanem a részletek. A részletek szépek, emberiek. Panfilovnak kitűnő érzéke van arra, hogy felfedezze az em­berben a természetességet, a kedvességet, az érzelmek hul­lámzását, a sutaságot. Helyze­tei és emberei ezért hitelesek, mondandója így válik igazzá. A rendező olyan mozdulatokat, fintorokat, szemvillanásokat vesz észre, visz vászonra, ame­lyeket az ember csak négy fal között, kizárólag önmaga előtt csinál. Cinkossá avatja a nézőt. Azonos érzelmi hullámhosszo- kat keres és talál a közönség­gel. Konkrét megfigyelései így válnak elvorittá, általánossá. E módszerében a magyar Sza­bó Istvánnal rokonítható. Az ilyen érzelmi mikro- játékhoz kitűnő színészek kel­lenek. A Kezdetben viszontlát­hatjuk a rendező első filmjé­nek felfedezettjeit. Elsősorban a remeklő Inna Csurikovát. E fiatal filmszínésznő mindent ki tud fejezni az arcával. A szeme, a szája, a homloka minden érzelem, gondolat tük­rözésére alkalmas. Adottságá­val sosem él vissza, eszközei mindig természetesek, állan­dóan újak,_ mások. Nem vé­letlen, ha 'játékát figyelve a nézőnek Giuletta Masina jut az eszébe. Csurikova kitűnő „pantomimalakításához” nem illett a magyar szinkronhang, Töröcsik Mari néhol modoros hanghordozása. Panfilov második filmjéből sem új gondolatot, sem új ér­zelmi töltést nem kaptunk. Bátran leírom: kár volt a ren­dezőnek sokoldalú kifejezés­formáját ilyen mondandóra fe­csérelnie. Hiszen a részlet- szépségek nem felejtetik el, hogy az egész csak színes szap­panbuborék. Panfilov második filmjében csak ígéretes tehet­ség, akinek újra bizonyítania kell. Mert sokat tud a máról, birtokában van a gondolat- érzelem-átadás művészetének, sokáig az új, érett mondani­való sem várathat magára... Fóti Péter HANGYABOLY Üj filmet forgat Fábri Zoltán. Kaffka Margit Hangyaboly című regénye alapján írta Fábri Zoltán és Illés Endre a film forgatókönyvét. A leányintézetben játszódó történet főszereplői többek között: Vass Éva, Fónay Márta (a képen), Kohut Mag­da, Pap Eva, a főiskolás Andai Györgyi és Jaroszlava Challe- rova. Operatőr: Illés György, Optimizmus — zsíros kenyérrel Mint ismeretes, a Pest me-1 gyei Polgári Védelmi Parancs­nokság és a Pest megyei Ta­nács június 14-i hajókirándu­lásán rovatunk munkatársai zenei vetélkedőt rendeznek. A versenyről előzetesen csak; annyit árulunk el, hogy a kér­dések a komoly zenére, a nép­zenére, a magyar és a külföldi beatzenére, valamint a pol- és folkbeatre vonatkoznak. A rendezőség a verseny győzte­seit jutalomban részesíti. Több olvasónk kérdezte, hogy lehet jelentkezni a hajókirándulás­ra, melynek programjában fodrászverseny és honvédelmi bemutató is szerepel? Haran­gozó Lajos a Pest megyei Ta­nácson elmondta, hogy a rész­vételi díj 40 forint, s jegyeket a megyei és járási-városi ta­nácsok ipari osztályán, a KI. SZÖV-nél, valamint az ipari- tanul ó-in fezetekben lehet igé­nyelni. Ennyit előzetesként... Most pedig hadd mutassunk be egy énekesnőt, aki aranyérmet Stábbal a stressz nyomában Mi készül a kisfilmstúdiókban ? Mozgalmas a kisfilmstúdiók élete: Buda és Pest egyesülé­sének közelgő centenáriuma alkalmából Kiss József stáb­ja Budapest 100 éves címmel színes filmet készít, amely a városrészek történetét, egysé­gessé válásának mozzanatait, fejlődését, változását dolgozza fel. Kolonits Ilona a képzőmű­vészet világába kalauzolja a nézőit: Szabó Zoltán festő­művészről, munkájáról, műyé- szi törekvéseiről és környeze­téről készít filmet Kanadában kereste fel Se- lye Jánost, a stresszelmélet vi­lághírű magyar származású tudósát legutóbb a magyar fil­mesek egy csoportja. A nagy jelentőségű kutatásokat a pro­fesszor életét idéző alkotást még az időközben tragikus hir­telenséggel elhunyt Vas Ju­dit vezetésével forgatták. A befejező mozzanatokat Bod- rossy Félix, a film operatőrje most végzi, s a film várhatóan júniusra készül el. Fácánkakas — főszerepben A magyar konyha és a vi­lágihírű hazad vadételek méltó reprezentánsa lesz az a film­sorozat, amelyet neves mes­terszakácsok közreműködésé­vel készít az idegenforgalmi újságírók kiadójának, a Vue Turistique-n&k. budapesti kis- filmstúdiója. A magyar étel­specialitások és a gasztro­nómiai különlegességek film­jeivel már eddig is nagy sikert arattak. Most a Vadászati Vi­lágkiállításra készülnek, s a tíz legjellegzetesebb magyar vadétel készítését veszik film re, a vad elejtésétől a tálalá­sig. A filmek külső felvételeit a vad őshonában, legjellegzete­sebb előfordulási helyén, vad- regényes helyeken forgatják. „Főszerepbe” kerül a fácánka- kas, a filmsorozat „töltött fá­cán Széchenyi módra” című filmjében. Fuvolás és Bartók-levelefc A muzsika barátai is szá­mos újdonság között válogat­hatnak az Ünnepi Könyvhé­ten. Megjelent Demény János: Bartók levelei című munkájá­nak negyedik kötete a Zene­mű Kiadó gondozásában. A szerző azokat az új dokumen­tumokat adja közre, amelyek az 1955—65. közötti években kerültek napvilágra. Krúdy Gyula: Pesten lakott egy fuvolás címmel megjelent kötetének írásait az író több ezer novellájából, tárcájából válogatták össze. A kötet az orfeumtól az operabálig, a ci­gányzenétől a hangversenyig a régi Pest zenei életéről ad képet. A zenei kiadványok között figyelmet érdemel néhány ze­neelméleti, zenei ismeretter­jesztésben fontos szerepet be­töltő kötet. Bogyoszlói gazdaház Bontva viszik Szentendrére Másfél száz évvel ezelőtti kisalföldi gazdaházak tipikus né­pi építészeti stílusát képviseli Bogyószlón a Meggyesi Mihály tulajdonát képező tornácos, szabad kéményes, faragott mes­tergerendás, zsalugáteres ház. A Néprajzi Múzeum a házat megvásárolta a tulajdonostól, és hozzálátott annak lebontásá­hoz. A bontást nagy óvatossággal végzik, még a téglákat is megszámozzák, és gondosan csomagolva szállítják a ház min­den részét Szentendrére, ahol a skanzenben eredeti formájá­ban újra felépítik. Elszállítják az udvar berendezéseit is: a kútgémet, a káváját, a köcsögszárító ágasokat, az ólakat. A skanzenban újra felépítendő házat korhű bútorokkal rendezik majd be. szerzett az idei salgótarjáni könnyűzenei fesztiválon. A tánczenét kedvelők között bizonyára nem ismeretlen a Monyók név. Ildikó a legutób­bi Ki mit tud?-on két kategóriában is kitűnően szerepelt, most azon­ban nem róla, hanem a húgá­ról lesz szó. Monyók Gabriella Salgótar­jánban megnyerte a beatra- jongók tetszését, nemcsak azért, mert kitűnően énekelt, hanem mert ő volt a tinédzse­rek legjellegzetesebb képvise­lője. — Biztosan mindenki azzal kezdi — persze, aki csak a ne­vét ismeri —, hogy rokona-e Ildikónak. Nem kellemetlen ez? — Büszke vagyok a nővé­remre, de néha zavar, hogy mindig ő az összehasonlítási alap. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy — bár ez két leánytestvémél ritkaság — nem szoktunk veszekedni, sőt, együtt örülünk egymás sikereinek. — Az aranyérmen kívül mi­vel dicsekedhet még? — Felléptem már az Egye­temi Színpadon is a Volán együttessel, július 1-től pedig a kőbányai Ifjúsági Parkban énekelek a Korong zenekar kíséretével. Talán már a nyá­ron valóra válik az, ami ti­zenkét éves korom óta az ál­mom: énekesnő lehetek. — Az álom ehhez kevés... — Ezt jól tudom én is, ezért költöztem fel Ózdról. vállalva az albérlet anyagi nehézségeit, s itt a fővárosban tanulok. Sze­retnék bekerülni az OSZK vagy a Rádió stúdiójába. — Nem kevés fiatal lány szeretne táncdalénekes lenni. Mit csinál, ha ez nem sikerül egyhamar? — Most az egyik hangle­mezboltban dolgozom, igaz, nem sok pénzért, de mégis csak keresek. A tanuláshoz ez a pénz kevés, de ha kell, zsí­ros kenyéren élek. Makacs vagyok, jól tudom, de sok szakember biztat, hogy érde­mes kísérleteznem. Optimista vagyok... E HETI NYERTESEINK: Tóth Julianna (Ráckeve, Pe­tőfi S. u. 48.), Magyar István (Cegléd, XII. k. 22.). Mohácsi Zsuzsanna (Galgahévíz, Vörös- hads. u. 48.). SZOKOLY ENDRE: Riport a (2.) Az Öreg hölgy a Nagydiófa utcából Most pedig krimi következik. Sze­repel benne természetesen áldozat, gyilkos, sok detektív és az alig fél- esztendős újságírómúlttal rendelkező szemfüles ifjú riporter, aki termé­szetesen én vagyok. Azaz, aki ötven éve voltam. Sok héten keresztül leginkább az volt a dolgom, hogy rövidebbre fog­va átírjam az esti lapok bűnügyi tudósításait. A többi reggeli újság ugyanezt tette, azzal a különbség­gel, hogy a fejleményeket is hozzá­fűzte, és az este folyamán történt újabb eseményekről szintén hírt adott, ami azonban Az Üjságból már kimaradt. Első mesteremet, a sze­gény Szamosi Armandot ápolónő kí­sérte be délutánonként a szerkesztő­ségbe, ahhoz viszont, hogy estén­ként a főkapitányságra is bejárjon az újdonságokat megtudni, már kí­sérettel sem volt ereje. Néhányszor megpróbálkoztam ón, be is nyitottam egy-két szobába. Nem dobtak ki, de soha semmit el nem mondtak az is­meretlen gyerkőcnek, nekem. Amikor aztán Szamosi, ki tudja már hányadszor, megint kórházba került, szóba se jött, ahogy protek- torom. a főszerkesztő felesége java­solta, hogy én legyek az utódja, vagyis a rendőri rovatvezető. A mellőzés nem bántott, beláttam, aligha tudnék versenyezni a többi lap hétpróbás, gyakorlott riporterei­vel. De azt is tudtam, hogy a na­ponta ismétlődő szenzációs esemé­nyekről tovább nem maradhat le a lapom. Ha reggelije mellé nem szol­gál fel kellő mennyiségben borzai­riportról makat az olvasónak, mindig több előfizető pártol át a másfél tucat konkurrens reggeli lap valamelyiké­hez. Kerestek tehát és találtak egy­hamar igazi rendőri rovatvezetőt Kovács Arnold személyében. Noldi bácsi a rendőrtisztviselők és detektívek nagy részével pertu vi­szonyban volt A legnagyobb titko­kat is kiszedte belőlük. Eddig csak német nyelven megjelenő újságoknál dolgozott, ifjú korában Temesvá­rod. azután Pesten. Némely rossz­májú német kolléga szerint azonban németül rosszul beszélt, még rosz- szabbul írt. Nyitrán született, ott járt iskolába, de az oda valók 'es­küvel állították, hogy szlovákul sem tud. Hát magyarul? Az lett az én feladatom, hogy amit általa ma­gyarnak hitt nyelven nekem tollba­mond, lefordítsam, vagyis megír­jam. Ügy ötven éves lehetett, de gon­dozatlan külseje miatt idősebbnek látszott. Mérnök bátyja, dúsgazdag elnöke egy villamossági részvénytár­saságnak, gyakran vett ruhát neki. lakását is többször bebútorozta, ő meg aztán az új holmikat rövidesen eladta és a pénzt ellóversenyezte, elkártyázta. Kapadohánnyal tömött pipájából fojtogató füstfelhő szállt az orromra. Noldi bácsi, ha ült, lábszárát a szék lába köré csavarta, mintha csonttalan lenne. Ezt a ké­pességét, de szorgalmát, fáradhatat­lanságát is csodáltam. Legtöbbször éjféltől késő reggelig ült a baccarat asztalnál, délben viszont már ott sóirgött a főkapitányságon, ahová most már engem is bevitt minden­nap. Egyáltalán nem oktatott, mégis sokat tanultam tőle. Hideg őszi estén, a pontos dátu­mot is megmondhatom, 1921. no­vember 17-én szintén együtt lép­tünk be a főkapitányság kapuján. A kapuőrszem odasúgta neki: — Bejött az Angyal főfelügyelő úr is. — Akor fan falami noty talog — szólt Noldi bácsi és kettesével vette a lépcsőt a második emeletre. Egye­nesen Angyal László detektív főfel­ügyelő, a sérülési főcsoport vezető­jének szobájába mentünk. Borús délután volt aznap, korán sötétedett. Szegedy-Maszák államtit­kár neje a Pasaréten hazafelé tar­tott Páfrány utcai lakásába. Villája kerítéséhez közel megbotlott és el­esett. Retteneteset sikoltott. Az úi- széli bokrok között holttestre zu­hant. Kiszállt a rendőri bizottság, autó- reflektort irányítottak a tetemre. A rendőrorvos megállapította, 40 éves nő a halott, legfeljebb 24 órája foj­tották meg a nyakán talált vékony ruhaszárító kötéllel. Felső kabát nem volt rajta. Fülcimpáján alvadt vér és sebhely jelezte, kiszakították fülönfüggőjét. Az egyiket azonban a gyilkos elejtette, ott feküdt az is a földön, párját viszont magával vit­te. Más ékszer, még karikagyűrű sem volt a halott asszonyon. Ruházatát pontosan jegyzőkönyv­be vették. Fején plüss kalapot, sö­tétkék kamgarn princessz ruhája alatt fekete moiré alsószoknyát, lá­bán hosszú szárú betétes cipőt, fe­kete cérnaharisnyát viselt és a ha­risnyakötője világoskék volt. Sze­mélyazonosságát még órák múlva sem tudták megállapítani. Persze azt, hogy ki gyilkolta meg, még ke­vésbé. Főnököm utasítására be kellett volna menni a szerkesztőségbe, hogy nagy részletesen megírjam a rablógyilkosságot, de engedetlenked- tem. Nagy gyorsan a tudósítást csak telefonon adtam le, mert nagyot terveztem; ha száz detektív nem fedte fel, ki a meggyilkolt asszony, majd kinyomozom én. És hozzá- kezdtem. Jártam már háromszor, négyszer Noldi bácsi nélkül is az eltűnési osz­tályon, dr. Risztics Lázár kapitány­nál, most is oda tartok. Hideg van, ilyenkor a késői órákban is fűtött hivatalában található aranygalléros, kopott tiszti blúzában és nyári fe­hér vászonnadrágban. A feketét, ha futja rá, majd csak elsején váltja ki a zálogházból. Agglegény, de egyedül is nehezen él, a fizetés ke­vés, a pénz naponta még keveseb­bet ér. A rendőröket bizony rosszul fizetik, gázsijukat az infláció még kisebbre apasztja, de ragaszkodnak a kevéshez. Nemcsak, mert nagy a munkanélküliség, másfelé állást aligha találnának, hanem főleg a nyugdíj miatt A nyugdíjért töre­kednek az emberek állami alkal­mazásba, ez a csalétek. Csak igen kevés más munkaadónál számíthat­nak rá. — Hoztál nekem, fiúkám, egy jó szivart? — tudtam előre, hogy ezzel fogad. Az előbb tértem be a Gres­ham kávéházba és vásároltam egy olcsó rövid szivart Átadom, rá­gyújt, elégedetten szívni kezdi, há­rom füstkarikát ereszt, csak aztán szólal meg újra: — Jaj, a hekusok nem hagytak él­ni. Feltúrták az összes bejelentése­ket, de ha ők nem találták meg a pasaréti hullát, te is hiába keresed. Azért elém tette az aktákat. Csak az aznapiak érdekelnek. A szemem mindjárt a harmadikon megakad. Az eltűnt neve: Neuwirth Henrik- né, nagyvágó és állatkereskedő fe­lesége, lakása Nagydiófa utca. Ru­házata azonos a meggyilkolt asszo­nyéval, harisnyakötőjéről azonban egyáltalán nem szóltak a bejelen­tők. Tegnap délután négy óra tájt távozott el lakásáról értékes perzsa­bundájában azzal, hogy vacsorára hazajön. Kalapja ugyan bársonyból készült és nem plüssből, de ez nem zavar engem. Az sem, hogy nem 40, hanem 56 éves. (Következik: Egy halott, egy élő áldozat.) SLÁGERLISTÁNK: Komoly zene: 1. (4) Orff: Carmina Burana, 2. (—) Bee­thoven: V. szimfónia, 3. (3) Liszt—Paganini: La Campa- nella, 4. (—) Bartók: Csodála­tos mandarin. Tánczene: 1. (1) Kócos ör­dögök (Metró), 2. (4) A virág­nak kell a napfény (Karda Beáta), 3. (2) A nagyapám egy nagy vagány (Máté Péter), 4. (3) Fázom (Bergendi), 5. (7) Drága lányok (Tolcsvayék). 6. (—) Élünk és meghalunk (Illés). 7. (8) A világ legiobb dobosa (Il­lés—Pásztori). 8. (9) Régiség­bolt (Bergendi), 9 (7) Ülök a hóban (Omega). 10. (10) Lát­tam én egy osztrigát (Neoton). (Sunyó—Falus—Tamás) Vágja ki, töltse ki, tegye borii tékba vagy ragassza levelezőlapra és úgy küldje be szerkesztőségünk­be (Pest megyei Hírlap. Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6.). A borítékra ne feledje el felírni: „Kedvenc le­mezeim”. Szavazóink között min­den héten bárom ajándéklemezt sorsolunk ki, a Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat ajándékát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom