Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-02 / 128. szám
1971. JÜNTCS 2., SZERDA ““'^Jtírlap Szovjet film KEZDE T Elfogultan ültem a moziban. Cleb Panfilov rendező első filmjét két évvel ezelőtt láttam, s nem túlzók; lenyűgözött. A tűzön nincs átkelés című alkotása szokatlan újszerűségével robbant a szovjet film- művészetbe. Panfilov lírával átszőtt, érzelemgazdag előadásmódja kiválóan alkalmas arra, hogy nagy eseményeket emberközelbe hozzon, igazabbá tegyen, sőt hitelesebbé) avasson. Ezért vártam sokat második filmjétől. A Kezdet tartalma röviden összefoglalható: egy csúnya lány megismerkedik a beteljesülésre képtelen szerelemmel, közben szűk világa kitárul, filmfőszerepet kap (eljátssza Jeanne D’Arc-ot), talán sztár nem lesz belőle — dehát minden kezdet nehéz. Nem véletlenül írtam az előző mondat végére egy közhelyet: az irodalmi anyag, a forgatókönyv, sajnos, alig adott többet ennél. Ügy érzem, e szerencsétlenül egyszerű történetbe hamis lenne bármit belemagyarázni, különösen a csúnya lány Jeanne D’Arc-i királynőségé- ben és hétköznapi életében ellentmondó szimbólumokra lelni. Az értékeket — sajnos — ezért nem is a film egésze hordozza, hanem a részletek. A részletek szépek, emberiek. Panfilovnak kitűnő érzéke van arra, hogy felfedezze az emberben a természetességet, a kedvességet, az érzelmek hullámzását, a sutaságot. Helyzetei és emberei ezért hitelesek, mondandója így válik igazzá. A rendező olyan mozdulatokat, fintorokat, szemvillanásokat vesz észre, visz vászonra, amelyeket az ember csak négy fal között, kizárólag önmaga előtt csinál. Cinkossá avatja a nézőt. Azonos érzelmi hullámhosszo- kat keres és talál a közönséggel. Konkrét megfigyelései így válnak elvorittá, általánossá. E módszerében a magyar Szabó Istvánnal rokonítható. Az ilyen érzelmi mikro- játékhoz kitűnő színészek kellenek. A Kezdetben viszontláthatjuk a rendező első filmjének felfedezettjeit. Elsősorban a remeklő Inna Csurikovát. E fiatal filmszínésznő mindent ki tud fejezni az arcával. A szeme, a szája, a homloka minden érzelem, gondolat tükrözésére alkalmas. Adottságával sosem él vissza, eszközei mindig természetesek, állandóan újak,_ mások. Nem véletlen, ha 'játékát figyelve a nézőnek Giuletta Masina jut az eszébe. Csurikova kitűnő „pantomimalakításához” nem illett a magyar szinkronhang, Töröcsik Mari néhol modoros hanghordozása. Panfilov második filmjéből sem új gondolatot, sem új érzelmi töltést nem kaptunk. Bátran leírom: kár volt a rendezőnek sokoldalú kifejezésformáját ilyen mondandóra fecsérelnie. Hiszen a részlet- szépségek nem felejtetik el, hogy az egész csak színes szappanbuborék. Panfilov második filmjében csak ígéretes tehetség, akinek újra bizonyítania kell. Mert sokat tud a máról, birtokában van a gondolat- érzelem-átadás művészetének, sokáig az új, érett mondanivaló sem várathat magára... Fóti Péter HANGYABOLY Üj filmet forgat Fábri Zoltán. Kaffka Margit Hangyaboly című regénye alapján írta Fábri Zoltán és Illés Endre a film forgatókönyvét. A leányintézetben játszódó történet főszereplői többek között: Vass Éva, Fónay Márta (a képen), Kohut Magda, Pap Eva, a főiskolás Andai Györgyi és Jaroszlava Challe- rova. Operatőr: Illés György, Optimizmus — zsíros kenyérrel Mint ismeretes, a Pest me-1 gyei Polgári Védelmi Parancsnokság és a Pest megyei Tanács június 14-i hajókirándulásán rovatunk munkatársai zenei vetélkedőt rendeznek. A versenyről előzetesen csak; annyit árulunk el, hogy a kérdések a komoly zenére, a népzenére, a magyar és a külföldi beatzenére, valamint a pol- és folkbeatre vonatkoznak. A rendezőség a verseny győzteseit jutalomban részesíti. Több olvasónk kérdezte, hogy lehet jelentkezni a hajókirándulásra, melynek programjában fodrászverseny és honvédelmi bemutató is szerepel? Harangozó Lajos a Pest megyei Tanácson elmondta, hogy a részvételi díj 40 forint, s jegyeket a megyei és járási-városi tanácsok ipari osztályán, a KI. SZÖV-nél, valamint az ipari- tanul ó-in fezetekben lehet igényelni. Ennyit előzetesként... Most pedig hadd mutassunk be egy énekesnőt, aki aranyérmet Stábbal a stressz nyomában Mi készül a kisfilmstúdiókban ? Mozgalmas a kisfilmstúdiók élete: Buda és Pest egyesülésének közelgő centenáriuma alkalmából Kiss József stábja Budapest 100 éves címmel színes filmet készít, amely a városrészek történetét, egységessé válásának mozzanatait, fejlődését, változását dolgozza fel. Kolonits Ilona a képzőművészet világába kalauzolja a nézőit: Szabó Zoltán festőművészről, munkájáról, műyé- szi törekvéseiről és környezetéről készít filmet Kanadában kereste fel Se- lye Jánost, a stresszelmélet világhírű magyar származású tudósát legutóbb a magyar filmesek egy csoportja. A nagy jelentőségű kutatásokat a professzor életét idéző alkotást még az időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt Vas Judit vezetésével forgatták. A befejező mozzanatokat Bod- rossy Félix, a film operatőrje most végzi, s a film várhatóan júniusra készül el. Fácánkakas — főszerepben A magyar konyha és a világihírű hazad vadételek méltó reprezentánsa lesz az a filmsorozat, amelyet neves mesterszakácsok közreműködésével készít az idegenforgalmi újságírók kiadójának, a Vue Turistique-n&k. budapesti kis- filmstúdiója. A magyar ételspecialitások és a gasztronómiai különlegességek filmjeivel már eddig is nagy sikert arattak. Most a Vadászati Világkiállításra készülnek, s a tíz legjellegzetesebb magyar vadétel készítését veszik film re, a vad elejtésétől a tálalásig. A filmek külső felvételeit a vad őshonában, legjellegzetesebb előfordulási helyén, vad- regényes helyeken forgatják. „Főszerepbe” kerül a fácánka- kas, a filmsorozat „töltött fácán Széchenyi módra” című filmjében. Fuvolás és Bartók-levelefc A muzsika barátai is számos újdonság között válogathatnak az Ünnepi Könyvhéten. Megjelent Demény János: Bartók levelei című munkájának negyedik kötete a Zenemű Kiadó gondozásában. A szerző azokat az új dokumentumokat adja közre, amelyek az 1955—65. közötti években kerültek napvilágra. Krúdy Gyula: Pesten lakott egy fuvolás címmel megjelent kötetének írásait az író több ezer novellájából, tárcájából válogatták össze. A kötet az orfeumtól az operabálig, a cigányzenétől a hangversenyig a régi Pest zenei életéről ad képet. A zenei kiadványok között figyelmet érdemel néhány zeneelméleti, zenei ismeretterjesztésben fontos szerepet betöltő kötet. Bogyoszlói gazdaház Bontva viszik Szentendrére Másfél száz évvel ezelőtti kisalföldi gazdaházak tipikus népi építészeti stílusát képviseli Bogyószlón a Meggyesi Mihály tulajdonát képező tornácos, szabad kéményes, faragott mestergerendás, zsalugáteres ház. A Néprajzi Múzeum a házat megvásárolta a tulajdonostól, és hozzálátott annak lebontásához. A bontást nagy óvatossággal végzik, még a téglákat is megszámozzák, és gondosan csomagolva szállítják a ház minden részét Szentendrére, ahol a skanzenben eredeti formájában újra felépítik. Elszállítják az udvar berendezéseit is: a kútgémet, a káváját, a köcsögszárító ágasokat, az ólakat. A skanzenban újra felépítendő házat korhű bútorokkal rendezik majd be. szerzett az idei salgótarjáni könnyűzenei fesztiválon. A tánczenét kedvelők között bizonyára nem ismeretlen a Monyók név. Ildikó a legutóbbi Ki mit tud?-on két kategóriában is kitűnően szerepelt, most azonban nem róla, hanem a húgáról lesz szó. Monyók Gabriella Salgótarjánban megnyerte a beatra- jongók tetszését, nemcsak azért, mert kitűnően énekelt, hanem mert ő volt a tinédzserek legjellegzetesebb képviselője. — Biztosan mindenki azzal kezdi — persze, aki csak a nevét ismeri —, hogy rokona-e Ildikónak. Nem kellemetlen ez? — Büszke vagyok a nővéremre, de néha zavar, hogy mindig ő az összehasonlítási alap. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy — bár ez két leánytestvémél ritkaság — nem szoktunk veszekedni, sőt, együtt örülünk egymás sikereinek. — Az aranyérmen kívül mivel dicsekedhet még? — Felléptem már az Egyetemi Színpadon is a Volán együttessel, július 1-től pedig a kőbányai Ifjúsági Parkban énekelek a Korong zenekar kíséretével. Talán már a nyáron valóra válik az, ami tizenkét éves korom óta az álmom: énekesnő lehetek. — Az álom ehhez kevés... — Ezt jól tudom én is, ezért költöztem fel Ózdról. vállalva az albérlet anyagi nehézségeit, s itt a fővárosban tanulok. Szeretnék bekerülni az OSZK vagy a Rádió stúdiójába. — Nem kevés fiatal lány szeretne táncdalénekes lenni. Mit csinál, ha ez nem sikerül egyhamar? — Most az egyik hanglemezboltban dolgozom, igaz, nem sok pénzért, de mégis csak keresek. A tanuláshoz ez a pénz kevés, de ha kell, zsíros kenyéren élek. Makacs vagyok, jól tudom, de sok szakember biztat, hogy érdemes kísérleteznem. Optimista vagyok... E HETI NYERTESEINK: Tóth Julianna (Ráckeve, Petőfi S. u. 48.), Magyar István (Cegléd, XII. k. 22.). Mohácsi Zsuzsanna (Galgahévíz, Vörös- hads. u. 48.). SZOKOLY ENDRE: Riport a (2.) Az Öreg hölgy a Nagydiófa utcából Most pedig krimi következik. Szerepel benne természetesen áldozat, gyilkos, sok detektív és az alig fél- esztendős újságírómúlttal rendelkező szemfüles ifjú riporter, aki természetesen én vagyok. Azaz, aki ötven éve voltam. Sok héten keresztül leginkább az volt a dolgom, hogy rövidebbre fogva átírjam az esti lapok bűnügyi tudósításait. A többi reggeli újság ugyanezt tette, azzal a különbséggel, hogy a fejleményeket is hozzáfűzte, és az este folyamán történt újabb eseményekről szintén hírt adott, ami azonban Az Üjságból már kimaradt. Első mesteremet, a szegény Szamosi Armandot ápolónő kísérte be délutánonként a szerkesztőségbe, ahhoz viszont, hogy esténként a főkapitányságra is bejárjon az újdonságokat megtudni, már kísérettel sem volt ereje. Néhányszor megpróbálkoztam ón, be is nyitottam egy-két szobába. Nem dobtak ki, de soha semmit el nem mondtak az ismeretlen gyerkőcnek, nekem. Amikor aztán Szamosi, ki tudja már hányadszor, megint kórházba került, szóba se jött, ahogy protek- torom. a főszerkesztő felesége javasolta, hogy én legyek az utódja, vagyis a rendőri rovatvezető. A mellőzés nem bántott, beláttam, aligha tudnék versenyezni a többi lap hétpróbás, gyakorlott riportereivel. De azt is tudtam, hogy a naponta ismétlődő szenzációs eseményekről tovább nem maradhat le a lapom. Ha reggelije mellé nem szolgál fel kellő mennyiségben borzairiportról makat az olvasónak, mindig több előfizető pártol át a másfél tucat konkurrens reggeli lap valamelyikéhez. Kerestek tehát és találtak egyhamar igazi rendőri rovatvezetőt Kovács Arnold személyében. Noldi bácsi a rendőrtisztviselők és detektívek nagy részével pertu viszonyban volt A legnagyobb titkokat is kiszedte belőlük. Eddig csak német nyelven megjelenő újságoknál dolgozott, ifjú korában Temesvárod. azután Pesten. Némely rosszmájú német kolléga szerint azonban németül rosszul beszélt, még rosz- szabbul írt. Nyitrán született, ott járt iskolába, de az oda valók 'esküvel állították, hogy szlovákul sem tud. Hát magyarul? Az lett az én feladatom, hogy amit általa magyarnak hitt nyelven nekem tollbamond, lefordítsam, vagyis megírjam. Ügy ötven éves lehetett, de gondozatlan külseje miatt idősebbnek látszott. Mérnök bátyja, dúsgazdag elnöke egy villamossági részvénytársaságnak, gyakran vett ruhát neki. lakását is többször bebútorozta, ő meg aztán az új holmikat rövidesen eladta és a pénzt ellóversenyezte, elkártyázta. Kapadohánnyal tömött pipájából fojtogató füstfelhő szállt az orromra. Noldi bácsi, ha ült, lábszárát a szék lába köré csavarta, mintha csonttalan lenne. Ezt a képességét, de szorgalmát, fáradhatatlanságát is csodáltam. Legtöbbször éjféltől késő reggelig ült a baccarat asztalnál, délben viszont már ott sóirgött a főkapitányságon, ahová most már engem is bevitt mindennap. Egyáltalán nem oktatott, mégis sokat tanultam tőle. Hideg őszi estén, a pontos dátumot is megmondhatom, 1921. november 17-én szintén együtt léptünk be a főkapitányság kapuján. A kapuőrszem odasúgta neki: — Bejött az Angyal főfelügyelő úr is. — Akor fan falami noty talog — szólt Noldi bácsi és kettesével vette a lépcsőt a második emeletre. Egyenesen Angyal László detektív főfelügyelő, a sérülési főcsoport vezetőjének szobájába mentünk. Borús délután volt aznap, korán sötétedett. Szegedy-Maszák államtitkár neje a Pasaréten hazafelé tartott Páfrány utcai lakásába. Villája kerítéséhez közel megbotlott és elesett. Retteneteset sikoltott. Az úi- széli bokrok között holttestre zuhant. Kiszállt a rendőri bizottság, autó- reflektort irányítottak a tetemre. A rendőrorvos megállapította, 40 éves nő a halott, legfeljebb 24 órája fojtották meg a nyakán talált vékony ruhaszárító kötéllel. Felső kabát nem volt rajta. Fülcimpáján alvadt vér és sebhely jelezte, kiszakították fülönfüggőjét. Az egyiket azonban a gyilkos elejtette, ott feküdt az is a földön, párját viszont magával vitte. Más ékszer, még karikagyűrű sem volt a halott asszonyon. Ruházatát pontosan jegyzőkönyvbe vették. Fején plüss kalapot, sötétkék kamgarn princessz ruhája alatt fekete moiré alsószoknyát, lábán hosszú szárú betétes cipőt, fekete cérnaharisnyát viselt és a harisnyakötője világoskék volt. Személyazonosságát még órák múlva sem tudták megállapítani. Persze azt, hogy ki gyilkolta meg, még kevésbé. Főnököm utasítására be kellett volna menni a szerkesztőségbe, hogy nagy részletesen megírjam a rablógyilkosságot, de engedetlenked- tem. Nagy gyorsan a tudósítást csak telefonon adtam le, mert nagyot terveztem; ha száz detektív nem fedte fel, ki a meggyilkolt asszony, majd kinyomozom én. És hozzá- kezdtem. Jártam már háromszor, négyszer Noldi bácsi nélkül is az eltűnési osztályon, dr. Risztics Lázár kapitánynál, most is oda tartok. Hideg van, ilyenkor a késői órákban is fűtött hivatalában található aranygalléros, kopott tiszti blúzában és nyári fehér vászonnadrágban. A feketét, ha futja rá, majd csak elsején váltja ki a zálogházból. Agglegény, de egyedül is nehezen él, a fizetés kevés, a pénz naponta még kevesebbet ér. A rendőröket bizony rosszul fizetik, gázsijukat az infláció még kisebbre apasztja, de ragaszkodnak a kevéshez. Nemcsak, mert nagy a munkanélküliség, másfelé állást aligha találnának, hanem főleg a nyugdíj miatt A nyugdíjért törekednek az emberek állami alkalmazásba, ez a csalétek. Csak igen kevés más munkaadónál számíthatnak rá. — Hoztál nekem, fiúkám, egy jó szivart? — tudtam előre, hogy ezzel fogad. Az előbb tértem be a Gresham kávéházba és vásároltam egy olcsó rövid szivart Átadom, rágyújt, elégedetten szívni kezdi, három füstkarikát ereszt, csak aztán szólal meg újra: — Jaj, a hekusok nem hagytak élni. Feltúrták az összes bejelentéseket, de ha ők nem találták meg a pasaréti hullát, te is hiába keresed. Azért elém tette az aktákat. Csak az aznapiak érdekelnek. A szemem mindjárt a harmadikon megakad. Az eltűnt neve: Neuwirth Henrik- né, nagyvágó és állatkereskedő felesége, lakása Nagydiófa utca. Ruházata azonos a meggyilkolt asszonyéval, harisnyakötőjéről azonban egyáltalán nem szóltak a bejelentők. Tegnap délután négy óra tájt távozott el lakásáról értékes perzsabundájában azzal, hogy vacsorára hazajön. Kalapja ugyan bársonyból készült és nem plüssből, de ez nem zavar engem. Az sem, hogy nem 40, hanem 56 éves. (Következik: Egy halott, egy élő áldozat.) SLÁGERLISTÁNK: Komoly zene: 1. (4) Orff: Carmina Burana, 2. (—) Beethoven: V. szimfónia, 3. (3) Liszt—Paganini: La Campa- nella, 4. (—) Bartók: Csodálatos mandarin. Tánczene: 1. (1) Kócos ördögök (Metró), 2. (4) A virágnak kell a napfény (Karda Beáta), 3. (2) A nagyapám egy nagy vagány (Máté Péter), 4. (3) Fázom (Bergendi), 5. (7) Drága lányok (Tolcsvayék). 6. (—) Élünk és meghalunk (Illés). 7. (8) A világ legiobb dobosa (Illés—Pásztori). 8. (9) Régiségbolt (Bergendi), 9 (7) Ülök a hóban (Omega). 10. (10) Láttam én egy osztrigát (Neoton). (Sunyó—Falus—Tamás) Vágja ki, töltse ki, tegye borii tékba vagy ragassza levelezőlapra és úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap. Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6.). A borítékra ne feledje el felírni: „Kedvenc lemezeim”. Szavazóink között minden héten bárom ajándéklemezt sorsolunk ki, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát.