Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

MA NYÍLIK MONOKON Nagy István képzőművészeti csoport tárlata A járási hivatal művelődésügyi osztálya és a járási mű­velődési ház szervezésében ma délután 5 órakor nyílik meg Monoron, a Vigadó feletti kiállítóteremben a Dél-Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport tárlata. Megnyitót mond Losonczi István műtörténész. A kiállításon ,13 képzőművész alkotásai szerepelnek. Festményekkel, illetve szobrokkal je­lentkezik a vecsési Bányász Béla, a gyáli Fegyó Béla, a monori Kampffl József, az alsónémedi Kiss Ernő, az albertirsai Mik- lö'sovits László, M. Orbán Edit és Rónai Mátyás, á dabasi Var­ga László, a szigetszentmiklósi Nádasdy József, a tatárszent- györgyi Orczi József és a gyömrői Pál család, P. Szabó Edit, id* Pál Mihály és ifj. Pál Mihály. A kiállítás június 11-től 20-ig tart nyitva délelőtt 10-től 12-ig és délután 3-tól 6-ig. ' ‘ TANÉV UTÁNTANÉV ELŐTT A jobb tanulmányi eredményekért Szerdán ülésezett a Nyár- egyházi Községi Tanács vég­rehajtó bizottsága. A községi művelődésügy felelősei beszá­moltak az ifjúságvédelem helyzetéről, az iskoláztatási törvény végrehajtásáról, érté­kelték az elmúlt tanév kultu­rális munkáját és a könyvtári helyzetet. A végrehajtó bizott­ság megbízta az iskola igazga­tóját és nevelőtestületét a hát­rányos és veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyerekek szá­mának és helyzetének felmé­résével, s javasolta a vb, hogy a legközelebbi tanácsülés fog­lalkozzon ezzel a kérdéssel. A vb hangsúlyozta a családláto­gatások és a korrepetálások fontosságát, s javasolta, hogy a jobb tanulmányi eredmény elérése érdekében a jövő tan­évben a tanulópárokat úttörő­őrsi megbízatás alapján jelöl­jék ki. TETEI ISKOLÁBÓL Óvoda - Bényén Évek óta ostromolják már a fcényei kisgyermekes családok a községi tanácsot: építsenek óvodát. Érthető volt az igény, hiszen a tsz-ben kell a mun­káskéz, s ezt elsősorban úgy lehet elérni, ha van hol elhe­lyezni nap közben a kicsinye­ket A Gomba—Bénye—Káva kö- gös községi tanács vezetői megtalálták a megoldást: abé- nyei óvoda építéséhez együtt van már az építőanyag, kije­lölték a telket is, a napokban hozzákezdenek az építkezés­hez. A tanács költségvetésében ugyan nem szerepelt az óvoda építése, de egy kis lelemény­nyel, körültekintéssel ügyesen megoldották a feladatot. Tétén találtak egy épületet, amely elfogytak a tetei lakosok, le­bontották a régi tetei iskolát, s a bontott anyagból „kihoz­ták” a bényei óvodát. Termé­szetesen ajtót, ablakokat és még néhány1 más anyagot vá­sárolni kellett hozzá, de ennyit a költségvetésből el lehet csip­penteni az óvodára. És persze, a bényeiek társadalmi mun­kájára is számíthatnak az építkezésnél. F. O. valamikor iskola volt. Mikor MAI MŰSOR MOZIK Monor: Bűn és bűnhödés I—II. Nyáregyháza: Vihar délen. Pilis: Kaleidoszkóp. Vecsés: Ben Wade és a farmer. MOHOMIDÉKI XIII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1971. JÚNIUS 11., PÉNTEK FELMERES ELŐTT A nők helyzete a monori járásban Kedvezmény a kisgyermekes anyáknak Csaíiakozás a „Takarót Vietnamnak” akcióhoz A községi párt-végrehajtó­bizottságok és csúcsvezetősé- gak nőfelelősei munkaérte­kezletet tartottak Monoron, a , járási pártbizottság épületé- | ben. Megbeszélték a nőbizott­ságok előtt álló időszerű fel­adatokat. Az MSZMP járási végre­hajtó bizottsága a második félévben részletesen értékeli a Központi Bizottság 1970. februári — a nők helyzetével foglalkozó — határozatának megvalósítását. Az értékelést felmérés előzi meg, amely minden olyan területre kiter­jed, ahol nők élnek és dol­goznak. A felmérés szem­pontjait vitatták meg a nő­felelősök, s a tanácskozás ma­ga is felért egy felméréssel. A nők élet- és munkakörül­ményei a különböző közsé­gekben, különböző üzemek­ben, gazdaságokban természe­tesen nem azonosak. Nem ritka az olyan mun­kahely, ahol korszerű öl­töző, ebédlő várja a dol­gozókat, s olyan is előfor­dul, ahol még a mosdó­tálért, a törülközőért is harc folyik. A gyermekes* anyák helyzete is változó, az általánosabb, hogy kevés az úgynevezett gyermekintézmény. Üjabb böl­csődei és óvodai férőhelyeket kérnek a szülők, s a kérések teljesítése a tanácsok, üzemek egyik legégetőbb feladata. A nőfelelősök néhány ör- vehdetes eredményről is be­számolnak. Különösen emlí­tést érdemel a pilisi Űj Élet Tsz vezetőségének intézkedé­se. Lehetővé tették a kisgyer­mekes édesanyáknak, hogy ké­sőbb kezdjék reggel a mun­kát, s így ők indíthassák óvo­dába, iskolába otthon gyer­mekeiket. A nőbizottságok figyelem­mel kísérik a szülési sza­badságról visszatérő dol­gozó nők helyzetét, s ezen belül is a bérezésük ügyét. Különösen megnyugtatóak ezen a téren a tapasztalatok a vecsési VIZÉP-nél és a Monori Járási Szolgáltató Ktsz-nél. POSTAFIOK 51. Tárgyilagosabb sport tudósítást! A Gyomron lejátszott Gyömrő—Pilis találkozóról közölt tudósítást a' lap június 2-i száma, G. J. szignó alatt. A tudósítás — úgy véljük — nem a kívülálló tárgyilagosságával mutatja be a mérkőzést. A cikk szerint a pilisi csapat alá­rendelt szerepet játszott, s a három-négy gólos vereségtől csak a szerencse és a rossz bí­ráskodás mentette meg. Hát... Ami a durvaságot illeti: a Raktározási lehetőségünk: nulls Gondok, bosszúságok a „malomban" Az üzem hivatalos neve: Pest megyei Gabonafelvásárló és Értékesítő Vállalat. Mono­ron malomnak hívják. Vagy keverőüzemnek. Vezetője Vár- konyi József, vele beszélget­tünk gondokról, bosszúságok­ról. A - beszélgetés megszakítá­sokkal zajlott, az ajtó ötper­lik, megáll, leállnak a műsza­kok. Ha rendesen megcsinál­ják a karbantartást, májusban 30—40 vagon táppal keveseb­bet szállíthattunk volna ugyan,, de legalább most fo­lyamatos lenne a termelés! A tápok iránti kereslet olyan hatalmas mértékben megnőtt, hogy a gondok meg­sokszorozódnak. A megye öt keverőüzemének kapacitása évente 10 és fél ezer vagon. Az igény: 13—14 ezer vagon táp. Nő a kisállattenyésztők száma, a magánosok, akik so­káig idegenkedtek a tápok fel- használásától — most' már elégedetlenkednek, ha nem kapnak. Főleg a sertéstáp irán­ti igény fokozódott. Tavaly az üzem egész évben 120 vagon Sertéstápot forgalmazott, az idén három hónap alatt már 54 vagonnal vittek el. (Nyílik az ajtó: — A sülyi Virágzó Tsz-ből jövünk, ne­gyed hét óta itt állunk, mi­kor kerül ránk a sor? Akik később jöttek, miért kapták meg előbb a szállítmányt?!) — Ha itt vannak és itt van némi fennakadás, az a kisebb baj. Naponta 13 vagon tápot visznek el innen. A tsz-ek elő­re bejelentik igényüket, mi ezt összesítjük, s beütemezzük, melyik tsz, mikor jöhet, az­tán kiértesítjük őket. Ha nem jönnek a jelzett napon, felfor­dul az egész munka. Raktáro­zási lehetőségünk nulla. Nincs egyetlen raktár sem. Tehát ha a megrendelt kilenc vagon cenként kinyílt, s ezek a meg­szakítások mégis szorosan be­illettek a beszélgetésbe. Mert akik jöttek, akaratlanul is bi­zonyították Várkonyi József előzőleg elhangzott mondata­it. A keverőüzem — nevezzük így — ellátja ipari abrakke­verék takarmánnyal (azaz táppal) a monori járást, a nagykátai járás egy részét, Budapestre is szállítanak, s besegítenek a ceglédi járásnak is. Hatalmas terület. Győzik-e? — Nehezen. De igyekszünk mindent megtenni, a sorozato­san jelentkező nehézségek el­lenére. (Nyílik az ajtó. — Leállt a kuboricamorzsoló, egész dél­előtt ezzel dolgozunk, teljesen rossz a gép. Mi legyen?) — Igen, ez a legnagyobb, a legégetőbb gondunk. A kar­bantartási munka most zaj­lott, de olyan rövid idő jutott rá, hogy az amúgy is régi, el­avult gépek jóformán ugyan­abban az állapotban marad­tak, mint a javítás előtt. Si­etni kell, mert óriási az igény a tápra, nem állhatunk hosz- szú ideig — de ez most visz- szaüt. Valami mindig elrom­táp itt marad, bent marad a keverőben, mozdulni nem le­het, a munka leáll. Ilyenkor aztán telefonozunk, sürgetünk, s ha nem jönnek — eladjuk másnak. Ez szombaton is, hét­főn is előfordult... A keverőüzem három műr szakban termel, évente csak­nem százmilliós értékű árut. Tehát jelentős, s még inkább azzá válik a tápok iránti igény növekedésével. . Munkaerő­gondokkal küzdenek. — Férfimunkás kellene, dol­gozóink 67 százaléka nő, s bár ők mindent megtesznek, hősiesen dolgoznak, szinte fér­fiakat megszégyenítő erőfeszí­téssel, sok mindent nem csi­nálhatnak. Nem bírnák erő­vel. (Nyílik az ajtó: — ...fel kellene szedni a borsót, de csak három asszony van, nem tudok odaállítani senkit. Sür­gős, holnap viszik? Hát... va­lahogy megoldjuk...) Sok a gond. A keverőüzem elavult, korszerűtlen, nincse­nek meg a kellő technikai fel­tételek, de balesetvédelmi és egészségügyi szempontból is a leglehetetlenebb állapotok uralkodnak itt. Csak egy pél­da: férfiaknak, nőknek közös fürdőjük van, a nők csak a férfiöltözőn keresztül juthat­nak be a fürdőbe ... Hatal­mas a por, ellepi percek alatt az embert. Van-e korszerűsí­tési, felújítási terv? — Pénz kellene ...' K. Zs. gyömrői játékosok — talán nem szándékosan — összeté­vesztették ezt a kemény test test elleni játékkal. A tudósító szerint a bíró túl szigorú volt a kiállításnál. : Véleményünk szerint a játékból való kizárás már az első félidő közepén jo­gos lett volna, a durvaságok megakadályozása érdekében. A gólok szabályos voltáról vi­tatkozni nem érdemes, bár a tudósító elfogultságát mutatja az, hogy az első pilisi gólt sza­bálytalannak minősíti. Ezen az alapon a gyömrői gólok jo­gosságát is lehetne vitatni. A tudósító úgy látszik elfelejtette, hogy a pilisi csapatnak is volt az első félidőben négy százszá­zalékos gólhelyzete. S hadd ír­juk le a mi véleményünket: a második félidő nyomasztó pilisi fölényét nemcsak az ellenfél kulcsemberének kiállása, ha­nem — és főleg — az okozta, hogy a gyömrői csapat nem bírta tartani a saját maga ál­tal diktált rendkívüli iramot, s a második félidőre teljesen elfáradt Azt hiszem, minden szurko­ló. függetlenül attól, hogy me­lyik csapatnak szurkol, joggal várja el, hogy a sporttudósítás a valóságnak megfelelően tük­rözze a játékot. Ez így sport­szerű. Üdvözlettel: D. F.-né, Pilis, Madách Imre út. MEGJEGYZÉS: Olvasónk levelét közöljük, bár véleményünk szerint a szóban forgó sporttudósítást a levél írója túlságosan elfogul­tan ítéli meg. Sporttudósítóink általában igyekeznek tárgyila­gosan követni és értékelni a labdarúgó-mérkőzéseket, a pilisi panaszhoz hasonló véle­mény az elmúlt évek során nem érkezett szerkesztősé­günkbe. Ami a pilisi csapat hétről hétre ismétlődő jó já­tékát és jó eredményeit illeti, az csak elismerést érdemel. Nem hisszük, hogy a környé­ken, a monori járásban lenne sportszerető szurkoló, aki ne ismerné ezt el} aki ne örülne a „szomszéd” sikereinek. A szerk. Járásszerte megállapítható, hogy nőtt a tanácsokban, a végrehajtó- bizottságokban és általában a vezető testületek­ben a nők száma. Ez önmagá­ban ugyan még nem ered­mény, de az, hogy ott megfe­lelően képviselik a nők ér­dekeit, sok jó ötlettel, . ja­vaslattal segítik a testüle­tek munkáját, már az. Jel­lemző a monori járásban élő nőkre az is, hogy egyre töb­ben képezik magukat, évről évre nő az esti és levelező tagozatokon továbbtanuló dol­gozó nők száma, s mind töb­ben végeznek a marxizmus- leninizmus esti egyetemen is. Sok sző esett az értekezle­ten a Magyar Nők Országos Tanácsa felhívásáról, a járás lányai, asszonyai csatlakoz­nak a takarót Vietnamngk akcióhoz. Ügyesen szervez­ték meg ezt a munkát á pilisi Üj Élet Tsz-ben és Maglódon. A maglódi nőfelelős, Márkus Sándorné személyesen járta végig az üzemeket, tömeg­szervezeteket, s a beszélgeté­sek nyomán minden szocialista brigád nőtagja vállalta, hogy reszt vesz az akcióban, nekapcsolódtak a mozga­lomba az iskolák is, a napközi otthonokban levő lányok vállalták féladatul a takarókészítést A nőfelelősök örömmel szá­moltak be arról, hogy az idei nemzetközi nőnapot nagyobb gonddal, ünnepélyes külső­ségek között rendezték meg járásszerte. A férfiak mint­egy 80 ünnepségen közel 6 ezer nőt köszöntöttek néhány szál virággal, pár kedves szó­val. A munkahelyek többsé­gében a férfiak az anyák napjáról sem feledkeztek meg. A nőfelelősök hangsúlyozták, hogy ezek, s az ehhez hasonló figyelmességek jólesnek, segí­tenek kialakítani a hatékony munkához szükséges légkört. Hírek a Vöröskereszt életéből Kitüntetés Pólyák Mária, a monorj Ady iskola tanárnője, a Vö­röskereszt járási ifjúsági fele­lőse a Vöröskeresztes mun­káért kitüntetés arany fokoza­tát kapta. Véradás A közelmúltban Sülysápon tartottak térítésmentes vér­adónapot, amelyen 107 véradó közel 38 liter vért adott. A legközelebbi Mendén és Üriban lesz június 22-én. Tanácskozások A közelmúltban Monoron tartottak értekezletet az üze­mi, majd a községi vöröskeresz­tes titkároknak. A június ele­jén beindult tisztasági mozga­lommal kapcsolatos tennivaló­kat beszélték meg. Háromnapos értekezlet volt a megyei vöröskeresztes csúcs­titkároknak Verőcén, a nem­zetközi ifjúsági táborban. A monori járást Gajdos József - né, Antal József és Fekete Jó- zsefné képviselte. A csúcsszsr- vezetek eddigi munkáját érté­kelték, és rögzítették a továb­bi feladatokat. Békéscsabán rendezik meg a jövő héten az országos vér­adó-konferenciát, amelyen részt vesz Gajdos Józsefné, a Vöröskereszt monori járási titkára is. Indul a vecsési * burgonyaszezon A jövő hét elején kezdik a korai burgonya szedését a vecsési Ezüstkalász Tsz-ben. Húsz holdon termelnek korai burgonyát, s az előzetes szá­mítások szerint a szedés kez­detén átlagban egy holdról 48, a szedés végén 55—60 mázsa termés várható. A burgonya a szerződések alapján a TÁ- SZI-hoz és a Budapesti Nagy - vásártelepre kerül. Az Ezüstkalászban befejeződött a birkanyírás v: A múlt hét péntekjén kezd­ték és kedden már be is fejez­ték a juhászok az ezernél több juh nyírását a vecsési Ezüst­kalász Termelőszövetkezet­ben. Az eredményt most össze­gezik, annyit azonban becslés­sel is meg lehetett állapítani^ hogy egy-egy juh átlagban 4,80—5 kiló gyapjút adott. A birkanyírás a legeredménye­sebb az ősszel vásárolt 300-da- rab törzskönyvezett merinó- nál volt, Az utolsó simííások A gázházakat Vccsésen a 4-es műút mellett a Sió­foki Kőolajvezeték Válla­lat építette saját munkásainak. A két épületet az építők ezek­ben a napokban kívülről is bevakolják, megszépítik, s virágos, füves parkot varázsolnak körejiik. Kádas felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom