Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

PEST ME GY El HÍRLAP KÜIÓNK I A D Á $ A V XIII. ÉVFOLYAM, 1»3. SZÁM 1971. MÁJUS 4., KEDD KORONGOS ÍG - VIDÁM ÜNNEP KÖZBESZÓLTAK A ZÁPOROK A felhők egész délelőtt nem szakadtait fel, de a hangulat azért vidám volt. Léggömbös sátrak sorakoztak a monori Kossuth Lajos utcán, pánt- likas májusfák szalagjait le­begtette a szél. A színpompás felvonulás programszerűen zajlott, hosszú sorok kígyóztak a főtér felé, nagy tömeg hallgatta végig az ünnepi beszédet. Délután a sportpályán szó­rakozhattak a monoriak, fo­gyott a lacikonyhák, pecse- niresütők áruja még este hét órakor is. A csévharaszti körzeti ifjú­sági találkozót, csaknem el­mosta az eső. Berla Ferenc járási KISZ-titkár ünnepi beszédét az iskola hajijában hallgatták a fiatalok, s mindenki azért drukkolt, hogy legalább a majális egy részét megtarthassák az erdőben. Százötven fiatal vonult az erdei focimeccsekre, sütöttek a lacikonyhák, felkészültek a büfék, de az előre eltervezett vidám program nagy részét bizony nem sikerült megvaló­sítani. Közbeszóltak a sűrű záporok. , K. Zs. Gyömrő VÁLTOZATOS PROGRAM Gyömrő is borongó« reg­gelre ébredt, a szomorú idő miatt nem bontakozhatott ki teljes szépségében az a ren­geteg ötlet, mellyel ebben az esztendőben is készült a köz-' ség népe az ünnepi felvonu­lásra. A tervekkel ellentétben a községi ünnepélyt is a mű­velődési házban kellett meg­tartani. Az ünnepi szónok Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára volt, a nagy tetszéssel fogadott meg­emlékezést színvonalas műsor követte, melyből kiemelkedett a köz­ponti iskola kisdobosainak bemutatója. A monori ünnepi főtér. Még tartott az ünnepély a művelődési házban, amikor a kézilabdapályán már megin­dult a küzdelem. Az általános iskolák kézilabda-bajnoksá­gát a Kossuth iskola kézi- labdásai nyerték meg. Délidőben az üzemek dol­gozói közös ebéden vettek VECSÉS Péterffy felvétele’ részt. A szabók és a va­sasok a Halászkertet vet­ték birtokukba, nagy sikere volt az újszilvás! Kossuth Tsz konyhájában készült hagyományos birka­pörköltnek. Este a fiatalok a művelődési házban és a kü­lönböző szórakozóhelyeken szórakoztak. Zászlók alatt - fiatalok, öregek Május első reggele kétkéz- saorta „aranyát” Vecsésre, az emberek mégis elindultak, hogy köszömtsék az ünnepet. Mire, a mintegy 2500 felvo­nuló színpompás menete fel­sorakozott, kivilágosodott az ég és játékos szél lobogtat­ta az ezernyi zászlót, transz­parenst. Az önkéntes fúvós- zenekar indulóinak ütemére indult „Ó-Vecsésből” a me­net. Elsőként a gimnazisták vitték a legszebb jelszó öt óriás betűjét: BÉKÉT. Egv vöröskeresztes zászló alatt a felsőtelepi iskola ifjú vöröskeresztesei integettek pajkosan át a Kun Béla té­ri iskola tornászcsapatának. A monori-erdei fák védelmében Már több alkalommal emel- ■ tem szót lapunk hasábjain a monori-erdei fák yédelmében, említvén a felelőtlen tűzra- kókat, s a növényzet elvete­mült pusztítóit, csakhogy őszintén szólva — sajnos! — nem sok eredménnyel. Idéz­hetnék az újságcikkből, de én most inkább az általam és mások által is észlelt újabb — immár gaztettszámba me­nő — cselekményekre hívom fel az illetékesek (és az ez idáig a szemét behunyva tar­tó) hatóság figyelmét. A minap, midőn az ébredő erdőt barangoltam és gyö­nyörködtem a friss lombokat .növelő fákban, szívfacsa~ó látvány tárult a szemem elé. Egy körülbelül ezer négy­szögöles területen mintegy kilencven-száz csonkot szá­moltam össze. Ez azt jelenti, hogy ennyi élő fát vágtak ki barbár fejszések. Egy méter magasságban a talajtól fű­részelték el a törzseket, a fák eme kényelmes gyilkosai a rönköt és a gyökereket a földben hagyták. Igen ám, de ,ha csali erről az egyetlen ezer négyszögöl­ről volna szó! Mentem arrébb. Hajintásnyival beljebb ugyan­ez a kép fogadott. Részletez­zem tovább? Szerintem Mo- nori-erdő száz holdján leg­alább kétezer öreg és fiatal fát. pusztítottak ki, csak az idén ... ! Hát persze, kell a haszonfa, gombamódra épül­nek a nyaralók, a házak stb. Az helyén is való, ha épül­nek, csak ne ilyen módon, az emberi egészséget szolgáló ki­csiny erdő rovására! Tisztelt illetékes hatóság! Miért nincs itt erdőőr? Már évek óta nincs. S csak tétlenül nézzük, hogyan pusztul az erdő. Tegyünk már egyszer pontot ennek a fájó ügynek a végére, de lehetőleg úgy, hogy az erdő is megmaradjon és a garázdák is elnyerjék mielőbb a nekik joggal kijáró „jutalmat”! . Mert attól félek, hogy ha ilyen tempóban megy a f^k irtása, egy-két esztendő múl­va Monor után így figyelmez­teti majd a MÁV-kalauz a tisztelt utazóközönsége: „Ma- nori-puszta következik!” Rakovszky József MAI M C S O R MOZIK Gyömrő: Katonák szoknyában. Maglód: Célpont a híd. Mende: Érik a fény. Monor: A börtönőr. Nyáregyháza: Spartacus I—II. Pi­lis: öten az égből. Üllő: Mérnök veszélyes küldetésben. Vecsés: Há­rem a sivatagban. 20 ezer hold öt járásban Növelik a jövedelmező ágazatokat a Monori Állami Gazdaságban Egészség és szépség — így lehetne mondani együtt a kettőt. Egyre fogy a veteránok tá­bora. Kis csoportjuk után igén szimbólikusan a ma te­remtő és alkotó munkásai emelték magasba a zászló­kat , s a szocialista brigádok neveit tartalmazó táblákat. Egymást követték az üzemek, a VÍZÉP, a Vecsés és Környé­ke Helyiipari Szövetkezet, a Vegyes Ktsz, a Fehérnemű Ktsz... S jöttek az egészség- ügyi cTölgozók, a tanács, a vas­út dolgozói, következett a gáz­üzem, a két termelőszövetke­zet... A sportpályán Nagy István községi párttitkár mondott ünnepi beszédet, majd Polin- ger Ferenc, a járási pártbi­zottság titkára adta át a VÍZGÉP Vállalatnak a járási pártbizottság jubileumi és kongresszusi oklevelét, vala­mint zászlaját F. G. Az; MSZMP mönori járási végrehajtó bizottsága egy éve tárgyalta a négy állami gazda­ságból összevont Monori Álla­mi Gazdaság átszervezésének tapasztalatait. A végrehajtó bizottság akkor a következő célt tűzte az állami gazdaság kommunistái elé: az 1970-es gazdasági évre az összevonás­sal örökölt 1 millió 535 ezer forintos veszteséget számolják fel, és — a realitások figye­lembevételével a’gazdasági, évet zárják nyereséggel. Dol­gozzon ki a gazdaság vezető­sége olyan tervet, amelynek megvalósítása után a Monori Állami Gazdaság jövedelme­zővé válik. Sikerült-e a célt — egyéves távlatban — elérniük?, ez volt az MSZMP járási végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén a kérdés, amelyet a Monori Állami Gaz­daság vezetőjének és párttit- kárának feltettek. A válasz: igen. Ha szerény eredmény­nyel is, de nj^ereséggel zárták az évet, pontosabban: 1 millió 212 ezer forint volt a nyere­ség. Ugyanakkor átdolgozták a gazdaság ötéves középtávú és a 15 éves hosszú távú tervét. A jövedelmezőbb gazdálko­dás érdekében tovább egysze­rűsítik a gazdaság, vetésszer­kezetét. Növelik a legjobban jövedelmező növényfélék, a gabona, kukorica, lucerna, ola­jos és hüvelyes növények ve­tésterületét. Ebben az évben be akarják fejezni a kukori-“ ca termesztésének teljes gépe­sítését. A csévi üzemegység­ben ezért már elkezdték egy nagy teljesítményű tisztító-, szárító- és tárolóegység kiala­kítását Ugyancsak Csévha- raszton építik fel a jó jövedel­met ígérő, kukoricapelyhesítő üzemet. Mivel a gazdaságnak több szőlő- és gyümölcsültet­vénye van, ezért a jövőben az egész növényvédelmüket kor­szerűsíteni akarják. Indokolja ezt az is, hogy tavaly a keve­sebb szőlőtermést nagy rész­ben a növényvédő gépek hiá­nya okozta. A Monori Állami Gazdaság tavaly nahazebb körülmények között dolgozott, mint más gazdaság. Különböző fejlődési szintet elért gazdaságok ke­rül ffek össze, öt járásra terjed ki a gazdaság több mint 20 ezer holdas területe. A szét­szórtság mellett eltérőek a talajadottságok, és többféle ve­tésszerkezetet alkalmaztak. Mindehhez jött a rossz időjá­rás. Ezért maradt el valame­lyest a gazdaság attól a vára­kozástól, amelyet tavaly az összevonáskor támasztottak irántuk. A szélsőséges időjá­rás és áz elemi károk követ­keztében például búzából a 16,2 mázsás tervezettel szem­ben csak Í3,6 mázsa termett átlag holdanként. A vetőma­gok csiraképessége szabványon aluli volt — ezért vetőmag­ként nem tudták eladni. A sző­lőtermés fele, a kukorica egy­harmada esett ki a kedvezőt­len időjárás következtében. Hogyan foglalt állást a vég­rehajtó bizottság az állami gazdaság gondjait, nehézségeit, terveit hallva? Valószínű, hogy az idén sem tudják még a gazdaság vezetői minden gondjukat megoldani, de tudják, hol van a baj. Igyekeztek a vezetést kialakí­tani,’ megszilárdítani,' minden szakvezetőt a képességeinek megfelelő munkakörbe helyez­tek — és helyeznek. Megtar­tották az önálló kerületek rendjét, csupán a monorit osztották ketté, tavaly év vé­gén pedig a csévharasztit csa­tolták a dánszentmiklósi kerü­lethez. Megszüntették a veszteséges ágazatokat: a péceli kerület baromfitelepét és részben a juhászatát, a kátai kerületben az akkumulátorbontó és a ma­gasépítő részleget. A vesztesé­gek fő forrása azonban to­vábbra is a kátai kerületben SEGÍTIK AZ ÖREGEKET Rendszeres havi juttatás a tsz nyugdíjasoknak A többi községhez hasonlóan, Ecseren is hagyományos, hogy a termelőszövetkezet évente összehívja nyugdíjasait, jára­dékosait, baráti találkozóra. Ilyenkor az idős emberek meg­tekintik a gazdaságot, megis­merkednek az örömökkel, gondokkal, s a hivatalos kö­szöntő után többnyire pénz­ajándékokat vesznek át. Az Egyesült Ecser—Gyöm- rői Petőfi Tsz vezetősége leg­utóbbi ülésén Kovács Mihály főkönyvelő tervezetet terjesz­tett elő, hogyan lehetne még jobban segíteni az öregeket. Szükségük lenne rá, hisz a nyugdíjasok általában 5—700, a rokkantak mindössze 360 fo­rint biztos jövedelemmel ren­delkeznek. Ez bizony kevés. Tabányi János elnök a se­gítség szükségességét külön Is kihangsúlyozta. Javasolta, hogy évente ne csak kétszer- háromszor, hanem rendszere­sen, havonta segítse a szövet­kezet az idős emberekét. — A kétszázforintos segély bizonyára valamennyi érdekelt számára nagy segítség lenne, — mondotta az elnök. A vezetőség némi vita után végül egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Az egyesült termelőszövet­kezetben 164 nyugdíjas és já­radékos van. Visszamenőleg április 1-től megkapják a 200 forintos segélyt, a májusi fize­téskor. A vezetőség a határozatáról értesítést küldött, illetve küld valamennyiüknek. Hasonló segítségnyújtásról a járás más községéből még nem kaptunk hírt. Gér József levő 531 holdnyi szőlő, amely­nek alapértéke mintegy 23 millió forint. Az egyedül lehetséges megoldás: ami végképp nem hozható rendbe, csak azt vágják ki, a többit pedig rendbe kell hoz­niuk. És végezetül említsük még meg Kelemen Györgynek, a Monori Állami Gazdaság igaz­gatójának összegezését: feszes az idei terv, de teljesíthető. A feltételeket kialakították ah­hoz, hogy egyetlen.' kerületük se legyen év végén vesztesé­ges. És tegyük még hozzá Gu­ba Pálnak, a járási pártbizott­ság első titkárának zárszavait: összességében jónak értékelhe­tő a Monori Állami Gazdaság 1970. évi munkája a felvető­dött hibákkal együtt, hiszen mindössze jó fél év állt ren­delkezésre ahhoz, hogy a nagy és szétszórt gazdaságot a ve­zetők megismerjék, szervez­zék és nyereségessé tegyék. F. O. 30 ezer fenyőfa JÓL DOLGOZTAK A FIATALOK Jó a kapcsolat a csévharasz­ti erdészet és a helyi KISZ- szervezet között, évek óta már szinte hagyomány, hogy a fia­talok segítenek az erdőgazda­ságnak a különböző munkák­ban, főleg a faültetésben. Az idén a fiatalok ismét kitettek magukért, mintegy 30 ezer fe­nyőcsemetét ültettek el. Álta­lában vasárnaponként végez­ték a munkát, de egyszer-két­szer az is előfordult, hogy es­te, munka után. Különösen szorgalmasan dolgozott Bői Sándor, Nyúl Ilona, Keményfi Pál, Rakita Sándor, Rácz Ká­roly, Nyerges László, Szemők Júlia, Morvái Mária és Gazda Mária. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság há­romezer forint jutalommal ho­norálta a fiatalok munkáját, a járási KISZ-bizottság pedig ezer forint jutalmat adott ★ Eredményesen részt vett a fásításban az üllői területi KISZ-szervezet is. Fáradságu­kat szintén ezer forinttal ju­talmazta a járási KlSZ-bizott- ság. G. J, Az 5 éves tervben KÉTMILLIÓ A MAGL UTAKRA A maglódiak gyakran pa­naszkodnak a rossz utakra. Nem alaptalanul, mert 42 ki­lométernyi út van a nagyköz­ségben, és ebből mindössze 4 kilométer szilárd burkolatú kövesút. A többi földút. Kü­lönösen a gépkocsivezetők panaszkodnaik. A tanács ismeri a helyzetet, egyszeriben azonban nem tud segíteni a gondokon. Egy­szeriben nem, de hosszú tá­von, lépésről lépésre igen. A IV. ötéves tervben 2 millió 100 ezer forintot fordítanak kimondottan szilárd burko­latú út építésére. Enyhít ez valamit a gondokon, de hogy nagyobb ütemű legyen a fej­lődés, szükséges a lakosság segítsége is. Segít is a lakos­ság. Több példát hozhatnánk az elmúlt évekből, de talán említsük meg a legutóbbit. A Kossuth Lajos utcában a je­lölőgyűlésen tették szóvá ut­cájuk állapotát. Néhány napra rá már cselekedtek is. Szinte valamennyi házból kivonul­tak az emberek, elegyengették a kiemelkedéseket, betömték a nem ritkán 40—50 centimé­ter mély kátyúkat. Megint né­hány napra rá az út szélére, a házak elé virágokat ültettek. G. J. SPORT SIKERES FORDULÓ Megyei bajnokság: Maglód —Bem SE (Cegléd) 2:2. Mag­lód már 2:0-ra vezetett, az utolsó negyedórában ázonban teljesen összeomlott a csapat. A ceglédi csatárok négy perc alatt két gólt lőttek. Területi bajnokság, B-cso- port: Gyömrő—Nagykáta 3:1 (0:0). Nézőcsúcs született Gyomron, 700 néző bíztatta csapatát. Az első negyedóra a vendégeké volt, majd feljött Gyömrő. Az első félidő emlí­tésre méltó eseménye: a 19. percben Bajkai 30 méteres szabadrúgása óriásit csattant a felső kapufán. A második fél­idő 5. perce két gólt hozott, előbb a gyömrői Kele M., majd a nagykátai Maka volt ered­ményes. Gyömrő támadott, Nagykáta szívósan védekezett. A 10. percben ismét Kele M., majd a 26. percben Tóth J. ta­lált a hálóba. Nagyszerű játékvezetés (Soós Gábor) és nagyszerű küzdelem jellemezte a találkozót. Gyöm­rő nagyobb arányban Is nyer­hetett volna. A győzelem után Gyömrő a 3., Nagykáta a 4. helyen áll. Üllő—Kakucs 4:0. öcsa—Monori SE 0:1 (0:1). Szegedi révén Monor már az 5. percben gólt ért el, de a já­tékvezető les címén nem adta meg. Az egész első félidő a monoriaké volt. A 25. percben Kecskés labdája talált utat a hálóba. A második félidőt Öcsa kezdte jobban, ezekben a per­cekben hatalmas nyomás ne­hezedett a monori védelemre, a védők azonban jól álltak a lábukon. Harminc perc után Óesa elfáradt s feljött Monor. Az utolsó percben még egy­szer benn táncolt az ócsai ka­puban a labda, a mérkőzés azonban ekkor már véget ért. Péteri—Ceglédi MEDOSZ 1:0 (1:0). A hazaiak egymás után vezették szebbnél szebb táma­dásaikat. A 10. percben Kalina hagyott ki biztos gólhelyzetet, ezután feljöttek a ceglédiek, de nem tudtak megbirkózni a ke­mény, jól játszó hazai véde­lemmel. A 40. percben Kovács szögletet ívelt be, s a ceglédi kapus kezéből a hálóba per­dült a labda. Öngól. A máso­dik félidőben is Péteri táma­dott többet, a ceglédiek azon­ban szervezetten védekeztek. Gér—Vitéz *

Next

/
Oldalképek
Tartalom