Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-18 / 115. szám
mssrr «lern cSCi'rlap 1971. MÁJUS IS.. KEDD Előkerült a titkos klnzőkamra Kínzókavprát fedeztek fel a mintegy 600 éves simontor- ayai vár restaurálása líözben. A kazamatában feltárt titkos helyiség falán nagy vaskarikák láthatók. A kamra kőfalát a restaurálok áttörtéit, s átjárót építenek hozzá az Űregtoronyból, hogy elérhetővé tegyék a látogatók számára. A várárok kitisztítása közben teljesen ép tölgyfacölöpök kerültek elő, és hajdani kápolna nyomait is1 felfedezték. Feltárását egyelőre félbe kellett hagyni, mert vízérre bukkantak. A vár restaurálása a jövő évben fejeződik be. A helyreállított várban helytörténeti múzeumot, könyvtárat, kazamatáiban pedig vendéglőt, tájjellegű borozót rendeznek be. — Az Országos Széchényi Könyvtár közli, hogy a keszthelyi műemlék kastélyban levő Helikon könyvtárat a felújítási munkálatok elhúzódása miatt kénytelen továbbra is zárva tartani. KLEOPATRA OBELISZKJE Végveszélyben a műemlékek Pótolhatatlan építészeti és szobrászati emlékek pusztulnak egyre rohamosabban a civilizáció mérgező gázaitól. Ha nem sikerül hamarosan gátat vetni pusztulásuknak, még ebben az évszázadban különös katasztrófa tanúi leszünk: a különböző korokból származó, évszázadokon át fennmaradt műemlékek jórésze teljesen megsemmisül. A szennyezett levegő még a követ is megöli. Kleopatra 200 tonnás kőobeliszkjét Ismail pasa 1881-ben az USA-nak ajándékozta. A kolosszust a New York-i Central Parkban állították fel. Kilencven év alatt a város hírhedten szeny- nyezett levegője jóformán felfalta a követ, reliefjeiben több kárt tett, mint a harminc évszázados sivatagi klíma. A világ minden tájáról érkeznek vészjelek. Az akropoli- szi márványtemplom, Velence több száz palotája, Prága homokkő szobrai vagy Pisa fresTV-FIGYELO Lehetőségek és sorstragédia Urban Ernőnek. Rákos Gyula falusi tanítóról készült riportfilmjét néztük meg kedden este. Urbán, riporterként gyakran mutat be olyan embereket, akiknek élete, karaktere, a többségükben városi, városiasodé, mai nézők előtt kissé tegnapiasnak. már-már — gondjukkal,. bajul; Icai együtt — romantikusnak tűnnek. Nehéz életű emberek ők — a fiatalabb, városias életbe tódult generációk jövője nem lesz .ily nehéz, gondolhatnánk. Nem így lesz nehéz! Urban Ernő még hagyományos faluból nőtt hősei azért is időszerűek, mert tartásuk, jellemük a változó időben is a példa erejével hat. Rákos Gyula néptanítót szülőfalujában még a vallási közösség választotta — s a szocializálódó falu tartotta meg, mert ő több évtizedes munkája és a szocializmus helyi eredményei elválaszthatatlanok. Amikor, már napjainkban, átadták az új iskolájukat, mindenki azt érezte, várta, egy élet áldozatos munkája hozza majd méltóbb körülményekbe érve a termése javát. Nem így történt: a központosítás, összevonás jó elvét, kis közösségek akaratával és helyi valóságával mit sem törődve, vitték a gyakorlatba, a tanulók zömét máshová irányítva. A falusi emberek éltek demokratikus jogaikkal és — országos fórumon ugyan, mert tiltakozásuk a megyéjükben értetlenségbe ütközött — érvényt szereztek igazuknak, akaratuknak. De Rákos tanítónak, még 1971-ben is, mennie kell... Keserű ízt hagyott e kitűnő riportfilm. Nyilván ez is volt az író-rendező szándéka: megmutatni a lehetőségeket, de nyugtalanságban hagyni. Szerda este sugározták a Bamkógyár e heti folytatását. Bokor Péter rendező és munkatársai a frankhamisítási ügy felderítésével a két világháború közötti történelmünk egy nagyon hézagos fejezetének kidolgozására vállalkoztak. Vérbeli riporteri munkára: így megszólaltatni olyan embereket, akik öt évtizedig „kötelességüknek érezték a hallgatást” ... Vállalkozásuk, az eddig látottok alapján talán már elmondható, sikerült. Egy éve halt meg Fábry Zoltán esszéíró és publicista, aki egy szlovákiai faluban, Stó- szon, betegségétől a családi porta falai közé száműzve, majd száműzetését királyságra változtatva adott példát emberi — irodalmi kisugárzásával humanizmusból, európaiságból, hazaszeretetből, a más népek, nemzetiségek tiszteletéből, cselekvésből, szocialista elkötelezettségből. Halálának egyéves évfordulója alkalmából Radó Gyula rendező Palackposta címmel készített riportfilmet, amelyben Czine Mihály irodalomtörténész, Berek Katalin, Latinovits Zoltán és mások közreműködésével sikerült életre keltenie egy lezárt életművet, s egy nagyszerű embert. Szombat este a televízió tv- játékot közvetített — Euripidész: Iphigeneia a tauroszok földjén. Nagy vállalkozás! De hogyan is állunk, mi, fiatalabbak, a görögökkel? Már nem az iskolapadban találkoztunk először nyelvükkel, drámáikkal, hitvilágukkal, az egész görögséggel, az utánzás, a belő' lük merítés jutott el hozzánk, és taszított el tőlük, az újabbkor! épületeken hivalkodó vakolat — Apollók, műkőoszlopok, az iskolai szertárakban porosodó gipszfejek. Velük kapcsolatban legelőször valami tekintély, valami fellebbez- hetetlen, valami merev merült fel, amelytől nem szabadna eltérni. Aztán, ha később kezünkbe vettük drámáikat, megismertük mitológiájukat, isteneiket — megláthattuk bennük a tekintélyrombolót, a fellebbezőt, az eltérőt.. . Iphi- geneiában a politikai célból feláldozott, Családjából, népéből kitaszított embert, akit idegen földön embertelenségre kényszerítenek: ő hajtja végre az isteneknek felajánlott emberáldozatot. Hogy küzdi magát vissza népéhez, családjához, emberségéhez — mindahhoz, amelyből kiűzték, erről beszél nekünk Euripidész... A szép vállalkozás, a dráma tévéfilmre vitele, úgy érezzük, csak részben sikerült, Horváth Jenő rendezése, az előadás stílusa nem kristályosodott ki eléggé. Ahol rendező és színészek bátrabb elképzeléseket valósítottak meg, mint Iphigeneia egymásra ismerése öcs- csével, ott a hőfok is megemelkedett A szereplőgárda, Béres Ilona, ' Kozák András, Inke László és a többiek sem igen tudtak kiemelkedőt adni. P. A. kói egyformán veszélybe kerültek. A fejlett ipari országokban szép számmal akadnak még olyan károk, amelyek többé semmilyen eljárással nem tehetők jóvá. Az NSZK-ban Flensburg és Pas- sau között a román, gót, reneszánsz és barokk műemlékek koruktól teljesen függetlenül, egyszerre mennek tönkre a gyilkos füstgázoktól. A megmentésük érdekében végzett tudományos kutatások, kísérletek jórészt már el is késtek, és sok esetben már csak arra irányulhatnak, hogy megmentsék még, ami menthető. Az ipari évszázad hatalmas választékban eregeti gyilkos gázait a légkörbe. Az eső, harmat vagy köd e mérgekkel „feldúsítva” hatol a szabadban levő szobrok, műemlék épületek felületi rétegeibe, s ott megkezdik szívós aknamunkájukat: kifejtik a kő különböző alkotóelemeit, például a me- szet, magnezitet vagy timföldet. A csapadék nélküli időszakban kiszárad a kő, de például a vízben feloldott mész gépsszé változik. S minthogy a gipszkristályoknak több helyre van szükségük, mint a mész- kristályoknak, a folyamat egyre nagyobb felületeket „robbant le” a kőről. A szobor lassan felismerhetetlen csonkká válik, az épület faragott díszei eltűnnek, s a kőfal hámlása lassan az épület statikáját is veszélyezteti. Prágából biztató hírek érkeztek. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Elméleti Kémiai Intézetében két eljárás is túljutott már a kísérletezés szakaszán. A prágai vár Szent Vitus templomának déli bejáratafeletti, XV. századból származó üvegmozaikra 1954-ben kimondták az ítéletet: le kell szedni, és másolattal helyettesíteni, ha az eredetit még úgy- ahogy meg akarjak menteni. Az intézetben dr. Rathousky és munkatársai ekkor dolgoztak ki egy eljárást, amellyel végül nemcsak megmentették, hanem vissza is adták az üvegmozaik eredeti szépségét. A beteg, megvakult üveg mozaikszemeket polibutilmetakriláttal impregnálták, majd vé- delmül szilikon bevonattal látták el. Azóta ugyanezt a szilikon bevonatot alkalmazták a Lőportorony és még néhány kisebb prágai műemlék épület védelmére is. A szilikonok jó tulajdonságai közül közismert víztaszításuk, ellenállásuk különböző vegyi hatások ellen; a ' „robbantó” mérgekkel nem hatolhat be a víz a szilikon burok alá. Bizonyos esetekben azonban már csak egy lehetőség maradt: a már túlságosan megrongálódott szobor biztonságos, védett helyre szállítása s pótlása időtálló másolattal. A kőből faragott másolat hátránya, hogy nem biztosítható pontossága, némelykor pedig, az eredeti állapota miatt, már el sem készíthető. Ilyenkor — restaurátornyelven szólva — fakszimilét kell készíteni, lenyomatok Ennél az eljárásnál döntő fontosságú az anyag, a megfelelő műkő. Az e célra eddig használt műkövek hátrányait kiszűrve, az intézet munkatársainak sikerült új anyagot kidolgozniuk, kihagyva a legtöbb kellemetlenséget okozó mészkomponenst. Műkövükben a homokszemcsék kötőanyag epoxigyanta. Az így előállított műkő nemcsak textúrájában hasonlít megtévesztésig a természetes kőhöz, hanem tulajdonságai (szilárdsága, faraghatósága) is azonosak. Mindenütt, ahol a műemlékek veszélyben forognak, mindenki egyetért abban, hogy mindenáron meg kell menteni őket. A hogyan kérdése a bonyolultabb, s ad több vitára okot. E két példa azonban biztató bizonyíték arra, hogy a technika okozta károk helyrehozatalára maga a bűnös, ebben az esetben éppen legfiatalabb termékeivel, a műanyagokkal, szerez gyógyírt is. (A DELTA májusi számából) FORMAGAZDAGSAG A grafikától a plakettig Dél-Pest megye tárlata az Eötvös-klubban Kampffl József plakettjei A Dél-Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport május 15-től 22-ig az Eötvös klubban mutatkozik be. Vendégkönyvükben elégedett sorok bizonyítják: nem volt érdektelen a tárlat megrendezése Budapesten, az egyetemisták klubjában. A bemutató sokszínű: grafikák, festmények, szobrok, gobelinek, plakettek sorakoznak egymás mellett, bizonyítva — sok időt töltenek szenvedélyükkel, s rögtön leszögezhetjük, nem is tehetségtelenül. A tárlaton csak két gyengébbnek nevezhető munkát láttunk: Péterffy Ágnes „Ártatlanság” című gobelinét, mely mind színMválasztásában, mind formavilágában szegényes, és P. Szabó Edit „Sellő” szobrát, mely elnagyolt, közepesen megformált alkotás. Most azonban térjünk át a kiállítás legtehetségesebb részA vevőire. Miklosovits Lászlót bizonyára már ismerik, hiszen régóta jelentkezik új és új témáival, jól megoldott grafikáival a Pest megyei tárlatokon, A „Cantata Profana.” grafikasorozata kifejező, a zenével együttélő alkotás. Nádasdy János „Kubikosok” című képe, bár már sokszor megformált s témájában is sokszor megfogalmazott, de színei, szerkesztése nagy gyakorlatra, jó látásmódra váll. Varga László „Bálványok” grafikája vonalvezetésében hordozza a tehetséget, kompozíciójának erőssége a kitűnő rajzkészség. A kiállítás vendégeinek figyelmét különösen felhívta magára Kampffl József, aki a most divatos plakettművészet egyik tehetséges alkotója. Érzi az anyagot, a rendelkezésére álló sajátos teret; a „Színház”, az „Est” (képünkön) és a „Földrengés” című plakett árulja el leginkább sokat ígérő tehetségét. A tárlat kamarajellegű hangulata, az alkotásokból kisugárzó, főleg színélményekben megfogalmazódó, kissé naiv életszeretetről számol be. E kiállítás a képzőművészkör tagjainak ambícióit jól szemlélteti, különösen a formai gazdagság, mely bizonyítja: jó úton haladnak a Dél-Pest megyei képzőművészeti csoport tagjai. Tamás Ervin GODÖLLO Szeptemberre négy új tanterem Ismert tény: helyhiánnyal küszködnek a gödöllői iskolák. Pedig alig néhány esztendővel ezelőtt adták át rendeltetésének a Munkácsy úti Petőfi iskolát, de az máris szűknek bizonyult. Nyolc tantermében SZENTENDRE ÚJ SZOBROK öt esztendővel ezelőtt nyílt! meg Szentendrén a város egyik nevezetessége, a Szoborkert. j Véget ért a Savaria Tizennyolc ország legjobb amatőr táncosai mérték össze tudásukat az idei Savaria táncversenyen. A legnagyobb közönségsikert a latin-amerikai táncokkal aratták a versenyzők. A standardtáncokban az ausztrál páros, Richard Foley—Ky Wa- termann bizonyult a legjobbnak, a latin-amerikai táncokat az NSZK többszörös világbajnoki párosa, Hanny és Peter Neuback (a képen) nyerte. Akkor még csak neves szobrászművészek — Borsos Miklós, Kerényi Jenő, Kiss István, Mikus Sándor, Somogyi József és mások — alkotásainak gipszmásait láthatták itt az érdeklődők. Ez a szabadtéri tárlat érdekes volt így is, bár nem nyújtotta teljességgel az eredeti, nemes anyagokba formált alkotások élményét. Ezért is indult el egy olyan helyes törekvés, hogy a gipszmások helyére mielőbb eredeti alkotások kerüljenek. A sort Búza Barna szobrászművésznek Medgyessy Ferencről készített terrakottája nyitotta meg és folytatódott Tar István: Fé- renczy Károly, Váradi Sándor: Dózsa és Szamosi Soós Vilmos: Vignaliné című alkotá- sávaL Május első napjaiban hat újabb eredeti szoborral gazdagodott a parkmúzeum. Labore Ferenc Torzója, Szabó Iván Korsója, Wilt Tibor Üdvözlet Velencének és Kentaur című alkotása, valamint Rózsa Péter Kohászok és Árvái Ferenc Harsonás című műve került a Szoborkertbe. Előreláthatóan a nyáron még újabb húsz-huszonöt eredeti művel gazdagodik a szentendrei szabadtéri tárlat. jelenleg tizenöt tanulócsoport tanul. Ezért az idei tél végén hozzákezdtek bővítéséhez. A város saját erejéből, egymillió- négyszázezer forintos költséggel négy új tantermet épít az, iskolához. Az építkezést, amelyet a Városgazdálkodási Vállalat végez, jó ütemben haliad, a földszinti rész már elkészült. Ügy tervezik, hogy szeptemberben a négy új tanteremben is megkezdődhet a tanítás. GYULA Kétezren az Erkel-diáküimepeken Ötödik alkalommal rendezik meg az Brkel-diákünnepeket Gyulán. Az alföldi fürdővárosban május 19-én este kigyullad az Erkel-láng a halhatatlan zeneszerző szobránál, s ezzel megkezdődik öt megye és Budapest több ezer diákjának négynapos találkozója. Május 20-án, délelőtt a Lenin- szobornál ifjúsági nagygyűlést rendeznek. A művészeti vetélkedőkre, előadásokra több mint kétezer diákot várnak. Lovasnapok Több mint ötvenezer látogatót várnak az idei, június 18 —20 között megrendezésre kerülő hortobágyi lovasnapokra. Megkezdődtek az előkészületek a vendégek fogadására. A mátai lovaspályát „tatarozzák” s a lovasnapokra elkészítik a mátai törpevízxnűvet. Áll már a hidroglóbus, s 2,5 kilométer vezetéket fektetnek le. A mátai vízvezetékbe bekapcsolják a lovaspályát is. BROMOFORT FORTEZO FORTEZO B VERDIT A PORTUREX TAVASZI FOTOVÁSÁR 20-50 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL típusú nagyítópapírokból máj'us 17-től, amíg a készlet tart. MINTABOLTBAN Budapest V., Mérleg u. 12. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig. szombaton 9-től 13 óráig.
