Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

mssrr «lern cSCi'rlap 1971. MÁJUS IS.. KEDD Előkerült a titkos klnzőkamra Kínzókavprát fedeztek fel a mintegy 600 éves simontor- ayai vár restaurálása líözben. A kazamatában feltárt titkos helyiség falán nagy vaskari­kák láthatók. A kamra kőfa­lát a restaurálok áttörtéit, s átjárót építenek hozzá az Űregtoronyból, hogy elérhető­vé tegyék a látogatók számára. A várárok kitisztítása közben teljesen ép tölgyfacölöpök ke­rültek elő, és hajdani kápolna nyomait is1 felfedezték. Feltá­rását egyelőre félbe kellett hagyni, mert vízérre bukkan­tak. A vár restaurálása a jövő évben fejeződik be. A helyre­állított várban helytörténeti múzeumot, könyvtárat, kaza­matáiban pedig vendéglőt, táj­jellegű borozót rendeznek be. — Az Országos Széchényi Könyvtár közli, hogy a keszt­helyi műemlék kastélyban levő Helikon könyvtárat a felújítási munkálatok elhú­zódása miatt kénytelen to­vábbra is zárva tartani. KLEOPATRA OBELISZKJE Végveszélyben a műemlékek Pótolhatatlan építészeti és szobrászati emlékek pusztulnak egyre rohamosabban a civilizá­ció mérgező gázaitól. Ha nem sikerül hamarosan gátat vetni pusztulásuknak, még ebben az évszázadban különös katasztró­fa tanúi leszünk: a különböző korokból származó, évszázado­kon át fennmaradt műemlékek jórésze teljesen megsemmisül. A szennyezett levegő még a követ is megöli. Kleopatra 200 tonnás kőobeliszkjét Ismail pasa 1881-ben az USA-nak ajándékozta. A kolosszust a New York-i Central Parkban állították fel. Kilencven év alatt a város hírhedten szeny- nyezett levegője jóformán fel­falta a követ, reliefjeiben több kárt tett, mint a harminc év­százados sivatagi klíma. A világ minden tájáról ér­keznek vészjelek. Az akropoli- szi márványtemplom, Velence több száz palotája, Prága ho­mokkő szobrai vagy Pisa fres­TV-FIGYELO Lehetőségek és sorstragédia Urban Ernőnek. Rákos Gyu­la falusi tanítóról készült ri­portfilmjét néztük meg ked­den este. Urbán, riporterként gyakran mutat be olyan embe­reket, akiknek élete, karakte­re, a többségükben városi, városiasodé, mai nézők előtt kissé tegnapiasnak. már-már — gondjukkal,. bajul; Icai együtt — romantikusnak tűn­nek. Nehéz életű emberek ők — a fiatalabb, városias életbe tódult generációk jövője nem lesz .ily nehéz, gondolhatnánk. Nem így lesz nehéz! Urban Ernő még hagyományos falu­ból nőtt hősei azért is idősze­rűek, mert tartásuk, jellemük a változó időben is a példa ere­jével hat. Rákos Gyula népta­nítót szülőfalujában még a vallási közösség választotta — s a szocializálódó falu tartotta meg, mert ő több évtizedes munkája és a szocializmus he­lyi eredményei elválaszthatat­lanok. Amikor, már napjaink­ban, átadták az új iskolájukat, mindenki azt érezte, várta, egy élet áldozatos munkája hozza majd méltóbb körülmé­nyekbe érve a termése javát. Nem így történt: a központo­sítás, összevonás jó elvét, kis közösségek akaratával és he­lyi valóságával mit sem tö­rődve, vitték a gyakorlatba, a tanulók zömét máshová irá­nyítva. A falusi emberek él­tek demokratikus jogaikkal és — országos fórumon ugyan, mert tiltakozásuk a megyéjük­ben értetlenségbe ütközött — érvényt szereztek igazuknak, akaratuknak. De Rákos tanító­nak, még 1971-ben is, mennie kell... Keserű ízt hagyott e kitűnő riportfilm. Nyilván ez is volt az író-rendező szándé­ka: megmutatni a lehetősége­ket, de nyugtalanságban hagy­ni. Szerda este sugározták a Bamkógyár e heti folytatását. Bokor Péter rendező és mun­katársai a frankhamisítási ügy felderítésével a két világhábo­rú közötti történelmünk egy nagyon hézagos fejezetének ki­dolgozására vállalkoztak. Vér­beli riporteri munkára: így megszólaltatni olyan embere­ket, akik öt évtizedig „köteles­ségüknek érezték a hallga­tást” ... Vállalkozásuk, az ed­dig látottok alapján talán már elmondható, sikerült. Egy éve halt meg Fábry Zol­tán esszéíró és publicista, aki egy szlovákiai faluban, Stó- szon, betegségétől a családi porta falai közé száműzve, majd száműzetését királyságra változtatva adott példát embe­ri — irodalmi kisugárzásával humanizmusból, európaiság­ból, hazaszeretetből, a más népek, nemzetiségek tiszteleté­ből, cselekvésből, szocialista elkötelezettségből. Halálának egyéves évfordulója alkalmá­ból Radó Gyula rendező Pa­lackposta címmel készített ri­portfilmet, amelyben Czine Mihály irodalomtörténész, Be­rek Katalin, Latinovits Zoltán és mások közreműködésével sikerült életre keltenie egy le­zárt életművet, s egy nagysze­rű embert. Szombat este a televízió tv- játékot közvetített — Euripi­dész: Iphigeneia a tauroszok földjén. Nagy vállalkozás! De hogyan is állunk, mi, fiatalab­bak, a görögökkel? Már nem az iskolapadban találkoztunk először nyelvükkel, drámáik­kal, hitvilágukkal, az egész gö­rögséggel, az utánzás, a belő' lük merítés jutott el hozzánk, és taszított el tőlük, az újabb­kor! épületeken hivalkodó va­kolat — Apollók, műkőoszlo­pok, az iskolai szertárakban porosodó gipszfejek. Velük kapcsolatban legelőször vala­mi tekintély, valami fellebbez- hetetlen, valami merev merült fel, amelytől nem szabadna el­térni. Aztán, ha később ke­zünkbe vettük drámáikat, megismertük mitológiájukat, isteneiket — megláthattuk bennük a tekintélyrombolót, a fellebbezőt, az eltérőt.. . Iphi- geneiában a politikai célból feláldozott, Családjából, népé­ből kitaszított embert, akit idegen földön embertelenségre kényszerítenek: ő hajtja végre az isteneknek felajánlott em­beráldozatot. Hogy küzdi ma­gát vissza népéhez, családjá­hoz, emberségéhez — mindah­hoz, amelyből kiűzték, erről beszél nekünk Euripidész... A szép vállalkozás, a dráma té­véfilmre vitele, úgy érezzük, csak részben sikerült, Horváth Jenő rendezése, az előadás stí­lusa nem kristályosodott ki eléggé. Ahol rendező és szí­nészek bátrabb elképzeléseket valósítottak meg, mint Iphi­geneia egymásra ismerése öcs- csével, ott a hőfok is megemel­kedett A szereplőgárda, Béres Ilona, ' Kozák András, Inke László és a többiek sem igen tudtak kiemelkedőt adni. P. A. kói egyformán veszélybe ke­rültek. A fejlett ipari orszá­gokban szép számmal akad­nak még olyan károk, ame­lyek többé semmilyen eljárás­sal nem tehetők jóvá. Az NSZK-ban Flensburg és Pas- sau között a román, gót, re­neszánsz és barokk műemlé­kek koruktól teljesen függet­lenül, egyszerre mennek tönk­re a gyilkos füstgázoktól. A megmentésük érdekében vég­zett tudományos kutatások, kísérletek jórészt már el is késtek, és sok esetben már csak arra irányulhatnak, hogy megmentsék még, ami ment­hető. Az ipari évszázad hatalmas választékban eregeti gyilkos gázait a légkörbe. Az eső, harmat vagy köd e mérgekkel „feldú­sítva” hatol a szabadban levő szobrok, műemlék épületek felületi rétegeibe, s ott meg­kezdik szívós aknamunkáju­kat: kifejtik a kő különböző alkotóelemeit, például a me- szet, magnezitet vagy timföl­det. A csapadék nélküli idő­szakban kiszárad a kő, de pél­dául a vízben feloldott mész gépsszé változik. S minthogy a gipszkristályoknak több helyre van szükségük, mint a mész- kristályoknak, a folyamat egyre nagyobb felületeket „robbant le” a kőről. A szobor lassan felismerhetetlen csonk­ká válik, az épület faragott dí­szei eltűnnek, s a kőfal hámlása lassan az épület statikáját is veszélyezteti. Prágából biztató hírek ér­keztek. A Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Elméleti Kémiai Intézetében két eljárás is túljutott már a kísérletezés szakaszán. A prágai vár Szent Vitus templomának déli bejáratafe­letti, XV. századból származó üvegmozaikra 1954-ben ki­mondták az ítéletet: le kell szedni, és másolattal helyette­síteni, ha az eredetit még úgy- ahogy meg akarjak menteni. Az intézetben dr. Rathousky és munkatársai ekkor dolgoz­tak ki egy eljárást, amellyel végül nemcsak megmentették, hanem vissza is adták az üveg­mozaik eredeti szépségét. A beteg, megvakult üveg mo­zaikszemeket polibutilmetak­riláttal impregnálták, majd vé- delmül szilikon bevonattal látták el. Azóta ugyanezt a szilikon bevonatot alkalmaz­ták a Lőportorony és még né­hány kisebb prágai műemlék épület védelmére is. A sziliko­nok jó tulajdonságai közül közismert víztaszításuk, el­lenállásuk különböző vegyi ha­tások ellen; a ' „robbantó” mérgekkel nem hatolhat be a víz a szilikon burok alá. Bizonyos esetekben azonban már csak egy lehetőség ma­radt: a már túlságosan meg­rongálódott szobor biztonsá­gos, védett helyre szállítása s pótlása időtálló másolattal. A kőből faragott másolat hátrá­nya, hogy nem biztosítható pontossága, némelykor pedig, az eredeti állapota miatt, már el sem készíthető. Ilyenkor — restaurátornyelven szólva — fakszimilét kell készíteni, le­nyomatok Ennél az eljárásnál döntő fontosságú az anyag, a meg­felelő műkő. Az e célra eddig használt műkövek hátrányait kiszűrve, az intézet munka­társainak sikerült új anyagot kidolgozniuk, kihagyva a leg­több kellemetlenséget okozó mészkomponenst. Műkövük­ben a homokszemcsék kötő­anyag epoxigyanta. Az így elő­állított műkő nemcsak textú­rájában hasonlít megtéveszté­sig a természetes kőhöz, ha­nem tulajdonságai (szilárdsá­ga, faraghatósága) is azono­sak. Mindenütt, ahol a műemlé­kek veszélyben forognak, min­denki egyetért abban, hogy mindenáron meg kell menteni őket. A ho­gyan kérdése a bonyolultabb, s ad több vitára okot. E két példa azonban biztató bizo­nyíték arra, hogy a technika okozta károk helyrehozatalára maga a bűnös, ebben az eset­ben éppen legfiatalabb termé­keivel, a műanyagokkal, sze­rez gyógyírt is. (A DELTA májusi számából) FORMAGAZDAGSAG A grafikától a plakettig Dél-Pest megye tárlata az Eötvös-klubban Kampffl József plakettjei A Dél-Pest megyei Nagy Ist­ván képzőművészeti csoport május 15-től 22-ig az Eötvös klubban mutatkozik be. Ven­dégkönyvükben elégedett so­rok bizonyítják: nem volt ér­dektelen a tárlat megrendezé­se Budapesten, az egyetemis­ták klubjában. A bemutató sokszínű: gra­fikák, festmények, szobrok, go­belinek, plakettek sorakoznak egymás mellett, bizonyítva — sok időt töltenek szenvedé­lyükkel, s rögtön leszögezhet­jük, nem is tehetségtelenül. A tárlaton csak két gyengébbnek nevezhető munkát láttunk: Péterffy Ágnes „Ártatlanság” című gobelinét, mely mind színMválasztásában, mind for­mavilágában szegényes, és P. Szabó Edit „Sellő” szobrát, mely elnagyolt, közepesen megformált alkotás. Most azonban térjünk át a kiállítás legtehetségesebb részA vevőire. Miklosovits Lászlót bizonyára már ismerik, hiszen régóta jelentkezik új és új té­máival, jól megoldott grafikái­val a Pest megyei tárlatokon, A „Cantata Profana.” grafika­sorozata kifejező, a zenével együttélő alkotás. Nádasdy Já­nos „Kubikosok” című képe, bár már sokszor megformált s témájában is sokszor megfo­galmazott, de színei, szerkesz­tése nagy gyakorlatra, jó lá­tásmódra váll. Varga László „Bálványok” grafikája vonal­vezetésében hordozza a tehet­séget, kompozíciójának erőssé­ge a kitűnő rajzkészség. A kiállítás vendégeinek fi­gyelmét különösen felhívta magára Kampffl József, aki a most divatos plakettművészet egyik tehetséges alkotója. Érzi az anyagot, a rendelkezésére álló sajátos teret; a „Színház”, az „Est” (képünkön) és a „Földrengés” című plakett árulja el leginkább sokat ígérő tehetségét. A tárlat kamarajellegű han­gulata, az alkotásokból kisu­gárzó, főleg színélményekben megfogalmazódó, kissé naiv életszeretetről számol be. E ki­állítás a képzőművészkör tag­jainak ambícióit jól szemlélte­ti, különösen a formai gazdag­ság, mely bizonyítja: jó úton haladnak a Dél-Pest megyei képzőművészeti csoport tagjai. Tamás Ervin GODÖLLO Szeptemberre négy új tanterem Ismert tény: helyhiánnyal küszködnek a gödöllői iskolák. Pedig alig néhány esztendővel ezelőtt adták át rendeltetésé­nek a Munkácsy úti Petőfi is­kolát, de az máris szűknek bizonyult. Nyolc tantermében SZENTENDRE ÚJ SZOBROK öt esztendővel ezelőtt nyílt! meg Szentendrén a város egyik nevezetessége, a Szoborkert. j Véget ért a Savaria Tizennyolc ország legjobb amatőr táncosai mérték össze tudásukat az idei Savaria táncversenyen. A legnagyobb közön­ségsikert a latin-amerikai táncokkal aratták a versenyzők. A standardtáncokban az ausztrál páros, Richard Foley—Ky Wa- termann bizonyult a legjobbnak, a latin-amerikai táncokat az NSZK többszörös világbajnoki párosa, Hanny és Peter Neu­back (a képen) nyerte. Akkor még csak neves szob­rászművészek — Borsos Mik­lós, Kerényi Jenő, Kiss István, Mikus Sándor, Somogyi József és mások — alkotásainak gipszmásait láthatták itt az ér­deklődők. Ez a szabadtéri tár­lat érdekes volt így is, bár nem nyújtotta teljességgel az ere­deti, nemes anyagokba for­mált alkotások élményét. Ezért is indult el egy olyan helyes törekvés, hogy a gipszmások helyére mielőbb eredeti alko­tások kerüljenek. A sort Búza Barna szobrászművésznek Medgyessy Ferencről készített terrakottája nyitotta meg és folytatódott Tar István: Fé- renczy Károly, Váradi Sándor: Dózsa és Szamosi Soós Vil­mos: Vignaliné című alkotá- sávaL Május első napjaiban hat újabb eredeti szoborral gaz­dagodott a parkmúzeum. La­bore Ferenc Torzója, Szabó Iván Korsója, Wilt Tibor Üd­vözlet Velencének és Kentaur című alkotása, valamint Rózsa Péter Kohászok és Árvái Fe­renc Harsonás című műve ke­rült a Szoborkertbe. Előrelát­hatóan a nyáron még újabb húsz-huszonöt eredeti művel gazdagodik a szentendrei sza­badtéri tárlat. jelenleg tizenöt tanulócsoport tanul. Ezért az idei tél végén hozzákezdtek bővítéséhez. A város saját erejéből, egymillió- négyszázezer forintos költség­gel négy új tantermet épít az, iskolához. Az építkezést, ame­lyet a Városgazdálkodási Vál­lalat végez, jó ütemben haliad, a földszinti rész már elké­szült. Ügy tervezik, hogy szep­temberben a négy új tante­remben is megkezdődhet a ta­nítás. GYULA Kétezren az Erkel-diáküimepeken Ötödik alkalommal rendezik meg az Brkel-diákünnepeket Gyulán. Az alföldi fürdővá­rosban május 19-én este ki­gyullad az Erkel-láng a hal­hatatlan zeneszerző szobránál, s ezzel megkezdődik öt megye és Budapest több ezer diákjá­nak négynapos találkozója. Május 20-án, délelőtt a Lenin- szobornál ifjúsági nagygyűlést rendeznek. A művészeti vetél­kedőkre, előadásokra több mint kétezer diákot várnak. Lovasnapok Több mint ötvenezer láto­gatót várnak az idei, június 18 —20 között megrendezésre ke­rülő hortobágyi lovasnapokra. Megkezdődtek az előkészüle­tek a vendégek fogadására. A mátai lovaspályát „tataroz­zák” s a lovasnapokra elkészí­tik a mátai törpevízxnűvet. Áll már a hidroglóbus, s 2,5 kilo­méter vezetéket fektetnek le. A mátai vízvezetékbe bekap­csolják a lovaspályát is. BROMOFORT FORTEZO FORTEZO B VERDIT A PORTUREX TAVASZI FOTOVÁSÁR 20-50 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL típusú nagyítópapírokból máj'us 17-től, amíg a készlet tart. MINTABOLTBAN Budapest V., Mérleg u. 12. Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig. szombaton 9-től 13 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom