Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-26 / 122. szám
6 rr.nt <T7 /úrlap 1971. MÁJUS 35.. SZERDA Balatoni borok versenye A balatonfüredi szakmunkásképző iskolában megkezdődött a Veszprém megyei borverseny. Badacsonyi, balatonfüredi és csopaki, továbbá a balatonmelléki és a Somló vidéki állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, pincegazdaságok, hegyközségek és egyéni gazdák 173 bormintával szerepelnek a rangos vetélkedőn. » A versenyen nagytekintélyű szakemberek, kutatók, nemesi- tők a nemzetközi mércének megfelelően bírálják el a borokat. KOPJAFÁK 1 Kecskeméten a híres református könyvtárban őrzik a bácskiskunsági egyházkerület temetőiben összegyűjtött kopjafákat. A népművészet e ritka és érdekes anyagából rendezett kiállítást vasárnap dr. Esze Tamás történész nyitotta meg. Az anyag tükrözi a kopjafa-faragás szokásainak változásait, fejlődését. SZENTENDRE - DABAS Áll a csarnok Alkalmazkodnak a megrendelőkhöz A Szentendrei Kéziszerszámgyár bahason létesített üzemet, hogy munkaerőgondján segítsen. Az első csarnok és a szociális épületek már elkészültek, a kivitelezők május végére ígérték a külső vakolás befejezését. A „törzsgárda” képzése megkezdődött, az üzemvezető két hónapja jár Szentendrére, hogy elsajátítsa a szakma fogásait, A termelés július elsején kezdődik. A kéziszerszámgyáriak Da- bjson is a hagyományos termékeket gyártják, hiszen Szentendrén már nem tudják valamennyi megrendelőjüket kielégíteni. Ebben az évben harminc ember dolgozik az új üzemben, ds akár kétszáznak is tudnak később munkát adni. Az igényeknek megfelelően bővítik az üzemet s még az idén megkezdődik a másik csarnok építése is. Mivel kis kapacitással dolgoznak, köny- nyen alkalmazkodhatnak a megrendelők kívánságaihoz, mindig azt gyártják, amire a piacnak szüksége lesz. Abban bíznak a szentendreiek, ha jnegkezdik a termelést Dabason, nem lesz munkaerőgondjuk, hiszen az onnan bejárók naponta négy órát takaríthatnak meg, ha helyben vállalnak munkát. otthon c$aíc RONCYGYÜJTŐ HETEK • már csali május 29-ig. A tiszta síines vagy fehér pamutrongy minden kilogrammjáért, és a «egyes háztartási pamutrongy minden 5 kilogrammjáért az ellenértéken'leiül ajóndéksorsjegyel is ad o Nyeremények: SKODA személygépkocsi, külföldi IBUSZ-utazások, ORION televíziók és még ezernél több értékes cikk. Tekintse meg a Budapesti Nemzetközi Vásáron az Építő- vegyknyagokat Gyártó Vállalat pavilonját A 3-as pavilon mögött. Bemutatásra kerülnek: KORSZERŰ RAGASZTÓANYAGOK, MŰANYAGHABARCSOK, POLIÉSZTER-TERMÉKEK . ÉS VEGYIPARI SEGÉDANYAGOK Ne feledje! CHEMICAL elmúlt évben _ megkezdett feltárást. Az ásatás során középső bronz-kori település nyomaira bukkantak, amelyet annak idején tűz pusztított el. A leégett házakban a hajó formájú halsütőtálak egész sorát találták meg. Folytatják Mágoron a monostor feltárását is. A kéttornyú, háromajtós Árpád-kori templom a XII. században épült, s most került elő a főhajó félköríves szentélye. A falakat nagyméretű téglából és kőből építették. A gazdagon díszített templom belső kiképzésére fehér, vörös és szürkéskék márványt használták. A monostor teljes pusztulása 1912-ben következett be, amikor a Wenckheim család hatalmas borospincét építtetett, főként a templom anyagából. Mozi a tisztáson Borsod megye természeti szépségekben bővelkedő vidékein a nyári hónapokban hangulatos kertmozikat rendeznek be, ahol sötétedés titán a kirándulók kellemes környezetben nézhetik az előadásokat. Az első ilyen kertmoziban — Bodrogkeresztúron, a füzesekkel övezett Bodrog partján — megkezdték a rendszeres vetítéseket. Rövidesen további szabadtéri mozik nyílnak Göncön, Telkibányán és a miskolctapolcai strandfürdő szomszédságában. Telkibányán, az „Ezüstfenyő” turistaház feletti erdők egyik tisztását rendezték be mozinak, ahol a fehér abroszos asztalok mellett üdítőitalokat és feketekávét fogyaszthatnak a nézőit. Amiről ritkán Egy szimpozion tanulságai Az öngyilkosság az a téma, amiről alig beszélünk, mintha az egész társadalom átvenné az érintett családok magatartását: „az ön- gyilkosság bűn, szégyen, elítélendő, eltitkolni való”. Primitív álláspont ez a javából. Az öngyilkosság betegség, nem hallgatni kell róla, hanem földeríteni a kórokozót, és leküzdeni. Ez a nézet nyert polgárjogot a pszichiáterek és pszichológusok Hajdúszoboszlói országos értekezletén, melyet az öngyilkosságok Hajdú megyei magas arányszáma miatt rendeztek meg éppen itt, hogy a kérdésben különösen érdekelt orvosok részt vehessenek. Társadalmi gyökerek Magyarország öngyilkosstatisztikái évszázada - élenjárók Közép-Európában, az utóbbi évtizedben pedig állandóan emelkedők. 1920-ban százezer lakosra 25,2 öngyilkos halálozás esett, 1960-ban 25,4, 1969-ben 33,2, az összes halálozások 3 százaléka. A jelenség méreteinek érzékeltetéséhez hozzátartozik az öngyilkosságot megkísérlők száma is, melyet a szakemberek az öngyilkosság miatt meghaltak tízszeresére becsülnek. Ha az okokat keressük — és még sokáig keresnünk kell. mert a szoboszlói értekezlet épp ezek komplex voltáról győzte meg a résztvevőket — a kérdés klasszikusának, a francia Durck- heimnek század végi híres művéből kell kiindulnunk. A „szociológia atyjának” nevezett tudós megkülönböztet altruista, egoista és anó- miás öngyilkosságot: az első akkor következik be, ha az egyén túlzottan heleépüL a közösségbe, amely bizonyos helyzetben elvárja tőle a halált (pl. a keleti népeknél az emberáldozat, a japán harakiri, a hindu özvegyek önégetése stb.) ; a második, ha az egyén kiszakad a közösségből és magányossá válik (a fejlődő iparosítás jellegzetes tünete, gyakorta kíséri a faluból városba költözést, a családból való kiszakadást); a harmadik, az anó- miás öngyilkosság egyén és közösség harmóniájának hirtelen megbomlásakor keletkezik. Európában a két utóbbi gyakori. Durckheim érdekes felfedezése volt, hogy a gazdag országok jólszituált emberei közül több választja az Önkéntes halált, mint a szegény népek nyomorgói közül; hogy nyugodt történelmi korszakokban többen, mint vészterhes időkben. Az egyéni okok Durckheim tisztán szociológiai szemlélete társadalmi vonatkozásban megkönnyítette a további kutatást, nem adott azonban választ arra a kérdésre, hogy az eredeti közösségek felbomlásakor miért éppen ez vagy az az ember keresi a halált? Kik azok az egyének, akik kitöltik az arányszámokat ? Itt már a pszichológián a kutatás sora, mégpedig az egyedi esetek vizsgálatáé: beteg-e az, aki megoldásképpen nem talál más utat? A megmentett öngyilkosjelölték vizsgálata azt bizonyítja, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben feltétlenül sérült idegrendszerűek, s ez a gyógyítás felelősségére ébreszt: a beteget meg lehet és meg kell gyógyítani nemcsak az öngyilkossági kísér-; let okozta fizikai károsodásából, de lelki betegségéből is; megelőzésre van szükség és erős figyelemre, hiszen az illető esetleg önmaga betegségét sem sejti, hogy tudhatná akkor ezt más róla? Hogy a csoport, a szubkultúra kötőereje milyen erős, azt bizonyítja, hogy a cigányság körében igen ritka az ön- gyilkosság, úgyszintén ritka a német anyanyelvű falvakban is. Meglepő azonban, hogy Budapest statisztikáját meghaladja Debrecené és Szegedé, de hasonlóképpen Bács, Békés, Csongrád és Hajdú megyéé is. A közösségből tehát vidéken is ki lehet szakadni. „Kemény futballt játszunk” — ez a meghatározás szállóigévé vált az értekezleten, s joggal, bizonyítva, hogy ahol ridegebb, közömbösebb, zárkó- zottabb a lakosság," Ott az ön- gyilkosság is gyakoribb. Hogy az érzelmi kultúra, az egymással való törődés milyen végtelenül fontos szerepet játszik a megelőzésben, azt bizonyította az érdekes debreceni kezdeményezés: az ideggondozó egy telefonvonalat (és állandó ügyeletet) rendszeresített halni készülők számára, s egyetlen hónap alatt 200 fő jelentkezett. „Segélykiáltások hangzanak körülöttünk — mondotta dr. Szabó Pál főorvos — csak az a kérdés, felfogjuk-e őket? Mindenki jelt ad valamiképp.” A család « felelőssége E jelek fölismerése különösen fontos a fiatáloknál, kiknek aránya erősen növekedett. Korábban az, életkor emelkedésével arányosan nőtt Az első diák párttag BURJÁN ISTVÁN rokon- szen,ves, szerény fiatalember. Minden érdekli a világból, igazi mai fiatal. Napjait, életét a tanulás mellett a mozgalmi élet tölti ki, és az irodalom. Nincsen látványos mozgalmi múltja, a kezdetet az úttörőélet jelzi. Az' első osztálytól kezdve példás, jó tanuló, lelkes úttörő volt. Jutalomból a csillebérci nagytáborba mehetett, az ott szerzett élmények ma is legkedvesebb emlékei közé tartoznak. Hetedikes korában őrsvezető lett, aztán egy nagy megtiszteltetés: megválasztják a járási úttörőtanács elnökének. Jeles . a bizonyítványa, jók róla a vélemények, felveszik a monori József Attila Gimnáziumba. Már az elsőben vállalja az ifjúsági klub vezetését, s emellett tagja lesz az irodalmi színpadnak. Nemegyszer este nyolcat mutatott az óra, mire hazakerül, ő zárja a klubot, utoljára hagyja el a gim- náziurn épületét. HA TÁRSADALMI MUNKÁT SZERVEZNEK, Burján István az elsők között van. Nem szakadt el az úttörőmozgalomtól sem, továbbra is kijár az általános iskolákba; az úttörők közé. Építőtáborba lehet jelentkezni — az elsők között írja fel nevét. Az irodalmat nagyon szereti. líedvenc költője József Attila. Szereti a regényeket, szakít időt arra, hogy olvasson, tanuljon, a kötelező iskolai feladatokon túl is. Örkény István novelláit különösen kedveli. Film? Erre a szóra Jancsó Miklós jut eszébe, a Csillagosok, katonák című film, szerinte az évtized egyik legjobb alkotása. Ö maga is ír verseket. Egyszer Simon István költő belelapozott a verseibe’, azt mondta, küldje el neki, majd átnézi. Azóta sem küldte el. Nem eléggé kiforrott versek ezek ahhoz, mondja, hogy egy igazi költő elolvassa őket. Sokat dolgozott az iskoláért, a közösségért, a lehető legtöbbet, amit egy középiskolás diák tehet. Kétszer megkapta a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét. TANÁRAI IS BECSÜLIK akaraterejét, küzdenitudását. No meg azt is, hogy a sok-sok mozgalmi munka nem ment a tanulás rovására. Burján Istvánt méltán lehet társai elé példaképül állítani. A „mintafiatalokat” társaik nem nagyon szeretik. * Burján Istvánnak tekintélye van, határozott egyéniség, marxista, így nyilatkozott róla egyik osztálytársa. Azon a KISZ-taggyűlésen, amelyen társai párttagnak ajánlották, Simon Gyula tanár, ä gimnázium pártszervezetének titkára, ezt mondta Burján Istvánról: Jó KISZ-tag. Elismeréssel szólt arról, hogy a KISZ-taggyűlés egyhangúlag ajánlotta az érettségi előtt álló fiút a pártba. Az lenne életem legnagyobb öröme, ha felvennének, mondta később Pista az iskola folyosóján. AZ ISKOLA PÁRTSZERVEZETE az elmúlt napokban taggyűlést tartott. Egyhangú-, lag hangzott a döntés: igen.’ felvesszük. A tizennyolc éves Burján István az első diák párttag a monori József Attila Gimnáziumban. Gér József az öngyilkosságok száma, e tendencia megmaradt ugyan, (' erősen kiugrik a 20—24 éves korcsoport, és megdöbbentően sokasodtak a serdülők kísérletei. A fiatalok sorsáért elsősöd ban a család felelős. Jó részük elvált szülők gyermeke, mások magányossá váltak, mert törődést, szeretetet nem, de szigort, parancsot kaptak szüleiktől. Különösen az apák mulasztásait és bűneit jelzik a vizsgálatok: az öngyilkossági kísérletet elkövető gyerekek tekintélyes részénél alkoholista apát találhatunk, másutt a nevelésben részt nem vevő, illetve bottal nevelni vélő apa áll a háttérben. Sok ifjú korán kiszakad a családi közösségből, de az új kollektíva sem vonzza, otthonát elhagyva társtalanul vergődik a számára idegen közegben. Az iskolai klíma sem mindenütt meleg és barátságos, iskolapszichológusaink nincsenek, a pedagógusok csak filo* zófTai pszichológiát tanulnak, s nem gyermekpszichológiát, emberi törődésre, a tanítványaik gondjaiban való oszto- zásra alig marad idejük, energiájuk. Prevenció A megelőzés oly fontos munkája érdekében mindezeket a hiányokat föl kellett tárni. Még ha . abszolút számban nincs is nagyon sok emberről szó (1969-ben 3411 fő halt meg öngyilkosság következtében, s ennek kb. harmada 40 éven aluli), minden egyes ember pótolhatatlan veszteség, „egyszeri előfordulású”, megismételhetetlen lény, akinek akkor is joga van az élethez, ha ezt a jogot önmagától elvitatja, önmagától kell megmenteni — család, iskola és a kultúra segítségével. A megelőzés a társadalom egészének' figyelmét, s az érzelmi kultúra általános fejlődését kívánja. Az utógondozás azonban már konkrét személyekre koncentrál. Sok éves megfigyelés alapján úgy látszik, hogy az öngyilkosságot megkísérlők 10%-a megismétli tettét. Ez önmagában is intő adat. A moralizáló előítéletek, melyek családi titokká rejtegetni való szégyenné teszik az öngyilkos kísérletet, ezért várnak leküzdésre: a megmentés útjában állnak. Budapesten a pszichiáterek és pszichológusok csoportos terápiával kísérleteznek: klubközösséggel, melyben «a haláltól megmentett, zárkózott, magányos fiatalok egymás körében oldódnak föl. Ez a módszer már sikereket sejtet. Nagyobb mértékben folyik az egyéiji és családterápia, az egyén talpraállításá- nak, illetve a család áthangolásának céljával. ' Rendkívül elgondolkoztató előadás hangzott -el az értekezleten, a modern farmakológia, ártalmairól: sok, egyébként szükséges -gyógyszer okozhat öngyilkossághoz vezető depressziót: e gyógyszerek alkalmazása megfelelő ellensúlyozó készítmények nélkül nem tanácsos. Különösképpen veszélyes az „öngyógyítás”, amikor a beteg kisebb panaszok enyhítése végett orvosi ellenőrzés nélkül fogyaszt patikaszereket. A modern vegyészet veszélyei — mondhatnánk, de ez is beleillik a képbe: . korunk veszedelmeinek sorába. A haladás következtében a mai ember jobban él, az orvostudomány sok, korábban gyilkos kórt legyőzött, ám a meggyorsult életritmus, az átalakuló életmód, a kis közösségek bomlámás, új kérdések elé állítja korunk emberét. Az ideg- rendszer sérüléseit kell kivédeni, a lélek épségét óvni, olyan elszánt humanizmussal és felelősségtudattal, amilyen a szoboszlói szimpozion résztvevőit jellemezte, akik azonban egyedül nem boldogulhatnak: csak akkor, ha a szocialista társadalom egészének összefogása és emberszere tele is támogatja őket. Bozóky Éva \ Feltárják a monostort Vésztőtől öt kilométernyire, a Mágori-halmon folytatják az
