Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-13 / 111. szám
«SS» MECrSI l9Tl. OTÄJUS 13., CSÜTÖRTÖK Átaynjtották Darvas Lilinek a magyar filmkritikusok * díját A néhány napja New Yorkból Magyarországra érkezett Darvas Lili, a világhírű színésznő, Molnár Ferenc özvegye szerdán a Magyar Új- ságírók Országos Szövetsége székházában vette át a ma- gyai filmkritikusok díját. A díjat Zay László filmkritikus, a MUOSZ filmkritikusok szervezete vezetősége nevében nyújtotta át Darvas Lilinek, a Szerelem című filmben nyúj-, tott kiváló színészi alakításáért. Uitz Béla kiállítása A Nemzeti Galéria rendezésében szerdán kiállítást nyitottak Oroszlányban Uitz Béla festőművész alkotásaiból. A 38 grafikáit, festményt bemutató reprezentatív tárlatot Havasi Márton, a városi tanácselnök nyitotta meg A kiállítás a májusi vértesi napok egyik kiemelkedő eseménye. A következő hetekben újabb kiállításokat nyitnak, érdekes találkozókat, szakmai vetélkedőket, versenyeket rendeznek a bányászvárosban. Tavasz a botanikus kertben • nyílik az orchidea • Ml A DIVAT MOSTANÁBAN? • HÚSZEZER CSEREKÜLDEMÉNY VISEGRAD Kiállítás és szerzői est A visegrádi Mátyás király Múzeum és az ugyancsak Mátyás nevét viselő művelődési ház közös rendezésében két érdekes eseményre kerül sor pénteken este a művelődési házban. Félhétkor Abody Béla nyitja meg Porscht Frigyes grafikusművész Dalmácia című tárlatát, ezt követően pedig Gyárfás Endre költő szerzői estjét vezeti. A műsorban közreműködik Dőry Virág, Kézdy György előadóművész, valamint Kecskés András lantművész. Smrintkriy, májas 14.15.16: NEMZETKÖZI TÁNCVERSENY Szombathely felkészült a május 14—15—16-i Savária nemzetközi táncversenyre és magyar táncbajnokságra. Hatodik alkalommal várja a vasi megyeszékhely a világ legjobb amatőr táncosait. A látványos, izgalmas verseny színhelye ismét a művelődési és sportpalota lesz. Parkettjén 18 ország táncosai mérik össze tudásukat a nemzetközi szabályokban előírt standard- és latin-amerikai táncokban. A versenyen kívüli bemutatóra is sor kerül majd. A háromnapos verseny a hagyományokhoz híven nagyszabású gálaesttel zárul. Vácrátóton nem lehet átutazni. Itt meg kell állni. A botanikuskert minden évszakban csábítja a látogatót, de legszebb talárt ilyenkor, tavasszal, amikor kilométerekre hordja a szél a virágzó bokrok, cserjék illatát. Edénkért — ötvenkét holdon, magas kőfalak közé zárva. Jó néhányszor bolyongtam már ennek az édenkert- nök árnyas fái alatt, sokszor megcsodáltam a japán cseresznyék és törpebirtok rózsaszín virágkosarát, sétáltam# az öreg vízimalom körül, a tó partján, beszívtam a pálmaház magasra kúszó vaníliájának fűszeres illatát, és naivul azt hittem: ismerem a botanikuskertet. — Tudja-é, hogy csak a lágyszárúakból több mint ötezer fajtát lehet nálunk megtalálni? — kérdi vizsgáztató szigorát mosollyal enyhítve Újvárosi Miklós, a botanikai tudományok doktora. Természetesen nem tudtam. A sziklák virágai — És azt, hogy két és fél ezer fajta- bokor, díszcserje, több mint háromezer fajta sziklakerti növény tenyészik nálunk? Háromezer fajta sziklanövény?! Én pedig csak a törpefenyőket, meg a havasi gyopárt ismertem. — Nézze meg azt a színorgiát! — mutat egy néhány négyzetméternyi területre. Olyan az egész, mint egy jókora subaszőnyeg, százszínű mintával. — Ez itt Galántai Miklós kertmérnök „birodalma”: ő az arborétum sziklakerti növényspecialistája. Éppen most terjesztette fel fajtaelismerésre legújabb nemesítésének eredményét, a tejnél is fehérebb szirmú Iberist, magyarul ikravirágot. Mintha itt adott volna egymásnak randevút a világ minden magas hegységének flórája. Van itt alpesi sziklaviola, sárgavirágú mák, a Kárpátok 2000 méteres csúcsairól, hima- lájai bergéniák, lila, ezüstfehér, piros virágú havasi kökörcsinek a Kaukázusból, legalább tízféle kankalin, a kertinél is apróbb virágú nefelejcs a svájci Alpokból, lilás rózsaszín floxok, sárga göm- böcskéhez hasonló Trolliusok: zergevirágok. — Miért éppen zergevirág, mikor inkább arany csengety- tyűhöz hasonlít? — akadékoskodom. — Talán, mert olyan magasan él, ahová már csak a zerge jut fel. Gyakran megesik, hogy a közönség ad magyar nevet az addig csak latinul iskiég tanévzárás előtt, már jövőre Miniszteri utasítás az 1971/1972-es tanévre Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása, amelyszabályozza az 1971—72-es tanév tanulmányi rendjét valameny- nyi alsófokú oktatási intézményben, továbbá a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. A rendelkezés értelmében a szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik, az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásban előírt napon zárul. A tanulók első félévi osztályzatait — a december 21-i állapotot alapul véve — a téli szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünidő 1971. december 22-től 1972. január 8-ig. a tavaszi szünet 1972. április 2-től április 14-ig tart. SZOLGÁLTATÁSAINK (bejelentésre háznál is). O lakosság részére: RÁDIÓ- ÉS TELEVIZIOJAVITAS pilisvörösvári javítóműhelyünkben Telefon: Pilisvörösvár 204, MÉRETES CIPÓK KÉSZÍTÉSÉ tetszés szerinti fazonban Javítások: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenői, pilisszentiváni, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. IGÉNYES FODRÁSZATAINKBAN modern, új vonalú frizurákat készítünk a fentebb felsorolt községekben. KOZMETIKAI RENDELÉS, szépségápolási tanácsadás Pilisvőrösváron. észaspudai járási vegyes ktsz SOLYMÁR Az érettségi, képesítő írásbeli vizsgákat valamennyi középiskolában nappali tagozaton 1972. május 11. és 19. között bonyolítják le. A tanévzáró értekezletet az általános iskolákban június 19-ig, a középiskolákban június 30- ig — az igazgató által kijelölt napon — tartják. Kimondja a miniszteri utasítás, hogy július 15-től augusztus 24-ig bezárólag biztosítani kell a pedagógusok szabadságának zavartalanságát. Mint a Művelődésügyi Minisztériumban közölték, május 21- és 22-én az 1971—72-es tanév előkészítését szolgáló tanácskozást rendeznek a tanácsok iskolai csoportvezetői részére, akikkel az új oktatási év legfontosabb feladatait tárgyalják meg. Május 25 és 29 között kerül sor az általános iskolai általános felügyelők, valamint a középiskolai szak- felügyelők országos értekezleteire. mert növényeknek, virágoknak. Így történt például a botanika egyik fiatal családtagjával, a Begonia Masonia-val is. Ezt a növényt mindössze tíz éve fedezték fel, Singapur- ban. A népnyelv — nagyon találóan — szivacs-begóniának keresztelte, szőrös-szivacsos leveleiről. Kertbe, lakásba Tisztelgő látogatást teszünk a szivacs-begóniánál. Aztán egyenként megcsodáljuk a bódító illatú orchideákat, és az új szerzeményt, a ma még egyedül itt található Pleome- lét, a trópusi liliomfajtát. — Ez lesz új szobanövény, meg a brazíliai eredetű Oxa- lis — magyarázza dr. Újvárosi Miklós. — Rövidesen mind a kettőt árusítani kezdjük. Aki nem tudná, az tudja meg, hogy a kerti virágok' ban, szobanövényekben épp úgy változik a divat, mint a ruházkodásban. Legfeljebb nem olyan gyorsan. Nagyanyáink kedvenc kertivirágai, a tűzpiros kánák, a szarkalá- bok, fuxiák, portulácskák, tá- togók, ziniák ma már mutatóba is alig láthatók, egy-egy öreg falusi ház előtt. Helyüket elfoglalták a színpompas bazsarózsák — itt vagy húszféle színben láthatunk belő' lük — a bársonyos szirmú tU' lipánok — a cirmos fehértől a mélyfeketéig —, a csillag alakú nárciszok, a kényes, finom szirmú rózsák. A szobában nevelt szerény mályvák, a korhadt fadézsában álldogáló leanderek, az igénytelen pletykák is kimentek a divatból. Manapság a kényesebb, értékesebb fikuszok, a sárga szélű, nemesített sansevíeriák, a datolya- és könnyezőpálmák, és a zöld vízesésként lecsüngő futónövények díszítik a lakásokat. Postán érkezett Páradús „irodájában” — a pálmaház előterében — napi postáját bontogatja éppen a főkertész: Tamasek József. A borítékokból tőzegbe csomagolt magoncok, apró zacskók mélyén lapuló virágmagvak kerülnek elő. Naponta tíz-ti- zenkét ilyen csomag érkezik a világ minden tájáról: ötszáz botanikuskerttel, tangazdasággal, kertészettel, intézettel állnak cserekapcsolatban. Évente húszezer küldemény indul útnak viszonzásul Vác- rátótról, az kontinens országaiba. Kíváncsian bontok fel egy Duisburgból érkezett csomagot. Celofánba takart fűcsomót húzok ki belőle. — Minta — érték nélkül? — nézem csalódottan a maréknyi giz-gazt. Tamasek József összenevet a kertészlányokkal: — Érték nélkül? Az egyik legritkább Dracaena fajta?! Majd nézze meg két év múlva! Megnézem én azt előbb is... Nyíri Éva Déryné — premier A tékozló lány VIDAMI ANNA TANÍTÓNŐ és az őt körülvevő tanyavilág drámáját láthatjuk Végh Antal színművében, a Déryné Színház bemutatóján. Csupán annyi a dolgunk, hogy kielemezzük — mennyiben valósak a konfliktusok, s mennyiben valós a katarzis, mennyiben szükségszerű, hogy a csalódott tanítónő újra kezdjen mindent elölről, vállalva a harcot a közömbösség ellen. Az első munkahelyen mindenki úgy kezdi a dolgát, hogy megmutatja — mennyit tud. Erőpróba ez, értékmérő mindenkinek. Vidámi Annának is, aki úgy érkezik a tanyára, hogy tele van hittel, elképzelésekkel — a porba fúlt házakat, az eltemetett vágyakat ő fogja kiásni. Szembe találja magát azokkal az emberekkel, akiknek ehhez se ásójuk, se izmuk, se akaratuk. Akik segítőtársai lehetnének: az iskolaigazgató disznókat nevél, Varjú Éva, akinek egyétlen vágya, hogy pedagógus lehessen — képesítés nélkül —, ellenféllé válik, az állatorvos és az agronómus egyetlen célja, hogy meghódítsa Vidámi Annát. A tanya hallgat, ellenségesen, konokul, s aztán szájukra veszik a fiatal tanítónőt — az állatorvos szeretője lett. Közben ő büntetéseket osztogat, előadásokat szervez, s ha- zaküldi a novabor gőzét lehelő kisgyereket. Idáig az összeütközés — egy mikroközösség ösztönös ellenállása a szokatlannal szemben, a házukhoz, életformájukhoz ragaszkodó emberek félelme, hogy elveszik tőlük, ami az övék — nem értik, hiszen nem érthetik meg, hogy ami az övék, már régen elveszett, a kor túlhaladta birtokukat. A konfliktus valós, igaz, általánosítható, tehát mond a nézőnek valamit. A folytatás már kevésbé. A PLETYKÁRÓL, hogy a tanítónőnek viszonya van az állatorvossal, mindenki tud; a mikroközösség felháborodik, a tanítónő összeomlik' A tanya öreg, jehovista házaspára ad neki otthont és reményt. Anna jehovista lesz. Hogyan válik azzá? Nem tudjuk — csak a következmény okozóját ismerjük s látjuk: Vidámi Anna körül újra nagy a cécó, bocsánatáért esedeznek, „fenn” pedig megrökönyödve dörzsölik szemüket az illetékesek, hogyan válhat egy marxista tanítónő jehovistává. A néző is csak a szemét dörzsölheti: az összeotjilás következménye semmiképpen sem szükség- szerű, hanem esetleges, egyedi. Ezért azután hamis Vidámi Anna újabb hirtelen pálíordu- lása is. Mikor megtudja, Jehova nem ad szabad kezet (a hívők csak saját életükkel vannak elfoglalva, nem veszik fel a harcot a közöny, a tudatlanság ellen), Vidámi Anna visz- szafordul istenétől, újra a katedrát választja A JEHOVIZMUS tévútra viszi a drámát, s vele együtt a nézőt is. Elnagyolt döntések, lelki folyamatok, amelyeket szó híján a színészek mimikával próbálnak megoldani, elrugaszkodnak a mindennapi drámától: egy fiatal tanítónő és a tanyavilág drámájától, a tenniakarás és a közönyös pa- tópálok konfliktusától. Ezért nem hiszünk Vidámi Anna másodlángolásának, ezért, nem hiszünk az optimista megtisztulásban. És ezért nem mondhatott különöset Végh Antal színdarabja. Elsiklott az általánosítható mondanivaló mellett s a könnyebb megoldást, az extrém cselekménybonyolí-, tást választotta. Végh Antal kitűnő szociog- ráfus, kitűnő újságíró. Szinte bizonyos vagyok abban, hogy drámája igaz történetet dolgoz fel. Vidámi Anna alakja ismerős, konfliktusai valóságosak, választási lehetősége azonban szubjektív, kiútja ritka és egyedi. Ezért nem jó színdarab Végh Antal „A tékozló lány” című drámája. DICSÉRETET ÉRDEMEL Kertész László rendezése, bár néhol naturalista, nem bízik a fantáziában, zajokkal próbálja összekötni a cselekményt, feleslegesen. Vidámi Anna (Téren Gizella) deklamál, ha halkabban, óvatosabban használná hangját, mozdulatait, sokkal jobban kidomborodhatna belső szenvedése. Bomy Gergely az iskolaorvos szerepében kitűnően ábrázolja a megtört embert, a félbetört pedagó- gusfearriert. Az állatorvos (Szigeti Géza) túlzottan élvezi kellemes tenorját. Az agronómus és az érettségizett tanyasi lány szerepében Kiss László, illetve Mihók Éva teljesíti feladatát. Árnyalt alakítás jellemzi a jehovista házaspárt, Gynlányi Évát és Fenyvesi Balázst. A darabhoz jól illeszkedő díszlet Wegenast Róbert munkáját dicséri. Tamás Ervin 3660 NÖVENDÉK 20 éves a szervezett zeneoktatás a megyében Szerdán délelőtt a Fészek klubban hívta össze tájékoztatóra a sajtó képviselőit HargiMŰFAJZAVAR (Történik a színházban, a Párizs lángjai című balett előadása közben, amelynek zenéjét minden rosszindulatú híresztelés ellenére Aszafjev szerezte.! Zafurekék fontos emberek a kisvárosban, tegnap este névnapra voltak, hivatalosak, és csak reggel értek haza. Most meg színház... A nyitány súlyos akkordjait hallva, elérzékenyiil Zafurek Ödön, és így szól' a feleségéhez: — Ha ásítanod kell, akkor most még lehet, mert ebben a nagy zenebonában nem veszik észre a szomszédok. Zafurekné nem érti férje szavát, mert zavarja a zene, de azért ásít. így ülnek szépen egymás mellett Thália zsúfolt házában, körülöttük tenger sok ember. Az imént oly lázasan lüktető zene finom etűddé csillapult. Zafurekné ezt nem veszi azonnal észre, és tovább ásítozik. A férfi oldalibaböki asszonyát: — Pszt! Zafurekné oda se neki. Viszont ekkor a színpadon kibomlik a francia trikolor, és a tánccsok hajlékony testtel kecses piruettet lejtenek. E nem várt eseménytől Zafurekné nagyon megilletődik. „Mit kell megérnie az embernek!” — suttogja. Egy pillanatra sem veszi le szemét a táncosokról. Sokáig ül magába révedten. Torkát a keserűség markolász- sza. Nem bírja tovább: — Drága ruhájuk van — mond ja az urának. — Te soh- sem veszel nekem ilyet... Zafurek ismét oldaibaböki hitestársát: — Nézz előre, úgy illik! Ha úgy illik, akkor hát előre néz. Most jut eszébe: — Ilyen jó töltő ttkáposf tát talán még sohsem csináltam, mint ma — mondja. Zafurek ideges lesz, s bokán rúgja az asszonyt, aki fel- szisszen: — Ne ilyen durván, ödikém! És most, hogy hangosan szólnak az üstdobok, kedve szerint hangosan ásít, mert nem veszik észre a szomszédok. Ettől szemlátomást megkönnyebbül, és eltűnik előbbi haragja is. Megfordult a széken, és férje kabátjának fazonjáról leseper két apró pillét. — Ezért nem jó a fekete ruha — mondja kedveskedve. — Minden meglátszik rajta... Zafurek elkapja felesége kezét, lenyomja a szék alá (dob- pergetés kíséretében) és ott tördelni kezdd. Eközben finom mosollyal asszonya fülébe leheld: — Mondtam, hogy ne szövegelj, mert megszólnak bennünket Azt fogják mondani, hogy Zafurekék nem értik a kultúrát Ebből végre okul az asszony. Fejét a színpad felé fordítja, és csendben szundikál, míg nem éles trombita hangra ébred. Ekkor megtöri! szemét, és csalódottan néz a színpadra. S aztán annak előtte, hogy újból szundikálni kezdene, esedezve súgja férjének: — Szólj, ha a „Beugróm a nagybőgőbe” következik... Vincze György tai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályvezetője. Beszámolójában felsorolta a Pest megyében működő zeneoktatás formáit, majd rövid visszatekintést adott az állami zeneiskolák 20 éves fejlődéséről. Nyolc állami zeneiskolában, négy fiókiskolában, 35 kihelyezett osztályban 174 tanár vezetésével összesen 3660 növendéket oktatnak különböző tanszakokon. A négy zeneoktatói munkaközösségben 241 növendék tanul, míg a művelődési házakban tartott 23 tanfolyamon 820 gyereket oktatnak a zenei tudnivalókra. A művelődési házakban folyó zenei oktatás megyei kezdeményezés, a gyakorlatban kiválóan bevált Legtöbben ma is az előképzőn, majd a hegedűzongora tanszakon folytatják tanulmányaikat. A tervekről szólva Hargitai Károly elmondta, a jövőben elsősorban Százhalombattán, a dabasi és a ráckevei járásban, valamint Gödöllőn kívánják fejleszteni a hálózatot. Lehetővé teszik, hogy a felnőttek is tanulhassanak. A zeneiskolai tanárok rendszeres továbbképzését szervezetten, a Zeneművészet! Főiskola tanárképző tagozatának irányításával oldják meg.