Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

«SS» MECrSI l9Tl. OTÄJUS 13., CSÜTÖRTÖK Átaynjtották Darvas Lilinek a magyar filmkritikusok * díját A néhány napja New York­ból Magyarországra érkezett Darvas Lili, a világhírű szí­nésznő, Molnár Ferenc öz­vegye szerdán a Magyar Új- ságírók Országos Szövetsége székházában vette át a ma- gyai filmkritikusok díját. A díjat Zay László filmkritikus, a MUOSZ filmkritikusok szer­vezete vezetősége nevében nyújtotta át Darvas Lilinek, a Szerelem című filmben nyúj-, tott kiváló színészi alakításá­ért. Uitz Béla kiállítása A Nemzeti Galéria rendezé­sében szerdán kiállítást nyi­tottak Oroszlányban Uitz Béla festőművész alkotásaiból. A 38 grafikáit, festményt bemu­tató reprezentatív tárlatot Ha­vasi Márton, a városi tanács­elnök nyitotta meg A kiállí­tás a májusi vértesi napok egyik kiemelkedő eseménye. A következő hetekben újabb ki­állításokat nyitnak, érdekes ta­lálkozókat, szakmai vetélkedő­ket, versenyeket rendeznek a bányászvárosban. Tavasz a botanikus kertben • nyílik az orchidea • Ml A DIVAT MOSTANÁBAN? • HÚSZEZER CSEREKÜLDEMÉNY VISEGRAD Kiállítás és szerzői est A visegrádi Mátyás király Múzeum és az ugyancsak Má­tyás nevét viselő művelődési ház közös rendezésében két érdekes eseményre kerül sor pénteken este a művelődési házban. Félhétkor Abody Béla nyitja meg Porscht Frigyes grafikusművész Dalmácia cí­mű tárlatát, ezt követően pe­dig Gyárfás Endre költő szer­zői estjét vezeti. A műsorban közreműködik Dőry Virág, Kézdy György előadóművész, valamint Kecskés András lant­művész. Smrintkriy, májas 14.15.16: NEMZETKÖZI TÁNCVERSENY Szombathely felkészült a május 14—15—16-i Savária nemzetközi táncversenyre és magyar táncbajnokságra. Ha­todik alkalommal várja a va­si megyeszékhely a világ leg­jobb amatőr táncosait. A lát­ványos, izgalmas verseny színhelye ismét a művelő­dési és sportpalota lesz. Par­kettjén 18 ország táncosai mérik össze tudásukat a nem­zetközi szabályokban előírt standard- és latin-amerikai táncokban. A versenyen kívüli bemu­tatóra is sor kerül majd. A háromnapos verseny a hagyo­mányokhoz híven nagyszabá­sú gálaesttel zárul. Vácrátóton nem lehet át­utazni. Itt meg kell állni. A botanikuskert minden évszak­ban csábítja a látogatót, de legszebb talárt ilyenkor, ta­vasszal, amikor kilométerekre hordja a szél a virágzó bok­rok, cserjék illatát. Edénkért — ötvenkét hol­don, magas kőfalak közé zár­va. Jó néhányszor bolyong­tam már ennek az édenkert- nök árnyas fái alatt, sokszor megcsodáltam a japán cse­resznyék és törpebirtok rózsa­szín virágkosarát, sétáltam# az öreg vízimalom körül, a tó partján, beszívtam a pálma­ház magasra kúszó vaníliájá­nak fűszeres illatát, és naivul azt hittem: ismerem a bota­nikuskertet. — Tudja-é, hogy csak a lágyszárúakból több mint öt­ezer fajtát lehet nálunk meg­találni? — kérdi vizsgáztató szigorát mosollyal enyhítve Újvárosi Miklós, a botanikai tudományok doktora. Természetesen nem tudtam. A sziklák virágai — És azt, hogy két és fél ezer fajta- bokor, díszcserje, több mint háromezer fajta sziklakerti növény tenyészik nálunk? Háromezer fajta sziklanö­vény?! Én pedig csak a tör­pefenyőket, meg a havasi gyo­párt ismertem. — Nézze meg azt a színor­giát! — mutat egy néhány négyzetméternyi területre. Olyan az egész, mint egy jó­kora subaszőnyeg, százszínű mintával. — Ez itt Galántai Miklós kertmérnök „birodalma”: ő az arborétum sziklakerti nö­vényspecialistája. Éppen most terjesztette fel fajtaelismerés­re legújabb nemesítésének eredményét, a tejnél is fehé­rebb szirmú Iberist, magyarul ikravirágot. Mintha itt adott volna egy­másnak randevút a világ min­den magas hegységének flórá­ja. Van itt alpesi sziklaviola, sárgavirágú mák, a Kárpátok 2000 méteres csúcsairól, hima- lájai bergéniák, lila, ezüstfe­hér, piros virágú havasi kö­körcsinek a Kaukázusból, leg­alább tízféle kankalin, a ker­tinél is apróbb virágú nefe­lejcs a svájci Alpokból, lilás rózsaszín floxok, sárga göm- böcskéhez hasonló Trolliusok: zergevirágok. — Miért éppen zergevirág, mikor inkább arany csengety- tyűhöz hasonlít? — akadékos­kodom. — Talán, mert olyan maga­san él, ahová már csak a zer­ge jut fel. Gyakran megesik, hogy a közönség ad magyar nevet az addig csak latinul is­kiég tanévzárás előtt, már jövőre Miniszteri utasítás az 1971/1972-es tanévre Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása, amelysza­bályozza az 1971—72-es tanév tanulmányi rendjét valameny- nyi alsófokú oktatási intéz­ményben, továbbá a gimnázi­umokban és a szakközépisko­lákban. A rendelkezés értelmében a szorgalmi idő változatla­nul két félévre oszlik, az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munka­napon kezdődik és a rendtar­tásban előírt napon zárul. A tanulók első félévi osztályza­tait — a december 21-i állapo­tot alapul véve — a téli szü­netben sorra kerülő osztályozó értekezleten zárják le és a szünet utáni első tanítási na­pon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünidő 1971. de­cember 22-től 1972. január 8-ig. a tavaszi szünet 1972. április 2-től április 14-ig tart. SZOLGÁLTATÁSAINK (bejelentésre háznál is). O lakosság részére: RÁDIÓ- ÉS TELEVIZIOJAVITAS pilisvörösvári javítóműhelyünkben Telefon: Pilisvörösvár 204, MÉRETES CIPÓK KÉSZÍTÉSÉ tetszés szerinti fazonban Javítások: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenői, pilisszentiváni, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. IGÉNYES FODRÁSZATAINKBAN modern, új vonalú frizurákat készítünk a fentebb felsorolt községekben. KOZMETIKAI RENDELÉS, szépségápolási tanácsadás Pilisvőrösváron. észaspudai járási vegyes ktsz SOLYMÁR Az érettségi, képesítő írás­beli vizsgákat valamennyi középiskolában nappali tago­zaton 1972. május 11. és 19. között bonyolítják le. A tan­évzáró értekezletet az általá­nos iskolákban június 19-ig, a középiskolákban június 30- ig — az igazgató által kijelölt napon — tartják. Kimondja a miniszteri utasítás, hogy július 15-től augusztus 24-ig bezárólag biztosítani kell a pedagógusok sza­badságának zavartalan­ságát. Mint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban közölték, má­jus 21- és 22-én az 1971—72-es tanév előkészítését szolgáló ta­nácskozást rendeznek a taná­csok iskolai csoportvezetői ré­szére, akikkel az új oktatási év legfontosabb feladatait tár­gyalják meg. Május 25 és 29 között kerül sor az általános iskolai általános felügyelők, valamint a középiskolai szak- felügyelők országos értekezle­teire. mert növényeknek, virágok­nak. Így történt például a bo­tanika egyik fiatal családtag­jával, a Begonia Masonia-val is. Ezt a növényt mindössze tíz éve fedezték fel, Singapur- ban. A népnyelv — nagyon ta­lálóan — szivacs-begóniának keresztelte, szőrös-szivacsos le­veleiről. Kertbe, lakásba Tisztelgő látogatást teszünk a szivacs-begóniánál. Aztán egyenként megcsodáljuk a bódító illatú orchideákat, és az új szerzeményt, a ma még egyedül itt található Pleome- lét, a trópusi liliomfajtát. — Ez lesz új szobanövény, meg a brazíliai eredetű Oxa- lis — magyarázza dr. Újváro­si Miklós. — Rövidesen mind a kettőt árusítani kezdjük. Aki nem tudná, az tudja meg, hogy a kerti virágok' ban, szobanövényekben épp úgy változik a divat, mint a ruházkodásban. Legfeljebb nem olyan gyorsan. Nagy­anyáink kedvenc kertivirágai, a tűzpiros kánák, a szarkalá- bok, fuxiák, portulácskák, tá- togók, ziniák ma már mutató­ba is alig láthatók, egy-egy öreg falusi ház előtt. Helyü­ket elfoglalták a színpompas bazsarózsák — itt vagy húsz­féle színben láthatunk belő' lük — a bársonyos szirmú tU' lipánok — a cirmos fehértől a mélyfeketéig —, a csillag ala­kú nárciszok, a kényes, finom szirmú rózsák. A szobában ne­velt szerény mályvák, a kor­hadt fadézsában álldogáló le­anderek, az igénytelen plety­kák is kimentek a divatból. Manapság a kényesebb, érté­kesebb fikuszok, a sárga szélű, nemesített sansevíeriák, a da­tolya- és könnyezőpálmák, és a zöld vízesésként lecsüngő futónövények díszítik a laká­sokat. Postán érkezett Páradús „irodájában” — a pálmaház előterében — napi postáját bontogatja éppen a főkertész: Tamasek József. A borítékokból tőzegbe csoma­golt magoncok, apró zacskók mélyén lapuló virágmagvak kerülnek elő. Naponta tíz-ti- zenkét ilyen csomag érkezik a világ minden tájáról: ötszáz botanikuskerttel, tangazda­sággal, kertészettel, intézettel állnak cserekapcsolatban. Évente húszezer küldemény indul útnak viszonzásul Vác- rátótról, az kontinens orszá­gaiba. Kíváncsian bontok fel egy Duisburgból érkezett csoma­got. Celofánba takart fűcso­mót húzok ki belőle. — Minta — érték nélkül? — nézem csalódottan a maréknyi giz-gazt. Tamasek József összenevet a kertészlányokkal: — Érték nélkül? Az egyik legritkább Dracaena fajta?! Majd nézze meg két év múl­va! Megnézem én azt előbb is... Nyíri Éva Déryné — premier A tékozló lány VIDAMI ANNA TANÍTÓNŐ és az őt körülvevő tanyavilág drámáját láthatjuk Végh An­tal színművében, a Déryné Színház bemutatóján. Csupán annyi a dolgunk, hogy kiele­mezzük — mennyiben valósak a konfliktusok, s mennyiben valós a katarzis, mennyiben szükségszerű, hogy a csalódott tanítónő újra kezdjen mindent elölről, vállalva a harcot a kö­zömbösség ellen. Az első munkahelyen min­denki úgy kezdi a dolgát, hogy megmutatja — mennyit tud. Erőpróba ez, értékmérő min­denkinek. Vidámi Annának is, aki úgy érkezik a tanyára, hogy tele van hittel, elképze­lésekkel — a porba fúlt háza­kat, az eltemetett vágyakat ő fogja kiásni. Szembe találja magát azokkal az emberekkel, akiknek ehhez se ásójuk, se izmuk, se akaratuk. Akik se­gítőtársai lehetnének: az isko­laigazgató disznókat nevél, Varjú Éva, akinek egyétlen vágya, hogy pedagógus lehes­sen — képesítés nélkül —, el­lenféllé válik, az állatorvos és az agronómus egyetlen célja, hogy meghódítsa Vidámi An­nát. A tanya hallgat, ellensé­gesen, konokul, s aztán szá­jukra veszik a fiatal tanítónőt — az állatorvos szeretője lett. Közben ő büntetéseket oszto­gat, előadásokat szervez, s ha- zaküldi a novabor gőzét lehelő kisgyereket. Idáig az összeüt­közés — egy mikroközösség ösztönös ellenállása a szokat­lannal szemben, a házukhoz, életformájukhoz ragaszkodó emberek félelme, hogy elve­szik tőlük, ami az övék — nem értik, hiszen nem érthe­tik meg, hogy ami az övék, már régen elveszett, a kor túl­haladta birtokukat. A konflik­tus valós, igaz, általánosítható, tehát mond a nézőnek valamit. A folytatás már kevésbé. A PLETYKÁRÓL, hogy a tanítónőnek viszonya van az állatorvossal, mindenki tud; a mikroközösség felháborodik, a tanítónő összeomlik' A tanya öreg, jehovista házaspára ad neki otthont és reményt. An­na jehovista lesz. Hogyan vá­lik azzá? Nem tudjuk — csak a következmény okozóját is­merjük s látjuk: Vidámi Anna körül újra nagy a cécó, bocsá­natáért esedeznek, „fenn” pe­dig megrökönyödve dörzsölik szemüket az illetékesek, ho­gyan válhat egy marxista ta­nítónő jehovistává. A néző is csak a szemét dörzsölheti: az összeotjilás következménye semmiképpen sem szükség- szerű, hanem esetleges, egye­di. Ezért azután hamis Vidámi Anna újabb hirtelen pálíordu- lása is. Mikor megtudja, Je­hova nem ad szabad kezet (a hívők csak saját életükkel van­nak elfoglalva, nem veszik fel a harcot a közöny, a tudatlan­ság ellen), Vidámi Anna visz- szafordul istenétől, újra a ka­tedrát választja A JEHOVIZMUS tévútra vi­szi a drámát, s vele együtt a nézőt is. Elnagyolt döntések, lelki folyamatok, amelyeket szó híján a színészek mimiká­val próbálnak megoldani, el­rugaszkodnak a mindennapi drámától: egy fiatal tanítónő és a tanyavilág drámájától, a tenniakarás és a közönyös pa- tópálok konfliktusától. Ezért nem hiszünk Vidámi Anna másodlángolásának, ezért, nem hiszünk az optimista megtisz­tulásban. És ezért nem mond­hatott különöset Végh Antal színdarabja. Elsiklott az álta­lánosítható mondanivaló mel­lett s a könnyebb megoldást, az extrém cselekménybonyolí-, tást választotta. Végh Antal kitűnő szociog- ráfus, kitűnő újságíró. Szinte bizonyos vagyok abban, hogy drámája igaz történetet dolgoz fel. Vidámi Anna alakja isme­rős, konfliktusai valóságosak, választási lehetősége azonban szubjektív, kiútja ritka és egyedi. Ezért nem jó színda­rab Végh Antal „A tékozló lány” című drámája. DICSÉRETET ÉRDEMEL Kertész László rendezése, bár néhol naturalista, nem bízik a fantáziában, zajokkal próbálja összekötni a cselekményt, fe­leslegesen. Vidámi Anna (Té­ren Gizella) deklamál, ha hal­kabban, óvatosabban használ­ná hangját, mozdulatait, sok­kal jobban kidomborodhatna belső szenvedése. Bomy Ger­gely az iskolaorvos szerepében kitűnően ábrázolja a megtört embert, a félbetört pedagó- gusfearriert. Az állatorvos (Szi­geti Géza) túlzottan élvezi kellemes tenorját. Az agronó­mus és az érettségizett tanya­si lány szerepében Kiss László, illetve Mihók Éva tel­jesíti feladatát. Árnyalt alakí­tás jellemzi a jehovista házas­párt, Gynlányi Évát és Feny­vesi Balázst. A darabhoz jól illeszkedő díszlet Wegenast Róbert munkáját dicséri. Tamás Ervin 3660 NÖVENDÉK 20 éves a szervezett zeneoktatás a megyében Szerdán délelőtt a Fészek klubban hívta össze tájékozta­tóra a sajtó képviselőit Hargi­MŰFAJZAVAR (Történik a színházban, a Pá­rizs lángjai című balett előadá­sa közben, amelynek zenéjét minden rosszindulatú híreszte­lés ellenére Aszafjev szerezte.! Zafurekék fontos emberek a kisvárosban, tegnap este név­napra voltak, hivatalosak, és csak reggel értek haza. Most meg színház... A nyitány súlyos akkordjait hallva, elérzékenyiil Zafurek Ödön, és így szól' a feleségé­hez: — Ha ásítanod kell, akkor most még lehet, mert ebben a nagy zenebonában nem ve­szik észre a szomszédok. Zafurekné nem érti férje szavát, mert zavarja a zene, de azért ásít. így ülnek szépen egymás mellett Thália zsúfolt házá­ban, körülöttük tenger sok ember. Az imént oly lázasan lüktető zene finom etűddé csillapult. Zafurekné ezt nem veszi azonnal észre, és tovább ásítozik. A férfi oldalibaböki asszonyát: — Pszt! Zafurekné oda se neki. Vi­szont ekkor a színpadon ki­bomlik a francia trikolor, és a tánccsok hajlékony testtel kecses piruettet lejtenek. E nem várt eseménytől Zafurek­né nagyon megilletődik. „Mit kell megérnie az embernek!” — suttogja. Egy pillanatra sem veszi le szemét a táncosokról. Sokáig ül magába révedten. Torkát a keserűség markolász- sza. Nem bírja tovább: — Drága ruhájuk van — mond ja az urának. — Te soh- sem veszel nekem ilyet... Zafurek ismét oldaibaböki hitestársát: — Nézz előre, úgy illik! Ha úgy illik, akkor hát elő­re néz. Most jut eszébe: — Ilyen jó töltő ttkáposf tát talán még sohsem csináltam, mint ma — mondja. Zafurek ideges lesz, s bo­kán rúgja az asszonyt, aki fel- szisszen: — Ne ilyen durván, ödikém! És most, hogy hangosan szólnak az üstdobok, kedve szerint hangosan ásít, mert nem veszik észre a szomszé­dok. Ettől szemlátomást meg­könnyebbül, és eltűnik előbbi haragja is. Megfordult a szé­ken, és férje kabátjának fa­zonjáról leseper két apró pi­llét. — Ezért nem jó a fekete ru­ha — mondja kedveskedve. — Minden meglátszik rajta... Zafurek elkapja felesége ke­zét, lenyomja a szék alá (dob- pergetés kíséretében) és ott tördelni kezdd. Eközben finom mosollyal asszonya fülébe le­held: — Mondtam, hogy ne szöve­gelj, mert megszólnak bennün­ket Azt fogják mondani, hogy Zafurekék nem értik a kultú­rát Ebből végre okul az asszony. Fejét a színpad felé fordítja, és csendben szundikál, míg nem éles trombita hangra éb­red. Ekkor megtöri! szemét, és csalódottan néz a színpadra. S aztán annak előtte, hogy újból szundikálni kezdene, esedezve súgja férjének: — Szólj, ha a „Beugróm a nagybőgőbe” következik... Vincze György tai Károly, a Pest megyei Ta­nács művelődési osztályvezető­je. Beszámolójában felsorolta a Pest megyében működő zene­oktatás formáit, majd rövid visszatekintést adott az állami zeneiskolák 20 éves fejlődésé­ről. Nyolc állami zeneiskolá­ban, négy fiókiskolában, 35 kihelyezett osztályban 174 ta­nár vezetésével összesen 3660 növendéket oktatnak különbö­ző tanszakokon. A négy zene­oktatói munkaközösségben 241 növendék tanul, míg a műve­lődési házakban tartott 23 tan­folyamon 820 gyereket oktat­nak a zenei tudnivalókra. A művelődési házakban folyó zenei oktatás megyei kezdemé­nyezés, a gyakorlatban kivá­lóan bevált Legtöbben ma is az előképzőn, majd a hegedű­zongora tanszakon folytatják tanulmányaikat. A tervekről szólva Hargitai Károly elmondta, a jövőben elsősorban Százhalombattán, a dabasi és a ráckevei járásban, valamint Gödöllőn kívánják fejleszteni a hálózatot. Lehe­tővé teszik, hogy a felnőttek is tanulhassanak. A zeneisko­lai tanárok rendszeres tovább­képzését szervezetten, a Zene­művészet! Főiskola tanárképző tagozatának irányításával old­ják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom