Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
6 1971. MÁJUS 8., SZOMBAT Hová mit ültessünk? A Mezőgazdasági Könyvkiadó újdonságai Több érdekes könyvet jelentetett meg a napokban a Mező- gazdasági Könyvkiadó. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek nyújtanak hasznos tanácsokat A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek támogatása, a Korszerű silógazdálkodás és a Villamosberendezések gazdaságos üzemeltetése a mezőgazdaságban című könyvek. Mindhárom kötet ismerteti az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek lehetőségeit, tanácsokat ad azok minél jobb kihasználására és a további, még eredményesebb gazdálkodás kialakítására. A homoki bor készítéséről és kezeléséről Kádár Gyula, a Kertészeti Egyetem borgazdasági tanszékének vezetője ír. A hazai és külfödi szakiroda- lomban egyaránt hiánypótló JMándy György Hogyan jöttek létre a kultúrnövények című könyve. Az ismert szerző ötvenezer évet perget vissza, hogy bemutassa a termesztett növények származását és elterjedésének útját. A kiskerttulajdonosoknak sok hasznos tanácsot nyújtanak a 298 oldalas Hova mit ültessünk és a Nyaralóm kertje című könyveli. Monori tapasztalatok Munkások, nők, fiatalok az új párttagok között A Monori Nagyközségi Párt- bizottság titkárával, Spenger Istvánnal beszélgettünk a tagfelvételekről. — A nagyközségi párt-végrehajtóbizottság időben értékelte a pártbizottságunkhoz tartozó több mint 20 alapszervezet pártépítési munkáját — mondotta. — Az alapszervezeteikben a múlt évben 27 párttagot vettek fel, de 9 alapszervezetben egyet sem. A végrehajtó bizottság ezért elemezte a pártszervezetek ez irányú munkáját, hiszen ez a pártmunka és a szervezeti élet egyik fokmérője. — A pártszervezetekkel részletesen megbeszéltük azokat a feladatokat, amelyek a FILMEXPORT Sárika és Gyula vitéz Nagy sikere van a baráti országok filmszakembereinék körében a legutóbbi magyar filmalkotásoknak is. Bán Róbert a Gyilkos a házban van című alkotását a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és Jugoszlávia kötötte le. Bácskai Lauró István Gyula vitéz télen-nyáron című filmjét hamarosan műsorra tűzik a szovjet, a bolgár, a lengyel, az NDK- és a román mozik, s beKőműves, ács, asztalos, tetőfedő, épület- és diszműbádogos, vizszerelő, villanyszerelő, lakatos, festő, parkettás, hidegburkoló, nyugdíjas vizszerelő szakmunkásokat, szakvizsgázott iv- és lánghegesztőt, nehézgépekhez szerelőt, gépkocsiszerelőket, betanított és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), könnyű fizikai munkára női segédmunkásokat, rakodómunkásokat, dőmpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takarítónőket azonnali belépésre felvesz a „P ROSPERITÁS" KTSZ munkaügyi osztálya Budapest IX., Viola u. 45. Hathónapos ingyenes Ickomobil-kazánfűtő-képző tanfolyamra jelentkezhetnek 18-45 éves építőipari gépkezelők, betanított fűtők, férfi segédmunkások és kubikosok, akik sikeres vizsga után há romhónapos gáz- és olajtüzelésű- kazánf űtő-képző tanfolyamon vehetnek részt. A hathónapos építőipari gépkezelőképző tanfolyamra férfi segédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A háromhónapos épületszerkezet-szerelő tanfolyamon építőipari segédmunkások, daruteher-kötözők, betonozok, blokkozók és betanított panelszerelők vehetnek részt A TANFOLYAM HELYE: Kecskemét, o gépkezelőképző Baján is. A TANFOLYAMOK KEZDETE: 1971. funius 1-én és 21-én, Kecskeméten. 1971. június 2-án és 22-én Baján. A tanfolyamok ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást, munkaruhát és ebédet adunk. Különélés! pótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Minden héten szabad szombat. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót o kiválasztott tanfolyam megjelölésével. BACS MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI KIVÁLÓ VALLALAT ÜZEMI AKADÉMIÁJA, Kecskemét, Klapka u. 34. mutatja a csehszlovák televízió is. Öt szocialista ország forgalmazza Sándor Pál Sárika, drágám és Tímár István Én vagyok Jeromos — című filmjét, Palásthy György Hahó, öcsijét pedig a Szovjetunióban, az NDK-ban és Romániában vetítik majd. Az NDK-televí- zió műsorává tűzi Rényi Tamás Reménykedők című filmjét. Munkaerőcsábítás — Gyere velem, pajtás, ott toronyórát is kapsz lánccal!... (Zsoldos rajza) tagfelvétellel kapcsolatosak. Először is a pártcsoportok munkáját kell magasabb színvonalra emelni, ezt az alapszervezetek rögzítsék munka- tervükben — tanácsoltuk. A bizalmiakat rendszeresen számoltassák be végzett feladataikról és bízzák meg őket újakkal. A X. pártkongresszus határozata értelmében az ifjúsági szervezetek erősítését állandóan napirenden tartjuk. Az eredmény: eddig már a pártbizottsághoz tartozó hat KISZ-szervezet javasolt párttagnak soraiból fiatalokat. Például: a maggyári KISZ-szervezetből kettő, a gépjavítóból egy, a kefegyárból egy javaslat, a gimnáziumból is egy javaslat érkezett a párthoz. — Egy másik célkitűzésünk: növeljük a fizikai munkások számát az új tagfelvételnél. — A kereskedelmi dolgozók alapszervezetében tavaly egyetlen tagfelvétel nem volt — az idén viszont már eddig öten kérték a felvételüket a pártba. A MÄVAUT pártszervezetébe is, Idén már két párttagot vettek fel. A két termelőszövetkezetben is erősöditek a pártszervezetek. — örvendetes a nők arányának növekedése is. Nyolc dolgozó nőt vettek fel 1971. első négy hónapjában alapszervezeteink. Feladataink közé tartozik még, hogy a szocialista munkaversenyben jó termelési eredményeikkel kitűnt dolgozóknak pártmegbizatást adjunk. Három marxista középiskolát indítunk a következő tanévben is, ahol a politikai továbbképzést a pártonkívü- liek számára is biztosítjuk. A marxizmus—leninizmus esti egyetemre pedig több hallgatót javasolunk, mint az előző években. Végrehajtó bizottsági illéseken, titkári értekezleteken napirenden tartjuk a párttagfelvételi munkát, a közeljövőben pedig a pártépítésd bizottság három monori alapszervezetnél segíti a tagfelvételt. F. O. Épül a csarnok a Dunai Vasmű folyamatos öntőművében Mit mond a tudós a dohányzás ártalmairól? A nikotin nagyobb nyomást idéz elő az artériákban és szűkíti a véredényeket, ezért van az, hogy a véredény-megbctegedé- ' sek (infarktus, angina pectoris, trombózis) sokkal gyakrabban sújtják a dohányosokat. Az emésztőrendszerben általában szájüreggyulladást, savhiányt, gyomorfekélyt és nyombélfekélyt okoz. Bebizonyosodott, hogy a dohány káros hatására az idegrendszerben memóriazavar, figyelemkiesés állhat elő, de ezenkívül — bár ritkábban — szédülés, remegés, olykor a szemidegek romlása is bekövetkezhet. S végül a légzőszervekben a dohány krónikus bronchitist. gégegyulladást, gégerákot és tüdőrákot idézhet elő. Ezen a számtalan káros hatáson kívül azzal is vádolhatjuk a dohányt, hogy esztétikai szempontból kellemetlen hatásai vannak. Azt hihetnénk,- hogy a dohányzás ártalmainak állandó hangoztatása révén sikerül csökkenteni a dohányosok számát. Ezzel szemben a dohány fogyasztása állandóan emelkedik. Végeredményben mindenki tudja, hogy a dohány ártalmas, de mindenki tovább do- hiányzik és ezt az ellentmondást meglehetősen nehéz lenne megszüntetni. Az okát sok évvel ezelőtt, de máig érvényesen Talleyrand fogalmazta meg a következőképpen : „Igaz ugyan, hogy a dohány ártalmas, de ugyan mutassanak nekem még valamit, ami annyi pénzt hoz az államkasz- szába, mint éppen a dohány.” A dohányzás elleni kampányban külön meg kell győznünk a nőket arról, milyen veszélyt rejt magában a dohányzás rájuk és gyermekükre nézve. A dohány veszélyezteti a magzat életét, de veszélyezteti az újszülött egészségét is a szoptatási idő i alatt. Kimutatták, hogy ha a nő terhessége alatt dohányzik, a nikotin képes áthatolni a méhfalon és így közvetlen megmérgezheti a magzat vérét és azt is bebizonyították, hogy a nikotin különböző szervi elváltozásokat idézhet elő az embriónál. Ez a félelmes méreg az anyatejjel is behatolhat a csecsemő szervezetébe és jóvátehetetlen károsodásokat okozhat. Jókat röhögtünk, Pista egy fát is kinézett, hogy fölmászunk rá, de jött egy rendőr, és úgy csináltunk, mintha csak marháskodnánk. Amikor elment, elkezdtem mászni, de Pista elfordult: — Már nem érdekes. Félútról visszaugrottam. Szótlanul elindultunk. Pista a hintázó kiskölköket bámulta, Zsán az orrát piszkálta, én meg a zsebkendőmmel a tenyerem tisztogattam. Pista váratlanul meglódult, valami nagy pöttyös labda gurult felé; azzal dekázott vagy fél percig a kicsik ámulatára. Végül visszarúgta a labdát a hinták melletti tenyérnyi pályára, a kicsik rémülten rohantak utána, egyikük felnyalta a pázsitot. Pista odaugrott, fölemelte a kisfiút, lóbálta, babusgatta, a srác ordított, végre megnyugodott; Pista lerakta és visszajött. A cipője, ruhája poros volt, lógott a nyakkendője — én a koszos tenyeremmel velszi herceg voltam mellette. Röhögtünk, persze csak a tisztesség kedvéért Zsán szótlanul megigazította Pista nyakkendőjét, nagyokat csapkodva leporolta ruháját, végül átnyújtotta az újságját: — A cipőkefe, kegyelmes uram. A játszótér másik sarkán fölfedeztünk egy ivócsapot, végre a kezünk is tiszta volt, ismét úgy néztünk ki, mint három úriember. Még volt egy fél óránk. — Menjünk be — mondtam. — Hülyeség — intett Pista. — Aztán ismételgette; — Hüllyeség, kéremm. Hülyesééég! — Parodizálása most is jó volt, de nem tudtunk tőle meghatódni. — Gyertek — mondtam és indultam. Fölszántunk a buszra. Zsán, aki tíz éve nappalin kezdte és ^erre a tényre roppant büszke volt, ismét azt kezdte magyarázni, hogy a politikai gazdaságtan jegyzete a mérvadó. — Mert elvtársaim — szavalta gesztikulálva, de olyan halkan, hogy csak mi hallottuk —, ha a polgazd. jegyzet változik, az azt jelenti, hogy a világ is változott. Ez is régi poén volt, ezen se tudtunk nevetni. Az egyetem előtt, leszálltunk. Lementünk a vízpartra, a lépcsőkre, hátha a többiek közül is lesz ott valaki. Nem volt, csak csupa ismeretlen, távolabb nem Érdekes néhány nappalis. Látásból sokat ismertünk, a piros szoknyás lányt is kiszúrtuk — de csak megállapítottuk, hogy ott van, nem mentünk oda, mert a többieket nem ismertük. Elő a zsebkendőt, leültünk és Zsán megint elkezdte, hogy amikor tíz éve, érettségi után fölvették a nappalira ... Pista elmarta a nyakát és vésztjóslóan megkérdezte: — Mondd, barátocskám, tudsz úszni? — De tanár urak! — szóltam szigorúan. Most ezen a poénon se nevettünk. Pedig júniustól, amikor mi már átestünk az államvizsgán, de a, többiek még az utolsókat rúgták, nagy vihogások közepette így szólítottuk egymást. Még mindig volt húsz percünk. Zsán előhúzott egy kéziratot — Olvassátok el. Pistának adta. Egy kicsit megdühödtem. De lámpalázas képét látva, rögtön elszállt a haragom. Zsánra különben sem tudtam haragudni. Rokonszenves fickó volt Tíz éve, amikor elkezdte a nappalit, megismerkedett egy laboráns- lánnyal, feleségül vette, gyerek született — Zsán akkor maradt ki a nappaliról. Dolgozni ment, még egy gyerekük született, s amikor ő is óvodás lett Zsán visszajött, estire. Közben írt az üzemi lapjukba; a nagyobb cikkeit először velünk olvastatta el. — Unalmas — mondta Pista. — Mert hülye vagy, nem értesz hozzá. Különben azt mondta a szerkesztő, hogy elsejétől státusba vesznek. — Akkor is unalmas, riporterkém. Zsán dühében a vízbe köpött Bár mi hárman azért barátkoztunk, mert jó fejnek tartottuk egymást és korban — néhány lányt és fiatalasszonyt leszámítva — mi álltunk a legközelebb a nappalisokhoz, tulajdonképpen nem tudtunk úgy összebarátkozni, ahogy a nappalisok. Zsán sokszor beszélt a régi csoportbulikról. addig, amíg meg nem untuk; főleg Pista torkolta le, hagyja a fenébe az egészet. Hármunk közül — kétségtelenül — Pista volt a legértelmesebb — és sehogysem értettük, hogy diplomásán is meg akar maradni lakatosnak. Ha véletlenül szóba jött a téma, a magam példájával győzködtem; most, hogy végre diplomás lettem, micsőda karrier vár rám. Pista ilyenkor felhúzta az orrát: — Az apám is lakatos volt — És az enyém talán gróf? — dühödt be ilyenkor Zsán, és fél órán keresztül gyalázták, győzködték, szidták, ócsárolták egymást. Most Pista a vizet bámulta, mereven, kitartóan, Zsán meg a cikkét böngészgette, töprengve és fintorogva. Végül elővette a tollát, az egész első oldalt áthúzta, a második elejére írt valamit és odaadta Pistának. Pista vigyorgott, bólogatott — és áthúzta az utolsó bekezdést. — Elmész a ... — sápadt el Zsán. — Jutalómjáték! Ma utoljára! — rikoltottam. — Pofa be! Indulás tanár urak, bölcsész urak, vár bennünket a dékán. Előttünk ment az ezredes. Pista (a ti- zedességig vitte) utána rohant, a vállára csapott: — Szervusz, Feri bátyám, várj már a többi diplomás urakra! Az ezredes tisztelgett nekünk; ma szokatlanul jókedvű volt, örökös komorságát mintha letörölték volna az arcáról. A díszteremben a többi tiszthez csatlakozott, mi meg mentünk a civilekhez, érdeklődtünk, mi történt a nyáron, marháskodtunk, komolyan bólogattunk. Beszéd — a dékán már osztja is a diplomákat. Megy a szőke fiatalasz- szony, megy az ezredes, megy Marika, az ötvenéves, folyton vihogó nagymama, megy Pista, megy a kopasz öregúr, akinek — és még annyi mindenkinek — a hat év végére sem tanultuk meg a nevét Megy az elegáns úrilány, akit Pista még másodévben megpróbált megkörnyékezni, megy Zsán, megy a kismama, megy a megfontolt és már nem éppen fiatal elvtársnő. Én következem; kézfogás — viszem a dokumentumot. A végén hamar szétszéledtünk. Egy- egy hármas-négyes csoport ténfergett még a környéken. Mondtam,' ha az államvizsga után elmulasztottuk az áldomást, nem ártana most inni. Igyunk a hat évre, Zsánnak csak öt, mert egy év nappali, igyunk, srácok; Zsán is ráállt; Pista azt mondta, már nem érdekes. Murányi József
