Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

6 1971. MÁJUS 8., SZOMBAT Hová mit ültessünk? A Mezőgazdasági Könyvkiadó újdonságai Több érdekes könyvet jelen­tetett meg a napokban a Mező- gazdasági Könyvkiadó. A me­zőgazdasági nagyüzemek ve­zetőinek nyújtanak hasznos tanácsokat A kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú tsz-ek tá­mogatása, a Korszerű silógaz­dálkodás és a Villamosberen­dezések gazdaságos üzemelte­tése a mezőgazdaságban című könyvek. Mindhárom kötet is­merteti az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek le­hetőségeit, tanácsokat ad azok minél jobb kihasználására és a további, még eredményesebb gazdálkodás kialakítására. A homoki bor készítéséről és kezeléséről Kádár Gyula, a Kertészeti Egyetem borgaz­dasági tanszékének vezetője ír. A hazai és külfödi szakiroda- lomban egyaránt hiánypótló JMándy György Hogyan jöttek létre a kultúrnövények című könyve. Az ismert szerző öt­venezer évet perget vissza, hogy bemutassa a termesztett növények származását és el­terjedésének útját. A kiskerttulajdonosoknak sok hasznos tanácsot nyújta­nak a 298 oldalas Hova mit ültessünk és a Nyaralóm kert­je című könyveli. Monori tapasztalatok Munkások, nők, fiatalok az új párttagok között A Monori Nagyközségi Párt- bizottság titkárával, Spenger Istvánnal beszélgettünk a tag­felvételekről. — A nagyközségi párt-vég­rehajtóbizottság időben érté­kelte a pártbizottságunkhoz tartozó több mint 20 alapszer­vezet pártépítési munkáját — mondotta. — Az alapszerveze­teikben a múlt évben 27 párt­tagot vettek fel, de 9 alapszer­vezetben egyet sem. A végrehajtó bizottság ezért elemezte a pártszer­vezetek ez irányú munká­ját, hiszen ez a pártmunka és a szervezeti élet egyik fokmérője. — A pártszervezetekkel részletesen megbeszéltük azo­kat a feladatokat, amelyek a FILMEXPORT Sárika és Gyula vitéz Nagy sikere van a baráti or­szágok filmszakembereinék körében a legutóbbi magyar filmalkotásoknak is. Bán Ró­bert a Gyilkos a házban van című alkotását a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, az NDK, Románia és Jugoszlávia kötötte le. Bács­kai Lauró István Gyula vitéz télen-nyáron című filmjét ha­marosan műsorra tűzik a szovjet, a bolgár, a lengyel, az NDK- és a román mozik, s be­Kőműves, ács, asztalos, tetőfedő, épület- és diszműbádogos, vizszerelő, villanyszerelő, lakatos, festő, parkettás, hidegburkoló, nyugdíjas vizszerelő szakmunkásokat, szakvizsgázott iv- és lánghegesztőt, nehézgépekhez szerelőt, gépkocsiszerelőket, betanított és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), könnyű fizikai munkára női segédmunkásokat, rakodómunkásokat, dőmpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takarítónőket azonnali belépésre felvesz a „P ROSPERITÁS" KTSZ munkaügyi osztálya Budapest IX., Viola u. 45. Hathónapos ingyenes Ickomobil-kazánfűtő-képző tanfolyamra jelentkezhetnek 18-45 éves építőipari gépkezelők, betanított fűtők, férfi segédmunkások és kubikosok, akik sikeres vizsga után há romhónapos gáz- és olajtüzelésű- kazánf űtő-képző tanfolyamon vehetnek részt. A hathónapos építőipari gépkezelőképző tanfolyamra férfi segédmunkások és kubikosok jelentkezhetnek. A háromhónapos épületszerkezet-szerelő tanfolyamon építőipari segédmunkások, daruteher-kötözők, betonozok, blokkozók és betanított panelszerelők vehetnek részt A TANFOLYAM HELYE: Kecskemét, o gépkezelőképző Baján is. A TANFOLYAMOK KEZDETE: 1971. funius 1-én és 21-én, Kecskeméten. 1971. június 2-án és 22-én Baján. A tanfolyamok ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást, munkaruhát és ebédet adunk. Különélés! pótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Minden héten szabad szombat. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót o kiválasztott tanfolyam megjelölésével. BACS MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI KIVÁLÓ VALLALAT ÜZEMI AKADÉMIÁJA, Kecskemét, Klapka u. 34. mutatja a csehszlovák televí­zió is. Öt szocialista ország forgalmazza Sándor Pál Sári­ka, drágám és Tímár István Én vagyok Jeromos — című filmjét, Palásthy György Hahó, öcsijét pedig a Szovjetunióban, az NDK-ban és Romániában vetítik majd. Az NDK-televí- zió műsorává tűzi Rényi Ta­más Reménykedők című film­jét. Munkaerőcsábítás — Gyere velem, pajtás, ott toronyórát is kapsz lánccal!... (Zsoldos rajza) tagfelvétellel kapcsolatosak. Először is a pártcsoportok munkáját kell magasabb szín­vonalra emelni, ezt az alap­szervezetek rögzítsék munka- tervükben — tanácsoltuk. A bizalmiakat rendszeresen szá­moltassák be végzett felada­taikról és bízzák meg őket újakkal. A X. pártkongresszus határozata értelmében az ifjú­sági szervezetek erősítését ál­landóan napirenden tartjuk. Az eredmény: eddig már a pártbizottsághoz tartozó hat KISZ-szervezet javasolt párt­tagnak soraiból fiatalokat. Például: a maggyári KISZ-szervezetből kettő, a gépjavítóból egy, a kefe­gyárból egy javaslat, a gimnáziumból is egy ja­vaslat érkezett a párthoz. — Egy másik célkitűzésünk: növeljük a fizikai munkások számát az új tagfelvételnél. — A kereskedelmi dolgozók alapszervezetében tavaly egyetlen tagfelvétel nem volt — az idén viszont már eddig öten kérték a felvételüket a pártba. A MÄVAUT pártszer­vezetébe is, Idén már két párt­tagot vettek fel. A két terme­lőszövetkezetben is erősöditek a pártszervezetek. — örvendetes a nők arányá­nak növekedése is. Nyolc dol­gozó nőt vettek fel 1971. első négy hónapjában alapszerve­zeteink. Feladataink közé tar­tozik még, hogy a szocialista munkaversenyben jó termelési eredményeikkel kitűnt dolgo­zóknak pártmegbizatást ad­junk. Három marxista közép­iskolát indítunk a következő tanévben is, ahol a politikai továbbképzést a pártonkívü- liek számára is biztosítjuk. A marxizmus—leninizmus esti egyetemre pedig több hallgatót javasolunk, mint az előző években. Végrehajtó bizottsági illése­ken, titkári értekezleteken na­pirenden tartjuk a párttagfel­vételi munkát, a közeljövőben pedig a pártépítésd bizottság három monori alapszervezet­nél segíti a tagfelvételt. F. O. Épül a csarnok a Dunai Vasmű folyamatos öntőművében Mit mond a tudós a dohányzás ártalmairól? A nikotin nagyobb nyo­mást idéz elő az artériákban és szűkíti a véredényeket, ezért van az, hogy a véredény-megbctegedé- ' sek (infarktus, angina pectoris, trombózis) sokkal gyakrabban sújtják a do­hányosokat. Az emésztőrendszerben ál­talában szájüreggyulladást, savhiányt, gyomorfekélyt és nyombélfekélyt okoz. Bebi­zonyosodott, hogy a dohány káros hatására az idegrend­szerben memóriazavar, fi­gyelemkiesés állhat elő, de ezenkívül — bár ritkábban — szédülés, remegés, olykor a szemidegek romlása is bekö­vetkezhet. S végül a légző­szervekben a dohány króni­kus bronchitist. gégegyulla­dást, gégerákot és tüdőrá­kot idézhet elő. Ezen a számtalan káros ha­táson kívül azzal is vádol­hatjuk a dohányt, hogy esz­tétikai szempontból kellemet­len hatásai vannak. Azt hihetnénk,- hogy a do­hányzás ártalmainak ál­landó hangoztatása ré­vén sikerül csökkenteni a dohányosok számát. Ezzel szemben a dohány fo­gyasztása állandóan emelkedik. Végeredményben mindenki tudja, hogy a dohány ártal­mas, de mindenki tovább do- hiányzik és ezt az ellentmon­dást meglehetősen nehéz lenne megszüntetni. Az okát sok évvel ezelőtt, de máig érvényesen Talleyrand fo­galmazta meg a következő­képpen : „Igaz ugyan, hogy a dohány ártalmas, de ugyan mutassa­nak nekem még valamit, ami annyi pénzt hoz az államkasz- szába, mint éppen a dohány.” A dohányzás elleni kam­pányban külön meg kell győznünk a nőket arról, mi­lyen veszélyt rejt magában a dohányzás rájuk és gyerme­kükre nézve. A dohány veszélyezteti a magzat életét, de veszé­lyezteti az újszülött egész­ségét is a szoptatási idő i alatt. Kimutatták, hogy ha a nő terhessége alatt dohányzik, a nikotin képes áthatolni a méhfalon és így közvetlen megmérgezheti a magzat vé­rét és azt is bebizonyították, hogy a nikotin különböző szervi elváltozásokat idéz­het elő az embriónál. Ez a fé­lelmes méreg az anyatejjel is behatolhat a csecsemő szer­vezetébe és jóvátehetetlen ká­rosodásokat okozhat. Jókat röhögtünk, Pista egy fát is ki­nézett, hogy fölmászunk rá, de jött egy rendőr, és úgy csináltunk, mintha csak marháskodnánk. Amikor elment, el­kezdtem mászni, de Pista elfordult: — Már nem érdekes. Félútról visszaugrottam. Szótlanul el­indultunk. Pista a hintázó kiskölköket bámulta, Zsán az orrát piszkálta, én meg a zsebkendőmmel a tenyerem tisz­togattam. Pista váratlanul meglódult, valami nagy pöttyös labda gurult felé; azzal dekázott vagy fél percig a kicsik ámulatára. Végül visszarúgta a labdát a hinták melletti tenyérnyi pályára, a ki­csik rémülten rohantak utána, egyikük felnyalta a pázsitot. Pista odaugrott, fölemelte a kisfiút, lóbálta, babusgatta, a srác ordított, végre megnyugodott; Pista lerakta és visszajött. A cipője, ru­hája poros volt, lógott a nyakkendője — én a koszos tenyeremmel velszi her­ceg voltam mellette. Röhögtünk, persze csak a tisztesség kedvéért Zsán szótlanul megigazította Pista nyakkendőjét, nagyokat csapkod­va leporolta ruháját, végül átnyújtotta az újságját: — A cipőkefe, kegyelmes uram. A játszótér másik sarkán fölfedez­tünk egy ivócsapot, végre a kezünk is tiszta volt, ismét úgy néztünk ki, mint három úriember. Még volt egy fél óránk. — Menjünk be — mondtam. — Hülyeség — intett Pista. — Aztán ismételgette; — Hüllyeség, kéremm. Hülyesééég! — Parodizálása most is jó volt, de nem tudtunk tőle meghatódni. — Gyertek — mondtam és indultam. Fölszántunk a buszra. Zsán, aki tíz éve nappalin kezdte és ^erre a tényre rop­pant büszke volt, ismét azt kezdte ma­gyarázni, hogy a politikai gazdaságtan jegyzete a mérvadó. — Mert elvtársaim — szavalta geszti­kulálva, de olyan halkan, hogy csak mi hallottuk —, ha a polgazd. jegyzet vál­tozik, az azt jelenti, hogy a világ is vál­tozott. Ez is régi poén volt, ezen se tudtunk nevetni. Az egyetem előtt, leszálltunk. Lemen­tünk a vízpartra, a lépcsőkre, hátha a többiek közül is lesz ott valaki. Nem volt, csak csupa ismeretlen, távolabb nem Érdekes néhány nappalis. Látásból sokat ismer­tünk, a piros szoknyás lányt is kiszúr­tuk — de csak megállapítottuk, hogy ott van, nem mentünk oda, mert a többie­ket nem ismertük. Elő a zsebkendőt, le­ültünk és Zsán megint elkezdte, hogy amikor tíz éve, érettségi után fölvették a nappalira ... Pista elmarta a nyakát és vésztjóslóan megkérdezte: — Mondd, barátocskám, tudsz úszni? — De tanár urak! — szóltam szigorú­an. Most ezen a poénon se nevettünk. Pedig júniustól, amikor mi már átes­tünk az államvizsgán, de a, többiek még az utolsókat rúgták, nagy vihogások kö­zepette így szólítottuk egymást. Még mindig volt húsz percünk. Zsán előhúzott egy kéziratot — Olvassátok el. Pistának adta. Egy kicsit megdühöd­tem. De lámpalázas képét látva, rögtön elszállt a haragom. Zsánra különben sem tudtam haragudni. Rokonszenves fickó volt Tíz éve, amikor elkezdte a nappalit, megismerkedett egy laboráns- lánnyal, feleségül vette, gyerek szüle­tett — Zsán akkor maradt ki a nappa­liról. Dolgozni ment, még egy gyerekük született, s amikor ő is óvodás lett Zsán visszajött, estire. Közben írt az üzemi lapjukba; a nagyobb cikkeit először ve­lünk olvastatta el. — Unalmas — mondta Pista. — Mert hülye vagy, nem értesz hoz­zá. Különben azt mondta a szerkesztő, hogy elsejétől státusba vesznek. — Akkor is unalmas, riporterkém. Zsán dühében a vízbe köpött Bár mi hárman azért barátkoztunk, mert jó fej­nek tartottuk egymást és korban — né­hány lányt és fiatalasszonyt leszámítva — mi álltunk a legközelebb a nappali­sokhoz, tulajdonképpen nem tudtunk úgy összebarátkozni, ahogy a nappali­sok. Zsán sokszor beszélt a régi cso­portbulikról. addig, amíg meg nem un­tuk; főleg Pista torkolta le, hagyja a fenébe az egészet. Hármunk közül — kétségtelenül — Pista volt a legértelme­sebb — és sehogysem értettük, hogy dip­lomásán is meg akar maradni lakatos­nak. Ha véletlenül szóba jött a téma, a magam példájával győzködtem; most, hogy végre diplomás lettem, micsőda karrier vár rám. Pista ilyenkor felhúz­ta az orrát: — Az apám is lakatos volt — És az enyém talán gróf? — dühödt be ilyenkor Zsán, és fél órán keresztül gyalázták, győzködték, szidták, ócsárol­ták egymást. Most Pista a vizet bámulta, mereven, kitartóan, Zsán meg a cikkét böngész­gette, töprengve és fintorogva. Végül elővette a tollát, az egész első oldalt át­húzta, a második elejére írt valamit és odaadta Pistának. Pista vigyorgott, bó­logatott — és áthúzta az utolsó bekez­dést. — Elmész a ... — sápadt el Zsán. — Jutalómjáték! Ma utoljára! — ri­koltottam. — Pofa be! Indulás tanár urak, bölcsész urak, vár bennünket a dékán. Előttünk ment az ezredes. Pista (a ti- zedességig vitte) utána rohant, a vállá­ra csapott: — Szervusz, Feri bátyám, várj már a többi diplomás urakra! Az ezredes tisztelgett nekünk; ma szokatlanul jókedvű volt, örökös ko­morságát mintha letörölték volna az arcáról. A díszteremben a többi tiszthez csatlakozott, mi meg mentünk a civilek­hez, érdeklődtünk, mi történt a nyáron, marháskodtunk, komolyan bólogattunk. Beszéd — a dékán már osztja is a diplomákat. Megy a szőke fiatalasz- szony, megy az ezredes, megy Marika, az ötvenéves, folyton vihogó nagymama, megy Pista, megy a kopasz öregúr, aki­nek — és még annyi mindenkinek — a hat év végére sem tanultuk meg a ne­vét Megy az elegáns úrilány, akit Pista még másodévben megpróbált megkör­nyékezni, megy Zsán, megy a kismama, megy a megfontolt és már nem éppen fiatal elvtársnő. Én következem; kézfo­gás — viszem a dokumentumot. A végén hamar szétszéledtünk. Egy- egy hármas-négyes csoport ténfergett még a környéken. Mondtam,' ha az ál­lamvizsga után elmulasztottuk az áldo­mást, nem ártana most inni. Igyunk a hat évre, Zsánnak csak öt, mert egy év nappali, igyunk, srácok; Zsán is ráállt; Pista azt mondta, már nem érdekes. Murányi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom