Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-07 / 106. szám
1971. MÄJUS 7., PÉNTEK ""ZfCMap 3 Ifjú szakmunkások távozási versenye? A humorban van igazság. A keserű humorban sok az igazság. A keserű humor: a Csepel Autógyárban mondják, hogy az ifjú szakmunkások nemcsak ilyen meg olyan országos vetélkedőket vívnak, hanem — távozási versenyt is. Tanulnak, végeznek, megkapják a szakmunkás-bizonyítványt, s — elmennek. Való igaz, a gyár iparitanuló-intéze. tében sokkal több ifjú ismerkedik a szakmák tudnivalóival, mint ahányan végül is a gyár dolgozói lesznek. Sőt, a gyárban munkát kezdő fiatal szakmunkások tekintélyes hányada is néhány hónap, egy év eltelte után fogja a vándorbotot, s útnak indul. A legtöbb helyen így van ez, s hiba lenne az ifjú szalcmunkások távozási versenyét elválasztani az általános munkaerőmozgástól, s magától a szakképzés általános gondjaitól is. A legfontosabb beruházás Napjainkban már közhelyként hangzik: minden ország legfontosabb fejlesztési beruházása a szakoktatás, s minél intenzívebb az ipari fejlődés, annál inkább döntő tényező a szakképzés. Hazánkban a legutóbbi két évtizedben a szakképzésben részt vevők száma a legtöbb területen megháromszorozódott. A műszaki haladás, a növekvő technikai szint, miközben egyszerűbbé teszi a betanított munkások dolgát, növeli a szakmunkásokkal szembeni igényeket, számszerűen is, s az ún. kvalifikációt tekintve is. Magyarán: egyre több korszerűen képzett szakmunkásra van szükség. A megyében évek óta tízezer fölött van a szakmunkás- tanulók száma, ami mennyiségileg — a hatvanas évek elején levő négy-ötezres létszámhoz mérten — tetemes növekedés. Olyan szakoktatási hálózat jött létre, amelyre joggal támaszkodhatnak a vállalatok utánpótlási igényeikkel. Jelentős anyagi áldozatokkal létrehozta szakemberlcépzési szervezetét a Nagykőrösi Konzervgyár, a Csepel Autógyár, a Dunakeszi Járműjavító Vállalat, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, a Gödöllői Gépgyár s több más termelőüzem. Nagykőrösön, a konzervgyárban például meghonosították a kétszakmás képzést, így hidalva át a csúcsszezon, s a nyugodalmasabb téli szezon közötti különbségeket; a termelőberendezések kezelője télen mint karbantartó dolgozik. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál hosszú évek óta 150—200 fiatalt képeznek ki, s ami meglepőnek tűnhet: nagy részük ott is marad a vállalatnál. Ami tehát a legfontosabb beruházás mennyiségi növekedését illeti, különösebb elmaradás neon ötlik szembe. Az elmaradás nem is mennyiségi... Alapképzés és specializáló A legtöbb gondot az okozza — a szakképzés reformjának hatása ma még nem érezhető, első gyümölcsei a hetvenes évek közepére érhetnek csak be —, hogy a képzés és a foglalkoztatás élesen elvált egymástól: a már „beiskolázott” s tanulmányaikat befejező gyerekek keresik a munkahelyeket, ahelyett, hogy a munkahelyek támasztotta szükséglet S2abná meg a képzés mennyiségét, összetételét. A gondok másik csoportja: a szegényes alapképzés mellett túlzott a specializáció. Ez utóbbi öt-hét év alatt teljesen elavulttá válik, ám az alapképzés hiányai miatt az új specializáció elsajátítása nehézkes, lassan megy. Miközben mennyiségileg elégségesnek tűnő szakmunkást bocsátanak ki a képzést végző intézetek, a népgazdaság legtöbb területén tartóssá vált a szakmunkáshiány. S miközben szakmunkáshiány van, képzett fiatal emberek — s persze, nemcsak fiatalok — vándorolnak munkahelyről munkahelyre, helyezkednek el szakmájukon kívül, vagy olyan beosztásban, ahol szaktudásuk negyedét sem hasznosítják. Az ifjú szakmunkások távozási versenye tehát korántsem szubjektív okokra vezethető vissza — legalábbis az esetek döntő többségében nem —, hanem figyelmeztető tünete a képzés-foglalkoztatás közötti feszültségeknek, a türelmetlenségnek. sőt, sűrűn a hozzá nem értésnek, amellyel a termelőüzemek többsége a kérdést kezeli. Ne szépítgessük: a munkahelyek nagy többségén senki nem törődik a fiatal, szakmájukat most gyakorolni kezdő „segédekkel”. Csak akkor háborognak, amikor félévi közöny elviselése után betelik a pohár, s elmennek. Holott csupán arról van szó, hogy a helyüket keresik ezek a fiatalok, azt a közösséget, ahol nemcsak pénzt kapnak munkájuk fejében, hanem törődést, megértő segítséget is, s azt a semmi mással nem pótolható érzést, hogy szükség van arra, antit csinálnak. Nem pénzkérdés! Tapasztalható erős hajlam arra, hogy a legtöbb helyen csupán a pénzre, a kereseti lehetőségre szűkítsék le az ifjú szakmunkások problémáit, s mozgását. Hamis út! Igaz, szép számmal találni olyan üzemeket, vállalatokat, ahol teljesen érthetetlenül — az ifjú szakmunkás valódi munkájától függetlenül mereven ragaszkodnak a bérkategória -mini- mumihoz, s öt forintot adnak a kezdő szakmunkásnak, miközben a segédmunkások és a betanított munkások órabére 6,60-nál kezdődik ... Mégis, alapvetően nem a pénzről van szó, s ezt a több helyen — így a Csepel Autógyárban, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában — végzett vizsgálatok is igazolták. A kilépők nagyobb része nem anyagi okokkal indokolta távozását! A szakmunka: összetett szellemi és fizikai tevékenység, s egyre inkább az. Az ipari szakmát tanulók kétharmada nem az iskolai, hanem az üzemi tanműhelyekben sajátítja el a gyakorlati tudnivalókat. Már itt, a tanműhelyi gyakorlatokon szembetalálják magukat ezek a fiatalok az ellentmondásokkal, azzal például, hogy öreg, a termelésből régen kiselejtezett berendezéseken dolgoztatják őket, közben korszerűségről beszélve... S az ellentmondások folytatódnak a munkába lépéskor — egy munkaügyi előadó s a műhelyfőnök adminisztrálja, igazítja útba, fél nap alatt, utána magára marad —, a kezdés elkerülhetetlen gondjainak figyelmen kívül hagyásakor, a bérfejlesztés szétosztásakor ... A ma képzett szakmunkások a kétezredik esztendő iparának derékhadát alkotják majd. Beilleszkedésük megkönnyítésével, munkakezdésük minél zökkenőmentesebbé tételével azonban aligha lehet várni nem is a kétezredik esztendeig, hanem akárcsak évekig is. Mert a távozási verseny ellenszere csakis ez, a sokoldalú törődés, a képzésfoglalkoztatás közötti összhang megteremtése lehet. Mészáros Ottó Ünnepélyes alakuló tanácsülések A MEGYE KÖZSÉGEIBEN ES NAGYKÖZSÉGEIBEN EGYMÁS UTÁN ALAKULNAK MEG A ÜJ HELYI TANÁCSOK. SZAMOS MEGYEI TANÁCSTAGOT IS VÁLASZTANAK EZEKEN AZ ÜLÉSEKEN. AZ ESEMÉNYSOROZAT KERETÉBEN TEGNAP KÉT VAROSUNKBAN, GÖDÖLLŐN ÉS NAGYKÖRÖSÖN IS ÜNNEPI ALAKULÓ TANÁCSÜLÉST TARTOTTAK. Gödöllő Gödöllőn, a járási tanács dísztermében a Himnusz elhangzása után a Petőfi általános iskola énekeseinek és szavalóinak színes műsorával kezdődött az ünnepélyes alakuló tanácsülés, amelyen a járás és a város vezetőin kívül megjelent Cservenka Fér értené, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, a megyei párt- bizottság első titkára, valamint S. Hegedűs László országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Dr. Vály Béla korelnök megnyitó szavai után Magyar- óvári Pál, a választási elnökség elnöke számolt be a választások eredményeiről, közölve, hogy a város választó- polgára’ hatvanegy tagú tanácsot választottak. Ezt követően került sor a tizenegy tagú végrehajtó bizottság megválasztására. Tagjai: Benedek János, Gányi Zoltán, dr. Roz- gonyi Ernőné, dr. Nagy Sándor, dr. Pecznik János, Szalai Károlyné, Túrós József, Pál István, dr. Tóth Zoltán, Tamási Mátyás és Szabó László. Gödöllő város tanácsának elnökévé Benedek Jánost, elnökhelyettesévé Gányi Zoltánt választotta a tanácsülés. A városi tanács vb-titkárává dr. Rozgonyi Ernőnét nevezték ki. Az ünnepélyes eskütétel után került sor a különböző bizottságok megalakulására. A számvizsgáló állandó bizottság elnökévé Keller Sándort választották. A városfejlesztési és tervgazdasági állandó bizottság elnöke Nemes István lett. A művelődésügyi állandó bizottság elnökévé dr. Rácz Elemért, a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottság elnökévé Molnár Jánost, az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottság elnökévé pedig dr. Szabó Gyulát választották. Az ellátási és szolgáltatási albizottság elnöke Epres János lett. A szakbizottságok és elnökeik megválasztása után dr. Faragó Ferenc, a Hazafias Népfront gödöllői városi bizottságának elnöke tett javaslatot a város három megyei tanácstagjelöltjére. A szavazás eredményeképpen Gödöllő városát Cservenka Ferencné, Ber- náth József né és dr. Dömsödi László képviseli ezután a megyei tanácsban. Nagykőrös Ünnepélyes esemény kezdetét jelezték tegnap a Himnusz hangjai a nagykőrösi Arany János Művelődési Házban is, ahol a nagymúltú város tanácsa tartotta alakuló ülését. A díszteremben az elnökség tagjai között foglalt helyet Jámbor Miklós, a Pest megyei pártbizottság titkára, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára, Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára és Kovács Sándor országgyűlési képviselő. Kapta Gyula korelnök megnyitója után a városi választási bizottság elnöke, Rózsás László tájékoztatta a megjelenteket a nagykőrösi választások eredményeiről. A tanácstagok megválasztásának törvényes lebonyolításáról dr. Horváth Róbert, az ügyrendi bizottság elnöke tett jelentést, majd Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében terjesztett elő javaslatot a végrehajtó bizottság tagjainak és a tisztségviselők megválasztására. 70 tagú tanácsot és 9 tagú végrehajtó bizottságot választottak. A végrehajtó bizottság tagjai: Szűcs Zoltán, Tanai István, dr. Pintér Györgyné, Takács Jenő, Horváth Lehel, Antal László, Csókás Ferencné, Kirchknopf László és B. Szűcs István. A városi tanács elnökévé ismét Szűcs Zoltánt, elnökhelyettesévé Tanai Istvánt választották. A végrehajtó bizottság titkárának Pintér Györgyné dr.-t nevezték ki. Az ügyrendi bizottság elnöke dr. Horváth Róbert, a számvizsgáló bizottságé dr. Törös László, a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságé Cse- te Gyula, az építési, kommunális és városfejlesztési bizottságé Nánási Sándor, az ipari, élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi bizottságé dr. Faith István, a 9 tagú művelődési, egészségügyi és szociális bizottságé Tóth Mária, s a pénz- és munkaügyi bizottság elnöke Verbó Zoltán lett. Az alakuló tanácsülésen — S. Hegedűs László előterjesztését követően — titkos szavazással a megyei tanácstagok sorába választották Jámbor Miklóst, a Pest megyei pártbizottság titkárát, Szűcs Zoltánt, a nagykőrösi tanács vb-elnö- két, Huszár Kálmánt, a Hunyadi Tsz elnökét és Gömöri Jánosnét, a konzervgyár dolgozóját. Az új megyei tanácstagok nevében Jámbor Miklós mondott köszönetét a szavazók bizalmáért. Szubalpin tájakon A 700 ÉVES GESZTENYEFÁTÓL A 200 ÉVES I1ÁRSFASORIG Ilyenkor tavasszal megmozdul az emberben valami. A téli bezártság után jólesik egy kicsit csavarogni az országban, bebarangolni egy-egy vidéket. Hazánk északnyugati tája sok szépséget, érdekességet rejt. Érdemes faggatni múltját és jelenét. ★ Este érkeztem Kőszegre. Még arra sem volt időm, hogy jobban megnézzem a városka egyetlen szállodáját, ahol megszálltam. A nagyszerű szubalpin levegő levett a lábamról. Reggel a nagytemplom harangjának hangjaira ébredtem. Az Arany Strucc szálló folyosóján az ingaóra, az aranyozott keretbe helyezett csiszolt velencei tükör régi idők tanúi. A félkörívű lépcső s az ajtószámyak a múlt század ízlését sugározzák. Csak reggel derült ki, hogy az ország egyik legrégibb, 250 esztendős szállodájában töltöttem az éjszakát. A városról már sokan és sokat írtak, környékéről valamivel kevesebbet. A Királyvölgyben szőlőskertek mellett visz az út a 700 éves szelíd gesztenyefához. Képzeletemben a hét évszázados fa — mielőtt még láttam volna — mesebeli formát öltött. A valóságban azonban olyan, mint egy háromemeletnyi torzó. Földbecsavarodott hatalmas gyökereivel, fura játá- kosságú, mélyen barázdált kérgével egy sűrűn erezett tusrajzhoz hasonló. Néhány éve még lombotvető két ágának sziluettjei, mint kecsesen ugráló állatok leegyszerűsödött vonalai emelkednek1 ki a szürke esőfelhők hátteréből. A hatalmas törzsből ítélve a fa, mielőtt még villám sújtotta volna, akkora lehetett, mint egy nagyobb cirkuszi sátor. A hét évszázad viharait megért óriás sorsa is beteljesedett; az életet adó nedveket szállító erek elhaltak, csupán kisebb-na- '• gyobb odvaiban találnak ottA háromtornyú Kálvária-templomot Pálffy Miklós nádor adományából emelték. A remeték a kápolna harangjával jelezték a vihart A tv-relé bizony elcsúfítja a panorámát. honra a vadméhek és dongók. A Kőszeget körülölelő dombok szőlőskertjeiben — amikor arrafelé jártam —, szorgos munka folyt. Lapátnyira forgatták a földet trágyáztak, s aki korán metszett, korholta magát, mert a márciusi fagyok kárt tettek a szőlőben. Mindenütt kissé kesernyés, de nem kellemetlen füstszag úszott a levegőben; égették az összegereblyézett hulladékot Az elöregedett venyigéket pedig gondosan összekötözték, az út mellé helyezték: jó lesz majd gyújtósnak. A férfiak öre- gebbje kék klott kötényben serénykedett de a középkorúak vagy a fiatalabbak már nem. Általában a burgundi vöröst termesztik, ezen a vidéken ezt szeretik, ezt isz- szák a legszívesebben. Előző nap esett. A földszag szinte mámorító. Egyébként Kőszeg éghajlata a hegyvidék közelsége, a 274 méter tengerszint feletti magasság miatt hűvös, de nem szélsőséges. Az alpesi, a mediterrán és a szárazföldi hatás itt méri össze erejét. Ennek eredménye az 1000 mm körül mozgó átlagos évi csapadék. A várost, és a város környékének levegőjét, alpesi szelek tisztítják, frissítik, üdítik. Ezért a helyi szólásmon- dás: Kőszegen vagy esik, vagy fúj, vagy harangoznak. Egy kiadós séta és máris fent vagyok a várost uraló Szabó-hegyen. Vajon miért Szabó-hegy, azt nem tudtam kideríteni; lehet, hogy egy szabómesterről nevezték el, akinek itt volt a telke, vagy a helység Szabó nevezetű jeles polgáráról. Nem tudom, egyre megy. A lényeg az, hogy kedves ez a Szabó-hegy, amint a város fölé magasodik, hangulatos fenyőivel, az Impozáns Panoráma Körszállóval és a turistaházzal. A szálló erkélyéről, a vendéglő étterméből gyönyörű a kilátás a völgyben elterülő városra. Szerencsés környék ez. Nemcsak a város kedves és otthonos, majdnem családias, de a környék is csodálatosan szép, méltó foglalata a patinás helységnek. Amint innen a magasból rácsodálkozik az ember a környékre, az egyik dombon érdekes templomoc skát fedez feL A tájra oly jellemző sze- lídgesztenyefák között kapaszkodom fel a Kálvária templomhoz. Messziről úgy tűnik, mint egy miniatűr monostor, templomával, lakrészével, kis kertjével. A háromtornyú templomot az 1700-as évek első harmadában emelték. Tornyai és homlokzatdíszítése provinciális barokk. Különösen megejtő két szélső, hengeres, fazsindelyes tornya. Sajnos 1947-ben a templom belseje kiégett, s az egykori díszes barokk főoltár helyén ma csupán a jáki temetőkápolna egyszerű oltára áll. A remetelakot övező falat érdekes, XVIII. századi rokokó stációk díszítik. Olyan kedves és nyugalmas itt minden, hogy bizonyára az egykor itt lakó remeték sem kívánkozhattak el innen. ★ Kőszeg és Nagycenk között félúton érdemes megállni és elidőzni egy kicsit a sopron- horpácsi XII. századi műemlék templomnál. Még érezni rajta a helyreállítás frisseségét. Ahogy betérek a templomba, az első, ami feltűnik, hogy hét oszloppáros kapuja sok rokon- vonást mutat a jáki templom kapujával. Egyébként a két- hajós, sokszögzáródású szenté- lyes románkori templom egyik legrégibb műemlékünk. Ügy vélem, nem sokat tévedek, amikor azt mondom, hogy románkori építészetünknek ez a kis remeke a propagandában nagyobb figyelmet érdemelne. ★ Régen dédelgetett tervemet váltottam valóra, hogy ellátogassak Nagycenkre, a Széchenyi család egykori otthonába. Mindenekelőtt a Széchényi sírkápolnára, illetve kriptára voltam kíváncsi. Ahogy belépek a temetőkert kapuján, szerény fasor tengelyében tűnik fel a temetőkápolna. Kísérőm, Pista bácsi — szakértő idegenvezetőként — mutatja a látnivalókat. A kápolna orgonáján Liszt Ferenc is játszott. A kriptában, ahol a Széchenyi család tagjainak hamvai nyugszanak, elöl, egy beszögellés- ben pihen Széchenyi István, a nagy realista hazafi, a magyar reformkor géniusza. A sírkaro- rát csupán egyszerű márvány - lap fedi. Áprilisban múlt 111 éve, hogy Tolnay Antal nagycenki plébános, az állami és egyházi hatóságok akarata ellenére, 22 pap segédletével, 6000 ember részvételével, a Szózat hangjai mellett temette el Széchenyi Istvánt Kossuth állapította meg róla: „Ujjait a kor ütőerére tévé és megértette lüktetését; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak...” A sírboltnak ezen a részén ezernyi koszorú és csokorszalag tanúskodik arról, hogy menynyien tisztelegnek Széchenyi István emléke előtt. Az egyszerű márványlap felett rendhagyó módon három ezüst babérkoszorú. Pista bácsitól tudom meg, hogy mindhármat nemzeti színjátszásunk nagy egyénisége, Jászai Mari kapta egy-egy alakításának jutalmául. Ezeket a művésznő — mint Széchenyi István nagy tisztelője — maga hozta a nagycenki sírhoz. A temetőkertben, nem messze a sírkápolnától, áll Tolnay Antal sírja. Ezen is van egy nemrég elhelyezett babérkoszorú. , A neoromán stílusú Széche- nyi-emléktemplomban mindenekelőtt az egyszerűség a megragadó. A főhajó jobb oldali mellékoltárán Peruggino kisméretű, csodálatos szépségű Madonna-képe. A vele ellentétes oldalon levő oltáron pedig egy rendkívül kifejező, érdekes kompozíciójú, sötétbarnás tónusú Krisztus-kép — Lyka Károly Rembrandtnak tulajdonította. Egyébként az is érdekes, hogy a templom orgonája a lebontott bécsi operából való. A XVIII. század második felében épített barokk Széche- nyi-kastély romos középrészét már befedték, az ablakok is készek, bár az alárendelt épületszakaszok még romosak. A kastély homlokzatával szemben a 2800 méter hosszú, kétszáz éves híres hársfasor. Ott- jártamkor még csak rügyeztek a fák. Bizonyára szemet-lelket gyönyörködtető látvány és nagyszerű élmény hársfavirágzás idején ellátogatni ide, és sétát tenni a hársfasor között. Ezért a sétáért egyszer még visszatérek. Kép és szöveg: Boros Béla
