Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
Alakuló tanácsülések A ceglédi járásban holnap délelőtt 9 órai kezdettel Albertiján, délután 14 órai kezdettel Törteién, 15 órakor Ko- cséron tartanak alakuló községi tanácsüléseket. Jászkara- jenőn szombaton délelőtt 9 órai kezdettel lesz az alakuló tanácsülés. kiállítás Újszilváson Nagy László müveiből Szombaton délután 3 órakor nyílik az újszilvási Táncsics Művelődési Ház és a Róna rendezésében, a művelődési ház klubjában Nagy László ex libris-kiállítása. Nagy László műveiből kilenc, nemrég budapesti, nemzetközi kiállításon szerepelt és több műve lipcsei kiállításon „vendégeskedik”. Az újszilvási bemutatót május 30-ig lehet megtekinteni, délelőtt 10-től délután 18 óráig. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS XV. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1971. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK Milliókat érő ötletek a Ceglédi Állami Tangazdaságban . Az időszerűeket mar most hasznosítják Örömmel üdvözöltük hónapokkal ezelőtt a Ceglédi Állami Tangazdaság ötletes kezOLVASONK IRT az ÁFÉSZ válaszolt Tisztelt Szerkesztőség! A Ceglédi Hírlap április 30-i számában cikk jelent meg szövetkezetünk Kedves presz- szójáról, „Keserű fagylalt volt” címmel. A cikkben foglaltakat megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy a panaszlevél írójának részben igaza van. Valóban előfordult, hogy egy asztalt „foglalt” jelzéssel láttak el, amely a vendéglátóipari üzleti szabályzat szerint ugyan nem tilos, de az adott egységben nem megengedhető. A helytelen gyakorlatot megszüntettük. Sajnálattal kell viszont megállapítani, hogy levélírójuk levelében tévedett akkor, amikor a Kedves presszóban május 1 előtt fagylaltot kívánt vásárolni, ugyanis abban az egységben fagylaltot nem is kérhetett, mert annak árusítását május 1-én kezdtük meg. Kisfiának kérését á panaszos- levél-író nem az asztal hiánya miatt, hanem fagylalthiány miatt nem tudta teljesíteni. Ettől függetlenül kedves olvasójuktól ezúton kérünk elnézést a kis kellemetlenségért. Abonyi ÁFÉSZ kereskedelmi osztálya Ecsedy Ferenc osztályvezető Méhészek, menetkészen Műlépel, méhviaszért cserébe Cegléden mintegy 150-en foglalkoznak méhészettel. Az Általános Fogyasztási, és Értékesítő Szövetkezet segíti a méhészkedést. Méhészeti szakcsoportot alakított, amelynek 60 tagja van és a tagok, ha szükség van a méhek etetésére, a szövetkezettől kedvezményes árú cukrot kapnak, önköltségi áron beszerezhetik a méhek költésrothadását gyógyító cukorlepényt, és a méhészeti felszereléseket. A nagyobb számú méhcsaláddal dolgozó méhészek tavasszal vándorolni viszik méhecskéiket, többnyire a pusz- tavacsi erdőbe és a virágokban gazdag nógrádi vidékekre. A ceglédi méhészek,1'a tavaszi és nyári virágnyílástól függően, évente 3—4 vagon mézet adnak le a szövetkezet mézátvevőhelyén, amely Bogdán Mihály vezetésével a Hollós utcai növényvédőszerbolt mellett működik. A mézátvevőhelyen a keddi és pénteki napokon, a méhviaszt is vásárolhatják pénzért és műlépért cserébe. Kap- tárák és' méhészfelszerelések is kaphatók. Az első osztályú szerződéses mézet a szakcsoport a tagoktól 19, szabadárúként 17 forintért vásárolja kilónként, s a beszállításhoz edényt ad. K. L. Megyei labdarúgó-bajnokság Bravúros döntetlen Maglódon A Bem SE labdarúgócsapata Maglódon vendégszerepeit és /döntetlent csikart ki. Maglód—Bem SE 2:2 (1:0) Maglód, 400 néző. Vezette: Gecse. Bem SE: Elek — Veres, Dormány, Béres, Zátonyi, Márkus, Erdei, Alapi, Tűri, gzélesi, Papp. Változatos játék alakult ki, /több kihasználatlan gólhelyzettel. A szünet utáni első negyedórában a Bem irányított. Maglód a 81. percben Üesgóllal növelte előnyét. Ezután a Cegléd óriási hajrába kezdett, először Papp egyéni (játék után szépített, majd a befejezés előtt 3 perccel egy /gyors és korszerű támadás után, Erdei beadását fejelte Ibe a hálóba. Góllövők: Papp (2). Jók: Béres, Érded, Elek. U. L. Területi labdarúgó-bajnokság Péteri—Ceglédi MEDOSZ 1:0 MEDOSZ: Boda — Kovács, Kozma, Boldizsár dr., Bezzegh, Milus, Sáriit, Karsai (Cseh I.), Máté III, Máthé I, Fodor (Darázs). A MEDOSZ végig fölényben játszott, a csatárok több gólhelyzetet dolgoztak ki, de azok kihasználása nem sikerült. A lelkesen küzdő hazaiak még az első félidőben öngóllal szerezték meg a vezető, győztes gólt. Jók: Máthé III, Milus, Kozma. deményezését: pályázatot hirdetett tagjai számára azzal a céllal, hogy az újítás, az észszerű munkavégzés, amelyet javasolnak, segítse a gazdaságot a további munkákban. A felhívás nagy érdeklődést keltett. Több tucatnyi ötlet, javaslat érkezett. Ezek legtöbbje az állattenyésztés korszerűsítésére, új beruházásokra, a növénytermesztésre, a kertészetre és egyéb területekre vonatkozott. A bíráló bizottságnak akadt dolga, míg a fontossági sorrendet — az ötlet értékét mérlegelve — megállapíthatta és a pályázat díjaira javaslatot tehetett. Jellemző volt, hogy a beérkezett pályamunkák legtöbbje a kisebb, részterületeken előforduló problémák orvoslását tűzte ki célul. Ez érthető, hí- • szén az emberek tárgyi ismerete és áttekintő készsége a gazdaságon belül egy bizonyos fokig körülhatárolt. Az új beruházások közül az ötletadók legtöbbje a sertéstelep kialakításával foglalkozott, érezve annak fontosságát. Egyedül a számvitel, a pénzügy és a közgazdasági tennivalók dolgában érkezett sokkal kevesebb ötlet, javaslat, mint amire számítottak. A beérkezett és elfogadott ötleteket már az idei munkák végzésekor alkalmazzák a tangazdaságban. A bíráló bizottság első díj kiadását nem javasolta, de — a díjazott tíz ötlet mellett — négy beküldött pályamunkát újításként elfogadásra előterjesztettek. E. K. Iskola — két részben Cegléden, a szakmunkásképző intézetben ipari szakmát ezeregy fiatal tanul. Közülük 290 már harlhadéves. A két évvel ezelőttihez képest most 113 fiatallal több készül ipari pályára. 48 szakmai csoportban folyik a szakmunkás- képzés. Az új iskola mellett a Pesti úti, régi iskolát is használják, elméleti oktatás abban az épületben is folyik. Az új iskola átadása lehetővé tette, hogy megszüntethették a két műszakos képzést és helyet tudnak adni egyéb célokra is, így politikai vitakörök számára, KÍSZ-foglalkozások- hoz, korrepetálásokhoz. Fürge ujjak Beneveztek és indulnak a Kisjankó Boriról elnevezett népművészeti kézimunka-pályázaton az abonyi kézimunka- szakkörösök. Pályaműveiket hamarosan a zsűri elbírálja, s remélhető, hogy több szép alkotással találkozhatunk majd a népművészeti kiállításon: olyanokkal, melyek abonyi remekek. Utazás a hegyek országában Tóth István diaképes előadása — Kedves vendégeink, „sajnos”, költöznünk kell. Kérjük önöket, menjenek fel az ismeretterjesztő szobából az emeleti nagyterembe. Ezek a szavak a ceglédi Kossuth Művelődési Házban hangzottak el, amikor az Utazás a hegyek országában című diaképes úti beszámolóra gyülekezett a közönség. A művészi fotóknak van becsületük Cegléden. Tóth István fotóművész előadását nem hirdették öles plakátok, mégis százak jöttek el ezen • az esős hétfő estén. Gyarmati Teréz városi népművelési felügyelő bevezető szavaiban az utazás szépségeiről beszélt, és egyúttal a fotográfiáról, amely meg tudja örökíteni a legszebb pillanatokat, látnivalókat. Egy ilyen összeállítás vágyat kelt a nézőben az utazásra, szeretné felkeresni a fotókról megismert helyeket Tóth István színesdia-soro- zatának összeállításában Bal- davári László mint szövegíró és szövegmondó, Farkas László mint hangtechnikus, Szappanos István grafikusként működött közre. Együttes erőfeszítéseiket siker koronázta, igényes, művészi munka volt. Az ausztriai utazás színes mozaikjai, a kék Duna, a sörözők teraszának színes napernyői, a sikátorok, a cégéres fogadók, a barokk sisakú templomtornyok, a havas hegycsúcsok egy nagyszerű út élményt adó felvillanásai voltak. Érdemes lenne megismételni az előadást, hadd lássák minél többen a hegyek országában tett utazás szép képeit. T. T. ABONYI KRÓNIKA Tervek, gondok az MHSZ-ben MHSZ 1967 óta működik Abonyban. Elődje az MHS, korábban pedig a Szabadságharcos Szövetség volt, amely a MADISZ és az OMRE egy lelkes, kis csoportjából alakult 1949 áprilisában így az MHSZ az egyik legrégibb szervezet a nagyközségben, és az eltelt huszonkét év során sok-sok feladatot oldott meg, sok szép eredményt ért el. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, mit csinálnak most, milyen terveik, gondjaik vannak. Kérdéseinkre Skultéti József titkár adott választ. — A szövetségnek születése óta tagja vagyok — mondta. A Szövetség sok-sok kellemes és hasznos ó át szerzett még mindig tagjainak és ezt igyekszünk még fokozni. Hogy csalt a vonzóbb és ismertebb formákat említsem: lehetőség nyílik itt rádiózásra, kirándulásra, lövészetre, modellezésre, összetett klub- és szakosztály-foglakozásokon való részvételre, bemutatók látogatására. Sajnos, mindezek ellenére a szövetség jelentőségét és azt, hogy mit nyújt a szövetség, nem ismerik kellően. Nagyobb propagandát igényelne munkánk. Helyenként, így nálunk is, hiányos még a szövetséggel kapcsolatos szemlélet, megítélés. A teljes megismeréshez szerintem további és több bátor s áldozatkész munkára volna szükség. — Befejezés előtt áll a sorkötelesek előképzése. Három foglalkozás és négy lövészet, valamint a vizsgák vannak hátra; Megtörtént a lövészvezetők szokásos továbbképzése. Teljesítette éves tervét a modellező szakkör, tovább folyik a repülő-modellezés. Serény munka folyik a rádiósoknál. Ők júniusban fejezik be a munkát. A közeljövőben új, otthonos klubhelyiséget avatnak, ahol számos szórakozási lehetőséggel várjuk majd a 30—50 év közötti korosztályt. Még ebben a hónapban sor kerül az MHSZ-lőtér felújítására és egy lőhelyiség megépítésére. Nem régen bonyolítottuk le az évenként ismétlődő tavaszi, összevont lóversenyt, amelyen a tartalékosok és sorkötelesek vettek részt. Sok-sok ragyogó eredmény született. A tartalékosok között Kiss Károly, a sorkötelesek között Pólyák László bizonyult a legjobbnak. Jól haladnak a honvédelmi napok előkészületei. Jelentősebb feladat előttünk még a tartalékos tiszti és tiszthelyettesi foglalkozások befejezése, valamint az ehhez kapcsolódó két helyi és egy vidéki összevont lövészet lebonyolítása. Gy. F. Készülnek a gyűrűk A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén három műszakban készítik a konzervcsüvegek fémgyűrűit. A telep éves terve: 30—35 millió gyűrű. Foto: Gyuráki Ferenc ÚTÉPÍTŐK A férfi pirkadatkor már indult hazulról. A kapuból még egyszer visszatekintett. Pillantása először a házat, majd a kertet, az udvart cirógatta. Minden rendben, — indulhat, öt napig lesz távol a háztól, öt teljes napig. A kaput kicsit meg kellett nyomnia a térdével, hogy könnyebben kinyíljon. — Jó reggelt! — köszöntem rá. — Jó reggelt — biccentett. Kezet fogtunk. — Mi járatban van ilyen korán? — kérdezett, azután Kelet felé pillantott. — Hogyan élnek, az út munkások? Ezt szeretném megtudni. Írni szeretnék róluk. — Hogyan élünk? — nézett rám kérdően. — Azt próbálni kell. Nem elég, hogy elmondja az ember. Aki bírja, az megtudja. Évtizedek, út mentében — Paulik Pálnak hívnak. Negyvenéves vagyok és több mint húsz éve útépítő. Esztergomban kezdtem. Tizenhat éve brigádvezető vagyok, majd’ húsz ember munkáját irányítom. No* ne gondolja, hogy ettől az „irányítástól” finomabb lesz az ember keze bőre. Éppúgy csákányozok, lapátolok, mint a többiek. De az intézkedés, a munka felosztása is az én dolgom. — Ha az ember becsülettel dolgozik, akkor szép munka az útépítés. A kegyetlenül nehéz fizikai munkában köny- nyít, hogy sok szép tájat, változatosságot látunk. Igen ám, de gyakran messze a család, az otthon... Abonyban él négy- vagy ötszáz útépítő. Örökségünk ez a foglalkozás. De évről évre kevesebben leszünk.' Kevés a fiatal. Négyszáz mázsa föld * — Egy ember naponta 3— 400 mázsa földet, vagy aszfaltot mozgat meg. Mikor, mit kell. Nincsen munkamegosz- lás: kubikolás, aszfaltkeverés, minden jut mindenkire. Válogatás sincsen. Hogy telik a hét? — Hétfőn teherautó jön értünk, visz a munkahelyre. Most épp’ Tatabányára. Néhány éve még vonattal utazgattunk hetente. Most értünk jön a teherautó. így jobb. Napi 12 órát dolgozunk, a szombatunk így szabad. Haza is a teherautó hoz. Körülményeink a régiével összehasonlíthatatlanul jobbak. Szállásunkon, Tatabányán fürdőszoba, televízió, rádió, — minden van, ami kell. Moziba gyakran járunk, közösen, a brigád. — A kereset? — Nem mondok rosszat róla. Dolgozni kell érte. Én például kétszer kiváló dolgozó kitüntetést kaptam, egyszer pedig elnyertem a Közlekedés kiváló dolgozója címet.. A brigádom nyolc éve szocialista brigád. Hét végén Szombaton, vasárnap itthon vagyok. A ház körül van sertés, baromfi, kiskert, néhány gyümölcsfával. Ültettem most néhány tő rózsát'. A vasárnap a családé. Itthon van ilyenkor a három gyerek, a feleségem. Az étterem előtt ott a teherautó. Paulik Pál felszáll. Berreg a motor, indulnak is. „Telt ház” van a kocsiban. Az úton beszélgetnek. Sportról, családról, terveikről. Búcsúzásra nyújtja erős, hatalmas tenyerét. — Viszontlátásra! Jó utat, abonyi útépítők! Gyuráki Ferenc
