Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

CÍM»» (ECVSf 1971. MÁJUS 1., SZOMBAT Júniustól szeptemberig Gorkij-ciklus a rádióban Az idei nyár rádiós újdon­sága lesz, hogy most első al­kalommal — nem a könnyű műfaj uralma jellemzi a mű­sorokat. Júniustól szeptembe­rig sugározzák az év egyik legnagyobb, legigényesebb rá­diós vállalkozását, a Maxim Gorkij drámacildust. A terve­zett nyolc bemutató közül hat új felvételein hangzik el. A ki­váló orosz író halálának 35. évfordulójára rendezett hang­játéksorozat nyitó darabja a Barbárok, amely a kapitaliz­mus „teremtő” voltáról alko­tott illúziókat foszlatja szét. Az öreg: magyarországi ősbe­mutató. Ugyancsak most is­merhetik meg először a ma­gyarországi hallgatók a Ztleo- vék című drámát is. Századik születésnap Pénteken töltötte be 100. életévét özvegy Strot István­ná Nagy Julianna, Szekszárd és Tolna megye legidősebb asszonya. Juli néni — aho­gyan őt ismerősei nevezik — élete nagy részében bejárónő volt, mosott, vasalt, főzött a szekszárdi szőlősgazdáknál. Még 96 esztendős korában is megfőzte az előhegyi tanyán a szüreti paprikást. Már senkije sincs, férje és egyetlen fia rég meghalt, évtizedek óta rokon­ként él az egyik családnál. Az idős asszonyt tisztelői köszöntötték századik születés­napján. Itt lesznek a felsősök Tizen­egy ni il - lió fo­rint, nyolc tanterem, tornaterem, előadóterem, napközi otthon, étterem. Ezek a jellemzői annak az iskolának, melyet tegnap délután Miskolci Károly, a megyei tanács dabasi járási hiva­talának művelődési osztályvezetője adott át Alsónémediben Lugosi Gyula iskolaigazgatónak. A község új büszkesége, az általános iskola lehetővé teszi, bogy a diákok ezentúl csak dél­előttönként koptassák a padokat. Az alsósok a régi, a felsősök — szám szerint 280-an — az új iskolában. Az ünnepség vidá­man zajlott — csak hétfőn is megmaradjon a vidámság ... (Foto: Gárdos) Ködben, 60 fokon Az automata nem ember. Az ember gondolkozik, az auto­mata cselekszik — végrehajtja az utasításokat. Az ember ki­javítja saját hibáját, az auto­mata erre képtelen. Az auto­mata ilyenkor nem dolgozik, leáll, az ember dolgozik he­lyette, s ha az automata fi­zikai munkát helyettesít, »z ember visszavedlik nehéz fizi­kai munkássá. Szóról szóra így történik ez Vácott, a Dunai Cement- és Mészművek kemenceüzemé­ben. • 900—950 Celsius fokos a klinker, átsüt mindenen, égeti a levegőt, a levegő égeti az embert. Egy műszak alatt 3800 tonna künkért gyártanak, eny- nyi klinkertömeg leheli a for- róságot. A hőmérséklet 60 fok a ke­mence közelében. A látási vi­szonyok, mint sűrű, tejfehér ködben. A „köd”, klinkerpor, amely eltörni a légutakat, orr­vérzést okoz, rátapad a nyál­kahártyára, Szerencsére olyan a tulajdonsága, hogy könnyen feloldódik, és nem okoz beteg­ségeket. A kemenceüzem fehér porba burkolózik. Egy kemence hosz- sza 60 méter, átmérője négy méter. Rostélya 36 méter hosz- szú és négy méter széles. Mint a sivatagban a piramisok, áll­nak egymás mellett, körülöttük | csenevész, kopasz, halott fák — a fehér por megfojtja a zöl­det Csendélet óriás kemencék­kel — ez lehetne a festmény címe. Ha nem zúgna-dübörög- ne minden tíz mozdony hang­erejével. A kemenceüzem automati­kus. Érdekes, hogy az automa­ta mellett az emberek fizikai erőfeszítése kisebb szünetekkel mégis állandó. • A kapcsolóterem, mint a népszerű-tudományos filmek­ben. Billentyűk, karok, muta­tók, skálák, műszerek, nyomó­gombok, telefonok, televízió, amelyen át a kemencék bel­sejébe látnak. A kapcsolóteremben levő emberek csak az imént vetet­ték le az alumínium Pigmen­tes védőruhát, az azbesztkesz­tyűt, az azbesztes védősisakot és a védőkámzsát. Az imént még űrhajósmodellként szere­pelhettek volna, mert az auto­mata valahol hibás lett, leállt a szállítólánc, javítani kellett. Csorog róluk az izzadság — ebben a teremben, ahová meg­pihenni tértéit. Időnként ki kell cserélni a befúvócsövet — ezt az égetők végzik ott, a forróságban. Időnként el kell távolítani a kemencékben keletkező felta­padásokat az óriási kalapács­csal — az égetők végzik. Műszerek, tévé, automata — a fizikai munkát nem küszö­bölték ki. Óránként váltjuk egymást, másként nem bírnánk. Kép­zelje el, amikor beomlik a kemence, bemászni oda, ahol azelőtt több ezer fok volt és felfalazni... — Konyhamészáros, hentes voltam, de keveset kerestem, hát eljöttem ide. Bera István égető: — Én bútorgyárban fényező voltam, itt több a pénz, de nagy a por és... a többit már tudja, a szabadnapjaimat is alig tudom kivenni. • A művezető, Csizik László: — Mindenféle ember meg­fordul itt. Ki marad egy évig, fél évig, ki egy hónapig, há­rom hétig, ki csak egy hétig, ahogy bírja. Aránylag jól ke­resnek, két és fél ezer, három­ezer körül, de ezért a mun­káért ez nem sok. — Az alapvető, hogy jól táplálkozzon az ember, kaLó- riásan, főleg húst egyen. Aztán állandóan inni kell, nyáron öt liter sózott szóda­vizet is megiszom. — Ezt is kohászatnak lehet­ne felfogni, én kohász va­gyok, az ózdi üzemben dol­goztam, gépésztechnikusként, a feleségem váci, nyolc év­vel ezelőtt ideköltöztünk, ez a második munkahelyem. Ne­kem semmi nem furcsa és nehéz, mert megszoktam a farc-óságot, a port. Ilyen a ko­hászat. — A baj az, hogy nagyon sok a hiba a berendezésekben, s kevés az ember, 89 helyett 40-en vagyunk. Erre a mun­kára nem sokan vállalkoz­nak, mert hiába a műszerte­rem, az automatizálás, a ne­héz munka tovább él. Sőt. mintha az automata külön­böző egységeinek karbantar­tása még több és fizikailag nehezebb munka elé állítaná embereinket. Tervek a skanzenhez Különleges építési terveket készít a Pest megyei Tanács Tervező Irodája Minden egyes építkezés ter­veinek kidolgozásánál, még a lakóházak típusterveinek — szaknyelven szólva — adaptá­lásánál is más és más köve­telményekkel kell szembenéz­nie a tervezőnek. A laikus sze­me nem is veszi mindig ész­re, hogy tulajdonképpen nincs, nem is lehet két teljesen egy­forma épület. A legutóbbi né­hány esztendőben sok nehéz feladat megoldásában volt ré­sze a Pest megyei Tanács Ter­vező Irodája mérnökeinek is. Elsőnek említsük meg mind­járt azt a sokrétű feladatot, amit a szentendrei skanzen tervezése jelentett számukra. Az összesen 78 holdas terület részben sík, részben dombos, sőt, hegyes részei is vannak. Átszelte az egészet a Szent­endrét Pilisszenti ászlón ke­resztül Visegráddal összekötő út is, amelynek a sifcanzen ke­rítésén kívül vezető új nyom­vonalát szintén a tervezőirodá­nak kellett megterveznie. Az ország különböző részeinek TIZENÖT TÁJEGYSÉGÉBŐL idekerülő jellegzetes népi épí­tészeti emléket képviselő há­zak kiválasztása természetesen a muzeológusok dolga, de át­telepítésük, vagyis bontásuk és újra felépítésük, egyáltalán el­helyezésük terveinek kidolgo­zása már az építészeké. öt éve kezdődött a tervező­munka. Közben újabb elkép­zelések merültek fél, s emiatt a programterv £sak múlt év végén készült el véglegesen. Különös gondossággal ter­vezte meg a skanzen központi épületét Tóth. Dezső, a terve­zőiroda csopbrtvezetője. Ebbe az épületbe kiállítóterem, iro­dahelyiségek és a gondnoki la­kás kerül. A tervezőnek el kel­lett érnie, hogy bár modem és célszerű épület legyen, mégis BEILLESZKEDJÉK nagyobb élménye a 22 órás tengeri út Spanyolország felé Olaszországból, mert meglepő­dött a tengeren. Itthon azt mondták neki, hogy szürke és büdös, és látta, hogy végtelen kék. Novák Márta negyedéves, hatvani, de Pesten érettségi­zett, érdekelte a genetika, ezért jelentkezett Gödöllőre. Mielőtt idekerült, röplabdá- zott, s mivel itt néni volt röp­labdacsapat, tagja lett a „Csár­dásnak”. Életében volt már Jugoszláviában, az NDK-ban, Romániában, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolor­szágban. Szakmai élménye — látogatás egy parasztgazda­ságban, szubjektív élménye — a párizsi festőnegyed. Gacsó László debreceni, hat­éves kora óta táncol. Magának sem tudja megmagyarázni, mi keltette fel' az érdeklődését a mezőgazdaság iránt, csak any- nyit. tud, imádja a természe­tet. Kutatóintézetben szeretne dolgozni, tagja a tudományos diákkörnek. Élete első útja a tavalyi spanyol út volt. — Rengeteg szépet láttam. Csodálatos volt Jugoszláviá­ban, a vonatról a Száva-völ- gye, a tengeri út, a naplemen­ték. — Milyen érzés átlépni a határt? — Minden iránt fogéko­nyabb külföldön az ember. Sok szépség mellett itthon el­megyünk, ami kint lenyűgöz. Itthon nem sikk az sem, ha elmegyek múzeumba ... Fur­csa érzés átlépni a határt ... Tetszettek Spanyolországban a narancsültetvények, a szokat­lan növényzet A fikuszok ak­korák náluk, mint itthon a vadgesztenyék. Hajós László gyakornok­ként dolgozik az egyetemen. 25 éves, tizedik éve táncol, öt éve tagja az együttesnek. — Ha valaki több ország­ban jár, még nem több ember, de többet tud elképzelni. Egy országban, egy városban, egy faluban leélni egy életet, anél­kül, hogy láttam volna vala­mit — nekem elképzelhetet­len. Az utazás egyre inkább társadalmi szükségszerűség, ezért nem szabad saját va­gyonként kezelni. Amit csak lehet, tovább kell adni elő­adásokban, élménybeszámo­lókban, cikkekben. Egy ország bizonyos életszínvonal elérése­kor utazni vágyik. Lakóinak már nem elég a ruha, a la­kás, a luxuscikkek — látni akar. Mindenkinek adott a le­hetőség: lásson. A fiatalok ná­lunk élnek a lehetőséggel. Bozán Béla 83 éves. 70 éve bádogos. Fölmutat a ceglédi templomtoronyra. „Ott ficán­koltam valamikor...” Most már nem merne fölmenni. „Re­megnek már a lábaim...” A borosták nevetnek az arcán. Tizenhárom éves korában elment bádogosinasnak. Azaz, nem ment — apja adta. így került Ceglédre. A templomto­ronyra büszke: még mindig az ő kalapálta bádogon táncol a nap. Segéd lett. Nekivetette ma­gát a nagyvilágnak. „Ügy in­dultam, hogy vissza se jövök.” Becs, Prága, Berlin. Hidegvé­rű, jó szakembernek ismer­ték. „Berlini nőt vettem fele­ségül. Szép, bolondos szemű asszonyka volt.” A felesége nem ismerte Magyarországot. Szerette volna megnézni, hol született a férje. Hazajöttek. Négyszer volt áldott állapot­ban az asszony. Az öregnek már csak egy fia él — tanár. Emlékei munkáira íródtak. A munkák széjjelszóródtak, mint a napraforgómagok, csak a ceglédi torony látta viszont öregen. A piactéren árul pogácsa- szaggatókat, libatömőket. „Munka nélkül nem tudok megélni. Jártam Tirolban is, mégse sokat láttam. Dolgoz­tam, hogy megéljek. Most is dolgozom, de már csak azért, hogy a vér ne álljon meg bennem.” Bozán Béla 83 éves. Fölmu­tat: 1904-ben fenn volt a tor­nyon és onnan messzire ellá­tott. „Tán az országhatárig is.” Tamás Ervin 1 a különböző típusú paraszti építészeti emlékek sorába. Ne tűnjön ki se magasságában, se másként, hanem léptékben és szerkezeti megoldásában is ér­vényesüljön benne a magyar népi építészet felfogása anél­kül, hogy bármelyik kiállított házat utánozná. öt év múlva befejeződik a szabadtéri néprajzi múzeum építkezése. Ugyancsak Tóth Dezső ter­vei szerint épül Pest megyé­ben a váci művelődési ház is, amelynek kivitelezési terve most készül. Már a kör alaprajzú előadó­terem maga is újszerű, ilyen még nincsen Pest megyében. Ugyancsak kör alakban veszi körül a kilenc méter széles ha­talmas előcsarnok. — Az előcsarnok nagy ki- nyúlású, konzolos megoldása önmagában is hatáskeltő, ter­vezése nem volt könnyű — je­lenti ki Albert Jenő, a terve­zőiroda főmérnöke, aki ezután a negyedik ötéves terv nagy lakásberuházási programjáról tájékoztat Ebben is merőben új feladatokat kellett megol- daniok a tervezőknek. A Pest megyei Beruházási Vállalattal és a kivitelezésben leginkább érdekelt Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lattal egyetértésben ALAGIÍTZSALUZATOS eljárással oldják meg a prog­ram nagy részét, ami tulaj­donképpen a monolit vasbe­ton-építészetnek modem tech­nológiája. A Pest megyei Tanács Ter­vező Irodája két zsaluzatos tí­pust és mindegyiken belül há­romféle épületmegoldást ala­kított ki, két sávrendszerűt és egy toronyépület tervét. Ha­sonlóképpen az AÉTI ugyan­erre a zsaluzás) rendszerre egy harmadik típust dolgozott ki, három változattal. így építe­nek Szentendrén 340 lakásos -lakótelepet, azaz az épületeket a megyei tervezőiroda tervei­vel is variálják. Ahogy viszont Vácott a 845 és Gödöllőn a 800 lakásos új lakótelepnél Is fel­használják a Sthem-féle alag- útzsaluzatos rendszerre kidol­gozott mind a kilenc tervvál­tozatot. Sr-E. Temesvári István égető: — A műszerek mutatják az üzemzavarokat, ilyenkor le­állítjuk a munkafolyamat azon részét, ahol a baj mutat­kozik, beöltözünk és elhá­rítjuk a hibát. Aztán vissza­jövünk a porból, a hőségből ide a kapcsolóterembe a mű­szereket ellenőrizni. Kevés az olyan műszak, amikor nincs üzemzavar, mindig készen­létben kell állnunk, mint a mentőknek. Idegeskedéssel jár a műszerek figyelése, ug­rásra készen állunk minden pillanatban. — Érettségiztem, utána me­chanikai műszerész lettem, de olyan keveset fizettek volna, hogy inkább idejöttem beta­nított munkásnak, 13,30-as órabérért. Fél év alatt kita- j nultam az égetést, de ez nem j szakmunka, hanem betanított, nehéz fizikai munka, műsze­rek árnyékában. Három mű­szakban, folyamatosan dolgo­zunk, se május elseje, se ka­rácsony, se vasárnap. Havon­ta esetleg egy vasámápot biztosítanak. Nagy Péter toronykezelő: — Ha üzemzavar van, a for­ró anyagot ki kell vájni, tud­ja mit jelent az? Két és felet keresek, de nem éri meg, mert mostanában 6ok az üzemza­var, ha jobban mennének a kemencék, akkor esetleg meg­érné. Állandóan a surramót pucolni, tudja mi az, amikor az anyag rásül, akkora a por, hogy egymást nem látjuk. Lemegyünk a kemencék alá, ahol a hatalmas szállítószala­gokra lapátolják a künkért. A levegőt fehér por helyettesíti, a zaj nyugtalanítóan erős. Az emberek fehér szobrok. La­pátolnak, mert hiába felettük az automata vezérlőterem, az automata úgylátszik nem tud lapátolni. Berkovits György MEGALAKULT A PEDAGÓGUSOK FELSŐOKTATÁSI TANÁCSA Megtartotta alakuló ülését és megkezdte működését a Pedagógusok Szakszervezeté­nek Felsőoktatási Tanácsa. Létrehozását a szakszervezet közelmúltban megtartott IX. kongresszusa határozta el. A testület feladatát az el­nökség mellett mint tanács­adó és javaslattevő szerv lát­ja el. Munkáját — titkári mi­nőségben — Szalóki Lam.bert irányítja. Közeledik n tanév vége, esedékes a ANULO Baleset biztosítás megújítása. * biztosítás egész évben érvényes. Tanulóbiztosítást minden tanulónak* i

Next

/
Oldalképek
Tartalom