Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
CÍM»» (ECVSf 1971. MÁJUS 1., SZOMBAT Júniustól szeptemberig Gorkij-ciklus a rádióban Az idei nyár rádiós újdonsága lesz, hogy most első alkalommal — nem a könnyű műfaj uralma jellemzi a műsorokat. Júniustól szeptemberig sugározzák az év egyik legnagyobb, legigényesebb rádiós vállalkozását, a Maxim Gorkij drámacildust. A tervezett nyolc bemutató közül hat új felvételein hangzik el. A kiváló orosz író halálának 35. évfordulójára rendezett hangjátéksorozat nyitó darabja a Barbárok, amely a kapitalizmus „teremtő” voltáról alkotott illúziókat foszlatja szét. Az öreg: magyarországi ősbemutató. Ugyancsak most ismerhetik meg először a magyarországi hallgatók a Ztleo- vék című drámát is. Századik születésnap Pénteken töltötte be 100. életévét özvegy Strot Istvánná Nagy Julianna, Szekszárd és Tolna megye legidősebb asszonya. Juli néni — ahogyan őt ismerősei nevezik — élete nagy részében bejárónő volt, mosott, vasalt, főzött a szekszárdi szőlősgazdáknál. Még 96 esztendős korában is megfőzte az előhegyi tanyán a szüreti paprikást. Már senkije sincs, férje és egyetlen fia rég meghalt, évtizedek óta rokonként él az egyik családnál. Az idős asszonyt tisztelői köszöntötték századik születésnapján. Itt lesznek a felsősök Tizenegy ni il - lió forint, nyolc tanterem, tornaterem, előadóterem, napközi otthon, étterem. Ezek a jellemzői annak az iskolának, melyet tegnap délután Miskolci Károly, a megyei tanács dabasi járási hivatalának művelődési osztályvezetője adott át Alsónémediben Lugosi Gyula iskolaigazgatónak. A község új büszkesége, az általános iskola lehetővé teszi, bogy a diákok ezentúl csak délelőttönként koptassák a padokat. Az alsósok a régi, a felsősök — szám szerint 280-an — az új iskolában. Az ünnepség vidáman zajlott — csak hétfőn is megmaradjon a vidámság ... (Foto: Gárdos) Ködben, 60 fokon Az automata nem ember. Az ember gondolkozik, az automata cselekszik — végrehajtja az utasításokat. Az ember kijavítja saját hibáját, az automata erre képtelen. Az automata ilyenkor nem dolgozik, leáll, az ember dolgozik helyette, s ha az automata fizikai munkát helyettesít, »z ember visszavedlik nehéz fizikai munkássá. Szóról szóra így történik ez Vácott, a Dunai Cement- és Mészművek kemenceüzemében. • 900—950 Celsius fokos a klinker, átsüt mindenen, égeti a levegőt, a levegő égeti az embert. Egy műszak alatt 3800 tonna künkért gyártanak, eny- nyi klinkertömeg leheli a for- róságot. A hőmérséklet 60 fok a kemence közelében. A látási viszonyok, mint sűrű, tejfehér ködben. A „köd”, klinkerpor, amely eltörni a légutakat, orrvérzést okoz, rátapad a nyálkahártyára, Szerencsére olyan a tulajdonsága, hogy könnyen feloldódik, és nem okoz betegségeket. A kemenceüzem fehér porba burkolózik. Egy kemence hosz- sza 60 méter, átmérője négy méter. Rostélya 36 méter hosz- szú és négy méter széles. Mint a sivatagban a piramisok, állnak egymás mellett, körülöttük | csenevész, kopasz, halott fák — a fehér por megfojtja a zöldet Csendélet óriás kemencékkel — ez lehetne a festmény címe. Ha nem zúgna-dübörög- ne minden tíz mozdony hangerejével. A kemenceüzem automatikus. Érdekes, hogy az automata mellett az emberek fizikai erőfeszítése kisebb szünetekkel mégis állandó. • A kapcsolóterem, mint a népszerű-tudományos filmekben. Billentyűk, karok, mutatók, skálák, műszerek, nyomógombok, telefonok, televízió, amelyen át a kemencék belsejébe látnak. A kapcsolóteremben levő emberek csak az imént vetették le az alumínium Pigmentes védőruhát, az azbesztkesztyűt, az azbesztes védősisakot és a védőkámzsát. Az imént még űrhajósmodellként szerepelhettek volna, mert az automata valahol hibás lett, leállt a szállítólánc, javítani kellett. Csorog róluk az izzadság — ebben a teremben, ahová megpihenni tértéit. Időnként ki kell cserélni a befúvócsövet — ezt az égetők végzik ott, a forróságban. Időnként el kell távolítani a kemencékben keletkező feltapadásokat az óriási kalapácscsal — az égetők végzik. Műszerek, tévé, automata — a fizikai munkát nem küszöbölték ki. Óránként váltjuk egymást, másként nem bírnánk. Képzelje el, amikor beomlik a kemence, bemászni oda, ahol azelőtt több ezer fok volt és felfalazni... — Konyhamészáros, hentes voltam, de keveset kerestem, hát eljöttem ide. Bera István égető: — Én bútorgyárban fényező voltam, itt több a pénz, de nagy a por és... a többit már tudja, a szabadnapjaimat is alig tudom kivenni. • A művezető, Csizik László: — Mindenféle ember megfordul itt. Ki marad egy évig, fél évig, ki egy hónapig, három hétig, ki csak egy hétig, ahogy bírja. Aránylag jól keresnek, két és fél ezer, háromezer körül, de ezért a munkáért ez nem sok. — Az alapvető, hogy jól táplálkozzon az ember, kaLó- riásan, főleg húst egyen. Aztán állandóan inni kell, nyáron öt liter sózott szódavizet is megiszom. — Ezt is kohászatnak lehetne felfogni, én kohász vagyok, az ózdi üzemben dolgoztam, gépésztechnikusként, a feleségem váci, nyolc évvel ezelőtt ideköltöztünk, ez a második munkahelyem. Nekem semmi nem furcsa és nehéz, mert megszoktam a farc-óságot, a port. Ilyen a kohászat. — A baj az, hogy nagyon sok a hiba a berendezésekben, s kevés az ember, 89 helyett 40-en vagyunk. Erre a munkára nem sokan vállalkoznak, mert hiába a műszerterem, az automatizálás, a nehéz munka tovább él. Sőt. mintha az automata különböző egységeinek karbantartása még több és fizikailag nehezebb munka elé állítaná embereinket. Tervek a skanzenhez Különleges építési terveket készít a Pest megyei Tanács Tervező Irodája Minden egyes építkezés terveinek kidolgozásánál, még a lakóházak típusterveinek — szaknyelven szólva — adaptálásánál is más és más követelményekkel kell szembenéznie a tervezőnek. A laikus szeme nem is veszi mindig észre, hogy tulajdonképpen nincs, nem is lehet két teljesen egyforma épület. A legutóbbi néhány esztendőben sok nehéz feladat megoldásában volt része a Pest megyei Tanács Tervező Irodája mérnökeinek is. Elsőnek említsük meg mindjárt azt a sokrétű feladatot, amit a szentendrei skanzen tervezése jelentett számukra. Az összesen 78 holdas terület részben sík, részben dombos, sőt, hegyes részei is vannak. Átszelte az egészet a Szentendrét Pilisszenti ászlón keresztül Visegráddal összekötő út is, amelynek a sifcanzen kerítésén kívül vezető új nyomvonalát szintén a tervezőirodának kellett megterveznie. Az ország különböző részeinek TIZENÖT TÁJEGYSÉGÉBŐL idekerülő jellegzetes népi építészeti emléket képviselő házak kiválasztása természetesen a muzeológusok dolga, de áttelepítésük, vagyis bontásuk és újra felépítésük, egyáltalán elhelyezésük terveinek kidolgozása már az építészeké. öt éve kezdődött a tervezőmunka. Közben újabb elképzelések merültek fél, s emiatt a programterv £sak múlt év végén készült el véglegesen. Különös gondossággal tervezte meg a skanzen központi épületét Tóth. Dezső, a tervezőiroda csopbrtvezetője. Ebbe az épületbe kiállítóterem, irodahelyiségek és a gondnoki lakás kerül. A tervezőnek el kellett érnie, hogy bár modem és célszerű épület legyen, mégis BEILLESZKEDJÉK nagyobb élménye a 22 órás tengeri út Spanyolország felé Olaszországból, mert meglepődött a tengeren. Itthon azt mondták neki, hogy szürke és büdös, és látta, hogy végtelen kék. Novák Márta negyedéves, hatvani, de Pesten érettségizett, érdekelte a genetika, ezért jelentkezett Gödöllőre. Mielőtt idekerült, röplabdá- zott, s mivel itt néni volt röplabdacsapat, tagja lett a „Csárdásnak”. Életében volt már Jugoszláviában, az NDK-ban, Romániában, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban. Szakmai élménye — látogatás egy parasztgazdaságban, szubjektív élménye — a párizsi festőnegyed. Gacsó László debreceni, hatéves kora óta táncol. Magának sem tudja megmagyarázni, mi keltette fel' az érdeklődését a mezőgazdaság iránt, csak any- nyit. tud, imádja a természetet. Kutatóintézetben szeretne dolgozni, tagja a tudományos diákkörnek. Élete első útja a tavalyi spanyol út volt. — Rengeteg szépet láttam. Csodálatos volt Jugoszláviában, a vonatról a Száva-völ- gye, a tengeri út, a naplementék. — Milyen érzés átlépni a határt? — Minden iránt fogékonyabb külföldön az ember. Sok szépség mellett itthon elmegyünk, ami kint lenyűgöz. Itthon nem sikk az sem, ha elmegyek múzeumba ... Furcsa érzés átlépni a határt ... Tetszettek Spanyolországban a narancsültetvények, a szokatlan növényzet A fikuszok akkorák náluk, mint itthon a vadgesztenyék. Hajós László gyakornokként dolgozik az egyetemen. 25 éves, tizedik éve táncol, öt éve tagja az együttesnek. — Ha valaki több országban jár, még nem több ember, de többet tud elképzelni. Egy országban, egy városban, egy faluban leélni egy életet, anélkül, hogy láttam volna valamit — nekem elképzelhetetlen. Az utazás egyre inkább társadalmi szükségszerűség, ezért nem szabad saját vagyonként kezelni. Amit csak lehet, tovább kell adni előadásokban, élménybeszámolókban, cikkekben. Egy ország bizonyos életszínvonal elérésekor utazni vágyik. Lakóinak már nem elég a ruha, a lakás, a luxuscikkek — látni akar. Mindenkinek adott a lehetőség: lásson. A fiatalok nálunk élnek a lehetőséggel. Bozán Béla 83 éves. 70 éve bádogos. Fölmutat a ceglédi templomtoronyra. „Ott ficánkoltam valamikor...” Most már nem merne fölmenni. „Remegnek már a lábaim...” A borosták nevetnek az arcán. Tizenhárom éves korában elment bádogosinasnak. Azaz, nem ment — apja adta. így került Ceglédre. A templomtoronyra büszke: még mindig az ő kalapálta bádogon táncol a nap. Segéd lett. Nekivetette magát a nagyvilágnak. „Ügy indultam, hogy vissza se jövök.” Becs, Prága, Berlin. Hidegvérű, jó szakembernek ismerték. „Berlini nőt vettem feleségül. Szép, bolondos szemű asszonyka volt.” A felesége nem ismerte Magyarországot. Szerette volna megnézni, hol született a férje. Hazajöttek. Négyszer volt áldott állapotban az asszony. Az öregnek már csak egy fia él — tanár. Emlékei munkáira íródtak. A munkák széjjelszóródtak, mint a napraforgómagok, csak a ceglédi torony látta viszont öregen. A piactéren árul pogácsa- szaggatókat, libatömőket. „Munka nélkül nem tudok megélni. Jártam Tirolban is, mégse sokat láttam. Dolgoztam, hogy megéljek. Most is dolgozom, de már csak azért, hogy a vér ne álljon meg bennem.” Bozán Béla 83 éves. Fölmutat: 1904-ben fenn volt a tornyon és onnan messzire ellátott. „Tán az országhatárig is.” Tamás Ervin 1 a különböző típusú paraszti építészeti emlékek sorába. Ne tűnjön ki se magasságában, se másként, hanem léptékben és szerkezeti megoldásában is érvényesüljön benne a magyar népi építészet felfogása anélkül, hogy bármelyik kiállított házat utánozná. öt év múlva befejeződik a szabadtéri néprajzi múzeum építkezése. Ugyancsak Tóth Dezső tervei szerint épül Pest megyében a váci művelődési ház is, amelynek kivitelezési terve most készül. Már a kör alaprajzú előadóterem maga is újszerű, ilyen még nincsen Pest megyében. Ugyancsak kör alakban veszi körül a kilenc méter széles hatalmas előcsarnok. — Az előcsarnok nagy ki- nyúlású, konzolos megoldása önmagában is hatáskeltő, tervezése nem volt könnyű — jelenti ki Albert Jenő, a tervezőiroda főmérnöke, aki ezután a negyedik ötéves terv nagy lakásberuházási programjáról tájékoztat Ebben is merőben új feladatokat kellett megol- daniok a tervezőknek. A Pest megyei Beruházási Vállalattal és a kivitelezésben leginkább érdekelt Pest megyei Állami Építőipari Vállalattal egyetértésben ALAGIÍTZSALUZATOS eljárással oldják meg a program nagy részét, ami tulajdonképpen a monolit vasbeton-építészetnek modem technológiája. A Pest megyei Tanács Tervező Irodája két zsaluzatos típust és mindegyiken belül háromféle épületmegoldást alakított ki, két sávrendszerűt és egy toronyépület tervét. Hasonlóképpen az AÉTI ugyanerre a zsaluzás) rendszerre egy harmadik típust dolgozott ki, három változattal. így építenek Szentendrén 340 lakásos -lakótelepet, azaz az épületeket a megyei tervezőiroda terveivel is variálják. Ahogy viszont Vácott a 845 és Gödöllőn a 800 lakásos új lakótelepnél Is felhasználják a Sthem-féle alag- útzsaluzatos rendszerre kidolgozott mind a kilenc tervváltozatot. Sr-E. Temesvári István égető: — A műszerek mutatják az üzemzavarokat, ilyenkor leállítjuk a munkafolyamat azon részét, ahol a baj mutatkozik, beöltözünk és elhárítjuk a hibát. Aztán visszajövünk a porból, a hőségből ide a kapcsolóterembe a műszereket ellenőrizni. Kevés az olyan műszak, amikor nincs üzemzavar, mindig készenlétben kell állnunk, mint a mentőknek. Idegeskedéssel jár a műszerek figyelése, ugrásra készen állunk minden pillanatban. — Érettségiztem, utána mechanikai műszerész lettem, de olyan keveset fizettek volna, hogy inkább idejöttem betanított munkásnak, 13,30-as órabérért. Fél év alatt kita- j nultam az égetést, de ez nem j szakmunka, hanem betanított, nehéz fizikai munka, műszerek árnyékában. Három műszakban, folyamatosan dolgozunk, se május elseje, se karácsony, se vasárnap. Havonta esetleg egy vasámápot biztosítanak. Nagy Péter toronykezelő: — Ha üzemzavar van, a forró anyagot ki kell vájni, tudja mit jelent az? Két és felet keresek, de nem éri meg, mert mostanában 6ok az üzemzavar, ha jobban mennének a kemencék, akkor esetleg megérné. Állandóan a surramót pucolni, tudja mi az, amikor az anyag rásül, akkora a por, hogy egymást nem látjuk. Lemegyünk a kemencék alá, ahol a hatalmas szállítószalagokra lapátolják a künkért. A levegőt fehér por helyettesíti, a zaj nyugtalanítóan erős. Az emberek fehér szobrok. Lapátolnak, mert hiába felettük az automata vezérlőterem, az automata úgylátszik nem tud lapátolni. Berkovits György MEGALAKULT A PEDAGÓGUSOK FELSŐOKTATÁSI TANÁCSA Megtartotta alakuló ülését és megkezdte működését a Pedagógusok Szakszervezetének Felsőoktatási Tanácsa. Létrehozását a szakszervezet közelmúltban megtartott IX. kongresszusa határozta el. A testület feladatát az elnökség mellett mint tanácsadó és javaslattevő szerv látja el. Munkáját — titkári minőségben — Szalóki Lam.bert irányítja. Közeledik n tanév vége, esedékes a ANULO Baleset biztosítás megújítása. * biztosítás egész évben érvényes. Tanulóbiztosítást minden tanulónak* i
