Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

I T >\ P E S T A\ E <rV XV. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1971. MÁJUS 30., VASÁRNAP Esőben, sárban, forró napsütésben Ők, az összekötők VASÁRNAP AVATÁS Vasárnap délelőtt 9 órakor az Arany János iskola úttörő- csapatai gyermeknappal egy­bekötött jubileumi kisdobos, és úttörőavatást tartanak az iskola Mentovich utcai épüle­tének udvarán. Örömmel nyugtázzuk TÉVEDTÜNK Alig néhány éve még a váltamig ért. i Szerény, csendes kislány volt. Sokszor az jutott az ember eszébe, nem keres­kedelmi pályára való. Azóta a kis tanulólány­ból — Kovács Ibolyából — magas, karcsú asszony lett — segéd. Simon Balázsné a 32-es számú népbolt közkedvelt eladója, ma is csendes és halkszavú. A mosolya nem erőltetett. A napokban ő volt a „fő­nök” is. Örömmel nyug­tázzuk, tévedtünk. Kitűnő­en megállja a helyét a ke­reskedelmi pályán. Közvetlenül a szezon előtt, milyen feladatokat kell meg­oldani a konzervgyár göngyö­legtelepén? Ezekben a napokban, külö­nösen fontos feladatuk a telep rendezése. Erre összpontosíta­nak minden erőt. Segíteni fog­nak ebben a munkában dél­utánonként a KlSZ-szerveze- tek fiataljai. Bekapcsolódnak a részlegek dolgozói is. Folyamatosnak kell lenni az üzemellátásnak. Szolgáltató részlege a gyár­nak, napra biztosítani kell az igényelt ládákat, üvegeket, stb. Azt hiszem, érdemes le­írni, hogy a szezon kezdete előtti heti göngyölegszállítás különféle méretű üvegekből 225 ezer darab. Ezenkívül 50—60 ezer karton. Ezek a szá­mok szezonban jóval maga­sabbak lesznek. Évek óta ilyen iramban még nem érkezett göngyöleg az iparvágányra, mint ezekben a hetekben. A vagonok azonnali kiraká­sa is fontos. Sokszor írtunk már elis­meréssel arról a kis számú munkásgárdáról (nagyrészt nők dolgoznak itt), akik eső­ben, hóban, napsütésben egy­aránt, becsülettel állják a „sa­rat” (az is van elég nagy — időnként), hogy zavartalan összekötői legyenek a terme­lőüzemeknek. Bíró Margit Az utolsó kertes házak A Városgazdálkodási Válla­lat 28 lakás építését fejezte be a Tormásban. Az elkészült la­kások két és fél szobások. Egy épületben négy lakás van. A már bevált, jól sikerült laká­sok mindegyikéhez külön kert is tartozik. Még lehet jelentkezni az OTP-ben, ahol bővebb felvi­lágosítást adnak az érdeklő­dőknek. A városi tanács első munkaülése - hétfőn Hétfőn délelőtt 9 órakor a művelődési ház tanácstermé­ben tartja választása óta első munkaülését a városi tanács. Ezen az ülésen Szűcs Zoltán tanácselnök jelentést tesz a ha. tározatok végrehajtásáról és a legutolsó tanácsülés óta hozott újabb határozatok végrehajtá­sáról. Ezen a tanácsülésen vitatják meg a város 1971—1972. évi, illetve középtávú városfejlesz­tési pénzügyi tervét. Szó lesz az ülésen lakások elosztásáról, lakásigénylések társadalmi elbírálásáról és lakbérekről. A városi tanács idei munka­tervét is itt hagyják jóvá. S s p s O • R ■ T Pártnapok 21-es VOLÁN VI. 9-én, 14.30, Nagy Ferenc. Faárugyár, VI. 16-án, 14.15, Kovács István. ÁFÉSZ, VI. 14-én, 19 óra, dr. Zalka Károly. Nagykunsági Fafeld., VI. 17-én, 14.15, Takács Jenő. „Űszóhír” Elmaradt az úttörő-olimpia városi úszódöntője, s így nem utaztak a megyeire sem a kö­rösi fiatalok. Pedig néhányan szerettek volna szerepelni, s az úszóedző is segített volna, ha időben tudott volna az időpontról. Vasárnapi sportműsor Kosárlabda Sportotthon, 9.30: Nk. Gim­názium—Ceglédi ITSK me­gyei női ifjúsági, 10.30: Nk. Pedagógus—Magyar Hajó NB III-as női bajnoki mérkőzés. Budapest: FŐKÉRT HSC— Nk. Pedagógus NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás MOZIMŰSOR Az utolsó betyár. Magyarül beszélő bolgár film. Versenyeznek a zeneiskolások Asztalitenisz Budapest: Bp. MEDICOR Röntgen—Nk. Kinizsi, NB III- as férfi CSB-mérkőzés. Atlétika Kinizsi-sporttelep, 9-től: az úttörő-olimpia megyei négy­tusa és kisdobos háromtusa döntője. Budakalász: B. Textil—Nk. Kinizsi megyei bajnoki fel­nőtt és ifjúsági mérkőzés. Pilisvörösvár: PSC II—Nk. Kinizsi II, NB tartalékbajnoki mérkőzés. Albertirsa: AVSE II—Volán járási bajnoki mérkőzés. Modellezés Előadás kezdete: 4 órakor. Bűntény a Via Venetón. Az aktmodell és a bűnjel. Szí­nes, szinkronizált olasz bűn­ügyi film. Csak 16 éven felü­lieknek. Kísérőműsor: Mélyvíz. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Vasárnap, délelőtt 10 órakor kezdődik Vácott a Pest me­gyei Állami Zeneiskolák IV. zongoranégykezes és kétzon- gorás fesztiválja, ahol a körö­si zeneiskola 18 tanulója sze­repel és versenyez. Kiskacsa fürdik, fekete tóban Vadaskert a város szélén Parányi kőmedence, benne szárcsa fürdik. A nap fénye megcsillan fekete-zöld tollán. Húsz kacsalépés mindössze a tó világa. Ezt is emberi kéz alkotta, emlékeztetőül — mi­lyen a víz simogatása. Meleg a pocsolya, piroslik a szárcsa lába. ahogy egy pillantás alatt bukfencet hány a cseppnyi ta­vacskában. A lépcsőn párja hívja, to­tyog a vadlcacsanép, sorol ké­nyes rendben — a kőbe zárt nádas felé. Vízicsirke bukdácsol vékony lábán a tó felé. Mellette a ké­nyes aranyfácánkakas lépeget, szedi az eledelt. — Pity-palaty, pity-palaty — zengi énekét a fürj. A feketerigó is belekezd nótájába. A madárparadicsom­ba bele-belehasít a csörgő- szarka, és nem hallgat a má­tyásmadár, a seregély sem. Egy tapsifüles nyuszi biceg a madarak után. Bundája szür­ke poros, őrzi az erdő vala­mennyi emlékét. A nyuszi be­teg, csípőficamos. így került ide Hajdú Lacihoz, a Kárpát utcába. Tizenhatfajta madár él itt a város szélén, az udvar árnyas fái alatt. Kalickában, szaba­don, tóban és a hús fák galy- lyain. Madárkórház, hobbykert? Mindkettő. Mert Laci a beteg madarakat a vadászoktól kap­ta. Gyógyítgátja őket, nevelge- ti, és amikor meggyógyultak, s újból tudtak repülni — s hívja őket az erdő —, útjukra engedi. A fényes fácánkakasnak párja is volt. Tíz kis fácáncsi­be kelt ki ebben az udvarban Foto: Kiss András — s a hálátlan fiatalok hamar szárnyrakaptak — huss — el­repültek új tájakra. Most csak a kakas búsul — várja szabadulását. Laci nézi, simogatja fényes-kényes tollát. Ez is elmegy — ha eljön az ideje... de nem baj... ha er­dész leszek, talán találkozom vele — mosolyog büszke szó-' morúsággal — vagy a fiaival. Birkózás Dabas: országos egyéni sza­badfogású úttörőverseny. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Toldi ITSK—Gödöllői EAC megyei bajnoki női mérkőzés. Pilisvörösvár: PSC—Nk. Ki­nizsi megyei bajnoki férfi és ifjúsági mérkőzés. Vác: PENOMAH—Nk. ME- DOSZ megyei bajnoki női mérkőzés. 1. Latin szóbeli vizsga. A fiúnak sehogy nem megy a fordítás. Latinról magyar­ra kell lefordítani egy szö­veget, de csak egyetlen ne­vet ért meg belőle: Catilina. Hiába a szótár, hiába min­den. Kétségbeesve súgja a tőle elég távol ülő jó tanulónak. „Segíts! Huszonharmadik oldalon a második bekezdés”. A jó tanuló fellapozza a könyvet. Igen. Történelem­szemelvény, de nem olyan nehéz. De hát képtelenség le­diktálni az egészet a bizott­ság előtt. „Olvasd be a következő magyar szöveget! Az elnök matematika szakos!” A fiú bólint. Megnyugszik. Rá kerül a sor. Pontosan olvassa a latin szöveget, s alóla mondatonként a ma­gyar „fordítást”. Igaz, néha rövidebb vagy hosszabb egy- egv mondat, de csak azért, mert „magyarosai: fordít.” A latin tanár kétségbeesve néz rá, de az elnök bólogat. A fiú nyugodt: nincs baj. Amikor a végére ér, dia­dallal néz fel az elnökre. — Remek — mondja az el­nök —, de mi van Catiliná- val? — Ja! — mondja a fiú Bánhalma: Szolnok megyei vitorlás hajómodell-bajnok- ság. Torna Szolnok: területi serdülő fiú I—II. osztályú egyesületi csapatbajnokság. Űszás Városi strandfürdő, 10.30: megyei gyermek-, delfin- és béka-korosztályú bajnokság (összesen 16 versenyszám). — S — könnyedén —, ő mondta mindezt. Az elnök újból bólint. A fiú nem bukott el — az élet érettségijén. 2. Fizika. Akkor még nem volt any- nyi kísérlet fizikából, mint manapság. A diák viszont épp egy kí­sérleti tételt húzott ki. Va­lami súlymérés vízben — mennyit „veszít” az anyag a súlyából, ha vízbe mártják. Délután volt, június. A nap besütött az ablakon, meleg, álmos érettségi folyt. A töb­biek még történelemből fe­leltek. Az elnök el-elbóbis- kolt. A diák már készen volt a kísérlettel, csak játszott. Be­leejtette a súlyt a vízbe, az­tán kihalászta. Aztán újból. Később csónakázott egy üres edénykével a vízen. A felelő monoton hangon beszélt a mohácsi vészről. Már mindenki a diákot nézte. Szí '.te irigyelték, amiért ebben a melegben pancsolt. Ö pedig játszott. Konyá­kig nyúlt bele a vízbe, az­tán tovább lökte a kis „csó­nakot”. Előbb súllyal, aztán súly nélkül. Matiné Volt egy ilyen legény. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Hárem a sivatagban. Vak­merő férfiak leszámolása í banditákkal. Színes, magya- l ui Deszélő szovjet film. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Vámbéry Ármin. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Meleg volt. Az elnök legszívesebben odaült volna melléje játsza­ni. A bizottság minden tagjá­nak iriási verejtékcseppek gyöngyöztek a homlokán. A diákra került a sor. Frissen és üdén jelesre felelte el a tételt. 3. Orosz nyelv. A gyenge tanulónak egy három versszakból álló ver­set kellett volna elmondania. Három-négysoros versszak­ból álló verset, de nem ment. A vers így kezdődött: „Vo glubinye ...! Az első versszak még csak eldöcögött valahogy, de a másik sehogy nem akart elindulni. e A szaktanár az elnökre né­zett. Figyelt, de az láthatóan nem értett semmit. Segíteni akart, nagyon rá­fért a tanulóra: — No, halljuk: Vo glubi­nye! No! A második vers­szakot: „Vo ... glubinye ...” ' A jelölt egyszerre elsá­padt. Nem értette. Ügy né­zett az elnökre, mint aki már meg is bukott. Ijedten, da­dogva kérdezte: Elnök úr, kérem, még egy­szer elmondjam? — Nem, köszönöm — mondta jóságosán az elnök —, köszönöm, egyszer elég. És beírta az elégségest. Tóth Tibor Érettségi történetek KÖRÖSI AKLOK A TÖRÖK HÓDOLTSÁG korában a város területén az állattenyésztés erősen fellendült. Ennek több oka is van. Az első, s talán a leg­fontosabb az, hogy a marha veszély idején könnyen menekíthető, így nem vész oda. Kő­rös igen nagy területekhez jutott, melyeknek legnagyobb része legelő. Az elsősorban állat­tartáson alapuló gazdálkodás magával hozta a határok nagymérvű kiterjedését, újabb for­májú berendezését is. Az egész település köz­pontjában állt maga a város, körülötte a vé­delmét szolgáló árokkal, s a négy kapuval. A HATÁRBAN az akiok, istállók helyez­kedtek el, majd a szántóföldek sávjai, a le­gelők, s a pusztai állattartás tartozékai: a kunyhók és karámok. Az igásáilatok és a te­henek teleltetésére és nyári tartására a hódoltság utolsó időszakában a Kőröst körül­vevő akiok szolgáltak. A város belterületén csak a lakóházak állottak, s az asszonyok szá­mára a háztartás vezetéséhez szükséges esz­közök és élelmiszerek tárhelyéül szolgáló kamrák, illetve melléképületek. Volt itt még borbspince és tyúkól is. Borospincét nagyon keveset építettek, mert az itt szűrt borok na­gyon gyenge minőségűek voltak, hamar meg­romlottak, s így a gazdák igyekeztek minél előbb túladni rajtuk. Mivel a város belterülete ebben az időben már túlzsúfolt volt — az állattartás helyéül szolgáló épületeket közvetlenül a város szélé­re építették. A XVIII. században már bárho­vá lehetett aklot építeni, de a magisztrátus­nak okvetlenül be kellett jelenteni minden ilyen jellegű földfoglalást. Ezekből a foglalá­sokból nemegyszer perek és viták is támad­tak, de a tanács mindig az előbb érkezett birtoklási jogát erősítette meg. Később ugyan korlátozták az akoltelepítési lehetőséget, de ez az intézkedés inkább csak azt célozta, hogy egy meghatározott területen építsék az ak­tokat. AZ AKOL ÉPÍTÉSE először azzal kezdő­dött, hogy az újdonsült tulajdonos bekerítette a telket. A kerítés leginkább a közelben levő fák és bokrok gallyaiból készült. Ez a kerítés több célt is szolgált: egyrészt megakadályoz­ta az állatok szétszéledését, másrészt pedig az ott felhalmozott takarmányt megvédte az ide­geit állatoktól. Később aztán falas-fedeles épületeket is emeltek, amelyek tíz állat befogadására vol­tak alkalmasak. Ezek az épületek, akárcsak a város belte­rületén a házhelyek — szabad adás-vétel tár­gyai voltak. Bárki eladhatta a foglalás után bárkinek. Ha egy szegény ember egy ökrös gazda leányát vette feleségül, az előtt a le­hetőségek széles skálája állott. A hozomány­ként szerzett állattal az ingyen szerzett telken felépíthette az aklát, majd ezekkel az állatok­kal fuvarozhatott Is. A város ilyen értelem­ben a „korlátlan lehetőségek” hazája volt. A helyi polgároknak nagyon meg kellett becsül­ni magukat az adót rendesen kellett fizetni. A magisztrátus akárkinek nem biztosította ezeket a lehetőségeket; akárkit nem vett fel a polgárok közé, még ha megengedte is letele­pedését. A TANÁCS éber szemmel vigyázott a la­kosság vagyonára. 1670-ben Fruttus Márton főbíró strázsatomyot építtetett a főtérre. Ha „a város külső részén való aklaikban és istál­lóikban tűz támad, hogy az messze ne menjen, a vigyázok azonnali azt a strázsa toronybul meglátván, az ott lévő lármaharanggal hírt adnak és a nép azt hallván siet annak meg- oltására” — írja Balta Gergely az akoltüzek oltásáról. Bezzeg megvolt a nyomós ok az óvatosságra! Az állatokon kívül még az ak­iokban tartották a gazdasági eszközöket: a szekeret és más szerszámokat. Az akiok gyakran hálóhelyül is szolgáltaké Nemcsak azok az emberek éltek itt, akik az állatokat gondozták, hanem a szabad ég alól télire ide behúzódott pásztoremberek is. Asz- szonynép nemigen fordult itt meg, a viselke­dés sokkal kötetlenebb volt, mint bent a város központjában. Még káromkodásra is sokkal több alkalom nyílt, hiszen a tanácsbéli urak és a pusztázó hadnagyok megjelenése ese­ményszámba ment. A GAZDA csak akkor aludt kint az akol- ban. ha szegényebb lévén, nem telt béres fői gadására, vagy nem volt még nagyobb fial vagy ha összeveszett a feleségével. A kinn háló gazdafiúk és a béresek között kötetle­nebb életmód következtében a határok igen sok esetben elmosódtak, az együttes vere­kedések és csínytevések összehozták őket. Pesti László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom