Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-30 / 126. szám
1971. MÁJUS 30., VASÁRNAP y PÁRTNAPOK az SZKP XXIV. kongresszusa anyagából ALKOHOL... BUDAI JÁRÁS B. J. Rendőrkapitányság, 2-án, Jeges István. SZU Porkohászati Gyár, 3-án, liadványi Miklós. Pm. Faipari V., 3-án, Mártái István. Kert. Kút. Int. Gazdasága, 4-én, Püspöki Károly. Lenin Tsz Biaiorbágy, 7-én, dr. Fiedler Ernő. Perbál, 7-én, Ittes Lajos. Zsámöék, 7-én, Balogh Ferenc. Pm. Tanács Tervező intézet, 7-én, Kassai Sándor. Pm. Műanyagipari V., 9-én, Barinkai Oszkárné. KPM Közúti Ep. V., 9-én, Szilágyi Sándor. Bp.-környéki TÜZEP V., 9-én, Ipacs László. Pm. Tanács Kórház, 10-én, Lengyel Sándor. Petőfi Tsz Páty, 11-én, Mozsa Vilma. Pilisborosjenő, 11-én, Kurucz István. Haladás Tsz Piliscsaba, 11-én, Molnár Vince. Pilisszentiván, ll-én, Popovics János. Biatorbágy, ll-én, Pálfi Kálmán. Diósdi Csapágy, ll-én, Németh István. B. J. Építő Ktsz Érd, ll-én, Mészáros Lajos. Vörös Hajnal Tsz, ll-én, Tóth László. Tinnye, 14-én, Tuza Sándorné. Pm. Epítőanyagipari V., 14-én, dr. Zana Elek. ENA, 14-én, Mudroch Frigyes. Pm. Földhivatal, 14-én, Bodor Já- nosné. Pm. Gabonafelvásárló V., 15-én, Csele Ferenc. Solymár, 15-én, Varga Ernő. Tárnok, 15-én, Fodor Dezső. Lenin Tsz Tárnok, 15-én, Lovas Géza. Törökbálint, 15-én, Garat Gyuláné. ürömi Kőbánya, 15-én, Bassó Ferenc. Műanyagipari V., Zsámbék, 15-én, Zelei Ferenc. Budakeszi. 15-én. Egyed Irén. Budaörs, 15-én, Karlik András. Vörösmarty Gimnázium Érd, 15-én, Piszák Imre. Herceghalmi ÁG Perbáli üzemegység, 15-én, Cselőtei István. Nagykovácsi, 15-én, Pintér István. Telki Erdő- és Vadgazdaság, 16-án, Lengyel Sándor. HUNGAROFRUCT Budaörs, 16-án, Hibszky János. Piliscsaba, 16-án, dr. Bálint Lajos. Egyetértés Tsz Tök, lő-án, Barczi László. ÖMÜV Ktsz Törökbálint, 16-án, Hegyi János. PENOMAH, 16-án, Horváth Ferenc. PEVDI I„ 16-án, Guttrjai Józsefné. Pm. Villanyszerelő V„ 16-án, Band- zsál Antal. Pest. Nógrád, Komárom megyei FŰSZERT, 16-án. Kókai Mihály. Pm. Inarcikk Kisker. V., 16-án, Harkai Imre. Bp-i Mezőgépjavító V., 17-én, Édes István. Pm. Tanács Tüdőszanatórium. 17- én, Szabó Gyula. Pm. Tőzegkitermelő V., 17-én, Bérezés Tivadar. Páty, 17-én, S. Nagy Imre. Pm. Víz- és Csatornamű V., 17-én. Radovits József. Érdi Gépjavító Állomás, 17-én, Antal Imre. ÄG Herceghalom, 18-án, Szabó Dezső. Diósd, 18-án. Deménv János. Kertészeti Kutató Intézet Budakeszi, 18-án, Sinkai Imre. Mezőgazd. Szakiskola Piliscsaba, 18- án, Simon János. üröm, 18-án. Kerénm Vilmos. Tök, 7*-án. Kiss Lajos. Pm. Ké*"*nvseprő V., 18-án, Lukácsi Gábor. KP'1* Közúti lg., 21-én, Papp Kornél. DABASI JÁRÁS Alsónémedi, 10-én, Kőberling Je- nőné. Telefongyár Bugyi, 3-án, Jámbor Miklós. Bugyi Szakszövetkezet, 3-án, Hidegföldi Imre. Bugyi Tanács, 3-án, Auer Ferenc. Szikra Tsz Dabas, 4-én, Kiszdi István. Dabasi Kézműipari V., 14-én, Kővári György. Gyálszőiői Alt. Iskola, D-én, Kecskeméti József. Dózsa Tsz Gyál, 8-án, Ihász Zoltán. Felsőpakony Tsz, 3-án, dr. Kovács Sándor. Inárcs, 14-én, Bujáki János. Kakucs, 7-én, Morva László. ücsa, 16-án, Jólesz Sándor. Béke Szakszövetkezet Örkény, 3- án, Dér István. Örkényi Ktsz, 4-én, Horváth Já- nosné. Örkény község, szakiskola, ÁFÉSZ, 4- én, Preszburger Konrád. Pusztavacs Erdészet, 1-én, Misinczki István. Hernád, 10-én, Aranyosi László. Táborfalva, lü-én, Kiss Árpád. Taiárszentgyörgy, 8-án, Bodnár Gábor. Cjhartyán, ll-én, Csorba Zsig- mond. Üjlengyel, ll-én, Farkas György. GÖDÖLLŐI JÁRÁS Aszód, 7-én, Kiss Károly. Aszódi Tsz, 7-én, Nagy Rezső. Aszódi 2. sz. Intézet, 4-én, Eperjesi Ernő. Bag, 7-én, Tóth Mihály. Csömör, 7-én, Fogd Mihály. Dány, 7-én, Esküdt Eleonóra. Dányi Tsz, 1-én, Lükéi Miklós. Domony, 2-án, Bállá István. Erdőkertes, 2-án, Dobróczi Zoltánná. Erdőkcrtcsi Téglagyár, ll-én, Vén Ferenc. Galgahévíz, ll-én, Pecze János. Isaszeg, 4-én, Etele József. Kartal, 4-én, Fekete János. Kerepes, 10-én, Pécsi Pálné. Kistarcsa, 8-án, Tóth Miklós. Kistarcsa Tsz, ll-én, Pupek Márton. Kistarcsa Bőrdíszműves, 3-án, Tóth Miklós. VILLÉRT, Kistarcsa, 3-án, Simoro- dik István. Mogyoród, 7-én, Szőnyeg! Lajos. Nagytarcsa, ll-én, Garissa József. Pécel, 8-án, Molnár József. Szada, 7-én, Novak László. Túra, 7-én, Szénási Zoltán. Túrái Tsz, 7-én, Könczöl Ferenc. Valkó, 7-én, dr. Cseri László. Vácegres, 4-én, Gersei Ferenc. Vácszentlászló, 7-én, Furulyás János. Veresegyház, 7-én, Czene János. Verseg, 4-én, Kiss László. Zsámbok, 7-én, Csepeli János. Járási Hivatal, 7-én, dr. Süpek Zoltán. Tűzrendészet, 8-án, Darida Pál. Gödöllői Tsz, 4-én, Kovács László. Rendőrkapitányság, ll-én, Mihály István. Egyetemi Tangazdaság Központ, 1-én, dr. Baksay Tóth Bertalan. Egyetemi Tangazdaság Kartal, 8-án, Lacmann Gábor. Egyetemi Tangazdaság Nagytelek, 8-án, Murányi Zoltán. Egyetemi Tangazdaság Nagygombos, ll-én, Tábik Ferenc. GÖDÖLLŐ VÁROS HUMAN, LATI, GYÓGYÍRT, 1-én, Dobrotka Oszkár. Árammérő Gyár, 3-án, Illés Lajos. AKÖV, 3-án, Méray Tibor. Pedagógusok, 3-án, dr. Nagy Sándor. Kisállattenyésztő, 4-én, Gombos Sándor. Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, 7-én. dr. Lőkös László. Agrártudományi Egyetem, 7-én, Várkonyi Péter. Háziipari Szövetkezet, 8-án, Rónay Árpád. Városi Tanács, Egészségügy, 8-án, Benedek János. Gépgyár, 8-án, Kovács József. GÖFÉM, Városgazdálkodás, 9-én, Rónai Árpád. MÁV, MAVAUT, 9-én, Szlatky László. Rendőrőrs, 14-én, Puskás Ferenc. NAGYKÁTAI JÄRÄS Nagykáta, ll-én, Földes János. Tápiószentmárton, 14-én, Kelemen György. Pánd, 18-án, dr. Pintér Antal. Tápióbecse, ll-én, Faludi Imre. Tápióság, 7-én, Chmely Ödön. Tápiószecső, 17-én, Kálmán János. Kóka, ll-én, Vörös Sándor. Tóalmás, ll-én, Kiss Tibor. Szentlőrinckáta, 18-án, Kátai Szilveszter. Szentmártonkáta, 16-án, Rada Aladár. Farmos, 7-én, Békési György. Tápiógyörgye, ll-én, Povázson Sándor. Újszilvás, 16-án, Herényi György. Tápiószőlős, 10-én, Dömök Sándor. KGYV Tápiószele, 15-én, Holló István. Telefongyár Nagykáta, ll-én, Radies Imre. RÁCKEVEI JÁRÁS Pestvidéki Gépgyár, 2-án, Katona Isiván. Ráckeve, 14-én, Földes János. Kiskunsági ÁG Apaj, 14-én, Arató András. Soroksári ÁG Tételi major, 10-én, Sófalvi Zoltánná. BV Intézet Tököl, 18-án, Kajdi József. Taksony, 14-én, Góbéi Károly. Dömsöd, 3-án, Decsov Lajos. Lenin Tsz Szigetcsép, 18-án, Appel Gábor. MAHART. Dunaharaszti, 15-én, Tóth Pál. Sütőipari Vállalat, 16-án, Dajtsch Tibor. AUTOKER, 10-én, Stummer József. Dunaharaszti Tanács, 16-án, Fülöp Győzőné. Dunaharaszti MTSZ, 10-én, Ady István. Dunaharaszti Pedagógus, 18-án, Jónás Zoltán. Dunaharaszti, 17-én, Bodrogi László. Sütőipari V. Miklósi üzeme, 16-án, Szűcs Mária. SZÁZHALOMBATTA varos Tanács. 2-án, Csonka Rózsa. DKV, 9-én, dr. Lörincz Imre. DHV, 10-én, Pirltyi Sándor. SZENTENDREI JÄRAS Budakalász, 17-én, Göndics Zoltán. Pomáz, 10-én, Török Zoltán. Pomáz Munkaterápia, 18-án, Fenyvesi Géza. Mathiász Tsz, 2-án, Vékony And- rásné. Kisoroszi, 17-én, Homoki Ottó. Leányfalu Vízgazdálkodás, 3-án, Rózsa István. Leányfalu, 18-án, Ifj. Bella György. Járási Hivatal, ll-én, Kuthy Ferenc. Igazságügy, 9-én, dr. Tasnádi László. Csobánka, 7-én, Nagy Sándor. Visegrád Kórház, 16-án, Könyvesl Vencelné. Pilisszentkereszt, 18-án, Mikusik Endre. Póesmegyer, 14-én, Deménye József. Budakalászi Gyapjúmosó, 3-án, Urban Tibor. SZENTENDRE VAROS Városgazdálkodás, 4-én, Pizág János. Elektromos Művök, 18-án, Schusz- ter Gyula. Kéziszerszámgyár, 14-én, Berkesi Elek. PEVDI, 15-én, Forintos Pál. Szolgáltató Ktsz, ll-én, Katona Sándor. Kerámia, 15-én, Farkas István. Papírgyár, 17-én, Járó Józsefné. Kocsigyár. 16-án. Gál László. Tanács, 10-én, Török Zoltánná. MAVAUT, 7-én, Fekete István Kazánipari Ktsz, ll-én, Demeter János. HISZ, 18-án, Ihász Ferenc, ÉTI, 14-én, Nickmann György. Pedagógus, 15-én, Fodor László. Beto-gvár. 16-án. Fettieh Dezső. Területi. 10-én, Mátraházi Ferenc. Közrendvédelemi Alosztály, 18-án, Fülöp Pál. PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI V. Vác Főépítésvezetőség, 1-én, Pelle József. Csepeli Vasmű Főépítésvezetőség, 2- án. Simon Sándor. Csepel Autógyár Főépítésvezetőség, 3- án, Jólesz Sándor. Gödöllő Főépítésvezetőség, 8-án, Tóth Lajos. Központ. 9-én, Csenterics Sándor. Vertikális üzem, 10-én, dr. Kövesi Tibor. Az Építőipari Szállítási Vállalat váci kirendeltsége (DCM) felvesz gyakorlott iarifőrt; fiatal, érettségizett férfit vagy nőt, forgalmi gyakornoki munkakörbe; gépkocsivezetőket és szerelőket. vV\W III. A szeszesital-fogyasztás különösen gyermekkorban ártalmas. Gyökerei régi történelmi múltra tekintenek vissza. Régebben főleg a szegényparaszt háztartásokban gyakori volt, hogy forralt borral, pálinkás kenyérrel indították útnak a gyereket az iskolába. A váci járás egyik hegyi községében történt, hogy a nagymama panaszra ment a tanárhoz. Hatszáz öl szőllejük van és „hiába mondom a Jancsinak, igyon reggel egy kis édesbort, melegíti a hosszú úton, nem kell neki”. A gyermekkori alkoholfogyasztás nem magától a gyermektől, hanem a felnőttektől függ. Ők adják a gyerek kezébe az első poharat mint az idézett nagymama is a legnagyobb jóindulattal. Tízezer megkérdezett általános iskolás közül a falusiak 68, a városiak 27 százaléka azt válaszolta, hogy egy kis ital nem árt, betegség esetén, zsíros étel után. Az orvostudomány megállapította, hogy a gyermek szervezete működésének soha, semmi körülmények között nem használ az ivás. A szesz idegkárosító. Fél deci bor után az új anyag elsajátításának ideje 27 százalékkal romlik Például a történelmet csak ott tudják jól elmondani, ahol mesélni kellett, de az eseményeket, a számokat már összezavarták. Röpdolgozataik a csapongó képzelet miatt használhatatlanok voltak. A gyermekkori alkoholmérgezés húsvétkor-szilveszterkor gyakran tragikus méreteket ölt. Hihetetlenül hangzik, de az 5—6 éves kisgyermek egy doboz konyakos meggytől súlyos beteg lett. A gondozóintézetekbe azok járnak kezelésre, akik rabjai az italnak. Legtöbbjüknél már gyermekkorban, kimutatható az ivás, A törvény mégtiltja a gyermek szeszesital fogyasztását, mennyivel inkább kell ezt otthon a szülőknek betartani! A belkereskedelem szerepe Az alkoholellenes küzdelemben lényeges szerepük van azoknak az intézkedéseknek, amelyek az alkoholos és az alkoholmentes italok forgalomba hozásával kapcsolatosak. Az alkoholmentes italok fogyasztásának különösen az ifjúság körében van nagy jövője. A gyermek- és az ifjúkorban megszokott, megszeretett ízeket az ember késő felnőttségében is keresi. 1965-ben már minisztertanácsi rendeletet hoztak az alkoholárusítás csökkentésére — de az előrehaladás ellenére döntő lépés nem történt. A lakosság átlagosan, évi 1100 forintot költ fejenként szeszre. Ugyancsak veszélyes, de a közvélemény előtt kevésbé ismert, a zúgszeszfőzdék — csárdák szerepe. Társadalmi-gazdasági bűncselekmények meleg ágyai, gyakran ember életet követelő bűncselekmények forrásai. Régóta tervezett, de még be r.em vezetett intézkedés, hogy módosítják a nagyipari üzemek melletti italboltok nyitvatartási idejét. Ugyanakkor nem megengedhető, hdgy már lassan a tejboltban is megjelennek a különböző palackok. Ha ' nem az italboltban, az alkoholista a zöldségesnél vásárolhatja meg a napi pálinkaadagját, akár reggel, akár délután kezd. Öngyilkosság Köztudott, hogy hazánk az öngyilkosság terén a világ- ranglista szomorú első helyét foglalja el. Érdekes eredményekhez vezettek azok a kutatások, amelyeket a Pest megyei ideggondozóban végeztek. Dr. Húrdi István és munkatársai megállapítása szerint a halálos végű öngyilkosságok az alkoholistáknál sajátos. „szociális zsákutca” nyomán jönnek létre: súlyos, előrehaladott betegekről van rendszerint szó, akik családjukkal, munkahelyükkel és környezetükkel összeütközésbe kerülnek, és rendszerint, viszonylag kis lökés hatására a halált választják. Nem kicsi azoknak a száma, akik bár, még nem tartanak itt, de különféle testi épséget, kisebb-nagyobb mértékben veszélyeztető, illetve károsító kísérletet tesznek. Többnyire, mint mondani szokták, illuminált állapotban. Rendkívül érdekes megfigyelésük, hogy a halálos végű öngyilkosok kerülik az orvosi segítséget, visszautasítják a feléjük nyújtott kezet, míg a kísérlettevőknél erre jobbak a kilátások, időben megment- hetŐK. Mi a teendő? Kérdéssel fordultunk dr. Hárdi Istvánhoz, a Pest megyei Ideggondozó Intézet igazgató-főorvosához. — Nem mondhatok mást, mint amit már a Pest megyei Tanács múlt évben hozott határozatában már lerögzített. A felvilágosító-nevelő munka legfőbb célja a megelőzés kell hogy legyen. Az iskolákban egyre erősebben észlelhető a megelőzést szolgáló propaganda hatása. A megyei öt alko- holelvonó-rendelő, Pomázon, Vácott, Cegléden és Szobon, valamint Budapesten az Ideggondozó Intézetben megfeszített erővel dolgozik, hogy a nagyon szűkös lehetőségek ellenére kellő eredményt érjenek el. Tavaly összesen 12 171 esetben nyújtottunk gyógykezelést. Az alkoholisták felmérése rendkívül nehéz, mint ahogy sokszor az alkoholizmus diagnózisának kimondása is nagy megfontolást igényel. Amíg az orvosokkal jól együttműködő alkoholisták elvonókúrája jobb eredményekhez vezet, addig a segítséget elutasító ellenkezőkkel nehezebb a helyzet. A kötelező gondozásba vétel hatékonysága és eredményessége országosan alacsony. Ennek oka az elmeágyak hiánya, valamint a speciális munkaterápiás, belügyi munkaterápiás intézetek létesítésének sürgős Szolnok megyében, a Tisza- tájon, hajdan uralkodó föld- birtokosok, bárók és grófok után a kastélyok tucatjai maradtak „örökségül”. A szegény pórnép számára egykor misztikusnak tűnő, sötét épületek hideg falai között új élet sarjadt. A mesés pénzeken épített, jórészt műemlék jellegű kastélyokból a köz javát szolgáló intézmények váltak. Kederesen, az egykori Hor- thy-kastélyban mezőgazdasági gépészeti szakiskola működik. Évente tucatjával bocsátják ki a jól képzett gépszerelőket, műhelymunkásokat. A „birtok” parkjában új iskolaépületet is emeltek, a „felségterület” egy részét pedig házhelynek osztották ki, családi házaikat építettek a volt cselédek és summások. Űjszászon abban az időben, amikor báró Orczy kastélya épült, a szegény alföldi emberek vizes vályogviskóiban tömegesen szedte áldozatait a „morbus hungaricus” jelzővel illetett betegség, a tüdőbaj. Az árnyas, szép parkkal, évszázados fákkal övezett kastélyépületben, amelyben mindössze három bárósarjadék lakott, ma korszerű tüdőszanatórium talált otthonra. A község másik kastélyában szépen berendezett, százágyas szociális otthon működik. Tiszakürtön, a gróf Bolzáék kastélya is új szerepkört tölt be: fiúnevelő-otthon. A falai között lakó diákok már csak megsárgult feljegyzésekből, az öregek elbeszéléseiből ismerik otthonuk történetét. A grófi család egyik férfitagja osztrák udvari családból nősült és Szolnok és Békés megyei földjeinek egy részével a kastélyt is nászajándékként kapta. Szenttamáson, az Almássy szüksége. A kényszerelvonókúrára kerülő gondozottak igen nagy része félbűnöző, társadalomellenes egyén. Többségük ambulánson vagy kórhá- zilag nem is ellátható. Legnagyobb részük börtönben volt a társadalommal való számos összeütközés miatt. Az elmeágyak hiánya, miután a legtöbbször önkéntesen jelentkező beteg nem tudja magát a járóbeteg-rendelésen megtartóztatni — erősen érezteti hatását. Az elvi megállapításokon és támogatáson túl a megyei tanács konkrét határozatokat is hozott, amelyeknek megvalósítása jó úton jár. Épülnek majd a megfelelő elmeosztályok az új kórházak mellett, azonkívül 1974 végéig az Ideggyógyászutánpótlás lehetőségeinek figyelembe vételével még több alkoholelvonó- és ideggondozószakrendelést hoznak létre. Ügy tudom, megtörtént az előterjesztés a belügyi jellegű munkaterápiás intézet mielőbbi megvalósítására. ★ Mint írtuk, hazánkban ma százhúszezerre tehető az alkoholisták száma, s ehhez járul még az alkohol miatt veszélyes helyzetbe jutó családtagok tömege. Kétszázhúszezer ember sorsa már társadalmilag sem lehet közömbös, különösen, ha figyelemmel kísérjük betegségük minden következményét. Nem a családi ünnepek, a vállalati mulatságok, a zenés vendéglők, a kedves kis presz- szók asztalán álló poharakba akarunk csak tiszta vizet önteni. A korsó sörnek, az arányló bornak, a párázó pezsgőnek is megvan társadalmunkban a létjogosultsága, de nincs meg az embert megszégyenítő alkoholizmusnak. Az ellene való kíméletlen harcra készül mind nagyobb összefogással a Pest megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság is. Komáromi Magda grófok kastélyában szocialista nagyüzem, az állami gazdaság kapott otthont. A reprezentatív épület idegen- forgalmi célokat szolgál: itt fogadják a vadászat, a lovaglás iránt érdeklődő hazai és külföldi vendégeket. Kengyelen báró Harkányi Anna kastélya a termelőszövetkezet székháza. Azok vették birtokukba, akik a felszabadulás előtt csak kívülről szemlélhették. Most röpít az árvalányhaj Az alföldi rónák egykor tömegesen nyíló virága, az árvalányhaj, ma már csak a háborítatlan homokbuckákon, a kunadacsi és a hetényegyházi erdők tisztásain díszük. A kietlen homokon ezüstösen csillogó árvalányhaj most „repíti” pelyhes magvát. A védett területeken, ahol gyűjtése tilos, az idén tömegesen díszük ez a növény. A vidék másik érdekessége, a kun- korgó árvalányhaj, amely abban különbözik rokonától, hogy magját úgynevezett „sár- kányiarok” röpíti. Korszerűsítik a vasúti pályát Eger és Füzesabony között megkezdték a vasúti pálya korszerűsítését. A növekvő idegenforgalom, valamint £ környék iparosodása egyaráa sürgette ezt a munkát. Az első szakaszban Füzesabonyt I Makiárig készült el az új pá* lya, majd 1972-ben Eger állomásig haladnak a vasútvonal építésével. PEST MEGYEI GÉPKOCSIVEZETŐK! Budapesti textilgyár mikrobuszokat vásárolt, hogy dolgozóit a munkahelyre szállíttathassa, és most FELVÉTELRE KERES D. KATEGÓRIÁJÚ GÉPKOCSIVEZETŐKET, Pest megye bármely községéből, ahol 8-9 nődolgozó textilipari szók- és segédmunkát vállalna. Elképzelésünk szerint a kisbúszokat átadjuk szocialista megőrzésre a gépkocsi- vezetőnek, jogait és kötelezettségeit szerződésbe foglaljuk, és egyben igényeljük közreműködését a buszok utasainak toborzásánál is. Minden jelentkezőnek részletes felvilágosítást adunk. Levélcím: „MIKROBUSZ-KOLLEKTIVA" jeligére Budapest 10. Postafiók 45. Telefon: 148-235/56-os mellék. HNÍIHIIIM:! A SZÉP K[RTÍK TITKA: a KERT KERTÉSZET SZŐLÉSZET az egyetlen magyarnyelvű, képes, termelési szaklap MINDEN HÉTEN! szaktanácsok, információk, tapasztalatok, érdekességek. időszerű munkák, növényvédelem W Ne csak On fizesse elő, ajánlja ismerőseinek is! Hozományként kapta Iskola, szanatórium, a volt urasági kastélyokban
