Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-29 / 125. szám
2 polgári vedelem I vmrí„. „ " a-'Gyakorlaton a rendfenntartó szolgálat. Házilag készíthető r I // I •• •• I vedoeszkozok szült műanyag esőkabátok, ruhák a biológiai és vegyi harcanyag szennyeződésétől is védhetik bizonyos mértékig a bőrfelületet, ha a ruha jól záródik, s csak rövid ideig tartózkodunk a szennyezett területen. Szükség-bőrvédőesz- köz lehet például a nylon esőkabát, a házilag erős vászonból készült köpeny, impregnált munkaruha, impregnált papírból készített védőlepel, s a különböző fólia anyag. Három üzem íközös gyakorlata Beszélgetés a Mechanikai Művek PV-törzsparancsnokával Rövid parancsszavak. Futás. Itt, ott egy kis bizonytalanság, amit gyorsan felold a kisegítő irányítás. Percek múlnak, minden megy a maga útján. A rohanó-, igyekvő emberek homlokát veríték gyöngyözi. A törzsparancsnok, olykor maga is akcióban, mégis természetesen az irányító posztján áll. Kevesebb fizikai akció, több és felelősségteljesebb szellemi torna. Minden jó ütemben halad. A pulzusa mégis szaporább, a vérnyomása magasabb, beleizzad, s fáradtan ül le, mikor végre elhangzik a feloldó jel: vége a gyakorlatnak. — Mindig ideges? — Rossz a kérdés, nem vagyok ideges, nyugodt embernek ismernek. De minden egyes gyakorlat új és új próba, s természetesen felfokozott teljesítmény a vele járó izgalommal. Ez valahogy úgy van, mint a színészeknél a lámpaláz. Akárhányszor is lépnek a színpadra, egy kicsit mindig drukkolnak. 1 Pontosan két évtizede ismerője és gyakorlója a polgári védelemnek Pomáder József. S 15 esztendeje a Mechanikai Művek irányító törzsparancsHz atom hatása A mérgező anyagok, gőzök, gázok már egészen kis meny- nyiségben is nagy veszélyt jelentenek az emberre. A légzésvédelem legegyszerűbb eszköze lehet minden olyan légáteresztő, porózus szerkezetű anyag, ami a kisebb-nagyobb átmérőjű szilárd részecskék visszatartására képes, s bizonyos védelemét nyújt — száj és orr elé tartva — a rádioaktív porok ellen. A szükség-légzésvédő eszközök házi elkészítéséhez néhány tanács. A porálarc egyszerű és könnyen viselhető legyen, védje az orrot, szájat és lehetőleg a szemet is, ne legyen nagy légzési ellenállása, s célszerű, ha többféle nagyságban, csecsemő, gyermek és felnőtt méretben készül. További védelmet biztosít a könnyű vászonanyagból. nylonból vagy egyéb műanyag fóliából készíthető fejvédő csuklya. A száj és orr- záró maszkokon kívül még egy jól záró szemüveggel is kiegészíthetjük szükség-légzésvédő eszközeinket. A szükség- bőrvédőeszközök azt a célt szolgálják, hogy kiszűrjék a radioaktív porokat, a bőrfelülettől távol tartsák a folyékony vegyi harcanyagokat. illetve a mérgező gőzöket, gázokat. A polivilklorid és polietilén fóliából, s a terilén és tersil műszálas anyagból kéA tűz és a robbanás elleni Védekezés leghatásosabb módja a megelőzés, ami ma már a korszerű technika felhasználásával, tudományos módszerekkel történik. A tűzvédelemről szóló rendeletek, utasítások tartalmazzák mindazokat a megelőző intézkedéseket, amelyeket hasznos mindenkinek megismerni. A legnagyobb óvatosság és a mindenre kiterjedő ellenőrzés is igen fontos része a megelőzésnek. A riasztószolgálat rendszerének megteremtésével, a többszöri próbariasztás gyakorlásával fokozhatjuk a mentés, a tűzoltás gyorsaságát. A tűzrendészed ellenőrzések, az üzemi, vállalati, termelőszövetkezeti dolgozók, valamint a lakosság rendszeres oktatása elengedhetetlen feltétele a megelőző intézkedésnek. A polgári védelem alapvető feladata az ország lakosságának és anyagi javainak védelme, katasztrófák esetén, ezért nem nélkülözheti a tűzrendészed szervek támogatását, az állami és önkéntes tűzoltósággal való együttműködést. A második világháború tapasztalatai bizonyították, hogy a légitámadások következtében keletkezett tüzek igen jelentős személyi és anyagi veszteségeket okoztak, sok esetben felülmúlták a lökőhullámha- tások által okozott károkat. A polgár védelmi oktatás éppen azért foglalkozik a tűzvédelem legfontosabb kérdéseivel, hogy a lakosság békeidőben és háborús körülmények közt egySzak emberek számításai szerint egymegatonnás termonukleáris töltet földi robbanása esetén 3—4 millió tonna föld mozdul meg. Mintegy 22 lem magas atomfelhő alakul ki, jelentős távolságra távozA második világháború be- fejeztétől 1963-ig, a részleges atomcsendegyezmény létrejöttéig a négy ,atomhatalom aránt felkészülten tudja hasznosítani ezeket az ismereteket is. padéka kiszűrődik, a robbanás helyén pedig 55 méter mély és 350 méter átmérőjű kráter keletkezik. A rádióaktív kihullás — az időjárási viszonyoktól függően — 25 ezer km2 kiterjedésű területet szennyezhet.. összesen négyszáznegyven nukleáris robbantást hajtott végre. Ebből Franciaország — amely nem írta alá az 1963-as egyezményt — harminc robbantást hajtott végre: huszonegyet a levegőben, kilencet pedig a föld alatt — a legutolsót 1970. augusztus 6-án. Az atomcsendegyezményt ugyancsak nem írta alá Kína sem, s az 1964-ben megkezdett kísérletsorozattal 1970- ig tizenegy atomszerkezetet robbantottak az Ázsiai országban. noka. Az üzem amelyért felelős, az országban is előkelő helyen áll. Milyen könnyen vagy nehezen boldogul itt, akinek ez a hivatása? — Közismert, hogy rendkívül erőteljes a vállalat fejlődése. Az új gyáregység Marcaliban, a készülő Abonyban, együtt a belső gyarapodással, rendkívül nagy feladatot ró a gazdasági vezetőkre, de megsokszorozza a polgári védelmi tennivalókat is. Mégsem panaszkodom, a ..fejlődés nehézségeire” hivatkozva. Oka: a polgári védelmi munka, igen nagy respektusa. — Gondolom, nem véletlenül ... — Nem tagadom, erősen személyhez kötődik egy-egy akció, vagy mozgalom sikere. A vezérmotívum, a hangadó, a példamutatás. Nálunk nincs olyan gyakorlat, amelyen ne lenne ott a vezérigazgató, Sátor János. És nemcsak reprezentatív módon, hanem beöltözve, akcióban. Nehéz megmondani, hogy milyen nagy hatása van ennek a résztvevőkre, a kisebb és nagyobb beosztású vezetőkre. A következmény; nagyon becsületesen vállalja mindenki a ráeső részt, a palgári védelmi képzésben való részvételt. Ezt is úgy igyekszünk elosztani, hogy a résztvevők számára lehetőleg kedvezőbb időpontokban kerüljön sor az egy-két órás elfoglaltságra. — Érdekek egyeztetése és harmónia ... — Erre nemcsak emberileg, de hivatalból is törekedni kell. Például rájönni arra, hogy a polgári védelmi feladatok elválaszthatatlanok a napi gazda-) sági munkáktól, Egy-két eset a bizonyítására... Előfordult, hogy néhány emA kitelepítésről és befogadásról mellékletünk legutóbbi számában már foglalkoztunk. Példaként említettük az emlékezetes nagykőrösi polgári /védelmi gyakorlatot, amelyen a szakszolgálat és a lakosság kitűnően vizsgázott a kitelepítési és befogadási faladatokból is. De nemcsak imitált körülmények között, hanem valóságos veszélyhelyzetben is sor került tavaly a lakosság nagy tömegeinek mozgósítására — az árvíz sújtotta vidékeken. Meggyőző bizonyítéka volt ez annak, hogy nemcsak háborús időszakban, hanem békeidőben is rendkívül fontos ismerni azokat a magatartási szabályokat. amelyeket kitelepítéskor és befogadáskor mindenkinek be kell tartani. A kitelepítés elrendelése után a lakosságnak azonnal fel kell készülnie otthona elhagyására. Fontos, hogy mindenki magával vigye személyi okmányait, nélkülözhetetlen értéktárgyait, pénzét, három napra elegendő élelmiszert, ivóvizet, fehérneműt, lábbelit, megfelelő ruházatot, a legfontosabb gyógyszereket, az egyéni védőeszközöket (légzésvédő és bőrvédő eszközöket), s ha van, táskarádiót. A csomag csak a legszükségesebbeket tartalmazza, s súlya személyenként nem haladhatja meg a húsz kilogrammot. Hasznos, ha egy karton vagy más keményebb lapra a csomag tulajdonosa felírja a nevét, címét és befogadási helyét, hogy ha poggyásza menetközben elveszne, visszakerüljön jogos tulajdonosához. A nem iskolaköteles gyermek ruházatára és fehérneműjére fel kell írni, ilber olyan beosztást kapott a munkahelyén, amely egyenesen lehetetlenné tette volna polgári védelmi megbízatásának teljesítését — szükség esetén. A kedvezőtlen tapasztalatok indították arra a vezetőket. hogy megkeressék az ösz- szehangolás lehetőségeit. Az is természetes, hogy a gyakorlatokat nem tűzik ki olyan időpontra, például egy-egy negyedév végére, amikor az visz- szatartja, akadályozza a termelő munkát. — Az ellenkezőjére nincs példa ? — A polgári védelem hasznát a hétköznapok is igazolják. Néhány éve például olyan nagy havazás, hófúvás volt, hogy a főútvonalak a gyári bekötő. és belső útvonalak járhatatlanná váltak. A gyári műszaki szolgálat lépett akcióba ... Az árvíznél a hajléktalanul maradt lakosság segítségére siettek ... És így tovább. A gyárban vegyvédelmi, egészségügyi, műszaki és önvédelmi egység működik. Az utóbbi feladata az esetleges háborús üzemi károk helyreállítása. — Szívesen járnak az emberek a tanfolyamokra, kiképzésekre? — Még soha. senkit sem büntettük meg elmaradásáért és nem is akarunk élni ezzel, bár a törvények erre módot adnak. Minden száz közül 88 ember derekasan helytáll és végigcsinálja a programot. Nincs ok tehát a szégyenkezésre. — Várható-e valamilyen érdekesebb akció? — Engedélyt kaptunk arra, hogy a közeljövőben a Mechanikai Művek, a Diósdi Csapágygyár, az Ipari Szerelvénygyár együttes gyakorlatot tartson. Ez az első nagyszabású program: törzsgyakorlat a vezetési ponton. letve varrni a nevet, születési évet és állandó lakhelyet. A lakásból, távozás előtt, tanácsos. ha kikapcsolják, illetve elzárják az elektromos, víz-, gáz-, gőzvezetékeket, eloltják a kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket, bezárják az ajtókat és ablakokat. A mozgásképtelen, beteg családtagokat a kitelepítési körzet felelősének időben be kell jelenteni, hogy gondoskodjanak elszállításukról. A kitelepülök a felkészülés után kötelesek a legrövidebb időn belül megjelenni a kijelölt gyülekezési helyen, ahonnan a szakszolgálat irányításával hagyják el lakótelepüket. A kitelepítési körzetben aztán összeállítják a menetoszlopokat, meghatározzák a forgalmi rendet, s a lakosság ennek megfelelően gyalog, saját járművel, vagy e célra biztosított más járművekkel indul el a kitelepítési útvonalakon. Az első átmenő állomásokon a kitelepülőket tovább irányítják a befogadási területekre. Ezek az átmenő állomások egyben a kitelepülök gyülekezési helyéül is szolgálhatnak váratlan támadás esetén. Kitelepítéskor a városok egy- egy kerületének, vagy városrészének lakosságát általában egy járásban helyezik el. A megnövekedett népesség száma nem haladhatja meg a befogadásra kijelölt települések, községek, járások népességének háromszorosát. Csak így lehet biztosítani az emberek elhelyezését és ellátását. A befogadási területeken — lakóépületekben és középületekben — minden körülmények között biztosítják a családok együtt maradását. A befogadási helyeken gondosAmerikai veszteségjóslat Amerikai katonai pszichológusok szerint egy harcrendben levő gépkocsizó lövészegység katonáinak 35—40 százaléka pusztulna el harcászati atomcsapás esetén. További 40 százalék megsebesülne. A megmaradók negyede — nyolcada, azonnal elvesztené normális gondolkodási és mozgásképességét és hisztérikus állapotba esne. A testi sérülést nem szenvedettek nagyobb része viszont, rövidebb kábulat után normálisan viselkedne és helyén maradna. Ezer katona közül tehát mintegy 150—170 maradna harcképes egy-egy harcászati atomcsapás után. Az utak szennyezettségének megszüntetésére célszerű eszköz a fertőtlenítő szert permetező „ágyú”. kodnak a lakosság ellátásáról, védelméről, foglalkoztatottságáról. A kitelepülő lakosság életvédelmét óvóhelyek, szükség életvédelmi létesítmények is biztosítják. Végezetül ismerkedjünk meg a kitelepítésben és befogadásban jelentős szerepet játszó parancsnokságok feladataival. A kitelepítési körzetfelelős feladata a lakosság tájékoztatása, a város elhagyásának rendjéről, a kitelepítés elrendelésekor a gyülekeztetés, a kitelepítési útvonalra való rá- térés biztosítása, valamint közreműködés a rend fenntartásában. A forgalomirányító helyi parancsnokságok feladata a kitelepítés! útvonalakon a városból kifelé haladó tömeg irányítása, s a forgalmi rend biztosítása. A berakodási hely parancsnokság a távolsági és helyi szállítóeszközökre való felszállás rendjéről, a járművek tervszerű és balesetmentes útbain- dításáról gondoskodik. Az első átmenő állomás parancsnokságának feladata, a kitelepülök fogadása, tájékoztatása, legszükségesebb ellátása, szervezett továbbirányítása a befogadási területekre. A megyék közötti átmenőállomás parancsnokság feladata a szomszédos megyéből érkező kitelepülök fogadása, tájékoztatása, gondoskodik a legszükségesebb ellátásról és a kitelepülőket szervezetten továbbirányítja a befogadási területekre. A befogadási hely parancs- nokság fogadja a kitelepülő lakosságot, gondoskodik elhelyezésükről, közreműködik a rend fenntartásában és a védelem megszervezésében. Ceglédi „kitelepítettek” fogadása a nagykőrösi vasútállomáson. Legjobb védekezés: a megelőzés Vigyázat: tűzi va, miközben rádióaktív csaFRANCIA ÉS KÍNAI ATOMFEGYVEREK Magatartási szabályok kitelepítéskor és befogadáskor
