Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-28 / 124. szám
4 :^/C(t4aí) MÄJUS 28., PÉNTEK Új program az óvodákban Ez év őszétől fokozatosan bevezetik az új óvodai nevelési programot — jelentették be csütörtökön a Művelődés- ügyi Minisztériumban, a megyei vezető óvodai felügyelők és óvodai továbbképzési felelősök részvételével tartott országos értekezleten. A bevezetés ütemezése a következőképpen alakul: az 1971-72-es tanévben az osztott óvodák kiscsoportjában, az 1972—73- as tanévben az osztott óvodák középső csoportjában, az ♦sztatlan óvodákban, valamint a részben osztott óvodák kiscsoportjában, az 1973—74-es tanévben pedig az osztott és részben osztott óvodák nagycsoportjában lép érvénybe az új nevelési program. A nemzetiségi óvodákban 1972 őszén kezdődik a bevezetés. Az új nevelési program bevezetésének célja, hogy máraz óvodában maximálisan kifejlesszék a gyerekek aktivitását, önállóságát. Á jövőben a múltai- idézi a jelen krónikása Háromeserötszáz diák' Kigyulladt Keszthelyen a Helikon-láng Készülődés a tsz-mozgalom 25. évfordulójára - Tori értei mi forrásbázis a levéltár A fejlődés minden egyéb i tényezőjénél erősebben hatott | a magyar falu társadalmi és gazdasági átalakulására a termelőszövetkezeti mozgalom, amely 1973-ban ünnepelheti negyedszázados évfordulóját j annak, hogy az országban, és így Pest megyében is elterjed-; té vált. Az első évek sok helyen mindjárt eredményt hoz- j tak, másutt évtizedes sikerte- j lenség, meddő próbálkozások j nehezítették sokáig a tagok boldogulását. Éppen ezért valamennyi tsz életútja külön- külön is megannyi küzdelmekkel teli, izgalmas fejezete a magyar falu legújabbkori tör- 1 ténetének. De vajon későbbi korok tanulságára jeljegyzik-e mindenütt? Sürget az idő Erről beszélgetünk dr. Lakatos Ernővel, a Pest megyei Levéltár igazgatójával, aki — a megyei Hazafias Népfront-bizottság kebelében működő honismereti társadalmi bizottságnak is tagja. Ez a bizottság fogja össze tudvalevőleg a megyében tevékenykedő krónika, írókat, és ezért kézenfekvő, hogy a közelgő jubileum alkalmából a tsz-krónikásokat munkára buzdítsa- Miképpen gondoskodhat a krónikák meg- íratásáról és összegyűjtéséről?i — Egyelőre ugyan még csak tervezgetünk, keressük a mó- • dot rá, hogyan lehetne a tsz-1 krónikák megírását mindenütt i szorgalmazni — halljuk dr. | Lakatos Ernőtől. — Remélem í azonban, rövidesen nyilvános- j ságra hozhatjuk elvi irányításra vonatkozó tanácsainkat. Tulajdonképpen nem sok idő van már hátra az évfordulóig, és a krónikaírás nehéz, aprólékos munkáját nem lehet napok alatt elvégezni. Jól és átgondoltan megírt krónikák szükségesek, hiszen későbbi korokban a kutatók pontos forrásmunkája lehet akármelyik. — Mi is így véljük, habár sok történész szakember, akár. csak az újságok közleményeit, forrásbázisa, rendkívül jelentős lenne tehát, ha ilyen jellegű irományokkal évről évre gyarapodna. Egyelőre a megye területéről csak szórványosan küldik be hozzánk a krónikákat. Egyedüli kivétel a budai járás, ahol Király Zoltán népművelési felügyelő tartja kézben a krónikaíró-mozgalmat. Elsősorban az ő szervező munkájának köszönhető, hogy a budai járás úgyszólván valamennyi községének 1970. évi krónikája máris felkerült a levéltár polcaira. Értékes és bőséges forrásmunka mindegyik. Mindenképpen el kellene érni, hogy valamennyi tsz-krónika elkészülte után a levéltár birtokába jusson. Ha valóban mindegyik oda jut, akkor nemcsak megyei, de országos viszonylatban is a gazdasági és társadalmi törté-, nelem jövendő kutatóinak valóságos kincsesbányája lesz a Pest megyei Levéltár. Szokoly Endre Keszthelyen csütörtökön megkezdődtek az országos diáknapok Helikon-ünnepségének kulturális és művészeti bemutatói. Csaknem száz dunántúli, ~~ valamint fővárosi közép- és szakmunkástanulóiskola 300—500 kiváló diákja érkezett Keszthelyre, akik a megyei művészeti elődöntőkön aranyérmet szereztek. A négynapos ünnepi program csütörtökön hagyományos ünnepséggel és a Helikon-láng meggyújtásával kezdődött a város szabadtéri színpadán. Az ünnepségen — amelyen részt vett Pap János, a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára is — dr. Radnóti István Veszprém megyei tanácselnök köszöntője után dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. A megnyitó után a város valamennyi középületében megkezdődtek a művészeti bemutatók, amelyekben ösz- szesen 46 énekkar, 24 zenekar és hangszeres kamaraegyüttes, 14 diákszínpad és 26 népitánccsoport szerepel a több száz szólistán kívül. REMETEKAN Elkészült a „Remete kan”? című, egész estét betöltő szH nes, látványos produkció,' amellyel a magyar televízió köszönti a vadászati világkiállítást. A csaknem kétórás film egyébként részt vesz a kiállítás alkalmából megrendezendő filmfesztiválon is. Az ember és a természet kapcsolatát új oldalról bemutató alkotás forgatókönyvét Pálfálvi Nándor írta, rendezője Fejér Tamás. A főszerepekben Bárány Frigyest, Szemes Marit, Bánhidy Lászlót — Szabó Gyulát, Keres Emilt, valamint az ismert NDK-beli színésznőt, Heide-Marie Wen- zelt láthatja majd a közönség. A film külön érdekessége, hogy epizódjaiban feltűnik a magyar erdő valamennyi híres lakója. Sok bölcsészjelentkező KEVÉS A FELVÉTELI LEHETŐSÉG Évről évre visszatérő gond, hogy az egyetemekre pályázók egyenetlenül oszlanak meg az egyes karok, szakok között. Még a szakembereket is meglepte, hogy az Eötvös Lo-ránd Tudományegyetem bölcsészkarára minden eddiginél többen adták be pályázatukat. Jellemző: az elmúlt évben valameny- nyi tagozatra együttvéve 900- an pályáztak, az idén ez a szám meghaladja az 1600-at. A nappali tagozaton mindössze 220 elsőévest vehetnek fel, s erre több mint 1200-an aspirálnak. Az esti, illetve a levelező tagozatokra 336 jelölt nyújtotta be pályázatát, itt szakonként általában egy-egy tanulócsoportot indítanak, 15—15 hallgatóval. Érdekes, hogy a vidéki egyetemek bölcsészkarain megközelítőleg sem emelkedett ilyen mértékben a jelentkezők aránya, általában 100—150-el több a pályázó, mint egy esztendővel ezelőtt. A tv júniusi „vendégei” Gregory Peck, Brigitte Bardot, Marcello Mastroianni, Gina Lollobrigida Hét új filmet ígér június a képernyő híveinek — a már megkezdődött népszerű sorozatok mellett A legnagyobb sikere bizonyára a népszerű regény, a „Moby Dick” angol változatának lesz, amelyben Gregory Peck játssza Orson Welles mellett a főszerepet. Ugyancsak neves filmsztárokat láthat a közönség a „Magánélet” című francia produkcióban is. Louis Malle alkotása egy filmszínésznő karrierjének fordulatait követi nyomon, Brigitte Bardot, megformálásában. Partnere: Marcello Mastrojanni. Régi emlékeket ébreszt, s bizonyára ezúttal is kitűnő szórakozást nyújt René Clair világhírű filmje, ...4 királylány a feleségem”. Ebben a felejthetetlen nagy színészt, Gérard Philipet láthatjuk újra Gina Lollobrigida oldalán. A „Malka” című csehszlovák alkotás két fiatal tragikus végű szerelmének balladája. NSZK-stúdióban készült az „Antigoné” Anouilh által feldolgozott modem változata. Ugyancsak nyugatnémet produkció a „Barbara New Yorkban”, amely egy vidéki lány sorsát követi nyomon a világváros forgatagában. Izgalmas, filmtörténetileg is jelentős élményt ígért „A nehéz víz csatája” című francia film. A második világháború döntő mozzanatát megörökítő alkotás a norvég ellenállók hősiességét idézi. S még egy tv-hír: Szőnyi G. Sándor rendező irányításával megkezdődtek a „Jó estét, nyár, jó estét, szerelem” című háromrészes tv-film felvételei. Fejes Endre egynéhány évvel ezelőtt valóban megtörtént gyilkosság lélektani motivációit tárja a nézők elé. A férfi főszereplő Harsányi Gábor, a női főszereplő Halász Jutka és Tordai Teri. Operatőr: Bornyi Gyula. a krónikákat is lebecsüli. 1 — De csak jelenidőben. Ugyanaz a történész két-há- rom évtized múlva a legbecsesebb forrásnak tekinti az események és jelenségek egykorú leírását. Végtére a sajtó, de a mai krónika is az eseményekről sokszor többet mond a hivatalos iratoknál, és nemcsak kiegészíti azokat. A cikkeit és a krónikák emberközelséget is adnak, a kor levegőjét, feszültségeit és örömeit érezni bennük. Ezt pedig a hivatalos célból, hivatali nyelven megszerkesztett akta nem tükrözheti. , — A modem történetírás hem nélkülözheti a szemtanúk vallomásait, merít is belőlük manapság, mégpedig sokat. Hűen a valósághoz — Lényeges azonban, hogy ezek a vallomások tárgyilagosak és igazak legyenek Az igazság, a valóság meglátására tehát rá kell nevelni krónikaíróinkat, akik jó képességűek ugyan, de nem valamennyien ismerik a történelemtudomány módszertanát. Ezért szerveztük tneg Bodor Zoltán járási népfronttitkár közreműködésével a ceglédi járás krónikaírói részére a honismereti akadémiát. Havonta összejönnek, hogy a krónikairodalom legfrissebb kinyomtatott vagy még csak kéziratban meglevő termékeit részletekbe menően elemezve, azok értékeit és hiányosságait felfedve önmagukat képezzék, s fokozottabb követelményeket támasszanak saját munkájukkal szemben. Egyelőre még mindig kísérleti jelleggel, de már második esztendeje működik a ceglédi járásban a honismereti akadémia. Hogy sikeresen, az máris megállapítható. Talán érdemes lenne, ha más járások lelkes és, alapjában véve jól működő, krónikaírói átvennék a ceglédi szisztémát. Minőségileg és társadalmilag is bizonyára még jobb és még hasznosabb munkát végezhetnének. A ceglédiek egyébként máris elkezdték az adatgyűjtést a tsz-ek 25 esztendős krónikájához. — Más járásokban? — Nincs értesülésem róla. hogy hasonló tervszerűséggel és rendszerességgel másutt is hozzákezdtek volna. Célunk a tsz-krónikaírók megszervezése az egész megyében, hogy minden egves tsz negyedszázados krónikája kellő időre elkészüljön. Várják a kész példányokat — S mi lesz a megirt krónikák sorsa? — Szeretném, ha valameny- nyi egy-egy példánya eljutna levéltárunkba. Jó lenne persze, ha nemcsak a tsz-krónikák, hanem az iskolai, községi, üzemi és minden egyéb krónika szintén idekerülne. A megyei levéltár a megye múltjának MAGATARTÁSFORMÁK Szokatlan és szokásos szerep Az alkotó embertől szokatlant, újszerűt, művészit várnak. Egyik szerepe maga a mű, vagyis az önmagán átlényegi- tett valóság. A többi szerepe az alkotás árnyékában élt sokszínű társasélet: sokféle helyzetben kell azonosulnia az elvárásokkal, a szokásokkal. Az új, a meghökkentő, a szokatlan feltárása a művészetben, a szokások kielégítése a társas kapcsolatokban — bonyolult szereprendszer! A szereplő: Káka Ferenc, művész. 0 Első szituáció: fiatal, kezdő festő az alkotónál. — Amatőrfestők megkeresnek munkáikkal. Megmutatjuk egymásnak képeinket. Ha értelme van, a látogató képeiről beszélgetünk. Tanácsokat adok, hogyan lehetne a fiatalnak továbbfejlődnie... — Figyelembe veszem az ifjak rendkívüli érzékenységét. Még a legmagabiztosabb fiatalban is él a kétség: lehet-e festő belőle? Éppen ezért nem ex-katedra beszélek. Ügy kell szólnom, hogy megértse, elfogadja a tanácsot. Ehhez elsősorban értelmesen kell fogalmazni. A kezdetleges képeknél is meg szeretném vele értetni: mi benne a jó, mi a rossz. — Rendkívül nehéz megállapítani, hogy lesz-e festő a fiatalból vagy nem. Ha született antivizuális lény a látogató, esetleg eltanácsolom a pályától. De ha nagyon rossz a véleményem, azt nem fejezem ki. Az udvariasság, a humanitás nem engedi meg a kegyetlenséget Egyébként is: a fesSzentendrén alkotó festőtés akkor is használ, ha a2 ember sohasem lesz festő ... O Második szituáció: idős mester az alkotónál. — Nagyon szeretem a mesteremet, bár én mást csinálok, sokban eltávolodtam tőle. Egyszer leveti az ember mestere stílusát, mint kígyó a bőrét. Nálam 1966-ban történt meg ez az eltávolodás: nem tudtam már úgy húzni az ecsetet, mint addig. A festészet örömtelivé vált, újra kezdtem felfedezni a világot... — Szóval megérkezett a mester. . Kiraktam a képeket. Mindig van bennem feszültség, izgalom: mit mond a mester? Bár tudom, hogy mi a véleménye, tíz évnél régebben ismerjük egymást. Ismerem művészi koncepcióját, elveit, és tudom azt is, hogy két generáció között időbeli válaszvonal húzódik. Érzem, nem tud teljesen azonosulni velem ... — Mesterem, miután megnézte a képeket, azt mondta: túlléptem a természetelvűség határán. Azok a részletek tetszettek neki a képeimen, amelyekbe valóságot tudott belelátni. Az egyik festményen búzamezőt látott, én sosem. — Számomra kellemetlen szituáció volt: nem tudtam elmondani a saját elképzeléseimet az érveivel szemben. A mestert nem is nagyon érdekelte. Nem is akart tudomást venni ezekről az érvekrőL Mondta a véleményét anélkül, hogy engem meghallgatott volna. Nem akarta meglátni, hogy a festészet továbblépett. Azt, hogy a mester már ma is a művészettörténet kategóriájába tartozik... O Harmadik szituáció: zsűrizi az alkotónál. — A dortmundi kiállítást a Művelődésügyi Minisztérium szervezi, hatalmas anyagot válogatnak össze. Kijött ide a minisztériumból az illetékes előadó. Leültünk, kiraktam a képeimet, kilencet-tízet Együtt kellett eldönteni, hogy lehetőleg egységes anyag reprezentálja a festőt. — Az ilyen válogatásnál az egyéni ízlés nem nagyon jöhet számításba. Az előadóval eddig vita sohasem volt. Tudják, hogy mit várhatnak. Már bent, az íróasztal mellett számítana'“ arra, mire készülhetnek. Gyakran még azt is tudják, hogy akkor min dolgozom ... — Ha gyengébb képet választanak, esetleg meghajtom a fejem az érvelés előtt Akkor is én engedek, ha nem ismerem az egész tárlat koncepcióját: hogyan illeszkednek műveim a többi festmény közé. E. az elmélet, egyébként mi d az öt képet az én ízlésem szerint zsűrizték. Bár, teljesen mindegy, mert az állami tulajdonban lévő képeim legalább így reprezentálnak. Én csak annak örültem, hogy a „legfiatalabbakat” vitték el... ★ Kóka Ferenc megmutatta egyik most elkészült alkotását A festményen kék ló látható, hátán zöldes-sárga nővel. A kék ló hátra veti a fejét, a zöldes-sárga nő szürke haja rebben a szélben. Az egész képet a ké'~ és a zöld harmóniája -‘llemzi, absztrakt tájat mintáz a kék-zöld folt, vonaL mozgás lágyan illeszkedik a színbe. Eszünkbe sem jut megkérdezni, miért nem barna a ló, s miért nem testszínű a nő. Az alkotón átlényegített valóság így kap új érzelmi, értelmi töltést Szokatlan. Szép, Fóti Péter MEGVAN ATTILA! Szentes város lakossága a napokban emlékezett meg kis, helyi ünnepség keretében Csallány Gáborról, a szentesi ' múzeum egykori országos hírű igazgatójáról, születésének 100. évfordulója alkalmából. Az évforduló számos kedves emléket idézett föl róla. Ezek közül följegyezzük a következőt: Csallány Gábor egész életében szenvedélyesen kutatott Attila király titokzatos sírja után. Igen jó barátságban volt az író Móra Ferenccel, a szegedi múzeum igazgatójával, aki sokat évődött vele Attiláról. Móra halála után a szegedi múzeum élére Csallány Gábor fia, Dezső került, aki folytatta nagy nevű elődje évödését édesapjával. Ha találkoztak, mindketten fogadkoz- tak, hogy megtalálják Attilát. A harmincas évek dereka táján, dr. Csallány Dezsőnek fia született. Az örvendetes családi eseményről táviratban értesítette Szentesen élő édesapját. A táviratban mindössze ez állt: „Megvan Attila. Dezső”. Csallány Gábor az első vonattal átrobogott Szegedre, futott be a múzeumba jiához. — Hol van Attila? — robbant ki belőle az izgatott kérdés. Fia karon fogta édesapját, hazavezette, és rámutatva a bölcsőre, így szólt: — Itt van Attila, a fiam! A lelkes régész utólag váltig bizonygatta, hogy ennek a csöppnyi Attilának — első unokájának — jobban megörült, mintha fia a hun király napsugárba, holdsugárba, fekete éjszakába — arany-, ezüst- és vaskoporsóba zárt holttestét prezentálta volna. m. L
