Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

rts I MEG *£# zMíriap 1971. MÁJUS S6„ S5EERDA Gustav Husák beszámolója (Folytatás az 1. oldalról.) séggel kell megoldania a napi­rendere került legbonyolul­tabb problémákat is. A, párt­vezetés, Antonin Novotny-val az élen, helytelenül értékelte a társadalmi fejlődés elért fo­kát, idealizálta a társadalom erkölcsi-politikai • egységének szintjét. Vágyait valóságnak minősítette és ebből erőlte­tett ütemű fejlődésre való szubjektív törekvés követke­zett A társadalom osztály- szerkezetének mélyreható elemzése híján felületesen ítélték meg a fejlődés adott szakaszát és a szocializmus felépítésének határidejét nem reálisan hrdették meg. — A pártvezetés — mondot­ta — nem vonta le a következ­tetéseket és tanulságokat a magyarországi ellenforrada­lomból sem és nem vértezte fel a pártot az ideológiai di- verziókkad szemben, amelyet az imperializmus a szocialista országok ellen fő fegyverként kezdett használni. A szónok emlékeztetett a CSKP Központi Bizottságának 1967-es októberi ülésére, ame­lyen, akárcsak korábban az alapszervezetekben is, határo­zottan bírálták a- vezetés fo­gyatékosságait és követelték a pártélet lenini normáinak helyreállítását. Megérett a helyzet arra, hogy a XIII. kongresszus határozatainak szellemében fellépjenek a fo­gyatékosságok ellen,, a párt ve­. zetésében uralkodó viszonyok megváltoztatására, beleértve Antonin Novotny ■ távozását is az első titkári posztról. Ezt a feladatot teljesítette a Köz­ponti Bizottság 1968. januári ülése. A januári plenum kö­vetkeztetéseit és határozatait kedvezően fogadta a párttag­ság és a csehszlovák nép túl­nyomó többségei. Mégis hiba volt, hogy a januári plénum nem szabta meg pontosan a további politikai előrehaladás osztálykereteit és nem serken­tette a pártot offenzív politikai és eszmei harc egyidejű ki­bontakoztatására a mindin­kább erősödő jobboldali op­portunizmussal és a szocialis- taellenes irányzatokkal szem­ben. A „második centrum " kialakulása A továbbiak ban a párton belüli jobbratolódás és az úgy- ! nevezett „második centrum” j (a jobboldal vezérkara) kiala- | kulásának okait elemezve ki- I jelentette: Alexander Dubcek, i Oldrych Cernik, Smrkovsky, \ Frantisek Kriegel és másók, I aikiik a kezükben összpontosí- I tották a döntést a párt és az állam ügyeiről, megbénították a szocialista társadalmi rend­szer valamiennyi fő eréjét, a Központi Bizottság Elnökségé­nek, a nemzetgyűlésnek, a kor­mánynak, az államhatalmi szerveknek és a nemzeti front­nak a tevékenységét. EZZEL MA MÁR NEM JUTHAT MESSZIRE A gyalog cipekedés, a sza­márfogat, a gebével vonszolt szekerek ideje lejárt. Nagy árat fizet az állami és o szö­vetkezeti gazdaság, az üzem, a vállalat, ha elmarad a korszak friss tempójától! Nem szabad bandukolni az úton, amelyen a versenytársak már modern szállítójárművekkel robognak a piacok felé ... to A GAZDASAG, A VALLALAT ÚGY VALIK A MAGA URAVA, S AZZAL BIZTOSÍTJA A TERMELÉS, AZ ÉRTÉKESÍTÉS, A BESZERZÉS, A PARTNEREKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FOLYAMATOSSÁGÁT, HÁ saját tehergépjárműveivel dolgozik AZ AUTOKER MOST RENDKÍVÜLI LEHETŐSÉGET KÍNÁL. ÖT ORSZÁG JÁRMŰIPARÁTÓL -SZEREZTE BE AZOKAT A TEHERJÁRMŰVEKET, AMELYEKKEL ÖNÖK MEGALAPOZHAT­JÁK VAGY KIEGÉSZÍTHETIK SZÁLLÍTÓJÁRMŰ-PARKJUKAT. EZEN A LISTÁN AZ ÖNÖK TEHERJÁRMÜVEI IS ITT VANNAK. MÉG MA VÁLASSZÁK KI ŐKET MAGUKNAK! 1 tonnás SKODA és ZUK nyitott, gazdaságos és fürge kistehergépkocsik Ar: 63 000 Ft-tól 94 700 Ft-ig 1,2 tonnás TV nyitott és zárt, normál és terepjáró kivitelben. Ár: 63 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig 2.5 tonnás GAZ 51-es a termelőüzemek gyors, megbízható járműve. Ár; 65 000 Ft 2.5 tonnás CARPATI és ROBUR- ez utóbbi terepjáró és több célú kivitelben is. 'Ar: 120 200 Ft-tól 165 300 Ft-ig 5 tonnás IFA terepjáró, billenős tehergépkocsi. Ar: 260 500 Ft-tól 276 S00 Ft-ig A hozzá való pótkocsi ára: 137 500 Ft, ehhez a mező- gazdasági üzemek 47%-os ártámogatást kapnak! 33 személyes LAZ AUTÓBUSZ a termelőhelyre való személyszállítás kitűnő járműve. Ar: 527 500 Ft 8 személyes BARKAS MIKROBUSZ- percek alatt összeköttetést teremt a központ és a termelőhely között. Ár: 125 000 Ft MOTORIZÁLJÁK A SZÁLLÍTÁST! KEVESEBB LESZ A GONDJUK, FELLENDÜL A MUNKAMENET, SOKKAL TÖBB LESZ A JÖVEDELEM. Forduljanak erre a címre: ÚJAUTÓ KERESKEDELMI EGYSÉG SUMER AI SjfMBai Budapest XIII., Gogol u. 13. INFORMÁCIÓ TELEFONON: 20-22-20. MOST RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTUNK! A végrehajtó és törvényhozó hatalom döntő tényezői meg­szűntek teljesíteni asztálykül- detésüket, mivel a kulcspozí­ciókat a jobboldali opportu­nisták foglalták el. Ezzel ked­vező feltételeket teremtettek az ellenforradalmi alvilág te­vékenységének fokozásához és a külső ellenség diverziójához. Mint a szónok kifejtette, a pártvezetés megengedte, hogy a népgazdaság 'irányítását aZ Óta Siktípusú személyeik ra­gadják magukhoz, akik a dol­gozók érdekeivel szemben megnyitották azt az utat, amely végső soron a szocia­lista termelési viszonyok fel­számolásához vezetett volna. A referátum további részé­ben a központi bizottság meg­erősítette az 1970 decemberi KB-ülésnek szocialista or­szágok’ internacionalista se­gítségnyújtására ' * vonatkozó értékelését, majd megállapí­totta: a XIV. kongresszusun­kon, amikor lezárjuk az el­múlt válságos és bonyolult időszakot, az egész párt, a dolgozó nép túlnyomó több­sége nevében szeretném ki­fejezni őszinte hálánkat a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet kormány­nak és népnek, önnek sze­mélyesen Brezsnyev elvtárs, valamint a többi szocialista barátainknak azért, hogy ne­héz helyzetben megértették a a csehszlovák kommunisták­nak a szocializmus iránt ér­zett aggodalmait, sok párt­ós állami személyiségnek, sok kommunistának és dolgozó kollektívának a segélykéré­sét azért, hogy ez az inter­nacionalista segítség megmen­tette országunkat a polgárhá­borútól és az ellenforrada­lomtól. megóvta a szocializ­mus vívmányait. A konszolidáció eredményei Gustáv Husák ezután rész­letesen ismertette, hogy 1969 áprilisa óta az új pártvezetés milyen intézkedéseket tesz a konszolidáció érdekében és az intézkedések milyen ered­ményekhez vezettek. Bejelentjük a kongresszus­nak — mondotta— teljesítet­tük a párt megtisztításának, marxista—leninista jellege felújításának, a belső-válság leküzdésének feladatát! Pár­tunk ismét teljes mértékben képes betölteni a szocialista társadalom vezetésének törté­nelmi szerepét, megszervezni a munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség és a több: társadalmi réteg erőit a XIV. kongresszus által kitű­zendő feladatok teljesítésére. Gustáv Husák beszélt a be­ruházási politikáról, a nem­zetközi szocialista munkameg­osztásról, a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről, az élet- színvortal emeléséről, vala­mint a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítéséről. A társadalompolitikai kér­désekkel összefüggésben Hu­sák röviden szólt a nemzeti­ségi kérdésről. Mint mondotta, I ez a politika rendkívül érzé­keny, mivel a múltból fenn­maradt számos előítélet to­vább él, s ezen a területen az ellenséges reakciós és revi­zionista erók igyekeznek meg­gyengíteni a szocialista társa­dalmat. Az internacionalista pártnak azonban, amely az országban élő nemzetek és nemzetiségek integráló ereje, harcot kell vívnia a nacionalista megnyi­latkozások valamennyi for­mája ellen. A párt társadalmi vezető szerepéről A Központi Bizottság be­számolójának további részé­ben Gustáv Husák részletesen arról szólt, mit kell tenni, hogy következetesen érvénye­síteni lehessen a párt társa­dalmi vezető szerepét. A kommunisták kötelessége, hogy szoros kapcsolatot építse­nek ki a pártonkívüli töme­gekkel, hiszen a szocializmus felépítése az egész ország né­peinek közös ügye. Az emberekhez való vi­szonyban szakítani kell azzal a szektás elképzeléssel, hogy a kommunisták számára érthető dolgok automatikusan érthető mindenki más számára is. A kommunisták feladata az em­berek meggyőzése személyes példaadással és érveléssel. El­mondhat juk, hogy nem vált be az ellenségnek az a jóslata, hogy a párt elszigetelődik. A fő veszély — hangsúlyoz­ta a referátum — a jobboldali veszély, amely nálunk törté­nelmi okoknál fogva mély gyö­kereket eresztett. A párt egy­ségéért vívott harc része vál­tozatlanul az elvi politikai és eszmei küzdelem az opportu­nizmus és a revizionizmus va­lamennyi megnyilvánulása el­len. Egyidejűleg azonban a párt érdekében le kell küzde­ni minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy cso­portérdekéket honosítsanak meg, hogy bármiféle szándék­ból is megsértsék a párt irány­vonalát és elfogadott magatar­tását. ’ A belső pártélet fejlődése je­lenleg lehetővé teszi, de egy­úttal meg is követeli — hang­zik a referátum —, hogy a de­mokratikus centralizmus meg­szilárdításával egyidejűleg, mint az akcióegység feltételét hangsúlyozzuk a fogalom má­sik oldalát is. a belső demok­rácia fejlesztését. Külpolitikai feladatok Gustáv Husák referátumának befejező részében a párt kül­politikai feladataival foglalko­zott. Partunk elsőrendű feladatá­nak tartja — mondotta —, hogy minden erejével hozzájá­ruljon a kommunista és, mun­káspártok 1969-es moszkvai ta­nácskozásán közösen elfoga­dott következtetések valóra- váltásához. Gustáv Husák hitet tett a nemzetközi antiimperialista mozgalom mellett. A • jobbol­dali opportunizmus és a nem­zetközi revizionizmus elleni harcban azonban nem szabad megfeledkezni arról a veszély­ről sem, amelyet a kínai veze­tés jelenlegi elmélete és gya­korlata jelent a szocializmus, a kornmunista világmozgalom és az imperializmus elleni harc érdekei számára. A Kínai Kommunista Párt vezetősége elutasít mindenne­mű kapcsolatot a kommunista és munkáspártok túlnyomó többségével, köztük a CSKP- vál is. Meggyőződésünk — mondotta Husák —, hogy a kínai kommunisták és a kínai nép előbb-utóbb rájön erre a hibára. Mi hajlandók vagyunk tárgyalni minden kérdésről, amely előmozdítaná kapcso­lataink normalizálását, mert meggyőződésünk,' hogy ez nemcsak a két ország érdeke, hanem a szocializmus és a vi­lágbéke ügyének is érdeke. Gustáv Husák beszédében méltatta Csehszlovákiának a- Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való sikere­sen fejlődő kapcsolatait, meg­állapította, hogy a legutóbbi csehszlovák—jugoszláv párt­közi tárgyalások megmutat­ták, megvannak a reális fel-, tételek Csehszlovákia és Ju­goszlávia kölcsönös kapcsola­tainak javításához. Üdvözölte a szovjet—nyu­gatnémet, valamint a lennel —nyugatnémet szerződések megkötését, és sajnálatosnak minősítette, hogy a nyugatné­met parlament ezeket a szer­ződéseket mind ez ideig nem rafikálta. Megállapította, az egyik nyílt probléma, amely vitathatatlanul kihat az euró­pai viszonyokra is, Csehszlo­vákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak megoldatlansága. A kapcsola­tok rendezésének fő akadálya az NSZK eddigi álláspontja, a müncheni szerződéssel kap­csolatban. Husák kijelentette, hogy Csehszlovákia földrajzi hely­zeténél fogva érdekelt Európa békés fejlődésében, és az euró­pai kollektív biztonsági rend­szer megteremtésében. A szo­cialista országok több éves konstruktív kezdeményezései megteremtették a kedvező fel­tételeket egy ilyen tárgyú össz­európai értekezlet megtartá­sának előkészítéséhez. Gustáv , Husák referátuma befejező részében megállapí­totta: a kongresszus a párt és a társadalom életében lezár egy nehéz és bonyolult sza­kaszt és egyben új szakaszt nyit. Éveken át tartó válsá­gok, bizonytalanság, rögtön­zés, küzdelmek, majd marxis­ta—leninista erők az utóbbi két évben történt győzelmes előretörése után, a XIV. kongresszus bizton kidolgoz­hatja szocialista hazánk fej­lődésének igényes és reális programját. ★ Szünet után Milos Jakes, a CSKP KB Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának el­nöke terjesztette elő a bi­zottság jelentését. Ezt követően megkezdődött a vita a központi bizottság és • a központi ellenőrző és reví­ziós bizottság beszámolója fölött. A vitában többek kö-’ zött felszólalt Józef Lénárt, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A kongresszus ma folytatja’ munkáját, mikoris Lubomír Strougal, a CSKP KB Elnök- ségének tagja, a miniszterta­nács elnöke — a napirend szerint — ismerteti az új öt­éves terv irányelveit. Hűéi lúnffuk Az embernek az az érzése, hogy a Fehér Ház legfelső jóváhagyásával a Pentagon propagandagépezete is beállt abba a kórusba, amelynek az a célja, hogy elhitesse a nem­zetközi és mindenekelőtt az amerikai közvéleménnyel: Dcl-Vietnamban tulajdonkép­pen nem történik semmi és a minapi nagy harcok színhe­lyén mégiscsak folyik valami­féle katonai, sőt politikai de- eszkaláció. Az tnár régen nyílt titok, hogy Nixon koncepció­jához szorosan hozzátartozik egy ilyen illúziókeltés kísér­lete. Az új jelenség ebben ter- , mészetesen nem a Pentagon támogatása, hanem annak tor­mája. Arról van sző, hogy az Egyesült Államok hadügymi­nisztériuma az utóbbi időben már többször is elkövette azt a nagyon is kiszámítottnak tűnő taktikai manővert, hogy egyszerűen nem adott ki hadi­jelentést. Az illetékesek ezzel a negatívummal is szeretnék érzékeltetni, illusztrálni, hogy lám, az elnök politikája las­san beérik és Vietnam déli része valahogyan azért „paci- iikáiódik”. Ha Dél-Vietnamban valóban nem történne semmi, az sem válnék az USA dicsőségére. Elvégre amerikai katonák jöt­tek Vftgy félmilliónyian tizen­hatezer kilométerről Indokí- nába azért, hogy felszámolják a Nemzeti Felszabad ítási Frontot. Ha valóban nem tör­ténne semmi, az is csak azt jelentené, hogy ezek a katonák hiába jöttek, mert azt a leg- vérmesebb amerikai kommen­tátor sem állította, soh;$, hogy a DNFF megszűnt létezni, vágj’ akárcsak meggjengült volna az elmúlt évek során. De ráadásul nem igaz, hogy Dél-Vietnamban „nem törté­nik semmi”. Sem katonailag, sem politikailag nem igaz. Ka­tonailag a helyzet gyakorlati­lag esztendők óta változat­lan: a világ legerősebb tő­kés hadseregének válogatott erői nem tudták és nem tud­ják szétzúzni egy kis nép sza­badságmozgalmát. Politikai­lag pedig körülbelül ugyanaz a helyzet. A dolog lényege ép­pen abban van, hogy a leg­fontosabb nem változott: az az alapvető ténj’, hogy a dél- vietnami nép nem kér az amerikai jelenlétből, nem te­kinti ellenségnek a felszabadí­tást mozgalmat, de ellenségé­nek tekinti a saigoni rezsi­met. Huéban, az egykori fényes császárvárosban petróleummal felgyújtotta magát és halálra égett egyPhan GiaUynevű ti­zenhat éves buddhista szabó és ez ebben az évben már a harmadik tűzhalál. Az An Wüang templompalota fő­bonca, a buddhisták egyik szellemi vezére kijelentette: bojkottálja az őszi elnökvá­lasztást Saigonban, mert azok­ban nem lát olyan elemet, amely alkalmas volna a nem­zet békéjének helyreállításá­ra”. Hiába tesz úgy az Egyesült Államok elnöke, mintha Dél-Victnam a nagy változá­sok földje lenne, az elcsi­tuló csatáké, sőt érzelmeké. Dél-Vietnamban folytatódik a harc, mert nem szűnt meg, ami kiváltotta: egy gyűlölt re­zsim betolakodók által tá­mogatott országlása, ezt az alapvető igazságot világítja) meg a hűéi lángok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom