Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-25 / 121. szám

Plí a? Mit* '&Cu+ap 1971. M A JUS 25., KEDD Meghajtották a menest Élénk az idegenforgalom Bu­gac pusztán. Az alig néhány napja megkezdődött pusztai rendezvényekre vasárnap fo­gadták az idei, első nagyobb turistacsoportot. A 120 svájci és NSZK-beli turista kívánsá­gára meghajtották a puszta híres, sárga ménesét, látványos csikósprodukciókat rendeztek. A vendégek ezután lovasfo­gatra ültek, megkerülték a vi­déket, megnézték a szürke, ma­gyar gulyát, végül pedig a sza­badtéri pásztormúzeumot. A ZSÁKOT HÉTMAGASRA EMELNI... Állunk a monori maggyár udvarán. Azaz: a Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat Pest vidéki Alközpontjának udvarán — de ki az, aki így végigmondja ezt a nevet, ha nem hivatalos beszélgetésről van szó? Maggyár... A rak­tár előtti betonfolyosó nyeli a napot, arcunkba veri a me­leget, gyöngyözik az emberek homloka. Nem keresünk árnyé­kot. Ök, a zsákolóbrigád, megszokták a verítéket Mindennapjukhoz tartozik a lucskos ing, az átforrósodott ISASZEG Ének az esőben lamint tánccsoportok és hang­szeres szólisták mutatták be műsorukat. Már megkezdő­dött a program, amikor hirte­len megeredt az eső. A kelle­metlen délutáni záporban a közönség egy ideig türelmesen a helyén maradt: ernyők alá­bújva, vastapssal köszöntöt­ték a fellépő együttesek bemu­tatóját. S amikor már az er­nyők is végképp átáztak, csak akkor vonultaik át — a sze­replőkkel együtt — a művelő­dési házba. A műsorban fellépő tánco­sok, hangszeres szólisták és kórusok, valóban megérde­melték a közönség szeretetét, hiszen szebbnél szebb — nem kölcsönzőből vett — Galga menti népviseleti ruhákban léptek fel, s valamennyien szín­vonalasan szerepeltek. A mű­sor végén pedig szűnni nem akaró tapssal köszönték meg ezt a kellemes délutánt... F. G. műanyag cipőtalp, a zsákhe­gyek porszaga. Kétszáz má­zsát emelnek naponta; Hat­vanöt, hetven kilométert gya­logolnak 75 kilós súllyal a vál­lukon, oda-vissza, az emelő­lifttől a rakodótérig. A hrigádvezető 44 éves. Hat éve zsákoló a maggyárban. László Gábor a legfiatalabb, ö hat hónapja zsákol. Meddig még? — Az első két hét után úgy éreztem, nem megy tovább. Még az élettől is elment a kedvem. lábam, a karom ... Azután megszoktam. Nem éreztem a fájdalmat, csak a fáradtságot. És lassan azt is megszokom... A zsákolok nevetnek. Az el­ső két hétre ők is emlékeznek. Mindig az első két hét dönti el, ki megy, ki marad. Egy-egy erősebb szezonban tíz új ember jön közénk. Ab­ból kettő, ha ittmarad, az már jó .. Szezonban, ősszel, a borsós zsákok a mázsás súlyt is el­érik. Hét magasra kell rakni — hét zsákot egymás fölé. A hatodik már embermagasság felett van. Kinyújtott karral, pattanásig feszült izmokkal tartják a mázsát, amíg a súly az alsóra zuhanhat. — Beleizzadunk. — Évek kellenek, amíg az ember teletörődik abba, hogy végleg itt maradjon ... — A múlt hónapban két­ezer-kétszázat kerestünk... A zsákolok családos embe­rek. Közülük kettőnek öt gye­reke van, a többinek négy, három, kettő... — Belehúzunk... Többet is, mint nyolc órát. Kell a pénz... És még így is kevés. Van olyan hét, hogy a für­dőben egyetlenegyszer sincs A vérségi asszonykórus Fotó: Urbán Vasárnap, a kora délutáni órákban, az isaszegi Damja- Inich úti általános iskola elé egymás után érkeztek az autó­buszok s a teherautók. A nép­viseletbe öltözött utasoknak rögtön szívélyes fogadtatás­ban volt részük: a helybeliek virágcsokrokkal köszöntötték őket... Ünnepélyes keretek között ezen a napon nyitották meg a gödöllői járás népművészeti hetét: az általános iskola sza­badtéri színpadán asszony-, férfi- és vegyes kórusok, va­Évente 4,5 milliós kár * MA Vonket a vonatok, pályaudvarok tisztaságáról Naponta, az ország pályaud­varaira beérkező vonatok több ezer kocsijának tisztogatását, s havonkénti nagytakarítását kell a MÁV 1500 takarító dol­gozójának elvégezni. Ugyan­akkor a MÁV e területen igen nagy munkaerőhiánnyal küad. Gondot jelent az is, hogy a zömében hagyományos kézi erővel történő takarí­MÍSZAKI PÁLYÁRA KÉSZÜLŐ, Vili. OSZTÁLYOS FIATALOK! Vár benneteket o Villanyszerelőipari Vállalat, amely az 1971/72. tanévre villanyszerelő %t szakmunkástanulókat vesz lel A budapesti és Budapest környéki fiatalokat Budapesten, a vidékieket pedig Miskolcon,^ Tatabányán és Dunaújvárosban képezzük ki. Budapesten a vidéki tanulókat- havi 70 Ft térítésért - tanulóotthonban helyezzük el. A TANULMÁNYI IDŐ: 3 EV Emeltszintű oktatás. A jó előmenetelő ifjú szakmunkások- kétéves esti középiskolai továbbtanulással - érettségi bizonyítványt szerezhetnek, A tanulmányi ösztöndijon telül a vállalat a tanulmányi szerződés keretében HAVI 250 FT TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJAT fizet, amely o tanulmányi eredménytől független. Kiváló tanulmányi előmenetel esetén külön jutalom és soron kívüli szakmunkássá minősítés. A III. éveseket, megtelelő tanulmányi eredmény esetén, az utolsó félévben teljesítménybéres munkában foglalkoztatjuk. Jelentkezés a részletek megbeszélésére és a levélcím: YILLANYSZERELŐIPARI VÁLLALAT Budapest VII.. Síd utca 23. szám. Munkaügyi Osztály tás nehézségeit ma még csupán három pályaudva­ron enyhíti néhány kor­szerű külső kocsimosó be­rendezés — állapították meg hétfőn a Magyar Vöröskereszt székhá­zéban megtartott országos an- kéton, amelyen a vasúti köz­lekedés higiénés viszonyairól s a fejlesztés lehetőségeiről tárgyaltak. A megjelent MÁV- szakemberek, közegészség- ügyi, s vöröskeresztes szerve­zetek vezetői sok hasznos ja­vaslatot tettek. Többek között elmondot­ták, hogy a vasúti kocsik tisz­tántartását, a negyedik ötéves terv során további tíz pálya­udvaron segítik majd modern gépi berendezések. Megállapí­tották: a MÁV vasútegészség- ügyi szolgálata — 27 orvos és 100 fertőtlenítő -zakember — lelkiismeretes, tervszerű mun­kával végzi a kocsik, vala­mint a vasúti várótermek ha­vonkénti fertőtlenítését. Sok felszólaló bírálta, hogy az utazóközönség hanyag nemtörődömsége, indoko­latlan szemetelése komoly feladatok elé állítja a MÁV dolgozóit. Csupán egy példa: a robba­násveszélyes anyagok vagy rosszul csomagolt élelmisze­rek szállításai eddig is tete­mes károkat okoztak a vasúti kocsik berendezésében. Évente mintegy 4,5 millió forintos kárt okoznak pél­dául a vonatok „hiénái”, akik egy-egy utazás alkal­mával égőket, villanykap­csolókat, tükröket, sőt na­gyobb fűtő- vagy egész­ségügyi berendezéseket távolítanak el helyükről. Az ankéton közölték, .hogy az ország mintegy 1500, zárt váróteremmel rendelkező vasúti megállóhelyének össze­sen 100 000 négyzetméternyi alapterületét a jövőben mind­inkább _ gépekkel takarítják majd. A különféle berendezé­sek beszerzésére a következő öt esztendő alatt mintegy 5 millió forintot fordít a MÁV. meleg víz. Egy darab szappant, két hónapra kapnak. — Hazameeyünk piszkoson. Kérték, hpgy munkacipőt kaphassanak. Könnyűt, gumi­talpút. — A sajátunkban , járunk. A beton egy hét alatt leviszi a talpát. Kánikulában megsokszoro­zódik a vállon a súly, a száj kiszárad, a verejték ömlik ró­luk. — Nincs védőital. Itt az ud­varon a csap, körbe álljuk ... Szódavizet nem adnak. De jó lenne! Legalább szódavizet... Azt mondják, ígértek már nekik-sok mindent... És a legkisebb kérést sem teljesí- tétték. A zsákolók kétszáz mázsát emelnek raponta. És hetven kilométert gyalogolnak. Csi­nálják. Kell a pénz. A korsze­rűsítésről, a rakodás gépesíté­séről fél füllel hallottak. De nem nagyon hiszik el. K. Zs. 20 millió üveg cola Pécsett, a Pannónia Sörgyárban megkezdte termelését a eola-üzem. Az ország harmadik s egyben legnagyobb üdítő­ital-gyára — három megyét — Baranyát, Somogyot és Tolnát — látja el az ízes itallal. A töltő gépsor óránként 15 ezer pa­lackot tölt meg, és még az idén 20 millió üveg coea-colát hoz forgalomba a pécsi sörgyár. A páciens nem beteg Néhány évvel ezelőtt súlyos szívbeteg asszonyt szállítot­tak a mentők az egyik klini­kára. Kilencedik hónapban volt. • Terhességét eltitkolta, mert az orvosok előre fi­gyelmeztették, hogy nem szül­het. Három professzor tartott gyors konzíliumot: csalt a gyermek menthető meg. De hátha ... Császármetszés, 2800 grammos egészséges fiúcska. A harmadik napon az anya, mintha felismerte volna a környezetét. Újabb remény az, orvosok egy pillanatra sem mozdultak el az ágya mellől. Aztán a második embólia és az asszony meghalt. Egy új életért a sajátját adta. Nem hiába állapította meg egy ismert német nőgyógyász: az asszonyok két dologért ké­pesek még életüket is kocká­ra tenni: azért, hogy gyer­mekük legyen és azért, hogy ne legyen. Szerencsére pz a kettős tö­rekvés ma már egyre ke­vésbé követel emberéleteket. De ez korántsem jelenti azt, hogy nem okoz egyik is, má­sik is tartós lelki zavarokat, kisebb vagy nagypbb csalá­di tragédiákat. Idestova tíz éve, hogy fel­kerestem egy tudós asszonyt, akinek a munkássága több külföldi szaklap elismerését is kiváltotta. Beszélgetésünk végén, búcsúzóul feltettem neki a kérdést, hogyan lett tudós? — Nem lehetett gyermekem. Ezzel fizettem azért, hogy most tudósnak neveznek. Nyolc éven át mindent meg­próbáltam. Végigjártam az összes hazai klipikát. Még Svédországban is kezeltek. Éveken át éltünk a férjemmel kétségek és remények között. Ha gyermeket láttunk, össze­szorult a torkunk. Ezért me­nekültem a munkába... Minden tizedik házasság Az önfenntartáson túl a leg­alapvetőbb emberi cél, vágy a fajfenntartás, az utódok vi­lágra hozatala. De meglepően sok házasságból mégsem szü­lethet gyermek. Magyarorszá­gon a házasságok 15 százalé­ka gyermektelen. • Tapaszta­lati adatok szerint- ezek egy- harmada saját elhatározásá­ból maradt meddő, minden tizedik házasságban — mint­egy 250 ezer házaspár — vi­szont szerették volna, vagy szeretnék* a gyermeket. A családtervezés — különö­sen a gyengén fejlett orszá­gokban — hosszabb Időn ét leszűkült arra a kérdésre: mit kell tenni, hogy ne szülessen gyermek. Ahogy a szakembe­rek mondják: negatív' csa­ládtervezés folyt és folyik. A második világháború em­berpusztításai után, az egész­ségügyi kulturáltság növe­kedésével együtt mind töb­ben keresték fel a szakorvo­sokat: „Gyermeket szeret­nénk, doktor úr!” Az évszázad első felében ilyen kéréssel alig-alig fordultak orvoshoz, az utóbbi évtizedekben vi­szont az igények megterem­tették egy új tudományág alapjait és kialakították a meddőség vizsgálati módsze­reinek és gyógyításának gya­korlatát. Régen a meddőség okai kö­zött sok esetben szerepelt a tbc és a gonorrhea. Szerepü­ket mostanában a többi kö­zött az abortusz veszi át, me­lyet sokan — az esetleges kö­vetkezmények mérlegelése hí­ján — olyan könnyen Vesz­nek, mint egy mandulaműté­tet. A férfiaknál nehezebben... A meddőség okozója egy­aránt lehet a férfi és a nő. A tapasztalatok szerint a meddő házasságok fele vezethető vissza a nőre, körülbelül 4D százaléka a férfira és mintegy 10 százalékban mindkettőre. Sok férfi már annak a gon­dolatától is irtózik, tiltakozik, hogy benne is lehet a hiba. Néha egyszerű gyógyszeres ke­zeléssel eredményt lehet el­érni. Az igazsághoz tartozik, hogy a nő termékenysége könnyebben károsodik, de könnyebben is gyógyítható, ( míg a férfiaknál a meddőség nehezebben szüntethető meg, a többi között talán azért is, mert ezt kevesebben igénylik, A férfiak idegenkedése bi­zonyos mértékig érthető. Med­dőségvizsgáló intézet csupán a fővárosban van — létezésének negyedszázada alatt mintegy 27 ezren keresték fel —, vidé­ken a férfiak könnyen elkal­lódnak a nőgyógyász, az uro­lógus és a nemibeteg-gondozó orvosai között. Kockázatot is vállalni kell. de kevés területe van az or­vosi gyakorlatnak, ahol oly nehéz meghatározni, mennyi kockázatot lehet vállalni, mint a meddőség kezelésében. A páciens itt ugyanis nem beteg. Ha a gyermektelenségbe bele­törődik, boldogan élhet száz évig is, ha műtétre jelentke­zik, az már bizonyos kocká­zattal jár és tegyük hozzá, nem is mindig biztos ered­mény. Mindezt azért említet­tük meg, hogy hangsúlyozzuk, milyen nagy szerepe van itt az orvos és a páciens őszinte és nagyon szoros együttműködé­sének. Bár feltehetően csak néhány száz házaspárt érintene, mégis szólni kell a mesterséges meg­termékenyítésről is, amelynek legalább annyi a pártolója, mi az ellenzője, az előnye, mint a veszélye. Több ország­ban rendezte már ezt a kér­dést a törvény. Ismertek,.kül­földi „spermabankok”, ahol a legszigorúbb titoktartás mel­lett gyűjtik és tárolják a férfi­sejteket. Még itt is ott lebeg a vétlen orvos feje felett a ve­szély, ha fogyatékos gyermek születik, „biztosan ő rontott el valamit”. Talán ezzel is magyaráz­ható, hogy itthon több alka­lommal is élesen támadták a mesterséges megtermékenyí­tést, pedig sokak szerint, ha csak néhány száz család bol­dogságát sikerülne ilyen mó­don megteremteni,. akkor is megérné, hogy lehetőséget te­remtsünk rá. Egyébként a na­gyon bonyolult jogi kérdéseket is felvető orvosi beavatkozás szabályozásával, úgy hírlik, már foglalkoznak a jogászéit. Egjlizcd rendellenesség Ha ennek az írásnak a nyo­mán csak egy kicsit is oldó­dik az a rengeteg előítélet, ami a meddőséghez tapad, ha csak néhány házaspár hatá­rozza el magát, hogy elmegy a vizsgálatra, orvos, szer­kesztő, nyomdász nem fáradt hiába. Legalább ennyire fon­tos, hogy ne rontsunk a ter­mészeten, ne' növeljük szándé­kosan a terméketlen, a meddő házasságok számát. Az ismert már, hogy a művi vetélés nem egy esetben lehetetlenné teszi a későbbi terhességet Bár az engedélyezett abor­tuszokat nálunk kórházakban és klinikákon végzik, mégis a művi vetélések egytizedét kí­séri rendellenesség. És ha csak további tíz százalékunknál lép fel meddőség, akkor is évente több mint kétezer nő kárhoz­tatja magát gverrr “ktelen­ségre. Pünkösii Árpád * Újabb alkotások a szentendrei szoborparkban A szentendrei szoborpark­ban ezidáig neves művészek, köztük Borsos Miklós, Kiss István, Mikus Sándor, Somo­gyi József alkotásainak gipsz­másolatát láthatták az érdek­lődők. Bár a kiállított művek tökéletes másai a művészek alkotásainak, a nézők mégsem kapták azt az élményt, ame­lyet az eredeti, kőbe vagy fémbe formált szobor adhat A szoborpark „gazdái” ezért arra törekednek, hogy a má­solatok helyébe eredeti alkotá­sok kerüljenek. Elsőnek Búza Barna Medgyessy Ferencről készített terrakottája gazdagí­totta a kiállítást, majd azt Tart István, Várnái Sándor és Szamosi Soós Vilmos szobrai követték. Május eleje óta is. mét hat eredeti mű került I szoborkertbe, s előreláthatólag még ebben az évben tovább) húsz képzőművészeti alkotás­sal bővül Szentendre látvá­nyossága. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom