Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-25 / 121. szám
1971. MÁJUS 25., KEDD real fi lg vet kbt&Hap Romes Csandra a népfront országos tanácsánál Nguyen Van Hieu nyilatkozata Romes Csandra, a BVT főtitkára, hétfőn látogatást tett a Hazafias Népfront Országos Tanápsánál, ahol Bencsik István főtitkár és Bugár Jánosné főtitkárhelyettes fogadta. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Romes Csandra, a világszövetség elnöksége nevében köszönetét mondott a BVT- közgyűlés magyar házigazdáinak, a nemzetközi esemény sok száz résztvevőjének vendégül látásáért és azért, hogy mindennel hozzásegítették a Békevilágtanácsot a közgyűlés sikeres lebonyolításához. Búcsúlátogatást tett hétfőn a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székhazában a^a délvietnami bákemozgaimf küldöttség, amely részt vett a BVT budapesti közgyűlésén. A delegációt vezető Nguyen Van Hieu sajtónyilatkozatában rendkívül sikeresnek ítélte meg a BVT-közgyűlést, amer lyen — mint mondotta — kiemelt hangsúlyt kapott az amerikaiak indokínai agresz- sziójának elítélése, örömmel állapította meg, hogy a béke- világmozgalom különböző irányzatainak képviselői a közgyűlésen egységesen léptek jel a világ közvéleményét leginkább érdeklő kérdésekben. Elmondotta azt is, hogy — egy amerikai újságíró leleplezése szerint — napjainkban mintegy 400 ezer hazafit tartanak Dél-Vietnamban börtönben, embertelen körülmények között. Nguyen Van Hieu köszönetét tolmácsolt a magyar népnek, a vietnami nép számára nyújtó t önzetlen támogatásáért. ★ A magyar bákemozgalom kitüntető jelvényét adományozta az OBT elnöksége a nemzetközi békemozgaiomban, az indokínai béke megteremtése érdekében kifejtett kimagasló tevékenységének elismeréséül Nguyen Van Hieu-nak, a DNFF Központi Bizottsága elnöksége tagjának, a BVT elnökségi tagjának, a Dél-vietnami Békebizottság főtitkárának. A kitüntetést az Országos Béketanácsnál hétfőn délután nyújtotta át Harmati Sándor, az OBT alelnöke. Békegyűlés Monoron Egy óra. Monoron, a József Attila Gimnázium és szakközépiskola udvarán az iskola diákjai és tanárai, két külföldi vendéget vesznek körül. Két vietnami fiatalembert, akik átélték, mi a háború. Láttak embereket hullani, házakat, gyárakat, hidakat leomlani. Hallották a zuhanó bombák siví- tását. A monori diákok tudják mi a béke, tudják, mit jelent az, hogy a holnapi napot is biztosan számításba vehetik. Legyen hát végre béke! Mindenütt! Az egész világon! Erről énekelt ünnepi megnyitójában az iskola énekkara és erről beszélt a_ ünnepi szónok: dr. Gerő Igor, a gimnázium igazgatója, és erről beszélt az egyik vietnami fiatalember is, és ezt fejezte ki az a szolidaritási nyilatkozat, amelyet az iskola KlSZ-veze- tőségének tagja, Horváth Attila II. osztályos tanuló olvasott föl. A két vietnami fiatalember: Le Dinh Dam és Nguyen Gia Hiev, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói, megillető- dötten figyelték a szolidaritás megnyilvánulásait. Le Dinh Dam (a képen) meleg szavakkal mondott köszönetét Igen, legyen béke. Legyen végre béke, mindenütt, az egész világon! Fotó: Urbán Üzemi demokrácia Termelési tanácskozások és a tettek A Szerszám és Gépelem Gyárak Porkohászati Gyárában évente átlag két termelési tanácskozást tartanak, amelyeket üzemrészenként munkaidőben hívnak össze. A munkások teljes létszámban megjelennek az üzemi demokrácia ELUTAZOTT AZ IRAKI KP KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására az Iraki Kommunista Párt küldöttsége — Aziz Mohamed főtitkár vezetésével — május 18—24 között baráti látogatást tett Magyarországon. A küldöttség megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával és Gyenes Andrással, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjával, a KB külügyi osztálya vezetőjével, továbbá a Központi Bizottság más képviselőivel. A két párt képviselői - az elvtársi légkörben és a teljes nézetazonosság jegyében lezajlott megbeszéléseken tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, megvitattak néhány időszerű nemzetközi problémát, áttekintették a kommunista világmozgalom időszerű kérdéseit és a két párt kapcsolatainak helyzetét. A két párt képviselői időszerű feladatnak tartják a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdítását, az összes imperialistaellenes erők tömörítését és akcióegységének megteremtését. Kölcsönösen egyét- értettek a két testvérpárt közötti kapcsolatoknak és együttműködésnek — a proletárinternacionalizmus elvei alapján történő — továbbfejlesztésében. Az Iraki KP küldöttsége hétfőn elutazott Budapestről. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Nikkel tíz- és A Magyar Nemzeti Bank — emint azt már tavaly bejelentette — 10 forintos,és új 5 forintos érmét bocsát ki. • A 10 forintos érmék 1971. június 1-től, az új 5 forintosok augusztus 2-től kerülnek forgalomba. 1 A 10 forintos és az új 5 forintos érme nikkelből készül. Leírásuk a Magyar Közlöny mai — 1971. május 25-i, 81. — számában jelent meg. , A 10 forintos érme mellett •változatlanul forgalomban marad a 10 forintos bankjegy ■is. A lakosság vásárlását és a pénzkezeléssel foglalkozók munkáját megkönnyítené, ha a régi érméket minél előbb ki •lehetne vonni a forgalomból. •Ezért a Magyar Nemzeti Bank ezúton is kéri a lakosságot és •a • közületeket, hogy a birtokukban levő régi 5 forintos, 2 •forintos és 50 filléres érméket — amelyeknek a forgalomból való bevonásáról ugyancsak a Magyar Közlöny május 25-i számában megjelent hirdetmények intézkednek — mielőbb vásárolja el vagy váltsa át. Az alpakka és a kupron- nikkel kétforintos már csak ez év június 30-ig, a régi alpakka 5 forintos és az alumínium 50 filléres — amelyen üllőn kalapácsot tartó férfi látható — 1972. június 30-ig törvényes fizetőeszköz. Ez azt jelenti, hogy ez ideig mindenki köteles fizetőeszközként elfogadni, utána — egy évig — már csak a Magyar Nemzeti Banknál váltható be. A 10 és az új 5 forintos érme kibocsátásával, a régi érmék bevonásával érmerendszerünk nagyobb címletei kopásálló nikkelből, a 2 forintos rézből, a kisebb címletűek pedig alumíniumból készülnek. A nikkelből vert nagyobb érmecímletek lehetővé teszik a kereskedelem korszerű, automata rendszerű árusításának kiszélesítését. Az új érmék egyszerűsítik'*h bankok, a posta é a kereskedelem pénzkezelését, megkönnyítik a pénzfeldolgozás gépesítését. fórumain. A gyárban a legutóbbi termelési tanácskozás tavaly októberben volt. Két üzem termelési tanácskozásának jegyzőkönyvét néztük meg, arra kerestünk választ: pusztába kiáltott szó-e a munkások észrevétele, javaslata, bírálata? A bányaszerszám üzemben 1970. október 21-én, a fémkerámia üzemben október 4-én készült a jegyzőkönyv. Mi történi azóta? — a válaszokat Peregovics László, az előző ciklus szakszervezeti titkára és Antal Imre, a szak- szervezeti bizottság elnöke adja meg. A jegyzőkönyvből: „1969-ben 41 jövel teljesítettük a áervet, 1970-ben 28 jövel uqyanany- nyit akarnak teljesíttetni. Az öntudatunk és az akaratunk kifogy...” A válasz: „A tervszámok a megrendelések szerint alakulnak. Egyes gyártmánycsoportoknál túltelítettség, másutt megrendelés hiány volt, van. Tavaly ősszel abban az üzemben nagyobb volt az igény, mint ami létszámmal fedezhető lett volna. Szabad szombati munkával, túlórázással lehetett a feladatokat megoldani... Végeredményben a norma nem változott, nem volt túlzott igénybevétel. A terv és a piac kényszerítette a gyárat...” Aj jegyzőkönyvből: „Amikor többletmunkát kértem a dolgozóktól, úgy vetették fel, hogy nem hajlandók, mivel az első félévben is be lettek csapva. Az első féléves terv teljesítéséért végzett többletmunkát a vezetők arra használták fel, hogy ahhoz viszonyítva tűzték ki az el nem érhető, magas százalékú célfeladatot.. X válasz: „Év elejéji a központ 170 millió forintos tervet határozott meg, amelyre azonban hem volt fedezetünk. A terv törvénnyé vált, az. első félévet végigkínlódtuk —.nagy elmaradással. Az elmaradás egy részét át kellett vinni a következő félévre. A munkások egy fillér prémiumot sem kaptak, bértúllépés miatt 10 napnyi nyereséget vontak meg. Igaza volt a felszólaló dolgozónak! A gyár vezetőinek failépésére a negyedik negyedévi tervet már mi határoztuk meg. ezért nyugodtabbá vált a helyzet.” A jegyzőkönyvből: „Egyik nap a főmérnök elvtárs bejött a műhelybe és csodálkozott, hogy ilyen rossz gépen dolgozunk. Ilyen gépek mellett ne várjanak pontos munkát...” A válasz: „1963 óta az egész gyárban minimális fejlesztést hajtottak végre, abban az üzemben különösen kicsi volt a korszerűsítés, »őskori« gépeken dolgoznak a munkások. A dolgozónak igaza van, ma is meglévő problémát vetett fel. Ez év végére új gépeket várunk, de a bányaszerszám üzem gépcseréjére még nem kerülhet sor...” A jegyzőkönyvből: „Hétfőn, amikor bejövünk dolgozni, olyan hideg van, hogy 10—11 óráig nem tudunk dolgozni...” A válasz: „így igaz, a szak- szervezet funkcionáriusai hetente tárgyaltak a gazdasági vezetőkkel. A kazánok felújítására azonban nem volt pénzük. Végül is elkészült a kazán, tavaly december óta megoldódott e probléma.” A jegyzőkönyvből: „Szeretném megkérdezni, ha akkora munkaerőhiány van, miért nem tudnak azok a szakmunkások segíteni, akik az íróasztal mellett vannak?” A válasz: „Nem hiszem, hogy csalc nálunk hangzik el ilyen kérdés... A gyár saját dolgozói közül neveli ki a vezetőket. A szakmunkásokból technológusok, művezetők, csoportvezetők lettek. Nagyobb szükségünk van rájuk ezekben a pozíciókban, mint a munkagépek mellett!” A jegyzőliönyvből: „Az utóbbi időben a munkafegyelem meglazult és egyes személyek a műhelyt a megengedettnél korábban hagyják el: Ha a jövőben hasonlót tapasztalok, az előbb távozó személynek a munkaidejéből levonom a korábbi eltávozás idejét... Tekintve, hogy a műhelyben saj- nos fogy a munka mennyisége, ne lepődjenek meg a munkatársak, ha további átcsoportosítás következik be .. A válasz: „Határozott ember az üzemvezető, a legjobbak között van, nem rossz szándékkal beszél így. Keményen szól. Ez normában dolgozó üzem, a piszkos munka miatt az üzemvezető 15 perccel hamarabb felengedi a dolgozókat a mosdóba. A munkafegyelem megszilárdítását mi is támogatjuk.” A jegyzőkönyvből: „Ha egy termelési vezető bejön a bányaszerszám üzembe, rögtön tudjuk, hogy nincs meg a de- kádunk. Miért csak ekkor tudnak bejönni? Miért nem beszélgetnek a dolgozókkal?” A válasz: „Ha veszélyben a dekád, bizony van rohangálás. Az elmúlt évben Tóth Lajos termelési osztályvezető munkaideiének kétharmadát az üzemekben töltötte. Elsősorban az üzemvezetőkkel tárgyal, ezért a munkásokkal való kapcsolat- teremtésre kevesebb idő marad.” íme, a termelési tanácskozásokon elhangzott észrevételek, javaslatok, bírálatok. És íme, a válaszok. Sajnos, egy részük nem megnyugtató. Még több tettet követelnek az üzemi demokrácia fórumain megfogalmazott gondolatok. Fóti Péter Földszint E ngem érdekel, hogy mi van a földszinten, de négyéves kísérőm csak rágógumi ellenében hajlandó velem jönni. A kis pavilonban csak cukor van. de hamar megalkuszunk: ha végeztünk, utána rögtön odamegyünk, ahol „rágót” is árulnak. Átballagunk a téren; jobbról a csónakázó tó, balról az Állatkert csábít; bisérőm nem szól egy szót sem: megalkudtunk, ő most ehhez tartja magát. Belépünk, mehetnénk egyenesen, de egy rézkorlát balra irányít, a ruhatárhoz. Berakom a táskám, s ahogy fordulnék, észreveszem a plakátot: a bal oldali szárnyban a régi magyar művészet kiállítása látható. Szótlanul belépünk, megcsap a hangulat, amit néhány éve az esztergomi keresztény képtárban átéltem. A törökvész előtti magyar művészet — mi más lehetett abban a korban, mint keresztény, vallásos művészet — megható remekeit látom. Megyünk, szótlanul bámészkodunk, én a magyar középkori művészet erejét, teljességét csodálom, ahogy hiányos felkészültséggel, naivan, kirajzoltan, alapvető megoldásokat nem ismerőén mégis megfogja a nézőt; évszázadokat átugratva visszarántja a saját korába: nézd, ezt tudtuk, ezt hittük, ebben bíztunk, re- ményekedtünk, de ha lehetett, jól és világian is éltünk — persze, amennyire tehettük. És M. S. mester szinte kiáltásra késztet: & már több, mint naiv festő, oltárképkészítő, faszobrász; ő már festészetével bent lehetne akármilyen korabeli európai iskolában. Vissza kell jönnöm ide, de most nem ezért jöttem a Szépművészeti Múzeum földszintjére. Indulok hát tovább, szokatlanul csöndes kísérőmmel, de hogy célomig érjek, az első csarnokon kell átrcennem. A falakon az Esterházy-gyűjte- mény. Legtöbb darabját már láttam. Most is megállók a képek előtt, hiszen bármennyire is sietek, nem tudók nem megállni. S amikor mindent végignéztem, visszatérek néhány képhez. Ghirlandaio, Boltraffio, Correggio. Kortársai a magyar középkori művészeknek — csakhogy ők már nem a középkor, hanem a reneszánsz képnyelvén szólnak. 1 ^ s ott vagyok a kiálli- ^ tason, amiért most a múzeumba jöttem. Nem műalkotások gyűjteménye: agitatív politikai kiállítás. Az MSZMP KB rendezte, múlt vasárnapi lapunkban beszámoltunk a megnyitóról. A második csarnok egy apró részét és az innen nyíló termet foglalja el. Első benyomásom: túlzsúfolt. Bőség — tágasság, szellősség nélkül. S ahogy kísérőm végre megszólal, s a bejárat melletti világtérképen felvillanó lámpákat kommentálja, majd az ezzel szemben levő hatalmas vek. kerfényképről faggat — rögtön észbekapok: persze, ez politikai kiállítás, nem műalkotások gyűjteménye. Itt a szellősség, a rálátás teljesen mellékes szempont, a lényeges, hogy a tablók mit közölnek a nézővel, s hogy a tablók hogyan sorjáznak egymás mellé. Vizsgáljuk a tablókat. Kísérőm teljesen megélénkül és többször csodálkozik. Hogyan nézegethetek én több soros feliratokat, grafikonokat és egyebeket, ahelyett, hogy a hajós, tankos. katonás, zászlós, óvodás, iskolás és teherpálvaudvaros féhyképet bámulnám hosz- szadal másán. Közben — jó az ízlése — rámutat a székesfehérvári Alba Regia Szálló makettjére: ott, 3 legfelső emeleten szeretne lakni; jó volna odaköltözni, persze, az igaziba, mert a barátja is olyan szép házban és olyan magasan lakik. Ismét megállapodunk: engem sok minden érdekel, ha kimegyünk, bármiről beszélgethetünk, persze, ha fontos, most is kérdezhet, de hagyjon nézelődni. A z alku áll, figyelem a tablókat. Remek riportfotók, szellemes karikatúrák, tömör feliratok. S lassan érlelődik a? összbenyomás és kísér azután is, amikor már elhagytuk a múzeumot, és kísérőm megkapta a rágógumit. A világtérképen villogó lámpák a magyar állam és a párt külkapcsolatait jelentik. Némi túlzással mondhatnám: szinte az egész térkép villog. A hatalmas vekkerórafénykép arra hívja fel a figyelmet, hogy 3,4 percenként születik egy újabb magyar állampolgár. A tankos, hajós, katonás fényképek az ország véderejéről, s a szociá- lista tábort védő Varsói Szerződés erejéről, s a tagországok katonáinak fegyverbarátságáról tudósítanak. A teherpálvaudvaros fénykép ahhoz a közléshez kapcsolódik, hogy már — az ütemet nézve roppant imponáló eredmény — körülbelül egyforma a MÁV- nál a gőz-, a Diesel- és a villanymozdonyos forgalom. Az iskolás és óvodás fénykép hírt ad á növekvő, korszerűsödő iskola- és óvodahálózatról. Az Alba Regia Szálló makettje nemcsak az újonnan épülő középületekre utal, hanem arra a négyszázezer lakásra is. amelyet felhúznak és átadnak még ebben a tervidőszakban. A kiállítás címe: Utunk — életünk. Jó volt megnézni a kiállítást. Jó volt bejárni a földszintet. Jó volt látni a naiv, középkori magyar mesterek műveit, s összehasonlítani őket a kortársakkal, az érett, tudatos, jobban iskolázott reneszánsz mesterekkel. És jó — a kiállítást is megnézve — az egész kérdéskört végiggondolni. Le- és elmaradásaink nehezen behozható évszázadait, a felgyorsulást, s nekilódulást, amelyet ’45 s a mostani politika, vezetés és tömegek mostani kapcsolata jelent. Jó reálisan fölmérni: még a földszintnél tartunk, de tudjuk — és erre már képesek is vagyunk —, hogy egyre gyorsabb tempóban felhúzzuk az emeleteket. N égyéves kísérőm már alszik. Holnap és holnapután már kész és átgondolt kérdésekkel jön: miért feszítették fel, mi az, hogy szent, mi az. hogy kohó, miért kell kapálni. Murányi József Tekintse meg az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kiállítását a BNV-n Itt mutatja be hagyományos és új gyártmányait. Felvilágosítás és szaktanácsadás a Petőfi-csarnokban.