Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

MA Mil TENNE ON? Ülést tart a járási párt-vb Ma délelőtt fél 9 órai kez­dettel ülést tart Monoron az MSZMP járási végrehajtó bi­zottsága. Értékelik a választá­sokkal kapcsolatos gyakorlati és politikai munkát MONOI? «VIDÉKI A, PES.T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA0! XIIL ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1971. MÁJUS 21., PÉNTEK Gyömto — Vecsés Tanácsülések Tanácsülést tartanak ma délelőtt 8 órakor Monoron, 9 órakor Gyomrán és Vecsésen. Monoron és Gyomron jóvá­ERDOIGS-E BEJÁRNI? Hűség a pecsétgyűrűn Készül a törzsgárdaszabályzat — Megszűnt a közlekedési gond hagyják a lakások elosztásáról és lakbérekről szóló rendele­tet, és megtárgyalják a IV. öt­éves terv pénzügyi tervét. A vecsési tanácsülés napirend­jén az 1971. évi tanács vb- és bizottsági munkatervek elfo­gadása, az 1971. évi költség- vetési és fejlesztési alap meg­tárgyalása, valamint községi lakásügyi tanácsrendelet alko­tása szerepel. A Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat monori üzemegységében most dolgoz­zák ki a kollektív szerződése­ket. Ennek részeként szak- szervezeti és vállalati szin­ten tárgyalják meg a törzsgár- daszabályzatot, amely példa­mutató, szép célkitűzéseket tartalmaz. A régi, jó szakemberekből álló munkásgárda meg­tartása és az új kialakí­tása érdekében bronz-, A kövek mívesei... GYÖMRŐI ARANY Hír: Aranylaikodalmát ünnepelte Gyomron Szikszói József és felesé­ge, Zala Margit. 1921. május 14-én esküdtek örök hűséget egymásnak. Feszült csend a teremben, aztán felhangzik az út­törők köszöntője. Az idős házaspár meghatódva ül az anyakönyvvezető előtt, ismét esküt tesznek. Mögöttük három gyerme­kük, hat unokájuk és két dédunoká­juk ... Igen, ünnep ez. A Jözvetlen ro­konok is vala­mennyien itt van­nak. — Nem volt könnyű az éle­tünk — mondja Szikszai bácsi. — Mindketten Jász- ladányban szület­tünk, eleinte cse­lédként dolgoz­tam az ottani ura­dalomban, aztán kőműves lettem. A mesteri okle­velet is sike­rült megszerez­nem. Brigádot szerveztem, hida­kat építettünk a harmincas évek­ben, s a második világháború után is. Részt Vettünk Budapest újjáépí­tésében. Budán, a Fehérvári út új házait mind mi csináltuk. Öröm volt nézni, hogy tűnnek el fokoza­tosan a romhal­mazok. — Két fiam is örökölte mester­ségémet, az egyik Gyomron a TÖ- VÁL-nál brigád­vezető, a másik az Egyesült Ecser —Gyömrő Petőfi Tsz kőművesrész­legét vezeti. Lá­nyom az egyik szolnoki általános iskolában tanár­nő. Volt időszak, amikor ő is kőmű­ves szeretett vol­na lenni... Gér József Somodi Imre felvétele ezüst- és aranyjelvénye­ket, illetve kitüntetéseket alapítanak. A bronz jel vényt ötévi, az aranyj el vényt tizenöt évi vál­lalatnál végzett munka után kapják meg a törzsgárdata- gok. Húsz év után a hűségju­talom egy arany pecsétgyűrű lesz, a vállalat emblémájával. A vállalat különböző ne­vek alatt és különböző ter­melési profillal már régebben működik Monoron, jelenlegi neve és profilja azonban még meglehetősen új. A leg­régibb műhelybe, a szerelő- és javítóműhelybe az ország minden részéből érkeznek autók, teherautók, (nemegy­szer karambol utáni roncs- állapotban. Itt 22 szakmunkás dolgozik, s ugyanennyi — pél­damutatóan magas —, a ta­nulók száma is. A szerszámké­szítő műhely teljesen felújí­tott részleg. A régi lakatos­műhelyből képezték ki, a leg­korszerűbb gépekkel szerel­ték fel, a vállalatot látja el szerszámokkal. A forgácsolóműhely két éve működik. Néhány he­te — mintegy a X. kong­resszus határozatát való­ra váltva — mezőgazdasá­gi gépalkatrészeket, első­sorban különféle tenge­lyeket, úgynevezett hid­raulikus tömlőt, traktor­alkatrészeket gyárt. A különböző műhelyek együttes munkájának ered­ményei láthatók az udvaron, hatalmas műhelycsarnokok tetövasszerelékei. Ez a termék exportra kerül, Jugoszláviá­ba. Odébb egy új, nagy műhely- csarnok épül... A pillanatnyi kép talán ér­Pasta fiók 51. Ecseri matróna — a péceli kórházról A péceli kórháznak nagyon rossz híre van, de hogy miért, SZAKÁLLAS? FÉL-FÉNY? Áthidaló megoldás... Negyven éve és — ma A Pestvidéki Hírek 1931. március 15-i számában egy cikk jelent meg a monori, akkori Pesti utcai, ma Ady úti sorompó­ról. A cikkből idézünk részleteket. „Többször foglalkoztunk már lapuikban a halálsorompó megszüntetésének fontosságával. Megírtuk, hogy a bejáró tiszt­viselők és munkások nagy tömegei sokszor negyedórákon ke­resztül ücsörögünk a lezárt sorompó előtt, és közben lekésik vonatjukat; vagy ellenkező esetben kénytelenek életük kockáz­tatásával a sorompón átugrálni, hogy pontosságukkal biztosít­sák mindennapi kenyerüket. Most tudomásunkra jutott, hogy a MÁV nem hajlandó 100 százalékos saját fedezettel a sorompót áthidalni. Ez egy igen szomorú tény... ... Sok-sok embertársunk nevében kérjük az illetékes ha­tóságot, hasson oda, hogy ez a fontos kérdés egyszer elintézést nyerjen, hogy egyszer már legyen megelégedett a sok-sok ér­dekelt ... ... Tehát minden vezető fórum, minden ember — akinek munkája szükséges az áthidaláshoz — tartsa szem előtt, hogy emberi életbiztonságról van szó, és intézkedjen, és járuljon hozzá addig, amíg a felüljáró hiánya emberáldozatot nem kö­vetel.’’ Hát igen. Kereken negyven éve, nagyon kellemetlen és főleg életveszélyes volt sze­gény bejáró dolgozóknak ne­gyedórákat várakozni a so­rompónál, sőt átmászni rajta. Ma bezzeg más a helyzet. Nem kell az embereknek negyed­órákat várakozniuk, ma fél­órákat kell. Tény az is, hogy a régi, csúnya szakállas so­rompó már a múlté, ma kor­szerű, fényjelzéses félsorompó állja el az utat. Ma már nem kell átmászni rajta, meg is le­het kerülni. Az emberi élet kockáztatásával. Szemtanúk állítása szerint már olyan is előfordult, nem is egyszer, hogy gépkocsi is megkerülte. A fejlődő, terebélyesedő Monort a nagyon forgalmas, villamosított ceglédi vasútvo­nal szeli ketté. A vonatok tér­köz távolságban követik egy­mást mindkét irányban. Kéí ilyen fényjelzéses félsorompó van Monor területén, nincs viszont egyetlen gyalogos fe­lüljáró sem. Közúti felüljáró­ról nem is beszélve. Van vi­szont gyalogos felüljáró a kö­zeli Monori-erdőn, a pusztá­ban, amit nem használ sen­ki ... A távlati tervek szerint a MÁV hatalmas összegért kor­szerűsíti a monori vasútállo­mást. Ez azonban távlati terv. A hosszú várakozásokért sokat fogunk addig még bosszan­kodni. Egy számítógép forint­ban is ki tudná fejezni, meny­nyibe kerül a hivatalos úton levő autók, MÁVAUT-buszok félórás várakozása. S mind­ezek tetejébe a türelmetlen és meggondolatlan gyalogosok okozta balesetveszély. Nem egy -halálos baleset történt az elmúlt évek során a monori sorompóknál. Kölcsön - véve a 40 évvel ezelőtti új­ságcikk egyik találó kifejezé­sét, a vasútállomás korszerű­sítéséig valami áthidaló meg­oldást kellene találni. Sz. S. zékelteti, a MEZŐGÉP mono­ri üzemegysége nagy jövő előtt áll, s teljes mértékben indokolt a tárgyi feltételek­hez a jó szakembergárdáról is gondoskodni. Az eddigieknél jobban meg szeretnék becsül­ni a régen itt dolgozó szak­munkásokat, s újakat várnak, Mint a vállalat vezetői el­mondották, bármelyik pilla­natban fel tudnának venni akár száz munkást is! Külö­nösen a forgácsolórészleg ke­res jó szakembereket. A törzs­gárda említett megbecsülé­sén túl vonzó , hatást szeretne a vállalat kifejteni — főleg a bejáró munkások felé — a jó munkakörülményekkel is. Nem rosszak ezek már most sem, háromezer forint körül mozog az átlagkereset, köz­ismerten jó a szociális ellá­tottság, az üzemi konyha, s az új építkezésekkel, a kor­szerűsödéssel mindez még to­vább javul. Megszűnt a dolgo­zók közlekedési gondja is. Mint ismeretes, a vállalat Mo­nor szélén fekszik, s ezért a munkások nehezen tudták megközelíteni. A MÁVAUT lapunkban is tolmácsolt ké­résüknek helyt adott, így te­hát a gond már nem gond. Gond volt viszont a Bu­dapestre bejáró munká­soknak, s ezt a különböző fórumokon minden alka­lommal szóvá is tették, hogy megfelelő munka­hely híján, kénytelenek bejárni. A MEZŐGÉP Vállalat fejlesztése bizo­nyos fokig javít ezen a helyzeten. Szakmunkásokat vár. Száz szakmunkás részére lett helyi munkalehetőség. Élni kell ve­le. F. J. azt nem tudom. Hogy nem fe­lel meg a valóságnak, amit a nép beszél, abban biztos va­gyok. Én hat hétig feküdtem ott, mentő hozott haza. Jöttek itt Ecseren a látogatók hoz­zám, s mind azt kérdezték,, ugye rossz volt Pécelen, mert oda csak azokat viszik, akik meghalnak. Mesélték az ász- szonyok: amikor megtudták itt a falumban, hogy a MÁV- kórházból kiadtak Pécelre, azt mondták az emberek, na, már a Nagy nénit is csak koporsó­ban hozzák haza. Arra kérem a szerkesztőséget, közöljék le levelem a Postafiók 51. rovat­ban, mert én nem tudom min­denkinek elmondani: nem igaz, amit a péceli kórházról rebesgetnek, örülhet az a be­teg, akit továbbkezelésre (ha már muszály) oda küldenek. Én csak a legjobbakat tudom mondani. Csuz főorvos úrtól kezdve mindenki a betegek egészségéért és a fájdalmak enyhítésén fáradozott, fárado­zik. Aki látta és tapasztalta, hogy a mindig mosolyg 5 és ál­dozatra kész nővérkék és or­vosok mire képesek, azt hi­szem érthető, hogy így véle­kedik. Igaz, van a péceli kór­háznak elfekvő osztálya is, de ott is a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. Ügy gondolom, hogy azt, amit a péceli kórházban ér­tem tettek, úgy tudom nekik legjobban megköszönni, ha mindezt a nyilvánosság előtt elmondom. Tisztelettel, egy nyolcvan éves nagymama. özv. Nagy Pálné Ecser Ha egy sebesült őzikét találna... Mit tenne ön, ha az erdőszé­len, vagy a határban egy sebe­sült őzikét találna? Amikor feltettem hirtelen a kérdést, több mint fél tucat ismerősöm­nek, a válaszok megoszlottak. Az öntudatosak: Szólnék a vadőrnek. Bejelenteném a va­dásztársaságnak. Szólnék a ha­tóságoknak, mert a törvény tiltja, hogy erdei állatot haza­vigyünk. állatbarátok érzelmei sem szenvednek csorbát —, hogy a talált sebesült őzikét, ha ép­pen nincs vadőr vagy erdész a közelben, akinek át lehetne adni, haza lehet ugyan vinni, lehet ápolni, meggyógyítani, de be kell jelenteni a rendőrsé­gen, illetve ha van a község­ben vadásztársaság, annak el­nökénél. F. O. Az állatbarátok így nyilat­koztak: Haza vinném, meggyó­gyítanám. Hazavinném, s ha megszokott, az udvarban jól meglenne a többi háziállattal. Hazavinném, meggyógyítanám, aztán kivinném az erdőbe, és ha szépen szökdécselve Visz- szaindulna, örülnék nagyon. Ha nem? Akkor boldogan vinném vissza, hogy így ra­gaszkodik hozzám. A kérdést azért tettem fel, mert a közelmúltban a monó- ri járás területén három ilyen „őzikés eset” fordult elő — s rendőrségi, illetve szabálysér­tési ügy lett belőlük. Azt álta­lában mindenki tudja, hogy erdei állatokat befogni nem szabad, hogy a vadbefogás büntetést von maga után. A megszelídített őzikékről azon­ban annyi kedves történet ke­ring, s az emberek hajlamo­sak elfeledkezni arról, hogy az őz is vadnak számít. Érdeklődtem hivatalos szer­veknél, mi a teendő, mi tör­ténik az említett esetben a megsebesült, majd meggyó­gyított őzekkel? Azt a megle­pő választ kaptam, hogy a meggyógyult és időközben megszelídült őzikét az adott környék vadásztársasága el­juttatja abba a vadrezervá­tumba, amelyikben „visszava­dítják”, azaz, az erdei életre visszaszoktatják. A szabályos eljárás tehát az — és ezzel az MA TIT elnökségi ülés Ma délután 5 órai kezdettel elnökségi -ülést tart a TIT já­rási szervezete a járási műve­lődési házban. Rétvári Gyula járási titkár beszámolót ter­jeszt elő a TIT járási szerve­zete 1970—71. évi munkájá­ról. MA Zelk Zoltán Vecsésen Ma délután 6 órai kezdettel, a vecsési művelődési házban tartja szerzői estjét Zelk Zol­tán kétszeres Kossuth-díjas költő. MAI MÜSOH MOZIK Monor: Idegen a cowboyok kö­zött I—II. Nyáregyháza: Én va­gyok Jeromos. Pilis: Folytassa, doktor. Vecsés: A hét mesterlö­vész. — Virágokkal ültették körül, rendbehozták a várakozóhe­lyet a Monori Járási Szolgál­tató Ktsz dolgozói központi irodájuk előtt, Gyomron. Bólogató szegfűk Ha gimnazista tudósító jelentke­zett a szerkesztő­ségben, első írásá­nak témája szinte biztosra vehetően Sándor bácsi volt, Tóth Sándor bá­csi, a gimnázium gazdaságának ker­tésze. Csak azután a menza, a tanu­lás, a versenyek... így aztán Sándor bácsiról jó né­hányszor hallha­tott az olvasó, mert ő mindig vá­laszolt a próbálko­zó riporterek kér­déseire, s mindig elmondott min­dent: hogy mióta dolgozik a gimná­ziumban, szereti-e a munkáját, szere­ti-e a diákokat? Persze, hogy szerette. Tizenhét év alatt hozzánőtt életéhez az iskola, a nyüzsgő, diák­sapkás sereg. Együtt kezdték a munkát Oláh Ist­ván igazgatóval, még a régi épület­ben. s együtt har­colták a maguk harcait azért, hogy nagyot változza­nak a dolgok. Sándor bácsi tíz évig hivatalsegéd volt, aztán, a gaz­daság létrejötté­vel már saját szakmájában dol­gozhatott: kertész lett. Szegfűk bó­logattak utána, s az üvegházban ő magyarázta el a lányoknak, mi is az a píkírozás. Most nyugdíjba ment. Otthagyta az iskolát.- Kima­rad a gimnáziumi tudósi’ÓK riport­jaiból. De a virá­gok, amiket ülte­tett, az idén még virágozni fognak. S ha eszébe jut valakinek — né­ha még neki is jut belőle... K. Zs. Négytusabajnok: Monor, Kossuth iskola HARMADSZOR IS SIKERÜLT Ünnepélyes felvonulás, zász­lófelvonás, megnyitó vezette be a járás utolsó és egyben legnagyobb szabású úttörő­bajnokságát. Az ifjú atléták és négytusázók Gyomron, a sporttelepen versenyeztek. Egyik nap a fiúk, másnap a lányok küzdelmét rendezték meg. Kétszázon felül volt az indulók száma — s az ered­mények közül is több figye­lemre méltó. Sorrendben harmadik éve nyerte el most a monori Kos­suth iskola csapata a leg­nehezebb szám, a négytusa bajnoki címét. (A csapatok minden tagjának 60 méteres futás, magasugrás, távolug­rás és kislabdahajításban kel­lett bizonyítania tudását.) Tizenegy csapat közül az el­ső három helyezett: Fiúk, 1. Monor Kossuth (vezetőjük Blaslcó Mihály), 2. Üllő (Fe- renczy László), 3. Monor. Munkásőr (Serfőző Antalné) Lányok, 1. Monor, Kossuth, 2. Üllő, 3. Vecsés, Martinovics 8 estnevelő: Eötvös József). sszetett bajnokság: 1. Mo­nor, Kossuth (a csapat tagjai: Csákó László, Izmán László. Gáti András, Léé Károly, Zlinszki József, Koncz I György, Nagy András — Ha­lász Ibolya, Pleszkán Vera, Csordás Margit, Kosiba An­na, Kovács Teréz, Bredák Erzsébet, Babinszki Margit), 2. Üllő, 3. Monor, Munkásőr. A legjobb eredményt elérő fiú és leány — az összetett egyéni négytusabajnok — a monori Kossuth iskola ta­nulója: Csákó László, illetve Halász Ibolya. A fiatalabb korosztály (V., VI. osztályosok) részére egyé­ni négytusabajnokságot ren­deztek — itt csapatverseny nincs. Színvonalas, figyelem­re méltó pontszámmal a Mo­nor, Munkásőr úti iskola fiú- és leányversenyzője lett a baj­nok. (Testnevelőjük Serfőző Antalné — és a valamennyi sportversenyen megjelenő igazgatójuk: Lelkes Béla.) Fiúk: 1. Szállási László (Munkásőr) 180 pont, 2. Ke­mény fi Zoltán (Csévharaszt) 151, 3. Bokros Gábor (Mun­kásőr) és Nagy Attila (Vecsés, telep) 148 pont. Lányok: 1. Váczi Mária (Munkásőr) 184 pont, 2. Kres- ják Mária (Pilis, 1. sz. iskola) 172, 3. Csordás Margit (Mo­nor, Kossuth) 170. B. M. t í

Next

/
Oldalképek
Tartalom