Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
VETERÁNTEMETÉS Hetvenkét esztendős korában elhunyt Kettler Pál, a munkásmozgalom régi harcosa, a köztiszteletben álló váci veteránok egyike. Ül gyermeket nevelt tel, a hajógyár dolgozójaként ment nyugdíjba. Tíz évig volt a váci munkásőrség tagja. Az idős párttagot megillető végső tiszteletadással búcsúztatják ma, szerdán délután negyed hat órakor az alsóvárosi temetőben. Vasárnap: vásár Május 23-án, vasárnap Vácott — a Rádi úti nagytéren — országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak, ahova vészmentes helyről, szabályos já- rlatlevéllel minden fajta állat felhajtható. Napközi otthon — öregeknek Ezerkilencszázhatvanötben hozták létre Vácott az első öregek napközi otthonát. Azóta is 30 teljesen magányos, gondozásra szoruló idős váci ember tölti a napjait az alsó- városi otthonban, ahol csekély térítés mellett, naponta kétszer étkezhet, s ahol rádió, televízió, folyóiratok és könyvek segítik aktív pihenését. A városi tanács egy újabb napközi otthon kialakítását tervezi a középvárosban. A városi tanács egészségügyi osztályán Murányi Erzsébet szociálpolitikai előadótól érdeklődtünk a feltételekről. Elmondotta: az öregek napközi otthonát azok számára hozták létre, akiknek nincs hozzátartozójuk. Hatszáz forint feletti nyugdíjnál az ebéd 5 forint 85 fillérbe kerül naponta, 400 és 600 forint között a térítés 2 forint 95 fillér, 400 forint jövedelem alatt teljesen ingyenes az ellátás. _ Megtudtuk azt is, hogy az öregek közéovárosi napközi otthona húsz idős vácinak nyújt egésznapos pihenést. Még vannak üres helyek. Az érdeklődők keressék fel a városi tanács egészségügyi osztályán Murányi Erzsébetet. Vietnami vendégek PEST MfGYfl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1971. MÁJUS 19., SZERDA HAVI 250 FORINTOS PROBLÉMA Miért szűnt meg a verőcei gyermekklub? Az a hír járja Verőcéről, hogy itt minden kulturális kezdeményezés jó talajra talál. Havonta telt ház előtt rendezik az író-olvasó találkozókat, klubkönyvtárukban például egyszerre két gyerekklub is működött. A könyvbarátoké most is tartja foglalkozásait, a másik, amelyiket csak egyszerűen „gyerekklub” néven tartottak számon, megszűnt. Zémann Zsuzsa, az általános iskola fiatal tanárnője volt a klub vezetője, tőle érdeklődtünk: — Mjért hagyták abba a foglalkozásokat ? — Tulajdonképpen ma sem tudom. A kéthónapos működés alatt a gyerekek megkedvelték a vasárnap délelőtti foglalkozásokat. A világnézeti előadástól a vetítésig sok minden belefért a programba. Jól sikerült a télapó- és a fenyő- faünnepség. A november 7-i műsort pedig maguk a gyerekek állították össze. Meglátogattuk a nemzetközi ifjúsági tábort, szánkóversenyt tartottunk Királyréten. A szülők is elégedettek voltak a klubbal. Azt mondták, szívesen engedik ide a gyerekeket. Aztán a könyvtárvezető közölté velem, hogy a tanács úgy döntött, hogy a klub nem működhet tovább, mert a havi kétszázötven forint tiszteletdíjat a könyvbarátszakkör kapja meg. A községi párt- szervezet februári ülésén foglalkozott a gyerekklub ügyével, akkor Kürtös József, a volt tanácstitkár meg is ígérte, hogy előteremtik a havi kétszázötvené,, de azóta semmi sem történt. Csele József, az iskola igazgatója: — Szülök, pedagógusok egyaránt örültünk a gyerekklubnak. Nem mindegy, hogy hol töltik a vasárnap délelőttöt a gyerekek. A klubba egyre többen jártak, s akkor se hiánySZERDA Vizsgahangverseny Szerda este hat órakor ismét vizsgahangverseny színhelye lesz a váci Madách Imre Művelődési Központ Vox-terme. A zeneiskola öt, zenei pályára készülő növendéke mutatkozik be: Biró Ágnes és Tesánszky Juijit zongorán, Farkas Pál hegedűn, Rózsa Márta fuvolán és Üjhelyi Éva gitáron játszik Bach, Händel, Scarlatti, Chopin, Schumann és Bartók műviéiből. A szerdai vizsgázók tanárai: Marton Klára, Mányi Erzsébet, Cs. Nagy Tamásné és Erdélyi Sándor. zott senki, amikor a templomban beat-misét tartottak. Ez sem utolsó szempont. Kétszázötven forint miatt - nem szabad egy jól működő klubot megszüntetni. Gondoltunk arra is, hogy a két verőcei üzem, az erdőgazdaság feldolgozó üzemének, illetve az ipari porcelángyárnak kérjük a segítségét. Az utóbbiak szívesen* támogatnák a gyerekklubot, de mivel nem önálló üzem, a központjuk jóváhagyását kell kérni. Fitter István tanácselnök: — Nehéz a tanácselnök dolga Előre meghatározott fejlesztési alapból gazdálkodunk. Tavaly 60 ezer forint jutott a könyvtárra, az idén már csak 57. Az egyik szakkört meg kellett szüntetni, mi a könyvbarátokét találtuk fontosabbnak. Honnan vegyem el a pénzt? A jól működő sportkör ötezer forintját vagy azt a háromezret, amit az úttörőcsapatnak adtunk a jubileumra. Marad a fejlesztési alap. Ha onnan veszem el a pénzt, kevesebb lesz a járda, a vízvezeték vagy a villany. A tanácsülés május 27-i ülésén az utóbbit fogom javasolni. A . tanácstagokon múlik, hogyan döntenek. Ha a gyerekklutora szavaznak, akkor ismét kezdődhetnek a foglalkozások. Ha nem, akkor náluk tessék apellálni. Csulák András A Hámán Kató iskolában nagy örömmel fogadták a Budapestről érkezett kedves vendégeket. Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövete és felesége megtekintette az iskolaépületet, majd részt vett a tanulók műsoros ünnepségén. Képünkön: Győri József né igazgató a vendégekkel. (Gadosné felvétele) AHOL ISMERETLEN A MUNKAERŐHIÁNY — Az üzemvezetőt keresem. Bent van? — Attól függ, milyen ügyben keresi. Ha téglát akar, akkor nincs itt. Egyébként a kemencénél van. Ilyenformán kezdődött őr- bottyáni gyárlátogatásom. Magyarázták, naponta keresik fel őket ilyen vagy olyan összeköttetésre hivatkozva. Az egész országban hiánycikk a tégla. Szoboszlai József, a téglagyár, pontosabban a Kőbányai Épületkerámiai Vállalat őrbottyá- ni üzemének vezetője szerint hiába. — Mi különleges, úgynevezett B-kábel téglát gyártunk, és csak igen kis mennyiségű ikersejt- és falazótéglát. A gyár körüli bányák kiváló minőségű anyagot adnak, azért tértünk rá erre a termékre. — A bányában WK 30-as kotrógép dolgozik, a szállítás is emberi kéz érintése nélkül történik. Az ötszáz méter hosz- szú szállítószalagon jut el az alapanyag a keverökhöz és az őrlőre ndszerbe. Itt már csak 70 százalékos a gépesítés, de ez is nagyon jó arány. A préselés után, az időjárástól függően, hosszabb-rövidebb ideig áll a nyerstégla. Azután égetik. Érdemes ezt a kemencét megnézni Kétmilliós beruházással építettük. Még nincs egy hete sem, hogy termel. — Bár már 1902-től égetnek téglát Örbottyánban, mégis joggal mondhatjuk, hogy a gyár fiatal, hiszen az üzemet 1952-ben, a bányát tíz évvel később gépesítettük. Az igények olyan gyorsan növekednek, hogy a kerámiaipar nehezen .tud lépést tartani Három éve kutatófúrásokat végeztünk, hatvan évre elegendő kiváló minőségű alapanyag áll a rendelkezésünkre4 Ellentétben az ország többi üzemével, nálunk ismeretlen a munkaerőhiány. Az üzem száz dolgozójának — nagyobb részt nőknek — kétezer forint fölött van az átlagfizetésük. A fejlesztési terv első lépcsőjén már túljutottunk, megépítettük az új kemencét. Ezután új samotbé- lést kell építenünk, s áttérni a gáztüzelésre. A fizikai munka szinte eltűnik az üzemből, a nyers tégla ki- és behordását is gépesítjük. Ma ez a legnehezebb munka. A IV. ötéves terv végére évenként kétmillióval több téglát termelünk, ami végeredményben 14 millió égetett téglát jelent. Cs. A. Gutái — ä smpiomk mnpmiu Íme, egy nem mindennapos zsoképályafutás története. Gutái István híres gátlovas volt. Elesett az első Világháborúban. Az ő fiáról lesz most itt szó: Gutái Jánosról, aki tízéves korában, 1920-ban került Pejacse- vich Albert istállójához, Adagra. Élete első galoppversenye: 1922. október 22- én, a Megyeri úton. Ezer méteren győz, Nimfa nevű lovával. 1923-ban már 55 futamot nyer meg. 1924: Harmincöt hazai győzelem, s az első külföldi siker: (nem babonás) az év folyamán 13 bécsi versenyben győz. A magyar der- byt először 1926- ban nyeri. Ez az esztendő hozza első sampion-fcajnokságát. (Sampion az a zsoké, ki az év folyamán a legtöbb futamot nyeri.) 1926-ban Gutái 44-szer halad árt a célvonalon — az élen. 1927: Duplázott a magyar derby és sampionátus, mégpedig fantasztikus sok futamgyőzelemmel, élete egy év alatt szerzett legtöbb futamgyőzelmével. 63 elsőséggel. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban, abban az időben, évente körülbelül 80 versenynapot tartottak, átlag nyolc futammal, ez azt jelenti, hogy A háború után tovább versenyez. 1952-ben Gulianarral megnyeri Varsóban a Buda- pest-díjat, mint mondja: a magyar zászló és a Himnusz, először életében, könnyeket csalt a szemébe. 1953-ban minden indok nélkül megvonják, mint lovasnak és idomárnak egyaránt, a működési engedélyét. E méltánytalanságra gyógyír: 1957-ben visszakapja működési engedélyét. S eg” végső adat: 30 év alatt Gutái János 1200-szor haladt át futamgyőztesként a célvonalon. Az emlékek közt tallózva kiderül még: nincs nagy díj Magyarországon, de a régi, bécsi üzemnél sem, melynek történetét egy-egy legendás Gutái A- „legkönnycscbbel”, a varsói győztes Gulianarral. győzelem ne tette volna emlékezetessé. Honfitárs, Naplopó, Bűvész, Csákány, Gitanó ... és még sorolhatnánk a világhírű lovak neveit. A régi lapkivágások bizonyítják,' hogy lovastechnikáját csodálattal bámulta a világ: ülését, villámgyors akA legkedvesebbel, Hellasszal, amint épp a Millenniumi díjat nyeri Budapesten 1948. május 23-án. az összfutamok tíz százalékát ő nyerte. Gutái sikere teljén, 1928 és 1929-ben változatlanul sampion, melyet 30-ban újabb magyar derbygyőzelem követ. A harmincas években háromszor, 35-ben, 38-ban és 39-ben sampion, meg 1940-ben megnyeri az egyetlen cseh derbyt Adatok: Tizennyolc év alatt négy magyar, egy cseh derbygyőzelem és kilenc sampion- bajnokság. A sampiongyőzel- mek terén ez világcsúcs. S még egy fantasztikus szám: 18 év alatt 754 futamot nyert meg. DUNAKESZI — ALIG Millennium - világrekorderrel Lapunk ezeranyagos tudósítói sorába lép, íme, most a gödöllői Csiba József és a vecsési Fekete József példáját követve, a dunakeszi Solymosi László is, ki szintén győzte kíváncsisággal, fürgeséggel, lelkese- déssel, tollal és türelemmel. Mert miképp nem könnyű mesterség egy megye újságírójának lenni, éppúgy nagy felelősség egy falu, egy nagyközség vagy egy város újságírójaként éveken át helytállni. Solymosi László, Dunakeszin és környékén helyi megbízottja a Váci Naplónak és a Pest megyei Hírlapnak egyaránt. Most, az ezredik tudósítás megjelenésekor mindenekelőtt nem ő kérdez, hanem ő felel (de a kérdéseket el is hagyhattuk): — Első tudósításom 1961. augusztus 5-én, szombaton jelent meg „Két követelményt teljesítettek” cím alatt. A váchartyáni ifjúsági nap eseményeiről számoltam be olvasóinknak. — 1964-től a dunakeszi 3. számú általános iskolában politechnikára tanítom a gyerekeket. Jelenleg a VlII/a. osztályfőnöke vagyok. Ez az első osztály, melyet búcsúztatok ... — Mindenről szívesen írok, de nem titok: szívem, hez legközelebb a sport áll. — Magam is sportolok. A megyei II. osztályban szereplő Gödi TSZ SK sakkcsapatának vagyok a tagja, s szintén a gödiek színeiben teniszezem is. Solymosi László hallgatott a szívére, ezredik tudósítása sportportré, s mivel a sporton belül a lovas témákra különös szeretettel tér vissza újra és újra, ezúttal a világ sampion-vi- lágrekorderét kereste fel otthonában, Alagon. A. B. T. A legnagyobba!: Naplopóval, 1926-ban Budapesten, midőn a kétévesek nagydíját nyerte. elölt, szívósságát, küzdő kedvét. S a legtöbb, a legnagyobb szó: Gutái tudását még zsokétársai sem bírálták, hanem csodálták. Pedig nem akármilyen korszakra esett Gutái sportpályafutása. A 20-as. 30- as évek ugyanazt jelentette a magyar galoppversenyágban, mint az ötvenes évek eleje a magyar labdarúgásban. Ellenfelei nem kisebb zsokék voltak. mint Sejbál, Balogh, Esch Gy., Csapiár... Gutái emlékezik: élete legnagyobb lova Naplopó. Vele nyerte a legtöbb versenyt a harmincas években. Budapesten 1925. május 10-én, az új lovaspálya megnyitásakor, az első versenyszám a Váci-díj volt: ezt Montaltó-val nyerte. Pályafutása alatt többször esett, de törése sohasem volt Legkedvesebb lova- Hellász, melyet 1946 és 1952 között, mint tréner és lovas szeretett meg. Gutái János minden idők legnépszerűbb, legeredményesebb versenylovasa. Élete folyamán külföldi ajánlatolt özönével halmozták el, de ő hű maradt Alaghoz. 1969-ben ment nyugdíjba. Szép búcsú volt. Az ő lovasa, Varga Ferenc, kapta a sampionátust Istállóját 1970-ben Kovács II. László vette át De Gutái János ma is dolgozik. Nem hiába lett pályafutása során kétszeres kiváló dolgozó, mint nyugdíjas is ott sürög-forog az alagi istállók-/ ban. Alagon, ahol 1920-ban, 14 1 éves korában kezdte, Alagon, melyhez egy percig sem maradt hűtlen — egy életen át Solymosi László 1 1 \
