Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

Majális, árnyas fák alatt Vidám vasárnap a Kossuth Tsz-ben Vasárnap ugyancsak bené­pesedett az egyébként csendes környezetben levő szőkehalmi iskola. Messzire hallatszó zene­szó, árnyas fák csalogatták a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet apraját, nagvját. A gyerekeket kedves műsor és finom uzsonna, a felnőtteket a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság országos elnöksége mű­vészegyüttesének színvonalas műsora várta. Nagy tetszést aratott a műsorvezető szelle­mes összekötő szövege, s vas­tapssal hálálta a közönség az együttes cigánydalokat éneklő művésznőjének produkcióját. A tombola izgalmas percei után megszólalt a tánczenekar, s a késő esti órákig ropták a táncot a közös gazdaság fiatal­jai, idősebbjei egyaránt. Trió helyett kvartett a Berdi-kocsmában Miként közöltük, a Magyar Ifjúság „Forrás” rovatának szerzői mutatkoznak be ma este hét órai kezdettel a ceg­lédi Berda-kocsmában. Bá­rány Jánoshoz, Székely De­zsőhöz és Köves Józsefhez utólag Besze Imre is csatlako­zott, s így a „Forrás-trió” he­lyett „Forrás-kvartett” olvas fel műveikből ma este a han­gulatos irodalmi kocsmában. MEGYEI KÜLÖNKIADÁSA a cee XV. ÉVIÜLYAM, 116. SZÄM 1971. MÁJUS 19., SZERDA NE KAMPÁNY, ÁLLANDÓ IGÉNY LEGYEN! Tiszta udvar, rendes ház OKLEVELET KAPNAK A LEGSZEBB PORTÁK GAZDAI Nemcsak bizonyos időben, hanem egész évben fontos, hogy egy település, ahol em­berek élnek és dolgoznak, tiszta, rendes legyen. Az em­berrel szinte vele születik a szép szeretete. Azt, hogy a tisztaság személyes, vagy kö­zösségi igény legyen, megérte­tő, nevelő munkával, példa- mutatással lehet elérni. A Vö­röskeresztnek, mint egészség- ügyi szervezetnek, egyik fontos tennivalója, hogy az embereket a tisztaság, a rend igényére és szere- tetére nevelje. A felvilágosítás, nevelés már kora gyermekkorban kezdő­dik: az iskolákban tisztasági mozgalom serkenti a gyere­keket környezetük rendben- tartására. A felnőttek munka­helyén sem ismeretlen a tisz­tasági mozgalom, sőt, a lakó­területeket érintő „Tiszta ud­var, rendes ház’’ akció egész településeket, városokat moz­gósít, ösztönöz a higiénia szol­gálatára. A Vöröskereszt Cegléden is minden évben elindítja ezt a városszépítő és egészségvédő akciót. Több házra felkerült az évek során a kis tábla, amely igazolja, hogy lakói mindent megtettek a porta rendjéért, tisztaságáért. Az idei kampány most indult. A Vöröskereszt, a Haza­fias Népfront és a városi tanács aktívái indulnak nap mint nap ellenőrző körútra. Sok háznál szívesen látott vendégek: a rendezett ud­TÖRTEL: ARANYKALÁSZ TSZ Cérnázó asszonyok GÉPEK ALAKÍTJÁK A FALU JÖVŐJÉT A törteli Aranykalász Tsz- ben gondot okozott az elmúlt években az asszonyok foglal­koztatása. A mezőgazdaságban nem tudtak számukra megfe­lelő munkalehetőséget adni. A tsz vezetősége tanácskozásra ült össze és úgy döntött, hogy melléküzem indításával segít a nők helyzetén. — Mi az eredmény? — kérdeztük Fazekas Sándor elnököt. — Azonnal megkezdtük a tárgyalásokat a budapesti Pa­mut- és Textil Művek igaz­gatóságával, A feltételek ki­dolgozása után megkötöttük a szerződést, és 1970. november 1-én megindult nálunk a cér- naorsózás, 46 dolgozóval. De előtte egy hónapig Pestre jár­tak az asszonyok előkészítő gyakorlatra. Gépekkel végzik a munkát: a cérnát orsókra te­kercselik. — Tetszik az asszonyoknak? — Szívesen jönnek hozzánk. Jelenleg már hetvenet foglal­koztatunk három műszakban. Jelentkezők még lennének. A keresettel elégedettek. Bővítet­tük a műszaki felszerelést, már öt orsózó gépünk van. Az induláskor nem a nyereség volt a fő cél, hanem a nők foglalkoztatása. A mellék­üzemág anyagi szempontból is jól bevált. A múlt évben 650 ezer forint tiszta hasznot ho­zott. — Az üzem dolgozói nem vesznek részt más munkák­ban? — Időnként besegítenek a mezőgazdaságba is. A szamó­caszedésben, a cukorrépa-beta­karításban, aratásban és szü­retkor számítunk rájuk. — Milyen fejlesztési ter­veik vannak? — Űj cérnázó üzemet épí­tünk 1 millió forintos beruhá­zással. A dolgozók létszámát ezzel százra tudjuk emelni. Terveink között szerepel egy 40 millió forintos sertéskombi­nát. Ennek akkor lesz nagyobb haszna, ha melléje húsfeldol­gozó üzemet is építünk. A munkát már el is kezdtük. Hozzánk társult ebben a kő- röstetétleni Vörös Csillag Tsz. Ügy látjuk, hogy ez a tevé­kenység közelebb áll a tsz alapvető feladatához. — Mi a véleménye a mellék­üzemágakról? — Divatos manapság, az biztos. Két szempontból látom hasznát. Növeli a tsz-tagok anyagi jövedelmét. Iparosodik a falu, a gépi munka kerül előtérbe. Megismerik az ipari munkafolyamatokat. Ez átala­kítja az eddig csak szántó-ve­tő emberek életmódját, for­málja tudatukat. Fejlődött az igényük: kulturáltabb körül­mények között akarnak dol­gozni. öltözőt, zuhanyozót kér­nek. A gépek, szalagrendsze­rek melletti munka erősíti a fegyelmet. Sok jóval jár tehát, de veszélyt is hozhat. Néhány tsz-nél az alaptevékenység vált melléküzemággá. Ez fele­lőtlen gondolkodás, amelynek csak a pillanatnyi nyereség a célja. A helyes út: a népgaz­daság és a termelőszövetkezet számára megfelelő arányt kell megtalálni. Mi erre törek­szünk. Akkor lesz nagyobb jö­vője a melléküzemágaknak, ha az élelmiszeripari tevékenység kerül előtérbe. — Milyennek látja a jövő mezőgazda* ágát ? — Hamarosan eljön az az idő, amikor minden fontosabb munkát a gépek végeznek el. Mi a kertészetben nem dolgo­zunk már kézi erővel. Megfia­talodik újra a falu. Nálunk az átlagéletkor 36 év. A gépesítés itthon tartja a fiatalokat. Az út végállomása az lesz, hogy egészen közel kerül egymás­hoz a falu és a város, munká­ban, életmódban, igényekben. Kohlmayer Adám vart, 'kertet, a tiszta ház­környéket ki ne mutatná szí­vesen olyannak, aki értékeli a szorgoskodás eredményét? A „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom eredményének ér­tékelése után valószínű, sok házba- jut el a Vöröskereszt kitüntető oklevele. Természe­tesen a cél nem az, hogy a tisztaságot kampányfeladat­nak tekintsék a ceglédiek: a rendre, higiéniára nagy szűk ség van. A porták rendje egész évben igény — azután is, ha az elismerő oklevelet már megkapták a tulajdonosok. Cegléd rendezettségének, szépségének megmutatásához igen nagy szükség van ar­ra, hogy a májusi moz­galmat mindenki komo­lyan vegye és kezdetnek tekintse. Kezdet­nek: mert továbbra is min­dent el kell követni, hogy aimi most mozgalomként in dúlt, általános, szinte minden­napos igény legyen a város­ban. E. K. VASTAPS Ünnepi hangversenyek A Pest megyei állami zene­iskolák 20 éves jubileumi ün­nepségei kiemelkedő zenei eseményekkel gazdagították szombaton és vasárnap Cegléd kulturális programját. A Tán­csics iskolában 15 éve műkö­dik az ének-zenei tagozat, s ezit az évfordulót ók is szom­baton ünnepelték. A Puskin utcai tantermekben bemutató- tanításokra gyülekeztek a me­gye zenei tagozatú iskoláinak igazgatói, tanárai, és a tanítá­sok után szép hangversenyt hallgattak végig a helyi isko­lák vezetői, tanárai és a sok vendég. Különösen nagy sikert aratott a 4. zenei osztály ének. kara egy népdalcsokorral, a 20 tagú furulyazenekar kíséretével. Fuvola, cselló, he­gedű, gitár, zongora tolmácsol­ta a nagy zeneszerzők alkotá­sait, 8—10 éves gyerekek szó­laltatták meg. Az énekkar, a, 15 éves hagyományhoz hűen, művészi igényességgel adta elő Bartók és Kodály néhány kó­rusművét. A hangverseny után Kovács Lajos szakfelügyelő és Horváth László, az OPI tan­székvezetője elismeréssel és meleg szavakkal köszöntötte a 15 éve működő zenei általános iskolát. A testvérintézmény délelőtti hangversenye után este ismét a zeneiskola hangversenyter­mében gyülekeztek a komolyze­ne ceglédi hívei. A meghívó nagyszerű zenei élményt ígért A Budapesti Fúvósötös és Var­sányi László zongoraművész szereplése több volt ennél. A' múlt hetekben a Zeneakadé­miáról több ízben közvetített koncertet a rádió. Szűnni nem akaró tapssal jutalmazta mű­sorukat a közönség. A Budapesti Fúvósötös művészi produkciója, Rameau, Haydn és Mozart hűséges tol­mácsolójaként, Varsányi László zongoraművész Scarlat­ti, Schubert, Liszt, Bartók mű­veinek mélyen átélt, brilián­sán könnyed megszólaltatója- ként minden műsorszáma után vastapsra ragadtatta a közön­séget. A kürt, fagott, klarinét, oboa, fuvola sokszínű hangzá­sa kitűnően illeszkedett a kis terem sajátosságaihoz. S ha már a jubileumi év nem hozta meg a ceglédi zeneiskola új koncertzongoráját, a közeljö­vőben feltétlenül megérdemel­nék. Vasárnap délelőtt a zeneis­kola mai növendékei, este volt növendékei és tanárai sikeres hangversennyel zárták a jubi­leum zenei eseményeinek so­rát. Sz. A. Munkás nyári hétköznapok Segítségre számítanak üzemek, tsz-ek A májusi nyár hatására meggyorsult a fejlődés a ha­tárban, és máris felvetődik a kérdés: lesz-e elég kéz a gyü­mölcs- és a zöldségféle lesze­déséhez? Ebben a munkában minden évben nagy szerepük van a szünidős, diákoknak. — Hogy alakul az idén a szünidősök foglalkoztatása? — INNEN - ONNAN „Könyves” tsz A város termelőszövetkeze­tei közül egyedül a Kossuth Tsz-ben működik — az Álla­mi Könyvterjesztő megbízá­sából — bizományos könyvtá­ros. Havonta átlagosan 500—600 forint értékben vá­sárolnak könyvet a közös gazdaság irodalomkedvelői. Úszni tanulhatnak Június 10-én úszótanfo­lyam indul a ceglédi stran­don. Az egy hónapig tartó tanfolyamra a nyolcadik életévüket betöltő gyere­kek jelentkezhetnek. Egy- egy csoportban 15 fiatalt tanítanak. Bábszínház, társasjáték Nemzetközi gyermeknapra — amelyet a hónap utolsó va­sárnapján rendeznek meg or­szágszerte — készül a FÉK és a nők klubja is. A Vidám dél­előtt című’1 műsoron bábelő­adás és társasjátékok szóra­koztatják a kicsinyeket Budakalásziak, gerjei pályán Május 23-án, vasárnap a Bem SE Budakalász labdarú­gócsapatát látja vendégül, a gerjei pályán. A mérkőzés idő­pontját később közöljük. érdeklődtünk a városi tanács munkaügyi csoportjánál. — Beérkeztek a munkálta­tóktól az igények. Az iskolák is közölték a szünidő egy részé­ben dolgozni kívánó tanulók számát. Most folyik az elosz­tás nehéz munkája, mert nem mindig találkozik a munka­hely és az iskola kívánsága. Ahol évek óta jó a kapcsolat a vállalat és az iskola között ezt figyelembe vesszük. Az is­kolák azonban sokszor kémek olyan munkahelyet amely nem tart igényt a diákokra. — Milyen segítségre számít­hatnak az üzemek? — Ipari tevékenységre 199 fiút és 127 leányt kértek a vál­lalatok. A mezőgazdaság 175 fiúra és 145 lányra számít Nem kért diákokat például olyan nagy mezőgazdasági üzem, mint a Ceglédi Állami Tangazdaság. — Az igények és a jelent­kezők száma az általános is­kolásoknál olyan szerencsésen találkozott hogy csupán a konzervtelepi munkára hiány­zik még 14 kisdiák, összesen 632 fiatal áll a tanév befeje­zése után az idénymunkások sorába I’. R. Megyei kézilabda Nagykőrösi Kinizsi—Bem SE 27:18. Bem SE: Varga — Kitti (2), Raucsik (9), Kolossá (3), Her­bert (1), Unicsovics (2), Sápi (1). Relativitás A minap azzal az ígérettel léptem ki a szerkesztőség ajtaján, hogy más­napra harminc sorral gazdagítom lapunk hasábjait. Hazaérve elkezd­tem gondolkodni: valami jó kis szto­rit kellene írni, sok tanulsággal — amelyből nem lát­szik ki a lóláb. Talán meg lehetne írni azt a szoknya­vadászt, aki a va­sárnapi piacon be­vásárló kosárral a karján... Az udvari folyo­sóról azonban be­hallatszik a gyere­kek csivitelése a szobába. Nem tu­dok koncentrálni. Nem megy! Ki kellene kapcsolód­ni! Ez az! Ez kell most nekem! Nyo­más, ki a konyhá­ba! Elő a déli mo- sogatnivalóval! Ahogy dolgozom, érzem az erőt a karjaimban: hiá­ba. a munka len­dülete, az az igazi! Felfrissülök testi­leg, szellemileg. Aztán majd jöhet a múzsa. De nem jött. Helyette a gyerek lépett a konyhá­ba, és csodálkozó arccal kérdezte: — Mi az, te nem dolgozol? — De igen, azaz, hogy — motyog­tam bűntudatosan — csak abbahagy­tam egy kicsit. Tudod, a kikap­csolódás ... Meg­tör löm izzadt homlokom, só­hajtva ledobom a felmosórongyot, és indulok vissza a szobába — dolgoz­ni... Cs. I. LIBAKTÖLi FEHERLIK A HATAR a cégié di Magyar—Szovjet Barátság Tsz mezején. A libafarmon hatezer falánk szárnyast nevelnek. Foto: Apáti-Tóth Sándor Csere: Radács, Tóth I., Tóth II., Hlimiczki, Bedő. Az első félidő „szorosan” alakult. Ekkor a Bem SE vé­dekezésnél jól, támadásnál el­fogadhatóan játszott. A máso­dik félidőben a Bem fegyelme­zetlen védekezése eldöntötte a mérkőzés sorsát de már a támadó játékban is hibák mu­tatkoztak. A hazaiak megér­demelten győztek. Jók: Raucsik, Sápi és az el­ső félidőben Varga. Ceglédi Építők—Váci Fort« n. 14:2 (3:2) (Női mérkőzés) Cegléd: K. Nagy — Csendes J.-né, Kiss, Pecznik, Bálint Szűcs, Dávid. Csere: Nagy — Szeker. Góllövök: Bálint (5), Csen- desné (4), Szűcs (3), Pecznik, Kiss (1—1). A főleg ifjúsági játékosokból álló Vác II. az első félidőben méltó ellenfele volt a kicsit gyengén játszó Építőknek. Szünet után magukra találtak a ceglédiek, jobban védekeztek és lendületes támadó játékuk meghozta az eredményt A csapat megérdemelten győzött, és veretlenül első a megyei bajnokságban. Jők: K. Nagy, Csendesné. U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom